Világgazdaság, 1980. július (12. évfolyam, 123/2877-145/2899. szám)

1980-07-01 / 123. (2877.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1980. JÚLIUS 1., KEDD XII. ÉVFOLYAM, 123. (2877.) SZÁM Folytatódik a drágulás az aranypiacon A növekvő kereskedelmi deficit gyengíti a dollárt Február óta legmagasabb árfolyamára emelkedett az arany a londoni tőzsdén, az amerikai valuta jegyzése pedig hagyományosan ellenkező irányt vett, az összes főbb tőzsdei központokban gyengült. Az arany gyors drágulása mögött a piacokon a csökkenő kínálatot és a nemzetközi feszültséget látják, kiváltképp a dél-afrikai csapatok támadása miatt elmérgesedett angolai—dél-afrikai viszonyt. Ismere­tes, hogy dél-afrikai bányákból kerül ki a nyugati világ aranyterme­lésének zöme. A dollárt az is gyengítette, hogy a hét végén közzétett adatok szerint erősen emelkedett az amerikai kereskedelmi mérleg deficitje, májusban 3,86 milliárd dollárra rúgott, szemben az áprilisi 1,87 milliárd dollárral. Míg a múlt hét végén unciánként (31,104 gramm) 638 dollár volt az srany zárójegyzése, hétfőn délután a londoni tőzsdén az árfolyam elérte a 662,50 dollárt. A fém február 21-e óta nem volt ilyen drága. A piaco­­­kon általános a vélemény, hogy a hirtelen drágulás­­ mögött két fő té­nyező húzódik meg. Az egyik, hogy a dél-afrikai térségben éleződik a feszültség, a másik, hogy a süllyedő amerikai kamatszint, a dollár gyen­gülése miatt az amerikai valuta mind kevésbé vonzó befektetési esz­köz, a dollárban tartott pénzek fo­lyamatosan mér­nek át aranyba. ív. . .amellett a piacokon fölhívják a ... címet, hogy a mostani drágu­lási hullámot hozzá sem lehet vetni az év eleji aranylázhoz, amikor az árfolyam egy-két nap leforgása alatt 250 dollárral ugrott fel. A szakértők egyetértenek abban, hogy nem mutatkozik lényegesebb spekuláció, s az áremelkedés, mond­hatni, természetes folyománya azok­nak az előrejelzéseknek, amelyek szerint az idén lényegesen csökken az aranykínálat a szabadpiacon. (Az előrejelzések egyikét, a Consolidated Gold Fields cégét a 4. oldalon is­mertetjük.) De az arany ára a nemzetközi bi­zonytalanság fokmérője is, s túl sok hír jött össze egyszerre, semhogy a fém jegyzésén ez ne mutatkozott volna meg. Itt említik a piacokon a Thaiföld és Kambodzsa közti feszült­séget, az angolai jelentéseket, ame­lyek szerint dél-afrikai csapatok ha­toltak be az ország déli részébe, és nem utolsó sorban azokat a híreket, hogy ismét növekszik a feszültség Líbia és Egyiptom, valamint Irán és Irak között. A késő délután érkezett jelentések arról tanúskodnak, hogy körülbelül 10—15 dollárnyi áremelkedést lehet a spekuláció számlájára írni, e drá­gulást azonban maga a spekuláció szüntette meg még a délután folya­mán, a nyereség besöprését szolgáló eladások miatt a zárás előtti jegyzés 650 dollárra esett vissza. Mindamel­lett a szakértők az aranypiaci kíná­lat csökkenésére utalva lassú, de „irányítható” drágulásra számítanak. Az arany jegyzése persze attól is sokban függ, hogy miként alakul a dollár árfolyama, hisz a sárga fém tendenciája hagyományosan ellen­tétes a dollár irányzatával. A leg­frissebb adatok arra vallanak, hogy egyelőre az amerikai valuta gyen­gülésére kell számítani. A washing­toni kereskedelmi minisztérium pén­teken tette közzé a májusra vonat­kozó kereskedelmi adatokat, s ezek azt mutatják, hogy az USA keres­kedelmi deficitje az áprilisihoz ké­pest több mint kétszeresére emelke­dett, elérte a 3,88 milliárd dollárt. Hétfőn újabb rossz hír érkezett a dollár számára, a vezető gazdasági mutatókat tartalmazó összesített index májusban 2,4 százalékponttal esett. Ez valamivel jobb ugyan, mint az áprilisi eredmény, mikoris az index 4,1 százalékkal csökkent, de­­mindenesetre arra utal, hogy az amerikai gazdaság tartós recesszió­ban van. A két hír együtt, mármint az ösz­­szesített index esése és a kereske­delmi mérleg­ deficitjének növeke­dése pedig végképp rosszul jött a dollárnak. A piacokon ugyanis so­káig támogatta az­­amerikai valuta jegyzését az a feltételezés, hogy a gazdasági tevékenység hanyatlásával együtt szükségképp csökken a ke­reskedelmi deficit is,­­ ezért a fize­tési árltó­éget a­. talán kerül egyensúlyba hozni. Ez azt je­lentette volna, hogy kevesebb dol­lár árasztja el az europiacokat. Minthogy e feltételezést a májusi kereskedelmi adatok megcáfolni lát­szanak, valószínű, hogy a dollár már csupán lélektani okokból is veszít árfolyamából. A dollár gyengülése tegnap meg is kezdődött, az amerikai valuta vala­mennyi tőzsdei központban esett. Frankfurtban tegnap délután 1,6 márka alatt jegyezték, Londonban pedig 2,36 dollárt adtak egy fon­tért, szemben a pénteki 2,34 dollár­ral. (Reuter, AP—DJ) Nyugati vélemények a recesszióról A legsúlyosabb Anglia helyzete A nyugati közgazdászok többsége egyre inkább egyetért a Nem­zetközi Fizetések Bankjának (BIS) azzal a megállapításával, misze­rint reális annak a veszélye, hogy a vezető tőkésországok restriktív gazdaságpolitikája miatt a fejlett tőkésországokban egyidejűleg kö­vetkezik be a recesszió. Mások szerint azonban csak az USA-ban és Nagy-Britanniában lesz igazi recesszió, az NSZK-ban és Japánban csak a gazdasági növekedés lassul le, miközben számos nyugat-európai ország, például Franciaország és Olaszország, továbbra is fenntartja a gazdasági növekedést. Az év végén bekövetkezik a re­cesszió a nyugati világban és 1981- ben 2,3 százalékkal fog csökkenni az ideihez képest a fejlett tőkésvi­lág ipari termelése — állapítja meg a London Business School prognó­zisa, amely szerint 1981 első negyed­évében 5 százalékkal lesz kisebb a fejlett tőkésországok ipari termelé­se, mint egy évvel korábban. A re­cesszió közvetlen oka a prognózis szerint az infláció felgyorsulása: a nagykereskedelmi árindex növekedé­se — évi rátára vetítve — az év fo­lyamán eléri a 15 százalékos, a fo­gyasztói árindexé pedig a 11 száza­lékos rekordot. Az árszínvonal-emel­kedés 1981 közepén 10 százalék alá fog csökkenni. A recesszió következté­ben stabilizálódik a kőolaj „reálára”, és jövőre a kőolajárak már csak kismértékben fognak emelkedni — állapítja meg a London Business School. A többi fejlett tőkésországhoz ké­pest súlyosabb lesz a brit gazdaság visszaesése: a GDP (hozzáadott ér­ték) az idén 2,3 százalékkal és jö­vőre pedig 0,4 százalékkal fog csök­kenni, az infláció még jövőre is kétszámjegyű lesz, a munkanélkü­­li száma fokozatosan 2 millió fölé emelkedik, és a vállalati vesztesé­gek az idén és jövőre egyaránt 8 milliárd fontra tehetők. A brit vál­lalatok nehézségeiért — csökkenő kereslet, növekvő költségek, magas kamatlábak, erős font — a tanul­mány a konzervatív kormány gaz­­daságpolitikáját teszi felelőssé. A Carter-kormány esetleg már a választások előtt is gazdaságélénkítő intézkedések­ meghozatalára fog kényszerülni — állapítja meg ve­zető amerikai közgazdászokra hi­vatkozva a Reuter hírügynökség. A recesszió átterjedésétől tartó nyuga­ti országok ugyanis egyre nagyobb nyomást fognak gyakorolni Washing­tonra, hogy gazdaságpolitikája ne­­csak az infláció megfékezését, ha­nem a recesszió elleni harcot is tartsa szem előtt. Az amerikai kor­mánynak azzal is számolnia kell, hogy a munkanélküliség terjedése miatt belföldön is a gazdaság élén­kítését fogják követelni. Valamennyi fejlett tőkésországban csökkenteni kell a kamatlábakat — követeli Solomon, a Federal Re­­serve elnöke, bírálva a nyugati kormányok konzervatív pénzügyi politikáját. A velencei csúcstalál­kozón nemcsak az infláció megfé­kezését, de a munkanélküliség és a recesszió elleni harcot is elhatá­rozták — hangsúlyozta Solomon. Az angol hírügynökség értesülései sze­rint azonban sokan kétségbe von­ják, hogy a nyugati kormányok hajlandók-e csökkenteni a kamat­lábakat. A vezető tőkés országok közül az USA hajlik a leginkább arra, hogy vállalva az infláció felgyorsulását, enyhítsen restriktív gazdaságpoliti­káján. Az NSZK-ban a gazdasági növe­kedés lelassulása csak az idei har­madik negyedévben fog bekövetkez­ni — vélik nyugatnémet közgazdá­szok. A Bundesbank kitart a ma­gas kamatlábak mellett, hogy egy­részt enyhítse a külföldi infláció nyomását, másrészt pedig, hogy ösztönözze a tőkebeáramlást a nö­vekvő folyó fizetésimérleg-hiány miatt. Az OECD-országok közül elsőként az NSZK alkalmazta a restriktív pénzügypolitikát.­ A nyugatnémet gazdaság élénk beruházási tevé­kenysége és a nyugatnémet áruk iránti növekvő külföldi kereslet miatt azonban a szigorú gazdaság­­politika nem vezetett recesszióra. Ezért az NSZK-ban csak viszonylag kevés közgazdász képviseli azt az álláspontot, miszerint az Ameriká­ból kiinduló recesszió egyszerre éri el az egész nyugati világot. A fejlett tőkésországok közül a legkésőbben Japán szigorította meg pénzügyi politikáját, és ezért vár­hatóan a japán gazdaság növeke­dése fog a legkésőbben lelassulni. (Reuter) ­nalr­ól napra + BULG­ARIABAN MÓDOSÍTOTTÁK a gazdasági szabályzó­kat. (2. oldal) + A FAO A KORÁBBINÁL JOBB GABONATERMÉST JÓSOL az idei évre. Búzából 458 millió tonnát, az egyéb gabonafélesé­gekből pedig 768 millió tonnát vár. (8. oldal) + KUBA A CUKORIPAR FEJLESZTÉSÉRE 20 millió dollár ér­­■ tékű hitelt kap a KGST Nemzetközi Beruházási Bankjától. (8. oldal) + A LATIN-AMERIKAI REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉST a világgazdasági változások mellett politikai tényezők is korlá­tozták. (5. oldal) -­ A JUGOSZLÁV CIPŐIPAR IDEI TERMELÉSI ELŐIRÁNY­ZATA 58 millió pár, jó 4,5 millióval kevesebb a tavalyi terme­lésnél. A kivitel ugyanakkor viszont várhatóan növekedni fog. (6. oldal) Kelet—nyugati hitelügyletek Folyik a lengyel eurokölcsön szervezése Hat jugoszláv bank összesen 107 millió dollár hitelt vesz fel egy ame­rikai és nyugat-európai pénzintéze­tekből álló konzorciumtól — jelen­tette a Tanjug. A konzorciumot az amerikai Citicorp angol fiókintézete vezeti. A kölcsönt a nikkel-, az an­­timon- és a rézbányászat fejleszté­sére, valamint egy olajfinomító és egy aluminiumkombinát építésére fordítják. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), a Világbank leány­­vállalata 26 millió dolláros hitellel segíti a magánkézben levő jugo­szláv kisvállalatok fejlesztését A hírt szintén a Tanjug közölte. Létesítményre adott hitelről kö­tött megállapodást a bolgár külke­reskedelmi bank egy japán konzor­ciummal, amelyet a félhivatalos Ex­port-Import Bank vezet. A kölcsön összege 16,49 milliárd jen (körülbe­lül 80 millió dollár), s a pénzt egy 20 milliárd jenes bolgár—japán ügylet finanszírozására fordítják. Ismeretes, hogy a Mitsui és a To­shiba 20 milliárd jenes megrendelést kapott Bulgáriától egy erőmű föl­építésére. Europiaci források szerint várha­tóan július 3-án ül össze az a bank­konzorcium, amely 350 millió dol­láros hitelt készül folyósítani Len­gyelországnak. Bankárkörökben úgy tudják, hogy a hitelező bankok vár­ják a lengyel fél legújabb adatait az ország gazdasági állapotáról és az idei kilátásokról. Ha a kölcsön folyósítása mellett döntenek, akkor is szinte ki van zárva, hogy elfogad­ják a lengyel külkereskedelmi bank ajánlotta feltételeket. A BankHand­­lowy ugyanis 1,375 százalékos ka­matfelárral szeretne hitelhez jutni, a hitelező pénzintézetek ezzel szem­ben 1,625 százalékos kamatot kér­nek a LIBOR fölött — jelenti a Reuter pénzügyi szakszolgálata. Len­gyelország eredetileg 500 millió dol­láros kölcsönügyletet ajánlott, ám a bankok a jelek szerint­ legföljebb 350 millió dollárt készek folyósítani. Még nem tudni, hogy mely pénz­intézetek lesznek a konzorcium tag­jai, a szindikátust — egyelőre nem hivatalosan — a Bank of America vezeti. Várhatóan ugyanazok a pénz­intézetek csatlakoznak a konzor­ciumhoz, amelyek a tavaly tavaszi 550 millió dolláros hitelt folyósítot­ták. (Reuter) Ki KOK és Románia gyorsan fejleszti kereskedelmét Az NDK és Románia 1981 és 1985 között 40 százalékkal kívánja nö­velni kereskedelmi forgalmát. A kö­zelmúltban aláírt gazdasági együtt­működési egyezmény a következő ötéves tervben a két ország közti forgalmat az 1976—1980 közötti 4,1 milliárd rubelről legalább 5,6 mil­liárd rubelre akarja emelni. A bukaresti szerződéskötésre Honec­­ker közelmúltban lezajlott látoga­tása során került sor. Az NDK Romániába főleg bá­nyászati berendezéseket, szerszám­gépeket, illetve élelmiszerfeldolgozó üzemeket exportál, az import vas­úti kocsikból, vegyszerekből, búto­rokból áll. (Reuter) További olajáremelések várhatók? Számos olajtermelő ország felemeli kedden az olajárat, de Szaúd-Arábia, a legnagyobb OPEC-exportőr nem nyilatkozott a követendő árpolitiká­ról. A szaúdi döntés alapvetően fon­tos az ellátás és a kereslet egyen­súlya, illetve az áremelések súlyos­sága szempontjából, mivel Szaúd- Arábia hozza felszínre az OPEC-olaj egyharmadát. Algírban e hő elején a kőolajex­portáló országok barrelenként 32 dolláros irányárat állapítottak meg s a maximumot 37 dollárban jelöl­­tek­­ meg. Szaúd-Arábia jelenleg 28 dollárt kér az olajért. Kuvait (lásd: lapunk 2. oldalát) már jelezte, hogy barrelenként 2 dollárral emeli az árat­­mától. Irak hasonló emelést tervez, a vene­zuelai olaj árának emelése pedig 1 és 2 dollár között lesz. (Reuter) Moszkvában megkezdődtek Schmidt tárgyalásai Schmidt nyugatnémet kancellár és Leonyid Brezsnyev, az SZKP fő­titkára, államfő között hétfőn dél­után megkezdődtek a tárgyalások. A Kremlben folytatott megbeszé­lésen részt vett Genscher nyugat­német külügyminiszter és Koszigin szovjet miniszterelnök is. Schmidt az első nyugati kormányfő, aki az afganisztáni konfliktus óta Moszk­vába látogat. (APA) Az EGK és Románia kereskedelmi egyezménye A Közös Piac és Románia ipari­kereskedelmi egyezményt kötött — jelenti az AFP hírügynökség Brüsz­­szelből. Több KGST-ország is kö­tött már részmegállapodást a Közös Piaccal — folytatódik az AFP tu­dósítása —, de ilyen jellegű át­fogó egyezményre mind ez ideig nem volt példa. Márciusban Románia és az EGK már megállapodott gazdasági ve­gyesbizottság létrehozatalában, e bizottság feladata a kereskedelem és általában a gazdasági kapcsola­tok előmozdítása. Román részről remélik, hogy a most kötött meg­állapodás révén termékeik könnyeb­ben jutnak be a Közös Piacra. Egyes importkontingenseket telje­sen megszüntetnek, másokat pedig lényegesen növelnek. Az egyezmény a mezőgazdasági termékekre nem vonatkozik. (AFP) PORTUGÁLIA 350 MILLIÓ DOLLÁROS EUROIIITELE Portugália 350 millió dolláros , eurohitel felvételéről írt alá meg­állapodást egy 50 tagú nemzetközi konzorciummal. A hitel lejárata nyolc év, kamata az első három év­,­ben 0,625 százalékkal, a hátralevő öt éviben 0,75 százalékkal haladja meg a londoni bankközi kamatlá­bat. A hitelügylet aláírását követően Cavaco e Silva pénzügyminiszter közölte, hogy a kölcsönt a fizetési mérleg deficitjének fedezésére fog­ják fordítani. A fizetési mérleg fo­lyó tételeinek passzívuma 1980 első negyedében mintegy 250 millió dol­lár, s a kormány tervei szerint az egész évi passzívum nem haladhatja meg a 700—800 millió dollárt. A fizetési mérleg folyó tételeit tavaly 150 millió dolláros aktívummal zár­ták. A pénzügyminiszter hangsú­lyozta, hogy nehéz lesz a tervezett szint alatt tartani a deficitet, mert az olaj drágulása súlyosan megter­heli a kereskedelmi mérleget. Ked­vező viszont, hogy 1980 első három hónapjában az áruexportból szár­mazó bevételek 28 százalékkal, a tu­rizmusból eredők 29 százalékkal, és portugál vendégmunkások haza­utalásai 24 százalékkal emelkedtek. (Reuter)

Next