Világgazdaság, 1978. november (10. évfolyam, 213/2467-232/2486. szám)

1978-11-01 / 213. (2467.) szám

2 . 1978. NOVEMBER 1. A PERUI ADÓSSÁGOK ÁTÜTEMEZÉSÉRŐL ÉRTEKEZNEK PÁRIZSBAN Lima gazdaságösztönzési terve Hétfőn Párizsba utazott Silva Rue­­te, Peru gazdasági minisztere, hogy az úgynevezett Párizsi Klub képvi­selőivel Peru külföldi adósságai át­ütemezéséről tárgyaljon. Peru kül­földi adósságainak összege több mint 8,2 milliárd dollár, ezen belül az állami tartozásoké 4,8 milliárd. Morales Bermudez elnök a közel­múltban bejelentette a limai kor­mánynak azt a szándékát, hogy az állam adósságait az exportbevételek legfeljebb 25 százalékára kívánják mérsékelni. E bevételeket az idén 1,83 milliárd dollárra becsülik. Az adósságszolgálat jelenleg az export­­bevételek 53,1 százalékát emészti fel (mintegy 971,1 millió dollárt), hacsak az adóssságok visszafizetését nem si­kerül átütemezni. A párizsi megbe­széléseken 1,9 milliárd dolláros tarto­zás törlesztésének elhalasztásáról tár­gyalnak, e kölcsönt külföldi kormá­­­­nyok és nemzetközi pénzintézetek folyósították­ Perunak. Silva Ruete vasárnap ismertette a kormány új gazdasági csomagtervét, amely véget kíván vetni az ország története eddigi legsúlyosabb válsá­gának, s a gazdaságot újra növeke­désbe kívánja hozni. A várható in­tézkedések között a magánberuházá­sok ösztönzése és az állam gazdasági intervencióinak mérséklése szere­pel. A gazdaság egészének helyreál­lítását 1930-ra ígérik, a katonai kor­mány akkor akarja átadni a hatal­mat polgári politikusoknak. Az inf­láció az idén 70 százalékos, a vál­lalatok 35 százalékos kapacitáski­használtsággal dolgoznak, az aktív lakosság fele munka nélkül van vagy részidőben foglalkoztatott, a nemzeti össztermék évek óta hanyat­lik. A perui kormány számos taka­rékossági intézkedést hozott, egye­bek között a közkiadások és támo­gatások korlátozását, s a peso leérté­kelését, hogy ezzel eleget tegyen az IMF feltételeinek. A Nemzetközi Va­luta Alap ezek teljesítésétől tette függővé 300 millió dolláros készen­léti hitel folyósítását. Az új gazdasági csomagterv 1979- re 2,37 milliárd dolláros, 1980-ra pe­dig 2,69 milliárd dolláros exportot irányoz elő. Csökkenteni kívánják az állami szektor deficitjét, amely ta­valy a GNP 9,7 százalékának felelt meg. Jövőre ezt az arányt 2 száza­lékra, 1930-ban pedig 1,8 százalékra mérséklik. Az inflációs rátát jövőre 40 százalékosra, 1980-ban 20 száza­lékosra tervezik, a GNP növekedé­sét pedig a következő két évben 1, illetve 3,5 százalékosra. (AP—DJ) Felgyorsult Kolumbia gazdasági növekedése Kolumbia gazdasága erőteljesen fejlődik, és a kormányzat ezt az irányzatot főként az infláció vissza­szorításával kívánja továbbra is fenntartani — mondotta Garda Parra, Kolumbia pénzügyminisztere. Kolum­biában az idén a társadalmi össz­termék (GNP) 8 százalékos növeke­désére számítanak, szemben az 1977-es 6 százalékkal. Az ipari termelés 1978 első felében 7,5 százalékkal ha­ladta meg a múlt év azonos idősza­kában jelzettet. Jövőre azonban még gyorsabb növekedés várható, mivel az új berendez­éseket és felszerelése­ket ekkor helyezik üzembe — tette hozzá a pénzügyminiszter. A munkanélküliek száma csökke­nőben van. Júliusban az aktív la­kosság 7,6 százaléka, míg júniusban 9,8 százaléka keresett munkát. Az ország devizatartalékai szep­temberben 2,2 milliárd dollár fölé emelkedtek, 340 millió dollárral nőt­tek 1978 eleje óta. Kolumbia így ha­marosan visszafizetheti külföldi adósságát — mutatott rá a minisz­ter. A kormány azonban fejlesztési terveinek finanszírozásához további hiteleket szándékozik felvenni. (Reuter) A H­ D A Jugoszláviába gépkocsival utazók november 1-től olcsóbban vá­sárolhatnak benzint. A határon, illet­ve az autóklubokban és a bankoknál vásárolható jegyre 1 liter szuper­­benzint a korábbi 4,42 dinár he­lyett 4,32 dinárért vehetnek.­­* Újból megindul a három éve szünetelő légiforgalom Szíria és Irak között. A két ország gépei jövő szer­dától hetente kétszer fordulnak meg Bagdad és Damaszkusz között.­­ Szaúd-Arábia nem kéri vissza a három évvel ezelőtt az UNESCO- nak kölcsön adott kamatmentes ösz­­szeget, s így lényegében 4 millió dollárt ajándékoz az ENSZ okta­tási, tudományos és kulturális szer­vezetének.­­ A párizsi megmozdulások, mun­kabeszüntetések, kisebb sztrájkok közül a lakosság számára a legkelle­metlenebb pillanatnyilag a köztiszta­sági hivatalok dolgozóinak munka­­beszüntetése. A hét végéig már több ezer tonna szemét halmozódott fel a francia főváros utcáin, elhordására — ha nem sikerül megállapodni a munkavállalókkal — valószínűleg a hadsereget vetik be.­­ Chissano mozambiki külügymi­niszter Romániába, Jugoszláviába és az NDK-ba utazik, s a kereske­delmi kapcsolatok fejlesztéséről és a nemzetközi helyzetről tárgyal. 9 Az IMF 3,5 százalékos béremelést ajánlott fel sztrájkoló dolgozóinak. A mintegy­­ 1300 alkalmazott kétnapos munkabeszüntetése megbénította az Alap munkáját. 9 ötmillió frankos (1,7 millió dol­lár) büntetéssel sújtja a francia kormány azoknak a tartályhajóknak a tulajdonosait, amelyek olajjal szennyezik a partokat. Ezen felül­­ 50 ezer frankkal emelték a partok­hoz túl közel haladó hajók bírsá­gát.­­ A Szenegál folyón épülő duz­zasztómű befejezéséről folytat tár­gyalásokat Bonnban Traore­mali és Szenghor szenegáli elnök Scheellel, az NSZK köztársasági elnökével, Schmidt kancellárral és Genscher külügyminiszterrel. 9 Feketelistára helyezett 19 külföldi vállalatot az Egyesült Arab Emírsé­gek­, mert megszegték az arab gazda­sági bojkottot Izraellel szemben. Ezek között vannak amerikai, nyugatné­met, görög és ciprusi cégek is. 9 Dániában nőtt a munkát keresők száma. Szeptemberben összesen 142 500 munkanélkülit tartottak nyil­ván, ez az aktív lakosság 11,4 szá­zaléka, szemben az augusztusi 11 és a tavaly szeptemberi 10,8 százalék­kal. 9 Az iráni kormány mentesíti a külföldi születésű és iráni állampol­gárral kötött asszonyokat az ország elhagyása esetén fizetendő 22 ezer rial (300 dollár) kiutazási illeték ki­fizetése alól. 9 Ecevit török miniszterelnök no­vember 12-én Romániába látogat. Bukaresti tartózkodása során a tö­rök—román gazdasági kapcsolatok erősítéséről tárgyal. 9 Rohwedder nyugatnémet gazda­sági minisztériumi államtitkár , le­mond tisztségéről. Döntése azzal hozható összefüggésbe, hogy megvá­lasztották a Hösch Werke acélgyártó cég alelnökévé. 9 A svéd—szingapúri gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tárgyal a Bertil svéd herceg vezette 10 tagú gazdasági küldöttség. A délkelet­ázsiai ország főként műszaki segít­séget vár Svédországtól.­­ Kanadában az ipari termelési mutató augusztusban 132,7-et (1971 – 100) jelzett, 0,1 százalékkal haladta meg a júliusit és 2,3 száza­lékkal a tavaly augusztusit. A kül­kereskedelmi mérleg szeptemberben 631 millió dollár aktívumot muta­tott, szemben az augusztusi 175 mil­liós szufficittel.­­ Francia—japán gazdasági tár­gyalások kezdődnek november 5-én Tokióban. Guiringaud francia és Szonoda japán külügyminiszter megbeszélésein nemzetközi politikai és gazdasági kérdésekről lesz szó.­­ Egy francia nukleáris hulladé­kokat újrafeldolgozó pakisztáni üzem szállításának sorsáról foly­nak tárgyalások Párizsban. Giscard d’Estaing francia elnök ez ügyben fogadta Akha Shasi magas rangú pakisztáni diplomatát. 9 Malaysia kormányszintű energia­bizottságot hoz létre. A döntést az­zal indokolták, hogy az ország szo­ciális, gazdasági fejlődése szempont­jából nagyon fontos az energiaellá­tás. 9 Zambia védelmi fegyvereket kap Nagy-Britanniától, főként a légitáma­dások ellen. A döntés előzménye, a rhodesiai szárazföldi és légierők a múlt héten megtámadták Zambiát. A román külkereskedelmi tervek módosítása A román népgazdaság egyensúlya az exporttervek kifogástalan meny­­nyiségi, minőségi és határidőben történő teljesítésétől függ — írja az ELŐRE című bukaresti napilap. Mint az újság megállapítja, napjaink­ban egyetlen ország sem nélkülözheti a nemzetközi árucserébe való be­kapcsolódást, hatványozottan érvé­nyes ez a fejlődő országokra, közöt­tük Romániára. Az ország azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a következő ötéves terv végére eléri a közepesen fejlett or­szágok, az utána következő periódus­ban pedig a gazdaságilag fejlett or­szágok színvonalát. Románia több millió tonnás beho­zatalra szorul kőolajból, kokszból, vasércből, importálnia kell modern gépeket és berendezéseket, gyapotot, nyersbőrt, vegyipari termékeket, gyógyszereket, élelmiszert. Ebben az évben a behozatal csaknem eléri a 40 milliárd valutalejt. Mint ismere­tes, Románia módosította a folyó ötéves terv külkereskedelmi előirány­zatait, s eszerint a külkereskedelmi volumen évi 15,9 százalékos növe­lését tervezi. Ezen belül az export 17,1 százalékos éves növekedését szeretnék elérni az eredetileg elő­irányzott 16,7 százalék helyett. Svéd ipari delegáció az ASEAN-országokban Svédország és Szingapúr szoro­sabbra fűzi kereskedelmi kapcsola­tait és közösen dolgoz ki tanulmányt a szingapúri vegyipar fejlesztésére. Ezekről a tervekről tárgyal a város­államban a svéd ipar képviselőiből álló kilenctagú delegáció. A küldött­ség fölkeresi a Délkelet-Ázsiai Or­szágok Szövetségének (ASEAN) négy további tagját, Indonéziát, Thaiföl­det, a Fülöp-szigeteket és Malaysiát is. Az utazás célja az ASEAN és Svédország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése. A delegáció vezetője, aki egyszer­smind a svéd ipar nemzetközi ta­nácsának elnöke, hétfőn nyilatkoza­tot adott az egyik szingapúri lapnak, s ebben azt tanácsolta az ASEAN- országoknak, hogy november 30-án, az EGK és az ázsiai szervezet kül­ügyminisztereinek értekezletén a­ kö­zösség ne kérjen vámpreferenciákat az EGK-tól. A svéd gazdasági ve­zető szerint Nyugat-Európában 10 millióan vannak munka nélkül, s a szakszervezetek olyan protekcionista nyomást gyakorolnak a kormányok­ra, amely elképzelhetetlenné teszi a preferenciák megadását. Taktikai­lag lenne helytelen egy, a vámked­vezményeket tartalmazó szerződés aláírásának mostani felvetése. Pilla­natnyilag — mondta a vezető — a kapcsolatok elmélyítését az szolgálná­­ legjobban, ha az ASEAN beruházási kedvezményeket ajánlana fel a Kö­zös Piacnak. (AP—DJ, Reuter) Az export növekedését remélik Pakisztánban Az iszlamabadi kormány 14,7 szá­zalékkal akarja növelni az exportot az 1979-es pénzügyi évben (amely jövő év júniusában zárul). Ha a ter­­vek sikerülnek, a kivitel 1,56 mil­liárd dollárra nő az 1978-as pénz­ügyi év 1,36 milliárdjáról. A megnö­vekedett exportcélok — állítják a kormány szóvivői — összhangban vannak a gazdasági helyzet javulá­sával. Ez főként a magánvállalko­zások ösztönzésére hozott júliusi ha­tározat következménye. A kivitelben elsősorban a nyers­­, gyapot és a pamuttextíliák részese­dését kívánják növelni. Ezek értéke a tervek szerint 670 millió­ dollár lesz. Az 1979-es pénzügyi év első negyedében, amely szeptemberben végződött, a kivitel értéke csupán 291,7 millió dollár volt. Szakértők szerint Pakisztánban a szezonális té­nyezők miatt az export hagyomá­nyosan a pénzügyi év három utolsó negyedében szokott felgyorsulni. (AP—DJ) Az EFTA és Jugoszlávia belgrádi megbeszélései Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) közös bizottsága és Jugoszlávia képviselői tanácskoztak Belgrádban a szervezettel szemben fennálló jugoszláv kereskedelmi de­ficit mérsékléséről. A hiány a múlt évben 425 millió dollár volt. Az ér­tekezleten ipari együttműködési, kö­zös vállalatalapítási tervek is szóba kerültek. Az EFTA teljes jogú tag­jai: Ausztria, Izland, Norvégia, Por­tugália, Svédország és Svájc, társult tagja pedig Finnország. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG Szabad az út Nigéria milliárdos eurokölcsöne előtt A nigériai kormány tisztázta egy francia kereskedelmi társasággal az egy cementszállítmány kifizetése kö­rül jelentkező nézeteltéréseket, s ez­zel megnyílt az út, hogy Lagos 1,15 milliárd dollár összegű eurohitelt ve­gyen fel. A bankkonzorciumban ugyanis részt vesz két francia pénz­intézet is, összesen 100 millió dol­lárral, de kölcsönfolyósításukat a ce­mentügy lezárásától tették függővé. A mammutkölcsön keretében 750 millió dollárt és 750 millió márkát folyósítanak nyolc évre. (A márka­­kölcsönből egy acélmű építését fi­nanszíroznák.) A kölcsön mindkét részénél Nigéria az első négy évben 1 százalékos, további négy évben pe­dig 1,125 százalékos kamatfelárat fi­zet. Az úgynevezett részvételi díj, amelyet a konzorciumban résztvevő, 15 millió dollárnál többet folyósító bankok számolhatnak fel, 0,5 száza­lékos. A kölcsön feltételei tehát ked­vezőbbek, mint az afrikai ország ez év elején felvett 1 milliárd dolláros, hétéves kölcsönének feltételei voltak. A hitelezők bíznak Nigériában, a világ nyolcadik legnagyobb olajex­portőrében. Az utóbbi időben azon­ban, az alaszkai és az északi-tengeri olajkitermelés felfutásával Nigériá­nak vissza kellett fognia exportját két legnagyobb piacán, Angliában és az Egyesült Államokban. Csökkentek az ország pénzügyi tartalékai is, nyár végén 1,8 milliárd dollárra rúg­tak, tavaly decemberben még 4,3 milliárdra. (AP-DJ) Brüsszeli alkotmánymódosítási tervek Kettészakadt Belgium második leg­nagyobb pártja, a Szocialista Párt, miután franciául beszélő vezetői kü­lön konferenciát hívtak össze Brüsz­­szelben. A vallon területek és Brüsz­­szel eddigi szocialista párti tagjai a Szocialista Pártot, a flamand nyel­vet beszélők pedig a Belga Szocia­lista Pártot alakították meg. (Ezzel minden nagyobb belga politikai párt a tagok anyanyelve szerint megosz­tottá vált.) Boeynants belga miniszterelnök bejelentette, hogy átmeneti kormá­nya december 17-re írja ki a vá­lasztásokat. A választások után ke­rülhet sor az alkotmány tervezett módosítására, amely törvénybe fog­lalja az ország három nagy autonóm területre osztását. Ezzel pontot ten­nének a régóta tartó flamand—val­lon ellentétekre. A belga statisztikai hivatal jelen­tése szerint a belga-luxemburgi gazdasági unió kereskedelmi deficit­je az év első nyolc hónapjában 83,2 milliárd frankra nőtt, a múlt esz­tendő azonos időszakának 85,1 mil­liárdjáról. Ugyanebben az időszak­ban az import 985,7, az export 897,5 milliárd frank volt, szemben a ta­valyi 957,6 milliárd, illetve 872,5 mil­­liárddal. A belga fogyasztói árak októberben 0,23 százalékkal nőttek szeptemberhez képest, s ez a tavaly októberi árszinthez viszonyítva 3,87 százalékos emelkedést jelent. Szep­temberben az inflációs ráta augusz­tushoz képest 0,44 százalék volt. Idén az első nyolc hónapban az ipari termelés 2,1 százalékkal volt maga­sabb, mint egy évvel korábban. (AP—DJ, Reuter) Az angol magánfogyasztás lassulása várható A jövő évben 3 százalék körüli ütemre lassul a magánfogyasztói kiadások emelkedése (az idei 6 szá­zalékról), Anglia jelenlegi gazdasági expanziójának legfőbb összetevője — mondja legújabb gazdasági elő­rejelzésében a London Business School prognosztizáló csoportja. A kutatók becslései szerint Ang­liában a hazai össztermék (GDP) növekedése jövőre (1975-ös árakon számolva) 3,3 százalék lesz az idei 3 százalékkal szemben. Emögött az export és a beruházási tevékenység várható élénkülése rejlik. Az elsősorban a magánfogyasztás által táplált más fellendülési ciklu­sokkal ellentétben ezúttal kiegyensú­lyozott marad a fizetési mérleg, há­la az északi-tengeri olajnak — mond­ja a jelentés az 1978. évről. Jövőre már 500 millió font deficittel szá­mol a folyó tételek mérlegén, bár az export gyorsabban növekszik: 5,7 százalékkal lesz több az ideinél, amely viszont csak 4,2 százalékkal haladja meg a tavalyit. A brit kor­mány pénzügyi és adópolitikáját be­folyásolná Anglia csatlakozása a nyu­gat-európai valutarendszerhez. Az azonnali bekapcsolódás , amit a je­lentés kidolgozói­ nem tartanak aján­latosnak — megkövetelné a költ­ségvetési deficit erőteljes visszafo­gását. (Reuter) ________ Anglia idő előtt visszafizeti adósságát az IMF-nek Anglia újabb 1 milliárd dollárt fizetett vissza — a megadott határ­időnél jóval előbb — a Nemzetközi Valuta Alapnak, és ezzel tartozása 2,5 milliárd SDR-re, a jelenlegi ár­folyamon átszámítva 3,4 milliárd dol­lárra apadt. Healey pénzügyminiszter már áprilisi költségvetési beszédé­ben jelezte Angliának ezt a szándé­kát. Nagy-Britannia idén már 3 milliárd dollár összegű külföldi adósságot fi­zetett vissza, ugyanakkor mintegy másfél milliárd dollár új kölcsönt vett föl. Az új kölcsönfelvételekkel akarja a kormány átütemezni az adósságokat, máskülönben azok leg­nagyobb részét a 30-as évek elején kellene visszafizetni. Az új kölcsön­felvételek törlesztése csak a követ­kező évtized végén kezdődik. (Reu­ter) A szocialista országok és az USA árucsere-forgalma 9 NACHRICHTEN FÓR AUSSENHANDEL Az év első felében figyelemre­­méltóan megélénkült az Egyesült Államok és a szocialista országok árucsere-forgalma, az export és az import együttesen nem kevesebb, mint 3,2 milliárd dolláros értéket ért el. (1977-ben 2,2 milliárd dol­láros forgalmat jelentettek.) Az USA javára 1978 első felében 1,7 milliárd dolláros exporttöbblet ala­kult ki, szemben az egy évvel ko­rábbi 1,6 milliárddal. 1978 első hat hónapjában a szo­cialista országok 2,4 milliárd értékű amerikai árut importáltak, 55 szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban. A fordított irányú for­galom 25 százalékos növekedéssel 0,7 milliárd dollár értéket képvi­selt. Az USA legfontosabb vásárló­ja a szocialista országok közül ter­mészetesen a Szovjetunió — a vele szemben kialakult amerikai keres­kedelmi többlet az idén az előző év azonos időszakáét 45 százalék­kal haladta meg. Erősen megnőtt a lengyel—amerikai áruforgalom is. Az USA exporttöbblete 1978 első felében 125 százalékkal meghalad­ta az 1977 azonos időszakában jel­zett aktívumot. Látványos a kínai—amerikai ke­reskedelem fellendülése. Ez év első felében Amerika nem kevesebb, mint 239 százalékkal több árut szállított Kínának, mint egy évvel korábban, értékben 210,5 millió dollárért. Ugyanez mondható el az NDK és az USA kereskedelméről is. 1977 első felében az NDK 16,9 millió, 1978 első felében már 71,5 millió dollár értékű amerikai árut vett át. Az USA NDK-beli vásár­lásainak értéke a két évben 8,2, illetve 19,0 millió dollárra rúgott (1978. október 16.) VIZAGGAZMSIG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként ötszö-INDEX 25 008 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő- GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Eiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal Bo Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 78.310? 9­00 - Szedte Zrínyi Nyomda. Bpest F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szikke A lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft

Next