Világgazdaság, 1983. május (15. évfolyam, 85/3584-105/3604. szám)

1983-05-03 / 85. (3584.) szám

J A VEVŐK VAGYUNK KIÁLLÍTÁST MÁJUS 5-ÉN ÉS 6-ÁN az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat bemutatótermében: Budapest Vill., Rákóczi út 57. (a volt Technika Háza) RENDEZI MEG A TERMELTETŐK TANÁCSA 2 1983. MÁJUS 3. Williamsburg és Belgrád előtt . Fejlődők konferenciája az Észak—Dél párbeszéd folytatásáért Kilenc el nem kötelezett ország miniszterei tanácskoztak Új- Delhiben arról, hogyan lehetne mozgásba lendíteni a megrekedt Észak—Dél párbeszédet, enyhíteni a fejlődők gazdasági nehézsé­gein. A zárt ajtók mögött, a jelentések szerint „oldott, kötetlen” formában megtartott megbeszéléseket az el nem kötelezettek moz­galmát vezető India hívta össze, azzal a nem titkolt céllal, hogy a közelgő williamsburgi tőkés csúcsértekezlet előtt ismét megfogalma­zást nyerjenek a fejlődők követelései. A konferencia időzítésében közrejátszott az is, hogy a jövő hónapban Belgrádban tartják az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) ülésszakát. A múlt hét végi, Új-Delhiben tartott megbeszélés résztvevői — India, Algéria, Argentína, Kuba, Indonézia, Banglades, Srí Lanka, Tanzánia, Jugoszlávia miniszterei — számos részterületre kiterjedő stratégiát dolgoztak ki a fejlett or­szágokkal folytatandó gazdasági megbeszélésekhez, amelyek fontos­ságát a záróközlemény külön ki­emeli. A résztvevők megvitatták azt a javaslatot, amelynek értel­mében az el nem kötelezetteknek rendkívüli küldöttségeket kellene meneszteniük a fejlett ipari álla­mokba, amelyek vezetőivel — még a tőkés csúcsértekezlet előtt — tár­gyalásokat lehetne folytatni Észak és Dél kapcsolatairól. Később azon­ban arról érkezett jelentés, hogy ezt a javaslatot a résztvevők el­vetették, s ehelyett úgy döntöttek: Indira Gandhi indiai kormányfőt, az el nem kötelezett országok moz­galmának elnökét kérik fel, hogy levélben forduljon a gazdag or­szágok vezetőihez, s vázolja a fej­lődő országoknak a világgazdasági válságról, az átfogó strukturális változások szükségességéről vallott álláspontját. Az el nem kötelezett országok március elején, ugyancsak Új-Delhiben rendezett csúcsérte­kezletén a résztvevő 101 ország küldötte, állam- és kormányfője át­fogó világkereskedelmi és nemzet­közi pénzügyi reformot, a fejlődők fokozottabb anyagi támogatását, új gazdasági világrend megteremtését sürgette, síkra szállt a fejlődőknek nyújtandó kedvezményes kereske­delmi­ feltételek mellett, s lépéseket követelt a fejlődők vállára nehe­zedő hatalmas, mintegy 600 mil­liárd dolláros adósságterhek enyhí­tésére, új kölcsönök nyújtására, a meglevő tartozások átütemezésére. Az el nem kötelezett országok — írja a Reuter — mind a márciusi csúcsértekezleten, mind a most megtartott szűk körű megbeszélé­seken a korábbinál nagyobb figyel­met szenteltek a szocialista orszá­goknak, érzékeltetve, hogy rájuk is fokozottabban számítanak. Londonban is a fejlődő országok­ról volt szó, ahol az UNCTAD jú­niusi világgazdasági értekezletére készülő küldöttségek vezetői közül mintegy húszan tekintették át a jú­niusi konferencia várható főbb na­pirendi pontjait. Az ülést szervező brit kereskedelmi minisztérium sa­ját közlése szerint semmiféle lénye­ges kezdeményezést vagy megálla­podást nem várt a megbeszéléstől, annak célja inkább az, volt, hogy „fokozza Észak és Dél kölcsönös megértését, hozzájáruljon a belg­rádi értekezlet építő jellegű kime­neteléhez, összehozza a delegációk vezetőit.” A londoni tanácskozásra egyébként mind Dél, mind Észak országai, köztük az Egyesült Álla­mok is küldtek képviselőket. (Reu­ter, AP—DJ) Párizsi program az ipar korszerűsítésére A francia kormány számos in­tézkedést határozott el, az ipar korszerűsítésére s nemzetközi ver­senyképességének javítására — je­lentették be Párizsban a pénteki kormányülés után. Az intézkedések legközvetlenebb célja az, hogy csökkentsék a kereskedelmi hiányt, amely tavaly 93 milliárd frank volt. „A francia ipari bázist úgy kell korszerűsíteni, hogy az ország megőrizze rangját a világ öt leg­fejlettebb országa között, ez a kor­mány legfőbb célja a 9. ötéves tervben” — szögezi le a kormány közleménye. Az intézkedések keretében egy 3 milliárd frankos hitelkeretet nyit­nak a következő három évre külön­böző beruházások finanszírozására, e e célra egy állami támogatású megtakarítási alapból további tőkét folyósítanak. A rendelkezésre álló összegből olyan gépkocsit akarnak kifejleszteni, amely 100 kilométe­renként 3 liternél kevesebbet fo­gyaszt, a legkorszerűbb techniká­val akarják ellátni­ az ipart, fran­cia gyártmányú miniszámítógépek­kel felszerelni a középiskolákat, elektronikus irodai berendezéseket és hitelkártya-rendszert kifejlesz­teni, ösztönözni a biotechnológia fejlesztését, főként a mezőgazda­ságban és az egészségügyben hasz­nosítható területeken. A kormány ösztönözni kívánja új iparvállalatok létesítését is, méghozzá úgy, hogy működésük első három évére adó­­kedvezményt ad nekik. A közleményben a kormány hangsúlyozza, hogy valódi gazda­sági növekedést csak az ipar meg­erősödésétől lehet remélni. A pén­teki kormánygyűlésen egyébként a kormány arra is ígéretet tett, hogy mihelyt lehet, az iparban felhagy az árak ellenőrzésével, továbbra sem szünteti meg azonban az infláció elleni harcát. (AP—DJ) ­m A thaiföldi király újabb négy évre hivatalába iktatta Prem tá­bornokot, aki a két héttel ezelőtti választások után koalíciós kor­mányt alakít. • A török elnök bejelentette, hogy november 6-áia általános választá­sokat tartanak, és azután, hacsak különleges körülmények meg nem gátolják, az országot ismét polgári politikusok irányíthatják. • A Világbank 302,3 millió dollá­ros hitelt hagyott jóvá a Fülöp- szigetek számára. A kölcsönt a gazdasági szerkezeti átalakítására és az új gazdaságösztönző és fej­lesztési programok finanszírozására fordítják. a­ZI JELENTI! • A nyugatnémet megélhetési költségek ideiglenes adatok szerint 3,3 százalékkal emelkedtek éves szinten áprilisban. Márciusban 3,5 százalékos volt a növekedés. • Az amerikai nem mezőgazdasági jellegű ágazatokban 1983 első ne­gyedévében éves szinten 4,8 száza­lékkal nőtt a termelékenység az előző negyedév éves szintű 0,4 százalékos növekménye után. • A nemzetközi természetvédelmi szervezet megtiltotta számos veszé­lyeztetett faj — így bizonyos bál­nafajták, madarak és szárazföldi állatok — kereskedelmét. A szerve­zet 81 tagországára kötelezően vo­natkozó tilalmak legnagyobb része 3 hónap múlva lép érvénybe.­­ A spanyol bankalkalmazottak 8 napos bérkövetelő sztrájkba léptek. A munkabeszüntetés nem érinti a bankok közötti és a nemzetközi forgalmat.­­ Az osztrák kereskedelmi mérleg hiánya 16 milliárd schillingre rú­gott 1983 első negyedévében; ez 1 millió schillinggel kevesebb a ta­valyi év megfelelő adatánál. Az év első 3 hónapja alatt az export stagnált, az import pedig 1,4 száza­lékkal visszaesett Ausztriában. • A szaúdi király szombaton megnyitott egy valószínűleg 3000 évvel ezelőtt egyszer már műkö­dött aranybányát, amelyből a kö­vetkező 10 évben 30 tonna arany kinyerését tervezik. Regan az amerikai költségvetési politika rangsorairól Igaz, hogy a költségvetési defi­cit veszélyezteti leginkább az ame­rikai fellendülést, a hiány csökken­tését a kormány mégis csak negye­dik legfontosabb feladatának tekin­ti — jelentette ki Regan pénzügy­­miniszter. Washington a belföldi ki­adások leszorítását, a katonai ki­adások emelését és az adóemelések elkerülését előbbrevalónak tekinti, mint a költségvetési hiány lefara­gását. A jövő évi deficit 30—40 mil­liárd dollárral így is elmarad majd az ideitől és ez az irányzat a kö­vetkező években is folytatódni fog — mondta Regan. (Reuter) A tegnap nyilvánosságra hozott prognózis szerint a fizetési mérleg folyó tételei 1983-ban 15 millió márka többlettel zárulnak, a GNP reálnövekedése pedig 0,5 százalék lesz. A kormány januárban közzé­tett gazdasági jelentése 4,8 mil­liárd márkás többletet, és nulla nö­vekedést jósol. 1982-ben a folyó té­tel szufficitje 8,1 milliárd márka volt, a GNP pedig reálisan 1,1 szá­zalékkal csökkent. Az infláció, a kutatóintézetek szerint átlagosan 3 százalék körül várható, szemben a kormány által 1983-ra jósolt 4 százalékkal. A munkanélküliek száma 1983-ban át­lagosan 2,35 millió fő lesz (ez azo­nos a kormány várakozásaival), s a hullám a télen tetőzik, amikor 2,8 millió lesz a munkanélküliek száma. Jelentésükben a konjunktúraku­tató intézetek óvnak a túlzott op­timizmustól. Az a viszonylag gyors ütem, amellyel az utóbbi hónapok­ban a­ kereslet és a termelés a mélypontról eltávolodott, különleges okokra vezethető vissza. Ezek: a múlt év végén lejáró invesztíciós kedvezmény, illetve — a márka felértékelésének kilátása miatt — a külföldi rendelések előrehozatala. A további élénküléshez sem a kül­földi, sem az államtól, sem a ma­gánfogyasztástól nem várható a döntő ösztönzés, ez főleg és min­­­­denekelőtt a belföldi invesztíciók foltozásától remélhető. Bár a vállal­kozók beruházási kedve valame­lyest nőtt, nagy kérdés, fog-e a to­vábbiakban eléggé nőni ahhoz, hogy motorjává válhassék egy ön­magát tápláló konjunkturáns ex­panziónak. A külgazdasági környezetre át­térve, az öt kutató­intézet jelentése leszögezi, hogy 1983 kezdete táján, vagyis a vártnál korábban megkez­dődött a gazdaság élénkülése a leg­fontosabb nyugati ipari országok­ban. Mindenekelőtt az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és Ang­liában nő a kereslet és a termelés. De a gazdasági klíma Franciaor­szágtól eltekintve, másutt is javult. Ez a folyamat mindenekelőtt az USA expanzívabb pénzügyi politi­kája nyomán indult el, amely a múlt nyáron kezdődött, kisugároz­va hatásait a többi országokba is. A vezető ipari országok vonatko­zásában az öt intézet 0,5 százalé­kos GNP-növekedést jósol, szem­ben az 1982-es nulla növekedéssel. Ezen belül az USA nemzeti össz­terméke 2 százalékkal nő az idén, miután a múlt évben ott 1,7 szá­zalékkal csökkent a GNP. Ugyan­csak 2 százalékos növekedést he­lyez kilátásba a jelentés Anglia számára, szemben az előző évi 1,1 százalékos növekedéssel, míg Ja­pánban változatlanul a GNP 3 százalékos növekedésével lehet szá­molni. Ami Kanadát illeti, másfél százalékos növekedésre számítanak, a tavalyi 0,5 százalékos csökkenés után. Ezzel szemben Franciaország­ban nulla növekedésre van kilátás az 1982-es 1,6 százalékos növekedés után, tehát a williamsburgi csúcs­­értekezleten résztvevő hét ország közül csak Franciaországban vár­ható a megtorpanás. A vezető ipari országok együttes inflációs rátája a gazdaságkutató intézetek jelentése szerint átlago­san 7 százalékra fog rúgni az idén, szemben a tavalyi 9,1 százalékkal. „Az infláció mérséklése eltakarít­ja az útból a gazdasági növekedés egyik fő akadályát”, mindamellett — hangoztatja a jelentés — az infláció folytatódásától való féle­lem még mindig viszonylag ma­gasra hajtja a kamatlábakat, kü­lönösen az Egyesült Államokban. Ezt a félelmet elevenen tartja a gyanakvás, amely szerint egyes or­szágok nem lesznek képesek költ­ségvetésük rendbetételére. (Reuter, AP,DJ, APA) A NYUGATNÉMET GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZETEK EGYÜTTES JELENTÉSE A kormányprogram május 4-én esedékes ismertetése és vitája előtt két nappal nyilvánosságra hozták az öt vezető nyugatnémet konjunktúrakutató intézet együttes jelentését. A müncheni, a ham­burgi, a kieli, a nyugat-berlini és az esseni gazdaságkutató intézet közös álláspontja szerint kétségtelen, hogy az NSZK gazdaságában reális fellendülés megy végbe, vagyis nem rendkívüli, rövid léleg­zetű javulás. Bizonytalan azonban, hogy mennyire erős és mennyi ideig tart ez a fellendülés. Az utóbbi hónapokban elkezdődött fo­lyamat — amely belgazdasági tényezőknek és csak kevésbé az ex­portkeresletnek köszönhető — csupán abban az esetben gyorsulhat fel, ha a beruházási tevékenység is fellendül. Felére csökkenhet Románia amerikai exportja Románia amerikai exportja majd­nem a felére esik majd vissza a legnagyobb kedvezmény elvének megvonása miatt, amely Reagan el­nök márciusban bejelentett dönté­sének értelmében július elsején lép életbe. A becslést az amerikai sze­nátus külügyi bizottság készítette, eszerint a magasabb vámok hatá­sára a román export évi 250 millió dollárra csökkenhet a korábbi 450 millióról. A legnagyobb kedvezményt az amerikai elnök egy-egy évre ad­hatja meg kereskedelmi partnerei­nek. Románia 1975 óta folyamato­san megkapta ezt az elbánást. Rea­gan azzal indokolta a kedvezmény megvonását, hogy Bukarest tavaly olyan kivándorlási törvényt lépte­tett életbe, amely szerint az orszá­got végleg elhagyni szándékozóknak konvertibilis valutában vissza kell fizetniük az oktatásukra fordított összeget. (Reuter). Véget értek a brazil és a mexikói elnök tárgyalásai . Brazíliának és Mexikónak újabb külföldi kölcsönökre lenne szüksé­gük ahhoz, hogy megakadályozzák országaikban az életszínvonal to­vábbi­ romlását — írja az a kom­müniké, amelyet a brazil­ és a­ me­xikói­­ elnök­­ négynapos cancúni csúcstalálkozóját követően adtak ki. Figueiredo és de la Madrid arra szólította fel a nyugati országokat, hogy folyósítsanak anyagi támoga­tást a latin-amerikai országoknak, és nyissák meg piacaikat a térség termékei előtt. Amennyiben ezt­ nem teszik, úgy közép- és hosszú távon tovább romlik Latin-Amerika gaz­dasági helyzete — hangoztatta a világ két legjobban eladósodott ál­lamának elnöke. A világgazdaságot sújtó recesz­­sziót Latin-Amerika is megérezte, ráadásul a térségnek összesen kö­zel 300 milliárd dollár külföldi tartozása gyűlt össze. Tavaly a tér­ségbe irányuló új kölcsönök össze­ge az egy évvel­ korábbi 48 mil­liárd dollárról 19 milliárdra esett vissza, ez nagyban hozzájárult La­tin-Amerikában az életszínvonal erős csökkenéséhez. (Reuter) Négy bevételkiesésre számítanak az OAPEC tagjai Az Arab Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OAPEC) 10 tagja az olajpiaci túlkínálat következtében a múlt évben és az idén összesen 118 miliárd dollárral kevesebb bevétel­hez jut. Az OAPEC a hét végén napvilágot látott havi jelentésében az olvasható, hogy 1982-ben a be­vételek 47 milliárd dollárral csök­kentek és az idén nagyjából ha­sonló kieséssel kell számolni. Ha az olajár az év folyamán további 5 dollárral esne, az érintetteknek to­vábbi 24 milliárd dollárról kellene lemondaniuk. Az apadó bevételek ellensúlyozására az OAPEC-orszá­­goknak importhelyettesítéssel kel­lene próbálkozniuk és meg kellene ragadniuk minden lehetőséget, hogy szorosabban együtműködjenek a fej­lődő országokkal — emeli ki a je­lentés. (APA) ­ -----7—7-­i tetőszerviz / TÁRSULÁS­­ Felvevőiroda: Budapest VI., Ó utca 1-3. Telefon: m 868 Lapos tetők javítása, felújítása . Átalánydíjas rendszerben is, 15% árengedménnyel. VILÁGGAZDASÁG Az amerikai mutatók enyhe fellendülést jeleznek Az amerikai kereskedelmi mérleg hiánya, 50 millió dollárral felülmúl­va a februárit, 3,63 milliárd dollárra emelkedett márciusban — jelenti a kereskedelmi minisztérium. Egy év­vel ezelőtt 2,43 milliárd dollár hiányt regisztráltak. Az export 2,6 százl­ékkal 16,75 milliárd dollárra nőtt márciusban , miközben az im­port ennél kissé gyengébben, 2,4 százalékkal elérte a 20,38 milliárd dollárt. Februárban az export 6,1 százalékkal esett vissza, és az im­port 1g -5 százalékkal maradt el az előző hónaptól. A legfigyelemremél­tóbb változás az amerikai exportban jelentős szerepet játszó mezőgazda­­sági kivitel 5 százalékos csökkenése, ezzel márciusban a kiszállított agrár­termékek értéke 2,92 milliárd dollár­ra esett. A márciusi adatok nyilvánosságra hozatala után Malcolm Baldridge kereskedelmi miniszter 58 milliárd dollárban jelölte meg az idei keres­kedelmi mérleg év végére várható arányát. (A miniszter korábban 60- 70 milliárdos deficitet jósolt, de még a mostani, csökkentett előrejelzés is rekordméretű hiányt jelent a keres­kedelmi mérlegben.) A tavalyi mér­legzáráskor 43 milliárdos deficitet jelentettek Washingtonból. A mi­niszter szerint a hiány növekedésé­nek oka a következő hónapok na­gyobb volumenű olajimportjában és az export lassú élénkülésében kere­sendő. A kereskedelmi mérleghiány nö­vel­edésével egyidőben a kormány által összeállított főbb gazdasági mutatók indexe 1,5 százalékos emel­kedést mutatott márciusban. Az irányzat hetedik hónapja folytató­dik. Februárban 1,4, januárban 3,2 szá­zalékkal állt magasabban az in­dex az előző havinál. Ez is a már­ciusi adat azok véleményét támaszt­ja alá, akk azt hangoztatják, hogy a fellendülés visszafogott és egyet­len lesz.­igyelembe kell azt is ven­ni, hogy márciusban több munka­nap volt, mint februárban. A beru­házók élénk tevékenysége és a pénzellátás növekedése felfelé haj­totta a mutatót. Ami viszont az emelkedés ellen hatott, az az első ízben munkanélküliségi segélyért folyamodók növekvő száma volt (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA .Meg­jelenik hetenként Ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetést díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­tok, szövetkezetek hatóságak, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz*­forgalmi Jelzőszámára 83.3102/9­05 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán

Next