Világgazdaság, 1977. december (9. évfolyam, 234/2233-254/2253. szám)
1977-12-01 / 234. (2233.) szám
2 \^(g] 1977. DECEMBER 1. SZILÁRD IRÁNYZAT VÁRHATÓ AZ ARANYPIACON A londoni szovjet bank jelentése Az arany ára várhatólag tartósan tovább emelkedik, legföljebb átmeneti spekulációs ingadozásokkal, ha a valutapolitikában nem történik nagyobb jelentőségű kezdeményezés, és a dollár iránti bizalom olyan ingatag marad, mint most — ez a Moscow Narodny Bank véleménye. A Szovjetunió tulajdonában levő londoni bankház negyedévi aranypiaci jelentésében kifejti, hogy Dél- Afrika összes idei aranytermelése — az év kilenc hónapjának adataiból következtetve — nem éri el a tavalyi 713 tonnát, de nagyobb lesz 700 tonnánál. A Nemzetközi Valuta Alap árverései útján eddig 171 tonna került a piacra, s az év végéig az értékesített mennyiség eléri a 187,5 tonnát. „Igen nagy méretekben” tevékenykedett eladóként Portugália jegybankja. Aranykészletének egy részét zálogba lekötötte az NSZK-tól kapott kölcsön fejében. Az Egyesült Államoktól 300 millió dollár értékben kapott aranykölcsönt, és a jelek szerint ezt az aranyat a piacon értékesítette Portugália külföldi adósságainak törlesztése végett, összesen 46 tonna aranyról volt szó. A központi bankok aranypiaci tevékenységében hamarosan változások várhatók, ha befejeződik az IMF új előírásainak ratifikálása, amelyek teljes szabadságot adnak nekik az aranypiaci adás-vételre. Számítani lehet rá, hogy számos jegybank siet majd aranyat kínálni, de a vevők között is bizonyára lesznek központi bankok. A piaci kereslet azonban képes rá, hogy minden jelenlegi és várható kínálatot felvegyen. A bank jelentése ezzel kapcsolatban arra utal, hogy az amerikai befektetési vállalatok egyre gyakrabban veszik fel az aranyat is azok közé az értékek közé, amelyekben klienseik pénzét elhelyezik. Szerepet játszik pillanatnyilag a dollár gyengesége is, de az arany mindettől függetlenül is egyre kedveltebb a befektetés ,és a tezaurálás eszközeként egyaránt. Augusztus elejétől november elejéig az aranyár dollárban 17, svájci frankban 6,3 százalékkal emelkedett. A szilárduló árirányzat azonban nem a valutaárfolyamok ingadozásával függ össze, hanem az arany iránti tényleges kereslettel. Dél-Afrika feltehetőleg továbbra is a piacra viszi folyó termelését, hogy egyensúlyban tartsa fizetési mérlegét és ellensúlyozza a tőkebeáramlás gyengeségét. Fizetési mérleghelyzete azonban nem követeli meg, hogy tartalék aranykészletéhez nyúljon. Az aranytartalék megcsapolására csak nagyon rendkívüli esetben szánná rá magát. (Reuter) A belga frank a kígyóban marad A kormány a devalválás ellen A belga kormány és Belgium központi bankja el van szánva rá, hogy az ország valutáját a mostani árfolyamszinten tartsa a nyugat-európai közös lebegtetésben (a valutakígyóban). Ennek a célnak az elérésére latba vet minden rendelkezésére álló eszközt. Geens belga pénzügyminiszter a fenti nyilatkozattal — amelyet a minisztertanács előzetesen jóváhagyott — igyekezett lecsillapítani a belga frank körüli devizapiaci spekulációt. A brüsszeli Nemzeti Bank a november 28-ig tartó hétnapos időszakban több, mint 6 milliárd belga frankot vásárolt fel valutáért a devizapiacon, hogy védje az árfolyamot. Devizatartalékai ebben az időszakban a központi bank hivatalos jelentése szerint csak 1,53 milliárd belga frankkal apadtak, ezért feltehetőleg a nyugat-európai országok valutapolitikai együttműködési alapjától (FECOM) vett fel kölcsönt. Utoljára a belga frank tavaly októberi leértékelése előtt fordult elő, hogy Belgium eladósodott a FECOM- nál. Visszatérve Geens nyilatkozatához, a miniszter utalt rá, hogy Belgium fizetési alapmérlege aktív (bár a folyó tételek számláján 12 milliárd frankos passzív szaldó mutatkozik), hogy az inflációs ráta novemberben évi 6,5 százalékra javult a februári 8,2-ről, s hogy a nyílt gazdaságú Belgium számára csak a valutakígyóban való részvétel biztosíthatja a foglalkoztatottság megfelelő szintjét és a kis jövedelmű állampolgárok vásárlóerejét. A pénzügyminiszter végül hangsúlyozta: a legutóbbi események megmutatták, mennyire fontos lenne továbbhaladni a Közös Piac gazdasági és valutapolitikai uniója felé, mert csak ez védhetné meg az egyes nemzetek gazdaságát az Európán kívülről jövő destabilizáló hatásoktól. (Reuter) A japán—amerikai kereskedelmi vita újabb fejleménye Washingtonban bizakodással tekintenek a japán kormány legújabb kereskedelmiaktívum-mérséklő akciója elé. Fukuda miniszterelnök kedden bejelentette, hogy egy miniszteri szintű gazdasági tanácsot hoznak létre, amely konkrét tervet dolgoz ki az USA-val szembeni kereskedelmi aktívum csökkentésére. A javaslat az elképzelések szerint december 6-ra elkészül, ekkor kezdődnek meg a két ország soron következő kereskedelmi megbeszélései Washingtonban. Részt vesz rajtuk az újonnan kinevezett japán kormány több gazdasági minisztere is. Optimista hangot ütött meg a tárgyalások kimenetelével kapcsolatban Strauss, Carter elnök kereskedelmi főmegbízottja is, aki a végleges megállapodások időpontját január 15-ben jelölte meg. Ez az időpont azért fontos, mert január második felében kezdődnek meg a GATT Tokió-fordulójának genfi megbeszélései, s addigra Washington és Tokió egyaránt pontot akar tenni gazdasági vitáira. Japán új külkereskedelmi beállítottságát akarta illusztrálni Komoto is, aki ismét átvette a külkereskedelmi és iparügyi minisztérium vezetését. Bejelentette, hogy Japán három éven belül megkétszerezi a fejlődő országoknak nyújtandó gazdaságfejlesztési segélyt. A jövő évben a hivatalos fejlesztési segély (ODA) a bruttó nemzeti termék (GNP) 0,3 százalékára emelkedik a jelenlegi 0,2 százalékról. (Kyodo, AP,DJ, Reuter) ám Távol-keleti útja során a Fülöpszigeteket is felkeresi Honecker, az NDK államelnöke. Willy Brandt a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt, (SPD) elnöke december közepén — úton Tokióba — rövid időre megszakítja útját Moszkvában és ott szovjet vezetőkkel találkozik. A bonni bejelentés szerint Brandt a Szocialista Internacionálé ülésére utazik a japán fővárosba. i® Amuzgar iráni miniszterelnök kisebb átalakítást hajtott végre kormányában. Ansari eddigi pénzügy- és gazdasági minisztert nevezte ki az állami iráni olajvállalat, a NIOC igazgatójának. A pénzügyi tárcát Jeganeh államminiszter, a költségvetési és tervezési hivatal vezetője kapta. «a» Bukarestben megkezdte munkáját a román—izraeli gazdasági és műszaki együttműködési vegyes bizottság 8. ülése. JEI.BISTR & Véget ért az amerikai kikötői munkások több, mint 2 hónapos sztrájkja. A munkabeszüntetés az ország 40 kikötőjét érintette. Venezuela kormánya felhatalmazást kér a törvényhozástól, hogy újabb 1,4 milliárd dollár hitelt vegyen fel fejlesztési tervek kivitelezésére. 00 November utolsó napján 24 órás sztrájkba kezdtek az olasz újságírók, nyomdászok és papírgyári dolgozók — összesen mintegy 180 000 ember. Munkabeszüntetésekkel a nyomdászok védelmét, a kiadói tevékenységnek, illetve a rádió és televízió munkájának reformját sürgetik. 99 Az egyiptomi légierő újabb 14 Mirage—5 sugárhajtású vadászbombázót vásárolt a francia Dassault cégtől. Az üzlet értéke állítólag 56 millió dollár, s vele az Egyiptomban levő Mirage-ok száma 28-ra emelkedett. Finn-szovjet áruforgalmi egyezmény Öt százalékkal növekszik jövőre a szovjet—finn áruforgalom az ideihez képest, értéke 12 milliárd finn márka (3 milliárd dollár) lesz. Az erről szóló, most aláírt megállapodás szerint Finnország elsősorban fűtőanyagot, ezen belül 7 millió tonna nyersolajat vásárol a Szovjetuniótól fémtermékekért és 23 darab hajóért cserében. (AP—DJ) Borúlátó jóslat a svéd gazdaság kilátásairól Svédországban a GNP az idei évre jósolt 2 százalékos reálcsökkenés után jövőre várhatóan újabb 0,5 százalékkal esik — jósolja a svéd gyáripari szövetség őszi előrejelzése. Jövőre az ipari termelés volumenben 2 százalékkal marad el az ideitől. Bár az export reálnövekedése 2,5 százalék körül várható, a fizetési mérleg folyó tételeinek deficitje tovább romlik az idei 14,1 milliárd koronáról. A szövetség szerint a jövő év végéig az ipari munkások száma újabb 50—60 ezer fővel csökken. Az idei 1 százalékos esés után a magánfogyasztás jövőre újabb 2 százalékkal csökken majd. A baljós előrejelzések érthetővé teszik, hogy a svéd dolgozók háromnegyedét képviselő szakszerveztek a közelmúltban bejelentették: biztosítékokat követelnek a jövő évi életszínvonal-csökkenés megakadályozására. (Reuter) Nőnek a dán államadósságok Az 1978-as pénzügyi évben várhatóan tovább nőnek Dánia bélés külföldi államadósságai. Heinesen pénzügyminiszter parlamenti felszólalásában jelezte, szemben az idei pénzügyi évben kialakuló 21 milliárdos adóssággal, a jövő pénzügyi évben már több mint 33 milliárd lehetséges. A költségvetési bevételeket jövőre 85,9 milliárd koronára, a kiadásokat pedig 101,2 milliárdra tervezik — Dánia történetében először lépik túl a 100 milliárdos határt. A munkanélküliek száma — jelezte a pénzügyminiszter — jövőre 165 ezer főre nő, ami az aktív munkaerő mintegy 8 százalékát jelenti. Az infláció 10 százalék körül alakul. „Az állampolgárok a következő néhány évben nem számíthatnak az életszínvonal emelkedésére.” (AP—DJ) Finnország újabb hitelt hív is Finnország újabb 200 millió dollárt hív le a rendelkezésére álló, összesen 700 millió dolláros hitelkeretből — jelentette be Koivisto, a központi bank kormányzója. A keretből 100 millió dollárt már egy hete felvettek. Az újabb kölcsönfelvétel célja az ország devizatartalékainak növelése. A finn munkaügyi minisztérium adatai szerint tavaly óta megkétszereződött a munkanélküliek száma. November közepén a munkaképes lakosság 7 százaléka, azaz 151900 fő volt állástalan. Egy hónap alatt csaknem 19 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A finn munkáltatók felszólították a kormányt, értékelje le ismét a finn, márkát (az idén már kétszer került sor devalválásra). Sorsa miniszterelnök elutasította a kérést. (Reuter) Revideált költségvetés Izraelben Az izraeli kormány felülbírálta a pénzügyminisztérium által összeállított jövő évi költségvetés-tervezetet, s 2 milliárd izraeli fonttal megnövelte a 182 milliárdos kiadási programot. Az új költségvetést a parlament elé terjesztették jóváhagyásra. Erlich pénzügyminiszter eredeti javaslatát több miniszter bírálta, mert úgy vélte, hogy az figyelmen kívül hagyja a várható áremelkedéseket, s reálértékben csökkenti a finanszírozási lehetőségeket. A jóváhagyott tervezet 6 milliárd fontos deficittel, az eredeti javaslat kétszeresével számol. Figyelembe veszi a megélhetési költségek 30 százalékos növekedését, s a bérek 36 százalékos átlagos emelkedését. A program 55 milliárd fontot irányoz elő hadügyi célokra. Az izraeli központi bank kormányzója elégedetlen a javaslattal, mondván, hogy az csak rövid távra oldja meg Izrael problémáit és nem hoz megoldást az infláció emelkedésére sem. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Égei-tengeri körkép Athén a közös piaci csatlakozásra, Ankara gazdasági pályamódosításra készül „A görög gazdaság- és külpolitika alapvető kérdései, a közös piaci csatlakozás, Athén és Ankara viszonya, továbbá a ciprusi rendezés ügyében fontos fejlemények várhatók a közeljövőben” — jelentette be Karamanlisz új kormányának első ülésén. Egyelőre azonban a nicosiai kormány visszautasította Ankara új ciprusi javaslatát. Megfigyelők újabb kezdeményezéseket várnak Törökországtól, amelynek gazdasági és fizetési helyzete tovább romlott. A török fővárosban tegnap közzétett ötéves gazdasági program tervezete szemmel láthatóan eltér azoktól a kívánságoktól, amelyeket a Nemzetközi Valuta Alap szabott ki hitel folyósításának feltételéül. „Rövidesen döntő szakaszba jutnak a Görögország közös piaci belépését előkészítő tárgyalások — jelentette ki Karamanlisz kormányfő az új görög kormány első ülésén. A kormányfő sürgette a minisztereket, hogy tegyenek erőfeszítéseket az államgépezet hatékonyságának megjavítására. Megfigyelők azonban nem várnak lényeges változásokat, már csak azért sem, mert a kormányban kevés az új arc, inkább helycserék történtek. A legfontosabb változás az volt, hogy a külügyek irányításával Papaliguraszt bízták meg, aki a korábbi kormányban gazdasági és tervegyeztetési miniszter volt. Karamanlisz állítólag jelentős szerepet szán neki a közös piaci csatlakozást előkészítő brüsszeli tárgyalásokon. Ankarában új gazdaságpolitikáról kellene döntenie a kormánynak, de változatlanul súlyos ellentétek választják el egymástól a koalíciós partnereket. Tegnap közzétették — hosszas halogatás után — az új ötéves gazdasági program tervezetét Eszerint az öt év alatt 1000 milliárd török lírát (50 milliárd dollárt) akarnak fordítani beruházási célokra, az iparban 10,5—11 százalék, a mezőgazdaságban 6 százalék évi növekedési rátát irányoznak elő. A programtervezet nem bontja le szektoronként az előirányzatokat, s leszögezi — anélkül, hogy részletekbe bocsátkozna —, hogy intézkedések történnek majd az import megfékezésére és az export bátorítására. „El kell kerülni az importigényes ipari bázisok létrehozatalát és ösztönözni kell az importhelyettesítő termékek gyártását — mutat rá a hivatalos közlönyben megjelent tervezet. Ankarában arra hívják fel azonban a figyelmet, hogy az a Nemzetközi Valuta Alap — amelyhez 100 millió dolláros hitelkérelemmel fordult Törökország — egyebek között a gazdasági növekedés eddigi 7,3 százalékos ütemének 5 százalékra való lelassítását, továbbá a török líra újabb devalválását (állítólag 18 százalékkal), s a felgyülemlett, 2 milliárd dollárra tehető külföldi adósságok rendezett visszafizetését követeli. Nyugati sajtójelentések emlékeztetnek rá, hogy az ötéves gazdasági program a szélsőséges Erbakan miniszterelnök-helyettes keze nyomát viseli magán. Demirel kormányfő, Erbakan koalíciós partnere inkább hajlik az IMF követeléseinek teljesítésére. Ugyanakkor megállapítják: Törökország nem strukturális bajokkal küszködik, gazdaságának éppen az a legnagyobb gyengesége, hogy ráfizetéses a termelés felét adó állami szektor. Caglajangil török külügyminiszter tegnap négynapos látogatásra Egyiptomba utazott, igyekszik letéríteni Kairót az utóbbi időben Ankara szerint „görögbarát” magatartásáról a ciprusi konfliktusban. Az iszlám kapcsolatokra kényes Erbakan-párt ellenezte az utazást, amelynek időpontját állítólag még Szadat jeruzsálemi látogatása előtt tűzték ki. A ciprusi rendezés ügyében továbbra sincs előrehaladás: Nicosia elutasította azt az ankarai javaslatot, hogy Görögország, Törökország és Anglia bevonásával folytassák a két ciprusi népközösség dialógusát, mielőtt még a sziget megosztottsága végleges ténnyé válik. „Külső hatalmak bevonása a tanácskozásokba, csak nehezíti a megegyezést” volt Kiprianu válasza. H. R. Az UNIDO az ipari kooperációkról A fejlődő országok ipari kooperációjának előmozdításáról tárgyal az UNSDO. Az egyhetes varsói megbeszélésen 13 ország (Egyiptom, India, Irak, Irán, Mali, Marokkó, Pakisztán, Szenegál, Szíria, Tanzánia, Törökország, Felső-Volta és Jugoszlávia) kormányainak képviselői vesznek részt, és elküldte megfigyelőit a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az angliai Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség (ICA), a bolgár Központi Szövetkezeti Szövetség és a holland szövetkezeti szövetségek szervezete. A viták középpontjábal az a kérdés áll, hogyan lehetne nemzetközi együttműködéssel segíteni a fejlődő országokat és hogyan lehetne ezekben fejleszteni a kisipart, az élelmiszertermelést és a termékek értékesítését. (APA) Tárgyalások a hosszú lejáratú kínai—japán kereskedelmi egyezményről Kína 1982-ben 15 millió tonna nyersolajat fog szállítani Japánnak. Egyebek között ezt tartalmazza az a nyolc évre szóló kétoldalú kereskedelmi egyezmény, amelynek részleteiről magas szintű japán kereskedelmi küldöttség tárgyal Pekingben. Az 1978—1985-ös időszakra vonatkozó megállapodást végső formájában várhatóan Pekingben írják alá a jövő év elején. A megállapodásnak a kínai olajszállításra vonatkozó részéről a két delegáció már meg is egyezett. Inajama, a japán küldöttség vezetője megállapította, hogy az olajvásárlásról kötendő egyezség azért rendkívül fontos, mert Tokió ennek alapján fogja meghatározni a Kínába irányuló kivitelét. Kína Franciaországgal is javítani kívánja kereskedelmi kapcsolatait. Jelenleg egy 15 tagú kínai küldöttség tartózkodik Párizsban, s arról tárgyal, hogyan működhetne együtt a két ország a kínai telefonhálózat korszerűsítésében. December 5-én a francia főváros vendége lesz a kínai külkereskedelmi miniszter, aki az áruforgalom növeléséről folytat majd megbeszéléseket. A francia külkereskedelmi minisztérium adatai szerint a francia—kínai kereskedelem 1976 vége óta szembeszökően csökkent. Franciaország tavaly még Kína negyedik legnagyobb áruszállítója volt, ez év első felében azonban a 13. helyre esett vissza. A Kínába irányuló kivitel 1977 első kilenc hónapjában 77,4 százalékkal 367,6 millió frankra esett. Ez idő alatt Párizs 691,9 millió frank értékű kínai árut vásárolt, míg az előző év azonos időszakában 669,4 milliónyit. Francia vélekedések szerint az a csökkenés fő oka, hogy Kína az előző három évben teljesen felhagyott a tőkejavak vásárlásával. 1973-ban és 1974-ben még több egyezményt kötöttek olajipari és vegyipari berendezések eladásáról, de 1975-ben és 1976-ban gyakorlatilag semmifajta megállapodás nem jött létre. A kínai külkereskedelmi miniszter, mint tegnapi számunkban jelentettük, jelenleg Londonban tárgyal. Legfrissebb értesülések szerint érdeklődést mutat angol szénbányászati berendezések vásárlása iránt is. Li Csiang közölte angol kollégájával, hogy a jövő év elején Brüsszelbe utazik, ahol szeretne kereskedelmi egyezményt aláírni Kína és az EGK között. (Reuter, AP—DJ) THAGGAZMS&G A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötször INDEX: 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes VAJNA JÁNOS Szerkesztőség Bp V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím 1307 Budapest Pf. 534. Telefon 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1-3 Postacím 1959 Budapest Telefon: 343 100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 77.3102/9-11 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolnár Imre Nyomda Szikra Lapnyomda, Budapest F. v. Rodsz Imre