Világgazdaság, 1980. november (12. évfolyam, 210/2964-228/2982. szám)
1980-11-01 / 210. (2964.) szám
1980. NOVEMBER 1. A kanadai költségvetés visszhangja Alberta visszafogja az olajtermelést Rendkívül ellenségesen fogadták a radikális változtatásokat kilátásba helyező kanadai költségvetést az olajtermelő tartományok és a Kanadában működő külföldi olajtársaságok. Alberta tartományi miniszterelnöke azzal próbálja jobb belátásra kényszeríteni az ottawai központi kormányt, hogy bejelentette 15 százalékkal csökkenti a kőolajtermelést. Csakis abban az esetben áll el e tervtől, ha Trudeau miniszterelnök visszakozik, vagy ha különösen nagy olajhiány keletkezne az intézkedés hatására Kanadában. Az is elképzelhető, hogy a külföldi, zömmel amerikai olajtársaságok visszafogják kanadai beruházásaikat. A költségvetés közzétételét követően jelentős mértékben estek a tőzsdéken a kanadai kőolaj- és földgázrészvények, és némileg csökkent a kanadai valuta jegyzése az amerikai dollárral szemben. Az olajtermelő tartományok körében nagy riadalmat váltott ki az új kanadai költségvetés (VILÁGGAZDASÁG, 1980. október 31., 1. oldal.) A Trudeau vezette liberális kormány a gazdag olajtermelő tartományok tiltakozása ellenére úgy döntött, hogy felemeli a kőolaj termelési és forgalmi adóját. A válasszal a legnagyobb olajtermelő tartomány, Alberta nem maradt sokáig adós. Pénteken Longheed tartományi miniszterelnök kijelentette, hogy megtorlásként a tartomány 15 százalékkal csökkenti olajtermelését. Ezentúl napi 180 ezer barrel kőolajjal kevesebbet hoznak felszínre az eddigi 1,2 millió helyett. A termeléscsökkentést fokozatosan fogják végrehajtani, hogy némi időt hagyjanak a központi kormánynak a pótlólagos importmenynyiség külföldről való beszerzéséhez — mondotta televíziós beszédében Alberta miniszterelnöke. „Tudjuk, hogy ezzel a lépéssel rendkívül nagy vihart kavarunk, de elég erősek vagyunk hozzá, hogy mi legyünk a győztesek” — mondotta Lougheed, hozzátéve, csak akkor állnak el a termelés visszafogásától, ha Trudeau visszavonja költségvetési javaslatait — ez aligha valószínű — és új, az olajtermelő tartományoknak is megfelelő előirányzatokkal áll elő, vagy ha túlságosan nagy lenne az olajhiány Kanadában. A Kanadában működő amerikai olajtársaságokat ugyancsak megijesztette a költségvetési javaslatok között szereplő terv, amely szerint Ottawa az évtized végéig részben kanadai tulajdonba szeretné venni a külföldi cégek kanadai érdekeltségeit. Már a közeljövőben számítani kell rá, hogy megindul a tőkevándorlás északról délre — mondotta egy amerikai olajipari üzletember. A zömmel amerikai tulajdonban levő olajvállalatok sejtetni engedték, hogy 1981-ben számottevően visszafogják kanadai beruházásaikat, amelyeknek értéke eredetileg 2 milliárd dollár lett volna. Az olajvállalatok többsége egyelőre nem nyilatkozott, inkább kivárják, hogy mit tudnak elérni az olajtermelő tartományok a központi kormánnyal szemben. Noha ezek roppant ellenségesek és lépten-nyomon megtorló intézkedésekkel fenyegetőznek, a Kanadában működő olajipari cégek rendkívül borúlátóak. A kanadai költségvetés nyilvánosságra hozatalát követően azonnal 6 százalékkal esett a kőolaj- és a földgázrészvények árfolyama. A részvénytulajdonosok szinte megrohamozták a tőzsdéket, mindenáron szabadulni kívánva a kanadai részvényektől. Attól tartanak ugyanis, hogy a külföldi olajtársaságok állami és nem magánkézbe kerülnek. A valutatőzsdéken is azonnal reagáltak az ottawai kormány drasztikus energiatervezetére. A kanadai valuta árfolyama 85 amerikai cent alá esett. A kanadai jegybank 12,16 százalékra emelte a bankkamatlábat a korábbi 11,76 százaléka. MacEachen pénzügyminiszter tagadta azonban, hogy bármilyen kapcsolat lenne a kanadai valuta gyengülése és a belföldi kamatszint felemelése között. A kamatmódosítást jóval a költségvetés beterjesztése előtt határozták el — fűzte hozzá. (Reuter, AP—DJ) • Gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési szerződés aláírásával ért véget Berlinben Willi ■Stoph NDK-beli és Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök tárgyalássorozata. A Dánia miniszterelnöke, Jörgensen csütörtökön Indiába utazott. Az Indira Gadhival folytatandó megbeszéléseken szó lesz az Észak—Dél dialógusról és dán fejlesztési segély nyújtásáról is. A fegyverkezési együttműködés kiterjesztéséről tárgyalt Bernben a svéd hadügyminiszter. Svájc és Svédország tervei között szerepel egy repülőgép-elhárító rendszer kifejlesztesztése is. •» Gambia megszakította diplomáciai kapcsolatait Líbiával, ezzel követte Szenegál júliusi példáját. Mindkét ország a terület „destabilizálásával” vádolja Líbiát. «« Görögország 200 ezer állami alkalmazottja pénteken sztrájkba lépett, magasabb béreket követelve. A munkabeszüntetéshez első ízben csatlakoztak a diplomaták is. JELENT! • A svéd valuta leértékelése nem oldaná meg az ország gondjait, így ezt a lépést nem tervezik — közölte a svéd gazdasági miniszter. A svéd ipar legnagyobb gondja, hogy nem képes kielégíteni a belföldi keresletet. A világbank leányvállalata, a Nemzetközi Fejlesztési Társaság (IDA) kölcsönöket nyújt Madagaszkárnak, Guineának és Bangladesnek 11,5 millió, 17,5 millió, iletve 35 millió dollár értékben. A kölcsnök futamideje 50 év, s valamennyi után évi 0,75 százalék kamatot kell fizetni. Brazília tervezésügyi minisztere 93 millió dolláros japán hitel ígéretével utazott el pénteken Tokióból. A japán Eximbank által nyújtandó hitelt Brazília partmenti olajkutak fejlesztésére kívánja fordítani.A Thaiföld 15 millió dolláros kölcsönt kap az ENSZ-hez tartozó Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alaptól (IFAD). Az összeget nyolc év alatt a rizstermelés korszerűsítésére kívánják felhasználni. Külkereskedelmi számítástechnikai vállalat pályázatot hirdet szervezési főosztályvezetői munkakör betöltésére Feltételek: — legalább 10 éves szervezési gyakorlat (külkereskedelmi gyakorlat előnyben) — minimum 5 éves vezetői gyakorlat — egyetemi vagy főiskolai végzettség — strukturált rendszertervezési gyakorlat — hagyományos adatfeldolgozási gyakorlat — adatbázistervezési ismeretek — német vagy angol és orosz nyelvismeret A válaszokat „Line and staff management” jeligére, 1980. november 15-ig kérjük a kiadóba Kínai-holland gazdasági egyezmények Kínának szüksége van a fejlett tőkésországok kedvezményes kölcsöneire, hogy fizetni tudjon a korszerű technológiák importjáért, — mondotta Teng Hsziao-ping, a KKP alelnöke a Pekingben tartózkodó Van Agt holland miniszterelnöknek. A megbeszéléseken részt vett a holland külügyminiszter is és hangsúlyozta, hogy Hollandia szeretné megkapni azoknak a kínai beruházásoknak a listáját, amelyhez Peking együttműködést kér. A tanácskozások során egyébként gazdasági és műszaki együttműködési megállapodásokat írtak alá, ezek az energetikára, a bányaiparra, a mezőgazdaságra és a közlekedésre vonatkoznak. (Reuter) Az indiai magánszektor megjelent az europiacon India egyik legnagyobb magáncége, a Tata Iron and Steel 38 millió dolláros eurokölcsönt vett fel, s ezzel India magánszektora bekapcsolódott a nemzetközi tőkepiac tevékenységébe. Az a tény, hogy az új-delhi kormány jóváhagyta a Tata-kölcsönt, megfigyelők szerint ösztönzést adhat a többi magánvállalatnak is. Az indiai magánvállalatoknak alig van tapasztalatuk a nemzetközi kölcsönügyletekben, a Világbank egyik leányvállalatának, a magánvállalkozások finanszírozázására specializálódott IFC-nek kellett közvetítő szerepet vállalnia 20 millió dollár kölcsön megszervezésében. Ezt öt bank folyósította, a további 18 millió dollárt maga az IFC adta. (AP—DJ) Az IATA az amerikai légitársaságok dömpingárai ellen Csütörtökön véget ért Montrealban az IATA 36. éves közgyűlése. A több, mint száz légiközlekedési vállalatot tömörítő nemzetközi szervezet négynapos közgyűlésén élesen bírálták az amerikai légitársaságokat. A felszólalók szerint ezek a vállalatok dömpingáraikkal hátrányos helyzetbe hozzák a többi társaságot, és ez számos cég csődjét okozhatja. Mint ismeretes, Montrealban az idei évet a légiközlekedés 1945 óta legeredménytelenebb esztendejeként értékelték (VILÁGGAZDASÁG 1980. október 29. szerda 2. old.) Az IATA közgyűlésén visszautasítottak minden törekvést, amely aláásná a szervezet által kidolgozott nemzetközi tarifapolitikát. A találkozón elfogadott dokumentum követeli a repülőtéri illetékek csökkentését és a légikikötők biztonsági előírásainak szigorítását. A javaslatok között szerepel a nyugat-európai légiirányítás újjászervezése is. A szervezet új elnökévé a francia Pierre Giraudet-t választották, aki egy évig tölti be ezt a tisztséget. A British Airways légiközlekedési vállalat beszünteti szuperszonikus repülőgépeinek London—Bahrein— Szingapúri járatát. A Concorde gépek 1979. januárja óta közlekedtek ezen a távon. A légitársaság szóvivője az üzemanyagköltségek emelkedésével indokolta a járat megszüntetését. A Concorde-ok üzemeltetése ezen a járaton önmagában 9,2 millió dolláros veszteséget okozott. A brit döntéssel kútba esett az ázsiai járatok bővítésére irányuló terv. Korábban szó volt Hongkong, illetve Peking felé való bővítésről, sőt a járat az elképzelések szerint Ausztráliáig terjedt volna. (APA) Apartheid-enyhítő intézkedések Dél-Afrikában A dél-afrikai kormány bejelentette, hogy módosít vagy megszüntet számos olyan rendelkezést, amely rendkívül hátrányos az ország fekete bőrű lakosságára nézve. Az együttműködési és fejlesztési miniszter újságíróknak azt állította, hogy a mostani intézkedés csak akezdete egy folyamatnak, amelyben normalizálni kívánják az országban a feketék és a fehérek közötti kapcsolatokat. Ezentúl a színes bőrű lakosság szabadon változtathatja munkahelyét és nem kötik feltételekhez letelepedését a városokban. Eddig ugyanis csak azok a színesbőrűek kaptak városi letelepedési engedélyt, akik ott születtek, tíz éve ugyanaz a munkáltató alkalmazta őket, vagy már legalább tizenöt éves munkaviszonyuk volt. Azt, aki az erről szóló okmányokat nem tudta felmutatni a rendőrségnek, 72 órán belül kitoloncolták a városból. Ezentúl a városban munkát találó feketebőrűek magukkal vihetik a családjukat is. (Reuter) Tokiói kezdeményezés a szovjetellenes szankciók enyhítésére A japán kormány diplomáciai akcióba kezdett, hogy megoldja a japán exportözön miatt keletkezett nemzetközi problémákat és hogy gyengítse a Szovjetunió ellen foganatosított nyugati gazdasági szankciókat. (VILÁGGAZDASÁG, 1990. október 30. T. oldalt, ito külügyminiszter december 6-tól 10 napos látogatást tesz nyugat-európai fővárosokban, hogy a kereskedelmi kérdésekről tanácskozzak, s november elejére találkozót szervez Japán, az Egyesült Államok és az EGK között a gazdasági szankciók ügyében. Erről, továbbá az amerikai piacra irányuló japán autóexportról kezd tanácskozást Szuzuki japán miniszterelnök Carterrel, ha az megnyeri a november 4-i elnökválasztást. Ito nyugat-európai körútja előtt november 25-én tartanak értekezletet a Közös Piac külügyminiszterei és megvitatják, hogyan korlátozhatnák a Nyugat-Európába irányuló japán kivitelt. A japán gépkocsigyártók szervezetének jelentése szerint az EGK-ba irányuló autóexport szeptemberben 32 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, az NSZK-ba irányuló szállítások 60,7 százalékkal nőttek. Az exportvádakra Japán azzal igyekszik visszavágni, hogy sérelmezi: az EGK megsértette a Szovjetunió ellen elrendelt gazdasági embargót, méghozzá Tokió kárára. Ito kijelentette: „Japánt ne tartsa senki olyan ostobának, hogy az amerikai szövetségesek közül egyedül tart ki a szankciók mellett”. Japán gazdasági körök főként a nagyszabású japán—szovjet közös vállalkozások folytatásához szükséges bankhitelek befagyasztásának teljes feloldását követelik. A külügyminiszter később igyekezett tompítani szavainak Amerika-ellenes élét, mondván: a rendszabályokat csakis a Washingtonnal való egyeztetés után lehet érvényteleníteni, ha ez egyáltalán lehetséges. (Reuter, MTI) FRANCIA ERŐFESZÍTÉSEK A KIESETT OLAJSZÁLLÍTÁSOK PÓTLÁSÁRA A Franciaországba irányuló olajszállítások növeléséről, az ország olajellátásának jövőjéről kezdett megbeszéléseket Londonban két francia olajvállalat, az Elf-Aquitaine és a Totál Szaúd-Arábia állami olajvállalatával. A Petromin képviselői kijelentették, hogy Párizs részesülhet a napi 500 ezer barrelre rúgó szaúdi többlettermelésből, amelyet az iraki és iráni szállítások kiesése miatt hoznak felszínre. Egyes jelentések szerint a szaúdi többletszállításokról szóló kétoldalú szerződést már alá is írták, de ezt az Elf egyik szóvivője a leghatározottabban tagadta. Sőt hozzátette, hogy a tárgyalások eddig kevés eredményt hoztak. Az olaj- és a földgázszállítások fokozásáról folytatott megbeszéléseket Algériában Franciaország iparügyi minisztere. A tárgyalások azonban nem jártak sok sikerrel, mivel Algériának nincs elég szabad kapacitása a termelés nagymérvű növeléséhez. Giraud azonban elmondta, hogy Párizs pótolta az iraki—iráni háború következtében kiesett, a Perzsa-öböl-menti országokból származó olajszállítmányainak háromötödét. Franciaország olajimportja ez év első kilenc hónapjában 12 százalékkal 83,45 millió tonnára csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ugyanakkor Párizs olajszámlája 60 százalékkal 80,4 milliárd frankra emelkedett. Franciaország legjelentősebb olajszállítója Szaúd-Arábia; az országnak 34,3 százalékos részesedése van a francia olajimportban. Őt Irak követi — illetve, követte —, 24,2 százalékos részesedéssel. Párizs az Irak és Irán között kirobbant háború következtében napi 560 ezer barrel olajtól, importjának 23 százalékától esett el. Égetővé vált az elmaradt szállítások pótlása, amelyből jelentések szerint az Egyesült Arab Emírségek is részt vállal: onnan a jövőben napi 210 ezer barrel olaj érkezik Franciaországba, 50 ezerrel több, mint korábban. (Reuter, AP—DJ) Ismét beindult a szovjet földgázszállítás Bajorországba Ismét megindult a szovjet földgáz szállítása Bajorországba. A fennakadást az okozta, hogy — mint a Bayerngas AG szóvivője közölte — hétfőn a Duna melletti Neustadtnál a vezetékrobbanás következtében megsérült. Átmenetileg egy másik vezetéket használnak a meghibásodott pótlására. A végleges helyreállítás egy év múlva fejeződik be. A baleset következtében körülbelül 500 ezer köbméter földgáz szivárgott el. (AP) Nyári időszámítás a Szovjetunióban is Moszkvai tudósítónktól A jövő évtől a Szovjetunióban is bevezetik a nyári időszámítást, hogy ésszerűbbé tegyék az energiafelhasználást. 1981. április 1-én egy órával előbbre állítják az órákat és október 1-én térnek vissza az eredeti állapothoz. A nyári időszámítás bevezetésével a számítások szerint legalább 2 milliárd kilowattóra elektromos energia megtakarítása lehetséges, de egyes becslések még ennél is nagyobb nyereségre számítanak — írja a Trud. A nyári időszámítás bevezetésével együtt rendet akarnak teremteni az ország különböző időzónáinak időmérésében is. Néhány körzetben ugyanis — a moszkvaitól való időeltérés csökkentése céljából — önhatalmúlag nem a központilag meghatározott zónaidőt alkalmazzák, hanem annál számukra kedvezőbbet. Ez az indokoltnál lényegesen több energia felhasználó VILAGGAZDLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 3600 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek VAJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztőség Bp . . Döettye u. 6. IV. 6m. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon 184 055 Eladja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke meghicsóbál a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal ? Bp., Blaho Ludze tér 1-3. 1959 Telefoni 343-000 ( Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar keresetek f válalatok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi HMeo I adónál (postacím: Budapest V., József'nádor »é» 1 *900) közvetlenöl vagy átutalással a KHI 215-96162 pén*» forgalmi jelzőszámára eO.Jttö'O *0 * Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Bolgár Imre Nyomta: Szikre lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán VILAGGAZDASAG sával jár. Az érintett körzetekben a zónarend megteremtése céljából jövő októberben nem fogják viszszaállítani az órákat, majd pedig az ország összes körzetében egységesen térnek át a nyári időszámításra. A Formani-kormány folytathatja a Cossiga-csomagtervet Az olasz képviselőház költségvetési bizottsága megszavazott két javaslatot, amelyek a korábban megbuktatott Cossiga-kormány júliusban bejelentett gazdasági csomagtervét hivatottak pótolni. (A képviselőház plenáris ülésének az indítványokat már nem kell jóváhagynia.) Az egyik — most megszavazott — indítvány szerint az állam átvállalja az iparvállalatoktól a szociális terhek egy részét, a másik pedig lehetővé teszi, hogy az állami ENI konszern átvegye a csőd szélén álló SIR és Liquichimica céget. Ugyancsak ez a rendelkezés teszi lehetővé, hogy a csődbejutott cégek megsegítésére alakult GÉPI pénzügyi társaság 168 milliárd líra gyorssegélyhez jusson, mivel eszközei elfogytak. A tárcaközi álbizottság jóváhagyta az alkohol és a benzin árának emelésére vonatkozó rendeletet, amely immár csak Pertini köztársasági elnök aláírására vár. A most elfogadott rendelkezések egyike sem tartalmaz új elemeket, de Cossiga bukása miatt csomagterve is érvényét veszítette, így pontról pontra ismét meg kell azt erősíteni. A benzin és a szeszes italok árát például — felhatalmazás híján — átmenetileg le kellett szállítani. (Reuter)