Világgazdaság, 1982. január (14. évfolyam, 1/3248-20/3267. szám)

1982-01-05 / 1. (3248.) szám

4 • A spanyol fizetési mérleg hiánya a múlt évben az előzetes számítások szerint elérte az 5,3 milliárd dollárt (492,31 milliárd peseta), ami 8 százalékkal több mint 1980-ban — jelentette a gazdasági és kereskedelmi minisztérium. 4• Jugoszlávia takarékossági okokból újabb kereskedelmi képviseletek bezárását határozta el. A többi között 10 ausztriai, 11 franciaországi és 1 belgiumi iroda szünteti meg működését, elsősorban azok, amelyek túlnyomórészt importtevékenységgel foglalkoztak. A Hongkong kormányzója jó kilátásokkal kecsegtető tárgyalásokat folytatott a napokban kínai hivatalos személyiségekkel a gazdasági együttműködés fejlesztéséről. A többi között arról volt szó, milyen támogatást nyújthat a brit koronagyarmat a vele határos sumcsuni gazdasági övezet fejlesztéséhez. D0 Kanada és Zaire megállapodott, hogy együttműködik az afrikai ország erdőgazdaságának fejlesztésében. Zaire-ben van az afrikai kontinens erdőségeinek 38 százaléka, a kitermelést azonban eddig elhanyagolták. JELENTI Kanada belföldi össztermékének (GDP) indexe októberben a szezonnálisan kiigazított adatok alapján 142,5 pontra csökkent a szeptemberi 143,4-ről. (1971 – 100). A leggyorsabban a feldolgozóipar hanyatlott az országban. kínai tudósok új uránium-lelőhelyet fedeztek fel az ország délnyugati részében, Jünnan tartományban. Az Új-Kína hírügynökrség nem adott felvilágosítást a tartalékok nagyságáról. Pekingben titokban tartják az ország urániumtermelésének mennyiségét is.s új nevet kapott az iráni Pars hírügynökség. A teheráni parlament, a Medzslisz által megszavazott törvény értelmében az új név: Szazmane Khabarguzari Dzsomhuri Iszlami, azaz az Iszlám Köztársaság hírügynöksége, ille Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) két kölcsönt hagyott jóvá Pakisztán számára. Az összesen 105 millió dollárból az ország gázipari fejlesztési programját finanszírozzák. A kölcsön kamata évi 10,1 százalék, futamideje 20 év, a törlesztést kétéves türelmi idő után kell megkezdeni. ■ * GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK LENGYELORSZÁGBAN Értesülések a kamattartozások törlesztéséről A Lengyelországban bevezetett szükségállapot nem jelenti, hogy lemondtak volna a gazdasági reformról, bár annak egyes részeit nem lehetett január elsején életbe léptetni — hangoztatja a lengyel vezetés. A reform intézkedéseit most öntik végső jogi formába. A hírek szerint Jaruzelski miniszterelnök még januárban előterjeszti az átfogó gazdasági programot, amely „új modell Lengyelország szociális, politikai és gazdasági életében”. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint Lengyelországnak sikerült 350 millió dolláros kölcsönt kapnia a múlt év végén esedékes kamattartozások törlesztésére. Mint ismeretes, a lengyel vezetés az év első napján közzétett néhány rendeletet, amelyeket vagy azonnal, vagy legkésőbb február végéig életbe kívánnak léptetni a gazdasági reform keretében. Nyilvánosságra hozták az állami árbizottság tervezetét, amely az alapvető élelmiszerek és az energiaszolgáltatás árának rendkívül nagy mértékű emelését irányozza elő, és az intéz-kedéseket mint a reform egyik legfontosabb és elengedhetetlen alkotórészét jelöli meg. Egyes élelmiszerek ára, továbbá az energiaszolgáltatás díja két-háromszorosra, esetenként négyszeresre is drágul. Az áremelésre egyebek között azért is szükség van — közölték: Varsóban —, mert az utóbbi hónapokban rohamos ütemben emelkedett a lakosság betétállománya és a PAP hírügynökség megfogalmazása szerint ez is egyik oka volt a piacok összeomlásának és a gazdasági válság elmélyülésének. November végén a lakossági betétállomány meghaladta az ezermilliárd zlotyt, egy év alatt csaknem 300 milliárd zlotyval nőtt, holott a korábbi években csupán évi 10 milliárddal. Az árhivatal tervezete lakosonként átlagosan 11,00 zloty kompenzáció kifizetésével számol, ezzel 8900 zlotyra nőne a havi átlagjövedelem az országban. Arról is szó van, hogy a lakosság különböző rétegeit különböző mértékben kompenzálják az áremelkedések miatt. Szintén a reform részeként jelentették be, hogy megszüntetik a zloty kettős árfolyamát, egyidejűleg az eddigi kereskedelmi dollárárfolyamhoz képest 56,8 százalékkal leértékelik a zlotyt, így a jövőben egy USA dollárért 80 zlotyt kell fizetni, illetve ennyit adnak érte. Ez az intézkedés, valamint a zloty leértékelése a többi nyugati valutához és a transzferábilis rubelhez képest, azt szolgálja, hogy a lengyel vállalatokat az eddiginél jobban ösztönözzék az exporttermelésre. Január elejétől Lengyelországban bevezették a 42 órás munkahetet, jelentette a varsói rádió a munkaügyi minisztériumra hivatkozva. Havonta a 4 szombati munkanapból csak egy lesz szabad. A rendelkezés csak azokra a vállalatokra érvényes, amelyeket nem helyeztek katonai fennhatóság alá. Így a szállításban, a hírközlésben és a legtöbb nehézipari üzemben a katonai hatóságok szabályozzák a munkaidőt. A Reuter hírügynökség emlékeztet rá, hogy — tekintettel a katasztrofális gazdasági helyzetre — korábban a Szolidaritás szakszervezet vezetői is egyetértettek a 42 órás munkahét átmeneti bevezetésével, a korábbi 46 óra helyett. Az 1980-as augusztusi megállapodás a 40 órás munkahét bevezetését irányozta elő. Azt is bejelentették a munkaügyi minisztériumban, hogy — ünnepnapok kivételével — kötelezhetik a dolgozókat évi maximum 34—38 órás többletmunkára. A munkaügyi intézkedésekkel kapcsolatban Szacillo tábornok, a lengyel néphadsereg vezető politikai tisztje egy sajtókonferencián közölte: „Az ország katonai tanácsa számításba veszi az 1980 augusztusa óta megkötött egyezményeket.” A lengyel kormány semmi esetre sem akarja korlátozni a magánszektor gazdasági tevékenységét — idézi a varsói rádió Krzak pénzügyminiszter magángazdálkodóknak tartott beszédét. A találkozón a meghívottak beszámoltak a miniszternek arról, hogy a szükségállapot bevezetése óta, elsősorban a távközlés és a közlekedés korlátozása miatt nehezebben folytathatják gazdasági tevékenységüket, mint eddig. A miniszter az intézkedéseket ideiglenesnek nevezte, és közölte, hogy a vezetés az eddiginél nagyobb bankkölcsönökkel és adókedvezményekkel fogja ösztönözni a magángazdálkodókat. Az utóbbi napokban nyugati bankkörökben elterjedt a híre, hogy Lengyelországnak „sikerült megszereznie” azt a 350 millió dolláros kölcsönt, amelyet korábban kért nyugati hitelezőitől a múlt év végéig esedékes kamattartozások törlesztésére. A Reuter hírügynökség bécsi tudósítója úgy tudja, hogy az információ Rakowski lengyel miniszterelnök-helyettestől származik, aki most fejezte be NSZK-beli tárgyalásait. Lengyelország egyik hitelezője, a Creditanstalt-Bankverein osztrák bank szóvivője viszont úgy nyilatkozott, hogy mindeddig nem kaptak értesítést Lengyelországtól a kamattartozások átutalásáról. Ennek ellenére megbízhatónak tartja a nagyösszegű kölcsönfelvételről szóló hírt. Ismeretes, hogy az 1982. évi hitelek átütemezéséről a nyugati bankok csak akkor hajlandók tovább tárgyalni, ha Lengyelország maradéktalanul visszafizeti 450—500 millió dolláros tavalyi kamattartozását. Hogy ezt megtette-e, az néhány napon belül kiderül — mondják Londonban —, az ünnepek miatt ugyanis most tovább tart az átutalás, mint más esetekben. Találgatások folynak, milyen forrásból kaphatta Lengyelország a nagy összeget,miután kölcsönkérelmét a nyugati bankok korábban határozottan visszautasították. „A Marshall-programhoz hasonló segítségre lenne szüksége Lengyelországnak a Nyugattól” — idézi az AP—DJ hírügynökség Brzezinskit, a korábbi amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadót. Egyes amerikai bankok állítólag fontolgatják, hogy 20 milliárd dolláros állami és magánbankkölcsönre tegyenek javaslatot a nyugati kormányoknak. Sokan azonban időszerűtlennek tartják a javaslatot, tekintettel a Reagan-kormány ismert gazdasági szankcióira. (A lengyel gazdasági reformról lásd sajtószemlénket a 3. oldalon.) 1982. JANUÁR 5. Egyszámjegyű infláció az USA-ban Az USA-ban — 1978 óta először — 10 százalék alá esett 1981-ben az inflációs ráta —, állapították meg a washingtoni kormány szakértői azután, hogy nyilvánosságra hozták a novemberi drágulási adatokat, amelyek szerint a hónapban szezonális kiigazítással számolva a fogyasztói árak emelkedése 0,5 százalékkal éves szinten 6 százalékra lassult, így az év első 11 hónapjában az átlagos, drágulási ütem 9,2 százalék volt, szemben a tavalyi ,egész évi 12,4 százalékkal. Az idén az amerikai autóiparban 6,26 millió személygépkocsit állítottak elő, a tavalyi 6,37 millióval szemben — jelentette a Ward’s Automotive Report című szaklap. Az idei 1,8 százalékos visszaeséssel az autóipar termelése 20 év óta a legalacsonyabb szintre csökkent. A haszonjárművek termelése ugyanakkor 2,4 százalékkal nőtt, a tavalyi 1,64 millióról 1,67 millióra. (AP, DJ, APA) Az USA liberalizálja Kínába irányuló technológia-exportját Az amerikai kereskedelmi minisztérium december 29-én új exportszabályozási rendeleteket adott ki, ezek lehetővé teszik, hogy az amerikai vállalatok az eddiginél korszerűbb technológiájú termékeket exportálhassanak Kínának. A liberalizálás révén kivihetők elektronikus számítógépek, számjegyvezérlésű szerszámgépek és egyéb berendezések, még akkor is, ha ezek végső felhasználója Kínában a katonaság. Az új listán szereplő termékek jó részét tilos a többi szocialista országba exportálni. A Kínával kapcsolatos könnyítéseket akkor hozták nyilvánosságra, amikor az amerikai elnök bejelentette, hogy szigorítják a Szovjetunióba irányuló korszerű technológiai termékek exportját. A Kínára vonatkozó új exportszabályokat hosszas amerikai vizsgálat után hozták; a könnyítéshez az is hozzájárult, hogy Peking vállalta: az említett berendezéseket később nem értékesíti olyan országokban, amelyek az USA tilalmi listáján szerepelnek. „Nemzeti érdekünk, hogy elősegítsük egy erős, biztonságos és baráti Kína fejlődését” — hangzik a minisztérium közleménye. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Nagyarányú exportnövekedés az idei vietnami népgazdasági tervben Az export 45 százalékos növelését és az élelmiszertermelés önellátásának megvalósítását tűzi ki célul az 1982-es vietnami népgazdaságiterv, amelyet december utolsó napjaiban hagyott jóvá a parlament. Pham Van Dong miniszterelnök parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítanak az olaj- és a földgázipar fejlesztésére, és ezen a területen fokozzák az együttműködést a Szovjetunióval. Vietnam exportcikkeit főként a szén, a gumi, a faáruk és a mezőgazdasági termékek alkotják, a kivitel 65 százaléka a szocialista országokba irányul, a többi pedig jórészt i Japánba, Szingapúrba, Laoszba és Hongkongba. Külföldi szakértők kétségbe vonják, hogy a nagyszabású exportnövelési tervet sikerül megvalósítani, a 16 millió tonnás élelmiszertermelési előirányzat viszont szerintük is teljesíthető, jóllehet ezzel sem szűnik meg a tartós élelmiszerhiány, amelyet a szállítási nehézségek csak tetéznek. A Közös Piac és a többi fejlett tőkésország, mint ismeretes, Vietnam kambodzsai szerepe miatt 1979 elején felfüggesztette segélyeit., A legtöbb támogatás a Szovjetunióból érkezik. Megfigyelők rámutatnak, hogy ezen belül előtérbe kerültek a hosszú távú beruházások, köztük vízerőmű-gátrendszerek építése Észak-Vietnamban, részvétel a szénkitermelésben, a cementtermelésben, a kávé-, a tea- és gumitermesztésben az ország középső részein. Ezek a beruházások elsősorban hosszú távon járulnak hozzá az élelmiszerellátás javításához, az új gátak viszont már az idén is javítják az északi területek öntözését. Az idei népgazdasági terv a nemzeti össztermék 4, a mezőgazdasági termelés 8 és az ipari termelés 5 százalékos növekedését irányozza elő. A miniszterelnök parlamenti beszédében elmondta, hogy a fejlesztés középpontjában a mezőgazdaság áll, amely fel tudja szívni a munkaerőfelesleget. Utalt arra, hogy igen lassú az új gazdasági övezetek benépesülése. Arról is szólt, hogy az ország exportja ma még szinte kizárólag mezőgazdasági termékekből, kézműipari-kisipari árukból, nyersanyagokból áll, holott megfelelő minőséggel egyes iparcikkek is külpiacra találhatnának. (Reuter, AP—DJ, MTI) Csökken az életszínvonal Jugoszláviában Elfogadták az idei gazdaságfejlesztési tervet Nehéz és sorsdöntő év lesz az 1982-es Jugoszláviában — állapították meg a felszólalók a szövetségi parlament múlt heti ülésén, amelyen elfogadták az 1982-re szóló költségvetési és gazdaságfejlesztési tervet. Az előirányzat szerint a reálbér 1 százalékkal fog csökkenni, a nemzeti össztermék (GNP) 2,5 százalékos emelkedésével lehet számolni. Az 1981-es GNP növekedést 2,4 százalékosra becsülik, az eredeti terv 3,2 százalékot irányzott elő. Az 1982-es terv értelmében 15 százalékra kell leszorítani az infláció ütemét, amely tavaly 40 százalékos volt. Az ipari termelés az idén 3,5 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 4 százalékkal, a foglalkoztatottak száma 2 százalékkal, a termelékenység 0,5 százalékkal nő. Az idén Jugoszláviában a GNP 29 százalékát kívánják beruházásokra fordítani, szemben az 1981-es 38 százalékkal. Az elfogadott gazdaságfejlesztési terv óv a további hitelek felvételétől, szorgalmazza a külföldi adósságok csökkentését. Nyugati bankkörökben mindenesetre úgy tudják, hogy a jugoszláv nemzeti bank 1982-ben 3,5 milliárd dollár külföldi kölcsönt és hitelt kíván felvenni, szemben a tavalyi 2,2 milliárd dollárral. A becslések szerint 1982-ben Jugoszlávia 2,3 milliárd dollárt fog visszafizetni 18 milliárd dolláros adósságából. Az idei tervben az 1981-es 10,5 milliárd dolláros export 8,5 százalékos emelését irányozták elő, egyidejűleg a külföldi gépek és berendezések importját a felére, a fogyasztási cikkek bevitelét jelentősen csökkenteni kívánják. Az importvisszafogás nem érinti a nyersanyagokat, ezek bevitele 1982-ben 5,5 százalékkal nő. A számítások szerint a jugoszláv fizetési mérleg hiánya az idén 500 millió dollár lesz, szemben az 1981-es 1,5 és az 1980-as 2,3 milliárd dollárral. A szövetségi költségvetési tervezet az állami kiadások 23 százalékos növekedését irányozza elő, ez nominálértékben azonos a nemzeti össztermék növekedésével. A Tanjug hírügynökség adatai szerint a költségvetési kiadásoknak több mint a felét honvédelmi célokra fogják fordítani az idén. Az utóbbi években a jugoszláv nemzeti jövedelemnek 6 százalékát szánják nemzetvédelemre. (Reuter, MTI) KUBAI TERVEK A kubai gazdaság az idén ismét csak mérsékelt, 2,5 százalékos ütemben fejlődik, elsősorban annak következtében, hogy a cukor világpiaci ára várhatóan alacsony marad, miközben az importtermékek tovább drágulnak. A nyugati hírügynökségek szerint egyebek között ezt közölte a kubai parlament képviselőivel Pérez tervezésügyi miniszter az idei kubai népgazdasági terv ismertetésekor. Elmondta, hogy a tavalyi esztendő, amikor a gazdaságnövekedési ütem 12 százalékos volt, az ipari termelés 12, a mezőgazdasági termelés pedig 9 százalékkal nőtt, gazdasági szempontból a forradalom óta eltelt időszak legjobb éve volt. A munka termelékenysége 10 százalékkal nőtt. A kubai pénzügyminiszter arról számolt be, hogy a múlt évben 785,2 millió peso hiány keletkezett a költségvetésben, az 1980. évi közel 250 milliós deficit után. A hiány nagyfokú növekedését a cukorárak esésével, a növénybetegségek következményeinek felszámolása miatt felmerült pótlólagos kiadásokkal, a társadalombiztosítási kiadások növekedésével és az árszubvenciók fokozásával magyarázta. A parlament által elfogadott idei költségvetés 9,8 milliárd peso kiadását irányozza elő a tavalyi 11 milliárddal szemben. A Reuter havannai keltezésű jelentése szerint menesztették a kubai Rodriguez belkereskedelmi minisztert és Hernandezt, az állami albizottság vezetőjét, miután közfelháborodást keltettek a közelmúltban bevezetett éttermi és kávéházi áremelések. A kubai parlament újjáválasztotta a 44 tagú minisztertanácsot, a belkereskedelmi miniszter és az árbizottság elnökének posztja azonban üresen maradt. E tárcák élére később neveznek majd ki új vezetőt. A parlament ülése előtt a kubai párt politikai bizottsága és a minisztertanács közös közleményben bírálta a két minisztériumot, amiért súlyos hibákat követtek el az áremelések alkalmazásában, s egyúttal további intézkedésig a korábbi szinten befagyasztották az árakat. A kormány eredetileg az éttermi árak 11—30 százalék közötti emelését rendelte el, a gyakorlatban azonban sok étel árát több mint 100 százalékkal drágították, ami elégedetlenséget keltett a lakosság körében. (Reuter) musmimm A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közéletek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V. József Nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 82.3102/9-01 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. u.: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán 41 Történelmi mimkanélküliségi csúcs Belgiumban Belgium történelmében soha nem látott méreteket öltött a munkanélküliség december közepén: az aktív lakosság immár több mint 10 százaléka, azaz 418 ezer ember maradt munka nélkül. A november végét követő két hét alatt 5 ezer fő került az utcára, a munkanélküliek aránya így hirtelen 9,9 százalékról 10,1 százalékra emelkedett. Megjegyzendő: az EGK statisztikai hivatala, az Eurostat Belgium esetében 12,8 százalékos munkanéküliségről adott hírt, s ez azt jelenti hogy — az arányokat tekintve — az egész Közös Piacon Belgium van a legrosszabb helyzetben. A helyzet javulására az idén sem igen lehet számítani. A brüsszeli gazdasági minisztérium becslései szerint januárban az állást keresők száma elérheti a 450 ezret is, elsősorban a közmunkaprogramok viszszafogása és a gazdaság gyengélkedése miatt. A jóslattal egyetértett Eyskens volt kormányfő, új gazdasági miniszter is, aki szerint elsősorban a lanyha házépítkezési kedvvel és a szűkös állami erőforrásokkal gyürkőző építőiparra várnak nehéz napok. Ami a belga gazdaság egészét illeti, a föllendülés csak 1982. második felére várható, addig a gazdasági tevékenység stabilizálódik, de nem lehet kizárni az újabb visszaesés lehetőségét sem. Mindezek fényében nem tűnik meglepőnek pénzpiaci szakértők azon véleménye, hogy 1982-ben elkerülhetetlenül bekövetkezik a belga frank leértékelése. A nézetek csak atekintetben oszlanak meg, hogy a devalválásra mikor és milyen mértékben kerül majd sor. Sokak szerint még januárban 10—15 százalékos hivatalos leértékelés lesz, mások úgy vélekednek, hogy a kormány legalább a második negyedévig várni fog, s akkor 5—10 százalékos devalválást határoz el. A belga valuta árfolyama egyébként jobban zárta a tavalyi évet, mint ahogyan elkezdte; mindez a vállalkozóknak az új jobbközép kormánykoalícióba vetett fokozott bizalmát tükrözi. (Reuter, AP—DJ)