Világgazdaság, 1979. július (11. évfolyam, 125/2631-145/2651. szám)
1979-07-03 / 125. (2631.) szám
2 1979- Július 1. Energia-takarékossági intézkedéshullám az OPEC-konferencia után Az OPEC újabb áremelése világszerte napirendre tűzte az energiatakarékossági intézkedéseket. A dán paarlament gazdaságstabilizáló intézkedéseket fogadott el, köztük az energiára vonatkozó értéknövekedési (VAT) adó erőteljes felemelését. Az ebből befolyó összegek a számítások szerint elérik a 3,1 milliárd dán koronát. Drágul a benzin, az olaj, a gáz és az áram. A program csak a háztartásokra vonatkozik, az ipart felmenti a villamosenergia adójának növekedése alól. Az üzemanyag értékcsökkentési adóját szinten tartják a tömegközlekedésben is. Egyelőre elvetették a hetente egy autómentes nap bevezetését. Isztambulban vasárnaptól jegyre adják a benzint, hogy enyhítsenek Törökország eddigi legsúlyosabb üzemanyagválságán. Ankarában egyébként úgy számítják, hogy a török olajimport-számla az eddigi havi 250 millió dollárról 300 millió dollárra emelkedhet, hacsak nem sikerül kedvezményes árat elérni a két fő szállítónál: Iraknál és Líbiánál. (Törökország olajszükségletének 80 százalékát, mintegy 15 millió tonnát szerzi be külföldről). Az áremelés következtében a most kezdődő félévben csak az olajért 1,8 milliárd dollárt kell az országnak kifizetnie, az ugyanerre az időszakra tervezett teljes exportbevételnél százezer dollárral többet. Franciaországban kibővített napenergia-programot indítottak be, részben a hazai energiagondok enyhítésére, részben az ilyen termékek iránti külföldi kereslet reményében. A három évre szóló, 160 millió frankos tervben szerepel többek közt egy napenergiával működő erőmű felépítése. A program célja, hogy 2000-ig a francia energiaszükséglet 5 százalékát napenergiából fedezzék. Új energia-takarékossági programot jelentett be Fraser ausztrál miniszterelnök is, a terv célja, hogy évi 10 százalékkal visszafogja, az ország üzemanyag-fogyasztását. Az intézkedések között szerepel az autók átállítása az olcsóbb, cseppfolyósított földgázra, továbbá a környezetszennyezési előírások enyhítése, az olajtermékek exportjának korlátozása és az üzemanyagok oktánszámának megváltoztatása. Az olajpiac legújabb fejleményei hatására az USA kongresszusában és kormányában is többen javasolták a benzinjegyrendszer bevezetését. Javíts republikánus szenátor szerint csak így lehetne segíteni a rövid lejáratú benzinhiányon. Hasonló javaslat hangzott el Kahn, Carter elnök fő inflációs szakértője részéről, a képviselőház demokrata csoportjának egyik tagja pedig azt állapította meg, hogy a kongreszszus ezúttal immár felhatalmazná Carter elnököt a benzin jegyre való adagolására. (Lásd cikkünket ugyanazon az oldalon.) Az olajárak felemelésének következményeiről tanácskozott tegnap egy spanyol kormánybizottság. Az ülés előtt Madridban azt jósolták, hogy az elfogadásra kerülő intézkedések között szerepel a benzin és egyéb olajtermékek drágítása. Schmidt nyugatnémet kancellár kijelentette: reméli, hogy az NSZK lakossága takarékoskodni fog az energiával és az olajjal, hogy elkerülje az újabb áremelést. Schmidt, aki Tokióból való visszatérése után nyilatkozott a Welt am Sonntagnak, hozzátette, hogy nemcsak a gépkocsivezetésnél, hanem a fűtésnél és az áramfelhasználásánál is takarékoskodni kell. (AP,DJ, Reuter, DPA, MTI) Középtávú energiaipari program a lengyel kormány előtt Az energiakérdést is megvitatta pénteken a lengyel kormány. A résztvevők beszámolót hallgattak meg az 1985-ig szóló elektromos- éshőenergia ipari kormányprogramról amely a fűtőanyagbázis kiépítése mellett az energiafogyasztás ésszerűsítését is tervezi. A walbrzychi és a wroclawi vajdaság árvízkárairól szóló jelentés szerint a közvetlen károk értéke 1,9 milliárd zlotyra tehető, az ipari termeléskiesésből eredő közvetett veszteség pedig meghaladja a 2 milliárdot. Az ülésen megállapították, hogy a katowicei bányakörzetből az év első felében a tervezettnél 3 millió tonnával kevesebb szenet szállítottak el, ezért úgy döntöttek, hogy a más tömegáruk továbbításának korlátozásával kell a vasútnak a kitermelt szenet a fogyasztókhoz juttatnia. A kőszénbányászat idei és jövő évi tervének teljesítése, valamint a bányászok munkája biztonságának növelése végett fokozni kell a munka gépesítését. A legfelsőbb ellenőrző kamara beszámolt az ipari felhasználási normák betartásáról. A jelentés megállapítja, hogy még nem kielégítő a nyers- és alapanyag-fogyasztás, a fűtőanyag- és energiahasználat normáinak betartása. Egyes üzemekben egyszerűen nincsenek anyagfelhasználási normák, máshol a mennyiségi normák nincsenek összhangban a technológiával és a termékszerkezettel, helyenként nem megfelelő a technológiai fegyelem. (MTI) 0 Belgium 9 százalékról 11 százalékra emelte fel a lombard kölcsönök kamatlábát. A hét végén hozott intézkedésnek (illetve néhány további pénzügyi rendelkezésnek) a célja a frank védelme, illetve a belga valuta pozíciójának erősítése az ■EMS — a nyugat-európai valutaunió — keretében. 0 A jugoszláv—kínai bankközi együttműködés fejlesztéséről folytatott tárgyalásokat a hét végén Belgiumban, Zágrábban és Ljubljanában a Li Po-hua vezette kínai bankküldöttség. 0 A Román Kommunista Párt 12. kongresszusának irányelveiről és az 1981—85-re vonatkozó új ötéves terv feladatairól tárgyaltak a résztvevők az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, a minisztertanács és a legfelsőbb gazdasági-társadalmi fejlesztési, tanács együttes ülésén, amelyet szombaton tartottak. A Szovjetunió Állami Bankja leértékelte a rubelt a márkával szemben. Ezentúl 100 nyugatnémet márka 35,67 rubellel egyenlő az eddigi 35,45 helyett. Az új árfolyam július 1-től érvényes. • Simonet belga külügyminiszter elhalasztotta NDK-beli látogatását, mert részt kíván venni a belga parlament Zaire-ról folytatott vitájában. • Chnoupek csehszlovák külügyminiszter csütörtökön háromnapos hivatalos látogatásra Thaiföldre utazik. 0 A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 61,4 millió dollár kölcsönt folyósít Hondurasnak. A közép-amerikai ország gazdaságfejlesztési célokra fogja fordítani az összeget, jelenti . A Jugoszlávia és Malaysia közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kibővítéséről tárgyal Kuala Lumpurban Hodzsa jugoszláv elnökhelyettes, és Datuk Hussein malaysiai miniszterelnök. A világbank és leányvállalata, az IDA összesen 465,75 millió dollár kölcsönt folyósít Brazíliának, Kamerunnak, Egyiptomnak, Ecuadornak, Elefántcsontpartnak és Ruandának. Hétfőn az indonéziai Bali szigetén megkezdődött a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) tagállamainak, valamint az USA, Japán, Ausztrália, Új-Zéland és Írország külügyminisztereinek kétnapos találkozója. A tárgyalások napirendjén az indokínai helyzet szerepel. Kínai katonai delegáció érkezett vasárnap Londonba, hogy a Jump- Jet Harrier típusú katonai repülőgépeket tanulmányozza. A közeljövőben Peking több ilyen gépet szeretne vásárolni-0 Belgiumban a nagykereskedelmi árak májusban 0,03 százalékkal mentek feljebb és 5,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. 0 Japánban felgyorsult az ipari termelés növekedése. Májusban a termelési index 1,6 százalékkal emelkedett, szemben az áprilisi 0,8 százalékkal. 0 A nyugatnémet megélhetési költségek júniusban 0,5 százalékkal emelkedtek áprilishoz képest, ez éves szinten 4 százalékos növekedést jelent. 0 Isztambulban hétfőtől jegyre adják a benzint. Az intézkedés a külföldi turistákra is vonatkozik. „ „ Andreotti moszkvai megbeszélései A tőkésországok államfőinek tokiói csúcstalálkozójáról hazatérőben egynapos megállót tartott Moszkvában Andreotti olasz ügyvezető miniszterelnök. Andreotti megbeszéléseket folytatott Koszigin szovjet kormányfővel. A találkozót követő nyilatkozatokban mindkét fél hangoztatta, hogy kétoldalú kapcsolataik minden területen kedvezően fejlődnek, a kereskedelmi forgalom a két ország között dinamikusan növekszik. Róma és Moszkva folytatja a tárgyalásokat az új hosszú távú gazdasági szerződésekről. Az AP-DJ hírügynökség úgy tudja, hogy a megbeszéléseken szó volt a szovjet energiahordozók szállításáról is, és ezzel kapcsolatban Andreotti közölte Kosziginnal, hogy szeretné, ha felülvizsgálnák a két ország közötti energiaszerződést. Olaszország 1980-ig évente 7 milliárd köbméter földgázt, az 1976 —80-as időszakban összesen 20 millió tonna kőolajat kap a Szovjetuniótól. Az AP—DJ szerint a Szovjetunió hajlandóságot mutatott a tárgyalásokon a szerződésekben foglalt mennyiség növelésére. (AP—DJ) Árváltozások a Szovjetunióban A Szovjetunió állami árbizottságának legutóbbi áremelési határozatát kommentálva, Gluskov, a bizottság elnöke a TASZSZ tudósítójának elmondotta: az intézkedéseket elsősorban az idézte elő, hogy az egyes árucikkek iránti kereslet meghaladta a kínálati lehetőségeket. Július 1-től a nemesfémáruk, a szőnyegek, a szőrmék, a szőrmeipari készítmények kiskereskedelmi ára átlagosan 50 százalékkal, a személygépkocsik ára 18, az importbútoroké 30, a hazai gyártmányúaké 10 százalékkal emelkedett a Szovjetunióban. A vendéglátóipari árak a létesítmény kategóriájától függően 25—40 százalékkal mentek fel, változatlanul maradtak viszont a vállalati, az iskolai étkezdék, a vonatok és a hajók éttermi árai. Mint Gluskov elmondta, a gyermekek számára készült ruházati cikkek ésbútorok ára sem emelkedik. Kijelentette, hogy a Szovjetunió továbbra is törekszik a közszükségleti cikkek termelésének emelésére és véleménye szerint az utóbbi tíz évben észrevehetően megjavult az ellátás egyes tartós fogyasztási cikkekből, szövetekből és cipőből. A hazai gyártmányú bútorok áremelését a fakitermelési költségek emelkedésével és a minőség javításával hozta összefüggésbe. (MTI) Titkos megállapodás a kínai piacért folyó verseny fékezésére Titkos megállapodást kötöttek a tokiói csúcstalálkozó résztvevői, hogy megakadályozzák a Kínának nyújtandó hitelekért folyó versenyfutást és hogy bármelyik ország eluralhassa a kínai piacot. A Jomiuri című japán újság szerint a hét legfejlettebb tőkésország pénzügyminisztere úgy döntött, nem hozzák nyilvánosságra a megállapodást, hogy ne váltsák ki Peking haragját. A javaslatot az amerikai és a nyugat-európai tárgyalófelek vetették fel, elsősorban ők tartanak tőle, hogy kedvezményes kölcsöneivel Japán monopolizálhatja a kínai piacot Az újság szerint hamarosan egyezményt kötnek, hogy az öt évre vagy ennél rövidebb időre szóló fejlesztési hitel kamata legalább 7,25 százalékos legyen, a hosszabb időszakra vonatkozó kölcsönöké pedig minimum 7,5 százalék. A két ország korlátozni fogja a magánpénzintézetek versenyét is a kínai piacon és információt cserél a Kínával kötendő hitelügyletekről. A pénzügyminiszterek arról is tárgyaltak, hogy Kína felvételt nyerjen-e a Nemzetközi Valuta Alapba és a Világbankba, a döntést azonban elhalasztották. A Jomiuri értesüléseit nem erősítették meg. (Reuter) Felemelik a brit olaj árát Nagy-Britannia az OPEC által előírt plafonra, barrelenként 23,50 dollárra emeli északi-tengeri olajának árát — jelentette be Lord Kearton, a brit nemzeti olajvállalat, a BNOC elnöke egy glasgowi sajtókonferencián. Elmondta, hogy a döntés előtt Líbiával, Algériával és Nigériával konzultáltak, az északitengeri olaj minőségben az ő olajuknak felel meg. Lord Kearton szerint a télen nem kell olajhiánytól tartani, feltéve, hogy az OPEC tagjai nem csökkentik termelésüket. (APA) JIMMY CARTER IS RECESSZIÓT EMLEGET Feltűnően borúlátó és ingerült nyilatkozatában az amerikai GNP növekedésének lassulását, a munkanélküliség terjedését, a kétszámjegyű infláció huzamos fennmaradását festi a falra az Egyesült Államok elnöke. S mindezekért az OPEC-et, az olajárat november óta 60 százalékkal feljebb tornászó közel-keleti exportáló országokat teszi felelőssé. A kormány szakértői pedig arról beszélnek — igaz, egyelőre még csak a nem hivatalos közlésekben —, hogy az idén, sőt jövőre is zéró növekedéssel kell számolni. Félő, teszik hozzá, hogy a kormány kénytelen lesz a dollár szilárdítását feláldozni a munkanélküliség, az infláció elleni küzdelem oltárán. Illetve, ahogy egy bankár fogalmazta: a magas inflációs ráta ellentétele az amerikai valuta árfolyamának gyengülése lesz. Sok közgazdász már régóta hirdeti, hogy jön a recesszió, a kormányzat tagjainak megnyilvánulásai is egyre pesszimistábbak, de azért ez a mostani vasárnap mégis határt jelez — írja az AP—DJ tudósítása. Vasárnap vetette föl először az elnök is a lehetőségét, mi több a kilátását a recessziónak. Az OPEC olaj árának idei emelkedése 2,5 százalékpontot rabol el az amerikai gazdasági növekedéstől és 800 ezer munkahelybe kerül 1980 végéig. Ezenkívül — mondotta az elnök a Szöul és Honolulu közt a repülőgépen tartott sajtókonferencián — az OPEC-olaj árának emelkedése 2,5 százalékponttal hajtja fel az amerikai inflációs rátát. Magánbeszélgetésben a kormányzat emberei már bevallják, hogy az idei évben valószínűleg nulla lesz a GNP növekedése. A hivatalos prognózis, amelyet januárban tettek közzé, még a GNP 2,2 százalékos reálnövekedését ígérte. E szakértők szerint az év utolsó két negyedében a GNP valójában csökkenni fog. A rögtönzött sajtókonferencián Carter zord szavakat talált az OPEC eljárására. „A világ nem nyugodhat békében és nem fogadhatja el az olajár zabolátlan és indokolatlan emeléseit. A tokiói csúcsértekezleten mind a hét résztvevő egyetértett benne, hogy a november óta foganatosított 60 százalékos áremelés szükségtelenül magas és merőben indokolatlan.” Megpróbálták az elnököt arról szóra bírni, hogy mi lesz az Egyesült Államok vagy a többi ország ellenlépése. „Inkább nem bocsátkozom a részletekbe” — válaszolta Carter. Mindenesetre a világ valamennyi fogyasztó országának —a jómódúaknak és szegényeknek egyaránt — föl kell fognia, hogy milyen komoly fenyegetést jelent a világgazdaságnak ez az emelés, és milyen további fenyegetések jöhetnek még, ha nem figyelmeztetik megfelelő nyomatékkal az OPEC- országokat a kárvallott országok közössége részéről. Az elnök avval vádolta az OPEC-et, hogy a genfi értekezlet kommünikéje „messzemenően pontatlan és a fejlődő országok félrevezetésére van hivatva”. A beavatottak szerint az elnök az OPEC- nek arra a döntésére célzott, amely szerint további 800 millió dollárt adnak a legszegényebb fejlődőknek, ellensúlyozandó a legújabb áremeléseket. Csakhogy az áremelésből fakadó többletköltség 8 milliárd dollár többletkiadást jelent a fejlődő országoknak, vagyis tízszer annyit, mint a Genfben megszavazott pótsegély. Az elmondottakhoz Carter hozzáfűzte: „Az egész világot sújtó csapás a legjobban a fejlődő országokat sújtja, amelyeknek igen csekély a tartalékuk, és nagyon el vannak adósodat. Terveiről szólva, az elnök közölte, hogy két munkacsoportot állítanak fel az államigazgatás embereiből és a kongresszus tagjaiból. Az egyik az inflációval, a másik az energiaválság témájával foglalkozik majd. Az energiacsoportot föl fogja kérni, dolgozzon ki tervet a benzinadagolásról. Carter idevágó javaslatát a képviselőház elvetette, jóllehet a készletek leapadtak és hosszú gépkocsisorok állnak a benzinkutak előtt. Carter közölte, hogy az energiahelyzet miatt és az autófuvarozók sztrájkjára való tekintettele sztrájk az Egyesült Államok sok területén megbénítja az élelmiszerellátást) nem vesz ki szabadságot, hanem nyomban visszautazik az Egyesült Államokba. A sok rossz hír között itt egy jó is várja: Mondale alelnök megállapodott az autófuvarozók szervezetének vezetőivel. Ezzel a sztrájk megszüntetése közelebb került ugyan, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy a teherfuvarozók elfogadják-e a megállapodást. (Reuter, AP—DJ) A kiéli gazdaságkutató intézet a recesszió veszélyéről Új recesszió veszélye fenyeget — véli a kiéli világgazdasági kutatóintézet. Felmérése szerint az NSZK-ban a bruttó társadalmi termelés 4, a fogyasztói árak 4,5 százalékos emelkedésével lehet idén számolni. A munkanélküliség 4 százalék körül mozog. Ennek fényében a szakszervezetekben valószínűleg erősödik a béremeléseket követelők hangja. Jövőre érezhetően romlik a helyzet, a gazdasági reálnövekedés csak 2,5 százalékosnak ígérkezik, a fogyasztói árak viszont 4,5 százalékkal emelkednek. Az iparilag fejlett tőkésországokban az idei év első felében lelassult az expanzió üteme; az USA- ban kifejezett „lehűlés” tapasztalható minden vonalon, míg Japánban és Nyugat-Európában még tartja magát a konjunkturális javulás. Jövőre azonban határozottan lelassul a konjunktúra, s nem lehet kizárni annak a lehetőségét sem, hogy ezek az országok „súlyos recesszióba” esnek. (APA) A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPILAPJA. Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 3600 Ft ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség , Bp. V . Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534, 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal 86 Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 79.310/9 07 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a mocivő közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) Budapesten a Posta Központi Hírlap Irodánál, vidéken a hírlapkézbesítő postahivataloknál VILÁGGAZDASÁG Az amerikai mezőgazdasági minisztérium az agrárárakról Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma szerint 1979- ben az élelmiszerek kiskereskedelmi ára átlagosan 10 százalékkal fogja meghaladni a tavalyi szintet. A mezőgazdasági kilátásokat összefoglaló jelentésében a minisztérium rámutatott: az idén a mezőgazdasági termékek árának emelkedése elsősorban attól függ, hogy a piaci árrés növekedése továbbra is meghaladja-e a piaci költségek emelkedését. A minisztérium szerint a fogyasz-tók keresletének csökkenése gátat vethet a további élelmiszerdrágulásnak és hasonló hatást gyakorolhat a gabonaárakra is. (Reuter) Görögországnak komoly gondokat okoz az olajárak emelkedése Karamanlisz görög miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy az olajtermelő országok „hatalmas hibát” követtek el, amikor legutóbb az áremelésről döntöttek. Szerint magatartásukkal nemcsak a világ gazdasági előrehaladását hátráltatják, hanem békéjét is fenyegetik. A görög miniszterelnöknek a Kőolajtermelő Országok Szövetsége (OPEC) által végrehajtott olajáremeléssel kapcsolatos kommentárja egybeesett a görög jegybank bejelentésével, miszerint az ország kereskedelmi mérlegének deficitje e fontos nyersanyag importárának emelkedése miatt az idén 1,5 milliárd dollárral 5,1 milliárdra fog emelkedni. A jegybank szerint 1979. májusában az ország bevitelének értéke 48 százalékkal nőtt, mert szerettek volna minél nagyobb olajkészleteket felhalmozni, mielőtt a nemzetközi piacokon tovább emelkedik az ára. (AP—DJ)