Világgazdaság, 1982. július (14. évfolyam, 126/3373-148/3395. szám)

1982-07-01 / 126. (3373.) szám

1982. JÚLIUS 1. Az első negyedévi szovjet külkereskedelem Idén az első negyedévben 13 szá­zalékkal nőtt a Szovjetunió külke­reskedelmi forgalma az egy évvel ezelőttihez képest. A külkereske­delmi minisztérium most közzétett adatai szerint az első háromévi for­galom 28,5 milliárd rubel volt, en­nek csaknem a felét, 14 milliárd rubelt a szocialista országokkal bo­nyolították le. A­ fejlett tőkésországokkal folyta­tott szovjet külkereskedelem 17 szá­zalékkal 9,43 milliárd rubelre nőtt. Továbbra is az NSZK a legnagyobb partner, a forgalom értéke 1,64 mil­liárd rubel volt. Elsősorban a föld­gázért és más nyersanyagokért kért magasabb árak következtében az NSZK-ba irányuló szovjet export az idei első negyedévben több mint a duplájára nőtt és így elérte a 920 millió rubelt. A Szovjetunió legnagyobb külke­reskedelmi partnere az NDK, az el­ső negyedévi forgalom 2,86 milliárd rubel volt. Az USA-val is megdup­lázódott a szovjet külkereskedelem, elsősorban az amerikai gabonaszál­lításoknak köszönhetően. A teljes forgalom értéke 1 milliárd rubel volt. A Reuter hírügynökség a je­lentésből kiemeli, hogy a szovjet— francia forgalom az első három hó­napban 14 százalékkal 818 millió rubelre esett vissza. A szocialista országok közül Bul­gária, Románia és Csehszlovákia az első negyedévben többet exportált a Szovjetunióba, mint amennyit on­nan importált. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelem az első negyedévben 3,6 milliárd rubel volt, kevesebb, mint egy évvel korábban. (Reuter) Gazdasági stabilizáló intézkedéseket sürgetett a jugoszláv pártkongresszus Sürgős gazdaságstabilizáló intéz­kedéseket várnak a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének küldöttei — ezzel összegezhető a most befe­jeződött XII. kongresszus. Mint a Központi Bizottság beszámolója és a hozzászólások is hangsúlyozták, súlyos gazdasági nehézségek ta­pasztalhatók az országban: az utób­bi két évben az infláció 40 száza­lékos volt, 19,3 milliárd dollárra nőtt a külföldi adósság, alacsony a munka termelékenysége, a megen­gedhetőnél nagyobb összegeket for­dítanak beruházásokra az egyes vállalatok és köztársaságok. A kongresszus határozata, gazdasági kérdésekről szólva, kiemeli, hogy a legfőbb figyelmet az export nö­velésére kell fordítani, ezen belül is a nyugati export fokozására, egyidejűleg azonban nem szabad elhanyagolni a mezőgazdaságot sem. Intézkedéseket sürget a kongresszus határozata a fizetési mérleg deficitjének csökkentésére, a gazdasági hatékonyság növelésé­­re. Ezzel kapcsolatban megjegyzen­dő, hogy volt olyan felszólaló a kongresszuson, aki javasolta, hogy egy vagy két éven belül hívjanak össze rendkívüli pártkongresszust, amely megvizsgálja, hogyan haj­tották végre a most követelt hatá­rozatokat. A kongresszus végeztével a meg­választott új Központi Bizottság elnöksége első ülésén egyéves meg­bízatási időre Ribicsicset választot­ta meg elnökévé, Sztojanovicsot pedig két évre titkárává. (Reuter, MTI) Howe pénzügyminiszter nyilatkozata a gazdasági kilátásokról Újabb sztrájk veszélyezteti a brit államvasutakat A­ brit kormány költségvetési de­ficitre­­vonatkozó előirányzatát a Falkland-válság költségei nem te­szik irreálissá — hangsúlyozta Howe brit pénzügyminiszter a Reuter hírügynökségnek adott nyi­latkozatában. Hangoztatta, hogy a katonai akció költségei csak sze­rény tételként szerepelnek az állam teljes­ hitelfelvételi igényében, amelyet a most folyó pénzügyi év­re 9,5 milliárd fontra becsült. A pénzügyminiszter nem szólt azokról a híresztelésekről, ame­lyek szerint minisztériuma újabban úgy látj­a, ,hogy az infláció az év végéig 8 százalékra csökken, azaz alacsonyabb lesz a költségvetés­ben becsült 9 százaléknál. A legtöbb gazdaságkutató Intézet azt jósolja, hogy a jövő év köze­pére megáll az infláció esése, a London Business School legutóbbi jóslata szerint 1984 végére a drá­gulás ismét kétszámjegyűvé válik. A legtöbb tanulmány szerint a kormány inflációellenes politikáját elsősorban az veszélyezteti, hogy a megélénkülés felgyorsulásával ma­gasabbak lesznek a béremelések is. Howe azonban ez ügyben bizakodó, arról beszélt, hogy szerinte komoly fordulat ment végbe a béralkuhoz való hozzáállásban, különösen a magánszektorban. A kormány egyébként éppen most vizsgálja, hogyan alakult az idei bérforduló, és mik a kilátások a következő év­re. Howe szerint az a tény, hogy az országos vasutas szakszervezet (NVR) hétfőn felfüggesztette sztrájkját, azt mutatja, hogy a kormánynak az önmérsékletre szóló felhívása már az állami szektorban is kezd visszhangra lelni. Vélemé­nye szerint a bérmegállapodások további mérsékléséhez a kormány­nak folytatnia kell propagandáját a kár, a termelékenység, az inflá­ció, a beruházások és a munkahe­lyek összefüggéséről. Úgy látszik azonban, hogy a va­sutasok megmozdulása még koránt­sem olyan lezárt ügy, mint ahogy azt Howe reméli. Az országos sztrájk folytatása az újabb egyez­tetési kísérlet sikerétől függ — hangsúlyozták a NUR vezetői. Az ASSEF, a mozdonyvezetőket és a fűtőket tömörítő kisebb szakszer­vezet pedig kedden bejelentette, hogy a hét végétől országos mére­tű sztrájkot hirdet tiltakozásul, mert a British Rail átszervezéseket akar végrehajtani, többek között rugalmas munkaidő bevezetésével. Az ASSEF az év elején tulajdon­képpen ugyanezek ellen az intéz­kedések ellen tiltakozva, 17 al­kalommal tartott egynapos sztráj­kot,, s ez a British Railnek több millió fontjába került. Az állam­vasutak elnöke arra figyelmeztet­te a Szakszervezetet, hogy a brit vasutak jövőjét veszélyezteti akció­jával. A NUR vezetősége közölte, hogy a szakszervezet nem csatla­kozik az ASSEF akciójához, de nem is gátolja megvalósítását (Reuter) • Három évre szóló gazdasági programról határozott a Tanzániai Forradalmi Párt központi bizottsá­ga. A gazdaság szerkezeti átalakí­tására vonatkozó program meg­valósításához 2,7 milliárd nyugat­német márka értékű külföldi köl­csönre van szükség.­­ Az ENI olasz állami konszern a legjobb adósoknak kijáró kamat­­feltételekkel vett fel 350 millió dollár értékű hitelt amerikai ban­koktól. Ez az első eset, hogy ál­lami tulajdonban levő vállalat kü­lönösen kedvező feltételekkel ka­pott kölcsönt.­­ Az ausztrál kormány keddi ha­tállyal feloldotta az összes gazdasági szankciót, amelyet Argentína ellen rendelt el. Ezentúl Argentína ismét exportálhat Ausztráliának, amely viszont újra ad hitelt Argentíná­nak termékei vásárlásához. A JELENTI Japán azzal fenyegetőzik, hogy Kanadát nemzetközi döntőbíróság elé citálja, ha továbbra is akadá­lyozza a japán gépkocsik import­ját. Közel 10 ezer japán gépkocsi vesztegel a határon, mert a kana­dai vámhivatal nem engedélyezi bevitelüket, arra hivatkozva, hogy Japán nem hajlandó önként­ visz­­szafogni gépkocsiexportját. Nagy-Britannia exportja ápri­lisban rekordnagyságú volt: az olajeladások felfutásának következ­tében a kivitel 4,73 milliárd font­­ra nőtt. A fizetési mérleg folyó té­teleinek többlete 1982 első negye­dében 900 millió fontra rúgott.­­ Venezuela és Brazília hamarosan műszaki megállapodást ír alá a ne­­hézolaj feldolgozásának közös kor­szerűsítéséről. Az egyezmény része a két ország­ közti hosszú távú olaj­ipari együttműködésnek. Csökkentették Malaysia idei költségvetését A malaysiai kormány megközelí­tőleg 4 milliárd ringgittel (1 dol­lár , 2,332 ringgit) csökkentette az idei költségvetési kiadások előirány­zatát — jelentette be Mohamad mi­niszterelnök. A­ kormány működését biztosító kiadásokra 1,2 milliárd ringgittel, a fejlesztések finanszíro­zására 2,8 milliárd ringgittel keve­sebbet szánnak a korábban terve­zettnél. A döntés a költségvetés mintegy 12 százalékos visszafogását eredményezi, és összhangban áll az­zal a Kuala Lumpur-i irányvonal­lal, hogy mérsékelni kell a kiadá­sokat a világméretű gazdasági re­cesszió miatt. A visszafogás nem érinti az ösz­­szes minisztériumot, néhány eset­ben még nagyobb is lesz a­ rendel­kezésre álló keret. Ebben az évben a kormány eddig 14,632 milliárd ringgitet fordított fejlesztésre és 17,319 milliárd ringgi­­tet egyéb kormányzati feladatokra. (AP—DJ) Az EGK és az USA kereskedelmi vitája a GATT előtt Az Európai Gazdasági Közösség — amelyet az USA azzal vádol, hogy szubvencionálja acéliparát és mezőgazdasági exportját — a GATT (Általános Vámtarifa és Ke­reskedelmi Egyezmény) tanácsának ülésén panaszt emelt az amerikaiak ellen azon a címen, hogy néhány amerikai adótörvény megsérti a GATT szabadkereskedelemre vonat­kozó szabályait. Abbott közös piaci szóvivő­ az ülésen követelte, hogy töröljék el az amerikai adótörvények azon paragrafusait, amelyek haladékot adnak az exportőröknek az eladott áruk utáni adó befizetésénél. Az európaiak tulajdonképpen a nem­zetközi értékesítést segítő társulási rendszer, az úgynevezett DISC ellen tiltakoznak, amelyet gyakran vesz­nek igénybe a nagy amerikai repü­lőgépgyártó és elektronikai vállala­tok. Közös piaci számítások szerint ez a rendszer évente legalább egy­­milliárd dollár megtakarítást jelent az USA exportőreinek. Az ameri­kaiak tagadják, hogy a DISC át­hágná a GATT szabályait és azzal érvelnek, hogy néhány európai or­szág hasonló adókedvezményekkel támogatja saját iparát. Szerintük a DISC teljes mértékben megfelel a GATT előírásainak, s azt javasol­ja, hogy a GATT vizsgálja felül ezt és a hasonló adózási rendszere­ket. (Reuter) Tudományos ülésszak az Antarktisz ásványkincseinek feltárásáról A Déli-sark kutatásában ér­dekelt tizenöt ország tudósai az együttműködés lehetőségeiről és a kontinens ásványkincseinek feltárá­sáról tanácskoznak Leningrádban. Jevgenyij Korotkevics, a Szovjet­unió antarktiszi tudományos prog­ramjának vezetője felhívással for­dult az összes ország felé, hogy tartsák tiszteletben az Antarktiszi Egyezmény határozatait, amelyek tudományos kutatás céljára fenn­tartott nemzetközi övezetnek nyil­vánították­ a hatodik kontinenst. A most folyó tanácskozás az úgy­nevezett antarktiszi kutatási bizott­ság július 5-én Leningrádban kez­dődő teljes ülését készíti elő. (Reu­ter) Belvárosi vállalat felvételre keres felsőfokú végzettségű és gyakorlott REVIZOROKAT, KÖNYVELÉSICSOPORT­VEZETŐKET, valamint megfelelő végzettségű, gyakorlott és német nyelvvizsgát tett DOKUMENTÁTORT. A jelentkezéseket „Sürgős, VG" jeligére, a kiadóba kérjük. VILAGGAZD­A­S­A­G ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK AZ OSZTRÁK GAZDASÁG KILÁTÁSAIRÓL Ausztria két gazdaságkutató intézete, a WIFO és az IHS egy­mástól meglehetősen különböző előrejelzést adott az ország idei és jövőre várható gazdasági kilátásairól.­A két intézet közül a nagyobb tekintélyű WIFO látszik pesszimistábbnak vagy legalábbis óvato­sabbnak, az IHS merészebbnek. Az utóbbi intézet szerint ugyanis Ausztria gazdasági növekedése meg fogja haladni a kisebb európai fejlett tőkésországok átlagát. Mindkét intézet menet közben volt kénytelen felülvizsgálni már­ciusban kiadott előző jóslatát. Ne­gyed­év elteltével a gazdasági szak­értők több munkanélkülire és cseké­lyebb gazdasági növekedésre számí­tanak. A WIFO szerint az idén az eredetileg várt 2 helyett csupán 1,5 százalék lesz a gazdasági növeke­dés, az IHS 2,3-ről 2,1-re csökken­tette az adatot. Ezzel szemben a munkanélküliek aránya a foglalkoz­tatottakhoz képest nem 3,3 százalék lesz, mint ahogy mindkét intézet várta márciusban, hanem az IHS szerint 3,5 százalék, a WIFO szerint 3,6 százalék. A WIFO úgy véli, hogy a munkanélküliek száma az egész idei év folyamán állandóan növe­kedni fog, s így a munkanélküliség válik az osztrák gazdaságpolitika központi problémájává. Ehhez még hozzáteszi­ a jelentés, hogy a meg­adott munkanélküliségi arányszám csak az alsó határt jelzi, azaz arra épül, hogy az év második felében érezhetően megélénkül a konjunk­túra. A vendégmunkások számának csökkentése a vártnál lassabban megy, s nem túlságosan biztató a fiatal munkanélküliek helyzete sem. A munkaidő tervezett rövidítése nem gyakorol érezhető hatást a foglal­koztatottságra, mint ahogy az évi fi­zetett szabadság 2 nappal való meg­hosszabbítása sem ösztönzi új mun­kaerő beállítására a vállalkozókat. A munkanélküliség jövőre is, növeked­ni fog, s eléri a 3­7 (IHS), illetve a 3,8 (WIFO) százalékot. Ez gyakorla­tilag évi 100­­ezer munkanélkülit je­lent. Mindkét intézet 1 százalékos ja­vulást vár a lakosság reáljövedel­meiben. Jövőre a reálbér növeke­dése feltehetően csekély lesz, s ez is csak abban az esetben, ha a kor­mánynak sikerül végrehajtania jö­vedelmi adó csökkentési terveit. A reáljövedelmek­ emelkedése ked-­­vező­ hatást gyakorol a fogyasztás­ra. Az idén az első negyedév — évi átlagra kivetítve — 1 százalékos nemzeti össztermék növekedését részben a magánfogyasztás emelke­dése, régben a raktárak feltöltése idézte elő. Mindkét intézet szerint tovább fog emelkedni a magánfo­gyasztás: a WIFO szerint az idén 1,3, jövőre 2 százalékkal, az IHS szerint viszont az idén 1,6, jövőre ellenben csupán 1 százalékkal. Meglehetősen kedvezőtlen képet rajzol mindkét intézet a beruházá­sok várható alakulásáról. Március­ban az IHS még csupán 0,5 szá­zalékos beruházási csökkenéssel számolt, most azonban már 2,3 szá­zalékról beszél. A WIFO március­ban —1,5 százalékot jelzett előre, ezt —3 százalékra módosította. A jövő évtől kezdve viszont mindkét intézet némi javulásra számít a beruházásokban: a WIFO 1,5, az IHS 2,7 százalékra. A külkereskedelem helyzetének megítélésében mindkét intézet óva­tosabb, mint tavasszal volt. Rá kel­lett döbbenniük, hogy az OPEC-or­­szágok csökkenő keresletét nem tudja teljes mértékben ellensúlyoz­ni az OECD-országok nagyobb vá­sárlási hajlandósága. A­­világkeres­kedelem növekedése így az osztrák szakértők szerint az idén nem 3, hanem csupán 2 százalékos lesz. Ez egyértelműen rontja az osztrák ex­portőrök helyzetét. A WIFO szerint az export növekedése az idén 5, jövőre 6 százalékos lesz, az IHS 3,5, illetve 4,8 százalékkal számol. Ez­zel szemben az import növekedé­se — legalábbis a WIFO szerint — olyan csekély lesz, hogy Ausztria fizetési mérlege érezhetően javul­ni fog. A WIFO az idén 1,5, jövő­re 5 százalékos importnövekedéssel számol, az IHS szerint az idén 0,9, jövőre ellenben 5,3 százalékkal töb­bet­­ importál Ausztria. Az eltérő megítélésnek megfelelően a WIFO az idén mindössze 1,7, jövőre pedig egyenesen 0,3 milliárd schillinges kereskedelmi deficittel számol, az IHS vonatkozó adatai: 9,3, illetve 11,2 milliárd schilling. A nagy el­térés annak tulajdonítható, hogy az WIFO szerint a cserearányok Auszt­ria szemporntjából 3,5, az IHS sze­rint azonban csupán 1,5 százalék­kal fognak javulni. Mindkét intézet erőteljesen hang­súlyozza azonban, hogy valameny­­nyi kedvező jóslata érvényét vesz­ti, ha az Egyesült Államok gazda­ságpolitikája továbbra is kedvezőt­len befolyást gyakorol az egész tő­kés világ gazdaságára a magas ka­matok révén. (Reuter, APA) PÁRIZS KÉSLELTETI SPANYOLORSZÁG KÖZÖS PIACI BELÉPÉSÉT Madridban kiábrándulást keltett a Közös Piac legutóbbi ülése, amely a szakértők szerint alaposan vissza­veti a Spanyolország EGK-csatlako­­zásáról folyó előkészítő megbeszélé­seket. A tízek állam- és kormány­főinek kétnapos brüsszeli csúcsér­tekezletén ugyanis — Franciaország sürgetésére — a tagállamok vezetői felszólították a brüsszeli bizottsá­got: állítson össze részletes listát azokról a problémákról, amelyeket a közösség kibővítése jelentene a tízek számára. Ennek a listának az elkészítése is hónapokat vesz majd igénybe, arról nem beszélve, hogy ráirányítja a tagállamok figyelmét a portugál és a spanyol belépés vár­ható káros hatásaira. Közös piaci diplomáciai körökben általános a vélemény, hogy mindezek nyomán még tovább tolódik ki a belépés ter­vezett időpontja, s a két dél-európai ország 1984 helyett csak 1985-ben válhat teljes jogú közös piaci taggá. Mitterrand francia államfő, aki a közelmúltban a spanyol fővárosban folytatott megbeszéléseket, kifej­tette: katasztrofális következmé­nyekkel járna a Közös Piacra néz­ve, ha Spanyolország olyan feltéte­lekkel válna EGK-taggá, amelyekről eddig szó volt az előkészítő tárgya­lásokon. Párizsban attól tartanak, hogy Portugália és Spanyolország belépése a Közös Piacba roppant károsan érinti majd a délvidéki pa­rasztok, a déligyümölcsöt, zöldséget, bort és étolajat termelő­ francia gazdák érdekeit. Éppen ezért a pári­zsi kormány — amelyre igen erős nyomás nehezedik a parasztok ér­dekvédelmi szervezetei részéről — úgy tartja, hogy alaposan meg kell fontolni, milyen feltételekkel viheti be Spanyolország és Portugália me­zőgazdasági termékeit a többi tagor­szág piacára. Párizs a most lezajlott csúcsérte­kezleten­­ szerette volna elkerülni, hogy magára maradjon a spanyol belépés késleltetésébens, ezért meg­próbálta maga köré állítani a töb­bi tagországot is — de ez csak rész­ben sikerült. A franciákat ugyanis Madriddal szemben Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium nem támogat­ta. A britek külügyminisztere, Pym ki is jelentette: nem lát komoly veszélyt a közösség kibővítésében, s egyetért Mitterrand francia elnök korábbi megállapításával, hogy a tagállamok létszámát növelni kell, még ha ez okoz is problémákat. (Reuter) YILISI IMDRSÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V . Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal: Bp.­ Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­forgalmi jelzőszámára 82.3102/9.06 Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán

Next