Világgazdaság, 1984. március (16. évfolyam, 43/3797-65/3819. szám)

1984-03-01 / 43. (3797.) szám

1984. MÁRCIUS 1. A PARLAMENT ELŐTT AZ ÚJ INDIAI KÖLTSÉGVETÉS Az indiai kormány szerdán tette közzé az áprilistól induló pénzügyi évre vonatkozó költségvetését. Érte­sülések szerint a kormány számot­tevő deficitet tervez, ezt azonban, tekintettel a legkésőbb jövő január­ban esedékes választásokra, nem kí­vánja adóemelésekből finanszírozni. Ehelyett a pénzügyminiszter sürgeti az adóbehajtás szigorítását és intéz­kedéseket, amelyekkel legalábbis részben fel lehet szívni a szervezett bankrendszeren kívül keringő, nagy összegű pénzeket. Szakértők arra számítanak, hogy a deficit lényegesen meghaladja a folyó év 15,5 milliárd rúpiás hiá­nyát. Ez azért lett ilyen nagy, mert terven felül 4 millió tonna búzát és rizst kellett importálni a tartalékok feltöltésére, jelentős támogatást kel­lett adni a szárazság, illetve az ára­dás sújtotta területeknek, továbbá növelték a katonai kiadásokat. A folyó költségvetés kiadási előirány­zata 715 milliárd rúpia. A kormány az utóbbi két évben megpróbálta az úgynevezett fekete pénzeket legális csatornákba terel­ni, ám nem sok sikerrel. Az új költségvetésben a legfonto­sabb célok között az infláció vissza­szorítása és az ipari termelés ösz­tönzése szerepel. Az éves inflációs ráta februárban 10,4 százalék körü­li, szemben az egy évvel ezelőtti 3 százalékkal. Az ellenzéki politikai pártok azzal vádolják a kormányt, hogy túlzott kiadásaival ő gerjeszti az inflációt. Gandhi miniszterelnök legfőbb gazdasági tanácsadói a múlt hónapban sürgették, hogy a kor­mány drasztikusan csökkentse nem fejlesztési célzatú kiadásait, és jut­tasson több pénzt , az önálló vállal­kozóknak, továbbá a vidéki jóléti beruházásoknak. A szakértők a gazdaság kedvező eredményei között a folyó év 142,5 millió tonnás rekord élelmiszerga­­bona-termését említik, és azt, hogy India sikeresen halad előre az olaj­jal való önellátás megteremtésében. A kormány arra számít, hogy a nemzeti össztermék 6,7 százalékkal növekszik az 1982—83-as 1—1,4 szá­zalékról, ám a súlyos recesszió, amely főleg az autógyártást, a hajó­ipart, az acél- és a textilipart sújt­ja, tovább tart. A múlt év áprilisa és októbere között az ipari terme­lés növekedési üteme 4,5 százalékos volt, némileg gyorsabb, mint egy évvel korábban, de elmaradt 1981 azonos időszakának 8,6 százalékos tempójától. Az indiai üzleti körök a magas vállalati adók és a forgalmi illeté­kek csökkentését követelik, ösztön­zendő az iparcikk-keresletet. Az indiai kereskedelmi és iparkamarák szövetségének elnöke szerint az or­szágban túlságosan nagyok az adók, a vállalati adók elviszik például a nyereség 70—80 százalékát. Megfi­gyelők arra számítanak, hogy a kormány módosítja a külföldön dol­gozók valuta-hazautalásaira vonat­kozó rendeleteket, tekintettel arra, hogy szűkülnek az egyéb külföldi finanszírozási források. A hazauta­lások összege tavaly több mint 6 milliárd dollár volt, ez volt az or­szág legnagyobb valutaforrása. (Reuter) Nyugatnémet üzletemberek a gazdasági kilátásokról Az NSZK üzleti körei 1980 óta még egyszer sem ítélték meg olyan derűlátóan az ország konjunkturá­lis kilátásait, mint most — errő­l számol be a nyugatnémet ipari és kereskedelmi kamarák tanácsának. (DIHT) év elején elvégzett s most közzétett közvéleménykutatása. A megkérdezett 14 ezer vállalat veze­tői szinte egyöntetűen azt vallot­ták, hogy a nyugatnémet gazdasági életbeli fordulópont következett be, a konjunkturális fellendülés egyre erősödni fog az év hátralevő részé­ben. A konjunktúra egyik motorjaként az üzletemberek a kedvezőbbé vált exportlehetőségeket­­ említették, amelyeket elsősorban az USA-ban, Kanadában, Nagy-Britanniában és Japánban megindult gazdasági fel­lendülés hozott magával. Óvatos­ságra ad okot azonban — mondják a PIHT szakértői —, hogy a vállal­kozók többsége, mintegy 80 száza­léka nem tervez egyelőre új be­ruházásokat, bár némileg élénkült a beruházási kedv. Míg néhány év­vel ezelőtt a vállalatoknak keve­sebb mint 10 százaléka vágott új üzletekbe, jelenleg egyötödük vál­lalkozik erre. Az üzletemberek szerint a meg­induló fellendülés előbb-utóbb éreztetni fogja hatását a munkaerő­­piacon is. A korábbi körkérdések­hez képest több vállalkozó nyilat­kozott úgy, hogy tartani tudja je­lenlegi munkáslétszámát. A DIHT-val egyidőben tette köz­zé felmérésének eredményeit a müncheni IFO gazdaságkutató inté­zet, megállapítva: a kedvező ex­portkilátások nyomán tovább javult a helyzet a gépgyártó iparban, roszabbodtak viszont az építőipar esélyei. A nyugatnémet kiskereske­dők is bizakodóan ítélik meg a ki­látásokat, a fogyasztási cikkek, s ezen belül a tartós fogyasztási cik­kek forgalmának nagyságát illetően azonban szkeptikusabbak. (MN­, Reuter) ■ A holland ipari termelési index decemberben 0,8 százalékkal emel­kedett novemberhez képest. Az in­dex 1975 - 100 bázison december­ben 119, novemberben 118, 1982 de­cemberében pedig 120 ponton állt.­­­ A nyugatnémet importárak ja­nuárban 1,4 százalékkal emelked­tek a decemberi 1,1 százalékos nö­vekedés után. Az importárindex 1981 - 100 bázison 121,5 ponton állt, 5,8 százalékkal magasabban, mint 1983 januárjában. A dán nagykereskedelmi árak januárban 0,9 százalékkal emelked­tek, decemberhez képest. Az éves drágulás 6,8 százalékos volt. A washingtoni kormány 20,7 millió dollár értékben összesen 55 530 tonna élelmiszersegélyt küld terven felül öt afrikai országnak: Zimbabwének, Csádnak, Malinak, Bissau-Guineának és Beninnek. Malaysia 150 millió kanadai dollár (120 millió amerikai dollár) kölcsönt szeretne felvenni. Az ázsiai ország diverzifikálni akarja külföldi tartozásait és ezek között csökkenteni az amerikai dollár részarányát. JELENTI­ S: A japán parlament felsőháza 459 milliárd jen (1 dollár , 230 jen) pótköltségvetést szavazott meg az 1983—84-es pénzügyi évre. Ebből az összegből fogják finanszírozni a természeti katasztrófák okozta ká­rok helyreállítását. «­ Élénkülnek a politikai és a gazdasági kapcsolatok Kína és az NSZK között. Kohl kancellár a tervek szerint október elején Pe­­kingbe utazik, Csao Ce-jang kí­nai miniszterelnök meghívására. Tavaly Lambsdorff gazdasági mi­niszter járt Kínában népes üzleti delegáció élén. D­ Súlyos pénzügyi válságba került az Afrikai Egységszervezet (OAU). Tagjai 43 milliárd dollárral tar­toznak a szervezetnek, jónéhá­­nyan eddig még egyáltalán nem fi­zették be a rájuk eső részt az OAU 1983—84-es, 23,6 millió dol­lárra tervezett költségvetésébe. Van olyan ország is, amely már 1970 óta nem járult hozzá a közös ala­pokhoz.­­a Dél-Koreában azt fontolgatják, hogy további 318 termékre szün­tetik meg az idén az importtilal­mat. A szöuli kormány elképzelé­se szerint 1988 végéig a legtöbb terméket mentesítik az importkor­látozás alól.­­ Japán érdekeltségű lesz a svájci Banco del Gottardo, amely eddig a két éve csődbe került Banco Ambrosiano kezelésében állt. A bank kénytelen volt megválni a Banco del Gottardótól, mert 450 millió dollárral tartozik hitelezői­nek, akik sürgetik a törlesztést. A japán Sumitomo Banik — a ter­vek szerint — 114 millió dollárért vásárolja meg a Gottardo-részvé­­nyek 52,67 százalékát. FELVÉTELRE KERESÜNK szakvizsgát tett és gyakorlott gyors- és gépíró ADMINISZTRÁTORT Jelentkezni lehet, személyesen, önéletrajzzal: a FŐVÁROSI KÉZMŰIPARI VÁLLALAT személyzeti és szakoktatási főosztályán Budapest V., Bihari János u. 13. Telefon: 317-914 vagy 321-566 Amerikai-osztrák tudományos együttműködési megálapodás Tudományos és kutatási együtt­működési megállapodást írt alá washingtoni hivatalos látogatása alkalmából Fischer, osztrák tudo­mány- és kutatás­ügyi miniszter. Ausztria arra törekszik — hangsú­lyozta a miniszter látogatása befe­jeztével . —, hogy ápolja kapcsola­tait az USA kutatóintézeteivel, s ugyanakkor igyekszik ismertté ten­ni az osztrák tudósok és kutatók eredményeit az Egyesült Államok­ban. Számos területen megvalósul­hat a tudományos-technológiai együttműködés, például a lézertech­nológiában, az orvosi technikában, a számítógépes formatervezésben, a biotechnológiában, a géntechniká­ban, az anyag- és szerkezetvizs­gálatban, „gondolkodó” robotok konstruálásában. Az osztrák gazdaságnak igen jól jönne az amerikai technológia meghonosítása az országban, illetve az amerikai technológiai fejlesztési folyamatba való bekapcsolódás. Ezt elősegítendő, a bécsi szövetségi ka­mara együttműködési megállapodást kötött a massachusetts technológiai intézettel, a világ egyik legneve­sebb kutatóintézetével. De érdemes az amerikaiakkal szövetkezni azért is — mondja a tudomány­ügyi mi­niszter —, mert az osztrák piac túl kicsi saját technológiai fejlesztések számára, az amerikai piacot pedig úgy lehet a legjobban megdolgozni, ha az osztrákok együtt dolgoznak az amerikaiakkal. (APA) Az USA mégsem viszi a GATT elé vitáját az EGK-val Az utolsó pillanatban, váratlanul eredményt hozott az Egyesült Álla­mok és a Közös Piac képviselőinek e heti magasrangú kereskedelmi megbeszélése. Brock amerikai ke­reskedelmi főmegbízott, illetve Da­­vignon és Haferkamp brüsszeli bi­zottsági tag találkozója után az amerikai fél bejelentette­: mégsem citálja az EGK-t a GATT (Általá­nos Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) elé. Korábban Wa­shington kilátásba helyezte, hogy a GATT tanácsával ítélteti el a Kö­zös Piacot, amiért az március­ 1-én megtorló intézkedéseket léptet élet­be amiatt, hogy­­tavaly az USA korlátozta egyes nyugat-európai különleges acélfélék importját. Az e tárgyban összehívott rendkívüli GATT-ülést így nem is tartották meg. A Közös Piac ma, március elsején érvénybe lépteti megtorló jellegű intézkedéseit (beviteli­ korlátozás alá von bizonyos amerikai sport­cikkeket és vegyianyagokat),, de ezeket enyhíti — s ez a magyará­zata az amerikai engedékenység­nek. Brüsszel ugyanis állítólag ígéretet tett rá, hogy nem az 1982-es kereskedelmi megállapo­dásban szereplő dollár—ECU árfo­lyamon, hanem módosított, 1984. februári árfolyamon számítja ki az EGK-ba szállítható amerikai cik­kek értékét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Egyesült Államok 20 százalékkal többet szállíthat, mint eredetileg gondolták. A megállapodással sikerült elhárítani az amerikai—közös piaci kereske­delmi háború közvetlen veszélyét — állapítja meg a Reuter. Nigéria szaúdi hitelt kér ? Tünde Idingbon dandártábornok a nigériai katonai kormány máso­dik embere a napokban Szaúd- Arábiába utazott. Küldöttségének összetétele fontos pénzügyi tárgya­lásokat sejtet — vélik lagosi meg­figyelők. A delegáció tagja a pénz­ügyminiszter helyettese és a köz­ponti bank kormányzója, akik a múlt héten elkísérték Soleye pénz­ügyminisztert a Nemzetközi Valu­ta Alappal és a kereskedelmi ban­kokkal folytatott amerikai és nyu­gat-európai tárgyalásaira. Diplo­máciai források szerint szinte biz­tosra vehető, hogy a két pénzügyi vezető jelenléte hiteltárgyalásokat jelent a szaúdi fővárosban. Szaúd-Arábia közel egy éve kritikus pillanatban 400 millió dollár hitelt nyújtott a megbuk­tatott Shagari elnök országának. A volt elnök az olajbevételek zuhan­­­nása miatt decemberben ismét Ri­­­­jád segítségét kérte: 1 milliárd­­ dollár kölcsönkérelemről tudnak a közelállók. Jamani szaúdi olajügyi­­ miniszter nemrégen Lagosban­­ járt, és úgy nyilatkozott, hogy megértve Nigéria pénzügyi gond­­­­jait, támogatja azt a lagosi törek­­­­vést, hogy emeljék fel Nigéria­­ OPEC-kvótáját (Nigériáról lásd cikkünket az 5. oldalon.) (Reuter) VILAGGAZDASAG Újabb bírálat a szovjet vasutak címére A gazdasági kísérlet sikerét a vasutak is befolyásolják Moszkvai tudósítónktól. Az utóbbi években, de különöse­n a legutóbbi másfél eszten­dőben kemény bírálatok érték a szovjet szállítási vállalatokat, ezen belül is különösen a vasutakat, ahogy arról rendszeresen beszámol­tunk lapunk hasábjain. A bírálatok és a tanácsok megfogadásának tulajdonították sokan, hogy tavaly némileg javult a vasút mun­kája — erről, mint ismeretes, a decemberi tervbeszámolón is szó esett. Az idei indulást is részben biztatónak minősíti a Pravda ked­di vezércikke, hiszen januárban 4,5 millió tonna árut fuvaroztak a vasutak terven felül. Ennek ellenére azt is azonnal megállapítja az SZKP központi lapja, hogy „a legutóbbi időben némileg romlott a vasutak munkája”. Már a decemberi pártplénumon szóba került, hogy a vasúti szállí­tásban még sok a kihasználatlan tartalék. Ezeket most összegyűj­tötte­­a Pravda. Első helyen említi, hogy nagy veszteségek keletkeznek a népgazdaságban amiatt, hogy ész­­szerűtlen a vasúti szállítás szerve­zése. Számos vasúti teherkocsi, vasútvonal túl van terhelve, más­részt viszont gyakoriak a kerülő­utak, a nem teljesen kihasznált, il­letve üres fuvarok. Ezeknek a problémáknak a sürgős megoldása elsősorban a tervező, az anyagellá­tással foglalkozó szervek, minisz­tériumok feladata. Sok függ ugyan­akkor maguktól a vasúti dolgozók­tól is. Különösen most, hogy vál­lalták: ők is túlteljesítik termelé­kenységi tervüket 1 százalékkal, és az idén tervezettnél fél százalékkal nagyobb mértékben csökkentik az önköltséget. A vasút a szállítás idei növelését teljes egészében a terme­lékenység emelése révén kívánja elérni. Ehhez — egyebek mellett — még jelentősen növelhető a vona­tok átlagos terhelése oly módon is, hogy a mozdonyok az eddiginél több vagont húznak. A Pravda köz­gazdászokat idéz, akik szerint 100 tonnával növelhető minden teher­vonat terhelése, így 100—120 mil­lió tonnányi árutöbblet elszállítá­sára nyílna lehetőség. A termelékenység növelésének másik forrása az üresjáratok meg­szüntetése, a ki- és berakodási idő minimálisra csökkentése. A szakem­berek szerint abból is sok fennaka­dás keletkezik a vasutaknál,­ hogy egyes vonalakon és állomásokon, sokszor a helyi érdekeket véve csak figyelembe, mesterségesen feltartják a forgalmat, így fennakadásokat okoznak másutt is. A legsürgőseb­ben fel kell számolni ezeket a hely­zeteket — sürgeti a vezércikk. A szállítás hatékonysága azzal is nö­velhető, ha a tudományos-műszaki vívmányokat bevezetik a vasutak­nál, például a nagyobb vasúti cso­mópontokon a számítógépes vagon­nyilvántartást és irányítást. Érde­mes itt megjegyezni, hogy már sok helyütt van erre is példa. A VI­DEOTON moszkvai képviselői nem kis büszkeséggel említik a vállalat számítógépeit, amelyek jól beváltak a kijevi átrakóállomáson. A vagonok rossz állapotban van­nak, a vasútállomások vezetőit, dol­gozót terheli a felelősség azért, hogy működési területükön nagy számban mennek tönkre, rongálód­nak meg a vasúti kocsik. A január 1-én sok szovjet ipar­­vállalatnál életbe léptetett gazdasá­gi kísérlet eredményessége nagy­mértékben attól füg, hogy a part­­nervállalatok miként dolgoznak. Sok szó esett már arról, hogy a szerző­désteljesítésben kevésbé érdekelt partnerek meghiúsíthatják a kísér­letben résztvevők­ egyébként megfe­lelően szervezett és tervezett mun­káját, noha az alapanyagellátók, szállítók utasítást kaptak a kísérlet­ben résztvevők igényeinek mara­déktalan kielégítésére. A Pravda említett vezércikke számol be elő­ször arról, hogy a szállítóvállalatok önállóságának emelésére, felelőssé­gük növelésére indított kísérletet kiterjesztik a közlekedési miniszté­rium néhány üzemére is: a moszk­vai központi teherpályaudvarra, a dél-uráli vasutak kurgani vállala­tára és a nyugat-szibériai vasutak Inszkaja állomására. A gazdasági kí­sérlet ilyen kiterjesztésének pontos dátumáról és a további részletekről­­ nem esik szó. P. A. OECD-JELENTÉS HOLLANDIÁRÓL Hollandiának folytatnia kell a szükségpolitikát, még ha az újabb ál­dozatokat követel is — írja a Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesz­tési Szervezet (OECD) nemrégiben nyilvánosságra hozott, Hollandiával foglalkozó éves jelentése. A kiad­vány a holland gazdaságot ele­mezve, azt tartja a legnyugtalaní­­tóbbnak, hogy a már most is nagy munkanélküliség az év végére az aktív lakosság 16,5 százalékára ter­jedhet ki. A bruttó hazai termék (GDP) az idén is — a tavalyihoz hasonlóan — 1 százalékkal fog növekedni, és ennek fő motorja az export lesz. A hollandok jövedelme és fogyasztása ugyanis már második éve (tavaly 0,7 százalékkal) csökken. Az 1983- ban 2,8 százalékra mérséklődött infláció az idén 3,3 százalékra gyor­sul. Az OECD szakértői hangsú­lyozzák, hogy a kormánynak ebben a helyzetben nem lehet más célja, mint a közkiadások visszafogása, a költségvetési deficit csökkentése és — az energiaszektort kivéve — az összes ágazat rentabilitásának a helyreállítása. A holland vállalatok jövedelmezősége mind az utóbbi évekhez, mind a többi nyugat-euró­pai országhoz képest roppant gyen­ge. Az OECD jelentésének közzététe­le után Onno Ruding pénzügymi­niszter kijelentette, hogy a tavalyi költségvetési hiányt már a tervezett alá sikerült szorítani, mert alapo­san lefaragták a kiadásokat. A hiány 1933-ban a nemzeti összter­mék (GNP) 11,5 százalékára rúgott, és ez 0,9 százalékponttal kisebb a vártnál. Az állam adóssága 1984-ben már a GDP 55 százalékát is elérhe­ti, és az ebből eredő törlesztési terhek mindinkább összeszűkítik a gazdaságpolitika játékterét — ír­ja az OECD. (A költségvetés idei hitelszükséglete a GNP-nek kö­rülbelül 11,7 százalékéra rúg.) A szervezet üdvözli a kormány elha­tározását, hogy csökkenti a szociá­lis juttatásokat és az államigazga­tás költségeit, és hogy támogatást ad a beruházások fellendítéséhez. Az OECD szükségesnek tartaná, hogy még jobban decentralizálják a bértárgyalásokat, hagyják el a bérindexálást. Érthetőnek tartja a munkaidőcsökkentés igényét, olyan rossz ugyanis a munkaerőpiaci helyzet. Hozzáteszi azonban, hogy hacsak nem javul a vállalkozók be­ruházási kedve, és nem nőnek a profitok, még középtávon sem igen fog enyhülni a munkanélküliség. Az OECD óvja a holland kor­mányt, nehogy a gyenge jövedel­mezőségi szint és a nagy mun­kanélküliség miatt a protekcioniz­mus csapdájába essen. (APA, AP, DJ) vhaggaimsíg A MAGYAR KeR­eSK­eDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím­ Budapest. Pf. 534. 1397 Telefonj 184-055 Kiadja e Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke megbízásából» a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Oadióhivatal: Bp. Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefont 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállala­tok, szövetkezetek hatóságok intézmények) bármely postahivatalnál és a Pesti Köz­­ponti Hír­lap Irodánál (postacím? Budapest V., József nádor tér 1 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96169 cént­­foracími jelzőszámára 84.3102/9-2 - Szedte Irmys Nyomda Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorrá Nyomta: Szikre Lapnyo-vrdo Budapest Felelőt- vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148

Next