Világgazdaság, 1977. szeptember (9. évfolyam, 170/2169-191/2190. szám)

1977-09-01 / 170. (2169.) szám

1977. SZEPTEMBER 1. Jugoszláv lap megállapítása: KOSZOVO-METOHIJA FEJLESZTÉSE SÜRGŐS FELADAT A jugoszláviai Koszovo-Metohija autonóm tartomány társadalmi-gaz­dasági fejlesztésének problémáiról közölt tanulmányt a Szocijalizam, a JKSZ KB folyóiratának legújabb száma. Koszovó lakóinak száma je­lenleg mintegy 1,5 millió, három­negyed részük albán nemzetiségű. A felszabaduláskor a lakosság 95 százaléka analfabéta volt. A tanul­mány megállapítja, hogy Koszovó nemzeti jövedelme a felszabadulás óta — egy lakosra számítva — 2,7- szeresére, ipari termelése 13-szoro­­sára, mezőgazdasági termelése pedig 2,7-szeresére nőtt. 150 km hosszú új vasútvonalat építettek, a falvak 90 százalékát villamosították. Az eredmények tehát jelentősek. A felszabadulás után — emlékez­tet rá a tanulmány — az úgyneve­zett Kidries-formula előirányozta, hogy 17 esztendő alatt, vagyis 1947 és 1964 között a kiemelt fejlesztés eredményeként Koszovónak el kell érnie az ország legfejlettebb köztár­sasága színvonalát. A tervek szerint Szlovénia gazdasági növekedésének ütemét évi 6,4 százalékban, Koszo­­vóét viszont 14,4 százalékban kellett volna előirányozni. A valóságban Szlovénia gazdasága az említett idő­szakban éves átlagban 6,6 százalék­kal növekedett, Koszovóé pedig csak 3,7 százalékkal. 1947 és 1964 között a tartományban az egy főre eső nemzeti jövedelem az 1947. évi or­szágos átlag 52,2 százalékára, 1964- re 36,6 százalékra esett vissza. Ko­szovó 1975-ben mindössze 2,2 szá­zalékkal járult hozzá a jugoszláv nemzeti jövedelemhez; az egy főre jutó társadalmi termék értéke hat­szor kisebb, mint Szlovéniában, öt­ször kevesebb, mint Horvátország­ban és négyszeresen alatta marad a vajdaságinak. A koszovói dolgo­zók közül csak minden tizenegye­dik dolgozik a szocialista szektor­ban. Míg Szlovéniában jelenleg min­den munkahelyre csak egy jelölt pályázik, addig Koszovóban 41. (MTI) Holland fenntartások a Közös Piac új kölcsönalapjával szemben Hollandiának fenntartásai vannak a Közös Piac új kölcsönalapját illetően — közölték a hágai pénz­ügyi és gazdasági minisztériumban. Brüsszelben — mint ismeretes — tervbe vették, hogy növelik a bi­zottság kölcsön­folyósító hatáskörét, lehetővé teszik, hogy finanszírozza az energiaipari, az iparátalakító és az infrastrukturális beruházási programokat. Az EGK-nak — ér­velnek Hágában — már van erre felhatalmazott intézménye, az Euró­pai Beruházási Bank, ennek fel­adata a regionális fejlesztés, s a problematikus iparágak finanszíro­zása. Az új kölcsön­alap létrehozatala — a már meglevő bankhoz hasonló feladatokkal — valószínűleg nem növelné jelentősen a kikölcsönöz­hető összegeket, sőt mivel az Euró­pai Beruházási Banknak vetély­­társa jelentkezne, tőkepiaci versen­gésükkel felhajtanák a kamatlá­bakat. A hágai pénzügy- és gazdasági miniszter írásban közli észrevételeit és fenntartásait a holland parla­menttel. Felhívja a figyelmet, hogy az új kölcsönalap és a közösség beruházási bankjának egymást fedő feladatai is problémákat okoznának. A hágai fenntartásokat az EGK monetáris és gazdasági bizottsága fogja megtárgyalni. Az új kölcsönkasszában maximá­lisan 1 milliárd elszámolási egység lenne, s ezt az összeget a brüsszeli bizottság már igényelte is a mi­niszteri tanácstól. (Reuter) ­­ 0 A Közös Piacnak legalább rész­ben finanszíroznia kellene az Auszt­rián keresztül vezető új vendégmun­kás-tranzitútvonal megépítését. A grazi polgármester kérte a nyugat­német külügyminiszter támogatását, hogy az EGK működjék közre egy olyan új út építésében, amely men­tesítené a balesetveszélyes tranzit­szakaszokat. 0 Az uruguayi kormány 0,98 szá­zalékkal leértékelte a pesót. Az idén ez a 16. devalválás. 0 Bulgária és a Jemeni NDK ipa­ri és kereskedelmi együttműködé­sének fejlesztéséről tárgyalnak Szó­fiában. Todorov miniszterelnök fo­gadta Mohszen Abdulla, jemeni pénzügyminisztert.­ 0 Moszkvába érekezett az iraki ön­tözési miniszter. Néhány napos láto­gatása alatt a két ország együttmű­ködési lehetőségeiről tárgyal az ön­tözésben és a talajjavításban. 0 A svájci kiskereskedelmi for­galom júliusban a tavaly júliusihoz viszonyítva 2,5 százalékkal élénkült. Júniusban növekedése 6 százalékos volt szemben a tavaly júniusi 1,5 százalékkal.­­ Portugáliában szeptember 1-től 15 százalékkal megdrágulnak a nem­zetközi postai, telefon és telex­ díjak­­— jelentette be a portugál közleke­dési és távközlési minisztérium.­­ A Közös Piac tagországai közül Írországban 6 millió elszámolási egységgel (1 elszámolási egység :­1,14 dollár) Hollandiában 44, Fran­ciaországban 307, Belgiumban 74, Olaszországban 136, Luxemburgban­­ 4, az NSZK-ban pedig 174 millió el­­­számolási egységgel nőtt a takarék­állomány. Csökkenés csak Nagy- Britanniában és Dániában mutatko­zott, 2 millió, illetve 87 millió el­számolási egységnyi . Carter elnök felszólította az­­ amerikai cégeket és magánszemé­lyeket, hogy szüntessék be az Észak-Írországban szemben álló fe­leknek nyújtott pénzügyi támogatá­sukat. Kijelentette, hogy a tartós béke megteremtését követően az amerikai kormány jelentős beruhá­zásokkal járulna hozzá Észak-Íror­­szág gazdasági helyzetének megja­vításához.­­ Az új pénzügyi intézkedések nyomán kedden 2 százalékkal fel­ugrott a részvények jegyzése a mi­lánói tőzsdén. A ‘Wdi JELENTI­ S Varsóban tárgyal Staribacher osztrák kereskedelmi és iparügyi miniszter. Ötnapos látogatása alatt várhatóan sor kerül a hosszú táv­ra szóló energiamegállapodás alá­írására. Eszerint Lengyelország az 1979—1980-as években évente mint­egy 400 ezer kilowattóra villamos energiát szállít Ausztriának, 2000- től pedig 1,6 milliárd kilowattórát. A Ljubljanában nemzetközi borki­állítás nyílt. A Vino 77’-en jugoszláv és külföldi termelők valamint for­galmazók több, mint 1000 borfajtát, 200 féle tömény alkoholt és 72 fajta gyümölcslevet állítottak ki. 0 A "nyugatnémet szövetségi költ­ségvetési deficit 17,1 milliárd már­ka volt az idei év első hét hónap­jában — 1976 azonos időszakában 20,9 milliárd. —" 0 Simon csehszlovák miniszterel­nök-helyettes fogadta Al Számárait, az iraki kőolaj- és bányaipari mi­niszter első helyettesét. Tárgyalásu­kon a baszahi olajfinomító építésé­hez történő szállításokról s az iraki olajipar fejlesztésében való csehszlo­vák közreműködés fokozásáról volt szó.­­ Csendben, hivatalos beharango­zás nélkül, de folyamatosan érté­kelik le a Sri Lanka-i rúpiát. A márciusi 20 százalékos felértékelés nem hozta meg a kívánt ered­ményt, s a kormány most a folya­matos kiigazításokkal szeretné el­érni, hogy a rúpia megtalálja sa­ját, reális átváltási árfolyamát a nemzetközi keményvalutákkal szem­ben. 0 Suarez spanyol miniszterelnök szeptember 2-án látogat Máltába, hogy viszonozza Mintoff máltai el­nök múlt heti madridi látogatását. 0 A Világbank és az Amerikaközi Fejlesztési Bank támogatja a 4,5 milliárd dollár költségű 2500 me­gawattos vízerőmű építését a Pa­­raná folyón. Az erőművet Argentí­na és Paraguay együtt építi és 1985- ben fejezi be.­­ Iszlám bankok szövetségét hozta létre öt arab bank Bejrútban Szaúd-Arábia egyik hercegének el­nöklete alatt. A szövetségbe tarto­zók — a mohamedán törvények ér­telmében — nem számítanak fel kamatot, segítik hasonló bankok lé­tesítését az iszlám országaiban, s beruházási politikájuknál szigorúan tartják magukat a vallás­ előírásai­hoz. Ma nyílik meg Havannában az amerikai diplomáciai képviselet Megérkezett Havannába az Egye­sült Államok újonnan létesített dip­lomáciai missziójának vezetője, Lyle Lane. A képviseletet ma nyitják meg, és vezetője tanácsosi rangot fog betölteni. A misszió felállítása lehetővé teszi, hogy a két ország állandó, közvetlen érintkezésben le­gyen egymással. Lane tanácsos ki­jelentette, hogy a két ország közöt­ti hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvételéhez „nem lesz feltétlenül évekre szükség”. Lane szerint az összekötő iroda előmozdítja a köl­csönös megértést. A misszió konzu­­láris ügyekkel is foglalkozik majd. A megfigyelők rámutatnak, hogy a kubai—amerikai kapcsolatokban az év elején indult meg az enyhü­lés. Castro kubai államfő február­ban közölte, hogy adott esetben szívesen találkozna Carter elnökkel. Júniusban született meg a döntés a diplomáciai missziók felállításáról, ami még nem jelenti a szabályszerű diplomáciai kapcsolatok felvételét. Az amerikai képviselet a svájci kö­vetségen dolgozik majd , Svájc látja el ugyanis hivatalosan az ame­rikai érdekek képviseletét. (Reuter) A dél-csendes-óceáni országok új halászati övezete A Csendes-óceán déli térségében fekvő 12 ország jövő év március 31-i hatállyal 200 mérföldre terjeszti ki gazdasági övezetét — mondja ki a közös közlemény, amelyet az érin­tett országok tegnap véget ért 8. értekezletéről adtak ki. Az értekez­let résztvevői, köztük Pápua Új- Guinea, Nyugat-Szamoa, Ausztrália és Új-Zéland képviselői elhatároz­ták, hogy november második felében rendkívüli regionális találkozón tű­zik napirendre a közös halászati vállalat felállításának ügyét, és ak­kor döntenek a térség halállomá­nyának védelmére hozandó közös akciókról. A csendes-óceáni országok döntése meglehetősen kellemetlenül érinti Japánt, hiszen halászai évente 300 ezer tonna halat fognak ki a Csen­des-óceán déli vizeiből. Pápua Új-Guinea már törvénybe iktatta a 200 mérföldes halászati övezetét, Új-Zélandon október 1-én, Nyugat-Szamoán is a közeljövőben teszik közzé az erről szóló törvényt. Ausztrália egyelőre még csak az el­határozásnál tart. Az értekezlet résztvevői közölték, hogy az ENSZ tengerjogi konferen­ciájának sikertelensége késztette őket az egyoldalú lépésre. (Kyodo) Amerikai befektetések külföldön — külföldi tőke az USA-ban Tavaly 10 százalékkal, 137,2 mil­liárd dollárra emelkedtek az ame­rikaiak közvetlen külföldi befekte­tései — jelenti a washingtoni ke­reskedelmi minisztérium. 1975-ben ezek az összegek 13 százalékkal nö­vekedtek.­­ A nettó tőke kiáramlása 27 szá­zalékkal, 4,6 milliárd dollárra esett vissza tavaly, nagyrészt „a befo­gadó országokban folytatott gyakor­lat miatt, amely egyes leányválla­latok eladásához, illetve felszámo­lásához vezetett” — mondja a je­lentés. Az újrabefektetett profitok 4 százalékkal, 7,7 milliárd dollárra estek vissza, elsősorban amiatt, mert a kőolajtermelő leányvállala­toknál az újrabefektetés 64 százalék­kal kisebb volt. A közvetlen befektetésekből szár­mazó profit a múlt évben 30 szá­zalékkal, 11,1 milliárd dollárra emelkedett. Ázsiából és Ausztráliából dollár­­milliók áramlanak az Egyesült Ál­lamokba — írja az Asian Wall Street Journal, s hozzáteszi, a tőke a hazai kedvezőtlen gazdasági ki­látások miatt menekül Amerikába. R­észben amerikai ingatlanokat vá­sárolnak fel, részben termelő beru­házásokat hajtanak végre. Ez utób­biak azért kifizetődők, mert a külföldieket sokkal kisebb adóter­hek sújtják, mint az amerikai ál­lampolgárokat. (AP—DJ, Reuter) Nő a forgalom az osztrák hitelpiacon Az idén 43—45 milliárd schillingre rúghat az osztrák tőkepiacon fel­vett kölcsönök összege, beleszámítva az államkölcsönöket is — állapítja meg a Genossenschaftliehe Zentral­­bank felmérése. Tavaly 38­6 milliárd schilling volt a hitelforgalom. Az államkötvényeket leszámítva, a tő­kepiac forgalma elérheti a 28—30 milliárd scbillinget, az első félévben 13,7 milliárd volt. (Reuter) VIL­AGG­AZDAS­AG Deficites a jövő évi francia költségvetés Véglegesítették Franciaország jö­vő évi költségvetését — jelentette be Lecat, az Elysée-palota szóvivő­je. Giscard d’Estaing köztársasági elnök és kabinetjének vezető tagjai egyelőre nem nyilatkoznak a költ­ségvetés részleteiről, jól tájékozott körökben azonban tudni vélik, hogy az 8—10 milliárd frank deficitet tartalmaz. A költségvetést a fran­cia kormány szeptember 7-i ülésén terjesztik elő, várhatóan akkor kapja meg a hivatalos jóváhagyást is. A mostani tanácskozásról távo­zóban Giscard elnök a frank devi­zapiaci védelmében, a gazdasági fellendülés ösztönzésében és a je­lenlegi gazdasági tevékenység fenn­tartásában foglalta össze a költség­­vetés legfontosabb céljait. A szűk körű tanácskozáson a költségvetés bevételi oldaláról ha­tároztak a miniszterek. A kiadások­ról már korábban döntöttek, 396 milliárd frankot irányoztak elő, 11,9 százalékkal többet, mint az 1977-es költségvetésben. A büdzsét Barre miniszterelnök terjeszti a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága elé , a tervek szerint mindössze két órával a jövő szerdai kabinetülés után. A részletekről is várhatóan akkor tájékoztatják a sajtót. A Le Point című hetilapnak adott nyilatkozatában Barre elmondta: a francia gazdaság könnyen elviseli a költségvetés bizonyos deficitjét, hiszen kézben tudják tartani a pénzkibocsátást és sikerült stabili­zálni a frankot. Ennek ellenére — folytatta — „csak bizonyos határok között” mozgó deficitet tud elviselni, s azt is kölcsönfelvétellel finanszí­rozzák, a bankóprés megnyomása szóba sem jöhet. A miniszterelnök a továbbiakban szükségesnek mond­ta a gazdaság egyes ágazatainak állami támogatását, annak ellenére, hogy a közelmúltban a javulás jelei mutatkoztak a francia gazdaságban. A kormány — fűzte hozzá — már tett lépéseket az acél-, a hajóépítő- és a papíripar fellendítésére, ha­sonló intervenciókat tervez az épí­tőipar és a közművek terén. Ezek az ágazatok viszik el az olajimport után a legtöbb devizát. Barre a következő kabinetülésen szól a foglalkoztatottsági helyzet­ről is. Jelenleg 1 385 596 a mun­kanélküliek száma Franciaország­ban, meghaladja a második világ­háború óta eltelt évek minden ed­digi rekordját. Megfigyelők úgy tudják, a miniszterelnök számot ad hivatali idejének elmúlt évéről is. Politikájával a szakszervezetek ál­talában nem elégedettek, a CGT és a CFDT szakszervezeti szövetség ezért szeptember 6-ra rövidebb munkabeszüntetésre szólította fel tagjait. Az átlagos órabér 3,3 százalékkal emelkedett az év második negye­dében az első negyedévi 2,3 száza­lékos emelkedés után — jelentette be a párizsi munkaügyi miniszté­rium szóvivője. Ez év július 1-én az órabér 12,4 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A kiskereskedelmi árak — a szezo­nális ingadozások kiszűrése után — júliusban 0,9 százalékkal emelked­tek a júniusi 0,8 és a májusi ugyan­csak 0,9 százalékos emelkedés után. Az élelmiszerek a múlt hónapban 0,9 százalékkal drágultak, az ipar­cikkek 0,6 százalékkal, a szolgálta­tások pedig 1,1 százalékkal. (Reuter) FRANCIAORSZÁG MEZŐGAZDASÁGI IMPORTTÖBBLETE Rosszul zárta az első félévet a francia mezőgazdaság. A hagyomá­nyosan élelmiszerexportőr ország a január-júniusi időszakban 2,72 mil­liárd frankkal több mezőgazdasági terméket importált, mint exportált, holott egy évvel korábban még 4,57 milliárd frankos aktívum mutatko­zott. A teljesítmény romlása a ta­valyi szárazságra, a trópusi termé­kek árának ugrásszerű emelkedésé­re és a nemzetközi verseny élese­désére vezethető vissza. Az export a bevitelnek 89,2 százalékát fedez­te, holott 1976 első felében a fede­zettség 126,6 százalékos volt. Az agrár­import az említett idő­szakban 49 százalékkal, 25,36 mil­liárd frankra emelkedett, a kávé és a tea bevitelének értéke például az egy évvel korábbi 1,38 milliárdról 3,7 milliárdra nőtt. A kakaóbevitel több, mint megkétszereződött, 565 millió frankról 1,22 milliárdra emel­kedett. Az export mindössze 4 százalék­kal, 22,64 milliárd frankra emelke­dett. A gabonafélék kivitele 6 mil­liárd frankról 3,81 milliárdra zu­hant. A kukorccaexport az első fél­évben 2,7 millió tonna volt, 1,8 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban. Borból, egyéb alkoholtar­talmú italokból és hűsítő italokból 3,78 milliárd frank értékben sike­rült eladni a tavalyi 2,09 milliárd­­dal szemben. Barre miniszterelnök korábban kijelentette, hogy szerin­te a mezőgazdasági külkereskedelem az egész évet tekintve kiegyensú­lyozott lesz. (AP—DJ) INDIA ÚJ EXPORTPROGRAMJA " NACHRICHTEN" FÜRAUSSENHANDEL Dhak­a kereskedelmi miniszter ismertette kormányának a követ­kező évekre szóló új exportstraté­giáját. Eszerint az új kormány nem akarja mindenáron fokozni a kivi­telt, csak amennyire a belföldi piac követelményei megkívánják. Gya­korlatilag ez az agrártermékek — mint például a cukor, a földimo­gyoró, a rizs stb. — kivitelének a korlátozását jelenti. A tervezett megszorítások azonban nem csök­kenthetik az exportra irányuló ál­talános erőfeszítéseket. A feladat, a gazdasági fejlődés és a célul ki­tűzött autarkia előmozdítása. Dharia kereskedelmi miniszter az olyan nem hagyományos termékek kivitelét kívánja előtérbe állítani, mint a vegyicikkek, a műanyagok, a fém- és gépipari termékek, a ruhafélék, a bőráruk, az iparmű­vészeti tárgyak, a gyapjúszőnyeg, az ékszer és a drágakövek. Ebben az exportszervezeteknek különleges szerepet kell betölteniük. A terme­lési problémák megoldásának együtt kell járnia a jobb marketing-tevé­kenységgel — mutatott rá a minisz­ter. Míg az idei importpolitika az ex­portot segíti elő, a költségvetési tervezetből úgyszólván teljesen hiá­nyoznak az exportfejlesztési intéz­kedések. A támogatási rendszeren nem változtatnak, sent speciális ér­telemben (például a nemzetközi vá­sárokon való részvétel támogatása tekintetében) sem általában nem bocsátanak több eszközt rendelke­zésre. Az Indiai Vásárigazgatóság (Tra­de Fairs Authority of India) céljai­ra 2,5 millió rúpiát irányoztak elő. De a szervezet megalapítását, amely a bel- és külföldi vásárokon való indiai részvételt hivatott szervezni, még az előző kormány kezdemé­nyezte. Az alapítási költségeken kí­vül még mintegy 35 millió rúpiát kell fordítania több, mint 20 kiál­lításon való szereplésre. Legújabb hivatalos adatok szerint az 1976—77-es pénzügyi év (április 1-től március 31-ig) 50,21 milliárd rúpia beviteli és 50,89 milliárd ki­viteli értékkel zárult. A kereske­delmi mérlegtöbblet tehát 0,68 mil­liárd rúpia körül van. Az előző évi egyenleg ezzel szemben 12,22 mil­liárd rúpia deficit volt. Ezúttal az ország függetlenségének elnyerése óta másodszor haladja meg a kivi­teli érték a bevitelt. 1972—73-ban 1,03 milliárd rúpia rekord többletet értek el. (1977. augusztus 19.) VIAGGIZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS Szerkesztőség Bp. V., Dorottya u. 6- IV em. Postacím 139? Budapest Pf 534. Telefon 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Indígotő Kiadóhiv­atal ■ Bp 1085 Blaha Lujza tér 1—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 77.3102/9-08 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v Bolnár Imre Nyomta Szikra Lapnyomda, Budapest F. v. Roder Imre

Next