Világgazdaság, 1980. november (12. évfolyam, 210/2964-228/2982. szám)

1980-11-01 / 210. (2964.) szám

1980. NOVEMBER 1. A kanadai költségvetés visszhangja Alberta visszafogja az olajtermelést Rendkívül ellenségesen fogadták a radikális változtatásokat kilá­tásba helyező kanadai költségvetést az olajtermelő tartományok és a Kanadában működő külföldi olajtársaságok. Alberta tartományi miniszterelnöke azzal próbálja jobb belátásra kényszeríteni az otta­wai központi kormányt, hogy bejelentette 15 százalékkal csökkenti a kőolajtermelést. Csakis abban az esetben áll el e tervtől, ha Tru­­deau miniszterelnök visszakozik, vagy ha különösen nagy olajhiány keletkezne az intézkedés hatására Kanadában. Az is elképzelhető, hogy a külföldi, zömmel amerikai olajtársaságok visszafogják ka­nadai beruházásaikat. A költségvetés közzétételét követően jelentős mértékben estek a tőzsdéken a kanadai kőolaj- és földgázrészvények, és némileg csökkent a kanadai valuta jegyzése az amerikai dollárral szemben. Az olajtermelő tartományok köré­ben nagy riadalmat váltott ki az új kanadai költségvetés (VILÁGGAZ­DASÁG, 1980. október 31., 1. oldal.) A Trudeau vezette liberális kormány a gazdag olajtermelő tartományok tiltakozása ellenére úgy döntött, hogy felemeli a kőolaj termelési és forgal­mi adóját. A válasszal a legnagyobb olajtermelő tartomány, Alberta nem maradt sokáig adós. Pénteken Long­­heed tartományi miniszterelnök ki­jelentette, hogy megtorlásként a tar­tomány 15 százalékkal csökkenti olajtermelését. Ezentúl napi 180 ezer barrel kőolajjal kevesebbet hoz­nak felszínre­­ az eddigi­ 1,2 millió helyett. A termeléscsökkentést foko­zatosan fogják végrehajtani, hogy némi időt hagyjanak a központi kor­mánynak a pótlólagos importmeny­­nyiség külföldről való beszerzéséhez — mondotta televíziós beszédében Alberta miniszterelnöke. „Tudjuk, hogy ezzel a lépéssel rendkívül nagy vihart kavarunk, de elég erősek va­gyunk hozzá, hogy mi legyünk a győztesek” — mondotta Lougheed, hozzátéve, csak akkor állnak el a termelés visszafogásától, ha Trudeau visszavonja költségvetési javaslatait — ez aligha valószínű — és új, az olajtermelő tartományoknak is meg­felelő előirányzatokkal áll elő, vagy ha túlságosan nagy lenne az olaj­hiány Kanadában. A Kanadában működő amerikai olajtársaságokat ugyancsak meg­ijesztette a költségvetési javaslatok között szereplő terv, amely szerint Ottawa az évtized végéig részben kanadai tulajdonba szeretné venni a külföldi cégek kanadai érdekeltsé­geit. Már a közeljövőben számítani kell rá, hogy megindul a tőkeván­dorlás északról délre — mondotta egy amerikai olajipari üzletember. A zömmel amerikai tulajdonban le­vő olajvállalatok sejtetni engedték, hogy 1981-ben számottevően vissza­fogják kanadai beruházásaikat, amelyeknek értéke eredetileg 2 mil­liárd dollár lett volna. Az olajvál­lalatok többsége egyelőre nem nyi­latkozott, inkább kivárják, hogy mit tudnak elérni az olajtermelő tarto­mányok a központi kormánnyal szemben. Noha ezek roppant ellen­ségesek és lépten-nyomon megtorló intézkedésekkel fenyegetőznek, a Kanadában működő olajipari cégek rendkívül borúlátóak. A kanadai költségvetés nyilvános­ságra hozatalát követően azonnal 6 százalékkal esett a kőolaj- és a földgázrészvények árfolyama. A részvénytulajdonosok szinte megro­hamozták a tőzsdéket, mindenáron szabadulni kívánva a kanadai rész­vényektől. Attól tartanak ugyanis, hogy a külföldi olajtársaságok ál­lami és nem magánkézbe kerülnek. A valutatőzsdéken is azonnal rea­gáltak az ottawai kormány draszti­kus energiatervezetére. A kanadai valuta árfolyama 85 amerikai cent alá esett. A kanadai jegybank 12,16 százalékra emelte a bankkamatlábat a korábbi 11,76 százaléka­. MacEachen pénzügyminiszter tagad­ta azonban, hogy bármilyen kapcso­lat lenne a kanadai valuta gyengü­lése és a belföldi kamatszint fel­emelése között. A kamatmódosítást jóval a költségvetés beterjesztése előtt határozták el — fűzte hozzá. (Reuter, AP—DJ) •­ Gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési szerződés alá­írásával ért véget Berlinben Willi ■Stoph NDK-beli és Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök tárgyalássoro­zata. A Dánia miniszterelnöke, Jörgensen csütörtökön Indiába utazott. Az In­­dira Gadhival folytatandó megbeszé­léseken szó lesz az Észak—Dél dia­lógusról és dán fejlesztési segély nyújtásáról is. A fegyverkezési együttműködés kiterjesztéséről tárgyalt Bernben a svéd­ hadügyminiszter. Svájc és Svédország tervei között szerepel egy repülőgép-elhárító rendszer kifejlesz­­tesztése is. •» Gambia megszakította diplomá­ciai kapcsolatait Líbiával, ezzel kö­vette Szenegál júliusi példáját. Mindkét ország a terület „destabili­­zálásával” vádolja Líbiát. «­« Görögország 200 ezer állami al­kalmazottja pénteken sztrájkba lé­pett, magasabb béreket követelve. A munkabeszüntetéshez első ízben csatlakoztak a diplomaták is. JELENT! •­ A svéd valuta leértékelése nem oldaná meg az ország gondjait, így ezt a lépést nem tervezik — közölte a svéd gazdasági miniszter. A svéd ipar legnagyobb gondja, hogy nem képes kielégíteni a belföldi keresle­tet. A világbank leányvállalata, a Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) kölcsönöket nyújt Madagasz­kárnak, Guineának és Bangladesnek 11,5 millió, 17,5 millió, iletve 35 mil­lió dollár értékben. A kölcsnök fu­tamideje 50 év, s valamennyi után évi 0,75 százalék kamatot kell fizet­ni. Brazília tervezésügyi minisztere 93 millió dolláros japán hitel ígére­tével utazott el pénteken Tokióból. A japán Eximbank által nyújtandó hitelt Brazília partmenti olajkutak fejlesztésére kívánja fordítani.­­A Thaiföld 15 millió dolláros köl­csönt kap az ENSZ-hez tartozó Nem­zetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alaptól (IFAD). Az összeget nyolc év alatt a rizstermelés korszerűsíté­sére kívánják felhasználni. Külkereskedelmi számítástechnikai vállalat pályázatot hirdet szervezési főosztályvezetői munkakör betöltésére Feltételek: — legalább 10 éves szervezési gyakorlat (külkereskedelmi gyakorlat előnyben) — minimum 5 éves vezetői gyakorlat — egyetemi vagy főiskolai végzettség — strukturált rendszertervezési gyakorlat — hagyományos adatfeldolgozási gyakorlat — adatbázistervezési ismeretek­ — német vagy angol és orosz nyelvismeret A válaszokat „Line and staff management” jeligére, 1980. november 15-ig kérjük a kiadóba Kínai-holland gazdasági egyezmények Kínának szüksége van a fejlett tőkésországok kedvezményes kölcsö­­neire, hogy fizetni tudjon a korsze­rű technológiák importjáért, — mon­dotta Teng Hsziao-ping, a KKP al­­elnöke a Pekingben tartózkodó Van Agt holland miniszterelnöknek. A megbeszéléseken részt vett a hol­land külügyminiszter is és hangsú­lyozta, hogy Hollandia szeretné megkapni azoknak a kínai beruhá­zásoknak a listáját, amelyhez Pe­­king együttműködést kér. A tanács­kozások során egyébként gazdasági és műszaki együttműködési megálla­podásokat írtak alá, ezek az energe­tikára, a bányaiparra, a mezőgazda­ságra és a közlekedésre vonatkoz­nak. (Reuter) Az indiai magánszektor megjelent az europiacon India egyik legnagyobb magán­cége, a Tata Iron and Steel 38 mil­lió dolláros eurokölcsönt vett fel, s ezzel India magánszektora bekap­csolódott a nemzetközi tőkepiac te­vékenységébe. Az a tény, hogy az új-delhi kormány jóváhagyta a Tata-kölcsönt, megfigyelők szerint ösztönzést adhat a többi magánvál­lalatnak is. Az indiai magánvállala­toknak alig van tapasztalatuk a nemzetközi kölcsönügyletekben, a Világbank egyik leányvállalatának, a magánvállalkozások finanszírozá­­zására specializálódott IFC-nek kel­lett közvetítő szerepet vállalnia 20 millió dollár kölcsön megszervezésé­ben. Ezt öt bank folyósította, a to­vábbi 18 millió dollárt maga az IFC adta. (AP—DJ) Az IATA az amerikai légitársaságok dömpingárai ellen Csütörtökön véget ért Montreal­ban az IATA 36. éves közgyűlése. A több, mint száz légiközle­kedési vál­lalatot tömörítő nemzetközi szerve­zet négynapos közgyűlésén élesen bírálták az amerikai légitársaságo­kat. A felszólalók szerint ezek a vál­lalatok dömpingáraikkal hátrányos helyzetbe hozzák a többi társaságot, és ez számos cég csődjét okozhatja. Mint ismeretes, Montrealban az idei évet a légiközlekedés 1945 óta leg­eredménytelenebb esztendejeként ér­tékelték (VILÁGGAZDASÁG 1980. október 29. szerda 2. old.) Az IATA közgyűlésén visszautasí­tottak minden törekvést, amely alá­ásná a szervezet által kidolgozott nemzetközi tarifapolitikát. A talál­kozón elfogadott dokumentum köve­teli a repülőtéri illetékek csökken­tését és a légikikötők biztonsági elő­írásainak szigorítását. A javaslatok között szerepel a nyugat-európai lé­giirányítás újjászervezése is. A szer­vezet új elnökévé a francia Pierre Giraudet-t választották, aki egy évig tölti be ezt a tisztséget. A British Airways légiközlekedési vállalat beszünteti szuperszonikus repülőgépeinek London—Bahrein— Szingapúri járatát. A Concorde gé­pek 1979. januárja óta közlekedtek ezen a távon. A légitársaság szóvivője az üzemanyagköltségek emelkedésével indokolta a járat megszüntetését. A Concorde-ok üze­meltetése ezen a járaton önmagában 9,2 millió dolláros veszteséget oko­zott. A brit döntéssel kútba esett az ázsiai járatok bővítésére irányuló terv. Korábban szó volt Hongkong, illetve Peking felé való bővítésről, sőt a járat az elképzelések szerint Ausztráliáig terjedt volna. (APA) ­ Apartheid-enyhítő intézkedések Dél-Afrikában A dél-afrikai kormány bejelentet­te, hogy módosít vagy megszüntet számos olyan rendelkezést, amely rendkívül hátrányos az ország fe­kete bőrű lakosságára nézve. Az együttműködési és fejlesztési mi­niszter újságíróknak azt állította, hogy a mostani intézkedés csak a­­kezdete egy folyamatnak, amelyben normalizálni kívánják az­ országban a feketék és a fehérek közötti kap­csolatokat. Ezentúl­­ a színes bőrű lakosság szabadon változtathatja munkahe­lyét és nem kötik feltételekhez le­telepedését a városokban. Eddig ugyanis csak azok a színesbőrűek kaptak városi letelepedési enge­délyt, akik ott születtek, tíz éve ugyanaz a munkáltató alkalmazta őket, vagy már legalább tizenöt éves munkaviszonyuk volt. Azt, aki az erről szóló okmányokat nem tudta felmutatni a rendőrségnek, 72 órán belül kitoloncolták a városból. Ezen­túl a városban munkát találó fe­­ketebőrűek magukkal vihetik a csa­ládjukat is. (Reuter) Tokiói kezdeményezés a szovjetellenes szankciók enyhítésére A japán kormány diplomáciai ak­cióba kezdett, hogy megoldja a ja­pán exportözön miatt keletkezett nemzetközi problémákat és hogy gyengítse a Szovjetunió ellen foga­natosított nyugati gazdasági szank­ciókat. (VILÁGGAZDASÁG, 1990. október 30. T. oldalt, ito külügymi­niszter december 6-tól 10 napos lá­togatást tesz nyugat-európai főváro­sokban, hogy a kereskedelmi kér­désekről tanácskozzak, s november elejére találkozót szervez Japán, az Egyesült Államok és az EGK között a gazdasági szankciók ügyében. Er­ről, továbbá az amerikai piacra irá­nyuló japán autóexportról kezd ta­nácskozást Szuzuki japán miniszter­­elnök Carterrel, ha az megnyeri a november 4-i elnökválasztást. Ito nyugat-európai körútja előtt november 25-én tartanak értekezle­tet a Közös Piac külügyminiszterei és megvitatják, hogyan korlátozhat­nák a Nyugat-Európába irányuló japán kivitelt. A japán gépkocsi­gyártók szervezetének jelentése sze­rint az EGK-ba irányuló autóexport szeptemberben 32 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, az NSZK-ba irányuló szállítások 60,7 százalékkal nőttek. Az exportvádak­­ra Japán azzal igyekszik visszavág­ni, hogy sérelmezi: az EGK meg­sértette a Szovjetunió ellen elren­delt gazdasági embargót, méghozzá Tokió kárára. Ito kijelentette: „Japánt ne tartsa senki olyan ostobának, hogy az amerikai szövetségesek kö­zül egyedül tart ki a szankciók mel­lett”. Japán gazdasági körök főként a nagyszabású japán—szovjet közös vállalkozások folytatásához szüksé­ges bankhitelek befagyasztásának teljes feloldását követelik. A külügy­miniszter később igyekezett tompí­tani szavainak Amerika-ellenes élét, mondván: a rendszabályokat csakis a Washingtonnal való egyeztetés után lehet érvényteleníteni, ha ez egyáltalán lehetséges. (Reuter, MTI) FRANCIA ERŐFESZÍTÉSEK A KIESETT OLAJSZÁLLÍTÁSOK PÓTLÁSÁRA A Franciaországba irányuló olaj­­szállítások növeléséről, az ország olajellátásának jövőjéről kezdett megbeszéléseket Londonban két francia olajvállalat, az Elf-Aquitai­­ne és a Totál Szaúd-Arábia állami olajvállalatával. A Petromin képvi­selői kijelentették, hogy Párizs ré­szesülhet a napi 500 ezer barrelre rúgó szaúdi többlettermelésből, ame­lyet az iraki és iráni szállítások ki­esése miatt hoznak felszínre. Egyes jelentések szerint a szaúdi többlet­­szállításokról szóló kétoldalú szer­ződést már alá is írták, de ezt az Elf egyik szóvivője a leghatározot­tabban tagadta. Sőt hozzátette, hogy a tárgyalások eddig kevés ered­ményt hoztak. Az olaj- és a földgázszállítások fokozásáról folytatott megbeszélése­ket Algériában Franciaország ipar­ügyi minisztere. A tárgyalások azonban nem jártak sok sikerrel, mivel Algériának nincs elég szabad kapacitása a termelés nagymérvű növeléséhez. Giraud azonban el­mondta, hogy Párizs pótolta az ira­ki—iráni háború következtében ki­esett, a Perzsa-öböl-menti országok­ból származó olajszállítmányainak háromötödét. Franciaország olajimportja ez év első kilenc hónapjában 12 százalék­kal 83,45 millió tonnára csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor Párizs olajszámlája 60 százalékkal 80,4 milliárd frankra emelkedett. Franciaország legjelen­tősebb olajszállítója Szaúd-Arábia; az országnak 34,3 százalékos része­sedése van a francia olajimportban. Őt Irak követi —­ illetve, követte —, 24,2 százalékos részesedéssel. Párizs az Irak és Irán között kirobbant há­ború következtében napi 560 ezer barrel olajtól, importjának 23 szá­zalékától esett el. Égetővé vált az elmaradt szállítások pótlása, amely­ből jelentések szerint az Egyesült Arab Emírségek is részt vállal: on­nan a jövőben napi 210 ezer barrel olaj érkezik Franciaországba, 50 ezerrel több, mint korábban. (Reu­ter, AP—DJ) Ismét beindult a szovjet földgázszállítás Bajorországba Ismét megindult a szovjet földgáz szállítása Bajorországba. A fennaka­dást az okozta, hogy — mint a Bayerngas AG szóvivője közölte — hétfőn a Duna melletti Neustadtnál a vezeték­robbanás következtében megsérült. Átmenetileg egy másik vezetéket használnak a meghibáso­dott pótlására. A végleges helyre­­állítás egy év múlva fejeződik­ be. A baleset következtében körülbelül 500 ezer köbméter földgáz szivárgott el. (AP) Nyári időszámítás a Szovjetunióban is Moszkvai tudósítónktól­ A jövő évtől a Szovjetunióban is bevezetik a nyári időszámítást, hogy ésszerűbbé tegyék az ener­giafelhasználást. 1981. április 1-én egy órával előbbre állítják az órá­kat és október 1-én térnek vissza az eredeti állapothoz. A nyári idő­számítás bevezetésével a számítások szerint legalább 2 milliárd kilo­wattóra elektromos energia megta­karítása lehetséges, de egyes becs­lések még ennél is nagyobb nye­reségre számítanak — írja a Trud. A nyári időszámítás bevezetésé­vel együtt rendet akarnak terem­teni az ország­ különböző időzónái­nak időmérésében is. Néhány kör­zetben­ ugyanis — a moszkvaitól való időeltérés csökkentése céljá­ból — önhatalmúlag nem a köz­pontilag meghatározott zónaidőt al­kalmazzák, hanem­ annál számukra kedvezőbbet. Ez az indokoltnál lé­nyegesen több energia felhasználó­ VILAGGAZDLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 3600 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek VAJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztőség Bp . . Dö­ettye u. 6. IV. 6m. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon­ 184 055 Eladja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke meghi­csóbál a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal ? Bp., Blaho Ludze tér 1-3. 1959 Telefoni 343-000 ( Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar keresetek f válala­tok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­­ponti HMeo I adónál (postacím: Budapest V., József'nádor »é» 1 *900) közvetlenöl vagy átutalással a KHI 215-96162 pén*» forgalmi jelzőszámára eO.Jttö'O *0 * Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.­­ Bolgár Imre Nyomta: Szikre lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán VILAGG­AZDASAG sával jár. Az érintett körzetekben a zónarend megteremtése céljából jövő októberben nem fogják visz­­szaállítani az órákat, majd pedig az ország összes körzetében egysé­gesen térnek át a nyári időszá­­­­mításra. A Formani-kormány folytathatja a Cossiga-csomagtervet Az olasz képviselőház költségve­tési bizottsága megszavazott két ja­vaslatot, amelyek a korábban meg­buktatott Cossiga-kormány július­ban bejelentett gazdasági csomag­tervét hivatottak pótolni. (A kép­viselőház plenáris ülésének az in­dítványokat már nem kell jóvá­hagynia.) Az egyik — most meg­szavazott — indítvány szerint az ál­lam átvállalja az iparvállalatoktól a szociális terhek egy részét, a má­sik pedig lehetővé teszi, hogy az állami ENI konszern átvegye a csőd szélén álló SIR és Liquichimi­­ca céget. Ugyancsak ez a rendel­kezés teszi lehetővé, hogy a csőd­­bejutott cégek megsegítésére ala­kult GÉPI pénzügyi társaság 168 milliárd líra gyorssegélyhez jusson, mivel eszközei elfogytak. A tárcaközi álbizottság jóváhagy­ta az alkohol és a benzin árának emelésére vonatkozó rendeletet, amely immár csak Pertini köztársa­sági elnök aláírására vár. A most elfogadott rendelkezések egyike sem tartalmaz új elemeket, de Cossiga bukása miatt csomag­terve is érvényét veszítette, így pontról pontra ismét meg kell azt erősíteni. A benzin és a szeszes italok árát például — felhatalmazás híján — átmenetileg le kellett szál­lítani. (Reuter)

Next