Világgazdaság, 1982. július (14. évfolyam, 126/3373-148/3395. szám)
1982-07-01 / 126. (3373.) szám
1982. JÚLIUS 1. Az első negyedévi szovjet külkereskedelem Idén az első negyedévben 13 százalékkal nőtt a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma az egy évvel ezelőttihez képest. A külkereskedelmi minisztérium most közzétett adatai szerint az első háromévi forgalom 28,5 milliárd rubel volt, ennek csaknem a felét, 14 milliárd rubelt a szocialista országokkal bonyolították le. A fejlett tőkésországokkal folytatott szovjet külkereskedelem 17 százalékkal 9,43 milliárd rubelre nőtt. Továbbra is az NSZK a legnagyobb partner, a forgalom értéke 1,64 milliárd rubel volt. Elsősorban a földgázért és más nyersanyagokért kért magasabb árak következtében az NSZK-ba irányuló szovjet export az idei első negyedévben több mint a duplájára nőtt és így elérte a 920 millió rubelt. A Szovjetunió legnagyobb külkereskedelmi partnere az NDK, az első negyedévi forgalom 2,86 milliárd rubel volt. Az USA-val is megduplázódott a szovjet külkereskedelem, elsősorban az amerikai gabonaszállításoknak köszönhetően. A teljes forgalom értéke 1 milliárd rubel volt. A Reuter hírügynökség a jelentésből kiemeli, hogy a szovjet— francia forgalom az első három hónapban 14 százalékkal 818 millió rubelre esett vissza. A szocialista országok közül Bulgária, Románia és Csehszlovákia az első negyedévben többet exportált a Szovjetunióba, mint amennyit onnan importált. A fejlődő országokkal folytatott kereskedelem az első negyedévben 3,6 milliárd rubel volt, kevesebb, mint egy évvel korábban. (Reuter) Gazdasági stabilizáló intézkedéseket sürgetett a jugoszláv pártkongresszus Sürgős gazdaságstabilizáló intézkedéseket várnak a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttei — ezzel összegezhető a most befejeződött XII. kongresszus. Mint a Központi Bizottság beszámolója és a hozzászólások is hangsúlyozták, súlyos gazdasági nehézségek tapasztalhatók az országban: az utóbbi két évben az infláció 40 százalékos volt, 19,3 milliárd dollárra nőtt a külföldi adósság, alacsony a munka termelékenysége, a megengedhetőnél nagyobb összegeket fordítanak beruházásokra az egyes vállalatok és köztársaságok. A kongresszus határozata, gazdasági kérdésekről szólva, kiemeli, hogy a legfőbb figyelmet az export növelésére kell fordítani, ezen belül is a nyugati export fokozására, egyidejűleg azonban nem szabad elhanyagolni a mezőgazdaságot sem. Intézkedéseket sürget a kongresszus határozata a fizetési mérleg deficitjének csökkentésére, a gazdasági hatékonyság növelésére. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy volt olyan felszólaló a kongresszuson, aki javasolta, hogy egy vagy két éven belül hívjanak össze rendkívüli pártkongresszust, amely megvizsgálja, hogyan hajtották végre a most követelt határozatokat. A kongresszus végeztével a megválasztott új Központi Bizottság elnöksége első ülésén egyéves megbízatási időre Ribicsicset választotta meg elnökévé, Sztojanovicsot pedig két évre titkárává. (Reuter, MTI) Howe pénzügyminiszter nyilatkozata a gazdasági kilátásokról Újabb sztrájk veszélyezteti a brit államvasutakat A brit kormány költségvetési deficitrevonatkozó előirányzatát a Falkland-válság költségei nem teszik irreálissá — hangsúlyozta Howe brit pénzügyminiszter a Reuter hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Hangoztatta, hogy a katonai akció költségei csak szerény tételként szerepelnek az állam teljes hitelfelvételi igényében, amelyet a most folyó pénzügyi évre 9,5 milliárd fontra becsült. A pénzügyminiszter nem szólt azokról a híresztelésekről, amelyek szerint minisztériuma újabban úgy látja, ,hogy az infláció az év végéig 8 százalékra csökken, azaz alacsonyabb lesz a költségvetésben becsült 9 százaléknál. A legtöbb gazdaságkutató Intézet azt jósolja, hogy a jövő év közepére megáll az infláció esése, a London Business School legutóbbi jóslata szerint 1984 végére a drágulás ismét kétszámjegyűvé válik. A legtöbb tanulmány szerint a kormány inflációellenes politikáját elsősorban az veszélyezteti, hogy a megélénkülés felgyorsulásával magasabbak lesznek a béremelések is. Howe azonban ez ügyben bizakodó, arról beszélt, hogy szerinte komoly fordulat ment végbe a béralkuhoz való hozzáállásban, különösen a magánszektorban. A kormány egyébként éppen most vizsgálja, hogyan alakult az idei bérforduló, és mik a kilátások a következő évre. Howe szerint az a tény, hogy az országos vasutas szakszervezet (NVR) hétfőn felfüggesztette sztrájkját, azt mutatja, hogy a kormánynak az önmérsékletre szóló felhívása már az állami szektorban is kezd visszhangra lelni. Véleménye szerint a bérmegállapodások további mérsékléséhez a kormánynak folytatnia kell propagandáját a kár, a termelékenység, az infláció, a beruházások és a munkahelyek összefüggéséről. Úgy látszik azonban, hogy a vasutasok megmozdulása még korántsem olyan lezárt ügy, mint ahogy azt Howe reméli. Az országos sztrájk folytatása az újabb egyeztetési kísérlet sikerétől függ — hangsúlyozták a NUR vezetői. Az ASSEF, a mozdonyvezetőket és a fűtőket tömörítő kisebb szakszervezet pedig kedden bejelentette, hogy a hét végétől országos méretű sztrájkot hirdet tiltakozásul, mert a British Rail átszervezéseket akar végrehajtani, többek között rugalmas munkaidő bevezetésével. Az ASSEF az év elején tulajdonképpen ugyanezek ellen az intézkedések ellen tiltakozva, 17 alkalommal tartott egynapos sztrájkot,, s ez a British Railnek több millió fontjába került. Az államvasutak elnöke arra figyelmeztette a Szakszervezetet, hogy a brit vasutak jövőjét veszélyezteti akciójával. A NUR vezetősége közölte, hogy a szakszervezet nem csatlakozik az ASSEF akciójához, de nem is gátolja megvalósítását (Reuter) • Három évre szóló gazdasági programról határozott a Tanzániai Forradalmi Párt központi bizottsága. A gazdaság szerkezeti átalakítására vonatkozó program megvalósításához 2,7 milliárd nyugatnémet márka értékű külföldi kölcsönre van szükség. Az ENI olasz állami konszern a legjobb adósoknak kijáró kamatfeltételekkel vett fel 350 millió dollár értékű hitelt amerikai bankoktól. Ez az első eset, hogy állami tulajdonban levő vállalat különösen kedvező feltételekkel kapott kölcsönt. Az ausztrál kormány keddi hatállyal feloldotta az összes gazdasági szankciót, amelyet Argentína ellen rendelt el. Ezentúl Argentína ismét exportálhat Ausztráliának, amely viszont újra ad hitelt Argentínának termékei vásárlásához. A JELENTI Japán azzal fenyegetőzik, hogy Kanadát nemzetközi döntőbíróság elé citálja, ha továbbra is akadályozza a japán gépkocsik importját. Közel 10 ezer japán gépkocsi vesztegel a határon, mert a kanadai vámhivatal nem engedélyezi bevitelüket, arra hivatkozva, hogy Japán nem hajlandó önként viszszafogni gépkocsiexportját. Nagy-Britannia exportja áprilisban rekordnagyságú volt: az olajeladások felfutásának következtében a kivitel 4,73 milliárd fontra nőtt. A fizetési mérleg folyó tételeinek többlete 1982 első negyedében 900 millió fontra rúgott. Venezuela és Brazília hamarosan műszaki megállapodást ír alá a nehézolaj feldolgozásának közös korszerűsítéséről. Az egyezmény része a két ország közti hosszú távú olajipari együttműködésnek. Csökkentették Malaysia idei költségvetését A malaysiai kormány megközelítőleg 4 milliárd ringgittel (1 dollár , 2,332 ringgit) csökkentette az idei költségvetési kiadások előirányzatát — jelentette be Mohamad miniszterelnök. A kormány működését biztosító kiadásokra 1,2 milliárd ringgittel, a fejlesztések finanszírozására 2,8 milliárd ringgittel kevesebbet szánnak a korábban tervezettnél. A döntés a költségvetés mintegy 12 százalékos visszafogását eredményezi, és összhangban áll azzal a Kuala Lumpur-i irányvonallal, hogy mérsékelni kell a kiadásokat a világméretű gazdasági recesszió miatt. A visszafogás nem érinti az öszszes minisztériumot, néhány esetben még nagyobb is lesz a rendelkezésre álló keret. Ebben az évben a kormány eddig 14,632 milliárd ringgitet fordított fejlesztésre és 17,319 milliárd ringgitet egyéb kormányzati feladatokra. (AP—DJ) Az EGK és az USA kereskedelmi vitája a GATT előtt Az Európai Gazdasági Közösség — amelyet az USA azzal vádol, hogy szubvencionálja acéliparát és mezőgazdasági exportját — a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) tanácsának ülésén panaszt emelt az amerikaiak ellen azon a címen, hogy néhány amerikai adótörvény megsérti a GATT szabadkereskedelemre vonatkozó szabályait. Abbott közös piaci szóvivő az ülésen követelte, hogy töröljék el az amerikai adótörvények azon paragrafusait, amelyek haladékot adnak az exportőröknek az eladott áruk utáni adó befizetésénél. Az európaiak tulajdonképpen a nemzetközi értékesítést segítő társulási rendszer, az úgynevezett DISC ellen tiltakoznak, amelyet gyakran vesznek igénybe a nagy amerikai repülőgépgyártó és elektronikai vállalatok. Közös piaci számítások szerint ez a rendszer évente legalább egymilliárd dollár megtakarítást jelent az USA exportőreinek. Az amerikaiak tagadják, hogy a DISC áthágná a GATT szabályait és azzal érvelnek, hogy néhány európai ország hasonló adókedvezményekkel támogatja saját iparát. Szerintük a DISC teljes mértékben megfelel a GATT előírásainak, s azt javasolja, hogy a GATT vizsgálja felül ezt és a hasonló adózási rendszereket. (Reuter) Tudományos ülésszak az Antarktisz ásványkincseinek feltárásáról A Déli-sark kutatásában érdekelt tizenöt ország tudósai az együttműködés lehetőségeiről és a kontinens ásványkincseinek feltárásáról tanácskoznak Leningrádban. Jevgenyij Korotkevics, a Szovjetunió antarktiszi tudományos programjának vezetője felhívással fordult az összes ország felé, hogy tartsák tiszteletben az Antarktiszi Egyezmény határozatait, amelyek tudományos kutatás céljára fenntartott nemzetközi övezetnek nyilvánították a hatodik kontinenst. A most folyó tanácskozás az úgynevezett antarktiszi kutatási bizottság július 5-én Leningrádban kezdődő teljes ülését készíti elő. (Reuter) Belvárosi vállalat felvételre keres felsőfokú végzettségű és gyakorlott REVIZOROKAT, KÖNYVELÉSICSOPORTVEZETŐKET, valamint megfelelő végzettségű, gyakorlott és német nyelvvizsgát tett DOKUMENTÁTORT. A jelentkezéseket „Sürgős, VG" jeligére, a kiadóba kérjük. VILAGGAZDASAG ELTÉRŐ VÉLEMÉNYEK AZ OSZTRÁK GAZDASÁG KILÁTÁSAIRÓL Ausztria két gazdaságkutató intézete, a WIFO és az IHS egymástól meglehetősen különböző előrejelzést adott az ország idei és jövőre várható gazdasági kilátásairól.A két intézet közül a nagyobb tekintélyű WIFO látszik pesszimistábbnak vagy legalábbis óvatosabbnak, az IHS merészebbnek. Az utóbbi intézet szerint ugyanis Ausztria gazdasági növekedése meg fogja haladni a kisebb európai fejlett tőkésországok átlagát. Mindkét intézet menet közben volt kénytelen felülvizsgálni márciusban kiadott előző jóslatát. Negyedév elteltével a gazdasági szakértők több munkanélkülire és csekélyebb gazdasági növekedésre számítanak. A WIFO szerint az idén az eredetileg várt 2 helyett csupán 1,5 százalék lesz a gazdasági növekedés, az IHS 2,3-ről 2,1-re csökkentette az adatot. Ezzel szemben a munkanélküliek aránya a foglalkoztatottakhoz képest nem 3,3 százalék lesz, mint ahogy mindkét intézet várta márciusban, hanem az IHS szerint 3,5 százalék, a WIFO szerint 3,6 százalék. A WIFO úgy véli, hogy a munkanélküliek száma az egész idei év folyamán állandóan növekedni fog, s így a munkanélküliség válik az osztrák gazdaságpolitika központi problémájává. Ehhez még hozzáteszi a jelentés, hogy a megadott munkanélküliségi arányszám csak az alsó határt jelzi, azaz arra épül, hogy az év második felében érezhetően megélénkül a konjunktúra. A vendégmunkások számának csökkentése a vártnál lassabban megy, s nem túlságosan biztató a fiatal munkanélküliek helyzete sem. A munkaidő tervezett rövidítése nem gyakorol érezhető hatást a foglalkoztatottságra, mint ahogy az évi fizetett szabadság 2 nappal való meghosszabbítása sem ösztönzi új munkaerő beállítására a vállalkozókat. A munkanélküliség jövőre is, növekedni fog, s eléri a 37 (IHS), illetve a 3,8 (WIFO) százalékot. Ez gyakorlatilag évi 100ezer munkanélkülit jelent. Mindkét intézet 1 százalékos javulást vár a lakosság reáljövedelmeiben. Jövőre a reálbér növekedése feltehetően csekély lesz, s ez is csak abban az esetben, ha a kormánynak sikerül végrehajtania jövedelmi adó csökkentési terveit. A reáljövedelmek emelkedése ked-vező hatást gyakorol a fogyasztásra. Az idén az első negyedév — évi átlagra kivetítve — 1 százalékos nemzeti össztermék növekedését részben a magánfogyasztás emelkedése, régben a raktárak feltöltése idézte elő. Mindkét intézet szerint tovább fog emelkedni a magánfogyasztás: a WIFO szerint az idén 1,3, jövőre 2 százalékkal, az IHS szerint viszont az idén 1,6, jövőre ellenben csupán 1 százalékkal. Meglehetősen kedvezőtlen képet rajzol mindkét intézet a beruházások várható alakulásáról. Márciusban az IHS még csupán 0,5 százalékos beruházási csökkenéssel számolt, most azonban már 2,3 százalékról beszél. A WIFO márciusban —1,5 százalékot jelzett előre, ezt —3 százalékra módosította. A jövő évtől kezdve viszont mindkét intézet némi javulásra számít a beruházásokban: a WIFO 1,5, az IHS 2,7 százalékra. A külkereskedelem helyzetének megítélésében mindkét intézet óvatosabb, mint tavasszal volt. Rá kellett döbbenniük, hogy az OPEC-országok csökkenő keresletét nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni az OECD-országok nagyobb vásárlási hajlandósága. Avilágkereskedelem növekedése így az osztrák szakértők szerint az idén nem 3, hanem csupán 2 százalékos lesz. Ez egyértelműen rontja az osztrák exportőrök helyzetét. A WIFO szerint az export növekedése az idén 5, jövőre 6 százalékos lesz, az IHS 3,5, illetve 4,8 százalékkal számol. Ezzel szemben az import növekedése — legalábbis a WIFO szerint — olyan csekély lesz, hogy Ausztria fizetési mérlege érezhetően javulni fog. A WIFO az idén 1,5, jövőre 5 százalékos importnövekedéssel számol, az IHS szerint az idén 0,9, jövőre ellenben 5,3 százalékkal többet importál Ausztria. Az eltérő megítélésnek megfelelően a WIFO az idén mindössze 1,7, jövőre pedig egyenesen 0,3 milliárd schillinges kereskedelmi deficittel számol, az IHS vonatkozó adatai: 9,3, illetve 11,2 milliárd schilling. A nagy eltérés annak tulajdonítható, hogy az WIFO szerint a cserearányok Ausztria szemporntjából 3,5, az IHS szerint azonban csupán 1,5 százalékkal fognak javulni. Mindkét intézet erőteljesen hangsúlyozza azonban, hogy valamenynyi kedvező jóslata érvényét veszti, ha az Egyesült Államok gazdaságpolitikája továbbra is kedvezőtlen befolyást gyakorol az egész tőkés világ gazdaságára a magas kamatok révén. (Reuter, APA) PÁRIZS KÉSLELTETI SPANYOLORSZÁG KÖZÖS PIACI BELÉPÉSÉT Madridban kiábrándulást keltett a Közös Piac legutóbbi ülése, amely a szakértők szerint alaposan visszaveti a Spanyolország EGK-csatlakozásáról folyó előkészítő megbeszéléseket. A tízek állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcsértekezletén ugyanis — Franciaország sürgetésére — a tagállamok vezetői felszólították a brüsszeli bizottságot: állítson össze részletes listát azokról a problémákról, amelyeket a közösség kibővítése jelentene a tízek számára. Ennek a listának az elkészítése is hónapokat vesz majd igénybe, arról nem beszélve, hogy ráirányítja a tagállamok figyelmét a portugál és a spanyol belépés várható káros hatásaira. Közös piaci diplomáciai körökben általános a vélemény, hogy mindezek nyomán még tovább tolódik ki a belépés tervezett időpontja, s a két dél-európai ország 1984 helyett csak 1985-ben válhat teljes jogú közös piaci taggá. Mitterrand francia államfő, aki a közelmúltban a spanyol fővárosban folytatott megbeszéléseket, kifejtette: katasztrofális következményekkel járna a Közös Piacra nézve, ha Spanyolország olyan feltételekkel válna EGK-taggá, amelyekről eddig szó volt az előkészítő tárgyalásokon. Párizsban attól tartanak, hogy Portugália és Spanyolország belépése a Közös Piacba roppant károsan érinti majd a délvidéki parasztok, a déligyümölcsöt, zöldséget, bort és étolajat termelő francia gazdák érdekeit. Éppen ezért a párizsi kormány — amelyre igen erős nyomás nehezedik a parasztok érdekvédelmi szervezetei részéről — úgy tartja, hogy alaposan meg kell fontolni, milyen feltételekkel viheti be Spanyolország és Portugália mezőgazdasági termékeit a többi tagország piacára. Párizs a most lezajlott csúcsértekezleten szerette volna elkerülni, hogy magára maradjon a spanyol belépés késleltetésébens, ezért megpróbálta maga köré állítani a többi tagországot is — de ez csak részben sikerült. A franciákat ugyanis Madriddal szemben Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium nem támogatta. A britek külügyminisztere, Pym ki is jelentette: nem lát komoly veszélyt a közösség kibővítésében, s egyetért Mitterrand francia elnök korábbi megállapításával, hogy a tagállamok létszámát növelni kell, még ha ez okoz is problémákat. (Reuter) YILISI IMDRSÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V . Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal: Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 82.3102/9.06 Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán