Világgazdaság, 1983. június (15. évfolyam, 106/3605-127/3626. szám)

1983-06-01 / 106. (3605.) szám

1983. JÚNIUS 1. A nyugatnémet külügyminiszter bukaresti tárgyalásai Visszaesett Ausztria és Románia kereskedelme Genscher nyugatnémet külügymi­niszter kedden Romániába utazott, ahol Ceausescu államelnökkel és más vezetőkkel egy bonni kormány­­szóvivő szerint „humanitárius kér­désekről” tárgyalnak. A Reuter hír­­ügynökség értesülése szerint a két ország képviselői már több hete olyan megoldáson fáradoznak, amelynek révén az NSZK bizonyos gazdasági kedvezményeket nyújta­na Romániának annak fejében, hogy Bukarest mentesítené az át­települni kívánó németeket a közel­múltban bevezetett kivándorlási adó alól. Ugyancsak elsősorban a kivándorlási illetékről volt szó két héttel ezelőtt a román külügymi­niszter washingtoni tárgyalásain — emlékeztetnek rá a megfigyelők —, miután Washington a kivándorlá­si törvény kapcsán kilátásba­­ he­lyezte, hogy megvonja Bukaresttől a legnagyobb kereskedelmi kedvez­ményeket. Románia finanszírozási nehézsé­gei következtében Ausztria kereske­delme ezzel az országgal is defici­tes lett a lengyel, a román, és a csehszlovák viszonylatú kereskede­lem után — jelenti az APA hír­­ügynökség. Az első negyedévben Ausztria Romániába irányuló szál­lításai 53 százalékkal 226 millió schillingre csökkentek, miközben az import Romániából 5,8 százalékkal 319 millió schillingre süllyedt. 1981- ben Románia 2,3 milliárd schilling­­gel, azaz 9,8 százalékkal csökken­tette ausztriai importját. Különösen jelentős volt a visszaesés a komp­lett gyárberendezések, az elektro­technikai cikkek és a távközlési berendezések értékesítésében. Visz­­szaesett a vas- és acéláruk (minde­nekelőtt a nyersvas, a vasötvözet, az acélprofilok és különféle fém­áruk) Romániába irányuló kivitele, ami annál is érzékenyebben érin­tette Ausztria exportját, mivel e cikkek a teljes osztrák kivitelnek több mint felét adják. Ausztria Romániából származó importjából az olajtermékek része­sedése körülbelül 30 százalék, az élelmiszereké (főleg húsfélék és zöldségek) 15 százalékos, és a nyers­anyagok ugyancsak 15 százalékos arányt képviselnek. A devizabevételek növelése céljá­ból Bukarest erőfeszítéseket tesz az idegenforgalom fellendítésére — írja a román fővárosból az APA hírügynökség. 1982-ben egymillióval hatmillióra esett a Romániába láto­gató külföldi turisták száma, ezen belül majdnem 10 ezerrel 20 ezerre csökkent az oda látogató osztrákoké. A román idegenforgalmi miniszté­rium szóvivője elmondta, hogy erő­feszítéseket tesznek az idegenforgal­mi infrastruktúra kiépítésére, e cél­ból évi egymilliárd lej beruházást irányoznak elő. Az osztrák hírügy­nökség értesülése szerint az idei ro­mán árajánlatok kedvezőbbek a tavalyinál. Részben Románia és Lengyel­­ország fizetési nehézségei miatt az utóbbi két évben majdnem 430 mil­lió schilling veszteség érte a ke­let-nyugati kereskedelemben tevé­kenykedő bécsi székhelyű Garant, szovjet tulajdonban levő biztosító társaságot. A biztosító 1981—82-ben Lengyel­­ország és Románia fizetési késedel­mei következtében összesen 426 mil­lió schilling kártérítés kifizetésére kényszerült, miközben az exportbiz­tosító tevékenységből származó be­vételei 66 millió schillingre rúgtak. A kártérítési igényeket a biztosító saját eszközeiből nem is tudta vol­na kielégíteni, de a viszontbiztosí­tási ügyleteknek köszönhetően elő tudta teremteni a szükséges össze­get. A Garantnak a továbbiakban is jelentős kártérítéseket kell kifizet­nie, mert mint Klementyev vezér­­igazgató elmondta, a Garant olyan hosszú lejáratú ügyleteket is bizto­sított, amelyeknél a fizetés csak ebben az időszakban vált esedékessé. A Koreai NDK esetében a Garant már több éve nem vállal biztosítási ügy­letet. A Garant tevékenységének eddigi mérlegét megvonva Klemen­tyev mindazonáltal rámutatott: a biz­tosítás hosszú éveken keresztül jö­vedelmező tevékenység volt, mivel szocialista ügyfelei nagyon megbíz­ható adósok voltak. 1982-ben egyéb­ként a Garant más, hasznot hajtó ügyletei következtében szerény, va­lamivel több mint 100 ezer schil­linges hasznot tudott kimutatni, eb­ből azonban nem tud osztalékot fi­zetni. (APA) • Mintegy 26 osztrák céget kép­viselő küldöttség tárgyal Ankará­ban a török vállalatokkal és ható­ságokkal, különösen a beruházási javak területén meglevő kapcsola­tok erősítéséről. • A nyugat-európai fémmunkások szakszervezeti szövetségének tag­­szervezetei ezúttal először állapod­tak meg abban, hogy együtt lépnek fel a munkahét rövidítéséért, az el­bocsátások elleni harcban. JELENTI • Az NSZK-ban a fogyasztói árak emelkedésének üteme az áprilisi 3,3 százalékról májusra 3 százalék­ra mérséklődött • Az ENSZ-hez tartozó világélel­mezési program (WFP) 1985-ben és 1986-ban összesen 1,35 milliárd dol­lár segély folyósítását tervezi. Ez 13 százalékos növekedés az előző kétéves időszak előirányzatához ké­pest. Gusztil Budapest I. főépítésvezetőségünkre teljesítményelszámoló csoportvezetőt felveszünk Jelentkezni lehet a főépítésvezetőségen: Budapest IV., Duna sor 15. (Palota-sziget) vagy telefonon: 697-092, 696-183. Ma nyílik az ILO konferenciája Ma nyílik Genfben az ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezetének 69. ülésszaka. A szakosí­tott szervezet általában napirenden levő témáin kívül — a munkafel­tételek javítása, az életszínvonal ál­talános emelése, a foglalkoztatott­ság, a nemzetközi együttműködés, az emberi és szakszervezeti szabad­ságjogok — a mostani ülésszak ki­emelten foglalkozik a gyermek­­munka kérdésével, valamint a mun­kához való jog érvényesítésével, kódexbe foglalásával. Ez utóbbinak a világszerte terjedő munkanélküli­ség ad időszerűséget. Az értekezlet napirendjén szerepel a lengyel és a török szakszervezetek ügye, s Izrael­nek ez ügyben az elfoglalt arab területeken tanúsított magatartása. (Reuter, APA, MTI) tfiZrv. Terv. és vállalatgazdálkodási osztályunkra felveszünk lehetőleg gyorsírni is tudó titkárnőt és lehetőleg felsőfokú iskolai végzettségű, gyakorlott tervcsoportvezetőt Jelentkezni lehet személyesen: Vízügyi Építő Vállalat Budapest I., Márvány u. 1/e. (A Déli pályaudvar közelében.) Telefon: 154-095, 186-os mellék. Lengyelországban emelik a felvásárlási árakat Lengyelországban július 1-től csaknem 30 százalékkal felemelik egyes gabonafélék felvásárlási árát, a sertés- és marhahús kilójáért pe­dig az eddiginél 9, illetve 8 zloty­val többet fizetnek a gazdáknak. Mint Zdzislaw Krasinski árügyi miniszter a keddi lapokban megje­lent nyilatkozatában elmondotta, így akarják kárpótolni a gazdálko­dókat a termelőeszközök, a növény­védőszerek, a gázolaj árának emel­kedéséért. Mindenképpen­­ biztosí­tani kívánják a mezőgazdasági munka jövedelmezőségét. A közel­múltban közzétett tervezet szerint a felvásárlási ár emelése a gabona esetében csak a szerződésben lekö­tött tételekre vonatkozik. A miniszter hangsúlyozta: az ál­lam az idén mintegy 190 milliárd zlotyval dotálja az élelmiszerek kiskereskedelmi árát. A szubven­ciók növelésére, tekintettel a költ­ségvetési hiányra, hosszú távon nincs lehetőség, ezért néhány zloty­val emelik majd a kenyér, továbbá mintegy 10 százalékkal a hús- és a húskészítmények árát. Minthogy a kormány korábban már bejelentet­te, hogy az idén nem változtatja meg az alapvető élelmiszerek árát, az emelésre leghamarabb a jövő év elején kerül sor. A lengyel hatóságok az idei har­madik negyedévben várhatóan fel­oldják a gabonatermékek központi adagolását — mondta Zygmunt La­­komiec belkereskedelmi miniszter a Trybuna Ludu című napilapnak adott nyilatkozatában. A miniszter hangsúlyozta, hogy a feloldás után Lengyelországban az élelmiszerek közül már csak a húst és a cukrot adják jegyre. (APA, MTI) Négy éve nem volt ilyen alacsony az infláció az EGK-ban A Közös Piac tagországainak ösz­­szesített inflációs rátája 8,7 száza­lékra esett az április végéig tartó tizenkét hónapra számítva — ami négy hónap óta a legalacsonyabb érték — jelentette az EGK statisz­tikai hivatala. Az éves infláció annak ellenére alakult. Ilyen kedvezően,­ hogy sze­zonális tényezők hatására­­április­ban viszonylag magas, 1 százalékos áremelkedést mértek a közösség­ben. Az áprilisig tartó egy évben Hol­landia érte el a legnagyobb sikere­ket az infláció leszorításában: a fo­gyasztói árak drágulása mindössze 2,5 százalék volt, míg az NSZK-ban 3,3 százalékot mértek. A másik véglet Görögország 21,5, valamint Olaszország 16,3 százalékos áremel­kedéssel. Nagy-Britanniában 4,0, Dániában 7,6, Belgiumban 8,0, Franciaországban 9,2, Luxemburg­ban 9,5 és végül Írországban — ez a legutolsó negyedév adata — 12,5 százalékos inflációt mértek. (Reuter) Zsivkov-beszéd a minőség javításáról A termékek minőségének javítá­sáról, a termelékenység növeléséről és a munkafegyelem megszilárdítá­sáról tartottak hétfőn . Várnában országos tanácskozást, ezen beszé­det mondott Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára,, államfő. Zsivkov em­lékeztetett rá, hogy már a párt XII. kongresszusán is szó volt a termékek minőségének problémái­ról, s ez lesz a jövő év márciusá­ban összeülő országos pártértekez­let fő témája is. Zsivkov hangsúlyozta, hogy a bol­gár gazdaság egy sor fontos beru­házás végrehajtása ellenére sem ér­te el a várt teljesítményt. Rámuta­tott, hogy a bolgár termékek minő­sége elmarad a fejlett tőkés orszá­gokban gyártott árukétól, miközben előállításuk több nyersanyagot és energiát igényel. „Az utóbbi évek­ben lényeges beruházásokat hajtot­tunk végre, de a berendezésekre, technológiákra és a tudományos­tervező munkára fordított hatalmas összegek nem hozták meg a várt fordulatot” — mondta Zsivkov. Az államfő bírálta a tavaly elha­tározott gazdasági reform nem ki­elégítő megvalósítását. ,,A minőség javításában csak úgy érhető el gyö­keres fordulat, ha következetesen alkalmazzuk a közgazdasági szem­léletet” — jelentette ki Zsivkov, utalva arra, hogy a mennyiségi szemlélet még mindig gyakran hát­térbe szorítja a minőség kérdését. Végül leszögezte, hogy nagy figyel­met kell fordítani a minőséghez kapcsolódó ár- és bérrendszer ki­alakítására. (Reuter, MTI) VILÁGGAZDASÁG NYILATKOZATOK A BELGRÁDI INGTAD-ÜLÉSSZAK ELŐTT A williamsburgi tőkés csúcsértekezlet résztvevői pénzt, konk­rétumokat nem ígértek a fejlődő országoknak, mindössze annyi lé­nyegeset közöltek: erőfeszítéseket tesznek a kereskedelmi korláto­zások lebontására, a fejlődő országokból származó import megköny­­nyítésére. A harmadik világ ennél nyilván többet várt, s eredmé­nyeket most már Belgrádtól remél, ahol hétfőtől kezdve az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) ülésszakán 166 részt vevő ország 3500 küldötte fogja keresni az Észak és a Dél közötti szakadék áthidalásának módját. A fejlődő országok gazdasági helyzetének drámai romlása adja meg a hátteret az ENSZ Keres­kedelmi és Fejlesztési Konferen­ciája (UNCTAD) hétfőn, Belgrád­­ban kezdődő hatodik ülésszakához. A nyugati országok — írja a DPA — saját bajaikkal vannak elfog­lalva, s el sem tudják képzelni, milyen súlyos helyzetbe jutottak a harmadik világ elmaradott or­szágai. A Nyugat gazdasági recesz­­sziója magával rántotta a fejlődő országokat is: a tőkésországokban a pangás következtében bedugult a nyersanyagok iránti kereslet, áruk ma 50 éves mélyponton áll. A nyersanyagárak lemorzsolódá­sához irdatlan adóssággondok páro­sulnak: a harmadik világ adós­­ságterhei olyan mértékben meg­nőttek, hogy már-már létében fe­nyegetik a fejlődő országok gazda­ságát. A­ Világbank szerint a har­madik világ adósságállománya 530 milliárd dollár (más források 600 —700 milliárd dolláról beszélnek), szemben az 1973-ban mért 110 mil­­liárddal. Az adósságszolgálat is na­gyon megnőtt: az az összeg, amelyet a fejlődő országoknak egy év alatt tőketörlesztések és kamatfizetések címén ki kell adniuk, az 1973. évi 16-ról az idén 95 milliárdra nő. Súlyosbítja a fejlődők helyzetét a protekcionizmus, amely meggá­tolja a világkereskedelem szabad fejlődését. A fejlett tőkésországok zöme gazdaságilag elég erős ahhoz, hogy megtalálja a kereskedelmi korlátozások hézagait, s valahogyan értékesítse áruit, de a fejlődő or­szágok az importmegszorítások kö­vetkeztében elvesztik a talajt a lá­buk alól. A tejcésországok­­korláto­­­zássai ugyanis leginkább...azoknak..a 'cikkeknek, az importjára' vonatkoz­nak, amelyekből a fejlődők ex­portképesek — ezek közé tartoz­nak a mezőgazdasági cikkek, tex­tíliák, cipők — írja a DPA. Számos fekete-afrikai ország jö­vedelme a következő két évben a legjobb esetben is csak stagnálni fog; a nyugati országoknak fokoz­niuk kellene erőfeszítéseiket a fej­lődők gondjainak enyhítésére — mondotta Nucci, a francia külügymi­niszter mellé rendelt, együttműkö­dési és fejlesztési ügyekben illeté­kes miniszter. Nucci sürgette a fejlett tőkésor­szágokat, hogy csökkentsék a ka­matokat, tegyék tartóssá a ma még törékeny fellendülést. Kijelentette, hogy Párizs erőteljesen támogatja a hatékonyabb nemzetközi nyers­anyagegyezmények megteremtésére hivatott erőfeszítéseket. A cukor, a kávé, a kakaó, az ón és a nyers­­gumi árának és piaci helyzetének stabilizálását célzó eddigi egyezmé­nyek működése messze nem kielé­gítő; a régi egyezmények megja­vítása, új nyersanyagegyezmények kialakítása valószínűleg a belgrá­di konferencián részt vevő fejlődő országok egyik legfontosabb köve­telése lesz. Csakhogy — mondja Nucci — az Egyesült Államok el­lenzi a nyersanyagárak ellenőrzésé­nek gondolatát. Franciaország — és remélhetőleg vele együtt több más nyugat-euró­pai ország — Belgrádban arra fog törekedni, hogy elsimítsa az Egye­sült Államok és a fejlődő országok közötti nézetkülönbségeket — foly­tatta Nucci. A Közös Piac­­erre te­het következtetni az EGK külügy­minisztereinek a belgrádi értekez­letre összeállított irányelveiből is) a maga részéről hangsúlyozni fog­ja: hasznos volna a Nyugatnak, ha hozzásegítené a fejlődő országokat vásárlóerejük fokozásához. Nucci végezetül kifejtette, hogy Párizs 1988-ig bezárólag a francia nemze­ti össztermék (GNP) 0,7 százaléká­ra futtatja fel a fejlődőknek nyúj­tott gazdasági segélyek összegét , s ezzel eleget tesz az ENSZ erre vonatkozó ajánlásának. Hozzátette azonban, hogy a segélyek csak idő­leges megoldást jelenthetnek: a fej­lődőknek is erőfeszítéseket kell ten­niük az élelmiszer-önellátás meg­valósítására. A világ adósságproblémái oly mértékben enyhültek, hogy már nem fenyegetik fizetésképtelenség­gel sem az adósokat, sem a hitele­zőket — állapította meg az ameri­kai Federal Reserve Bank kor­mányzója. Wallich kijelentette: a magas kamatlábak, az emelkedő nyersanyagárak és az amerikai gazdaság megélénkülése csökkenteni fogják az adósságok okozta gondo­kat. „Ha a Nemzetközi Valuta Alap jól végzi a dolgát, ha a magánban­kok szerény mértékben megtoldják kintlevőségeiket,­ s ha a központi bankok készen állnak rá, hogy el­simítsák a likviditási problémákat, akkor azt hiszem, nagyobb nehéz­ség nélkül léphetünk a jövőbe.” Ázsia fejlődő országainak nem lesznek nemzetközi adósságproblé­máik, mert növekedési potenciáljuk jelentős, s igen jól alakítják poli­tikájukat — vélekedett Fudzsioka, az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) elnöke. A Gazdasági Együttműkö­dési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataira hivatkozva el­mondta, hogy Dél-Koreának (Ázsia legnagyobb kölcsönfelvevőjének) összes adósságai törlesztéséhez tel­­jes exportbevételeinek csak 17 szá­zalékát kell feláldoznia; a Fülöp­­szigetek esetében az arány 29 szá­zalék. (Összehasonlításképpen: Mexikó adósságszolgálati aránya 80, Brazíliáé pedig 48 százalék.) Eltérően a latin-amerikai orszá­goktól — állapította meg a bankel­nök — Ázsia fejlődő országai az IMF-fel egyetértésben hajtják végre a szükséges gazdaságpoliti­kai kiigazításokat. (Reuter, AP— DJ, DPA) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztésén­k Bp . . Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­­tok, szövetkezetek hatóságok intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodára­ (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz* forgalmi jelzőszámára 83.3102/9-06 — Szedre­­rínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorra Nyomta: Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán Li hitelntézkedések Franciaországban A párizsi kormány újabb intéz­kedéseket hozott az ország kül­gazdasági egyensúlyának helyrebil­­lentésére. Az export ösztönzése cél­jából enyhítenek az exporthitelek­re vonatkozó korlátozásokon. Ez annyit jelent, hogy a bankok ezen­túl több exporthitelt folyósíthatnak. A kormány az év második felétől lehetővé teszi, hogy a kis- és a középméretű vállalatok a korábbi gyakorlathoz képest könnyebben juthassanak exporthitelekhez. A kölcsön összegét ezek a cégek már előre megkaphatják, amint ke­zükben van a külföldi megrende­lés. A másik hitelintézkedés kereté­ben lassítják Franciaországban a belföldi pénzellátás növekedési üte­mét. Visszaszorítják a lakásépítésre felvehető kölcsönök összegét, ezzel is csökkentve az importigényeket. A francia pénzügyminisztérium szóvivője az új hitelrendeletekkel kapcsolatban közölte, hogy a kor­mány továbbra is fenntartja hitel­­politikájának szelektív jellegét, de a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez az import visszafogására és az export ösztönzésére. (Reuter)

Next