Világgazdaság, 1975. december (7. évfolyam, 229/1726-247/1744. szám)

1975-12-02 / 229. (1726.) szám

2 1975. DECEMBER 2. Lengyel—egyiptomi Több hosszú lejáratú egyezményt írt alá a múlt héten Egyiptomban Ol­szewski lengyel külkereskedelmi és tengerhajózási miniszter. Megállapod­tak abban, hogy a jövőben Lengyelor­szág és Egyiptom kizárólag konverti­bilis valutáért vásárol egymástól árut, egyezményt kötöttek arról, hogy növe­lik a két ország árucsere-forgalmát. Egy harmadik megállapodás Egyiptom hiteltörlesztéseit szabályozza. Olszews­­kit fogadta Fahmi egyiptomi minisz­terelnök-helyettes, külkereskedelmi mi­niszter, s megtárgyalták országaik ke­reskedelmi és gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztési lehetőségeit. A lengyel—egyiptomi gazdasági kap­csolatokat alapvetően hosszú lejáratú megállapodások szabályozzák, ilyet kö­töttek például a gazdasági együttmű­ködésről, arról, hogy Lengyelország hi­telbe szállít Egyiptomnak komplett ipari berendezéseket, valamint arról, hogy Lengyelország bányászati gépe­ket és berendezéseket exportál foszfo­rért cserébe. A lengyel export legjelentősebb té­telét — mintegy 60 százalékát — az elektrogépipar termékei alkotják. A gazdasági egyezmény mostani tárgyalásokon szóba került a Lengyelországba irányuló egyiptomi kivitel növelésének kérdése. Ennek je­lentőségét fokozza, hogy a két ország külkereskedelmi mérlege jelentős len­gyel aktívumot mutat. (PAP) Az AEG Telefunken megnyitotta moszkvai irodáját Moszkvai tudósítónktól. Az AEG Telefunken reméli, hogy legkésőbb 1976 első negyedében eddigi legnagyobb, több milliárd márka érté­kű üzletét kötheti meg a Szovjetunió­val. A megállapodás keretében a nyu­gatnémet cég bekapcsolódna az Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésébe; 22 szivattyúállomáshoz szállítanak gázturbinákat és kompresszorállomá­sokat. A versenytársak között ameri­kai és japán cégek is vannak — je­lentette ki moszkvai sajtótájékoztató­ján Hans Gröbe, az AEG Telefunken elnöke. A nyugatnémet elektromos konszern pénteken nyitotta meg moszkvai kép­viseleti irodáját, amelynek fő felada­ta az lesz, hogy előkészítse és lebo­nyolítsa a további szerződéseket. Ezek között említette Gröbe egy elektromos háztartásitűzhely-gyár tervét, valamint a kurszki kohászati kombinátot, amelybe több más nyugatnémet cég­gel együtt neveztek be. Az AEG Tele­funken ebben az esztendőben várha­tóan 300 millió rubeles forgalmat bo­nyolít le a Szovjetunióval,­ ami 20 szá­zalékkal nagyobb a tavalyi eredmény­nél. A következő évekre is fontos magánjogi megállapodásokat írtak alá, s így biztosítottnak látszik a forgalom emelkedése. Gröbe külön kiemelte az oszkoli fémkohászati kombinátot, amelyhez negyedmillió márkáért szál­lítanak berendezéseket. Az AEG-Tele­­funken részt vesz Kirovográdban egy évi 150 ezer villanyírógépet gyártó üzem tervezésében és felszerelésében. Az itt gyártott írógépek egy részét a nyugatnémet vállalat visszavásárolja, és saját értékesítési hálózatán keresz­tül hozza forgalomba. A sorrendben tizenkilencedik nyu­gatnémet vállalati képviseletnek köz­ponti feladata lesz a szovjet műszaki újdonságok figyelemmel kísérése és az import előkészítése. Az AEG-Tele­­funken licencek, know-how-k és sza­badalmak iránt érdeklődik elsősorban, főleg az elektrotechnikában, a tirisz­­toros technika és a kábelgyártás terü­letén. Szovjet-román tervkoordináció Harminckét százalékkal növekszik az áruforgalom a Szovjetunió és Romá­nia között a következő ötéves terv­időszakban. Ezt irányozza elő a terv­koordinációs­­ jegyzőkönyv, amelyet szombaton írt alá Moszkvában a két tervbizottság elnöke. Bajbakov és Ma­­rinescu miniszterelnök-helyettes. A jegyzőkönyvben előirányozzák, hogy fejlesztik az együttműködést a bányászatban, a kohászatban és a cel­­lulózpapír-iparban. Megállapodtak ab­ban is, hogy együttműködnek termelő­üzemek felépítésében. A román ex­portlistán olajvegyipari berendezések, műtrágyagyártó gépek, hajók, vegyipa­ri termékek, közszükségleti cikkek szerepelnek. A Szovjetunió főként gép­ipari, elektronikai, könnyű- és élelmi­­szeripari termékeket, kohászati, ener­getikai és vegyipari gépeket, valamint többféle nyersanyagot szállít Romá­niának. (Agerpres, TASZSZ) ­ Az afrikai Dahomey elnevezés va­sárnap óta Benin Népköztársaság. A Togo és Nigéria közötti 112 ezer négy­zetkilométeres keskeny sávban elte­rülő, 2,5 milliós ország területén Benin királyság a XVII. században élte fénykorát, de Vasárnap kormányküldöttség uta­zott a Német Demokratikus Köztársa­ságból Washingtonba. A küldöttséget Gerhard Beil külkereskedelmi állam­titkár vezeti. A magasszintű delegáció — amelyet az Egyesült Államok keres­kedelmi minisztériuma hívott meg — a kétoldalú kereskedelem fejlesztési lehetőségeiről tárgyal. • A költségvetés 40 százalékos növe­­velését tervezi a jövő évre a török kor­mány. Demirel török miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány gazdálko­dásához 1976-ban 150 milliárd lírára lesz szükség. HBi Egy év alatt 8,5 százalékkal csök­kent Svájcban a kiskereskedelmi for­galom. Az 1974 októberétől számított forgalomcsökkenés a legnagyobb mér­vű volt ebben az évben. AWT JELENTI 4£í Az új gazdasági világrendről, ezen belül a nyersanyagpiacok stabilizálásá­ról kezdtek tanácskozást Párizsban az USA, Japán és Nyugat-Európa vezető gyáriparosai, bankárai, politikusok és a szakszervezetek képviselői. A tanács­kozás eredményeit még a nemzetközi nyersanyag-energia értekezlet előtt nyilvánosságra hozzák. USA Az amerikai Goodyear Rubber cég 45 millió dolláros beruházást tervez Egyiptomban. Ha javaslatát elfogadják, ez lesz az első jelentős amerikai befek­tetés Szadat egyiptomi elnök „nyitott ajtó"- politikájának meghirdetése óta. A félhivatalos Al Ahram értesülése sze­rint a vállalkozásban 30 millió dollárral Szaúd-Arábia is részt venne. AKb Háromszáz tonna dohánylevél út­nak indításával decemberben megindul a közvetlen exportkereskedelem a Fülöp-szigetek és a VDK között. A Fü­­löp-szigeti szállítmány értéke 110,4 ezer dollár. Ez­ lesz az első olyan szállít­mány, ami harmadik ország érintése nélkül közvetlenül jut el a VDK-ba. Közszükségleti cikkek árucseréjéről írt alá jegyzőkönyvet Bukarestben Len­gyelország és Románia belkereskedelmi minisztere. A jegyzőkönyv szerint e cikkek áruforgalma 1976-ban a jelenle­ginek kétszeresére nő, s bővül válasz­téka is. A könnyűipari együttműködés fejlesztéséről tanácskozott Bukarestben Lengyelország és Románia könnyűipari munkacsoportja. Az év végén bezárják Belgrádban a jugoszláv munkások toborzásával fog­lalkozó nyugatnémet munkaközvetítő irodát. A határozat — belgrádi hírek szerint — vonatkozik a Görögországban és Törökországban működő nyugatné­met kirendeltségre is. A marokkói, spa­nyolországi és portugáliai közvetítő iro­dákat már korábban bezárták. VÁKUUMOS TAL­UVÍZSZINT-SÜLLYESZTŐ BERENDEZÉSÜNKET 1976-RA BÉRBEADNÁNK Kossuth Mg. Tsz. Császártöltés, Lakner. Francia-egyiptomi tárgyalások Mintegy 650 millió frank értékű szerződést fog aláírni Franciaország és Egyiptom Giscard elnök december 10-én kezdődő kairói látogatásakor — jelezte a párizsi külkereskedelmi mi­nisztérium. A Légard külkereskedelmi miniszter egyiptomi tárgyalásai után kiadott köz­lemény szerint többek között az abu­­kiri villamoserőmű bővítéséről és egy poliészterszál-üzem felépítéséről van szó. A megbeszéléseken felmerült, hogy Franciaország részt vesz a kairói föld­alatti hálózat kiépítésében, a Szuezi­­csatorna építési munkálataiban, a Port Said-i és az alexandriai kikötő bővíté­sében. (AP,DJ, APA) Adatok az NDK gazdasági fejlődéséről A Német Demokratikus Köztársa­ságban az idén a társadalmi összter­mék értéke elérte a 370 milliárd már­kát, 30 százalékkal több, mint 1970- ben. Öt évvel ezelőtt a termelés 1 szá­zalékos növekedése 2,8 milliárd már­kát jelentett, ma pedig 3,7 milliárdot. A beruházások összege az idén 41,5 milliárd márka volt, az állóeszközök állománya 1970-hez képest 26,4 száza­lékkal bővült. Az elektronikai építőelemek terme­lése 5 év alatt két és félszeresére, a szintetikus szálaké ugyancsak két és félszeresére, a mezőgazdasági gépeké kétszeresére, az adatfeldolgozó gépeké és alkatrészeké 1,9-szeresére növeke­dett. Az egy főre számított kiskeres­kedelmi forgalom az adott időszak alatt 33 százalékkal, a külkereskedelmi forgalom pedig 80 százalékkal emelke­dett (MTI) Ú­j-Zéland: a konzervatívok választási győzelme Új-Zéland új kormánya sem szán­dékozik visszaforgatni a külpolitika óráit, folytatja a szocialista országok­hoz fűződő kapcsolatok bővítését cél­zó erőfeszítéseket” — közölte Ro­bert Muldoon, a szombati választáso­kon győztes konzervatív Nemzeti Párt elnöke, a december 12-én hivatalba lépő kormány­­miniszterelnöke. A Munkáspárt tekintélyes vereségét (az új parlamentben a 87 képviselői szék közül 53-at a Nemzeti Párt fog­lalhat el) megfigyelőik annak tulajdo­nítják, hogy a szavazó polgárok „bosz­­szút álltak”, amiért nem tudta be­váltani gazdaságpolitikai ígéreteit. Az inflációs ráta 15 százalékos, stagnál az export, s felütötte fejét a munkanél­küliség. Bármilyen jelentéktelen is a háromnegyed százalékos arány, nyug­talanságot okoz, hiszen eddig gyakor­latilag teljes volt a foglalkoztatottság. A Nemzeti Párt választási kampá­nyában felrótta, a Munkáspártnak az ország egyre fokozódó külföldi eladó­sodását is (a külföldi adósságok 2 mil­liárd dollárra rúgnak). Muldoon, aki a korábbi konzervatív kormányokban pénzügyiminiszterként is szerepelt, je­lezte, hogy legalábbis egyelőre kény­telenek lesznek folytatni az eladóso­dási politikát. Az emigrációs kérdés­ben is összecsaptak az álláspontok, az eddigi kormány évi 30 ezer beván­dorlónak­­adott engedélyt, számukat most 5 ezerre fogják korlátozni. (Reu­ter, AP—DJ) Belga recesszió-ellenes terv Tindemans belga miniszterelnök a hét végén ismertette a kormány által már régóta bejelentett recesszióellenes terv részleteit. A­­munkanélküliés enyhí­tésére a terv lehetővé teszi a 62 éves férfiak és az 58 éves nők nyugdíjaz­tatását, feltéve, hogy helyüket 39 év alattival töltik be. Az inflációt fékezendő, a kormány minden osztalékot kilenc hónapra be kíván fagyasztani, hasonlóképpen a havi 40 ezer frankon felüli fizetése­ket. A korábbi tervezet minden fizetés és bér befagyasztását, a fizetések inde­xelésének eltörlését irányozta elő, a szakszervezetek nyomására azonban a kabinet kénytelen volt ettől elállni. Az exportot ösztönzendő a kormány enyhíti az exporthitelek és exportga­ranciák nyújtásának feltételeit. A mi­niszterelnök korábban arra számított, hogy a tervezetet a parlament még az idén elfogadja, de az elhúzódó vita miatt, úgy látszik, erre nincs lehető­ség . (Reuter, DP­A) Gyorsuló infláció Franciaországban Az ipari késztermékek nagykereske­delmi árának emelkedése októberben meggyorsult — jelenti a francia orszá­gos statisztikai intézet. Kivétel csak a gépkocsi. A háztartások kereslete élénkült, az eladások számottevően meghaladták a korábbi hónapok átla­gát. Az áremelkedés októberben 0,8 százalékos volt, 0,1 százalékkal gyor­sabb, mint egy hónappal korábban. A kiskereskedők több megrendelést ad­tak fel az iparnak, mint korábban, a készletek valamelyest gyarapodtak. A kereskedők bizalma nagy, a szakem­berek szerint a megrendelések tovább élénkülnek, az iparcikkek ára pedig a korábbi hónapok viszonylag mérsé­keltnek mondható ütemében kúszik felfelé. (Reuter) Forex: gyengül a dollár, a frank, a jen A londoni Forex kutatóintézet prog­nózisa szerint a dollár a következő egy-­két hónapban erős marad, de jö­vőre fokozatosan meggyengül. Mind­azonáltal két tényező akadályozza majd az amerikai valuta jelentős romlását: egyrészt feltehetőleg javulni fog az USA relatív versenyképessége, más­részt — a Ramlboullier-­ben létrejött francia—amerikai megállapodás ered­ményeként — várható, hogy fokozódik majd az amerikai intervenciós tevé­kenység a devizapiacokon. Az ameri­kai versenyképesség javulása részben annak lesz köszönhető — vélekednek a jelentés készítői —, hogy az egy­ségnyi bérköltségek emelkedésének üte­me az USA-ban lassúbb, miint a kon­­kurrens országokban. Az amerikai kereskedelmi mérleg alakulásában a jövő évben számottevő fordulatra, az év második felében 1 milliárd dollár körüli hiány létrejötté­re számítanak a Forex kutatói. Az ok: az importárak gyorsabban emelkednek az exportáraknál, s a kivitel volume­nének növekedési ütemét is lehagyja majd az importé. A francia frank jövőre némiképp gyengülni fog­­­ nyugatnémet márkához képest; tagja marad a nyugat-európai valutakígyónak, és — a harmadik ne­gyedévben — valamelyest erősödik majd a dollárhoz viszonyítva. A jen, amely idén októberben­­meg­gyengült, az év hátralevő részében to­vább veszít értékéből, a jövő év első felében azonban stabilizálódni fog, a második félévben pedig mintegy 2 százalékkal erősödik majd a dollárhoz képest — mondja a Fotex-jelentés. (AP—DJ, Reuter) A recesszió erősíti a munkásbeleszólás igényét Skandináv modellek A világgazdaság elhúzódó recessziója egyre aktuálisabbá teszi a tőkés­­országokban az úgynevezett munkásrészvétel problémakörét. Egyes nyu­gati szakszervezeti körök érvelése szerint a recesszió megnyúlásának egyik oka az, hogy a munkásságnak nincs beleszólása a vállalati döntések meg­hozatalában. Palme svéd miniszterelnök odáig megy, hogy kijelenti: a tőkés ipari társadalom jelenlegi válságát a munkásbeleszólás széles körű bevezetésével, általánossá tételével lehetne megoldani. Ezek a víziók per­sze inkább illúziók, s csak hosszú távon hozhatnak eredményeket, mit sem változtatnak a napi gondokon, például a krónikus munkanélküli­ségen, a bérek és az árak nemzetközi versenyfutásának életszínvonal­romboló hatásán. A több mint 7 millió dolgozót tömö­rítő nyugatnémet szakszervezeti szövet­ség (DGB) minapi dortmundi tömeg­gyűlésén Heinz O. Vetter, a DGB elnö­ke éles támadás célpontjául vette a bon­ni kormánykoalíció szabaddemokrata szárnyát, s név szerint egyik tagját, Fri­­derichs gazdaságügyi minisztert, mond­ván: a miniszter a tőkések szekerét tol-,­ja, a munkáltatók szószólójának csapott fel. A nagy feltűnést kelltett ikironanás hátterében az áll, hogy a mun­kásbele­­szólás, németül Mitbestimmung, meg­valósítása körüli, mind szenvedélyeseb­bé váló vitában az FDP azonosította magát a szakszervezetek megosztását célzó tőkés taktika egyik alapelemével. Nevezetesen: azt követeli, hogy a válla­latvezetői tanácsok asztalainál a mun­kavállalók oldalán ülő „vezető vállalati beosztottak” — szóval a menedzserek — számára biztosítsanak különleges stá­tust. A hatalom kérdésének oldaláról kö­zelítette meg a munkásibele­szólés prob­lémáját Palme svéd miniszterel­nök is, a Spiegel legutóbbi számában megjelent nyilatkozatában. Kijelentette, hogy eltö­kélt szándéka a munkásbeleszólás rend­szerének bevezetése Svédországban, s megítélése szerint a többi tőkésország­nak is követnie kell majd a skandináv példát. Az egész tőkés világ az ipari tár­sadalom válságát éli, amit — úgymond — a munkásbeleszólás megvalósításá­val lehetne megoldani. A Szociáldemokrata Svéd Munkáspárt (SAP) legutóbbi kongresszusán elhatá­rozta, hogy megszünteti a tőkések ki­zárólagos vállalkozói döntési jogát. A gazdasági hatalomnak egyesek kezében levő összpontosítását olyan renddel akarják felváltani, amelyben minden embernek, mint állampolgárnak, mun­kavállalónak és fogyasztónak joga van arra, hogy befolyást gyakoroljon a ter­melési és elosztási viszonyok alakításá­ra. Az új munkajogi törvény, amelyet a közeljövőben terjesztenek a parlament elé, s reményeik szerint 1977 januárjá­ban emelnek hatályra, „lépésről lépésre áttolja majd a haltalmat a tőkések kezé­ből a munkásokéba” —­­hangoztatta Pal­me a­z idézett interjúban,. A törvényter­vezet szerint a svéd munkavállalók szö­vetségeinek a jövőben joguik lesz arra, hogy a vállalatokkal kötendő kollektív szerződések alapján közvetl­en­ül befo­lyásolják azok ügyvitelét, s követelé­seiknek megpróbálhatnak sztrájkok ré­vén érvényt szerezni még akkor is, ha már­­bérmegállapodás állt fenn. Ami Svédországban jobbára még csak terv, Norvégiában már valóság, tehát mérhetők az eredményei. Ezt kísérelte meg a norvég munkaadók szövetsége a közelmúltban készített felmérésében. A skandináv ország mintegy 1400 vállala­tában a dolgozóknak már több mint két éve törvény biztosította joguk van a vállalatvezetői tanács ülésein való kép­viseletre. Emellett a 200-nál több mun­kást­ foglalkoztató cégeket kötelezték olyan vállalatvezetői összejövetelek megtartására, amelyen a munkavállalók képviselői is jelen vannak. Az említett felmérés­ből kiderült — írja az AP—DJ —,­­hogy az érintett vállalatok 54 száza­lékában gyakorlattá vált a munkáskép­viselet az igazgatói tanácsban, s a „ki­bővített” vállalatvezetői ülések rendsze­rét az illetékes cégek 64 százaléka való­sította meg. A 200 legjelentősebb norvég vállalat felső szintű vezetőinek 79 szá­zaléka úgy vélekedett, hogy a munká­sok képviselői nem­­befolyásolták a cé­gek ügyvitelével kapcsolatos döntések meghozatalát. A megkérdezettek 51 szá­zaléka j­elezte, hogy —ahol erre sor ke­rült — a munkavállalók delegáltjai „po­zitívan” járultak hozzá a döntéshozatal­hoz, s mindössze 1 százalék minősítette negatívnak a munkások hozzájárulását. A válaszadók 78 százaléka szerint a munkásküldöttek legalább annyira pro­­fitszemléletűek, mint az igazgatóság más tagjai. Szembetűnő, hogy a reagálók 12 százaléka beismerte: amióta bevezették a munkáskalasszálást, egyre gyakrabban hoznak fontos döntéseket „nem hivata­los” vállalatvezetőségi üléseken, ame­lyekről kirekesztik a munkavállalók képviselőit. Talán ezzel is magyarázha­tó, hogy a megkérdezetteknek csak 13 százaléka érzi tehernek a­­munkáskül­­döttek részvételét az igazgatósági ta­nácsban. Léderer Pál A dél-vietnami vasúti hálózat helyreállítása A háborúban elpusztult Saigon- Hanoi vasútvonal Saigon és Phu My közötti szakaszának helyreállítása né­hány napja befejeződött — közölték dél-vietnami vasúti tisztviselők. Hoz­zátették, hogy a 680 kilométeres sza­kasz forgalomba állítása a vietnami nép újjáépítési erőfeszítéseinek nagy sikere, s közelebb hozza Észak- és Dél- Vietnam egyesítését. Az­­ egész, 1680 kilométeres vonal megnyitását a jövő év közepére tervezik. A VDK hírszol­gálati irodája szerint a húszéves há­borúban 496 híd, 20 alagút és 150 ál­lomásépület­­pusztult el ezen a vona­lon. Folyik a munka a Saigon és My Tho (Mekong-delta), valamint Saigon és a kambodzsai határ közelében levő Loc Ninh közötti vasútvonal helyre­­állításán is. A dél-vietnami hatóságok a Szovjetunió segítségét kérték a vas­úti hálózat korszerűsítéséhez. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Közös parlamentet kap a loméi klub Megkezdődnek az előkészületek a Közös Piac és a loméi egyezményben társult 46 fejlődő ország közös parla­mentjének megalakítására. Három­napos vita után az EGK és a 46 állam parlamenti képviselői Luxemburgban elfogadták a tervet, amely szerint a közös parlamentet lehetőleg már a loméi egyezmény ratifikálása után ösz­­sze kell hívni. Eddig 31 fejlődő ország és két közös piaci állam ratifikálta a dokumentumot, de az eljárás január végén előreláthatólag befejeződik. (Reuter) Lisszabon „baráti” segítséget vár Portugália mindennemű „baráti se­gítséget” hajlandó elfogadni, jöjjön Keletről vagy Nyugatról — mondotta többek között Gomes portugál elnök szombat esti televíziós beszédében. Az elnök rámutatott: Lisszabon a világ minden országában baráti kapcsolatok létrehozására törekszik, segítségre azonban csak abban az esetben tart igényt, ha az nem veszélyezteti az or­szág függetlenségét. Gomes bejelentet­te, hogy az országban sikerült rá rendet és a katonai fegyelmet helyreállítani. A portugál vezérkar pénteken az év végéig felfüggesztett minden bértár­gyalást. A kormány új bér- és jöve­delempolitikát dolgoz ki — hangzik a lisszaboni bejelentés —, amelynek célja a nagy jövedelemkülönbségek mérséklése és más egyenlőtlenségek enyhítése. (Reuter) A 3300 hektáros hatvani Lenin Mg. Termelőszövetkezet pályázatot hirdet főkönyvelői állás betöltésére Pályázati feltétel: egyetemi vagy főiskolai végzettség, legalább 5 éves szakmai gyakorlat. 40 éven aluli szakemberek jelentkezését várjuk. Fizetés a 19/1975. Mt. rendeletben foglaltak szerint, 2/2 kategória alapján. Címünk: LENIN MG. TERMELŐSZÖVETKEZET 3001 Hatvan, Pf. 20.­­LENIN MG. TSZ. HATVAN

Next