Világgazdaság, 1975. február (7. évfolyam, 22/1519-41/1538. szám)

1975-02-01 / 22. (1519.) szám

1975. FEBRUÁR 1. „Sem vele, sem nélküle” Tervek az olajtőke-behatolás ellen Simon amerikai pénzügyminiszter egy szenátusi albizottság előtt tar­tott felszólalásában igyekezett eloszlatni az arab kihívás előidézte félel­meket, sőt arról próbálta meggyőzni hallgatóságát, hogy az olajtermelő országok az amerikai kormánnyal konzultálva annak jóváhagyásával szer­zik meg amerikai cégek részvénypakettjeit. Tavaly e közvetlen beruhá­zások az USA-ban befektetett 11 milliárd dollárnak nem egészen 10 szá­zalékát tették ki. Előzőleg több kongresszusi vezető sürgette az amerikai gazdaság megmentését a túlságosan mohó külföldi beruházók karmaitól. Az NSZK-ban hasonló felhívások hangzottak el. Az olajtermelő országok tavaly 60 milliárd dollár fölös jövedelmet hal­moztak fel, s ebből 11 milliárdot az USA-ban fektettek be. Simon minisz­tériumának becsléseit ismertette: az eurovaluta-piacokra 35 százalék, Ang­liába 12,5, más fejlett tőkésországokba 9, a nemzetközi hitelintézetekhez, így a Világbankhoz 6, a fejlődő országokba pedig 4 százalék áramlott vissza. Az amerikai értékpapírokból nagy mennyiséget vásárolhatnának fel — je­gyezte meg a pénzügyminiszter —, de utalt arra az amerikai törvényre, ame­lyik kötelezővé teszi a bejelentést, ha egy cég részvénytőkéjének több mint 10 százaléka gazdát cserél. Korábban Williams szenátor törvény­­javaslatot nyújtott be, amely felhatal­mazná az elnököt, hogy tiltsa le, ha 1 milliárd dollárnál nagyobb vagyonú vállalat részvénytőkéjének több mint 5 százalékát külföldiek megvásárolják. Az USA-nak meg kell őriznie gazdasági függetlenségét, ha meg akarja védeni vezető szerepét a soron következő ne­héz és bonyolult tárgyalásokon — han­goztatta. Utalt arra, hogy 1962—72 kö­zött a közvetlen külföldi beruházások évi 7 százalékkal nőttek az USA-ban, tavaly viszont már 24 százalékkal ha­ladták meg az előző évi szintet. Javas­lata értelmében a külföldi beruházónak a tervbe vett tranzakció előtt 30 nap­pali kérvényt kell benyújtania, amely­ről — fontosabb ügylet esetén — az el­nök döntene. Múlt héten Scott szenátor, a kisebbségben levő republikánusok kongresszusi vezetője javasolta, hogy a külföldi befektetők 10 ezer dollárt meg­haladó amerikai tulajdonukról adjanak tájékoztatást. Elmulasztása a tulajdon kisajátításával és a tulajdonos bebör­tönzésével járhat. Mindez azonban nem azt a célt szolgálja, hogy elkedvetle­nítsék a külföldi beruházókat — tette hozzá. Az NSZK-ban is magasra csaptak a szenvedélyek hullámai: a magántőke, pozícióit féltve, a bankvezetőkkel fogott össze. Elhatározták, hogy információs adatbankot állítanak fel, amely a kül­földiek beruházási szándékairól idejé­ben adhat vészjelzéseket. Ezt ki akar­ják egészíteni azzal a kormányrende­lettel, amely előírná a jelentősebb kül­földi részvényvásárlások előzetes bonni jóváhagyását. Angliában a British Leyland, majd a Burmah Oil megmentésénél cselekedett gyorsan a kormány, félve az olajtőkék támadásától. Mint az AP—DJ hírügy­nökség írja — közben véletlenül álla­mosították a Burmah Oilt, ahol az ál­lami részesedés már eddig is több mint 30 százalékos volt, és a BP eddigi el­lenőrző pakettjének az angol jegybank­ra történt átruházásával az állami tu­lajdon immár több mint 50 százalék. Az olajtőke-behatolás veszélyének elhárí­tására nyújtották be az angol parla­mentben az ipari törvényt, amely út­ját állná az idegen tőke térhódításának. Franciaországból is érdekes hír érke­zett: hirtelen 10 százalékkal felugrot­tak a Jacques Boret holding társaság részvényei, és párizsi tőzsdei körök sze­rint arab vásárlások állnak a jegyzések emelkedése mögött. (Reuter, DP­A, AP, DJ) " Kommentárok a francia kormány átalakításáról A francia fővárosban némi meglepe­tést okozott a tegnap végrehajtott rész­leges kormányátalakítás időpontja. Gaz­dát cserélt — nyomban Szadat fegyver­vásárlási körútja után — a hadügyi tár­ca, és új vezető került a postaügyi mi­nisztérium élére is. Ez utóbbi változás esedékes volt, figyelembe véve, hogy a lemondott miniszter magatartását az el­húzódó postássztrájkkal kapcsolatban széles körben bírálták. Szemmel látható a francia államfő igyekezete, hogy a gazdasági problémák előtérbe kerülését az átalakítások révén is kimutassa. Segardot, aki eddig keres­kedelmi államtitkár volt, miniszterré nevezték ki, s ezt úgy kommentálják, hogy egyrészt méltányolni akarták Se­­gard érdemeit a Közel-Keleten eszkö­zölt francia előadásokkal kapcsolatban, másrészt nyomatékot akartak adni an­nak a francia óhajnak, hogy tovább nö­veljék a kivitelt. Ismeretes, hogy Le­gard az idén újabb előadókörutakra in­dul, a többi között a szocialista orszá­gokba is ellátogat. A másik gazdasági jellegű változás Deniau — a brüsszeli bizottság egykori francia tagja — kinevezése földműve­lésügyi államtitkárrá. Demiannak fontos szerepe volt a brit csatlakozás elősegí­tésében, s bevonása a kormányba olyan időpontban történik, amikor Francia­­ország és Anglia több fontos közös piaci kérdést illetően szembekerült egymás­sal. Bizonyos körökben azt is rebesgetik, hogy rövidesen újabb, nagyobb arányú kormányátalakítás várható, s ekkor nem lehetetlen Sauvagnargues külügyminisz­ter kiválása sem. Sőt elhangzanak cél­zások arról is, hogy elképzelések me­rültek fel a szocialisták egyes képvise­lőinek bevonására a kormányba. • Ma indul el háromhetes hivatalos körútjára Waldheim ENSZ-főtitkár, öt európai és hat arab országot keres majd fel. Vasárnap érkezik Belgium­ba, innen az NSZK-ba, majd Luxem­burgba utazik. A jövő pénteken érke­zik az NDK-ba és Olaszországban fe­jezi be február 12-én európai látoga­tását. Az arab országok közül Szaúd- Arábiát, az Arab Emirátusok Állam­­szövetségét, Katart, Bahreint, Kuvaitot és Irakot látogatja meg. • Tizenöt nyugat-afrikai ország kép­viselői gazdasági közösség megalakítá­sáról tanácskoznak Libéria fővárosá­ban, Monroviában. A hétfő óta tartó értekezleten a házigazda, Tolbert libé­riai elnök „szakaszos módszert” java­solt a regionális csoportosulás kialakí­tására. A nyugat-afrikai gazdasági kö­zösség alapító okmányának szövegét — a tervek szerint — még az idén, a tag­államok államfőinek értekezletén jóvá­hagyják. • Románia és Szíria együttműködé­sének különböző oldalairól, a közel-ke­leti helyzetről és más nemzetközi kér­désekről tárgyal a Szíriában tartózko­dó Manea Manescu román miniszter­­elnök Asszad szíriai elnökkel. • A jugoszláv tengerparton két éve szinte teljesen leállt a szállodaépítke­zés — írja az újvidéki Új Szó. Horvát­ország idegenforgalmi hatóságai most igyekeznek előteremteni a 13 nagy szálloda befejezéséhez szükséges 776,4 millió dinárt. Az építkezést négy évvel ezelőtt kezdték meg, s az már eddig 332,3 millió dinárt emésztett fel. A szál­lodák elkészülte után 7300 férőhellyel bővül a horvát idegenforgalmi vállala­tok szállodai kapacitása. A kötvények némileg estek, a rész­vények valamivel emelkedtek a kop­penhágai tőzsdén a Hartling-kormány bukását követően. A Közös Piac bi­zottsága nem hivatalosan kommentálta a dárt eseményeket: olyan kormány" megalakulását reméli, amely elég ideig marad hivatalban ahhoz, hogy hosz­­szabb távú gazdaságpolitikát vezethes­sen be, amI jelenti 49 Meg nem erősített hírek szerint a görög kormány megegyezett Onassis­­sal, az Olympic Airways megvételéről. Onassis hírek szerint 52 millió dollárt kap a légitársaságért. • Románia öt agrármérnöki főisko­lája mellett a minisztertanács határo­zata értelmében több mint 11 ezer hektáron kísérleti tangazdaságot léte­sítenek. Az állami gazdaságokhoz ha­sonlóan szervezett mezőgazdasági üze­mek élén a főiskola dékánja áll, az egyes üzemágakat pedig a tanszékveze­tők irányítják. A termelő munkát a diákok végzik, és a hallgatókat az el­ért termelési eredmények alapján osz­tályozzák. A Japán érdekeltségek hajógyárat épí­tenek Tajvanban, és a gyár már 14 szupertartályhajóra kapott megrende­lést — jelentette a norvég Stavanger Aftenblad című lap Dubaiból. Az egyik oslói hajóügynökség szerint nincs ki­zárva arab olajexportáló országok rész­vétele. „Alig hihető, hogy a japánok egyedül fognak bele egy ilyen nagy beruházásba, amikor a lanyha belső kereslet miatt esetleg bezárni kénysze­rülnek több japán hajógyárat.” • A jugoszláv Energoprojekt 1 millió tonnás bauxitbánya és évi 500 ezer tonna kapacitású timföldgyár terveit készíti Guineában. A létesítmény érté­két 250 millió dollárra becsülik. A ter­vező vállalat lehetőséget ad jugoszláv vállalatok beszállításaira is. • Az Esso Libya a hét végén várha­tólag újra megkezdi a cseppfolyósított földgázexportját Olaszországba A szál­lítások tavaly októberben maradtak abba, miután a líbiai kormány felemel­te a földgáz árát. • A nyugatnémet autógyártás tavaly 21,5 százalékkal, nyolcéves mélypontjá­ra süllyedt. Személygépkocsikból 2 millió 840 ezer darabot gyártottak, 22 százalékkal kevesebbet, mint 1973-ban. A haszongépjármű-termelés 13 száza­lékkal esett, de ezen belül a nehéz te­herautók gyártása 12,6 százalékkal fo­kozódott. A gépkocsiexport 20 százalék­kal mérséklődött. • ­ij becslés a kőolajtermelők jövedelméről Az olajtermelő országok felhalmozott jövedelmei 1980-ra 200—250 milliárd dollárra növekedhetnek, azaz jóval ke­vesebbre, mint a Világbank jósolta 650 milliárd dollár — idézi a Washington Post — Willett amerikai pénzügy­miniszter-helyettes előrejelzését. A kutatási ügyekkel megbízott pénz­ügyminiszter-helyettes szerint az arab jövedelmek noha még mindig hatal­masak és félelmetesek, nem jelentenek megoldhatatlan problémát. Willett becslése, amely jóval alacso­nyabb a Világbankénál, azon alapul, hogy az olajtermelő országok által im­portált anyagi javak és szolgáltatások mennyisége lényegesen nagyobb annál, mint amit valaha is el lehetett kép­zelni, és valószínűleg még tovább bő­vül. Ez azt jelenti, hogy a pénzfelhal­mozás helyett az OPEC-országok jö­vedelmük lényeges részét az ipari vi­lág által termelt úgynevezett „valódi forrásokra” váltják át. A pénzügyminiszter-helyettes meg­állapítása megegyezik a bankkörök és az elméleti szakemberek egyre jobban egybehangzó véleményével, azzal, hogy az olajdollár-fölösleg problémáját — amely még mindig komoly — múlt évben eltúlozták. (AP—DJ) Svájc a bankok nemzetközi összefogását sürgeti A svájci központi banknak hosszú tá­vú együttműködést kell megvalósítania a többi központi pénzintézettel a pénz­piacok rendezett működésének biztosí­tására — mutatott rá a Schweizerische Bankverein szóvivője. Mindennemű egy­oldalú akció — mint mondotta — alá­áshatja Svájcnak mint nemzetközi pénz­ügyi központnak helyzetét, ez pedig sú­lyos gondokat okozna a passzív külke­reskedelmi mérleggel záró országnak. A bank elítélte a közelmúltban hozott tőkekorlátozási intézkedéseket, mint az állam beavatkozását a piac rendjébe, mondván, hogy azok csak újabb káro­kat okozhatnak. (Reuter) ­ Francia cég polietiléngyárat épít Lengyelországban Évi 100 ezer tonna kapacitású kis sűrűségű polietilénüzem építésére 300 millió francia frankos megrendelést adott a lengyel­ Polimex-Cekop kül­kereskedelmi vállalat a francia Technip cégnek. Az üzemet Plockban létesítik, az a tervek szerint az Ato-Chemie francia cég technológiáját fogja al­kalmazni. Párizsi jól tájékozott körök szerint a tegnap aláírt francia—lengyel gaz­dasági szerződés további jelentős üz­leti megállapodások előtt nyitja meg , az utat. (Reuter) Jugoszláv és francia együttműködés, a fejlődő országokban Jugoszláv vállalatok is részt vesznek francia cégek és a közel-keleti, vala­mint afrikai országok között létrejött szerződések teljesítésében — erről ál­lapodtak meg Párizsban a jugoszláv ke­reskedelmi kamara és a francia mun­káltatók szövetségének képviselői. Fran­cia részről a megállapodást a többi kö­zött az Alsthom, a Banque de Paris et des Pays-Bas, az Electromecanique, a Generale d’Electricite, a Jeumont- Schneider és a Poclain cégek képviselői írták alá. A legnagyobb jugoszláv vál­lalatok a franciákkal azonos számban vesznek részt a harmadik­ piaci együtt­működésben. (AP—DJ, Tanjug) Tömeges munkanélküliség a harmadik világban A munkanélküliek száma a harmadik világ legnagyobb városaiban eléri a 90 millió főt — mondotta Blanchard, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezérigazgatója. Falun a munkanélküli­ség nem ilyen tömeges, bár egyes idő­szakokban, amikor a mezőgazdasági munkák szünetelnek, nagyobb arányú is lehet, mint a városokban. A fejlődő országokban nyomasztó a szegénység, mondotta Blanchard, leg­alább 580 millió embernek kevesebb az évi jövedelme 200 dollárnál. (DPA) Japán—ausztrál autóvita A Canberrai kormány havi 5500 da­rabra korlátozta az országba bevihető gépkocsik számát február és április kö­zött, és 7500-ra májustól kezdve. Az in­tézkedés súlyosan sérti Japán érdekeit, amely tavaly 130 ezer, 1973-ban pedig 55 ezer autót exportált Ausztráliába, s ezzel 85 százalékos részesedést szerzett az ausztrál importgépkocsi-piacon. Ja­pán kétoldalú tárgyalásokon szeretné orvosolni a problémát: először Whitlam ausztrál miniszterelnök jövő havi tokiói látogatása során, vagy ha itt nem sike­rül közös nevezőre jutni, a tavasszal esedékes rendszeres miniszteri találko­zón. Ha ezeken a kétoldalú konzultá­ciókon nem találnak a japánok számá­ra kielégítő megoldást, a tokiói kor­mány a GATT elé viszi az ügyet. (Kyo­­do, Reuter) Növekvő termelés és életszínvonal Hivatalos jelentés a csehszlovák népgazdaságról „Az elmúlt évben fokozottabb figyelmet szenteltünk a gazdaságfejlesz­tés minőségi oldalainak, a tartalékok feltárásának, a hatékonyság növelé­sének. Igyekezetünk legjelentősebb eredménye a munkatermelékenység további növekedése, a nyersanyagok és az energia jobb kihasználása” — hangsúlyozza a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság nép­gazdaságának fejlődéséről és az 1974-es terv teljesítéséről szóló jelentés. A Szövetségi Statisztikai Hivatal dokumentuma megállapítja: az állami terv főbb feladatait teljesítették, sőt bizonyos területeken túlteljesítették. Kormányzati intézkedésekkel, valamint a KGST-országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — való együttműködéssel sikerült kiküszöbölni azt a ked­vezőtlen hatást, amelyet a tőkés világpiaci árak növekedése okozott. Így az 1974-es év kedvező gazdasági mérlege jó kiindulási alap az V. ötéves terv utolsó éve feladatainak végrehajtásához. A nemzeti jövedelem tavaly 5,5 szá­zalékkal a tervezett ütemnél gyorsab­ban növekedett. Ez lehetővé tette, hogy több eszközt fordítsanak a felhalmozás­ra és a fogyasztásra. A gépipar jelentősége Az ipari termelés növekedési üteme 6,2 százalékos volt, 0,4 százalékkal ha­ladta meg a tervben előirányzottat. Gyorsabban nőtt — a tervnek megfele­lően — a termelés a gépipari ágazatok­ban (8,5 százalék), az építőiparban (8,2 százalék), a színesfém-kohászatban (7,7 százalék) és a fafeldolgozó iparban (7,6 százalék). Az ipari termelésben tovább növekedett a gépipar súlya. Az egyes ágazatok belső szerkezete is megválto­zott, különösen a gépiparban, a kohá­szatban, a vegyiparban és a közszük­ségleti cikkek gyártásánál. E változá­sokat főleg az eredményezte, hogy a kiemelt 43 fejlesztési programban 10 százalékkal gyorsabban nő a termelés, mint az ipar egészében. Az általában pozitív eredmények mellett azonban előfordultak olyan jelenségek is, ame­lyek fékezték az ipari termelés bőví­tését. Nem sikerült biztosítani a ki­egyenlített termelést az egyes negyed­éveken belül, s összesen 81 vállalat nem teljesítette 1974-es tervét. Az ipar egyes alapvető ágazatainak eredményei: a bányákban összesen 110,1 millió tonna szenet és lignitet fej­tettek ki, 1,1 millió tonnával többet, mint 1973-ban. A villamosenergia-ter­­melés elérte az 56 milliárd kilowatt­, órát (4,8 százalék). A kohászat vala­mennyi ágazatában meghaladták a ter­vezett növekedést, így például a színes­fém-kohászatban 7,7, a vaskohászatban 5,1 százalékkal. A vegyipari termelés 6,5­­százalékos emelkedése 1,2 százalék­kal maradt el az állami tervtől. A le­maradást főleg az okozta, hogy egyes termelőegységekben átmeneti üzemza­varok voltak, az új kapacitásokat pedig megkésve helyezték üzembe. A gépipa­ri termelés felfutása lehetővé tette a fejlesztési programokhoz tartozó ter­mékek, a lakásépítéshez szükséges kel­lékek és a tartós fogyasztási cikkek elő­állítását nagyobb mennyiségben. Az 1973-as évhez viszonyítva 28,4 százalék­kal növekedett a számjegy vezérlésű megmunkáló gépek, 17,1 százalékkal a vegyipari berendezések, 12,9 százalék­kal a traktorok, 8,2 százalékkal az egyéb mezőgazdasági gépek gyártása. A tartós fogyasztási cikkek közül az előző évhez viszonyítva 4253 darabbal több személyautót, 9,8 százalékkal több mosógépet és 7,5 százalékkal több, 409 ezer darab televíziókészüléket gyártot­tak. Több élelmiszer Az élelmiszeripar az elmúlt évben 4,7 százalékos gyarapodást ért el, ehhez el­sősorban az állati termékeket feldolgo­zó, a sör- és malátagyártó, valamint az olajipar járult hozzá. A húsipar terme­lése 6,6 százalékkal nőtt. A bruttó me­zőgazdasági termelés értéke tavaly csaknem 77,6 milliárd korona volt, 3 százalékkal több mint 1973-ban. Ezzel összesítve­ teljesítették, az állattenyész­tésben pedig körülbelül 1 százalékkal túlszárnyalták az éves terv előirányza­tát. Gabonából rekordmennyiséget, 960 ezer tonnával többet termesztettek, mint 1973-ban. Ezt az eredményt (mi­közben a vetésterület is csökkent) a hektárhozamok javításával érték el. Eredményesen bővítették a hüvelyesek termesztését, kevésbé volt sikeres a cu­korrépa, a burgonya, a gyümölcs- és zöldségfélék betakarítása. Az állattenyésztés kedvező alakulása lehetővé tette a terv túlteljesítését az alapvető termékek felvásárlásában. Az elmúlt évben 2,2 százalékkal több vá­góállatot, 5,1 százalékkal több vágóba­romfit, 1 százalékkal több tejet és 10,1 százalékkal több tojást vásároltak fel, mint amennyit a terv előírt. A munkatermelékenység 4,8 százalék­kal volt jobb, s mintegy 87 százalékos arányban fedezte a nemzeti jövedelem növekedését. A népgazdaságban foglal­koztatottak száma 7,3 millió volt 1974- ben, 1 százalékkal több, mint 1973-ban. A dolgozók száma főleg az építőipar­ban, a kereskedelemben és a kultúra területén emelkedett, ezzel szemben csökkent a mezőgazdaságban és az er­dészetben. A népgazdasági beruházások értéke 117,6 milliárd korona volt, 8,7 százalék­kal több mint az előző évben. A be­ruházások állami tervének teljesítésé­ben 1,9 százalékos volt a lemaradás. Az építkezési beruházások terén 96,2 szá­zalékos, a gépek és a berendezések be­ruházásában 100,8 százalékos arányban teljesítették az évi tervet. Gyorsabb ütemű volt a beruházás a termelési szférában, ezen belül pedig a tüzelő­anyagtermelésben és az energetikában. Az 1975-ös terv A népgazdaság fejlesztésének állami terve Csehszlovákiában az össztermelés 5,8 százalékos növekedését irányozza elő 1975-re. Eszerint a termelés volu­mene az 1971—75-ös időszakban 2,7 szá­zalékkal haladja meg az előirányzot­tat. Az ipari termelés volumene 6,4 szá­zalékkal növekszik. A fémkohászati ipar és a nehézgépgyártás termelésének növekedése 5,4 százalékkal haladja meg a — terv szerint — múlt évit, a gép­gyártás 8,6 százalékkal, a vegyipar pe­dig 9,8 százalékkal. A külkereskedelem volumene a szocialista országokkal 5,9 százalékkal, a tőkésországokkal pedig 11 százalékkal bővül. A gazdaságfejlesztési előirányzat le­hetőséget ad az életszínvonal további emelésére. A személyes fogyasztás 4,4 százalékkal nő, az ipari termékek fo­gyasztása 5,5 százalékkal, az élelmiszer­­ipari termékeké pedig 3,6 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. F. Zs., J. Gy. Deficites Ausztria kereskedelme az NVSZK-val Ausztria kereskedelmi forgalma az NSZK-val tavaly 6,7 milliárd márka de­ficitet mutatott fel — mondotta Sallin­­ger, az osztrák szövetségi gazdasági ka­mara elnöke. A passzívumból 3,4 mil­liárd márkát a nyugatnémet turisták ki­adásai fedeznek. A kétoldalú kapcsola­tok javítása érdekében Sallinger felszó­lította Bonnt, az állami vásárlásoknál az eddiginél jobban vegye figyelembe az osztrák vállalatok kínálatát, és tá­mogassa Bécset a Közös Piac mezőgaz­dasági importjával kapcsolatos vitás kérdéseknél. (APA, DPA) leszorítani a politikai segélyek összegét, a szenátus külügyi bizottsága azonban még ezt is sokallja. Azt ajánlja, hogy csak a hosszú lejáratú hitelek kereté­ben szállított élelmiszerek 30 százalékát adják a politikai szempontból fontos államoknak. Összegszerűen ez 270 mil­lió dolláros limitet jelent. A külügyi bizottság ajánlatára vá­laszként Washington jelezte, hogy az adományok értékét 100 millió dollárral csökkenti, a programra csak 1 milliárd 300 millió dollárt fordít. (Reuter) Washington élelmiszer-segélyei és politikai céljai Az amerikai kormány 1,4 milliárd dollárt akar élelmiszer-segélyezési prog­ramjára fordítani — jelentették be Wa­shingtonban. E program keretében ado­mányként, azaz ingyen és áruként, vagyis pénzért szállít élelmiszert a rá­szoruló országoknak. Egy kongresszusi rendelet értelmében az élelmiszer-segélyeknek maximálisan 30 százaléka állítható politikai célok szolgálatába. A jelen esetben ez 420 millió dollárt jelentene, ennyiért szál­líthatnának élelmiszert a saigoni re­zsimnek, Kambodzsának, Dél-Koreának, Egyiptomnak és Izraelnek. A Fehér Ház hajlandó lett volna 375 millió dollárra VILÁGGAZDASÁG Olajdollárok a szudáni mezőgazdaság fejlesztésére Rövidesen közös vállalatot hívnak életre az arab országok a szudáni mező­­gazdaság fejlesztésére. Az AP-DJ hír­­ügynökség szerint a Kuvaitban működő Arab Alap a gazdasági és társadalmi fejlődésért most dolgozik a terv utolsó részletein. Ez részét képezi az arab or­szágok törekvésének, hogy 10 év múlva belső erőből fedezzék az élelmiszer-szük­séglet 35—40 százalékát. A terv értel­mében az olajdollárok egy részét a szu­dáni mezőgazdaság támogatására hasz­nálnák. Az országban 200 millió acre művelhető föld, 12 millió szarvasmarha, 10 millió juh, 16 millió kecske van. A FAO által támogatott tervben résztvevő országok: Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, az Egyesült Arab Emirátusok Szövetsé­ge, Egyiptom, Irak és valószínűleg Líbia három hónapon belül közös vállalko­zást hoznak létre a terv megvalósításá­ra. (AP—DJ)

Next