Világgazdaság, 1974. január (6. évfolyam, 1/1251-21/1271. szám)

1974-01-03 / 1. (1251.) szám

2 1974. JANUÁR 3. Az olajhelyzet újabb fejleményei Január 1-én a Kőolajexportáló Or­szágok Szervezetének (OPEC) 11 tagál­lamában érvénybe léptek az új olaj­árak. A mostani drágulási hullámot — mint jelentettük — a Perzsa-öböl menti termelő országok december 24-i ár­emelési határozata indította el. Néhány nap alatt, gyakorlatilag az év utolsó hetében 130 százalékkal szökött fel­jebb az adózás alapjául szolgáló ár, az úgynevezett Posted Price. (Ez fiktív ár, az olajvállalatok ennek alapján fizetik a termelő országoknak az adót és a royaltyt, ami általában a Posted Price 65 százaléka. Az olajvállalat ezek után maga határozza meg, milyen áron adja tovább az olaját a fogyasztóknak.) Újabb rekordárak Az ünnepek alatt a következő or­szágok csatlakoztak a Perzsa-öböl menti termelők áremeléséhez: Líbia 18,763 dollárra emelte a nyers­olaj barrelenkénti (1 tonna = 7,5—8 barrel) Posted Price árat. Ez az olajki­termelés történetében az eddigi leg­magasabb, hivatalosan rögzített ár. Nigéria 14,69 dollárban állapította meg a barrelenkénti új árat 1974 első három hónapjára. Nigéria legutóbb no­vemberben emelte az árat, akkor 4,287- ről 8,31 dollárra. Venezuela — a bányaügyi miniszté­rium bejelentése szerint — barrelen­ként 14,08 dollárban rögzítette az adó­zás alapjául szolgáló új árat. Ez 81,9 százalékkal haladja meg a korábbi 7,74 dolláros szintet. A mostani ár is tar­talmazza az országon belüli szállítás költségeit. Ecuador, az OPEC néhány héttel ezelőtt felvett 12. tagállama, 13,70 dol­lárban rögzítette az új árat. A mostani a nyolcadik emelés volt az ecuadori olajexport történetében, amely mind­össze 12 hónapos. A kivitel megindítá­sakor a barrelenkénti ár a mostaninak kevesebb mint 20 százaléka volt. Bolívia állapította meg a legmaga­sabb olajárat a latin-amerikai­­konti­nensen. Az energiaügyi minisztérium rendelete 9,80 dollárról 16 dollárra emelte a barrelenkénti árat. Indonézia, amelynek olajkivitele 70 százalékban Japánba, 17 százalékban pedig az Egyesült Ál­lamokba irányul, december 31-én 6 dollárról 10,80 dol­lárra emelte az adózás alapjául szol­gáló árat. Algéria az OPEC egyetlen tagja, amely eddig nem hozott döntést az olajár emeléséről. Megfigyelők szerint a drágítás hamarosan várható, de je­lentősen elmarad Líbiáé mögött. Az algériai energiaügyi miniszter már a december 24-i ártanácskozáson elle­nezte a túlzott emelést. Egyidejűleg vi­szont figyelmeztette az olajvállalatokat, hogy ne hárítsák át a nyersolaj maga­sabb árát a fogyasztókra, mert ez a jövőben óhatatlanul újabb drágulás­hoz vezet. Közvetlenül nem az OPEC legutóbbi olajtanácskozásával függ össze, de az arab olaj­szankciók következményeként értékelhető a holland miniszterelnök bejelentése, amely szerint tanulmá­nyozzák a földgáz árának az emelését. Hollandia, amely a világ öt legjelentő­sebb földgáztermelője között foglal he­lyet, nagy mennyiségben szállít gázt a nyugat-európai országoknak. Az óév utolsó napján érkezett Indiá­ba az OPEC főtitkára. Khene elismer­te, hogy az olajárak meredek emelke­dése fokozza az energiaimportra szo­ruló fejlődő országok gondjait. Az OPEC — mondta — több lehetőséget is szemügyre vett, hogy enyhítsen eze­ken a gondokon. OPEC-javaslatok a fejlődő országoknak Khene Indira Gandhival folytatott tárgyalásain visszautasította azt az indiai javaslatot, amely szerint kettős olajárrendszert kellene bevezetni, s az egyik ár, a kedvezményezett, a fejlődő országokkal kötött üzletekben lenne érvényes. Kilátásba helyezte viszont, hogy a tervezett OPEC-bank kedvező feltételekkel ad majd hiteleket a fej­lődő országoknak olajvásárlására, to­vábbá elképzelhető olyan bilaterális barter-egyezmények kötése, amelynek keretében az olajexportáló ország ter­mékéért a másik ország valamely fon­tos nyersanyagát kapja cserébe. A szocialista világ és a nemzetközi energiapiac Varsó: Lengyelország az idén ugyan­olyan áron kapja a nyersolajat a Szov­jetuniótól, mint tavaly — írja a Try­­buna Ludu. A lap közölte Olechowski külkereskedelmi miniszter nyilatkoza­tát, amelyben hangsúlyozta, hogy a hosszú lejáratra kötött szerződésben az árak rögzítve vannak. Moszkva: Kőolajkészleteket fedeztek fel a Kizil-Kum sivatagban, az üzbe­­gisztáni Bukhara közelében. A lelőhely­hez viszonylag közel fekszik egy már működő csővezeték, amely az elszállí­tást lényegesen megkönnyíti. Ez egyéb­ként az első lelőhely, amelyet a Kizil- Kum sivatagban fedeztek fel. Új-Delhi: Szovjet—indiai tudomá­nyos-műszaki egyezményt írtak alá a szénbányászatban való együttműködés­ről. Ennek keretében a Szovjetunió új bányák feltárásához ad segítséget az ázsiai országnak. Rawalpindi: Román segítséggel nö­velik­­a pakisztáni állami olajfinomító vállalat kapacitását. A tervezett bővítés évi 1,5 millió tonna. Főként olyan ter­mékeket állítanak majd elő, amelyeket eddig importból kellett beszerezni, így speciális fűtőolajat, kerozint, repülőgép­üzemanyagot és Diesel-olajat. A munka februárban kezdődik meg és­­ előrelát­hatólag 1976 közepén ér véget. Hanoi: Japán 1,2 millió tonna ant­racitot vásárol a VDK-tól 1974-ben és 1975-ben. Ebből a mennyiségből fél­millió az idén érkezik a szigetországba, szemben a tavalyi 190 ezer és az 1972 évi 60 ezer tonnával. Japán eredetileg másfél millió tonnát szeretett volna lekötni erre a két évre, de a belső vietnami kereslet növekedése és a bő­vülő külföldi érdeklődés (főként Fran­ciaország, Belgium és Románia részé­ről) 1,2 millió tonnás kompromisszum­ra késztette az üzletben részt vevő japán vállalatokat. Tokió: Kína jelezte, hogy évente 5 millió tonna nyersolajat szállíthat Ja­pánnak, ha a szigetország segít Kíná­nak a csővezetékrendszer és a kikötői berendezések felépítésében. Az Asahi Shimbun című tokiói lap hozzáfűzi, hogy Japán tavaly 1 millió tonna kínai olajat vett, becslése szerint az idén 3 millió tonnát kap. (Reuter, AP-DJ, TASZSZ) A Moscow Narodny Bank 13,5 mil­lió dollár kölcsönt nyújt Bangladesnek négy tízezer tonnás teherhajó vásárlá­sára. A kölcsön visszafizetési ideje öt év. Banglades kereskedelmi flottája jelenleg 13 hajóból áll, s ebből három a Szovjetunió ajándéka.­­ Az Aeroflot januárban megindítja limai járatát. A személy- és teher­szállító repülőgépek tervezett útvonala Moszkva—Párizs—Havanna—Lima. A Szovjetunió ezenkívül segítséget nyújt Perunak az ország északi részében építendő nagy öntöző- és erőműkomp­lexum létesítésében. • Nigéria 5 százalékos részesedést vállalt abban a multinacionális válla­latban, amely Guinea vasérctartalékai­nak hasznosítására alakult. A részvé­nyek fele guineai állami tulajdonban van, a másik felén külföldi érdekelt­ségek osztoznak. Részesedése fejében Nigéria évente legalább 1 millió metri­kus tonna vasércet kap saját ipara számára. • Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) és Törökország képviselői Ankarában hároméves megállapodást írtak alá az urániumkutatás terén megvalósítandó együttműködésről. A megállapodás értelmében Törökország délnyugati részében egy 330 négyzet­­kilométer kiterjedésű területen kezdő­dik meg a kutatómunka, ahol a vizs­gálatok szerint jelentős uránium kész­letek rejlenek. 4. A Német Szövetségi Köztársaság volt 1973-ban Jugoszlávia legjelentő­sebb tőkés külkereskedelmi partnere. Statisztikai adatok szerint 1973 első tizenegy hónapjában Jugoszlávia az NSZK-ba irányuló kivitele 21 száza­lékkal növekedett és elérte a 290 mil­lió dollárt. Az NSZK-ból származó jugoszláv behozatal 42 százalékkal emelkedett és értéke 777 millió dollár volt. TW(§] JE1EHTI Chile a költségvetési kiadások lefa­ragásával igyekszik megállítani a ta­valy 700 százalékot elért inflációt. A junta pénzügyminiszterének bejelentése szerint a költségvetés deficitjét a tava­lyi 50 százalékról idén 14,8 százalékra csökkentik. Ngouabi, a Kongói Népköztársaság elnöke bejelentette az összes magán biztosító társaság azonnali államosítá­sát. Ezenkívül új törvényt terjesztenek be, hogy véget vessenek a kongói er­dőkben folyó rablógazdálkodásnak. m­ Huszonkét nyugat-európai, japán és amerikai bank konzorciuma 12 évre 150 millió dollár kölcsönt nyújtott a görög állami elektromos műveknek. Az összeget a görög vállalat ötéves ener­giafejlesztési programjának finanszíro­zására fordítják. A A mexikói kongresszus az eddigi­nél nagyobb hatáskört szavazott meg Echeverría elnöknek, hogy eredménye­sebben léphessen fel az infláció és az élelmiszerhiány ellen. Állami ár- és élelmiszerbizottságot akarnak létrehoz­ni. A Új-Zéland erősíti részvételét a dél­kelet-ázsiai és a csendes-óceáni térség országainak regionális együttműködé­sében — jelentette be Kirk miniszter­­elnök. Megállapította, hogy országának jövője szervesen kapcsolódik a szom­széd államok gazdasági és politikai stabilitásához, illetve prosperitásához. Aranyat, gyémántot, bankjegyeket és pénzérméket január elsejétől kezdve minden megkötöttség nélkül lehet be­vinni, illetve exportálni Hongkongból. Eddig ezek exportja és importja enge­délyhez volt kötve.­­ Az olasz gépipari vállalatok 250 milliárd líra összegben kötöttek szer­ződést 1973-ban arra, hogy külföldön építő, szerelő tevékenységet végezzenek. 1972-ben az ilyen jellegű szerződések 200 milliárd lírát tettek ki. • A Szovjetunió atomerőmű-programja Újabb 1000 megawatt kapacitású reaktort állítanak üzembe 1974-ben a a leningrádi atomerőműben. A létesít­mény első — ugyanilyen teljesítményű — reaktorát 1973-ban avatták fel. A le­ningrádi erőmű bővítése a szovjet energiaprogram legfontosabb jövő évi feladatai közé tartozik — hangsúlyoz­ták az energiaügyi és villamossági mi­nisztériumban. Az idei év eredményeit értékelve Moszkvában különösen a novovoro­­nyezsi és a kola-félszigeti atomerőmű új 440 megawattos reaktorának üzem­behelyezését tartják fontosnak. Emel­lett a csukcs-félszigeti nukleáris erőmű felavatása kiemelkedő jelentőségű. Ez a sarkkörön túli létesítmény a világ legészakibb atomerőműve. (AP—DJ) Jóváhagyták a jugoszláv költségvetést Belgrádban a parlament egyhangú­lag megszavazta az 1974. évi szövetségi köl­tségvetést, amelynek kiadási elő­irányzata 41,5 milliárd dinárral, (2,8 milliárd dollár) azaz 19 százalékkal ha­ladja meg az idei kiadásokat. Ez a 19 százalék nem tartalmazza az inflációt. A parlament egyidejűleg elfogadta azt a törvényt, amelynek alapján a kor­mány 2,1 milliárd dinárért (140 millió dollár) kötvényeket bocsát ki. Szmole pénzügyminiszter szerint a 10 százalék kamatozású kötvények nélkül nem le­hetne egyensúlyban tartani az 1974. évi költségvetést. Ez az első eset, hogy a jugoszláv kormány kölcsönfelvétel útján fedezi az államháztartás hiányát. (AP—DJ, DP­A) Dániában ár­os profitbefagyasztást terveznek Hartling dán miniszterelnök január 8-án terjeszti a parlament elé javas­latát, hogy két hónapra fagyasszák be az árakat és a profitokat — közli a miniszterelnök új­évi beszédét idézve a AP-DJ hírügynökség. Az ideiglenes ár- és profitbefagyasztás lenne az első lépés az infláció megfékezését, a világ­méretű energiaválság súlyos következ­ményeinek elhárítását célzó kormány­­politikában. Hartling mindössze két héttel ezelőtt foglalta el a miniszterelnöki széket és Dánia történetének legcsekélyebb par­lamenti hányadára támaszkodva irá­nyítja az országot. Terveit részletesen még nem ismertette, de az ár- és pro­fi­tbefagyasztás szemmel láthatóan azt a célt is szolgálja, hogy lelkileg fel­készítse az országot egy erőteljes jöve­delempolitika bevezetésére. A javaslatát a miniszterelnök január 8-án terjeszti ugyan a parlament elé, de elfogadása esetén január 2-ig visz­­szamenőleg érvényesnek számít majd. Választási kampánya során Hartling nagyon határozottan foglalt állást, hogy legalább részben, de el kell történni a megélhetési költségek ideje változásán nyugvó bérmódosító automatizmust. Helyette adókedvezményeket kínált a bérből élőknek. A szakszervezetek és az állami alkalmazottak már tiltakoztak az új kormánynál e tervek ellen, fi­gyelmeztettek arra, hogy megvalósítá­suk országszerte sztrájkmozgalmakat von maga után. (Reuter, AP-DJ) Venezuela leköszönő elnökének államosítási tervei Caldera, Venezuela rövidesen le­köszönő köztársasági elnöke újévi be­szédében állást foglalt az ország alap­vető iparágainak, köztük is elsősorban a kőolajiparnak mielőbbi államosítása mellett. Elmondta, hogy az ércbányá­szati és kőolajipari minisztérium a kőolajiparban végrehajtott vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy az iparágat a belföldi állami szektor irányítása alá kell helyezni. Venezuela olajiparában — mint is­meretes — a külföldi, többségükben észak-amerikai olajmonopóliumok töl­tenek be szinte minden vezető posztot. A napi 3,4 millió barreles termelésből 1,7 millió az Egyesült Államokba, 800 ezer pedig Kanadába kerül Caldera közölte továbbá, hogy jelenleg tárgya­lások folynak a caracasii kormány és néhány külföldi olajtársaság között, amennyiben nem sikerül megegyezés­re jutniuk, akkor a kormány e társa­ságok kisajátítására fog törekedni. (Meg kell jegyezni azonban, hogy Cal­dera keresztényszocia­lista kormányá­nak helyét március elején a Pérez ve­zette jobboldali Demokratikus Akció­párt kabinetje veszi át.) Végezetül arról szólt, hogy még a márciusi leköszönése előtt államosítani akarja­­a venezuelai televíziós adóháló­zatot, a tejipart és egyes magánkéz­ben levő villamosenergia-ipari válla­latokat. Caldera felszólítja az érintett vállalatokat, részvénypakettjüket adják el az államnak. A venezuelai televízióhálózat rész­ben észak-amerikai tulajdonosok kezé­ben van. A tejiparnak szinte az egésze a svájci Nestle vállalat tulajdona, az elektromos energiát pedig az ország különböző részein venezuelai magán­cégek szolgáltatják. (Reuter, AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG A KGST-ORSZÁGOK GAZDASÁGA AZ ÚJ ESZTENDŐ KÜSZÖBÉN III. Lengyelország gazdaságát 1973-ban rendkívül gyors expanzió jellemezte. A terveket számottevően meghaladva nőtt a nemzeti jövedelem, az ipari, mező­­gazdasági termelés, az életszínvonal, és — nem teljes adatok alapján — fel­tehetően a külkereskedelem is. Az ipar­ban az élénk növekedés egyaránt ki­terjedt a könnyű- és nehézipari ágakra. A mezőgazdasági termelés várhatóan meghaladja a tervezettet. A rekord­gabonatermés mellett jelentős mérték­ben nőtt az állatállomány. Az 1973. évi mezőgazdasági terv az állattenyész­tés fejlesztését jelölte meg súlyponti feladatként, és ez az irányzat marad érvényben 1974-ben is. A lengyel gazdaságfejlesztést tovább­ra is alapvetően a dinamizmus jellem­zi, emellett azonban egyre inkább ér­vényre jutnak az egyensúlyi szempon­tok is. Hogyan tükröződik ez az ötéves terv utolsó két esztendejének tervei­ben? A gazdasági növekedést — a nem­zeti jövedelem expanzióját, az ipari és mezőgazdasági termelés bővítését — a jelenlegi ütemben fenntartják, csökken — de még így is igen jelentős lesz — a beruházási expanzió üteme és a reál­bérek növekedése. Az ipari termelés növekedési elő­irányzata 1974-ben 11 százalék, a mező­­gazdasági termelésé 4,3 százalék. Az építőipar 17 százalékkal növeli telje­sítményét. A beruházások 1973. évi (tíz hónapos) 24 százalékos növekedési üte­mét 1974-ben 12,4 százalékra mérséklik. Az 1974. évi külkereskedelmi terv szerint az import továbbra is gyorsab­ban nő, mint az export: az előbbi 22 százalékkal, az utóbbi 18,9 százalékkal. A szejm külkereskedelmi bizottsága azonban felhívást tett közzé az ex­porttervek túlteljesítésére, ugyanakkor megállapította, hogy az import-elő­irányzatot­­felső határnak kell tekin­teni. Jaroszewicz miniszterelnök a szejm decemberi ülésszakán tartott be­szédében nem zárta ugyan ki a lakos­ság ellátásához szükséges terven felüli import lehetőségét, ezt azonban, mon­dotta, terven felüli exporttal kell fe­dezni. A lengyel gazdasági reform kereté­ben megszűnnek a mennyiségi előírá­sok a termelésre és az értékesítésre, a vállalatok tevékenységének fő érték­mérője a nyereség lesz, a beruházások területén a gazdálkodó szervek önfi­nanszírozása válik uralkodóvá. A kísér­letképpen részlegesen bevezetett reform első tapasztalatai rendkívül kedvezőek. Ennek folytán kiterjesztik az új rend­szerbe bevont vállalatok körét. Ezek szolgáltatják már 1974-ben az ipari ter­melés 40 százalékát. A Német Demokratikus Köztársaság gazdaságát 1973-ban­­ határozott meg­élénkülés jellemezte. Az ötéves terv főbb előirányzatait — nemzeti jövede­lem, ipari árutermelés, fogyasztás, a lakosság nettó pénzbevétele, árualap — időarányosan túlteljesítették. Az év első 11 hónapjában az ipari árutermelés 7,5 százalékos növekedése a termelékenység 6,4 százalékos javu­lásával járt. Az energiahordozók és az energia rendelkezésre bocsátásának tervét túlteljesítették, illetve fűtőolaj­ból és üzemanyagokból teljesítették. Az energiagazdálkodás terén a viszony­lagos egyensúly fenntartásához hozzá­járult bizonyos új erőműkapacitások üzembe állítása: az év első felében a boxbergi erőmű utolsó egysége, az év végén az ország első atomerőműve, az Északi atomerőmű (KKW Nord), egye­lőre 440 megawattos teljesítménnyel, lépett működésbe. Gyökeresen átalakították 1973-ban a mezőgazdaság támogatását. A közvet­len szubvenció helyett inkább bizonyos — vételi és eladási — árpreferenciákat és céltudatos hitelpolitikát alkalmaz­­nak. Mindezzel az ipari jellegű mező­­gazdasági termelést, a koncentrációt elősegítő beruházásokat kívánják támo­gatni. Ezen intézkedések sikereként könyvelik el, hogy idén a mezőgazda­ságban bővült a kooperációs tevékeny­ség és szervezettebb volt az aratás. Már az idén érezteti kedvező hatá­sát az NDK külkereskedelmére az a siker, melyet az ország a nemzetközi életben elért, nevezetesen, hogy a leg­több tőkés országgal diplomáciai kapcso­latot létesített és az ENSZ tagjainak sorába lépett. Az 1973. évi exporttervet a nem szocialista országok viszonylatá­ban teljesítették. Még jobb eredmény­nyel zárult — a tervek túlteljesítését jelentette — a szocialista országokkal lebonyolított árucsere. Romániában előzetes adatok szerint a nemzeti jövedelem növekedése 1973- ban 9,7 százalék, ami némi javulást jelent az előző évek eredményéhez képest. Az ipari termelés növekedése az elmúlt esztendőben 14,8 százalék volt. Az 1974. évi terv minden téren számottevő megélénküléssel számol. Az értékadatokban nyilvánosságra hozott 1974. évi nemzeti jövedelem-termelési előirányzat az 1973. évi várható ered­ményhez képest 14,6 százalék növeke­dést jelent. Az ipari termelés 16,7 szá­zalékkal nő 1974-ben. A mezőgazdaság várható termelés­­növekedése 1973-ban 4,7 százalék, az 1974. évi terv 21,5 százalék. A gabona­­termés az elmúlt esztendőben nem érte ugyan el az 1972-es eredményt, de meghaladta 1970—1972 átlagát — ez 14—16 millió tonnát jelent. Zöldség­félékből rekordtermést takarítottak be, és jó volt a napraforgó-, cukorrépa-, burgonya-,­­gyümölcstermés is, különö­sen a szőlőtermés. Minden fontosabb fajtából nőtt az állatállomány. A hús­termelés meghaladta a tervezettet, ösztönzőleg hatott a termelésre az év közben végrehajtott húsáremelés, amelynek ellensúlyozására egyébként bérpótlékot vezettek be. A beruházások növekedése 1973-ban körülbelül megfelel a tervezettnek. Mint említettük, az 1973. évi terv sze­rény — az ötéves terv előirányzatai­tól is némileg elmaradó — növekedés­sel számolt a beruházások területén, és a gyors gazdasági fejlesztést a beruhá­zások mellett a rejtett tartalékok fel­tárásával kívánták megalapozni. Az 1974. évi terv ismét erős beruházási expanziót, 20,3 százalékos növekedést irányoz elő. Ceausescu egy közelmúlt­ban tartott beszámolójában megállapí­totta, hogy komoly lemaradások van­nak az új létesítmények üzembe állí­tása terén. 1973 végén fontos energiagazdasági intézkedéseket hoztak, részben a tőkés világpiaci energiaválság hatására, rész­ben azonban belső gazdaságpolitikai indítékokból. Igen erősen korlátozták a gépkocsik üzemanyag-felhasználását. Az energiatermelést, a fűtőanyag-fel­használást szén- és olajpalabázisra ál­lítják át, az olajat és a földgázt a jövőben —lehetőség szerint — vegy­ipari alapanyagként kívánj­ák haszno­sítani. Figyelmet érdemelnek bizonyos­ szer­vezési intézkedések a román nép­gazdaságban. A korábbi intézkedések folytatásaként — amelyek a miniszté­riumok hatáskörének bizonyos leépíté­sével, egyben azonban a vállalati ön­állóság korlátozásával is a középfokú gazdálkodó és irányító intézmények, főleg az úgynevezett ipari központok pozícióját erősítették — az elmúlt év folyamán újabb decentralizációs, egy­ben koncentrációs jellegű és bürokrá­ciaellenes intézkedéseket hoztak. A mi­nisztériumok és egyéb főhatóságok főigazgatóságainak számát 112-ről 31- re csökkentették. Az ipari központok száma 182-ről 71-re csökkent. A válla­latoktól a minisztérimokig 146 000 fő­rel csökkentették az adminisztratív létszámot. A felszabadult munkaerőt a termelésbe, a kutató és tervező intéz­ményekbe irányították. Igen feszítettek a külkereskedelem tervei. Románia 1974-ben exportját 43,5 százalékkal (tőkésországokba 76,3 százalékkal), importját 38,8 százalékkal kívánja növelni. Az 1974. év végére kiegyensúlyozott fizetési mérleget kí­vánnak elérni, az évtized végére pedig nagyrészt, vagy teljes egészében le kí­vánják törleszteni külföldi adósságai­kat, tekintve, hogy a kamatterhek az importot erősen megdrágítják. Munkácsy Gyula PERU­ ÁLLAMOSÍTOTTA A CERRO BÁNYÁSZATI KOMBINÁTOT Velasco Alvarado perui elnök az amerikai Cerro de Pasco bányamono­pólium államosításának bejelentésével kezdte meg az 1974. évet. Az államo­sítást — mint ism­eretes — hosszú hó­napokig tartó huzavona előzte meg. Nixon amerikai elnök még különmeg­­bízottat is küldött Limába, hogy a helyi kormány vezetőivel a Cerro kisajátítá­sáról tárgyaljon. Az amerikai vállalat perui vagyonának könyvszerinti értéke 145 millió dollárt tesz ki. Az államosítási rendelet nem tesz említést a vállalat részvényeseinek kár­talanításáról és, ha egyáltalán fizetnek, akkor annak mikéntjéről. A Cerro szó­vivője New Yorkban optimistán nyi­latkozott, bízik abban, hogy a perui kormány fizetni fog az állami kézbe vett eszközökért, berendezésekért. A perui katonai kormány 1968 óta vezeti az országot, és azóta ez a má­sodik nagy jelentőségű, amerikai vál­lalatot érintő kisajátítási rendelete. Elő­ször, rögtön a hatalom megragadása után államosított, mégpedig kártala­nítás nélkül sajátította ki az amerikai International Petroleum Corporation perui érdekeltségeit. A Cerro de Paseo hat bányát üze­meltetett Peruban, és tavaly 225 millió dollár értékben termelt ki rezet, ónt, bizmutot, aranyat, ezüstöt és egyéb fémet. Ez a latin-amerikai ország tel­jes termelésének 35 százalékát képvi­seli. Az állami kézbe vétel révén a perui bányaiparnak megközelítően 50 százaléka már állami ellenőrzés alatt áll. Az 1902 óta Peruban tevékenykedő amerikai vállalat helyét a perui ál­lami leányavállalat, a MINOPERU új leányvállalata veszi majd át, az Empresa Minera del Centro del Peru A perui kormány e döntését kom­mentálva, a moszkvai Pravda tegnapi száma megállapítja, hogy a Cerro de Pasco amerikai bányavállalat kisajá­títása éppúgy, mint a kőolajipar, a halfeldolgozó ipar, a cementipar és más fontos gazdasági ágazatok korábbi állami ellenőrzés alá vonása tökéletesen egybevág azzal az igénnyel, hogy meg kell szilárdítani Peru szuverenitását és fel kell lendíteni az ország gazdasági életét. (Reuter, TASSZ)

Next