Világgazdaság, 1979. augusztus (11. évfolyam, 146/2652-167/2673. szám)

1979-08-01 / 146. (2652.) szám

Norvégia, Dánia fizetési deficitje Norvégia külkereskedelmi defi­citje 1979 első felében 622 millió koronára csökkent a múlt év azonos időszakában jelzett 2,1 milliárd ko­ronáról. A hajók, az olajfúró beren­dezések, továbbá a nyersolaj és a földgáz kivitelét, leszámítva a pasz­­szívum 10,83 milliárd korona, szem­ben a­­ tavalyi 12,53 milliárddal. A norvég gyáriparosok szövetsége ta­vasszal úgy vélte, hogy 1979 egé­szét 1,5 milliárd koronás kereske­delmi aktívummal zárják, és a több­let 1980-ra 10 milliárd koronára nő­het. Ennek következtében az idei évre becsült 9,5 milliárd koronás fi­zetési deficit jövőre 1 milliárd ko­ronára eshet vissza. Az oslói kereskedelmi miniszté­rium közlése szerint Norvégia 4,9 milliárd koronának megfelelő kül­földi kölcsönt vett fel 1979 első fe­lében, és ezzel a külföldi adósságok összege június végére 31,29 milliárd koronára nőtt. A parlament megsza­vazta, hogy 1979 egészére a kor­mány 6 milliárd korona kölcsönt vehet fel külföldről, így az év má­sodik felére újabb 1,1 milliárd ko­ronás hitelfelvétel várható. A kül­földi adósságok 34,7 százaléka dol­lárban, 25,4 százaléka svájci frank­ban, 21 százaléka márkában, 9,1 szá­zaléka jenben jegyzett. Dánia fizetési deficitje 13—14 mil­liárd koronára nőhet jövőre az 1979- re várt 11—12 milliárd koronáról. •A kormány 1979-re eredetileg 6,5 milliárd korona deficitet tervezett, s hogy ezt erősen túllépték, annak oka az olajárak emelkedése és a kormány sikertelen erőfeszítése az energiafogyasztás csökkentésére. A dán Handelsbank gazdasági jelenté­se szerint még az ez évre várt ked­vező gabonatermés esetén is ilyen mérvű hiány feltételezhető. A je­lentés egyébként úgy véli, hogy a bérek az idén 10 százalékkal emel­kednek, jövőre ennél valamivel na­gyobb mértékben. A magánfogyasz­tás az idén 1,5 százalékkal bővül, jövőre csupán 0,5 százalékkal. Az export mind az idén, mind jövőre 3,5 százalékkal növekszik, a munka­­nélküliek száma pedig az idén 175 ezer lesz, 15 ezerrel kevesebb, mint tavaly. Jövőre a bank szerint 180 ezren lesznek munka nélkül. (Reu­ter) • • A Közös Piac Európai Beruhá­zási Bankja 32,6 millió font sterling hitellel segíti különböző angol fej­lesztési — elsősorban vízgazdálko­dási — tervek végrehajtását. -49 Matthöfer nyugatnémet pénzügy­­miniszter hivatalos tárgyalásokra Spanyolországba utazik. • Noha a kamatok megszüntetése a teheráni kormány hosszú távú célja, a Melli­bank az építési köl­csönökre 8 százalékos kamatot szá­mít fel, mondván, hogy meg akarja előzni az ügyfelek­ nagy rohamát. 4b Japán kereskedelmi mérlegének aktívuma júniusban 1,09 milliárd dollár volt, fizetési mérlegének de­ficitje 380 millió. A venezuelai kormány két rész­ben 850 millió dollár hitelt vesz fel fejlesztési programjának végre­hajtásához. A hitelt nyújtó bank­konzorcium vezetője közölte, hogy a 10, illetve 12 évre szóló kölcsönök kamata 5­ 8 százalékkal magasabb a LIBOR-nál . A Nemzetközi Valuta Alap 23,4 millió dolláros hitelt nyújt Etiópiá­nak exportveszteségei ellensúlyozá­sára. A kávé, a bor és más mező­­gazdasági cikkek exportjából szár­mazó bevétel tavaly 14 százalékkal csökkent. • Az angol munkáltatók szövetsé­gének véleménye szerint a fizetési mérleg folyó tétele — amely tavaly 440 millió font aktívumot mutatott — idén 2,5—3 milliárd font deficit­tel zár. A második negyedév jó eredményeivel szemben az év hát­ralevő részében az ipari tevékeny­ség lassulásával, kell számolni.­­ Lemondott állami funkcióiról Usiba volt japán külgazdasági mi­niszter és kereskedelmi különmeg­bízott. A jövőben a Washington és Tokió gazdasági kapcsolatait elő­mozdító magánszervezetnél fog dol­gozni. A ’WGI] JELENTI • Az USA-ban a fő mutatókból álló összetett index szezonális ki­igazítással számolva 0,1 százalékkal esett júniusban a májusi 0,3 száza­lékos emelkedés után. 4. Megbukott a Faröer-szigetek koalíciós kormánya. A konzervatí­vok ellenezték a szociáldemokraták tervét, hogy a 40 ezer lakosú szi­get új átkelő­hajót vásároljon. • A kikötőkben működő szakszer­vezetek belső vitái nyomán mintegy tízezer rakodómunkás lépett sztrájk­ba Ausztrália 41 kikötőjében. A szállítóknak okozott kárt napi 11 millió dollárra becsülik. 40 Uruguayban 33 százalékkal emelkedtek hétfőn a benzinárak, ma pedig 12—34 százalékkal eme­lik a közszolgáltatási tarifákat. Az­ olajszegény Uruguayban a benzin ma 75 százalékkal többe kerül, mint az év elején. 49 Az ókori Persepolis romjai tö­vében épült luxusszállót — a tehe­ráni kormány döntésére — a kábí­tószerek rabjává lett betegeket gyógyító kórházzá alakítják át. 49 Izrael inflációja idén elérheti a 100 százalékot. Az alapvető élelmi­szerekre nyújtott 800 millió dollá­ros állami támogatás megvonása esetén a pénzromlás 160 százalékos lenne — érvel a kormány.­­ Spanyolországban a munkanél­küliek száma június végén 1 128 000 fő volt, arányuk az aktív lakosság­ból 8,66 százalék. Az első munka­helyre bejutni akarók száma meg­közelíti a félmilliót. • A jugoszláv légitársaság 10 szá­zalékkal mérsékelte a néhány nap­ja elhatározott 59 százalékos áreme­lést. A repülőbenzin ára e hó ele­jén 83 százalékkal emelkedett, de a leendő utasok ezt nem voltak hajlandók méltányolni s egyre­­másra mondták le az előjegyzése­ket. 1979. AUGUSZTUS 1. KÍNAI KÜLGAZDASÁGI HÍREK A japán miniszterelnök szívesen látott vendég volt Pekingben — ír­ta az Új Kína hírügynökség a párt lapja, a Zsenmín Zsipao küldöttsé­gének Okira japán kormányfővel folytatott találkozójáról. Pekingi szokások szerint külföldi vezető lá­togatási szándéka csak akkor kap nyilvánosságot, ha Kína egyetért vele. Ohira egyébként a küldöttség előtt kifejtette, hogy Japán eddig is sokat tanul Kínától, és ezután is sok tanulnivalója lesz. Hozzá­tette, hogy Tokió is segíthet Pe­­kingnek gazdasági céljainak eléré­sében.­ Hétfőn egyébként japán küldött­ség érkezett Pekingbe, hogy folytas­sák a tárgyalásokat az észak-kínai tengerpart olajkincsének közös fel­tárásáról. A tárgyalások februárban szakadtak meg, amikor Peking meg­hirdette korszerűsítési programjának felülvizsgálatát. Korábban elvben megegyeztek, hogy a körülbelül 2 milliárd dolláros költség egészét a japán fél állja, a pénzt Kína a Po­­hai-öbölben majdan feltárt olajjal fizeti vissza. Japán — egy pénteken kötött megállapodás szerint — 150 ezer tonna ammóniumszulfátot és 350 ezer tonna karbamidot szállít Kínának az év második felében. A műtrágya ára 86 millió dollár, a japánok 100 dollárt kérnek tonnán­ként a karbamidért, 20 százalékkal többet, mint az év első felében. Washingtoni bejelentés szerint rö­­vidensen újra kezdődnek az USA és Kína tárgyalásai a textilkereske­delem ügyében. Az USA-ba irá­nyuló kínai textilkivitel korlátozá­sáról folytatott megbeszélések má­jusban félbeszakadtak, és Washing­ton egyéves egyoldalú importkorlá­tozást rendelt el. Jelenleg ázsiai körúton tartózkodik Michael Smith, az USA textilügyi megbízottja, egyelőre kérdéses, hogy felkeresi-e Pekinget. 14 napos látogatásra az NSZK-ba érkezett a kínai mezőgazdasági mi­niszter. A 16 tagú kínai küldöttség nyugatnémet mezőgazdasági üzeme­ket keres fel, megtekint mezőgaz­dasági gépgyárakat és mezőgazda­­sági vegyian­yagokat termelő üzeme­ket. Huo Silian kínai mezőgazdasá­gi miniszter kedden tárgyalt Érti nyugatnémet földművelési minisz­terrel, aki kifejtette, hogy az NSZK kész együttműködni a me­zőgazdaság területén Kínával. Az országos népi gyűlés, a par­lament határozatát követően két új állami testületet hoztak létre Kíná­ban a külföldi beruházások, illetve a külkereskedelem szabályozására. A két bizottság vezetőjének Ku Mu miniszterelnök-hel­yet­test jelölték ki. (Reuter, AP—DJ, MTI) Csehszlovák lapvélemények az energia-takarékossági intézkedésekről Az ipari termelés tervezett növe­kedése fokozott fűtőanyag- és ener­giaigénnyel jár, ennek kiegyensúlyo­zott kielégítését azonban csak szigo­rú, takarékos energia-gazdálkodással lehet elérni — írja a Rudé Právo. A cikk hivatkozik a CSKP XV. kong­resszusának határozatára, amely évi 7—7,5 százalékos fűtőanyag- és ener­gia-megtakarítást tűzött ki célul. E feladat megvalósításában az ellen­őrző szervek nem képesek minden fogyasztó állandó és rendszeres fel­ügyeletére, ezért a cikk nyomatéko­san felhívja a figyelmet a fegyelem és az önellenőrzés fontosságára. A még meglevő hiányosságok je­lentős veszteségeket okoznak a cseh­szlovák gazdaságnak, és mint a cikk­író megjegyzi, a fűtőanyagok és az energia hatékony hasznosítása nap­jainkban a csehszlovák társadalom elsőrendű feladata. Az Új Szó című pozsonyi napilap idézi a szövetségi kormány legutóbbi döntését, amelynek értelmében a kö­zületi járművek üzemanyag-fogyasz­tása nem haladhatja meg az 1975-ös szintet, s ezt jövőre további 20 szá­zalékkal kell csökkenteni. Egy ta­valy hozott rendelet utasította a kö­­zületeket, hogy csökkentsék a szol­gálati kocsik számát, vonják ki a for­galomból a gazdaságtalan üzemű járműveket. Most úgy döntöttek, hogy e rendelet megsértőit megbírsá­golják, a feleslegesen elfogyasztott üzemanyag arányában utólag elvon­ják nyereségüket. A határozat értel­mében a rendőrség ezentúl ellen­őrizni fogja, hogy a szolgálati gép­kocsikat nem használják-e magán­célokra. (MTI) Júniusban megugrott az UNCTAD nyersanyagár-indexe A fejlődő országok legfontosabb exportcikkeinek, a nyersanyagoknak a világpiaci ára júniusban erőseb­ben emelkedett, mint az utóbbi két év bármely hónapjában. Az ezekről kiadott, dollár értékben számolt UNCTAD-index júniusban 268 pontra ugrott a május 251, illetve a tavaly júniusi 222 pontról. A Nem­zetközi Valuta Alap elszámolási egységében, az SDR-ban kifejezett mutató júniusban 228 ponton állt, (májusban 215, tavaly júniusban 196 ponton). A növényi olajak és az olajos­magvak UNCTAD-indexe 325 pont­ra emelkedett a májusi 320 pontról, a mezőgazdasági nyersanyagoké 294- re a májusi 283-ról, az ásványok­én­­ok­fémek csoportjának indexe pedig 239 pontra az előző havi 232 pontról. (AP-DJ) Áremelések Franciaországban Augusztus elsején újabb áreme­lési hullám kezdődik Franciaország­ban. Először a dohányféleségek árát emelik átlagban 9 százalékkal, a hó­nap folyamán pedig drágul a ben­zin, a fűtőolaj, a villanyáram és a szeszes ital. A benzinárak utoljára június 22-én emelkedtek, a villany pedig május 7-én lett 7,5 százalék­kal drágább, ezúttal­ 6,7 százalékos áremelés várható. Bizonyosra vehető a szeszes italok drágulása is. (APA) Drágul a légiközlekedés Az IATA-hoz tartozó nagy légi­társaságok tarifaemelést határoztak el. Szeptember elsejétől a légi sze­mély- és áruszállítás díjait 9—15 százalékkal felemelik. A tarifaeme­lést tudtul adó közlemény az üzem­­anyagárak tetemes megdrágulására hivatkozik. A költségek az idén megkétszereződtek. A konkrét ára­kat az egyes légitársaságok, csak ez­után szabják meg. (Reuter) Etióp gazdasági küldöttség Moszkvában Moszkvai tudósítónktól­ Moszkvában tárgyal az etióp ipar­­ügyi minisztérium delegációja, egy cementmű építésének részleteit vi­tatja meg szovjet tárgyaló partne­reivel. A két ország tavalyi meg­állapodása szerint a gyár kapacitása évente 300 ezer tonna lesz, most vi­szont úgy hírlik, hogy már 600 ezer tonna teljesítményű üzemről tár­gyalnak. A szovjet fél vállalta, hogy szállítja a szükséges berendezéseket és szakértőket küld "Etiópiába a be­ruházási munkálatok irányítására. A mostani megbeszéléseken felte­hetően szóba kerül néhány egyéb közös vállalkozás terve is, közöttük egy műtrágyagyár és egy mezőgép­szerelő üzem építése. A közeljövő­ben újabb etióp delegációt várnak Moszkvába. A küldöttség a mező­­gazdasági együttműködés fejleszté­séről, az Avas folyó völgyének ön­tözési programjáról fog tárgyalni. világga­zdaság Francia verseny a közel-keleti fegyverpiacon A francia ipar a fegyverkezési szakértők szerint évi 20 százalékos ütemben növeli a katonai felszere­lések exportját. Az AFP jelentése szerint legnagyobb felvevő piaca a Közel-Kelet, ahol 1978-ban az ex­port 60 százaléka lelt gazdára. A maradék zömét Nyugat-Európa ál­lamai vették át. Az NSZK 1978-ban a francia fegyverexport 16 százalékát vette át, mintegy 4 milliárd dollár érték­ben. Az arab országok több, mint 3 millió dollárért vásároltak repü­lőgépeket, harckocsikat és rakétá­kat. A legnagyobb vevők: Szaúd- Arábia, Egyiptom, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek. A szaú­­diak Egyiptom számára 950 páncé­lost és 38 Mirage típusú harci repü­lőgépet vásároltak, s megelőlegez­ték a légvédelmi rakéta­ rendszert, amely szakértők becslése szerint mintegy 900 millió dollárba kerül. Az arab—izraeli háborúk idején, 1967 és 1973 között tapasztalt fegy­verkezési konjunktúra után az arab országokban ismét emelkedik a had­felszerelési kereslet. A szárazföldi erők és a légierő felszerelése után most a haditengerészet következik. A francia gyártók ezen a téren új, jelentős piacok feltárását remélik. Franciaország több millió dollár értékű haditengerészeti felszerelés és hadihajók szállításáról tárgyal Irakkal és Szaúd-Arábiával — je­lenti a Le Monde című lap. Egyebek között part menti rakétarendszerek, radarberendezések és helikopterek, valamint különféle nagyságú és tí­pusú hadihajók — ősnaszádok és rombolók — megrendeléséről foly­nak a tárgyalások. Szaúd-Arábiával annak a megállapodásnak a kereté­ben készítik elő az üzletet, amelyet nemrég írt alá Szultán herceg szaú­­di és Bourges francia hadügyminisz­ter. Szaúd-Arábia — más értesülések szerint — érdeklődik a Mirage fran­cia harci repülőgép új generációja iránt is. A szaúdi légierő jövőre vár­ja az első 60 amerikai F—15-ös va­dászbombázót, az iraki haditenge­részet pedig túlnyomórészt szovjet hajókkal van ellátva. Mind a két arab ország azonban arra törekszik — írja a Le Monde —, hogy kiszé­lesítse fegyverbeszerzési piacait. A Pentagon hivatalosan bejelen­tette az Egyesült Államok kong­resszusának, hogy 1,23 milliárd dol­lár értékben katonai felszerelése­ket és szolgáltatásokat szándékszik eladni Szaúd-Arábiának, az arab ország nemzeti gárdájának korsze­rűsítésére. A kongresszusnak 30 na­pon belül kell eldöntenie, hogy jó­váhagyja-e az üzlet megkötését. A 35 000 főnyi szaúdi nemzeti gárda fő feladata az olajmezők vé­delme és a belső rend fenntartása. Az USA 1973-ban vállalta ennek a haderőnek a korszerűsítését. Egy 4000 főnyi brigádot felszerelt és ki is képzett. Az 1973-ban kötött meg­állapodás keretében akarják most megtenni a következő lépést. A hadügyminisztérium nem kö­zölte, hogy milyen felszereléseket akar szállítani, de az AP-DJ érte­sülése szerint könnyű páncélos jár­művekről, tankelshárító rakétákról, géppuskákról, légvédelmi ágyúkról és távközlési berendezésekről van szó. A nemzeti gárda számára egy kaszárnya és két kórház építésével a belga Eurosystem céget bízták meg, de úgy tűnik, hogy Belgium elesik a több, mint 1 milliárd dol­láros üzlettől. A belgák ugyanis nem tartották be a szállítási határ­időt, ezért Rijád beszüntette fize­tést, mire az Eurosystem csődbe ment. A belga kormány nem volt hajlandó a bajbajutott cég segítsé­gére sietni, mert ezt az üzletben részt vevő hatalmas bank, a So­­ciété Générale kötelességének tart­ja. Az üzlet azonban annyira jelen­tős az exportra és a külpiaci Hír­névre erősen ráutalt Belgium szá­mára, hogy jelenleg — mint a DPA írja — egymástól függetlenül két belga küldöttség, egy hivatalos diplomáciai és egy magándelegáció tárgyal Szaúd-Arábiában a tekinté­lyes megrendelés megmentésének lehetőségéről. A washingtoni külügyminiszté­rium közli, hogy hetek óta tárgyal az iráni kormánnyal a sahnak el­adott F—14-es típusú katonai repü­lőgépek visszavásárlásáról. A 80 F— 14-est 14 millió dolláros egységáron szállították négy évvel ezelőtt a trónja vesztett uralkodó kormányá­nak, ma azonban egy-egy ilyen gép értéke 20 millió dollár. (Reuter, AP,DJ, AFP, DPA) BELGIUM TAKARÉKOSKODNI KÉNYSZERÜL Belgiumban 12 százalékkal emel­kednek jövőre a tömegközlekedési díjak, rendkívüli útadót kell fizetni és leszállítják a társadalombizto­sítási juttatások értékét, ha a par­lament elfogadja a kormány költ­ségvetését. A minisztertanácsban folytatott háromnapos huzakodás eredménye­ként kidolgozott 1980. évi költség­­vetés — amelynek fő adatait Mar­­tens miniszterelnök ismertette a sajtó képviselőivel — 1104 milliárd frank (36 milliárd dollár) kiadást és 82 milliárd frank (2,7 milliárd dollár deficitet irányoz elő.­ A ki­adási előirányzat 6,8 százalékkal magasabb az ideinél. Az idei ál­lamháztartási hiány előirányzata szintén 8,2 milliárd frank volt, de alaposan túlteljesítették, s a kor­mány becslése szerint el fogja érni a 100 milliárd frankot (3,3 milliárd dollárt). Martens a­­takarékossági költség­­vetést” elsősorban azzal indokolta, hogy helyre kell állítani a bizalmat a belga frankban, amely a nyugat­európai valutarendszer (EMS) leg­gyengébb tagja, s hónapok óta sú­lyos nyomásnak van kitéve a devi­zapiacokon. Igaz, hogy a múlt hé­ten kissé megerősödött, de állandóan olyan hírek terjednek el, hogy ha­marosan leértékelik, az EMS-valu­­taparitások esedékes „átrendezésé­nek” keretében. A miniszterelnök rámutatott, hogy a kiadások terve­zett emelése elmarad a nemzeti össztermék jövőre várható 8,5 szá­zalékos névleges növekedésétől. Saj­tóértekezletén nem volt hajlandó részletekbe menni, de felsorolta a várható további takarékossági in­tézkedéseket. Eszerint jövőre egy­szeri rendkívüli adót vetnek ki a nagyvállalatok (elsősorban a pénz­ügyi és az olajszektorban) nyeresé­gére, emelik az autóbenzin árát és a gépkocsikra a motor lóerő-telje­sítménye után külön adót vetnek ki. A katonai kiadásokat „a mini­málisra” szorítják le, de anélkül, hogy leszállítanák a fegyveres erők létszámát. A szociális kiadásokból tervezett 11 milliárd frankos lefa­ragásról, valamint a munkahét 36 órára való leszállításának tervéről és a további béremelési követelé­sekről a kormány szeptemberben tárgyalásokat szándékszik kezdeni a szakszervezetekkel és a munkál­tatók érdekképviseleteivel. Geens pénzügyminiszter a sajtó­értekezleten hangsúlyozta, hogy Belgium eddig jobban élt, mint amit megengedhetett volna magá­nak. Megjegyezte, hogy az államház­tartás hiányát jövőre könnyebb lesz belföldi kölcsönökből finanszírozni, mint az idén, de nem volt hajlan­dó kijelenteni, hogy a kormány nem szándékszik felvenni külföldi kölcsönöket. A belga frank deviza­piaci gyengülésében, a belga gazda­­­­ágba vetett bizalom megrendülé­sében nagy szerepük volt azoknak a becsléseknek, amelyek szerint Belgium az idén eddig 50 milliárd belga franknak megfelelő külföldi kölcsönt vett fel, részben a költ­ségvetési deficit pótlására, részben a frank árfolyamának védelmére. (Reuter, DPA, AP,DJ) FULGGAZMLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 3600 Ft ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 79.3102/9­ 07 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) Budapesten a Posta Központi Hírlap Iro­dánál- vidéken a hírlapkézbesítő posta- Hivataloknál

Next