Világgazdaság, 1980. április (12. évfolyam, 64/2818-82/2836. szám)

1980-04-01 / 64. (2818.) szám

2 1980. ÁPRILIS 1. SZOVJET-DÉL-JEMENI MEGÁLLAPODÁS Moszkvai tudósítónktól: A Szovjetunió és a Jemeni NDK gazdasági és műszaki együttműkö­désének kérdéseiről folytatott meg­beszéléseket Adenben egy szovjet delegáció, amelyet Mordvinov, a Szovjetunió Külgazdasági Kapcso­latok Állami Bizottságának elnök­­helyettese vezetett. A tárgyalások során egyrészt a már korábban meg­kötött együttműködési megállapodá­sokról, másrész új vállalkozásokról tanácskoztak. A Szovjetunió főként a mezőgazdaság, az energetika, a geológiai kutatások, a halászat, a hírközlés, a szállítás, az építőipar, a szakemberképzés és az oktatás fejlesztésében működik együtt a stratégiai fekvésű arab országgal. Most egyebek között megállapod­tak, hogy a Szovjetunió újabb ön­tözőrendszerek kiépítéséhez szállít gépeket, berendezéseket a Jemeni NDK-ba. Eddig nyolc völgyzáró gá­tat, illetve vízgyűjtő medencét épí­tettek az országban szovjet közre­működéssel, 2500 hektáron alakítot­tak ki öntözőrendszert és mintegy 100 kutat fúrtak, illetve szereltek fel. Az újabb építkezések elkészül­tével az ország vetésterületének 15—20 százaléka lesz öntözhető. A két ország szakemberei együttmű­ködnek a Hadramaut völgye víz- és talajgazdálkodási tervének kidol­­gozásában is. Az elképzelések sze­rint hosszabb távon e terület fedezi majd az elmaradott ország teljes élelmiszer- és takarmánygabona­­szükségletét. A két ország együtt­működésének egyik legfejlettebb te­rülete a halászat és a halfeldolgo­zás. Ezt jól példázza, hogy tavaly adták át a mukallai konzervgyárat, amelynek szovjet gépsorai évente 15 millió dobozt töltenek meg hal­lal. Megkezdődött az adeni halász­kikötő építése is, a dél-jemeni ha­lászok hét szovjet halászhajóval dolgoznak. A mostani megbeszélé­seken egy újabb szovjet hajó szál­lításáról állapodtak meg. A Szovjetunió részvételével fo­lyik a Jemeni NDK kőolaj-, föld­gáz- és más ásványkincseinek kuta­tása. Helyi nyersanyagra telepítik az ország építőiparát. A Szovjet­unió részt vesz egy cement- és mészmű építésében, továbbá egy gé­pesített kőfejtő- és feldolgozóüzem létrehozatalában is. A két küldött­ség megállapodott, hogy a Szovjet­unió részt vesz az elektromos erő­mű építésében, ehhez nagyteljesít­ményű tengervíz-sótalanítót is kap­csolnak. Most a szovjet delegáció látogatása során szerződést kötöttek az erőműépítkezéshez szükséges épí­tőipari berendezések szállításáról. Felülvizsgálják a szovjet-iráni nagyberuházásokat A Szovjetunió és Irán a közel­jövőben felülvizsgálja több ipari nagyberuházás tervét; az ezekre szóló szerződéseket az iráni for­radalom kitörése előtt kötötték. Afa­­habi, a kormány tervezési és költ­ségvetési szervezetének vezetője a Kayhan című lap szerint közölte, hogy „a szerződésekben foglaltak nem szolgálják Irán érdekeit”. A megbeszéléseken szóba kerül többek között egy 1400 megawattos, vala­mint egy 800 megawattos erőmű terve — az előbbi Ahwaz mellett, az utóbbi Iszfahanban épült volna —, továbbá egy ipari kombinát, ugyancsak Iszfahanban. Mindhárom létesítmény építésére a Szovjetunió kapott megbízást. Ismeretes, hogy két héttel ezelőtt megszakadtak a tárgyalások a Szov­jetunióba irányuló iráni földgáz szállításáról. (Reuter) Kuponok kibocsátásával Peking kötelezővé tette a külföldi valuták beváltását Pek­ing megtiltotta, hogy a külföl­diek, a kínai valutát, a jüant hasz­nálják az ország területén belül, s mától kezdve kuponokat bocsát ren­delkezésükre. A kuponok hivatalos neve valutaátváltási igazolás, ezt száz, ötven, tíz, öt és egy jüanos címletekben bocsátják ki, s belföl­dön a külföldi valutákat helyette­síti. A kínai központi bank által közzétett rendelkezés a külföldiekre, a külföldön élő, továbbá a Hong­kongból és Makaóból érkező kí­naiakra vonatkozik, s nemcsak a külföldi valutákat, hanem például a hotelekben, szállodákban, repülő­tereken beváltható utazási csekkeket is kivonja a forgalomból. A külföldiek a valutaátváltási igazolásokat használhatják a szá­mukra fenntartott különleges bol­tokban, ezekért válthatnak repülő­jegyeket, továbbá vonatjegyeket és hajójegyeket, ha Hongkongba vagy Makaóba kívánnak utazni, s az igazolás segítségével vehetik igénybe a kínai távközlési szolgáltatásokat is. Egyelőre nem világos, hogy az olyan boltokban, amelyek nem ki­zárólag a külföldiek előtt állnak nyitva, használhatják-e a jüant a Kínába érkezők. A valuták kibocsátásának kettős célja van: egyfelől ellenőrizni kí­vánják a külföldiek valutaátváltá­sát, másfelől meg akarják akadá­lyozni, hogy a valuták, a fekete, piacra kerülve, rontsák a jüan hi­vatalos árfolyamát. Az Új-Kína hír­­ügynökség beszámolója szerint kü­lönösen a Hongkong közelében levő Kuangtung tartományban virágzott a feketepiac. 100 hongkongi dol­lárért például 60 jüant adnak, a hivatalosan megállapított érték kétszeresét. A rövid időre Kínába látogatók számára egyébként le­hetővé teszik, hogy az ország el­hagyásakor a kuponokat vissza­válthassák külföldi valutára. Folytatja pekingi tárgyalásait a Nemzetközi Valuta Alap küldött­sége, amely mint ismeretes, több mint egy­ hete tartózkodik a kínai fővárosban. A küldöttek arról tár­gyalnak, milyen feltételeket kell Pekingnak teljesítenie, hogy tagja lehessen az IMF-nek, a Nemzet­közi Helyreállítási és Fejlesztési Banknak, továbbá a Világbanknak. A tárgyalásokról sem a kínai köz­ponti bank képviselői, sem az IMF küldöttei nem voltak hajlan­dók részleteket nyilvánosságra hozni. (AP—DJ, MTI, Reuter) Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn Moszkvába utazott, ahol a KGST Végrehajtó Bizottságának 94. ülésén vesz részt. • A Szovjetunió és India három évre szóló tudományos-technológiai együttműködési megállapodást írt alá. Az együttműködés több terüle­tet ölel fel, beleértve a földrengés előrejelzésének technikáját, a nap­energia kihasználását és a meteoro­lógiai előrejelzést.­­ A GATT 85 tagállamának kül­döttei rendkívüli közgyűlést tarta­nak április 28-án Genfben, hogy megállapodjanak a lemondott ve­zérigazgató, Long utódjának szemé­lyében. Az eddigi, rendes üléseken nem sikerült megállapodásra jutni.­­ Az afgán minisztertanács jóvá­hagyta a fogyasztási cikkekre ki­vetendő adókról szóló törvényterve­zetet, továbbá határozatot hozott az óvodai térítési díjak csökkentésé­ről, valamint gépesített állami gaz­daságok megteremtéséről. Szíria, Jordánia és Irak után Szaúd-Arábia az algériai államfő körútjának következő állomása. Kadir Bendzsedid sorra felkeresi a Perzsa-öböl menti olajtermelő ál­lamokat, bővíteni óhajtván a kap­csolatokat országa és a térség álla­mai között. a vyra jelenti : Bejan román külkereskedelmi és gazdasági együttműködési miniszter­helyettes az együttműködés kérdé­seiről tárgyal Moszkvában Katujev­­vel, a minisztertanács elnökhelyet­tesével és Patolicsev külkereske­delmi miniszterrel. A­ Olaszországban 200 lírával ezer lírára drágult a külföldi cigaretta csomagja, egyes belföldi gyártmá­nyoké pedig 50 lírával 650 lírára. Megkétszereződik az olasz kereskedelmi passzívum Olaszország kereskedelmi passzí­vuma az idén több mint a kétszere­sére, körülbelül 13,6 milliárd dol­lárra nő — jósolja a Banca Naziona­­le del Lavoro. A passzívum felduz­zadása szinte kizárólag a megnövek­vő olajszámla következménye. Az importált olaj tavaly 11,2 milliárd dollárba került, az idén pedig az ár várhatóan eléri a 17,7 milliárd dol­lárt. A fizetési mérleg az idén egyen­súlyban lesz, vagy csak minimális passzívumot fog felmutatni, mivel az idegenforgalomból származó be­vételek és egyéb „láthatatlan” téte­lek egyenlege pozitív marad. (AP— DJ) Árértekezlet Romániában­­ Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága elemezte az árak és a díjak múlt évi alakulásáról előter­­j­­esztett jelentést. Intézkedéseket­­ hozott, hogy az árak és a díjak a jövőben is a tervezett határértéke­­i­ken belül alakuljanak. Az ülésről kiadott közlemény utal rá, hogy a beterjesztett jelentés sze­rint 1979-ben a kiskereskedelmi árak és a díjak emelkedésének in­dexe 1975-höz képest 5,7 százalék volt. Ez lehetővé tette a lakosság vásárlóerejének növelésével és élet­­színvonalának emelésével kapcsola­tos előirányzatok megvalósítását. Az állami kereskedelemben az árak 1975 óta a tervben előirányzott 6 százalék helyett 4,4­5 százalékkal emelkedtek. A szolgáltatásokban az áremelkedés 1975-höz viszonyítva mintegy 14 százalék volt. Az árak és a díjak emelésének kiegyenlíté­sére a dolgozók és a nyugdíjasok részére pénzbeli pótlékot vezettek be. A Politikai Végrehajtó Bizottság arra kérte fel az illetékes szerve­ket, hogy a jövőben szigorúbb el­lenőrzést végezzenek az árak kép­zésénél. Ezenkívül utasította a mi­nisztériumokat, a központi állami szerveket, hogy jobban vegyék fi­gyelembe a termelési költségek és az árak kölcsönös összefüggését. Bukaresti megfigyelők szerint a Po­litikai Végrehajtó Bizottság közle­ménye nyomán a közeli napokban változik a pamut- és a bőráruk, de más termékek ára. (MTI) Lengyelország követi az arany világpiaci árát A világpiaci aranyárak követésé­­vel Lengyelországban letörték az arany feketepiacát — írja a Poli­­tyka. Korábban az arany ára mes­terségesen alacsony volt, ezért csak nagyon kevesen értékesítették a különféle aranytárgyakat a hivatalos felvásárlóhelyeken. Az arany világ­­piaci­­ árának viharos emelkedése nyomán a finom arany grammját 4050 zlotyban, azaz körülbelül un­ciánként 850 dollárban állapították meg. Később, a világpiaci árten­denciát követve, az árat grammon­ként 2199 zlotyban állapították meg. (Unciánként körülbelül 600 dollár.) Az átvevőhelyek forgalma az ár­emelés után ugrásszerűen megnőtt, a felvásárlóhelyek előtt még most is hosszú sorok állnak. A lengyel hetilap közli, hogy a felvásárolt aranymennyiségnek körülbelül fele a nemzeti bankhoz kerül. Varsóban remélik, hogy sikerül visszaszorí­tani az aranyimportot. Lengyelor­szágnak általában évi 7 tonna aranyra van szüksége a belső szük­ségletek kielégítésére. (Reuter) Olasz atomipari küldöttség Irakban Az olasz atomenergia-bizottság de­legációja vasárnap Iránba érke­zett, hogy a nukleáris együttműkö­dés fejlesztéséről folytasson tárgya­lásokat. A küldöttség élén Colombo, a bizottság elnöke áll. Többnapos tárgyalásának hivatalos témája „a kétoldalú együttműködés fejlesztése az atomerő békés felhasználásában”. A New York Times néhány nap­pal ezelőtt közölt értesülése szerint Olaszország olyan berendezéseket adott el Iraknak, amelyek segítségé­vel atombombához használatos plu­tónium állítható elő. Róma hivatalo­san cáfolta a jelentést, csupán any­­nyit ismert el, hogy 1978-ban megál­­lapodást írtak alá két laboratórium szállításáról, ezekben azonban nem lehet plutóniumot előállítani, kivon­ni vagy újrafeldolgozni. (Reuter) V­olt atomerőmű-egységet adtak át Csehszlovákiában Elkészült Csehszlovákia első ipari méretű, 880 megawatt teljesítő­­képességű atomerőműve a szlová­kiai Apátszentmihály (Jaslovicé— Bohunice) helységben. Az erőmű második 440 megawattos reaktora is megkezdte az áramtermelést. Apátszentmihályon már az öt­­­­venes években felépült egy kisebb kísérleti jellegű atomerőmű. A mostani nukleáris nagyüzem első reaktoregységét 1978 végén helyez­ték üzembe, s működése eddig több mint kétmillió tonna szenet ta­karított meg a népgazdaságnak. Ugyanitt javában épül a szintén­­ 880 megawattos második nagy­­ atomerőmű is. Csehszlovákiában a következő öt­­­­éves terv végéig további atomerő­művek létesítésével csaknem 4000, ■ 1990-ig pedig mintegy 10 ezer mega- 5 wattra kívánják növelni a nukleáris­­ energiaipar teljesítőképességét. A ■ szakemberek úgy számítják, hogy 10­­ év múlva atomreaktorok adják az­­ egész hazai villamosáram-termelés 30—40 százalékát. (MTI) VILÁGGAZDASÁG ROMÁNIA ÉS AZ EGK IPARI-KERESKEDELMI EGYEZMÉNYE Románia és a Közös Piac képvi­selői pénteken ipari-kereskedelmi egyezményt parafáltak — jelenti a Reuter, jólértesült brüsszeli forrá­sokra hivatkozva. Az egyezmény öt évre szól és megkönnyíti román iparcikkek kivitelét az EGK-ba. A dokumentum szövegét még nem tet­ték közzé, de előzetes értesülések szerint elsősorban a román vegyi­cikkek, műtrágyák, üvegfélék és ke­rámiák kerülnek az eddiginél köny­­nyebb feltételekkel a kilencek piacá­ra. Bukarest kötelezettséget vállalt, hogy növeli és diverzifikálja import­ját a Közös Piacról. Az egyezmény nem vonatkozik az acélfélékre és a textíliákra, mert ezek kereske­delmét külön megállapodás szabá­lyozza. Az EGK és Románia, mint ismeretes, már korábban megálla­podott gazdasági vegyesbizottság lét­rehozatalában. A hírügynökségi je­lentések megjegyzik, hogy a para­­fálás ellenére egyes, közelebbről meg nem határozott kérdéseket még nem tisztáztak, de bizonyos, hogy az egyezményt még az év első felé­ben aláírják. Egy másik hírügynökségi értesü­lés szerint a brüsszeli bizottság fel­kérte Faggyejevet, a KGST titkárát, hogy halassza el Brüsszelbe terve­zett útját. A halasztási kérelemről Haferkamp, a bizottság külügyi kér­désekben illetékes alelnöke a múlt héten tájékoztatta az EGK tagor­szágainak brüsszeli képviselőit. Ha­­ferkamp a lépést azzal indokolta, hogy a két gazdasági szervezet kép­viselői közötti eszmecseréken nem mutatkozik haladás. Brüsszel azt szeretné, ha a tárgyalásokat szak­értői szinten folytatnák. Denman, a brüsszeli bizottság kül­­ügyekben illetékes vezérigazgatója Limában tárgyal az EGK és az An­­desi Paktumhoz tartozó országok kapcsolatairól. A Közös Piac gaz­dasági együttműködési egyezményt ajánlott fel az Andesi Közös Piac tagországainak: Venezuelának, Ko­lumbiának, Ecuadornak, Perunak és Bolíviának. Május 5-én az öt ország külügyminisztere Brüsszelben fog tárgyalni a Közös Piac képviselői­vel a tervezett egyezményről. A Közös Piac május második he­tében a Loméi Egyezményben részt­vevő fejlődő országokkal külügymi­niszteri szintű tanácskozást tart Nai­robiban. A Loméi Egyezmény, mint ismeretes, kedvezményekkel segíti az érintett fejlődők exportját a Közös Piacra, míg a kilencek a kedvez­ményekért és a nyújtott pénzügyi segítségért jó beruházási feltétele­ket harcoltak ki maguknak. Az 59 fejlődő ország az eddiginél több , anyagi támogatásra tart igényt.­­ (Reuter, AP—DJ) Bolgár vegyesvállalati törvény A bolgár vállalatok részvételével kialakított nemzetközi gazdasági társulások működésének új rendjét szabályozza a bolgár államtanács új törvénye, amely március 25-én je­lent meg a bolgár hivatalos köz­lönyben. Az új törvény, amely külön fe­jezetben tárgyalja a nem jogi sze­mélyként és a jogi személyként mű­ködő társulások működésének rend­jét, bevezető részében megállapítja, hogy elsődleges célja kedvező jogi, pénzügyi, hitel- és vámrendelkezé­sek révén elősegíteni a bolgár vál­lalatok gazdasági együttműködését külföldi cégekkel az ipar, a mező­­gazdaság, az építőipar, a kereske­delem, a közlekedés és szállítás, a szolgáltatások és az idegenforgalom területén. A nem jogi személyként működő vegyes társulásokban a kül­földi érdekeltség aránya meghalad­hatja az ötven százalékot, ilyen tár­sulások azonban csak meghatározott időtartamra, legfeljebb 15 évre ala­kulhatnak. Ha a társulásban részt­vevő külföldi fél vagyonát a bolgár állami szervek részéről történt be­avatkozás következtében károsodás éri, akkor a bolgár külkereskedelmi bank teljes egészében magára vál­lalja a kártalanítást. A külföldi résztvevők mindkét tí­pusú társulás esetén szabadon dönt­hetik el, hogy nyereségüket Bulgá­riában használják-e fel, vagy pedig kiviszik az országból. A Bulgáriá­ban felhasznált nyereség után azon­ban a jövedelemadó csupán 20 szá­zalék, míg az országból kivitt nye­reség után 30 százalék. A külföldi beruházást ösztönző kedvezmény továbbá az a rendelke­zés is, amelynek értelmében a bol­gár exporttermelést elősegítő kül­földi gépek és berendezések Bulgá­riába való importja esetén a társu­lás külföldi résztvevője mindenféle vám alól mentesül. Ez a rendelke­zés kivételes esetekben akkor is al­kalmazható — a pénzügyminiszter és a külkereskedelmi miniszter en­gedélyével —, ha a külföldi fél által behozott berendezés a bolgár piac szükségleteire fog termelni. A nem jogi személyként működő társulások is választhatnak maguk­nak igazgatótanácsot, de ennek el­nöke csak bolgár állampolgár lehet. Ezek a társulások a bolgár állami és pénzügyi szervekkel kapcsolatos ügyleteiket a bolgár résztvevő köz­vetítésével bonyolítják le. A rész­vevők egyaránt vehetnek fel hitele­ket a bolgár és külföldi bankoktól, de a bolgár fél csak a bolgár nem­zeti bank által meghatározott felté­telekkel léphet hitelkapcsolatba kül­földi bankokkal. A társulás pénz­ügyi műveleteinél a bolgár nemzeti bank adott pillanatban érvényes va­lutaárfolyamait kell figyelembe ven­ni. A jogi személyként működő társu­lások működését szabályozó fejezet kimondja, hogy ilyen társulások bolgár részvétel esetén csak Bulgá­ria székhellyel és bolgár jogi sze­mélyként működhetnek. Az ilyen, társulásokat a bolgár ipari-kereske­delmi kamara hivatalos regiszterébe kell bejegyezni. A felek érdekeltsége állhat pénzből, nyersanyagból, anyag­ból, ipari tevékenységre vonatkozó jogokból, know-how-ból vagy föld­terület, épület, illetve gép­beren­dezés használatából. A társulásnál felmerülő polgárjogi viták eldönté­sében csak bolgár bíróságoknak van hatáskörük a társulás és bolgár jogi személy között felmerülő vita eldön­tését a felek által választott ható­ság végzi. Ezek a társulások a bol­gár vállalatokhoz hasonló módon fizetnek adót a területileg illetékes tanácsoknak, attól függetlenül, hogy önálló jogi személyként működnek-e vagy sem. (MTI) Todor Zsivkov a tőkés gazdasági kapcsolatokról Todor Zsivkov bolgár államfő pénteken fogadta annak a nem­zetközi tanácskozásnak a résztvevőit, amely Bulgária és a fejlett tőkés­országok gazdasági együttműködésé­vel foglalkozik. A tanácskozást a bolgár ipari-kereskedelmi kamara és a párizsi székhelyű nemzetközi ke­reskedelmi kamara, (ICC) rendezte. Zsivkov pozitívan értékelte a szó­fiai találkozót, és üdvözölte a nyu­gati cégeknek azt a szándékát, hogy bővíteni kívánják Bulgáriához fű­ződő gazdasági-kereskedelmi kapcso­lataikat. Hangsúlyozta, hogy a nem­zetközi gazdasági együttműködés ko­runk objektív szükségszerűsége. A háromnapos tanácskozáson a bolgár résztvevők mellett a nyugat­európai országok, az USA, Kanada és Japán képviselői, elsősorban üz­letemberek, valamint az ICC kül­döttei, köztük Wingwist főtitkár vett részt. A találkozóról kiadott közle­mény is hangsúlyozza, hogy a részt­vevők konstruktív légkörben vitat­ták meg a kölcsönösen előnyös gaz­dasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A résztvevők nagy ér­deklődéssel hallgatták meg a bolgár új mechanizmusról adott tájékozta­tót. (MTI) VMGGAZMS&G A MAGYAR KFRFSKFDFIMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként 81s?ör Előfizetési díj évi 3600 Ft Főszerkesztő! GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek! VÁJNA JÁNOS­­* DANKÓ ADAM Szerkesztőin * Bp V . Dornttvo u 6. IV. em Postocim* Bortonest Pf 534. 1307 Telefont 184 035 Kladfo e Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásaból a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó? Till Imre igazgotó Klpidóhivritrit • fio., Blaha­lujza tér 1—3. 1959 Telefonj 343-100 Terjeszti a Moavor Posta Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­tok, szövetkezetek hatóságok. Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodőnél (posthrím • Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenöl vagy átutalónál a KHI ?15-06162 pénzfor­­galmi Jelzőszámla, BO.ilW'P 0? - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F v., Boloor Imre Nyomta* Szikre tannyomda, Budapest F. 9.1 Csöndes Zoltán

Next