Világgazdaság, 1978. október (10. évfolyam, 192/2446-212/2466. szám)
1978-10-03 / 192. (2446.) szám
1978. OKTÓBER 3. KEDD X. ÉVFOLYAM, 192. (2446.) SZÁM Leszavazták a kormány bérpolitikáját ÉLES ELLENTÉTEK A MUNKÁSPÁRT BLACKPOOLI KONFERENCIÁJÁN A kormány bérpolitikája ellen indított heves támadások közepette nyílt meg tegnap Blackpoolban a brit Munkáspárt ez évi kongresszusa, amelyen számos nyugat-európai szociáldemokrata párt, európai kommunista és munkáspárt megfigyelője is jelen van, köztük Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője. Callaghan alig leplezett fenyegetése, hogy lemond, ha a Munkáspárt kongresszusa elveti a kormány jövedelempolitikáját, nem riasztotta vissza a szakszervezeteket és a Munkáspárt baloldali szárnyát: a delegátusok elsöprő többséggel jóváhagyták az 5 százalékos béremelési határt elítélő határozati javaslatot. Callaghan miniszterelnök eddigi legsúlyosabb erőpróbáját jelenti a blackpooli konferencia — írja a Reuter tudósítója a dél-angliai városból. A kongresszuson a vezető szakszervezetek összefogtak a párt baloldalával, közösen támadják a kormányfő bérpolitikáját. Már a hétfő délutáni szavazás előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a jövőre előírt 5 százalékos bérjavítási normát — ami nem kötelező ugyan, de a kormány az állami megrendelések lemondásával és más eszközökkel akarja kikényszeríteni — a munkáspárti konferencián részt vevő 1155 küldött döntő többsége elutasítja. A kongresszus hátterében folytatott egytküdések végül is nem vezettek eredményre, s hétfő délután a delegátusok elsöprő többséggel jóváhagyták a bérpolitikát élesen elítélő határozattervezetet, pedig a kormányfő mindent megpróbált, hogy elejét vegye ennek a kínos szavazásnak. Hajlandó volt a Munkáspárt végrehajtó bizottságának értekezletén visszavonni azt a javaslatát, hogy a kongresszus fogadja el a kormány gazdasági programját támogató tervezetét. De ez már nem segített, mint ahogy a kongresszus előtt mondott beszéde sem tudta visszariasztani a kongresszus résztvevőit A kormányfő azzal érvelt, hogy a bérpolitika feladása ismét 20 százalék fölötti inflációt hozna magával és félreérthetetlenül jelezte, hogy „nem kíván segédkezni a pénzhígulás felgyorsításánál” azaz, ha nem tudja megvalósítani bérpolitikáját, le fog mondani tisztségéről. ■ Egyelőre nem tudni, hogy milyen belpolitikai következményei lesznek a kongresszusi szavazásnak. Jóllehet az elítélő határozat nem jelent kötelező érvényű direktívát a kormány számára, mégis hatalmas presztízsveszteséget okozhat a munkáspárti vezetőségnek. A londoni részvénytőzsde borúlátóan ítéli meg Callaghan helyzetét: a hétfői záráskor a vezető ipari részvények átlagárfolyamát jelző Financial Times-index a hónap legalacsonyabb szintjére, 500 pont alá esett. Az üzletemberek attól tartanak, hogy a pártvezér „mérséklő” befolyása komoly csorbát szenved, s az őszi hónapokban erősödnek a bérharcok. Az üzleti világ a bérpolitika elleni „szakszervezeti lázadástól” tart. Félelmét alátámasztja, hogy a bányászszakszervezet már jelezte, ha nem kapják meg a 40 százalékos béremelést, a téli hónapokban sztrájkba lépnek a bányászok. A közalkalmazottak másfél milliós szakszervezete ugyancsak munkabeszüntetést helyezett kilátásba az őszi hónapokra. Közben a Ford gyár munkásait képviselő szakszervezetek közölték, hogy az 5 százalékos béremelési normatíva alapján még tppsel tárgyalni, nem hajlandóak a vállalatvezetéssel. A bérpolitikája ellen indított heves rohamok felboríthatják a kormány terveit. E tervek szerint ugyanis jövő tavaszig alapvetően javulna a gazdasági helyzet, s akkor már az urnákhoz lehet szólítani a választókat. Mint londoni tudósítónk megjegyzi, a kongresszuson Cállaghan és hívei igyekeznek majd hangsúlyozni a gazdasági helyzet javulását Hivatkoznak az ipari termelés és a belső fogyasztás emelkedésére, amely hosszú évek óta először az importszámla túlságos megnövekedése nélkül következett be. A külkereskedelmi cserearányok az év első nyolc hónapjában 3 százalékkal javultak. A brit áruk külföldi értékesítése fellendült, javult az export versenyképessége. A font nemcsak a dollárral, hanem a vezető nyugat-európai valutákkal szemben is megszilárdult. Ezzel sikerült megfékezni az importáruk — főként az élelmiszerek — nagyobb mérvű drágulását — írja tudósítónk. A baloldal és a szakszervezetek — ezt már a kongresszus első natján is kifejezésre juttatták — bíznak abban, hogy a jelenlegi 8 százalékos inflációs ütem nem fog felgyorsulni, még ha visszatérnek is a szabad kollektív béralkuhoz. Több felszólaló sürgette a teljes foglalkoztatottság helyreállítását is. „Nem fogadható el sokáig az 1,5 milliós munkanélküliség, hogy a parlagon hevernek az emberi és az anyagi erőforrások”, fejtette ki megnyitóbeszédében a kongresszus elnöke, aki sürgette a 35 órás munkahét bevezetését és a nyugdíjkorhatár leszállítását. A bérpolitika mellett más témákban is összecsapások várhatók a Munkáspárt jobb- és baloldala között. Szőnyegre kerül Rhodesia elleni olajembargó kijátszását ismertető Bingham-jelentés, amelyet Anglia „Oilgate” ügyeként emlegetnek, mivel több brit politikus, köztük Wilson volt miniszterelnök felelősségét is felveti. Valószínűleg bírálni fogják a kormányt, hogy egyelőre nem hajlandó részletes vitát indítani a parlamenti választásokra készítendő programjáról. Ennek az az oka — gyanítják —, hogy a Munkáspárt jobbszárnya igyekezvén megnyerni a középrétegeket, ki akarja hagyni a programból a nagybankok államosítását, a vagyonadó bevezetését, a Zordok Házának megszüntetését, és jól tudja, hogy ez a baloldal ellenállásába fog ütközni. H. E. Zürich akcióba lép Svájci terv a frank árfolyamának leszorítására A Svájci Nemzeti Bank vasárnap megtette régóta várt lépését valutájának egyre terhesebb felértékelődése ellen. Közleménye azonbanjórészt csak tervek és szándékok ismertetése. A devizapiacon a legnagyobb izgalmat az a bejelentés keltette, hogy ezentúl nagyobb összegekben szándékszik a devizapiacon felvásárolni nemcsak dollárt, hanem más valutákat is. A devizapiac első reagálása arra mutat, hogy a dollár árfolyama csak átmeneti támogatást kapott Zürich akciójától. A márkával szemben nagyobb sikert értek el, de ezzel súlyosbították a kígyóba tartozó nyugat-európai valuták gondjait. A Svájci Nemzeti Bank, vasárnap Zürichben kiadott közleménye szerint, több döntést hozott a devizapiaci helyzet javítása végett, hogy enyhítse a nehézségeket, amelyeket a svájci frank „egyértelműen túlértékelt” árfolyama okoz a gazdaságnak (VILÁGGAZDASÁG, szeptember 29., 1. oldal). Kézzelfogható „döntés” azonban kevés fedezhető fel a közleményben, eltekintve attól, hogy 35 százalékról 50-re emelik azt a részt, amit devizakülföldiek vásárolhatnak Svájcban kibocsátott kölcsönkötvényekből, s az ebből származó nyereséget ezentúl nem kötelesek azonnal dollárra váltani a központi banknál. Ennek az a célja, hogy ösztönözze a tőkeexportot és növelje a külföldi valuták iránti keresletet a svájci piacon. A továbbiakban a jegybank inkább csak terveiről számol be: tárgyalásokat szándékozik például folytatni a nagy multinacionális konszernekkel „likvid külföldi fizetőeszközeik befektetéséről”; a kötvénypiacon fokozott intervencióval törekszik a kamatok leszorítására; hajlandó eltűrni, hogy a belföldi likviditás még a mostani magas szintet is meghaladja, amíg a devizapiaci helyzet bizonytalan marad; a bankokkal meg akarja tárgyalni, hogy miképpen lehetne javítani az exportőrök és az idegenforgalom védekezését az árfolyamkockázat ellen. A devizapiacon a banknak az a bejelentése keltette a legnagyobb figyelmet, hogy a svájci frank árfolyamának tartós leszorítása érdekében ezentúl erélyesebben szándékszik interveniálni, mégpedig nemcsak dollár, hanem szükség esetén más valuták felvásárlásával is. A bank vezetői nem titkolják, hogy akciójuk elsősorban a márka „ellen” irányul, amelynek árfolyama a múlt héten, minden eddigi rekordot megdöntve átmenetileg 0,75 frankra esett. Az ideges devizapiacok első napi lázas reagálásából még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Annyi tény, hogy a svájci frank jegyzéseit valamennyi nyugateurópai központban sikerült hirtelen lenyomni, Zürichben a márka árfolyamát 0,82 frank fölé tornázni. A dollár emelkedése azonban még egy napig sem tartott, délután már világszerte ismét „eladási nyomás” alá került az amerikai valuta. Ennek felelt meg az is, hogy az arany jegyzései csak egy árnyalattal lanyhultak. A márka erőszakos felszorításával nehéz helyzetbe hozták a svájciak azegyütt lebegő nyugat-európai valuták kígyóját. Ismét a jegybankok erőteljes beavatkozására volt szükség, hogy a kígyó gyengébb tagjainak árfolyamát az előírt alsó határ fölött tartsák, s újra elkezdődött a piaci találgatás, hogy a márkát fel kell értékelni ezekhez a valutákhoz képest, mielőtt a tervezett nyugateurópai valutarendszer megvalósulna. A svájci bejelentés legfeljebb időnyerésre alkalmas — mondta Hanselmann, a Schweizerischer Bankverein vezérigazgatója, a „stabilitást” szolgáló devizakorlátozások teljeseltörlését követelve. A svájci sajtó általában jóindulattal fogadta a Nemzeti Bank közleményét, de a Basler Zeitung megjegyzi: „Amíg Svájc kitart a stabilitási politika mellett, addig csak azzal a vízzel főzhet, ami a piacgazdaságból folyik. Az eredmény: semmi, vagy udvariasabban szólva, nagyon kevés.” (Reuter, AP,DJ, VWD) NAPRÓL NAPRA + A FAO LEGÚJABB JELENTÉSE az 1976-os rekordot megközelítő termést jósol búzából s jó eredményeket a többi gabonából is. (2. oldal) + ROMÁNIA AZ USÁ-TÓL 100 EZER TONNA KUKORICÁT vásárolt, a Szovjetunió pedig legutóbb 112 500 tonnát kötött le amerikai cégeknél. (8. oldal) -I GISCARD ELNÖK BRAZÍLIAI LÁTOGATÁSA napirendjén a két ország közötti ipari együttműködés kérdései szerepelnek. (2. oldal) + A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS NEMZETKÖZI ÖSSZEHANGOLÁSA az ellenszere az elhúzódó pangásnak, véli Witteveen az IMF volt vezérigazgatója. (4. oldal) + AZ ASEAN-ORSZÁGOK KÍNÁLTA BERUHÁZÁSI LEHETŐSÉGEK iránt világszerte nagy az érdeklődés. (6. oldal) + A NEMZETKÖZI KÁVÉSZERVEZET TANÁCSKOZÁSÁN az exportőr- és importőr országok nem tudtak megállapodni a kávé küszöbárának emelésében, viszont olyan formulát találtak, amelyik a piaci erőkre bízza az exportkvóták életbe léptetését. (8. oldal) + EGY SZAÚD-ARÁBIAI PÉNZÜGYI CSOPORT 10 SZÁZALÉKOS ÉRDEKELTSÉGET VÁSÁROL A MONTEDISONBAN, a legnagyobb olasz vegyipari konszernben. (2. oldal) + SPANYOLORSZÁGBAN ÚJ TIMFÖLDÜZEMET ÉS ALUMÍNIUMKOHÓT építenek, amelyek 1980-tól 100 ezer tonna alumíum exportjára adnak lehetőséget. (8. oldal) A szovjet—francia nagybizottság ülése Kirillin Párizsban Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunióba irányuló francia szállítások összetételének hiányosságai és az árucsere-forgalom tartós kiegyensúlyozatlansága nyomja rá bélyegét a szovjet—francia gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési állandó bizottság hétfőn kezdődött kétnapos párizsi ülésére. Az úgynevezett nagybizottság, amelynek munkájában szovjet részről a többi között Vlagyimir Kirillin, miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió műszaki-tudományos állami bizottságának elnöke, Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter, Sztyepan Cservonyenko, a Szovjetunió párizsi nagykövete és Dzsermen Gvisianyi, a műszaki-tudományos állami bizottság elnökhelyettese vesz részt, áttekinti a két ország sokoldalú gazdasági együttműködésének helyzetét és meghatározza a kapcsolatok fejlesztésének küszöbönálló feladatait Fontos eredményt nyugtázhat párizsi — sorrendben 13. — ülésén a szovjet—francia nagybizottság: a közelmúltban teljesült a két ország közötti árucsere-forgalom bővítésének az 1975—79 közötti ötéves időszakra előirányzott minimális terve, az előző öt esztendőhöz képest megkétszereződött a kölcsönös szállítások értéke. Szovjet adatok szerint az eddig eltelt három és fél év alatt — 1975 januárja és 1978 júniusa között — összesen 5,6 milliárd rubelért cserélt árut a két ország. A hátralevő időszakban a cél: Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing tavaly júniusi fanciaországi találkozóján elhatározottaknak megfelelően — a forgalom megháromszorozódása. A szovjet szakértők szerint nem lehet kétséges, hogy a két ország ezt a feladatot is teljesíti, a kérdés csupán az: hogyan? A helyzet ugyanis az, hogy a forgalom növekedése hosszú ideje a francia szállítások túlsúlya mellett valósul meg, az említett három és fél év alatt több mint félmilliárd rubel összegű francia aktívum halmozódott fel, s egyedül az idei első félévben — 884 millió rubeles kétoldalú forgalom mellett — 107,5 millió rubelre rúgott a szovjet mérleghiány. A mérleghelyzettel szoros okozati összefüggésben áll a kétoldalú gazdasági kapcsolatok másik kulcsproblémája: a Franciaországba irányuló szovjet szállítások struktúrájának gyengesége. A szovjet export még mindig javarészt nyersanyagokból és energiahordozókból — kőolaj, koksz, gyapot —, illetve alacsony feldolgozottságú termékekből áll, s csak továbbra is jelentéktelen — bár lassan növekvő — aránnyal részesednek benne a gépek és berendezések. Az említett problémák megoldására a különböző szintű találkozókon a francia fél rendszerint ígéretet tesz, a gyakorlatban azonban mindeddig vajmi kevés valósult meg az import , s mindenekelőtt a gépvásárlások fokozására vonatkozó altalajokból. Figyelemre méltó, hogy a nagybizottság mostani ülése elé írt helyzetelemzésében a Pravda több olyan francia véleményt idéz, amely Párizs határozatlanságát nevezi meg a szovjet—francia gazdasági kapcsolatok még teljesebb kibontakozását gátló tényező okaként, a bizonytalanságot pedig az USA-hoz fűződő kapcsolatokkal hozza összefüggésbe. A Szovjetunióval folytatott együttműködésért határozottabban síkraszálló politika révén csökkenthető volna a francia gazdaság sebezhetősége az amerikai és nyugatnémet nyomás, a pénzpiaci manőverek által — idézi a lap a L’Humanitét, L. P. Megkezdődtek a magyar napok Minszkben Moszkvai tudósítónktól Hétfő délután Minszkben ünnepélyes megnyitóval vette kezdetét a magyar gazdasági és műszaki napok eseménysorozata. A rendezvény fővédnöke, Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, aki hivatalos delegáció élén érkezett a Belorusz SZSZK fővárosába, megnyitó előadásában a magyar népgazdaság fejlődésének aktuális kérdéseiről és a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok alakulásáról szólt. „ A Magyar Kereskedelmi Kamara és a MTESZ szervezésében összesen 22 magyar vállalat küldte el képviselőit Minszkbe, és az öt napig tartó rendezvényen a magyar szakemberek 18 témában tartanak előadásokat szovjet kollégáiknak, jobbára olyan témákban, amelyek Beloruszszia s részben az egész Szovjetunió gazdasági fejlődésének jelenlegi szakaszában különösen aktuálisak. Például nagy érdeklődésre tarthatnak számot azok a tájékoztatók, amelyek a korszerű önkiszolgáló élelmiszeráruházak berendezésének és üzemeltetésének kérdéseit taglalják, hiszen manapság Szovjetunió-szerte a figyelem középpontjában áll a belkereskedelem hatékonyságának növelése, a nagy tömegű vásárlói igények színvonalasabb, kulturáltabb kielégítése. A számítógépek gyártása és alkalmazása terén elért magyar eredmények ismertetése várhatóan szintén figyelmet kelt a helyi szakemberek körében, már csak azért is, mert Minszk a szovjet számítástechnika egyik legismertebb központja. A környezetvédelmi rendszerek komplex fejlesztéséről elhangzó előadás is bizonyára sok hallgatót vonz majd. Az IKARUS képviselői, akik a 200-as típusjelű autóbuszcsalád fejlesztési irányárairól adnak tájékoztatót, minszki látogatásukat arra is fel tudják használni, hogy begyűjtsék a köztársaság útjain nagy számban futó járműveik felhasználói tapasztalatait. Hasonló szondázást végezhetnek a HUNGAROTEX szakemberei is; ők egyébként a vállalat szovjet piaci tevékenységéről tartanak előadást. A belorusz külgazdasági élet képviselőihez szól a magyar szabadalomjog gyakorlatáról és licenckereskedelmünk fejlődéséről elhangzó két előadás. Mint, Alma-Atában, Minszkben is kétségkívül sikerre számíthat a HUNGAROTEX és a Magyar Divat Intézet közös divatbemutató-sorozata, amely tekintve, hogy a jövő évi szállításokra már szerződtek a felek, a 80-as évek piacelőkészítését szolgálja. ___________ Befejeződött a KGST végreharjtó bizottságának 87. ülésszaka Ulánbátorban szeptember 27. és október 1. között tartotta 87. ülését a KGST végrehajtó bizottsága. A résztvevők a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításával összefüggő kérdéseket vitattak meg. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjetunió, Vietnam, valamint Jugoszlávia képviselője vett részt. A magyar küldöttséget Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes vezette. (MTI)