Világgazdaság, 1977. október (9. évfolyam, 192/2191-212/2211. szám)

1977-10-01 / 192. (2191.) szám

2WE 1977. OKTÓBER 1. ÚJABB TOKIÓI FOGADKOZÁSOK Atomvita Olaszországban AZ AKTÍVUM leépítésére Tokió defenzívába szorult, egymás után több fórumon kö­vetelték, hogy tegyen végre többet kereskedelmi aktívumának fel­számolásáért, s a gazdaságot nem az export bővítésével, hanem a belföldi kereslet fellendítésével és ezzel a külföldi árucikkek be­jutási esélyeinek növelésével élénkítse. A japán pénzügyminiszter­­helyettes ismét homályos ígéreteket tett, az USA viszont szemmel­­láthatóan erélyes intézkedéseket tervez, egyebek között újabb ja­pán termékekre akarja kiterjeszteni az „önkéntes” exportkorláto­zásokat. A japán pénzügyminiszter-helyet­tes tegnap sebtében összehívott washingtoni sajtóértekezletén meg­próbálta védelmébe venni kormá­nyának külkereskedelem-politikáját, amely az utóbbi időben minden ed­diginél hevesebb bírálatok kereszt­tüzébe került. Washingtonban még tart az IMF közgyűlése, de a pénz­ügyminiszter-helyettes máris sietett válaszolni az ott elhangzott támadá­sokra, többek között arra, hogy a két éve tartó japán fellendülés az export bővülésén, nem pedig a ha­zai kereslet élénkítésén alapul, Ja­pán tehát nem vállal arányos részt mint „lokomotív ország” a vi­lággazdaság talpraállításában. „Ja­pánban ,a belföldi kereslet az év második felében 7 százalékkal nőtt, az első negyedben csupán 4 száza­lékkal, s a belföldi piac felvevő­­képességének javulása azóta is tart, s ez az importot is segíteni fogja” — válaszolta a miniszterhelyettes. Megjegyezte, hogy a szigetország külkereskedelme a társadalmi össz­terméknek mindössze 10 százaléka, az NSZK-ban 30—40 százalékot is elér, ott tehát a külkereskedelem­ben gyorsabban csapódnak le a bel­gazdasági intézkedések. A krónikus japán exporttöbbletet érő bírálatokra kitérően válaszolt: a fejlődő országokból származó nyersanyagimport kellő fizetőképes­séget biztosít ezeknek az országok­nak, s pénzüket főképp Nyugat- Európában és az USA-ban költik el, tehát ott, ahol Japánnak aktívuma van. „Sokan sürgetnek bennünket a magánfogyasztás eddiginél bátrabb élénkítésére. Azt azonban elfelejtik, hogy mi máris végrehajtottunk egy átfogó adócsökkentési programot, s az már nem a kormányon múlt, hogy a megtakarítások nem a fo­gyasztás élénkülését hozták, hanem jórészt a takarékbetétekbe vándo­roltak” — fejtegette a miniszter­­helyettes. A legújabb mérlegadatok a keres­kedelmi aktívum csökkenését jelzik. Augusztusban 1,1 milliárd dollárra esett a fölösleg, júliusban még több, mint 2 milliárd volt. A japán ki­vitel 6,4 milliárd dollárra csökkent a júliusi 7,1 milliárdról, az import pedig 200 millió dollárral emelke­dett az előző hónapi 5 milliárdról, ezt azonban főként a nyersolajvá­sárlások élénkülése okozta. A folyó tételek mérlege 670 millió dollárra apadt, ami­t Tokióban ezt remélik — meggyőzheti az USA-t és a nyu­gat-európai országokat, hogy a ke­reskedelmi aktívum jórésze a szol­gáltatásokra fordított kiadások, s a rövid lejáratú hitelek formájában visszaáramlik a világgazdaságba. Tokióban egyelőre kevés megjegy­zést fűznek Kreps asszony kereske­delmi miniszter kemény szavaihoz, amelyek az amerikai—japán gazda­sági vegyes bizottság tokiói tárgya­lásai után hangzottak el. A minisz­ter egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte a krónikus japán aktívumot a két ország kereskedelmében. Ta­valy 5,4 milliárd dollár volt az ame­rikai deficit, az idén pedig már az év első nyolc hónapjában 5 milliárd. Gazdaságilag és politikailag egy­aránt tarthatatlan e deficit állandó­sulása. Nem elsősorban az USA gazdasági erejét veszélyezteti, in­kább tápot ad a protekcionista ten­denciáknak. — fejtegette, utalva a kongresszus ellenséges hangulatára. Hiába hirdeti meg a japán kormány sorozatban reflációs programjait, azoknak eddig kevés eredményük volt. Az év első nyolc hónapjában mindössze 13 százalékkal nőtt a ja­pán összimport, főként a nyers­anyagoké, miközben a kivitel 22 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest, összértéke meghaladta az 50 milliárd dollárt. Az amerikai üzletemberek min­den erőfeszítésük ellenére kevés si­kert érnek el a japán piacon, az ál­lami megrendelésekből szinte kizár­ták a külföldi cégeket, a bonyolult elosztási hálózat csak a hazai üz­letemberek előtt van nyitva, maga­sak a számítógépek és más munka-­ igényes termékek vámjai, számos árucikk bejutását pedig importkvó­ták akadályozzák. Mansfield, az USA tokiói nagykövete tegnap kö­zölte: javasolni fogja a washingtoni kormánynak, hogy a japán acélex­port amerikai behatolását korláto­zandó, nyugat-európai mintára kös­sön a két ország kereskedelmi meg­állapodást, amelyben a japán cégek önkéntesen lemondanak az USA-ba irányuló exportjuk további növelé­séről. (AP—DJ, Reuter) 00 Január 1-től átlagosan 5 frank­kal drágább lesz a cigaretta Bel­giumban. Egy csomag közepes mi­nőségű cigaretta jelenleg 40 belga frank, tehát több mint 1 dollár. 00 Lengyelországban befejezéshez közeledik több nagy beruházás. A Jelez autógyárban az év végén be­indítják azt a szalagot, amelyen a francia Berliet-licenc alapján ké­szülnek majd az autóbuszok, a len­gyel tervezésűekkel együtt évi 12 500 darab. A wroclawi vajdaságban már dolgozik a Rokita vegyiművek klór­gyára, amelynek évi teljesítőképes­sége eléri majd a 120 ezer tonnát. 00 Jugoszlávia erőteljesen fejlesz­teni kívánja édesvízi halászatát. Ennek előmozdítására mintegy 10 millió dolláros hitelre van szüksége, amelyet a Világbank garantál, de a hitelnyújtásban részt vesznek a ju­goszláv bankok és halásztársaságok is. A programot 1980-ra kívánják be­fejezni. • A kelet—nyugati gazdasági kap­csolatokban a kooperációk útja a járható — hangsúlyozza a Der Ta­­gesspiegel című nyugat-berlini lap. A Schering AG gyógyszer- és vegy­ipari nyugat-berlini konszern szintén pozitívan ítéli meg a kapcsolatok alakulását. Van is rá oka, tavaly mintegy 100 millió nyugatnémet márka értékű forgalmat bonyolított le a KGST-országokkal. 4* Egy nemzetközi konzorcium, amelyet a majna-frankfurti Com­­merzbank szervez, 60 millió dollá­ros eurohitelt nyújt a portugál fej­lesztési banknak, a Banco Fomento Nacionalnak. Részleteket nem közöl­tek. D0 Mitterrand, a Francia Szocialista Párt vezetője Bonnban Schmidt kancellárral és más szociálde­mokrata vezetőkkel tanácskozott. A tervek szerint a francia politikus a közeljövőben találkozik Callaghan brit miniszterelnökkel is. aW(§] JELJEMTE « Dániában a munkaképes lakos­ság 7,3 százaléka keres állást. Augusztus végére a munkanélküliek száma elérte a 153 ezret, ez 1,5 százalékkal magasabb szintet jelent a tavaly augusztusihoz viszonyítva.­­* Franciaországban augusztusban 0,5 százalékkal emelkedtek a kis­kereskedelmi árak, szemben a jú­liusi 0,9 százalékos drágulással. Augusztus végén — az előző 12 hó­napra vonatkozó — az inflációs rá­ta 9,9 százalékra mérséklődött. 00 Edward Gierek, a LEMP KB első titkára Andreotti miniszterelnök meghívására november végén hiva­talos látogatást tesz Olaszországban. 00 A Fülöp-szigetek 45 millió dol­láros kölcsönt kap az Ázsiai Fej­lesztési Banktól útépítésre. Ehhez kapcsolódik még egy 150 ezer dol­láros műszaki segélynyújtás is. A kölcsönt 25 évre nyújtják, a türel­mi idő 5 év, az évi kamatláb 8,3 százalékos. 00 A Szovjetunió és Jugoszlávia kö­zötti mezőgazdasági együttműködés szélesítéséről és termelési tapaszta­­latok cseréjéről tárgyalt Belgrád­­ban Meszjac szovjet mezőgazdasági miniszter. Lengyel—svájci gazdasági tár­gyalások folynak­ Varsóban. A 27 tagú svájci delegáció útját a Schweizerische Bankverein, illetve a lengyel kereskedelmi kamara szervezte. Az erőteljesen szakoso­dott svájci ipar komoly lehetősége­ket nyújthat a lengyel vállalatok­nak korszerű együttműködés kiala­kítására. A mexikói állami olajvállalat, a Pemex 50 millió dolláros hitelt kap a Bank of Montrealtól. A kanadai pénzintézet ezzel járul hozzá az összesen 5 milliárd dolláros beruhá­zási programhoz, amelyet hat év alatt kívánnak végrehajtani az olaj­kitermelés gyors fellendítésére. Az olasz képviselőházban a kor­mány csütörtökön délután terjesz­tette be az atomenergia-programot. A kormány 1985-ig 20, egyenként 1000 megawattos atomerőművet kí­ván felállítani. Donat Cattin ipar­ügyi miniszter felszólította a kép­viselőket, az év végéig hozzák meg a szükséges döntést. Az atomprog­ram megvalósítása „drámaian szük­séges” az olajárak gyors emelkedése miatt — mondta. Olaszországnak jelenleg csak há­rom, egyenként 200 megawatt ka­pacitású atomerőműve van, a ne­gyediket most építik. Róma közelé­ben további két 1000 megawattos erőmű felállítását tervezik, ez vi­szont az „Atomellenes Liga” heves ellenállásába ütközik. Többször is tüntettek az erőművek tervezett fel­állítása ellen. Az Olasz Kommunista Párt szóvivője csütörtökön a kép­viselőházban támogatásáról biztosí­totta az atomprogramot. Hozzáfűzte azonban, hogy az atomenergiának nem szabad elsőbbséget élveznie a még kihasználatlan konvencionális enregiaforrásokkal szemben. A szo­cialisták viszont visszautasítják a kormány erőműépítési terveit. Azt mondják, hogy a program pusztán az „olasz olajtakarékossági terv csődjét” jelenti. (DPA, AFP) Jugoszlávia korlátozza a pénzellátást A jugoszláv jegybank a forgalomban levő pénz mennyiségének gyors gya­rapodása miatt több, mint 4 mil­liárd dinárt akar kivonni a forga­lomból. A pénzmennyiség felduzza­dása a gyorsan növekvő import és az infláció következménye. A kor­mány úgy tervezte, hogy a pénz­­mennyiség az idén legfeljebb 16 százalékkal gyarapodhat, de már eddig is 20 százalékos növekedés mutatkozik. Tavaly a pénzállomány 53 százalékkal nőtt. A pénz befa­gyasztását elsősorban azzal kívánják megvalósítani, hogy a kereskedelmi bankokat rábírják: önkéntesen te­gyenek letétbe pénzösszegeket a központi banknál. (AP—DJ) Ellentmondásos amerikai mutatók Augusztusban 0,8 százalékkal ja­vult az összesített gazdasági mu­tató, amelyet a washingtoni keres­kedelmi minisztérium tesz közzé ha­vonta az USA gazdasági helyzetének jellemzésére. A minisztérium ezt a jelentést kiegészítette azzal, hogy revideálta az előző hónapok muta­tóit. Ennek alapján júliusban 0,2 százalékos emelkedés mutatkozott, nem pedig ugyanilyen mértékű visszaesés, mint annak idején je­lentették. Az 1967 év átlagának bá­zisán számított és a gazdaság 12 legfontosabb szektorának teljesítmé­nyét mérő indexek összegezéséből adódó mutató a revíziót követően így alakult: május 130,3, június 130,1, július 130,3, augusztus 131,1. A minisztérium ezzel utólag sem­missé, tette a korábbi pesszimista kommentárt, hogy a gazdasági te­vékenység lassulása már szabályos recesszióba csapott át, mert annak ismérvei között van, hogy az össze­sített mutató három hónapig egy­folytában esik. Egészen másféle mutatót szokott kiszámítani a Conference Board né­ven ismert gazdaságkutató intézet, amely rendkívüli tekintélyét annak is köszönheti, hogy nem üzleti vál­lalkozás, hanem a tőkés vállalatok tartják fenn. Az 1500 amerikai nagy és kis vállalat vezetőinek megkér­dezése alapján negyedévenként ki­adott, az „üzleti bizakodást” mérő index a harmadik negyedévben 12 százalékponttal esett. (Reuter, AP— DJ) OPEC-kölcsön 13 fejlődő országnak A Kőolajexportáló Országok Szer­vezete (OPEC) 51 millió dollár köl­csönt folyósít a jövő héten 13 fejlődő országnak az e célra létrehozott kü­lön alapból. A kölcsönből Honduras, Jamaica, Botswana, Marokkó, Szu­dán, Banglades, Burma, Jordánia, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Sri Lanka, Costa Rica és Thaiföld ré­szesül. Az OPEC, mint ismeretes, külön alapot hozott létre a legsze­gényebb fejlődők támogatására, hogy segítséget nyújtson az olaj drágu­lása miatt megnövekedett fizetési deficit fedezéséhez. A kamatmentes kölcsön lejárata 19 év, a türelmi idő­­négy év. Az alap összege már meghaladja az 1,6 milliárd dollárt. (AP—DJ) I­s­ ten-izgalom a washingtoni tanácskozások nyomán Román felszólalás az IMF közgyűlésén Egyre inkább a színfalak mö­götti tárgyalások kerülnek az érdek­lődés központjába a Nemzetközi Va­luta Alap és a Világbank washing­toni közgyűlésén, amelynek hivata­los zárása tegnap (a mi időnk sze­rint késő­ estére volt kitűzve. A közgyűlési felszólalások közül olva­sóink figyelmét leginkább Románia küldöttéé érdemli meg, aki hazájá­nak iparosítási erőfeszítéseit ismer­tette. Diamandopel, a Román Állami Beruházási­ Bank elnöke hangsú­lyozta, hogy Románia fő törekvése a modern tudomány és technika eredményeinek hasznosítása az or­szág egész gazdaságában. A hatal­mas beruházási program, amelyre a nemzeti jövedelem 30—33 százalé­kát fordítják, azt a célt szolgálja, hogy Románia fejlett ipari-agrár or­szággá váljék, amelyben az ipar játssza a vezető szerepet. A washingtoni Sheraton szálló fo­lyosóin és különtermeiben a felszó­lalások közben a jelek szerint to­vábbra is elsősorban az „élénkíteni, és kinek” konjunktúrapolitikai kér­désekről alkudoznak. Blumenthal amerikai pénzügyminiszter­­tegnapi számunkban említett) sajtóértekez­lete kihatott a japán jen deviza­piaci helyzetére is: lázas spekulációs vásárlás verte fel a japán valuta árfolyamát. A miniszter ugyanis erélyesen figyelmeztette a japáno­kat, (a közgyűlés folyamán először nevezte meg őket), hogy protekcio­nista megtorlásnak teszik ki magu­kat, ha nem építik le külgazdasági aktívumukat. Ezt követően olyan hí­rek terjedtek el, hogy az IMF jent vásárol a piacon kölcsöneinek fe­dezésére és hogy Japán megállapo­dott partnereivel a jen árfolyamá­nak „felfelé lebegtetésében”. Az IMF — alapszabályára hivatkozva — cáfolta a piaci vásárlásáról szóló jelentést, Macukava japán pénzügy­miniszter-helyettes pedig a jen­paktum hírét. Azt is hozzátette, hogy Japán a már bejelentett kon­junktúra-programon túlmenően semmiféle további intézkedést nem tervez. (Lásd még cikkünket.) A jen mindezek ellenére tovább erősödik a dollárral szemben. A folyosói alkudozások másik fő témája a Nemzetközi Valuta Alap új vezérigazgatójának kijelölése a holland Witteveen helyett, aki nem akarja megújíttatni jövő augusztus végén lejáró megbízatását. A jelölt (vagy jelöltek) nevét az átmeneti bizottság jövő áprilisban hagyja jóvá és terjeszti a tagállamok elé. Úgy látszik, megint európai lesz az IMF feje, mert az OPEC tagálla­mai ebben a kérdésben az USA és a többi fejlett tőkésország mellé áll­tak. Ezek után nem valószínű, hogy a fejlődő országok meg tudnak álla­podni egy esélyes ellenjelölt sze­mélyében. A két nemzetközi pénz­ügyi intézmény eddigi rövid törté­nelmében az a hagyomány alakult ki, hogy az IMF vezérigazgatója egy európai tőkésország, a Világbank elnöke pedig az USA bankárai kö­zül kerül ki. (Reuter, AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Az ISA és Jordánia közös beruházásokat tervez Az Egyesült Államok és Jordánia közös beruházásokat tervez — je­lenti az iraki hírügynökség Am­­manból. A programok értéke 300 millió dollár. Többek között öntöző­művek létesítéséről, továbbá egy műtrágyagyár megépítéséről és az elektromos hálózat fejlesztéséről van szó. A tervekről amerikai üzletembe­rek csoportja tárgyalt Jordániában az USA Nemzetközi Infrastruktúrá-­­is Fejlesztési Társaság elnöke veze­tésével. (AP—DJ) A KÖZPONTI BANKOK ÁLLJÁK A MONETÁRIS VIHAROKA­T Simmit Az idei nyár bővelkedett mone­táris meglepetésekben, amelyek a be nem avatottakban a zűrzavar ér­zetét keltették. Pedig eközben ren­dületlenül tovább folyt a nemzet­közi valutastabilitás helyreállítására irányuló fáradozás, mindenekelőtt a központi bankok körében. A dol­lár árfolyamának csökkenése, vala­mint Burns és Blumenthal egymás­nak ellentmondó nyilatkozatai egy időre megvazarták ugyan őket, de azután gyorsan megtalálták az egyensúly új alapját: a sem túl alacsony, sem túl magas dollárár­­folyamot, amely kedvez az export­nak, s így közvetve a foglalkozta­tottságnak is, de nem gátolja az infláció ellenében és a gazdaság talpraállításáért folytatott politikát sem. A korábbinál alacsonyabb értékű, de azért erős dollárt végül Amerika is elfogadta, bár lehet hogy csak átmenetileg. Így azután szeptember elejére az USA és a központi ban­kok együttes akciói eredményeként a márka 1,5 százalékkal, a jen 4 százalékkal, a francia frank pedig 0,5 százalékkal értékelődött fel a dollárhoz képest. Figyelemre méltó és új jelenség, hogy a dollárt mind­eddig híven követő angol font is önállósult. Az Angol Bank eleinte igyekezett ugyan hasznot húzni a vezető tőkés valuta gyengélkedésé­ből, aminek eredményeként deviza­­tartalékainak összege elérte a re­kord 16 milliárd dollárt, ezt köve­tően azonban hagyta, hogy a font értéke, 1,72 dollárról 1,74-re emel­kedjék. Az eredmény nem is maradt el: Angliában és Itáliában 10, illetve 12 százalékra mérséklődött az inflá­ció, sőt júliusban még az olasz ke­reskedelmi deficit is csökkent, Ang­liában és Franciaországban pedig lelassult a béremelkedés üteme. Ez­által, még a hitelek iránti kereslet kevésbé örvendetes lanyhulása ré­vén folytatódhatott a kamatlábak esése, anélkül, hogy ebből baj­ szár­mazott volna a nemzeti valutákra. A „napi pénz” kamatlába Olaszor­szágban 12 százalékra, Franciaor­szágban 8,5 százalékra, Angliában 7 százalékra, az NSZK-ban 4 száza­lékra mérséklődött, ugyanakkor az Angol Bank irányadó kamattétele (Minimum Lending Rate) 8-ról 7 százalékra, majd 6,5 százalékról 6 százalékra csökkent. A leszámítolási kamatláb Olaszországban 15-ről 13 százalékra, végül 11,5 százalékra mérséklődött. Ezt némi késéssel ugyan, de a francia jegybank is követte, 10,5 százalékról 9,5 száza­lékra szállította le kamatlábát. A bankok a legjobb klienseiknek adott rövid lejáratú hitelek után is ki­sebb „prime rate”-et számítanak fel. Ha időnkénti megtorpanással is, de új csúcsok felé közelítenek a tőzsdei árfolyamok is, ami elég kü­lönös, ha meggondoljuk, hogy az expanzió üteme Nyugat-Európában és Amerikában is lelassult. Ez pe­dig azt bizonyítja, hogy szolid fel­lendüléshez a kedvező pénzügyi helyzet elengedhetetlen ugyan, de önmagában kevés. Anyagi pozíciói­nak erősítése végett folytat Amerika európai partnerei politikájával el­lentétes kamatlábpolitikát is. A napi kamatláb is meghaladja a 6 százalékot, a prime rate pedig a 7, sőt a 7,25 százalékot is. A kamat­lábak veszélyesebb emelkedésének csak az vehetné elejét, ha az USA illetékesei idejében ellenőrzésük alá vonhatnák a monetáris ügyeket, akár a gazdasági növekedés átme­neti lassulása árán is. Amint azon­ban a forgalomban levő pénz meny­­nyiségének utóbbi időben észlelt emelkedése tanúsítja, Amerika még nem tart itt. (1977. szeptember 21.) VUAGGAZMSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp 1085 Blaha Lujza tér 1—3* Postacím* 1959 Budapest Telefon- 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 77.3102/9-09 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolgár Imre Nyomta Szikra Lapnyomda, Budapest F. v. Roder Imre

Next