Világgazdaság, 1982. január (14. évfolyam, 1/3248-20/3267. szám)
1982-01-05 / 1. (3248.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1982. JANUÁR 5., KEDD XIV. ÉVFOLYAM, 1. (3248.) SZÁM Tetemes hiány az USA tavalyi kereskedelmében Az Egyesült Államok kereskedelméében 1981-ben mért deficit alighanem egyenlő lesz az 1978. évirekordnagyságú hiánnyal, legalábbis a kereskedelmi minisztérium első becslései szerint. Jelentése szerint novemberben 4,41 milliárd dolláros hiány keletkezett, ezzel együtt az egész, tavalyi deficit elérheti a 42,1 milliárdot, annyit, mint 1978- ban. 1980. tizenegyedik hónapjában egyébként a deficit kisebb volt, mint októberben, amikor 5,27 milliárd dollár volt az export és az impor különbözeté. (A novemberi javulás mögött elsősorban a bevitel 782 millió dolláros visszaesése húzódik meg.) A novemberi hiány azonban még így is a negyedik legnagyobb havi deficit volt 1981-ben, s az első 11 hónap alatt összesen 38,4 milliárdnyi hiány halmozódott fel. Az egy évvel korábbi azonosidőszakban még csak 33,33 milliárdot, egész 1980-ban pedig 36,4 milliárdot jeleztek. A minisztérium adatai szerint a késztermékek importjaoktóberben még 11 százalékkal emelkedett, de novemberben már 3,4 százalékkal csökkent, s értéke 13,38 milliárd dollár volt. Az autóimport önmagában 41 százalékkal járult hozzá az USA teljes novemberi importjának csökkenéséhez: akkor 328 millió dollárral kisebb értékű autó érkezett, mint októberben. Visszaesett az olajimport is, októberhez képest 2,4 százalékkal kevesebb, azaz 188,8 millió barrel olaj érkezett, összesen mintegy 6,44 milliárd dollár értékben. A kivitel ugyanakkor 74 millióval 19,12 milliárd dollárra emelkedett. (Reuter) NAPRÓL NAPRA + AZ 1981-85. ÉVI CSEHSZLOVÁK TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT előre nem látott fordulatok nehezíthetik, s ez a gazdaságpolitika rugalmas alkalmazását igényli. (4. oldal) + VIETNAM IDEI TERVE AZ EXPORT 45 SZÁZALÉKOS NÖVELÉSÉT és az élelmiszerönellátást tűzi ki célul. (2. oldal) + AZ USA KÖNNYÍTI A KORSZERŰ TECHNOLÓGIA EXPORTJÁT a Kínai Népköztársaságba. (2. oldal) + DÖMPINGELJÁRÁST INDÍT AZ EGK négy szocalista ország — köztük hazánk — polivinil-klorid-gyanta exportja ellen. (3. oldal) + BULGÁRIA AZ OSZTRÁK ATOMIC-KAL EGYÜTTMŰKÖDVE modernizálja és növeli stécgyártását. (8. oldal) + A NYUGATNÉMET FAPIAC FELLENDÜLÉSÉRE csak az év második felében lehet számítani. (8. oldal) + JUGOSZLÁVIÁBAN NEHÉZ ÉS SORSDÖNTŐ LESZ AZ IDEI ESZTENDŐ — állapították meg a parlament ülésén. (2. oldal) + A RADIÁLABRONCSOK FELHASZNÁLÁSA ROHAMOSAN NŐ világszerte, a gyártásfejlesztés fő motorja Nyugat-Európa. (6. oldal) Papandreu nem tervez államosításokat A görög kormány gazdasági programja A görög kormány nem szándékozik újabb lépéseket tenni a nagyobb magánvállalatok államosítása felé — jelentette ki Papandreu miniszterelnök. Televíziós beszédében mindössze azt helyezte kilátásba, hogy a kulcsfontosságú, s nem az állam irányítása alatt álló cégek élére úgynevezett vizsgáló bizottságokat állítanak, amelyek tagjai a munkások választott képviselői, az államigazgatás szakértői közül kerülnek majd ki. A kormányfő kijelentette: Athén változatlanul szívesen látja a külföldi tőkét, s támogatja a magánvállalatokat, ha azok tevékenysége nemzeti érdekeket szolgál, így például hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez, az energiatakarékossághoz, a környezet védelméhez, az új technológiák meghonosításához. Azt is elmondta, hogy a kormány új beruházásösztönzőkön dolgozik, amelyek a regionális fejlesztésekre és a decentralizálásra helyeznék a fő hangsúlyt. A bankok hitelnyújtási tevékenységét a jövőben szigorúbban ellenőrzik, hogy a lakosság megtakarításait ésszerűbben használják fel, nőjön a termelés és javuljon a termelékenység. Ezenkívül különleges kormányügynökséget állítanak fel, amely szemmel tartja a mintegy száz, súlyos anyagi nehézségekkel küszködő vállalat helyzetét, és szükség esetén lehetővé teszi, hogy a bajbajutott cégeket a magánvállalatok felvásárolják, vagy a nekik hitelező állami bankok átvegyék. Ez utóbbi úgy történne, hogy a vállalat alaptőkéjét megemelnék, egyenlővé tennék a fennálló banktartozással, s így a bankok automatikusan érdekeltséget szereznének maguknak a megszorult cégekben. A görög kormányfő egyébként a külügyminisztérium kebelén belül új, a Közös Piachoz fűződő kapcsolatok kérdéskörével foglalkozó államtitkárságot állított fel. Ennek élére Gregorisz Varfiszt nevezte ki, akiről az a hír járja, hogy a korábbi konzervatív kormány idején éppen az EGK-hoz fűződő kapcsolatok, a csatlakozási szerződés feltételei kérdésében éles összeütközésbe került a kabinnet több tagjával. Varfisz kinevezése megfigyelők szerint azt mutatja, hogy Papandreu változatlanul egyfajta rendkívüli, kedvezményes státuszt szeretne kiharcolni Görögországnak az EGK- ban. (Reuter) A török demokratizálódás menetrendje Elhalasztották Evren balkáni körútját Törökország leghamarabb 1983 őszén, legkésőbb 1984 tavaszán tér vissza a demokráciához — jelentete be újévi üzenetében Evren tábornok, az ankarai katonai junta vezetője. Az időpontokon csak olyan messzeható nemzetközi fejlemények változtathatnak, amelyek kedvezőtlenül érintenék Törökországot — tette hozzá. A tábornok, aki ezúttal ismertette először a demokratikus rendhez való visszatérés menetrendjét, kifejtette, hogy amennyiben az októberben létrehozott 160 tagú alkotmányelőkészítő bizottság nyárig megfelelő alkotmánytervezetet tud produkálni, november végéig megrendezhetik a népszavazást az új alkotmányról. Amennyiben a szavazók jóváhagyják az alaptörvényt, 1983 őszén megrendezik a parlamenti választásokat. Ha az előkészületek elhúzódnak és emiatt nem sikerül 1983 őszéig elfogadni az alkotmányt, a választásokra csak 1984 tavaszán kerül sor, mivel Evren szerint a szavazást télen nem lehet lebonyolítani. A tábornok arról nem beszélt, mikor engedélyezik ismét pártok szervezését. Evren egyébként hangoztatta, hogy a múlt esztendő kedvező eredményeket hozott a török gazdaságban és nagyobb haladást értek el, mint a korábbi években. Az első jelentések szerint az EGK brüsszeli központjában óvatosan ugyan, de üdvözölték a török junta bejelentését, a Reuter hírügynökség jelentése szerint azonban jelezték: korainak tartják, hogy arról nyilatkozzanak, vajon az ankarai menetrend közzététele elegendő lesz-e az EGK által befagyasztott segélyek felszabadításához. Egy keddi ankarai jelentés szerint Evren tábornok meghatározatlan időre elhalasztotta három balkáni országot — Bulgáriát,, Romániát és Jugoszláviát — érintő körútját, mert felesége súlyosan megbetegedett. A tábornok a jövő héten indult,volna az útra, hogy a kétoldalú kapcsolatokról és a térség aktuális nemzetközi problémáiról tárgyaljon a három szocialista ország vezetőivel. Alig több mint egyéves államfői működése során ez lett volna a második külföldi útja. Első látogatása során, 1980 szeptemberében, Pakisztánt kereste fel. (Reuter, AP—DJ, APA) GYENGÉN KEZDTE AZ ÉVET A DOLLÁR Alacsony dollárárfolyamokat jegyeztek az új év első tőzsdenapjának megnyitásakor a vezető pénzügyi központokban: az amerikai valuta nyitóárfolyama Frankfurtban 2,23 márka alatt volt, több mint2 pfenniggel maradt el a december 31-i záróárfolyamtól, majd később valamit erősödött. Körülbelül hasonló arányban gyengült a dollár a többi vezető tőkés valutához képest is. A piacokon technikai reakcióról beszélnek, az év végén a hagyományosan nagy kereskedelmi kereslet fölhajtotta a dollár jegyzését, serre az év elején visszaesés következett. A másik tényező, hogy a tőzsdéken az amerikai kamatszint további csökkenésére számítanak, ez is megmutatkozik a dollár gyengülésében. Általános, a vélemény, hogy a lengyelországi fejlemények nem befolyásolták a piacok hangulatát, megjegyzendő azonban, hogy a márka erősödése mögött több tőzsdei szakértő nagyarányú szovjet márkavásárlásokat lát. Ezt összefüggésbe hozzák azokkal a meg nem erősített jelentésekkel, hogy Lengyelország törleszti bizonyos nyugatnémet bankokkal szembeni kamattartozását. A piac ideges — hangsúlyozzák a szakértők — és várható, hogy kisebb eseményekre is hevesen reagál a következő napokban. Az arany ára ezúttal a szokásostól eltérően nem emelkedett a dollár gyengülésével arányosan, hanem csökkent. A londoni tőzsdén délután 395 dollárral jegyezték a fém unciáját (31,104 gramm), s a szakértők úgy vélekednek, hogy váratlan politikai eseményektől eltekintve nincs olyan tényező, ami fölhajtaná az arany árát. (Reuter, AP—DJ) kit „A lengyel válság nem idézheti elő a Nyugat válságát” KÖZÖS PIACI ÁLLÁSFOGLALÁS A REAGAN-SCHMIDT TALÁLKOZÓ ELŐTT A Szovjetunió elleni amerikai szankciók megnehezítették a Közös Piac számára az eddigi halogató taktika folytatását: tegnap az EGK országainak külügyminiszterei a tárgyalóasztalhoz ültek, hogy színt valljanak a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban. De a brüszszeli értekezleten, ami közvetlenül megelőzte Schmidt és Genscher mai találkozását Reagan elnökkel, főként arra derült fény, hogy a külügyminiszterek két nehezen összehangolható dolgot próbálnak egyeztetni, a nyugati szolidaritás hangsúlyozását és ugyanakkor az amerikai szankciók követésének megtagadását. És fény derült arra is, hogy a Közös Piacon belül ugyancsak nagyok az ellentétek. Az egyik tábor — Franciaország, Olaszország és valamivel nagyobb készséggel a kompromisszumra Anglia —, jobban el akarja ítélni (igaz egyelőre csak szavakban) a lengyel szükségállapotot mint az NSZK vezette másik csoport, amely a jelenlegi helyzet mielőbbi megszüntetésére, a különböző lengyel társadalmi erők közötti párbeszéd megújításának konstruktív elősegítésére teszi a hangsúlyt. A lengyelországi helyzettel összefüggő, vagy az arra hivatkozó gazdasági reakciók át meg áthatják jóformán az egész világgazdaságot. Csupán jellemzésül és inkább kuriózumként idézzük itt a dél-afrikai Johannesburgból keltezett jelentést, amely szerint nem valószínű, hogy a vanádium világpiacára lényeges hatással lesznek a Szovjetunió ellen hozott amerikai szankciók; a vanádiumtermelők változatlanul remélik, hogy 4,5 millió libramfenynyiség körüli vanádiumpentoxidot fognak szállítani a Szibériát Nyugat-Európával összekötő földgázvezetékhez. Természetesen a földgázügyletben közvetlenül érdekelt országok — mindenekelőtt Nyugat- Németország — nem győzik hangsúlyozni, hogy ragaszkodnak a szerződéshez és bíznak benne, hogy a szankciók nem lassítják említésre méltóan a hálózat kiépítését. Egyedül Spadolini olasz miniszterelnök vetette fel, hogy országa esetleg félreteszi egy időre a közreműködést, de jobbára ez is gesztus csak, további nagy szovjet megrendelésre számítanak (lásd a Thomsonhoz és a Creusot Loire-hoz feladott 3,3 milliárd frankos megrendelést, illetve az olasz Nuova Industria 19 szávazytyúállomásra elnyert megbízatását). Amikor ez a beszámoló készül, még nem fejeződött be a Közös Piac külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása, de a kiszivárogtatott értesülések szerint az EGK-országok — csakúgy, mint a Közös Piacot tisztes távolban követni akaró Japán — nem mondanak le a megkötött és a készülő üzletekről, legfeljebb azt hajlandók kilátásba helyezni, hogy nem ugranak be látványosan az amerikaiak helyére, dé az USA-cégek a szankciók következtében lemondják az üzlet- jogot azt is leszögezték, hogy folytatják az élelmiszersegélyt a nélkülöző lengyel lakosság számára. A lényeg, persze, be lett csomagolva. Az EGK a szankciók követésének megtagadását a lengyel szükségállapot elítélésével köti öszsze, kiindulva abból az óhajból, hogy az EGK egységesnek és az USA-val szolidárisnak tűnjék. (Washingtonban ugyancsak elválnak a szavak és a tettek, ott is azt mondják, hogy nem akarják mélyíteni az árkot Amerika és Nyugat-Európa között.) Carrington brit külügyminiszter Brüsszelben kijelentette: „A lengyel válság nem idézheti elő a Nyugat válságát.’ Nem tudható, mennyire befolyásolta a külügyminiszterek állásfoglalását Jaruzelski tábornok és a közös piaci országok varsói nagyköveteinek megbeszélése. Tegnap reggel a lengyel vezető tanácskozásra kérette ezeket a diplomatákat, és a megbeszéléseket úgy időzítették, hogy a nagykövetek még idejekorán jelentést tehettek a brüsszeli konferenciának. Az üzenet tartalma nem ismert, ellenben nyilvánosságra került a Schmidthez intézett üzenet. Ebben Jaruzelski kinyilvánítja a reformpolitika folytatásának akaratát, és hangsúlyozza, hogy a katonai uralom nem tart tovább a szükségesnél. Bár az üzenet nem jelent határozott ígéretet a szükségállapot megszüntetésének időpontjára, az internáltak kiengedésére, a háromoldalú tárgyalások újrafelvételére. Bonn — jegyzi meg a Reuter jelentése — indokoltnak tartja a jóindulat előlegezését. Nyilván sok függ a nyugatnémet és az amerikai vezetők mai találkozásától is, de a jelentések legalábbis mostanáig arra vallanak, hogy az NSZK vezetői nem térnek le az eddig követett útról. Nem hallgatható el azonban az sem, hogy nyugat-európai körútja után Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes azt mondotta: úgy hiszi, hogy Nyugat-Európa néhány héten belül egy ütemre lép az amerikaiakkal. A kelet-nyugati kereskedelem körüli vita már a legújabb lengyelországi fejlemények előtt föllobbant. A hírügynökség emlékeztetnek a nyári ottawai csúcskonferenciára, ahol az Egyesült Államok kívánságára fölvették a közleménybe az alábbi meghatározást: „A nyugatiszövetségeseknek biztosítaniuk kell, hogy a kelet-nyugati kapcsolatok területén a gazdaságpolitika összhangban legyen a biztonság érdekeivel.” Ottawában egyúttal elhatározták, hogy tárgyalásokat kezdenek a stratégiai tilalmi listák felülvizsgálatáról. A COCOM első ilyen magas szintű tanácskozása most januárban lesz Párizsban. Az amerikaiak ezen megpróbálják majd reírni szövetségeseiket, hogy határőr.. különbséget tegyenek aközött, ami stratégiailag fontos és ami nem, de másrészt készek arra, hogy enyhítsék a „technológiai skála alsó végén” levő termékekre kimondott korlátozásokat. Mindezt a gazdasági recesszió és a világszerte növekvő munkanélküliség periódusában szeretnék keresztülhajtani az amerikai vezetők. Ugyanakkor sok jelentés utal arra, hogy magában az Egyesült Álla- mokban sem megy minden megrázkódtatás nélkül ez a dolog. A Rea- San által elrendelt szankciók 500 millió dollár értékű kereskedelmet ölelnek fel, és mindenekelőtt a magas technikát hordozó vállalatok kereskedelmi érdekeit sértik. A kereskedelmi minisztérium egyik főtisztviselője sajtóértekezleten tett ígéretet, hogy az amerikai kormány kárpótlást nyújt a szankciók által veszteségeket szenvedő cégeknek. Másrészt tervek vannak az újabb szankciókra is. A következő lépés a gabonaembargó lenne. Ezt azonban kétszer is meg fogják gondolni. De ha mégis kimondanák, úgy ezt nagyon megsínylenék az amerikai termelők, hiszen a Szovjetunióba irányuló export 80 százaléka agrártermék. A múlt évi 3,7 milliárd dolláros kereskedelemből 2,5 milliárd dollárt a gabonaeladások tettek ki. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium már jóformán teljesen felhasználta a fölöslegben levő mezőgazdasági termékek felvásárlására előirányzott összegeket, a farmerek pedig még igen nagy készletekkel rendelkeznek. . Máris hallatszanak hangok, amelyek az amerikai—szovjet agrárkereskedelem megzavarása miatt fokozott támogatást követelnek a termelők számára. Már az is nagy felzúdulást keltett, hogy Reagan a szankciók keretében elrendelte a hosszú lejáratú gabonaszállítási szerződésre vonatkozó tárgyalások felfüggesztését. Block mezőgazdasági miniszter szerint, „ennek semmi jelentősége sincs”, de az agrárérdekeltségek képviselői azt mondják, a tárgyalások , elhalasztása vissza fog ütni. A szovjet termés gyenge — hangoztatják , most különösen jó kilátások lettek volna arra, hogy nagy mennyiségeket rögzítsenek, és az új megállapodást a búzán és a kukoricán kívül egyéb termékekre is kiterjesszék. Emellett — hangoztatják — Moszkvában azt sem fogják elfelejteni, amikor eldöntik, hogy hol vásárolják meg a gabonát, hogy a szovjet hajók részére megnehezítették a bejutást az amerikai kikötőkbe. V. J.