Világgazdaság, 1979. augusztus (11. évfolyam, 146/2652-167/2673. szám)
1979-08-01 / 146. (2652.) szám
Norvégia, Dánia fizetési deficitje Norvégia külkereskedelmi deficitje 1979 első felében 622 millió koronára csökkent a múlt év azonos időszakában jelzett 2,1 milliárd koronáról. A hajók, az olajfúró berendezések, továbbá a nyersolaj és a földgáz kivitelét, leszámítva a paszszívum 10,83 milliárd korona, szemben a tavalyi 12,53 milliárddal. A norvég gyáriparosok szövetsége tavasszal úgy vélte, hogy 1979 egészét 1,5 milliárd koronás kereskedelmi aktívummal zárják, és a többlet 1980-ra 10 milliárd koronára nőhet. Ennek következtében az idei évre becsült 9,5 milliárd koronás fizetési deficit jövőre 1 milliárd koronára eshet vissza. Az oslói kereskedelmi minisztérium közlése szerint Norvégia 4,9 milliárd koronának megfelelő külföldi kölcsönt vett fel 1979 első felében, és ezzel a külföldi adósságok összege június végére 31,29 milliárd koronára nőtt. A parlament megszavazta, hogy 1979 egészére a kormány 6 milliárd korona kölcsönt vehet fel külföldről, így az év második felére újabb 1,1 milliárd koronás hitelfelvétel várható. A külföldi adósságok 34,7 százaléka dollárban, 25,4 százaléka svájci frankban, 21 százaléka márkában, 9,1 százaléka jenben jegyzett. Dánia fizetési deficitje 13—14 milliárd koronára nőhet jövőre az 1979- re várt 11—12 milliárd koronáról. •A kormány 1979-re eredetileg 6,5 milliárd korona deficitet tervezett, s hogy ezt erősen túllépték, annak oka az olajárak emelkedése és a kormány sikertelen erőfeszítése az energiafogyasztás csökkentésére. A dán Handelsbank gazdasági jelentése szerint még az ez évre várt kedvező gabonatermés esetén is ilyen mérvű hiány feltételezhető. A jelentés egyébként úgy véli, hogy a bérek az idén 10 százalékkal emelkednek, jövőre ennél valamivel nagyobb mértékben. A magánfogyasztás az idén 1,5 százalékkal bővül, jövőre csupán 0,5 százalékkal. Az export mind az idén, mind jövőre 3,5 százalékkal növekszik, a munkanélküliek száma pedig az idén 175 ezer lesz, 15 ezerrel kevesebb, mint tavaly. Jövőre a bank szerint 180 ezren lesznek munka nélkül. (Reuter) • • A Közös Piac Európai Beruházási Bankja 32,6 millió font sterling hitellel segíti különböző angol fejlesztési — elsősorban vízgazdálkodási — tervek végrehajtását. -49 Matthöfer nyugatnémet pénzügyminiszter hivatalos tárgyalásokra Spanyolországba utazik. • Noha a kamatok megszüntetése a teheráni kormány hosszú távú célja, a Mellibank az építési kölcsönökre 8 százalékos kamatot számít fel, mondván, hogy meg akarja előzni az ügyfelek nagy rohamát. 4b Japán kereskedelmi mérlegének aktívuma júniusban 1,09 milliárd dollár volt, fizetési mérlegének deficitje 380 millió. A venezuelai kormány két részben 850 millió dollár hitelt vesz fel fejlesztési programjának végrehajtásához. A hitelt nyújtó bankkonzorcium vezetője közölte, hogy a 10, illetve 12 évre szóló kölcsönök kamata 5 8 százalékkal magasabb a LIBOR-nál . A Nemzetközi Valuta Alap 23,4 millió dolláros hitelt nyújt Etiópiának exportveszteségei ellensúlyozására. A kávé, a bor és más mezőgazdasági cikkek exportjából származó bevétel tavaly 14 százalékkal csökkent. • Az angol munkáltatók szövetségének véleménye szerint a fizetési mérleg folyó tétele — amely tavaly 440 millió font aktívumot mutatott — idén 2,5—3 milliárd font deficittel zár. A második negyedév jó eredményeivel szemben az év hátralevő részében az ipari tevékenység lassulásával, kell számolni. Lemondott állami funkcióiról Usiba volt japán külgazdasági miniszter és kereskedelmi különmegbízott. A jövőben a Washington és Tokió gazdasági kapcsolatait előmozdító magánszervezetnél fog dolgozni. A ’WGI] JELENTI • Az USA-ban a fő mutatókból álló összetett index szezonális kiigazítással számolva 0,1 százalékkal esett júniusban a májusi 0,3 százalékos emelkedés után. 4. Megbukott a Faröer-szigetek koalíciós kormánya. A konzervatívok ellenezték a szociáldemokraták tervét, hogy a 40 ezer lakosú sziget új átkelőhajót vásároljon. • A kikötőkben működő szakszervezetek belső vitái nyomán mintegy tízezer rakodómunkás lépett sztrájkba Ausztrália 41 kikötőjében. A szállítóknak okozott kárt napi 11 millió dollárra becsülik. 40 Uruguayban 33 százalékkal emelkedtek hétfőn a benzinárak, ma pedig 12—34 százalékkal emelik a közszolgáltatási tarifákat. Az olajszegény Uruguayban a benzin ma 75 százalékkal többe kerül, mint az év elején. 49 Az ókori Persepolis romjai tövében épült luxusszállót — a teheráni kormány döntésére — a kábítószerek rabjává lett betegeket gyógyító kórházzá alakítják át. 49 Izrael inflációja idén elérheti a 100 százalékot. Az alapvető élelmiszerekre nyújtott 800 millió dolláros állami támogatás megvonása esetén a pénzromlás 160 százalékos lenne — érvel a kormány. Spanyolországban a munkanélküliek száma június végén 1 128 000 fő volt, arányuk az aktív lakosságból 8,66 százalék. Az első munkahelyre bejutni akarók száma megközelíti a félmilliót. • A jugoszláv légitársaság 10 százalékkal mérsékelte a néhány napja elhatározott 59 százalékos áremelést. A repülőbenzin ára e hó elején 83 százalékkal emelkedett, de a leendő utasok ezt nem voltak hajlandók méltányolni s egyremásra mondták le az előjegyzéseket. 1979. AUGUSZTUS 1. KÍNAI KÜLGAZDASÁGI HÍREK A japán miniszterelnök szívesen látott vendég volt Pekingben — írta az Új Kína hírügynökség a párt lapja, a Zsenmín Zsipao küldöttségének Okira japán kormányfővel folytatott találkozójáról. Pekingi szokások szerint külföldi vezető látogatási szándéka csak akkor kap nyilvánosságot, ha Kína egyetért vele. Ohira egyébként a küldöttség előtt kifejtette, hogy Japán eddig is sokat tanul Kínától, és ezután is sok tanulnivalója lesz. Hozzátette, hogy Tokió is segíthet Pekingnek gazdasági céljainak elérésében. Hétfőn egyébként japán küldöttség érkezett Pekingbe, hogy folytassák a tárgyalásokat az észak-kínai tengerpart olajkincsének közös feltárásáról. A tárgyalások februárban szakadtak meg, amikor Peking meghirdette korszerűsítési programjának felülvizsgálatát. Korábban elvben megegyeztek, hogy a körülbelül 2 milliárd dolláros költség egészét a japán fél állja, a pénzt Kína a Pohai-öbölben majdan feltárt olajjal fizeti vissza. Japán — egy pénteken kötött megállapodás szerint — 150 ezer tonna ammóniumszulfátot és 350 ezer tonna karbamidot szállít Kínának az év második felében. A műtrágya ára 86 millió dollár, a japánok 100 dollárt kérnek tonnánként a karbamidért, 20 százalékkal többet, mint az év első felében. Washingtoni bejelentés szerint rövidensen újra kezdődnek az USA és Kína tárgyalásai a textilkereskedelem ügyében. Az USA-ba irányuló kínai textilkivitel korlátozásáról folytatott megbeszélések májusban félbeszakadtak, és Washington egyéves egyoldalú importkorlátozást rendelt el. Jelenleg ázsiai körúton tartózkodik Michael Smith, az USA textilügyi megbízottja, egyelőre kérdéses, hogy felkeresi-e Pekinget. 14 napos látogatásra az NSZK-ba érkezett a kínai mezőgazdasági miniszter. A 16 tagú kínai küldöttség nyugatnémet mezőgazdasági üzemeket keres fel, megtekint mezőgazdasági gépgyárakat és mezőgazdasági vegyianyagokat termelő üzemeket. Huo Silian kínai mezőgazdasági miniszter kedden tárgyalt Érti nyugatnémet földművelési miniszterrel, aki kifejtette, hogy az NSZK kész együttműködni a mezőgazdaság területén Kínával. Az országos népi gyűlés, a parlament határozatát követően két új állami testületet hoztak létre Kínában a külföldi beruházások, illetve a külkereskedelem szabályozására. A két bizottság vezetőjének Ku Mu miniszterelnök-helyettest jelölték ki. (Reuter, AP—DJ, MTI) Csehszlovák lapvélemények az energia-takarékossági intézkedésekről Az ipari termelés tervezett növekedése fokozott fűtőanyag- és energiaigénnyel jár, ennek kiegyensúlyozott kielégítését azonban csak szigorú, takarékos energia-gazdálkodással lehet elérni — írja a Rudé Právo. A cikk hivatkozik a CSKP XV. kongresszusának határozatára, amely évi 7—7,5 százalékos fűtőanyag- és energia-megtakarítást tűzött ki célul. E feladat megvalósításában az ellenőrző szervek nem képesek minden fogyasztó állandó és rendszeres felügyeletére, ezért a cikk nyomatékosan felhívja a figyelmet a fegyelem és az önellenőrzés fontosságára. A még meglevő hiányosságok jelentős veszteségeket okoznak a csehszlovák gazdaságnak, és mint a cikkíró megjegyzi, a fűtőanyagok és az energia hatékony hasznosítása napjainkban a csehszlovák társadalom elsőrendű feladata. Az Új Szó című pozsonyi napilap idézi a szövetségi kormány legutóbbi döntését, amelynek értelmében a közületi járművek üzemanyag-fogyasztása nem haladhatja meg az 1975-ös szintet, s ezt jövőre további 20 százalékkal kell csökkenteni. Egy tavaly hozott rendelet utasította a közületeket, hogy csökkentsék a szolgálati kocsik számát, vonják ki a forgalomból a gazdaságtalan üzemű járműveket. Most úgy döntöttek, hogy e rendelet megsértőit megbírságolják, a feleslegesen elfogyasztott üzemanyag arányában utólag elvonják nyereségüket. A határozat értelmében a rendőrség ezentúl ellenőrizni fogja, hogy a szolgálati gépkocsikat nem használják-e magáncélokra. (MTI) Júniusban megugrott az UNCTAD nyersanyagár-indexe A fejlődő országok legfontosabb exportcikkeinek, a nyersanyagoknak a világpiaci ára júniusban erősebben emelkedett, mint az utóbbi két év bármely hónapjában. Az ezekről kiadott, dollár értékben számolt UNCTAD-index júniusban 268 pontra ugrott a május 251, illetve a tavaly júniusi 222 pontról. A Nemzetközi Valuta Alap elszámolási egységében, az SDR-ban kifejezett mutató júniusban 228 ponton állt, (májusban 215, tavaly júniusban 196 ponton). A növényi olajak és az olajosmagvak UNCTAD-indexe 325 pontra emelkedett a májusi 320 pontról, a mezőgazdasági nyersanyagoké 294- re a májusi 283-ról, az ásványokénokfémek csoportjának indexe pedig 239 pontra az előző havi 232 pontról. (AP-DJ) Áremelések Franciaországban Augusztus elsején újabb áremelési hullám kezdődik Franciaországban. Először a dohányféleségek árát emelik átlagban 9 százalékkal, a hónap folyamán pedig drágul a benzin, a fűtőolaj, a villanyáram és a szeszes ital. A benzinárak utoljára június 22-én emelkedtek, a villany pedig május 7-én lett 7,5 százalékkal drágább, ezúttal 6,7 százalékos áremelés várható. Bizonyosra vehető a szeszes italok drágulása is. (APA) Drágul a légiközlekedés Az IATA-hoz tartozó nagy légitársaságok tarifaemelést határoztak el. Szeptember elsejétől a légi személy- és áruszállítás díjait 9—15 százalékkal felemelik. A tarifaemelést tudtul adó közlemény az üzemanyagárak tetemes megdrágulására hivatkozik. A költségek az idén megkétszereződtek. A konkrét árakat az egyes légitársaságok, csak ezután szabják meg. (Reuter) Etióp gazdasági küldöttség Moszkvában Moszkvai tudósítónktól Moszkvában tárgyal az etióp iparügyi minisztérium delegációja, egy cementmű építésének részleteit vitatja meg szovjet tárgyaló partnereivel. A két ország tavalyi megállapodása szerint a gyár kapacitása évente 300 ezer tonna lesz, most viszont úgy hírlik, hogy már 600 ezer tonna teljesítményű üzemről tárgyalnak. A szovjet fél vállalta, hogy szállítja a szükséges berendezéseket és szakértőket küld "Etiópiába a beruházási munkálatok irányítására. A mostani megbeszéléseken feltehetően szóba kerül néhány egyéb közös vállalkozás terve is, közöttük egy műtrágyagyár és egy mezőgépszerelő üzem építése. A közeljövőben újabb etióp delegációt várnak Moszkvába. A küldöttség a mezőgazdasági együttműködés fejlesztéséről, az Avas folyó völgyének öntözési programjáról fog tárgyalni. világgazdaság Francia verseny a közel-keleti fegyverpiacon A francia ipar a fegyverkezési szakértők szerint évi 20 százalékos ütemben növeli a katonai felszerelések exportját. Az AFP jelentése szerint legnagyobb felvevő piaca a Közel-Kelet, ahol 1978-ban az export 60 százaléka lelt gazdára. A maradék zömét Nyugat-Európa államai vették át. Az NSZK 1978-ban a francia fegyverexport 16 százalékát vette át, mintegy 4 milliárd dollár értékben. Az arab országok több, mint 3 millió dollárért vásároltak repülőgépeket, harckocsikat és rakétákat. A legnagyobb vevők: Szaúd- Arábia, Egyiptom, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek. A szaúdiak Egyiptom számára 950 páncélost és 38 Mirage típusú harci repülőgépet vásároltak, s megelőlegezték a légvédelmi rakéta rendszert, amely szakértők becslése szerint mintegy 900 millió dollárba kerül. Az arab—izraeli háborúk idején, 1967 és 1973 között tapasztalt fegyverkezési konjunktúra után az arab országokban ismét emelkedik a hadfelszerelési kereslet. A szárazföldi erők és a légierő felszerelése után most a haditengerészet következik. A francia gyártók ezen a téren új, jelentős piacok feltárását remélik. Franciaország több millió dollár értékű haditengerészeti felszerelés és hadihajók szállításáról tárgyal Irakkal és Szaúd-Arábiával — jelenti a Le Monde című lap. Egyebek között part menti rakétarendszerek, radarberendezések és helikopterek, valamint különféle nagyságú és típusú hadihajók — ősnaszádok és rombolók — megrendeléséről folynak a tárgyalások. Szaúd-Arábiával annak a megállapodásnak a keretében készítik elő az üzletet, amelyet nemrég írt alá Szultán herceg szaúdi és Bourges francia hadügyminiszter. Szaúd-Arábia — más értesülések szerint — érdeklődik a Mirage francia harci repülőgép új generációja iránt is. A szaúdi légierő jövőre várja az első 60 amerikai F—15-ös vadászbombázót, az iraki haditengerészet pedig túlnyomórészt szovjet hajókkal van ellátva. Mind a két arab ország azonban arra törekszik — írja a Le Monde —, hogy kiszélesítse fegyverbeszerzési piacait. A Pentagon hivatalosan bejelentette az Egyesült Államok kongresszusának, hogy 1,23 milliárd dollár értékben katonai felszereléseket és szolgáltatásokat szándékszik eladni Szaúd-Arábiának, az arab ország nemzeti gárdájának korszerűsítésére. A kongresszusnak 30 napon belül kell eldöntenie, hogy jóváhagyja-e az üzlet megkötését. A 35 000 főnyi szaúdi nemzeti gárda fő feladata az olajmezők védelme és a belső rend fenntartása. Az USA 1973-ban vállalta ennek a haderőnek a korszerűsítését. Egy 4000 főnyi brigádot felszerelt és ki is képzett. Az 1973-ban kötött megállapodás keretében akarják most megtenni a következő lépést. A hadügyminisztérium nem közölte, hogy milyen felszereléseket akar szállítani, de az AP-DJ értesülése szerint könnyű páncélos járművekről, tankelshárító rakétákról, géppuskákról, légvédelmi ágyúkról és távközlési berendezésekről van szó. A nemzeti gárda számára egy kaszárnya és két kórház építésével a belga Eurosystem céget bízták meg, de úgy tűnik, hogy Belgium elesik a több, mint 1 milliárd dolláros üzlettől. A belgák ugyanis nem tartották be a szállítási határidőt, ezért Rijád beszüntette fizetést, mire az Eurosystem csődbe ment. A belga kormány nem volt hajlandó a bajbajutott cég segítségére sietni, mert ezt az üzletben részt vevő hatalmas bank, a Société Générale kötelességének tartja. Az üzlet azonban annyira jelentős az exportra és a külpiaci Hírnévre erősen ráutalt Belgium számára, hogy jelenleg — mint a DPA írja — egymástól függetlenül két belga küldöttség, egy hivatalos diplomáciai és egy magándelegáció tárgyal Szaúd-Arábiában a tekintélyes megrendelés megmentésének lehetőségéről. A washingtoni külügyminisztérium közli, hogy hetek óta tárgyal az iráni kormánnyal a sahnak eladott F—14-es típusú katonai repülőgépek visszavásárlásáról. A 80 F— 14-est 14 millió dolláros egységáron szállították négy évvel ezelőtt a trónja vesztett uralkodó kormányának, ma azonban egy-egy ilyen gép értéke 20 millió dollár. (Reuter, AP,DJ, AFP, DPA) BELGIUM TAKARÉKOSKODNI KÉNYSZERÜL Belgiumban 12 százalékkal emelkednek jövőre a tömegközlekedési díjak, rendkívüli útadót kell fizetni és leszállítják a társadalombiztosítási juttatások értékét, ha a parlament elfogadja a kormány költségvetését. A minisztertanácsban folytatott háromnapos huzakodás eredményeként kidolgozott 1980. évi költségvetés — amelynek fő adatait Martens miniszterelnök ismertette a sajtó képviselőivel — 1104 milliárd frank (36 milliárd dollár) kiadást és 82 milliárd frank (2,7 milliárd dollár deficitet irányoz elő. A kiadási előirányzat 6,8 százalékkal magasabb az ideinél. Az idei államháztartási hiány előirányzata szintén 8,2 milliárd frank volt, de alaposan túlteljesítették, s a kormány becslése szerint el fogja érni a 100 milliárd frankot (3,3 milliárd dollárt). Martens atakarékossági költségvetést” elsősorban azzal indokolta, hogy helyre kell állítani a bizalmat a belga frankban, amely a nyugateurópai valutarendszer (EMS) leggyengébb tagja, s hónapok óta súlyos nyomásnak van kitéve a devizapiacokon. Igaz, hogy a múlt héten kissé megerősödött, de állandóan olyan hírek terjednek el, hogy hamarosan leértékelik, az EMS-valutaparitások esedékes „átrendezésének” keretében. A miniszterelnök rámutatott, hogy a kiadások tervezett emelése elmarad a nemzeti össztermék jövőre várható 8,5 százalékos névleges növekedésétől. Sajtóértekezletén nem volt hajlandó részletekbe menni, de felsorolta a várható további takarékossági intézkedéseket. Eszerint jövőre egyszeri rendkívüli adót vetnek ki a nagyvállalatok (elsősorban a pénzügyi és az olajszektorban) nyereségére, emelik az autóbenzin árát és a gépkocsikra a motor lóerő-teljesítménye után külön adót vetnek ki. A katonai kiadásokat „a minimálisra” szorítják le, de anélkül, hogy leszállítanák a fegyveres erők létszámát. A szociális kiadásokból tervezett 11 milliárd frankos lefaragásról, valamint a munkahét 36 órára való leszállításának tervéről és a további béremelési követelésekről a kormány szeptemberben tárgyalásokat szándékszik kezdeni a szakszervezetekkel és a munkáltatók érdekképviseleteivel. Geens pénzügyminiszter a sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy Belgium eddig jobban élt, mint amit megengedhetett volna magának. Megjegyezte, hogy az államháztartás hiányát jövőre könnyebb lesz belföldi kölcsönökből finanszírozni, mint az idén, de nem volt hajlandó kijelenteni, hogy a kormány nem szándékszik felvenni külföldi kölcsönöket. A belga frank devizapiaci gyengülésében, a belga gazdaágba vetett bizalom megrendülésében nagy szerepük volt azoknak a becsléseknek, amelyek szerint Belgium az idén eddig 50 milliárd belga franknak megfelelő külföldi kölcsönt vett fel, részben a költségvetési deficit pótlására, részben a frank árfolyamának védelmére. (Reuter, DPA, AP,DJ) FULGGAZMLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 3600 Ft ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 79.3102/9 07 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) Budapesten a Posta Központi Hírlap Irodánál- vidéken a hírlapkézbesítő posta- Hivataloknál