Világgazdaság, 1984. március (16. évfolyam, 43/3797-65/3819. szám)
1984-03-01 / 43. (3797.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1984. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK XVI. ÉVFOLYAM, 43. (3797.) SZÁM Élénk ütemben fejlődik az NDK és az NSZK kereskedelme Rekordnagyságúra nőtt tavaly az NDK és az NSZK kétoldalú kereskedelme. A forgalom 8 százalékkal gyarapodott, az NSZK exportja az 1982. évi 7,08 milliárdról 7,68 milliárd márkára, importja pedig 6,99 milliárdról 7,56 milliárdra emelkedett — adta hírül a nyugat-berlini Treuhandstelle für Industrie und Handel, a bonni gazdasági minisztériumnak az NDK—NSZK kereskedelemmel foglalkozó részlege. A múlt év első felében erőteljesen az NSZK javára billent a két német állam kereskedelmi mérlege, de a második félévben az NDK visszafogta importját, így a forgalom kiegyensúlyozódott. Közrejátszott ebben az is, hogy az NSZK decemberben 300 millió márkát utalt át az NDK-nak cserébe a postai szolgáltatások javításáért, így az év végére a bonni gazdasági minisztérium értékelése szerint „nagyon kielégítő eredmények születtek”. Érezhetően megnőtt a két ország közötti vas- és acélkereskedelem jelentősége. Figyelemre méltó változás az előző évhez képest az is, hogy 168 százalékkal nőtt tavaly az NDK által az NSZK-ból vásárolt mezőgazdasági cikkek, főleg takarmányféleségek importja. Az NDK az utóbbi két esztendőben egyébként alaposan visszafogta nyugati, az NSZK-n kívüli vásárlásait, most azonban jelei mutatkoznak, hogy az NDK — bonni feltételezések szerint — részben bizonyos szovjet segítség nyomán ismét növeli valamelyest nyugati importját. A forgalmat 1 nyugatnémet márka é NDK márka árfolyamon számolják el. Bonn klíring-rendszerben kereskedik az NDK-val és évről-évre jelentős összegű kamatmentes hitelt nyújt neki nyugatnémet áruló vásárlására. Ennek összege az idén mintegy 690 millió márka. Az NDK-nak az NSZK-val szemben tavaly keletkezett szerény kereskedelmi passzívumát is beszámítva, az NDK 1983 végén összesen mintegy 4 milliárd márkával tartozott nyugati szomszédjának. Az NDK Nyugattal szemben (nem számítva az NSZK-t) fennálló adósságállományát a nyugat-berlini hivatal körülbelül 7 milliárd dollárra becsüli. (Reuter, AP—DJ) A Szovjetunió felemelte a Nyugatra szállított olaj árát A Szovjetunió 50 centtel, barrelenként 29 dollárra emelte a Nyugat-Európában szerződéses alapon értékesített Ural olajának árát — közölték rotterdami olajipari körökben. Az intézkedés a mai napon lép hatályba. Megfigyelők a lépést részben összefüggésbe hozzák azzal, hogy az iraki—iráni háború felerősödése, illetve a Kharg-szigeti állítólagos iraki bombázások nyomán általános áremelkedések következtek be a nemzetközi olajpiacon, de arra is rámutatnak, hogy az Ural olaj szabadpiaci ára már hetek óta magasabb a hivatalosnál, így a Szovjetunió valószínűleg inkább ezt a különbséget szünteti meg. A finn Neste állami olajvállalat konkrét szám említése nélkül szintén bejelentette, hogy szovjet partnere Finnország számára is a nyugat-európaihoz hasonló mértékben növeli az árat. A két ország között érvényben levő hosszú lejáratú egyezmény értelmében Finnország egyébként idén 8 millió tonna olajat vesz a Szovjetuniótól. Egyiptom, amelynek Szuez elnevezésű olaja nagyon hasonlít a szovjet Uraihoz, s ezért Kairó árdöntéseinél rendszerint követni szokta a szovjet ármozgásokat, most bejelentette, hogy változatlanul hagyja legfontosabb olajfajtájának január óta érvényben levő, barrelenként 28 dolláros árát, viszont márciustól 25 centtel drágítja nehézolajait. A döntés azzal magyarázható, hogy az utóbbi időben megnőtt a kereslet a tüzelőolajban gazdag nehéz nyersolajak iránt. Egyiptom nem igazán jelentős olajexportőr, napi kivitele 250 ezer barrel, de mivel nem tagja az OPEC-nek, árpolitikája a szakértők szerint híven tükrözi az olajpiac állapotát. (Reuter, AP,DJ) ÉSZAK-DÉL PÉNZÜGYI KEREKASZTAL Bankárok, közgazdászok, állami tisztviselők és a nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselőinek részvételével folyt a hét elején háromnapos konferencia Santiagóban a nemzetközi pénzügyi környezet javításának lehetőségeiről. A pakisztáni tervezési és fejlesztési miniszter, mint az úgynevezett Észak— Dél kerekasztal elnöke kijelentette: az értekezletnek az volt a célja, hogy konkrét javaslatokkal álljon elő a szegény országok törlesztési gondjaiból adódó nemzetközi pénzügyi problémák megoldására. Felvetette, hogy a Nemzetközi Valuta Alap öt év alatt bocsásson ki mintegy 42 milliárd dollárnak megfelelő SDR-t, különleges lehívási jogokat, és ossza szét a tagországok IMF-kvótáinak arányában. Azok a gazdagabb országok, amelyeknek nincs szükségük a teljes összegre, a kapott pénz bizonyos hányadát befizethetnék egy az IMF kezelésében álló különleges alapba, és ezzel segíthetnék a legszegényebb és legeladósodottabb országokat gazdaságkiigazító programjaikban. A pakisztáni miniszter szerint növelni kellene a Világbank kedvezményes kölcsönöket folyósító leányvállalatának, az IDA-nak a tőkeforrásait is. Arthur Brown, az ENSZ Fejlesztési Programjának, az UNDP-nek a képviselője azt vetette fel, hogy az IMF módosítsa a hitelfolyósításai feltételéül szabott gazdasági előírásokat, amelyek többnyire a gazdaságpolitika szigorítására irányulnak. E programok szerepe a központi témája a santiagói konferenciának, összefüggésben azzal, hogy igen sok fejlődő ország szerint az IMF által előírt feltételek nagyon szigorúak. Az Észak és a Dél gazdasági kapcsolataiban több gyakorlatiasságra és kevesebb ideológiára lenne szükség — jelentette ki New Yorkban Lambsdorff nyugatnémet gazdasági miniszter, a harmadik világ országainak ENSZ-képviselői előtt. Szerinte sokkal hasznosabb a vállalatok, bankok és a fejlett tőkés kormányok, illetve a fejlődő országok közötti mindennapi együttműködés és a szoros multilaterális kapcsolatok a különböző nemzetközi szervezetekben, mint egy mammutméretű konferencia vagy az a számtalan határozat, amelynek nincs lényeges hatása. (AP—DJ, Reuter) Párizs újabb hitele Iraknak Franciaország több százmillió dolláros újabb hitelt nyújt Iraknak idén esedékes adósságainak törlesztésére — adták hírül Párizsból Ramadan iraki első miniszterelnök-helyettes franciaországi látogatásának másnapján. Hírügynökségi jelentések szerint Irak 500— 600 millió dollárt kap, amiből elsősorban a nem katonai jellegű vásárlásokra felvett 4 milliárd dolláros hitel részleteit kívánja törleszteni. Ramadan a francia gazdasági és pénzügyminiszterrel valószínűleg a Párizstól korábban kapott hitelek visszafizetésének átütemezéséről is megállapodik a tárgyalások során — jelentik jólértesült körökből. A hírügynökségek kiemelik, hogy Franciaország Irak második legnagyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió után, s egyben fő fegyverszállítója is, amiért többnyire nyersolajat kap cserébe. Bagdad már tavaly is kapott egyszer fizetési haladékot, illetve újabb hiteleket Párizstól, ami miatt — Delors pénzügyminiszter szerint — Franciaországnak is hitelekért kellett folyamodnia a nemzetközi pénzpiacokon. A francia pénzügyminiszter nyilatkozata szerint Párizs érdekeltségei 2,3 milliárd dollárra rúgnak az iraki gazdaságban. (DPA, Reuter) Vége a kamionosok blokádjának a Brenner-Shágónál Szerdán reggel befejeződött a kamionsofőrök sztrájkja a Brennerhágónál. A nyugat-európai, fuvarozók spontán módon megalakult sztrájkbizottsága azért döntött a blokád megszüntetéséről, mert ígéretet kapott rá, hogy az NSZK és Ausztria kormánya azonnal tárgyalásokat kezd Rómával az olasz határátléptetési eljárás egyszerűsítéséről, gyorsításáról. Ausztria fuvarozói nem vettek részt a blokád megszüntetéséről hozott döntésben, mert ők a maguk részéről már kedden este befejezettnek tekintették az akciót. Az akció megszüntetésével egyidőben érkezett a hír Rómából: Visentini olasz pénzügyminiszter fogadja a sztrájkoló olasz kamionsofőrök képviselőit, hogy megvitassa velük, milyen változtatásokra volna szükség az olasz határátkelőhelyeken. Közben Róma megismételte korábbi ígéretét: rövid időn belül alkalmazkodni fog a Közös Piacon érvényes határátléptetési, illetve vámelőírásokhoz. A történethez tartozik még, hogy kedden az elkeseredett kamionosok — beváltva fenyegetésüket — rövid időre megpróbálták megbénítani az Ausztria és Olaszország közötti személyautó- és vasúti forgalmat is, de próbálkozásaiknak a rendőrség közbelépése vetett végett. (Reuter, AP—DJ, MTI) Egyesre változatan ez ameriki exportellenőrzési törvény Az amerikai képviselőház egy nappal lejárata előtt egy hónapra meghosszabbította az 1979 óta érvényben levő exportellenőrzési törvényt. A szenátus viszont meg akarja szigorítani ennek előírásait, főképpen a legkorszerűbb technológia kivitelére vonatkozóan, biztosítandó, hogy a kényesnek ítélt berendezések ne juthassanak el szocialista országokba. A kongresszus két házának egymástól eltérő törvényjavaslatát még egyeztetni kell. (Reuter) NAPRÓL NAPRA + A SZOVJET VASUTAK HIÁNYOSSÁGAIT bírálja újfent az SZKP központi lapja. (2. oldal) + LÉPÉSVÁLTÁSRA KÉNYSZERÍTIK A HAZAI KÜLKERESKEDELMI VÁLLALATOKAT A KÜLSŐ ÉS A BELSŐ PIACI FELTÉTELEK. Az ús utakról és ezek realitásáról kérdeztünk három vállalatvezetőt. (3. oldal) + ELMARADT UGYAN A NÉPJÓLÉTI RENDSZER ÖSSZEOMLÁSA A FEJLETT TŐKÉSORSZÁGOKBAN, hosszabb távon mégis elkerülhetetlennek látszik a juttatásrendszer átalakítása. (7. oldal) + A VOEST-ALPINE TISZTESSÉGTELEN ÜZLETI GYAKORLAT MIATT bíróság elé vitte a japán Kobe Steellel egy iráni üzlet kapcsán kirobbant vitáját. (8. oldal) + A JAPÁN KERESKEDŐHÁZAKRA az ipari, a bank- és a termelő tőke összefonódása jellemző. (3. oldal) ELLENTÉTES ÁLLÁSPONTOK A DOLLÁR ÁRFOLYAMÁVAL KAPCSOLATBAN Tart az amerikai valuta gyengülése A dollár további gyengülését hozták a legújabb amerikai statisztikák, amelyeket egész nap izgalommal vártak a tőkés világ pénzügyi központjaiban. Jóllehet az USA legfontosabb gazdasági mutatóit összegző index januárban 1,1 százalékkal emelkedett, meglepően gyorsan a decemberi 0,6 százalékos növekedéshez képest, mégsem erősödött a dollár iránti bizalom. A piacok a jelek szerint inkább a másik statisztikára, a kereskedelmi mérleg adataira figyeltek, amelyek viszont rosszabbak a vártnál. A passzívum januárban megközelítette a 9,5 milliárd dollárt, vagyis jócskán megugrott a decemberi 6,74 milliárdhoz képest, és nagyobb volt mint a 7,8 milliárdos előrejelzés. A piacok viselkedését az elemzők furcsállják, hiszen mostanában ugyanazok a gazdasági adatok, amelyek korábban rendíthetetlenül erősítették a dollárt, ugyanolyan makacsul gyöngítik. Így azután sokakban felvetődik a kérdés, vajon elérkezett-e a már régóta várt és ezerszer megjósolt fordulat, azaz a dollár tartósan gyöngül-e. Noha az amerikai valuta gyakorlatilag január közepe óta — igaz, nem egy csapásra és nem egyenletesen — devalválódik a legfontosabb tőkés pénznemekhez képest, a hosszabb távra szóló jóslatok mégsem egysé-gesek. Többen vannak azok, akik a dollárjegyzés újabb és újabb hanyatlására szavaznak. Indokaik a legkülönbözőbbek. Egyesek egyszerűen azzal magyarázzák e jövendölésüket, hogy a dollár az utóbbi évek során fokozatosan túlértékeltté vált, s most — hogy miért éppen most, azt senki sem tudja megmagyarázni — megindult a korrekció, az USA és nyugat-európai partnerei legnagyobb örömére. Az amerikai Security Pacific National Bank vezető közgazdásza, Robert Parry az amerikai konjunktúra várható kifulladásával próbálja alátámasztani azt a véleményét, hogy a dollár jegyzése 1984 végéig további 10 százalékkal esik vissza 2,30—2,40 márka közé. Parry számításai szerint az amerikai nemzeti össztermék (GNP) 1984 első negyedében még éves szinten 6,5 százalékkal gyarapodik, a második három hónapra már 4,6, a harmadik negyedben 3,3, az utolsóban pedig éves szinten 2,9 százalékra lassul. Ennek egyik fő okát ő abban látja, hogy magasak az amerikai kamatok; miután igen, nagy az amerikai költségvetési hiány, a hitel 1935-ig átlagosan 1,2 százalékponttal tovább drágul. Egy másik elemzés is a kamatmegfontolásokat emeli ki a dollár várható gyengülésének okai között, csak éppen lélektani szempontból. Az ilyen okoskodás szerint a dollárra gyengülés vár, mert apiacok nem reagáltak heves dollárvásárlással Volckernek az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board elnökének kijelentésére, hogy amíg az amerikai költségvetési hiány valamiképpen nem zsugorodik össze, addig nem lehet beszélni a kamatok csökkentéséről. Márpedig az ilyenfajta nyilatkozat, méghozzá épp a FED elnökétől eddig mindig felnyomta az amerikai valuta jegyzését, mert a befektetők szemében vonzóvá tette dollárban tartani tőkéjüket. A Bundesbank berkeiben óvatosságra intenek a dollárjóslatokkal kapcsolatban. Váltig állítják, hogy nincs semmiféle olyan támpont, amelybe fogódzva egyértelműen meg lehetne állapítani, hogy a dollár erős lesz vagy gyenge — írja a Die Zeit. A lap felhívja a figyelmet, hogy az USA eddigi nettó tőkeexportőri pozíciója tavaly nettó tőkeimportőrivé alakult át, ami azzal a veszéllyel járhat, hogy az USA külgazdasági mérlegein mutatkozó növekvő passzívumokat — amelyeket eddig zökkenőmentesen finanszíroztak a befolyó kamatbevételekből és az állandó tőkebevándorlás révén — nehezebb lesz fedezni. Másként látja a helyzetet a Die Weltwoche. A svájci lap cikkírója szerint sok szól a dollár erejének fennmaradása mellett. Megemlíti, hogy a dollár az arany mellett fontos menedék, s hogy nem utolsósorban a világ eladósodott államainak tartozásai is amerikai valutában vannak. Kereslete tehát a jövőben aligha fog visszaesni. (Reuter, AP—DJ) Erősödik az E&K-ban a közös technológiai fejlesztő. Közvetlen videoláncot akarnak létrehozni a Közös Piac tagországainak fővárosai között. Az erre vonatkozó javaslatot a franciák terjesztették elő. S ez nem véletlen: a közös piaci elnöki tisztet a folyó félévben betöltő Franciaország Mitterrand elnök hatalomra jutása óta különösen hangosan hirdeti a tagországok közötti technológiai együttműködés és ipari fejlesztés fontosságát. Fabius francia ipari és kutatási miniszter szerint a közvetlen videokapcsolat adta lehetőségekkel a tagországok kormányain kívül élhetnének a közös piaci szervek is. Mi több: ha az elképzelés a gyakorlatban is beválik, akkor ki lehet terjeszteni ,,egyéb területekre” is — mondta. S bár az elképzelés kezdeti stádiumban van — költségekről is korai lenne beszélni —, az egyes tagországok miniszterei, illetve közös piaci szervek illetékesei bármikor közvetlen kapcsolatba léphetnének egymással a telefon és képernyők révén, s nem kellene nagy költséggel gyakran utazgatniuk. Valószínűleg a franciák szívósságának is köszönhető, hogy hosszas huzavona után éppen most, a soros francia elnökség ideje alatt fogadták el az EGK öt évre szóló, nagyszabású elektronikai fejlesztési programját. A brüsszeli bizottság már ezelőtt négy évvel megjósolta, hogy Nyugat-Európa óhatatlanul lemarad az Egyesült Államok és Japán mögött, ha nem szánja rá magát elektronikai iparának erőltetett fejlesztésére. Akkori javaslatai másfél évvel ezelőtt öltöttek végleges formát, megszületett az úgynevezett Esprit-program, amelyet a tagországok illetékes miniszterei a hét elején egyhangúan elfogadtak. Félretette fenntartásait az NSZK és Nagy- Britannia, a közösség két fő teherviselője is, miután garanciákat kaptak a többiektől, hogy a költségeket jelentősebb többletáldozatok nélkül fedezni lehet a közösség költségvetéséből. A program szerint öt év alatt körülbelül 1,3 milliárd dollárt költenek a tagországokban mikroelektronikára, software-gyártásra, korszerű adatfeldolgozó rendszerek kialakítására. A költségek felét a közösség, a másik felét az érintett elektronikai vállalatok állják. Szakértők szerint közvetve vagy közvetlenül több száz céget érint a fejlesztési program, amely többek szemében nem több az abszolút minimumnál. „Az Egyesült Államokban és Japánban 14 olyan vállalat van, amely egymaga többet áldoz információtechnológiai fejlesztésekre, mint például az Európában e téren élen járó Franciaország" — állapította meg egy brit diplomata. (AP—DJ, Reuter)