Világgazdaság, 1978. augusztus (10. évfolyam, 147/2401-169/2423. szám)

1978-08-01 / 147. (2401.) szám

2 W(§ 1978. AUGUSZTUS 1. ANDREOTTI HÁBORÚT HIRDET AZ ADÓCSALÓK ELLEN Nőnek az olasz vállalatok veszteségei Andreotti olasz miniszterelnök va­sárnap az ország gazdaságát stabili­záló hároméves terv részeként há­borút hirdetett az adócsalók ellen. Az olasz kormány több hónapos ha­logatás után pénteken jóváhagyta az adócsalások letörését célzó törvény­­javaslatot. Lehetetlen volna az ola­szok többségével a szükségessé vált szigorú nadrágszíjmegszorító intéz­kedéseket elfogadtatni, ha ugyanak­kor a lakosság egyes rétegei mente­sülnek pénzügyi kötelezettségeik alól — hangsúlyozta a miniszterelnök a Kereszténydemokrata Párt országos tanácsának ülésén. Az olasz kormány amúgy sem könnyű helyzetét nehezíti, hogy most készül az IMF-el egy újabb nagy hitel tárgyalására, s a valuta­alap szokásos feltételei: a költség­­vetési deficit csökkentése, az inflá­ció visszafogása és az állami kiadá­sok mérséklése nehezíti a hároméves célkitűzések — így a munkanélküli­ség visszaszorítása, az országnak a gazdasági recesszióból való kihúzása — megvalósítását. A várható nép­szerűtlen intézkedések között szere­pel a hírek szerint, hogy eltörlik a megélhetési költségek emelkedésével negyedévenként automatikusan adott fizetésemeléseket, erősebben korlá­tozzák a nyugdíjakat és az állami­lag támogatott betegbiztosítást. Egy, a Mediobanca által készített felmérés szerint az olasz vállalatok veszteségei 1976-ról 1977-re 42 szá­zalékkal fokozódtak. A bank által vizsgált 328 vállalat vesztesége 1976- ban 1500 milliárd líra volt, 1977- ben 2576 milliárd. A tavalyi veszte­ség eléri a vállalatok kinnlevőségei­nek egyharmadát. A nagyobb vesz­teségek ellenére a cégek a tavaly­­előtti 315,5 milliárd lírával szemben tavaly 427,5 milliárd líra osztalékot fizettek, 17,3 százalékkal 114,8 ezer milliárd lírára fokozódott­­ a vizsgált vállalatok forgalma, de a növeke­dést gyakorlatilag teljes mértékben a drágulás okozta. A cégek által foglalkoztatottak száma 3 év óta fo­lyamatosan esik, tavaly 34 ezer fő­vel 1 millió 642 ezerre csökkent. A vizsgált cégek saját forrásból, hitel­­felvétel nélkül megvalósított beru­házásai a két évben 2941 milliárd­­ról 1988 milliárd lírára csökkentek. Olaszország nyolc kölcsönt kapott az Európai Beruházási Banktól (EIB) különböző ipari üzemek kivi­telezésére. A kölcsön nagy része az állami vállalatoknak jut, és az ösz­­szegből 132,5 milliárd líra az elma­radott déli területek fejlesztésére szolgál. Az állami villamos energia vállalat összesen 103,5 milliárd líra kölcsönt kap egy atomerőmű építé­sére és két erőművi hálózat bővíté­sére. A 15 évre szóló kölcsönök ka­mata 8,15 százalék. Az állami tele­fonvállalat ugyanilyen feltételek mellett 55 milliárd lírát vehet fel a dél-itáliai hálózat korszerűsítésére és bővítésére. Az ENI három, együt­tesen 35 milliárd lírás kölcsönt ka­pott 12 évre 8,1 százalékos kamat­tal. A maradék 4,5 milliárd líra a Felek acél- és vasipari cégnek ju­tott két üzemének korszerűsítésére. Ez a kölcsön 7,45 százalékos kamat­tal 8 évre szól. (AP,DJ, Reuter) m. Júniusban 93 millió dollár volt Kanada kereskedelmi deficitje szem­ben a májusi 309 millió dolláros aktívummal. «­» Május végén 12,9 milliárd koro­nára rúgtak Norvégia arany- és va­lutatartalékai, 4,1 milliárddal nőttek az év eleje óta. «­ Nimeri szudáni elnök átalakí­totta kormányát. Összesen négy mi­nisztert menesztett, köztük az ener­giagazdálkodási és bányaügyi mi­nisztert. A hadügyminiszteri tárcát maga vette át. Ma. Esetenként 20 órás késést okozott a járatokban a francia repülésirá­nyítók hét végi munkalassító sztrájkja. Mára, de lehet, hogy csak holnapra áll helyre a légiközleke­­dé­­ normális rendje Nyugat-Euró­­pában. • A júniussal végződött évben 439 millió új-zélandi dollárra csökkent Új-Zéland fizetési mérlege folyó té­teleinek deficitje. Ez 42 millióval kevesebb, mint az előző évben.­­­ Az előzetes adatok szerint má­jusban 118,3 ponton állt az EGK ipa­ri termelésének indexe, 0,9 száza­lékkal alacsonyabban, mint április­ban. Az indexet 1970-es bázison, szezonális kiigazítással számítják.­­­ A Ford autókonszern brit leány­­vállalatának dolgozói októbertől heti 20 fontos béremelést követelnek. Japán 15,5 milliárd jenes áruhi­telt nyújt Bangladesnek ipari nyers­anyagok, gépek és tartalék-alkatré­szek importjának finanszírozására. Az USA ugyancsak hitelt folyósít Bangladesnek: 43 millió dollárt mű­trágyagyártó berendezések létesíté­sére. Az NSZK-ban 21,2 millió sze­mélygépkocsit tartanak nyilván, az előző évihez képest a lakókocsik száma 7,3 százalékkal emelkedett és elérte a 370 ezer darabot. • Augusztus 4-től új repülőjárat indul a Peking—Karachi—Párizs út­vonalon. • Csen Mu-hua kínai miniszterel­nök-helyettes vezetésével kormány­­delegáció tárgyal Szomáliában. A gazdasági kapcsolatokról és a kínai segítséggel folyó beruházásokról van szó. MS8: Az idén reálértékben várhatóan 3,6 százalékkal emelkedik Irán nem­zeti összterméke — becsli az ame­rikai kereskedelmi minisztérium. Az egy főre jutó GNP 2540 dollár lesz. «!» A háztartási villamos berende­zéseken fel kell tüntetni hogy mennyi energiát fogyasztanak — kö­veteli a brüsszeli bizottság. Ez se­gítene az energiatakarékosságban, mert a fogyasztóknak módjukban állna a leggazdaságosabb készüléke­ket kiválasztaniuk. «5. Japán 11 milliárd jen hitelt nyújt Pakisztánnak 30 évre 3 szá­zalékos kamattal. A kölcsönből szin­tetikus gumi, rotációs papír, acél­áruk, gépek és vegyi anyagok im­portját finanszírozzák. 4­0 JiLEUfl 4D0 Az év második negyedében sze­zonálisan kiigazítva 3,1 milliárd dol­lárra csökkent a japán—amerikai kereskedelemben mutatkozó japán aktívum — jelenti az amerikai ke­reskedelmi minisztérium. Az első negyedévben 3,3 milliárd dollár volt az USA passzívuma.­­ Phan Hien vietnami külügymi­niszter-helyettes befejezte hét ázsiai országot érintő körútját.­ Japánban, Szingapúrban, Ausztráliában, Új- Zélandon, Malaysiában, Thaiföldön és Laoszban tett látogatást. Rövid lejáratú halászati megál­lapodást kötött Kanada és a Közös Piac. Az egyezmény 1979 végéig mara­d érvényben, és azt szabályoz­za,­hogy a közös piaci halászhajók milyen feltételekkel működhetnek Kanada gazdasági vizein. «B. Stefan Andrei román külügymi­niszter Bukarestben fogadta Ieng Saryt, Kambodzsa külügyekkel meg­bízott első miniszterelnök-helyette­sét. , .és" A tajvani légitársaság három darab 4—300 B típusú nyugat-euró­pai légibuszt rendelt. A szállítás 1980 áprilisában kezdődik. A tajvani rendeléssel együtt 108-ra emelkedett a nyugat-európai kooperációban épülő légibuszra adott megrendelé­sek száma. A Bt­ júniusban májushoz képest 0,1 százalékkal esett az NSZK import­ár-indexe, s 5,5 százalékkal volt ala­csonyabb, mint a múlt év hatodik hónapjában. Az exportár-index ugyanakkor 0,2 százalékkal emel­kedett júniusban és 1,1 százalékkal haladta meg a tavaly júniusi szin­tet.­­­ Ismét módosították az indiai va­luta árfolyamát, a rúpiát 1,3 száza­lékkal leértékelték a fonthoz képest. Az indiai jegybank közölte, hogy hétfőtől a rúpia középárfolyama 15,55 rúpia / 1 fontra változik a jelenlegi 15,35 rúpia / 1 font paritásról. Leg­utoljára májusban módosították a rúpia árfolyamát, akkor 2,5 száza­lékkal felértékelték a fonttal szem­ben.­­ Legjobb esetben is csak októ­berben tudja az USA hivatalos hoz­zájárulását adni az IMF új, 11 mil­liárd dolláros alapjához, amelyből a tagállamoknak fizetésimérleg-nehéz­­ségeik enyhítésére juttatnak kölcsö­nöket. Az 1,8 milliárd dolláros ame­rikai hozzájárulás kongresszusi jóvá­hagyása ugyanis csak ekkorra vár­ható. Svájc egyre nagyobb jövedelemre tesz szert bankjainak külföldi köl­csönnyújtásai, illetve vállalatainak külföldi beruházásai után. Tavaly a svájci tőkeexport 6 milliárd frank bevétellel javította a fizetési mérleg folyó tételeit,, a bevétel 700 millió frankkal volt nagyobb, mint egy év­vel korábban. A folyó tételek mér­legén 8,2 milliárd frank aktívum je­lentkezett, jóllehet a külkereskedel­mi mérleg 1,2 milliárd frank defi­citet mutatott fel. Zaire-ban tárgyal a belga külügyminiszter Tegnap Zaire-ba utazott Simonét belga külügyminiszter. Mint már jelentettük, Simonét útja részben a shabai felkelés kapcsán támadt belga-zaire-i ellentétek elsimítását szolgálja, részben pedig azt, hogy megvitassák az öt vezető tőkés­­ország pénzügyi segélyakciójának részleteit. Mint ismeretes, Zaire sú­lyosan eladósodott, s az úgyneve­zett Mobutu-terv célja, hogy nyugati segítséggel és hitelekkel szanálják az ország gazdaságát. Ennek felté­tele azonban az, hogy Kinshasa el­fogadja a gazdaságának irányítása fölötti ellenőrzést. A napokban ve­szi át hivatalát Zaire központi bank­jában a Nemzetközi Valuta Alap biztosa is, akinek az a feladata, hogy felügyeljen az ország pénzgaz­dálkodására. Brüsszelben egyébként megelége­déssel vették tudomásul, hogy Zaire és Angola helyreállította diplomá­ciai kapcsolatait és azt, hogy köl­csönösen intézkedéseket tesznek a viszonyok stabilizálására a két or­szág határa mentén. (MTI, Reuter) A török külkereskdelé ki alakulása A török export tavaly 11 száza­lékkal 1,8 milliárd dollárra csök­kent, elsősorban a dohány- és a nyersgyapot eladások visszaesése következtében. Ugyanakkor az im­port 13 százalékkal 5,8 milliárd dol­lárra nőtt, azaz a tavalyi kereske­delmi deficit elérte 4 milliárd dol­lárt — közli az amerikai kereske­delmi minisztérium, amely szerint a török gazdasági helyzetet a fizeté­si és kereskedelmi nehézségek nagyban nehezítik. A kereskedelmi deficitet némi­leg ellensúlyozta a láthatatlan ke­reskedelem és a tőkebeáramlás, így a fizetési alapmérleg deficitje csak 2,7 milliárd dollár volt. Az idén az export 39 százalékkal való emelését, azaz 2,5 milliárd értékű kivitelt irányoztak elő, az importot pedig 5 milliárd dollárra akarják vissza­fogni. Az első 5 hónap kereskedel­mi adatai csak tendenciájában fe­lelnek meg a célkitűzéseknek: az export ugyancsak 5,7 százalékkal haladta meg a tavalyi első 5 hóna­­pét, az import azonban 23 száza­lékkal 1,843 milliárd dollárra csök­kent. (AP-DJ) Francia-amerikai verseny egy belga hadirendelésért Franciaország és az USA verse­nyez egy 15 milliárd belga frank (mintegy 500 millió dollár) értékű belga hadimegrendelésért. Belgium mintegy 1200 darab felfegyverzett katonai szállítójárművet akar vásá­rolni. Az előző, 1975-ös konkurren­­ciaharcban az USA győzött, akkor ugyanis Belgium — Hollandiához, Dániához és Norvégiához hasonlóan — a francia Mirage—1 típusú gépek helyett amerikai F—16-os harci re­pülőket vásárolt. A végső döntésben szerepet játszik, hogy melyik meg­­állapodás teremt több munkahelyet, a franciák ugyanis közreműködést ajánlottak belga cégeknek a jármű kivitelezésében, az amerikai jármű­veket pedig, ha rájuk esik a vá­lasztás, licenc alapján Belgiumban gyártanák.* Burenstam­hinder svéd kereske­delmi miniszter holnap Washington­ba utazik, hogy Vance külügymi­niszterrel a svéd gyártmányú Vigyen harci repülőgén indiai exportjáról tárgyaljon (VILÁGGAZDASÁG, 1978. július 28., 2. oldal). Az USA, a re­pülőgén motorjánál felhasznált ame­rikai licencre hivatkozva meg akar­ja akadályozni a harcigépek Indiá­nak való eladását. (Reuter) Washingtoni vélemény a finn gazdaságról Továbbra is nagy munkanélküli­ség és a kulcsiparágak kapacitásá­nak kihasználatlansága fogja jel­lemezni a finn gazdaságot — véli az amerikai kereskedelmi miniszté­rium. Tavaly reálértékben számítva valamelyest csökkent Finnország nemzeti összterméke, idén pedig alig fog növekedni a GNP, sőt a zéró növekedés sincs kizárva. A kormány gazdaságösztönző és inflációellenes intézkedései bizonyos sikert értek el, de önmagukban nem elegendők a gazdaság talpra állításához, mert Finnország gazdasági nehézségei el­sősorban az általános világgazdasági helyzetből erednek. A finn gaz­daság jelentősebb ágazatai, mint a hajóépítés, a féminar, az erdőinar, a cellulóz- és nantriper stagnál, mert vészaesett a hagyományos kereske­delmi partnerek kereslete. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Japán kereskedelme Kínával, a KNBX-val és a VSZK-val Az év első felében Japán 1,24 milliárd dollár értékű árut expor­tált Kínába, 56,1 százalékkal töb­bet, mint a múlt év hasonló idősza­kában — közölték a tokiói pénz­ügyminisztériumban. A Kínából származó japán import ugyanebben az időszakban 903,6 millió dollárra rúgott, 27,7 százalékkal volt több, mint 1977 első felében. A tokiói pénzügyminisztérium a Koreai NDK-val és a VSZK-val folytatott­ kereskedelemről is tett közzé adatot. A KNDK-ba irányuló japán kivitel az év első felében 74,1 millió dollár volt, az import pedig 44,8 millió. A kivitel 18,6 százalék­kal, a bevitel 31,2 százalékkal emel­kedett. Vietnamnak 106,7 millió dol­lár értékű árut adott el Japán 1978 első hat hónapjában, ez 38,4 szá­zalékkal több mint a múlt év ha­sonló időszakában. A vietnami ere­detű import 26,8 millió dollárt tett ki, ez a múlt év hasonló időszaká­val összevetve 25,6 százalékos csök­kenést jelent.­ A brüsszeli bizottság javasolni fogja a Közös Piac miniszteri taná­csának, hogy szállítsák le mintegy 20 kínai eredetű árucikk import­vámját. A bizottság szerint e keres­­kedelemkönnyítő intézkedés a Kö­zös Piac és Kína áprilisban meg­kötött nem preferenciális kereske­delmi megállapodásának első konk­rét eredménye. Mint ismeretes, Kína beleegyezett, hogy „kedvezően bí­rálja el” a közös piaci eredetű áruk kínai importját, ha az EGK ked­vezőbb feltételeket biztosít a kínai árucikkek elhelyezésének a Közös Piac országaiban. A miniszteri ta­nács brüsszeli értesülések szerint még idén megvizsgálja a brüsszeli bizottság vámkönnyítő javaslatát, amely többek közt bizonyos bőrfé­lékre és női ruházati cikkekre vo­natkozik. (Reuter, AP—DJ) Olajpiaci hírek Részletek az OPEC vietnami kölcsönérő! Az OPEC a múlt héten nagyobb kölcsönt hagyott jóvá Vietnamnak. (VILÁGGAZDASÁG, 1978. július 29., 2. oldal.) A most közölt részle­tek szerint az olajexportálók külön­leges alapjukból 10 millió dollárt juttatnak egy vietnami öntözőrend­szer megvalósítására. A rendszer teljes költsége becslések szerint 110 millió dollár, és ennek döntő ré­szét a Világbank útján az USA biz­tosítaná. Nem kizárt azonban, hogy az amerikai kongresszus az USA­­Világbank-képviselőjét a kölcsön megvétózására szólítja fel. Az Egyesült Arab Emírségek olaj­minisztere felszólította az új olajtermelőket — Kínát, Nagy-Bri­­tanniát, Mexikót és Norvégiát —, hogy csatlakozzanak az OPEC-hez, ahelyett, hogy külön tömörülnének. Egy Párizsban megjelenő arab lap­ban Utaiba úgy nyilatkozott, hogy az OPEC minden új tagot szívesen lát, amelyik elfogadja a szervezet alapelveit és működési szabályait. Az OPEC-hez való csatlakozás az­­ új termelőknek­­is nyilvánvalóan ér­dekük — hangsúlyozta Utaiba. Teheránban a jövő héten várha­tóan lezárul az állami iráni olaj­vállalat (M­OC) és az iráni olajat piacra vivő nyugati konzorcium kö­zötti tárgyalássorozat egy új, öt évre szóló eladási egyezményről. A nyu­gati konzorcium — amelyben töb­bek között a British Petroleum, a Royal Dutch Shell vesz részt — nem tudta teljesíteni az előző szer­ződésben vállalt eladási kötelezett­ségeit. Az idei évre például az előző félévben átlagosan mindössze 3 millió barrelt teljesített naponta. Hírek szerint a következő öt évre Irán legalább napi 3,3 millió bar­relre szóló megállapodást akar. (AP,DJ, APA) Emelkedik Norvégia olajtermelése Az idén kétszeresére emelkedhet Norvégia olaj- és földgáztermelése — becsli egy norvég kutatóintézet tanulmánya. Az év első hat hónap­jában 14,2 millió tonnára rúgott a termelés, ez máris több mint az egész 1077-es esztendőben. A legna­gyobb az Ekofisk-mező hozama 1978 első felében 12,6 millió tonna, ebből 8,2 millió tonna volt a kőolaj mennyisége. (Reuter) Kínába készül az amerikai mezőgazdasági miniszter Bergland amerikai mezőgazdasági miniszter, októberben Kínába uta­zik. A washingtoni bejelentés nem sokkal azután hangzott el, hogy nyilvánosságra hozták, hamarosan Schlesinger energiaügyi miniszter is ellátogat Kínába, hogy a kínai olaj­­kincsek közös feltárásáról folytas­son tárgyalásokat. „A kormány több tagjának utazását akkor jelentet­ték be, amikor demonstratív módon több magas szintű látogatást le­mondtak a Szovjetunióba” — jegyzi meg az AP—DJ washingtoni hírma­gyarázója. Berglandot egyébként az a 26 tagú kínai mezőgazdasági küldöttség hívta meg, amely 12 közép-nyugati államot látogat végig, hogy az ot­tani mezőgazdasági tapasztalatokat tanulmányozza. Bergland a kínai küldöttség tiszteletére rendezett va­csorán elégedetten szólt a két or­szág kereskedelmi forgalmának ala­kulásáról, s a kétoldalú árucsere növekedését jósolta. Bergland külön foglalkozott az amerikai—kínai tu­dományos megállapodással és mint mondotta, a két ország kicseréli agrárkutatási eredményeit. Kína egyre növeli az amerikai agrártermékek, a búza, a szójaolaj és a gyapot vásárlását; idén 85 millió dollárért importál a tavalyi 67 millió dollárral szemben. Peking összesen 250 millió dollár értékű árut vásárol idén az USA-ban, 50 millióval többért, mint tavaly — mutatott rá a miniszter. (Reuter) A mélytengeri bányászatról szóló törvényjavaslat az USA szenátusa előtt Az amerikai képviselőház 312:80 arányban jóváhagyta azt a törvény­­javaslatot, amely szerint az ameri­kai cégek megkezdhetik a tengerfe­néken található, rezet, nikkelt, man­gánt és kobaltot tartalmazó ásvány­rögök bányászatát a 80-as években, méghozzá abban az esetben is, ha nem jön létre a kitermelést sza­bályozó nemzetközi egyezmény. Mint ismeretes, az ENSZ tengerjogi kon­ferenciája már jó ideje foglalkozik a mélytengeri ásványkincsek bányá­szatának szabályozásával, a tárgya­lások azonban igen lassan haladnak előre. A képviselőház által elfoga­dott törvényjavaslat most a szená­tus elé kerül. A képviselőházi válto­zatot támogatja a Fehér Ház is. Eb­ben a változatban ugyanis nem sze­repel az, a kitermelésben érdekelt cé­gek által követelt záradék, amely kár­pótlást ígérne az amerikai cégeknek mindazokért a veszteségekért, ame­lyek egy jövőbeli nemzetközi szer­ződés révén érhetik őket. Megjegy­zendő, hogy a képviselőházi javasla­tot a legelső hírügyn­ökségi­­jelenté­sek úgy értelmezték, mintha a Ház mindaddig várna a döntéssel, amíg nem születik meg a tevékenységet szabályozó nemzetközi kód. (AP—DJ) VIIA&GMMLie A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Menjelenik hetenként ötször INDEX 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerk­esztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest. Pf. 534. Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1—3 Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft kerjesü ki a Magyar Posta 78.3102/9-7 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolnár Imre Nyomta Szikra Lapnyomda, Budapest F. v. Csöndes Zoltán

Next