Világgazdaság, 1982. június (14. évfolyam, 104/3351-125/3372. szám)
1982-06-01 / 104. (3351.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1982. JÚNIUS 1., KEDD XIV. ÉVFOLYAM, 104. (3351.) SZÁM A világkereskedelemre leselkedő veszélyek A Wharton Intézet tanulmánya Az a tény, hogy emelkedik számos ország olajvásárlásokból eredő adóssága, és az USA-ban tartós a kereskedelmi deficit, az évtizedben a világgazdaság összeomlásához vezethet — figyelmeztet a pennsylvaniai egyetemen Wharton Intézete. Egy ilyen összeomlás a világazdaság átstrukturálódásához vezethet, amelyben a jelenlegi egységes világpiac helyét regionális kereskedelmi kapcsolatok foglalják el. Ahogy az egyes országok olajimport-számlája nő, a nemzetközi adósságterhek és a nemzetközi pénzügyi rendszer egyre törékenyebbé válik — állapítják meg a tanulmány szerzői. 1981-ben a fejlődő országok adósságállománya becslések szerint 530 milliárd dollár volt, jórészt az olajimport következtében és ennek jelentős része behajthatatlan tartozás. Az USA nagyban hozzájárult a nemzetközi pénzügyek instabilizálásához azáltal, hogy erősen bővítette a nemzetközi pénzforgalmat és a hetvenes években összességében mintegy 140 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet halmozott fel. Ez a „könnyed” pénzpolitika hozzájárult a nemzetközi inflációs spirál kialakulásához és az adósságok felhalmozódásához, s mindez ma már a nemzetközi pénzügyi rendszer működőképességét veszélyezteti. Az intézet szerint sem az arab országok, sem a nemzetközi pénzintézetek nem képesek tartósan nagy pénzügyi hiteleket nyújtani az olajimportőröknek. Ez a tarthatatlan állapot könnyen az adósságok eltörléséhez vagy a másik oldalról a visszafizetés megtagadásához, az arab olaj vásárlásának visszaeséséhez, de akár katonai konfliktushoz is vezethet — szögezi le a tanulmány. Ha a pénzügyi bizonytalanság gazdasági összeomlást okoz, akkor ez valószínűleg véget vet a világméretű kereskedelmi kapcsolatoknak és előtérbe helyezi a feldolgozóiparral bíró és az olajjal vagy egyéb természeti erőforrásokkal rendelkező országok közti regionális kereskedelmi kapcsolatokat. Ilyen természetes régiók lennének az USA, Mexikó és Kanada, Kína és Japán, Nyugat-Európa és az afrikai vagy arab országok; végül a Szovjetunió, Kelet-Európa és az arab országok — véli a tanulmány. A másik lehetséges következmény az OPEC széthullása lehet, elsősorban az USA fokozott energiaönellátása következtében. A tanulmány szerint mindezek a megrázkódtatások elkerülhetők lennének, ha az USA véget vetne a deficites költségvetésnek és leszorítaná a magas inflációt, és ha nemzetközi megállapodást kötnének az olajadósságok leszorítására. Egy ilyen együttműködés igen nehéz, hiszen rövid távon sokak érdekeit sértené — ismeri el a Wharton Intézet. Ha azonban a fő kereskedő államok nem képesek sikeres együttműködésre, akkor a nemzetközi rendszert feszítő problémákat a jelenlegi rendszer robbanásszerű széthullása fogja megoldani. (AP— DJ) ' ‘ WASHINGTON KÉTARCÚ POLITIKÁJA A SZOVJETUNIÓVAL START-tárgyalások és exporthitel Reagan amerikai elnök szigorúbb hitelkorlátozásra szeretné rábírni szövetségeseit a Szovjetunióval szemben, a témát felhozza mind a versailles-i tőkés csúcson, mind a közelgő bonni NATO- értekezleten. Nyilatkozatával egyidőben jelentették be washingtoni hivatalos helyen: június 29-én, Genfben megkezdődnek a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti tárgyalások a stratégiai fegyverek csökkentéséről. Washington a Szovjetuniónak nyújtott hitelek további korlátozására szeretné rábírni szövetségeseit — fejtegette Reagan amerikai elnök. A Time hírmagazinnak adott interjújában közölte: a jelenlegi helyzetben igen hatékony eszköz lenne a Szovjetunióval szemben, ha a Nyugat egységesen csökkentené a hitelek folyósítását. Reagan szerdán indul Nyugat-Európába, s látogatásának különös jelentőséget ad, hogy közeleg a hét vezető tőkésország versailles-i csúcskonferenciája és a NATO bonni értekezlete, ahol az elnök bizonyosan előhozza a hitelmegszorítások kérdését. „A nyugati szolidaritás nélkül a Szovjetúráéval, folytatandó fegyverkorlátozási tárgyalásokon sem számíthatunk sikerre. Ez lesz legfőbb üzenetem, amit Nyugat-Európába magammal viszek” — mondta az elnök. A Reagan-nyilatkozattal csaknem egyidőben jelentették be Washingtonban, a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott egymással a stratégiai fegyverek csökkentéséről folytatandó tárgyalások (START) megkezdésében. Az idézett washingtoni kormányfunkcionáriusok szerint a tárgyalások már június végén, Genfben meg is indulhatnak. Ezt követően pedig előbb-utóbb a két államfő is tárgyalóasztalhoz ülhet. (Reuter, AP— DJ, MTI) VILÁGBANK-KÖLCSÖNT A Világbank több mint 300 millió dolláros kölcsönt nyújt Törökországnak a gazdasági nehézségek áthidalásához. A pénzintézet szóvivője elmondotta, hogy Törökországnak azért van szüksége a világbank segítségére, mert magánbankok még mindig nem hajlandók hitelezni neki, noha gazdasági helyzete jelentősen javult. A Világbank által nyújtott kölcsönt teljes egészében az import finanszírozására fordítják; nem költhetik más forrásból is fedezhető áruk, valamint luxuscikkek, katonai és félkatonai, illetve nukleáris berendezések vásárlására. Szakértők becslése szerint Törökországnak 1982-ben és 1983-ban öszszesen 404,5 milliárd dollár külső anyagi segítségre lesz szüksége. A mostani, 304,5 millió dolláros kölcsön része annak a Világbank ÖRÖKORSZÁGNAK által támogatott struktúraváltoztatási programnak, amely Törökország súlyos gazdasági gondjait hivatott orvosolni, s amelynek végrehajtásához a pénzintézet 1980 márciusa óta már csaknem 600 millió dollár kölcsönt bocsátott rendelkezésre. A Világbanknál úgy értékelik, hogy Ankara eddigi intézkedései eredményesek voltak az adópolitika, az adósságtörlesztés, az energiaárak rendszerének megreformálása területén és más problémák megoldásában. Külön hitelakció keretében a Világbank további 88 millió dollár kölcsönt hagyott jóvá az isztambuli csatornahálózat korszerűsítéséhez. Ennek eredményeként a jövőben jóval kevesebb szennyvíz kerül a várost a környező vizekbe: az Aranyszarv-öbölbe és a Márványtengerbe. (MTI) Párizsi törekvések az arab A megvitatott lényeges kérdésekben a francia és a szaúdi álláspont egybecseng — hangzik a Cheysson francia külügyminiszter rijádi látogatásáról kiadott hivatalos szaúdi értékelés. A francia diplomácia sikerként könyvelheti el a tárgyalásokat, amelyek fő célja éppen az volt, hogy leszereljék azokat az arab indulatokat, amelyeket Mitterrand elnök márciusi izraeli látogatása és egyáltalán a szocialista kormány korábbinál egyensúlyozóbb közel-keleti politikája keltett. Hogy Franciaország továbbra is igényt tart az arab országokkal folytatott kapcsolataiban Giscard elnök idején és tradicionálisan is kivívott rangra, azt az is jelezte, hogy Mauroy francia miniszterelnök a bejrúti francia nagykövet- kapcsolatok ápolására jég elleni merénylet ellenére a múlt héten Libanonban tárgyalt. A Cheysson látogatása idején a szaúdi Al-Rijád című lapban megjelent nyilatkozatában Jobert francia külkereskedelmi miniszter éppen azt bizonygatta, hogy Franciaország arab kapcsolataiban minden a legnagyobb rendben van. A francia—arab kereskedelem prosperál: tavaly Szaúd-Arábiával a forgalom 75 százalékkal 75,6 milliárd frankra, Algériával több mint háromszorosára, 7,7 milliárd frankra ugrott. Az év első felében a Szaúd- Arábiába menő francia export 460 millió dollárra szökött a tavalyi azonos időszak 280 millió dollárjáról. Gyorsan nőtt tavaly az iraki kereskedelem is: az 1980-as 1,7 milliárd frankról 2,6 milliárdra. Jobert arról nem szólt, hogy az adatokban benne van-e Franciaországnak az arab világba irányuló, gyorsan növekvő fegyverkivitele. Az egyik fő vevő Szaúd-Arábia, de jelentősek a fegyvereladások Líbiának is, ahova Cheysson a napokban, Tunisz után ellátogat. A külügyminiszter támogatásáról biztosította Szaúd-Arábia korábban kudarcot vallott közel-keleti rendezési elképzeléseit, és kifejtette: helyesnek látná, ha az EGK új álláspontot dolgozna ki az arab—izraeli konfliktussal kapcsolatban. Felajánlotta Franciaország közvetítését az iraki —iráni konfliktusban is. Az utóbbi volt a fő témája a Perzsa-öböl menti országok Együttműködési Tanácsa külügyminiszterei rendkívüli ülésének. A Tanács felszólította Iránt, hogy vessen véget a háborúnak, mondván: így lehet csak elkerülni a térségben a külső beavatkozást. (Reuter, AP—DJ) . NAPRÓL NAPRA + AZ EXPORTFŐVÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG előmozdításáról adott ki együttes utasítást a külkereskedelmi miniszter, a pénzügyminiszter és a MNB elnöke. (3. oldal) + A MAGYAR—MEXIKÓI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK erősítésének egyik fó lehetősége közös vállalatok és termelési kooperációk létesítése a közép-amerikai országban. (3. oldal) + KUBA CUKORTERMELÉSE ELMARAD A TERVTŐL, elsősorban a hosszú szárazság és a növényvédőszerek hiánya miatt. (8. oldal) + KUBÁBAN A MEZŐGAZDASÁGI KISTERMELŐK KONGRESSZUSÁN áttekintették a szövetkezeti mozgalom öt évének eredményeit. (5. oldal) + IRÁNYZATOK HARCA JELLEMZI AZ AMERIKAI KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁT, s ez sok tekintetben felhígítja az elnök által meghirdetett eredeti koncepciót. (4. oldal) + FRANCIAORSZÁG FELEMELI ZIMBABWÉNEK NYÚJTOTT SEGÉLYEINEK ÖSSZEGÉT — jelentették be Mugabe párizsi látogatásának végeztével. (2. oldal) AZ AMERIKAI ACÉLIPAR az év vége előtt nem számít javulásra — nyilatkozta Roderick, a US Steel elnöke. (8. oldal) Az argentin húsexport várható nehézségei A háborús konfliktusnak nem lesznek súlyosabb gazdasági következményei Argentínára nézve — jelentette ki Alemann gazdasági miniszter —, a gazdaság napjainkban jobban elbír egy háborút, mint hat hónappal vagy egy évvel ezelőtt. Az inflációt sikerült a korábbi 200 százalékról 50—60 százalékos éves rátára leszorítani, s időközben kereskedelmi aktívumot is kiépíteni. Élelmiszerekből Argentína el tudja látni önmagát, energiából is elegendő van. „E két tényező segítségével akármeddig kitarthatunk” — közölte Alemann a dublini rádiónak adott nyilatkozatában. A gazdasági miniszter szavaival ellentétben áll Tandra földművelési és állattenyésztési miniszterhelyettes véleménye, aki szerint a húspiacon kritikussá válhat a helyzet, ha elhúzódik a Falkland-konfliktus és vele az EGK által az argentin árukra kimondott embargó. A tilalom miatt bezárultak az európai és elsősorban a legfontosabb, a brit piac kapui az argentin hús előtt. Nagy-Britannia tavaly 118 millió dollár értékű argentin húst vásárolt, idén pedig 140 millió dollárért akart importálni. A friss hús mellett nagy mennyiségű marhahús-konzervet is vásárolt Anglia. A húseladások a válság kirobbanása előtt kötött szerződések révén július közepéig biztosítva vannak. „Az argentin hústermelők számára feltétlenül szükséges, hogy a Falkland-válság gyors megoldást nyerjen” — fűzte hozzá a miniszterhelyettes. A közös piaci embargó hatásának kivédésére az Andesi Paktum öt tagállam (Bolívia, Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela) anyagi segítséget ajánlott fel közös alapjából Argentínának. A részletek egyelőre nem ismeretesek. A jövő héten a latin-amerikai gazdasági rendszer (SELA) kormányainak megbízottjai tanácskoznak Caracasban, hogy miként támogathatnák Argentínát Nagy-Britanniával támadt konfliktusában. A SELA- hoz 25 latin-amerikai ország tartozik. . Galtieri argentin államfő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy országa katonai segítséget kér a latin-amerikai országoktól és esetleg más államoktól, ha a fronthelyzet ezt szükségessé teszi. Szombati beszédében élesen támadta az EGK Argentína-ellenes szankcióit, amelyekre válaszul Argentína több nyugat-európai ország légitársaságától megvonta a leszállási jogot Argentína repülőterein. (Reuter, APA) Elhalasztották az argentin gabonatanács vezetőjének moszkvai látogatását Az eredetileg tervezettnél egy héttel későbbre, június 7-re halasztották David Lacrozénak, az argentin gabonatestület vezetőjének moszkvai tárgyalásait. A hírt argentin hivatalos források jelentették be az utolsó pillanatban —május 30-án —, de az időpont módosításának okát nem közölték. Régebbért ismeretes, hogy Lacroze azzal a szándékkal utazik háromnapos látogatásra a szovjet fővárosba, hogy a második félévben várható szovjet gabonavásárlásokról puhatolódzzon. Tavaly a Szovjetunió volt Argentína legnagyobb gabonavevője, a 15 millió tonnára becsült argentin gabonatermésnek mintegy 85 százalékát vásárolta meg. Április óta viszont a Szovjetunió általában tartózkodik a vásárlásoktól és felújította a lengyelországi szükségállapot bevezetése miatt megszakított gabonatárgyalásokat az Egyesült Államokkal. Bizonyos adatok szerint a Falkland-válság nem befolyásolja az argentin gabona elhajózását (lásd cikkünket a 8. oldalon), a délamerikai országot mindenképp súlyosan érintené legnagyobb vevőjének elvesztése, hiszen az idén is tekintélyes feleslege van. Argentína az idén legalább 8 millió tonna gabonát szeretne a Szovjetunióba exportálni, Lacreze moszkvai utazása e kívánatos üzlet előkészítését szolgálja. (Reuter) Találgatások a francia gazdaságpolitika irányváltásáról A francia gazdaságpolitikát és a frank helyzetét illető nyilatkozatok és ellennyilatkozatok jegyében telt el a hétvége, minek következtében a hét vezető tőkésország versailles-i csúcstalálkozóját illetően a kép még zavarosabb lett, a frank pedig alighanem még erősebb nyomás alá kerül. Mauroy francia miniszterelnök a Le Nouvel Observateur című hetilap pénteken megjelent számában talányos kijelentéseket tett, amelyekből a megfigyelők azt olvasták ki, hogy a francia kormány — megsokallva a gazdaságösztönző politika költségeit — irányváltásra készül. Mauroy csak annyit mondott ugyan, hogy „Franciaország nem élhet soká együtt magasabb inflációs rátával, mint fő versenytársai” és „a kormány intézkedéseket tesz a túlzott béremelkedések megfékezésére”, de Párizsban és másutt messzemenő következtetéseket vontak le e szavakból. Annál nagyobb meghökkenést keltett, amikor Mitterrand elnök az amerikai ABC televíziós társaságnak adott nyilatkozatában vasárnap leszögezte: Franciaország nem hagy fel jelenlegi politikájával, hiába 14 százalékos az infláció, s hiába duzzad a költségvetési deficit A tanácstalanságot fokozta, hogy az elnök egy másik interjúban, amelyet a Párizsban megjelenő International Herald Tribune-nek adott, nem zárta ki a frank leértékelésének lehetőségét, az Elyséepalota szóvivője viszont azonnal megcáfolta ezt, Mitterrand még csak nem is érintette ezt a témát — mondta. A cikk szerzője azonban ragaszkodik állításához, s akár tanúkat — a többi jelenlevő amerikaiújságírót — is kész felvonultatni. Lehetséges persze, hogy a hírügynökségek mind Mauroy, mind Mitterrand nyilatkozatának és a cáfolatoknak túl nagy feneket kerítettek, ami Versailles előtt nem meglepő. Előfordulhat, hogy műhibáról van szó, az egyeztető mechanizmus rosszul működött. Párizs szerencséjére — az események értékelése szempontjából azonban balszerencséjére — tegnap a pünkösdi ünnepek miatt az összes tőzsde zárva tartott, így a francia valuta árfolyamában nem mutatkozhatott meg a dolog. Mindenesetre Franciaország tárgyalási pozíciói nem erősödtek, bizonyára akadnak, akik az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok mögött hajlamosak lesznek a francia szocialista vezetés meghasonlottságát látni. (Reuter, MTI, AP—DJ)