Világgazdaság, 1984. február (16. évfolyam, 22/3776-42/3796. szám)
1984-02-01 / 22. (3776.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK nrgfigszmnsig XVI. ÉVFOLYAM, 22. (3776.) SZÁM 1934. FEBRUÁR 1., SZERDA A VÁRTNÁL GYORSABB FELLENDÜLÉS A BRIT IPARBAN Felgyorsult az utóbbi hónapokban a brit ipar megélénkülése. A termelés, az újonnan beérkező megrendelések száma ez idő tájt olyan ütemben gyarapszik, amilyenre 1977 óta nem volt példa — ezt állapította meg a brit gyáriparosok szövetsége (CBI) most közzétett negyedéves jelentésében. A fenti megállapítás egyébként immár a negyedik egymást követő negyedévre lett érvényes, de ami az utóbbi négy hónapot illeti, a javulás minden korábbi várakozást felülmúlt. A Reuter ehhez azt teszi hozzá, hogy a CBI legfrissebb jelentése évek óta a legbizakodóbb, mi több: azt jelzi, hogy a brit gazdasági fellendülés immár nem „egyenetlen”, „akadozó”. Az általános bizakodás egyik következménye, hogy az ipari beruházások — a CBI szerint — az idén 7 százalékkal gyarapodnak; ez lenne az első tényleges növekedés öt év óta. A beruházni szándékozó vállalatok elenyésző része költi tőkéjét a kapacitás bővítésére, szükségessé vált pótlásokra összpontosítanak. Az optimizmust sugárzó jelentés azonban tartalmaz figyelmeztetést is: a brit ipari termékek nagy része még ma sem versenyképes külföldön. Sőt: a vállalatok java része a következő hónapokban alighanem emelni fogja árait, s ez az infláció felgyorsulásához vezethet. Az árak emelését a vállalatok szemszögéből egyrészt a kereslet élénkülése, másrészt az egy termékegységre jutó költségek emelkedése, elsősorban a nyersanyagimport drágulása indokolja. A javulás mindenekelőtt a fogyasztási cikkeket gyártó iparágakat érinti, de a CBI szerint a nem várt mértékű keresletnövekedés fokozatosan átterjed a félkésztermékeket, illetve a beruházási javakat gyártó vállalatokra is. Segíti ezt a folyamatot a többi fejlett tőkésország gazdaságának élénkülése is. S bár a közelmúltban számos tekintélyes közgazdász azt jósolta, hogy a fogyasztási cikkek iránti kereslet a múlt év végén kezdődött látványos növekedés után alábbhagy, a CBI által megkérdezett 1731 vállalati véleménye az ellenkezőjét sugallja. Az sincs kizárva, hogy a CBI, a javulást látva, hamarosan felfelé módosítja a brit belföldi össztermék (GDP) idei alakulásáról tavaly novemberben közzétett 1,5—2 százalékos előrejelzését — véli a Reuter. Román—szovjet olajszállítási megállapodás Gromiko szovjet külügyminiszter bukaresti tárgyalásait nagy figyelemmel követik a hírügynökségek, s feltűnő tálalásban közlik, hogy a Szovjetunió növeli Romániába irányuló olajszállításait 1984-ben. Románia 1990-ig önellátóvá akar válni az energiaellátás területén — emlékeztet a Reuter —, de ez idő szerint súlyos ellátási nehézségekkel küzd. A lakosságnak mérsékelnie kell a fűtést és a világítást, felére kell csökkentenie az energiafogyasztást. Románia tartozása a nyugati hitelezőknek, eléri a kilenc milliárd dollárt. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy — miként az APA, román és szovjet forrásokra hivatkozva, írja — a bukaresti kívánságoknak eleget téve, a Szovjetunió 1,5 millió tonna olaj szállítását vállalja az idei évben, mégpedig az eddigi gyakorlattól eltérően rubelért, illetve román ellenszállításokért. Az idei olajszállítást — amely 500 ezer tonnával több lesz az előző évinél — a KGST-n belül kialakítottirányelveknek megfelelően számolják el. A Szovjetunió az új, 1984-es jegyzőkönyv értelmében kétmillió tonna jó minőségű szenet, továbbá egyelőre nem ismert mennyiségű földgázt és villamos energiát is exportál Romániába. Gromikót elkísérte útjára Ruszakov, a KB titkára és Talizin miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST- ben. (Reuter, APA, AP—DJ) * Románia — írja moszkvai tudósítónk — a Szovjetunió 13. legnagyobb kereskedelmi partnere. . A kétoldalú forgalomból a legfrissebb adat a tavalyi első háromnegyed évre vonatkozik. A szovjet export az 1982-es azonos időszakhoz viszonyítva 13 százalékkal 1199 millió rubelre nőtt, a Romániából származó import 2 százalékkal 1280 millió rubelre csökkent. Árucsoportonkénti bontásban 1982-es adat áll rendelkezésre, amely érdekes szerkezeti változást jelez a szovjet export oldalán. Amellett, hogy a szovjet kivitel 1424 millió rubelre csökkent az 1981-es 1779 millióról, feltűnő, hogy az 1981-ben kimagaslóan legnagyobb tétel, az 524 millió rubel értékű kőolajszállítás egy évvel később 66 millió rubelre esett viszsza. A többi energiahordozóból a szovjet export nőtt, s a kivitelben 26 százalékos súllyal szereplő gépek és berendezések után 10 százalékkal a földgáz a második legnagyobb tétel. A román export csaknem egyharmada gép és berendezés. A Szovjetunióba irányuló kivitelben a bútorok 7 százalékkal, a készruhák 6 százalékkal, a fagyasztott hús 5 százalékkal részesül. A román kivitel 1982-ben 1684 millió rubelre nőtt az előző évi 1673 millióról. (Az adatokat a szovjet statisztikák nem bontják rubel- és nem rubelelszámolás szerint.) _____ Szovjet—törok gazdaségi megbeszélések A Szovjetunió és Törökország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatairól, a többi között a Törökországba irányuló szovjet földgázexport és pótlólagos villamosáramszállítás lehetőségeiről tárgyaltak a két ország kormányának képviselői Moszkvában. A felek rögzítették a Szovjetunióba irányuló idei török áruszállításokat, amelyekkel a török fél törleszti a Szovjetunió által korábban rendelkezésére bocsátott hiteleket. A török kormányküldöttség tagjai között számos üzletember volt, akik megbeszéléseket folytattak a szovjet külkereskedelmi szervezetek képviselőivel. Mindkét fél kifejezte óhaját az üzleti együttműködés bővítésére, amely hozzájárulhat a Szovjetunió és Törökország jószomszédi kapcsolatainak erősítéséhez. (MTI) Megkétszereződött az USA és Irán kereskedelme Az Egyesült Államok és Irán kereskedelmi forgalma tavaly megkétszereződött, és 1 milliárd dollár fölé emelkedett — jelenti az amerikai kereskedelmi minisztérium. Az Egyesült Államok iráni exportja januártól novemberig 170 millió dollár volt, 69 millióval több, mint egy évvel korábban, míg az USA Iránból származó importja az említett időszakban 1 milliárd dollár fölé emelkedett az egy évvel korábbi 460 millióról. Az USA iráni importja 90 százalékban kőolajtermékekből állt. Elemzők megjegyzik, hogy a hivatalosan kimutatott kereskedelmi forgalom kisebb a ténylegesnél, mert jelentős a közvetítők révén lebonyolított kereskedelem aránya. Például az Egyesült Államok jelentős olajtételeket vásárol Irántól a szabadpiacon, európai közvetítők révén. Ezt nem számítják bele a hivatalos árucsere-forgalmi adatokba. (AP—DJ) Jelentés az arab bankok tavalyi konzorciális kölcsönétről Tavaly az arab bankok az 1982-es összegnek csak kétharmadát kölcsönözték ki a nemzetközi konzorcionális hitelpiacon — jelenti a Middle East Economic Weekly Review című szaklap. Az 1982-es csaknem 10 milliárdos kölcsönforgalom közel 30 százalékkal, 7 milliárd dollárra esett vissza, elsősorban azért, mert az arab bankok nem szívesen hiteleztek a súlyosan eladósodott dél-amerikai országoknak. Ezzel szemben egyre inkább behatolnak az" ázsiai hitelpiacra, és a jelek szerint Nyugat-Európában is biztosnak látják pénzüket. Az összes arab bank által nyújtott hitel több mint felét az arab térség adósai vették fel, és jóllehet a folyósított hitelek összege kisebb mint 1932-ben, a régió része-' sedése felülmúlta a tavalyelőttit. A nyugat-európai országoknak nyújtott kölcsönök az arab konzorcionális hitelek 22 százalékát tették. Latin-Amerika mellett a szocialista országok és a Szaharától délre elterülő afrikai országok szorultak hátrébb az arab bankok listáin. A Szovjetunió és Kelet-Európarészesedése az 1982-es 3,7 százalékról (362,73 millió dollár) tavaly 1,8 százalékra esett vissza. (AP—DJ) Három éve új szakasz kezdődött a Magyar Kereskedelmi Kamara munkájában: előtérbe került belföldi tevékenysége, ellátja a tagvállalatok érdekképviseletét, feladatává vált a köztük való érdekegyeztetés és érdekközvetítés. Ezek között van, ami már hozott sikereket, van, ami lassabban halad előre, csakúgy mint az a változás, amely az egész magyar népgazdaságot új útra vezérelné. A kevésbé sikeres tevékenységgel kezdve Beck Tamás sajtótájékoztatóján először az érdekegyeztetés nehézségeiről beszélt. Bár ez az egyik legfontosabb feladata a kamarának, itt érte el a legkisebb eredményt — vélte Beck Tamás. Ezt részben az indokolja, hogy az érdekegyeztetés módszereit — pionír munkaként — most kell kidolgozni, a kísérletezés pedig buktatókkal jár, különösen, ha figyelembe vesszük egyes vállalati vezetők túlzott biztonságra való törekvését. Emiatt többnyire csak olyan együttműködést, kooperációt fogadnak el, amely nem jelent semmiféle, akár átmeneti engedményt. Ezért jártak például kevés sikerrel a referenciakeretek közvetlen átadásáról folyó vállalatok közötti megbeszélések. Néhány területen azonban már értek el eredményt az érdekegyeztető tárgyalásokkal, így a gépipar és kohászat, a bútoripar és bútorkárpitgyártók, valamint az építőipar és az acélszerkezet és betonvasgyártó vállalatok között. Egyértelműen eredményes viszont a kamara érdekképviseleti és érdekközvetítő tevékenysége. Mint Beck Tamás elmondta, az intézmény több kérdésben és területen teljesítette a tagvállalatai részéről fennálló elvárásokat. Nagy szerepet játszik a vállalatok és a gazdasági vezetés közötti bizalom megerősítésében. Ahhoz azonban, hogy ezt a feladatát sikeresen elláthassa, szüksége van a gazdaságirányító szervek, így a minisztériumok támogatására. Az Ipari Minisztérium és annak vezetője már megtette az első lépéseket egy újfajta kapcsolat kiépítésére az ipari vállalatokkal. A tagvállalatok érdekeit szem előtt tartva a kamara rendszeresen tájékoztatja a gazdaságirányítás fórumait, így az Állami Tervbizottságot és a kormányt a vállalati gazdálkodás tapasztalatairól, a gondokról, ugyanakkor közvetíti a vállalatokhoz a gazdaságirányítás szándékait. A kamara úgy véli, hogy a gazdálkodásban jelenleg érvényesülő folyamatos pénzügyi elvonások nem alkalmasak arra, hogy a vállalatokat felzárkóztassák a kívánt hatékonysági, termelékenységi szintre, emellett az eszközelvonás akadályozza a vállalkozások kialakulását, mivel nem segíti hozzá a vállalatokat, hogy önfinanszírozóvá váljanak. A magas kamatú fejlesztési hitelek ugyanis behatárolják a fejlesztési lehetőségeket A magyar népgazdaságban jelenleg a legfontosabb feladat a gazdaságirányítás továbbfejlesztése, amelyben a Magyar Kereskedelmi Kamara is tevékenyen részt vesz. Mint Beck Tamás elmondta, számos téma kidolgozásánál jelen vannak javaslatok megfogalmazásával. Ezek pl. a vállalati szervezet, a beruházási rendszer és a bér- és keresetszabályozás új formájának kidolgozása. A kamara úgy véli, hogy a jelenlegi módszerek nem elég ösztönzőek a hatékonyság javítására, s nem megfelelőek ahhoz, hogy egy teljesítményarányos bérrendszer alakulhasson ki belőlük. Ehhez a bérszínvonalkorlát feloldására volna szükség. Ma kevés az a 0,12 százalékos bérszínvonal-növekmény amelyet egy vállalat 1 százalékos hatékonyságnövelés esetén adómentesen felhasználhat. A kamara kiáll a vállalatok differenciált megítélése mellett — hangsúlyozta Beck Tamás. Az úgynevezett „alacsony hatékonyságú” vállalati körben is — az intézkedések kialakításánál — szükséges megkülönböztetni, hogy mely vállalatok kerültek ebbe a körbe az alacsony színvonalú vezetés, szervezetlen munka és mely vállalatok éppen a népgazdasági, adott esetben a szükséges exportcélok teljesítésének követelménye miatt. A hatékonyság mérésénél nem a mérleg szerinti eredményt kellene alapvetőnek tekinteni, hanem az érdekeltség szerinti eredményt — vélte Beck Tamás. A jelenlegi feszített gazdálkodási körülmények között különösen fontos, hogy a népgazdasági célokkal összhangban legnagyobb erőfeszítéseket tevő vállalatok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a feladatokhoz szükséges eszközök biztosításánál. Ez vonatkozik a munkaerőgazdálkodásra, az importanyaggazdálkodásra és a jövedelemszabályozásra is. Ezért is támogatja a kamara a megállapodások ügyét (közismertebben a „klub” létrehozását), amely 50+50 vállalat számára már lehetővé tette, hogy azok a vállalt többletexport teljesítése fejében megkapják a szükséges preferenciákat. Kérdésekre válaszolva Beck Tamás szólt a területi bizottságok munkájáról. Előfordul ugyan, hogy a régiókra felosztott kamarai bizottságok bántják a megyei érzékenységet és volt példa arra, hogy a bizottságok elnökei panaszkodtak, hogy nehéz kialakítani ,a partneri viszonyt a helyi szervekkel. A megalapításuk óta eltelt idő bebizonyította azonban, hogy a területi bizottságok sok helyi és regionális gond megoldását elősegítették, segítségükkel fellendült a határmenti forgalom és fejlődött a szomszédos területek vállalatai közötti kapcsolat. Beck Tamás sajtótájékoztatója a Parlamentben Nehéz és felelősségteljes feladatok várnak a Magyar Kereskedelmi Kamarára Munkatársunktól. A gazdasági élet demokratizmusának további kibontakoztatásával és az iparirányítás változásával összhangban a kamara elsősorban belföldi tevékenységét fejlesztette az utóbbi három évben, a hagyományos nemzetközi kereskedelemfejlesztési és tájékoztatási tevékenység színvonalának további javításával egyidejűleg — hangsúlyozta Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap tartott a Parlament épületében. Az új kamarai feladatokról szólva részletesen elemezte az érdekegyeztető, érdekközvetítő és érdekképviseleti tevékenység sikereit, illetve nehézségeit. NAPRÓL NAPRA + A MAGYAR NEMZETI BANK HITELEZÉSI GYAKORLATÁBAN AZ IDÉN tovább, erősíti az üzleti jelleget, ezzel is ösztönözve a gazdaságot a beruházások jövedelmezőségének jobb mérlegelésére. (3. oldal) + NŐTT TAVALY A CSEHSZLOVÁK NEMZETI JÖVEDELEM, de elmaradt a tervtől a növénytermesztés, s nem sikerült féken tartani a beruházásokat. (2. oldal) - AZ ACÉLGYÁRTÁS NŐTT TAVALY AZ USA-BAN és a szocialista országokban, tovább csökkent viszont Japánban és a Közös Piac legtöbb országában. (8. oldal) + A LÍZING FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁL forráshiányos vállalatoknak is. (6. oldal) + ERŐS MARAD A JAPÁN GAZDASÁG, DE Nő A MUNKANÉLKÜLISÉG — erről árulkodnak a legújabb statisztikák. (2. oldal) "A PÓTVÁM KIVETÉSÉT KÉRIK A KALIFORNIAI BORTERMELŐK az olasz és a francia borokra. Az amerikai kukoricasikér-szállítások közös piaci korlátozása ellen retorziókat helyeztek kilátásba. (8. oldal) + OLASZ MELLÉKLETÜNK képet ad az ország gazdaságpolitikájának jellegzetességeiről, és számos kereskedelemtechnikai ismeretet közöl. A jugoszláv államfő Hcshuglonbasi tárgyét Mika Spiljik, a jugoszláv államelnökség elnöke kedden négynapos hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Reagan elnök meghívását a múlt év szeptemberében Belgrádban tett látogatása során nyújtotta át Bush alelnök. Belgrádban hangoztatják, hogy a mostani legmagasabb szintű jugoszláv—amerikai párbeszéd az eddigi eredményes együttműködés folytatása. A látogatás küszöbén a Washingtonból keltezett jugoszláv sajtójelentések szerint amerikai pénzügyi körökben jelezték, hogy továbbra is készek támogatást nyújtani a jugoszláv gazdasági nehézségek leküzdését célzó erőfeszítésekhez. A jugoszláv fővárosban ezek alapján úgy értékelik, hogy Spiljak amerikai útjának serkentenie kell a gazdasági kapcsolatok erősítését, és hozzá kell járulnia az együttműködést megnehezítő problémák elhárításához. Mindenekelőtt a kereskedelmi forgalomban hagyományosan nagy jugoszláv deficit csökkentésére gondolnak, amely évi 500—600 millió dollár körül mozog. (MTI)