Világgazdaság, 1984. szeptember (16. évfolyam, 169/3623-189/3643. szám)

1984-09-01 / 169. (3623.) szám

n. 1984. SZEPTEMBER 1. Párizs változatlanul a deficitek szorításában Szeptember 12-én hozzák nyilvánosságra a francia kormány jövő évi költségvetési tervezetét, de annyit már most tudni, hogy Párizs fő célja a közkiadások, a költségvetési deficit csökkentése. A kormányt szorítja a fizetési és a kereskedelmi deficit is, de ezek gyors csökkentése nyilván népszerűtlen volna. Az 1986-os általános választások közeledtével Mitterrand elnök beruházási támogatások­kal akarja fellendíteni az ipart, s adócsökkentésekkel visszaszerezni az üzleti élet és a lakosság bizalmát. A párizsi kormány kedvezményes kölcsönöket kínál azoknak az egyé­ni vállalkozóknak, akik szeretnének a saját lábukra állni, de nincs elég pénzük hozzá. Egy közelmúltban végzett közvéleménykutatás szerint körülbelül 2 millióra tehető az e ci­pőben járó franciák száma.. Az új kisvállalkozást beindítók 2—5 évig adómentességet élveznek, s 2—15 évre szóló kedvezményes — kezdet­ben 7,5—8 százalékos kamatú — köl­csönt kapnak. További 5 milliárd frankkal, 47- ről 52 milliárd frankra emelte a párizsi kormány annak a hitelke­retnek az összegét, amelyet az ipar­­vállalatoknak nyújt beruházásaik támogatására 1984-ben. A felkínált kedvezményes kölcsönök teljes ösz­­szegének eddig 70 százalékát hív­ták le a cégek, különböző állami pénzintézetek közreműködésével. A kormány ezen túlmenően 1 milliárd frankkal növelte az úgynevezett ipari korszerűsítési alap összegét. A gazdasági és a pénzügyminiszté­rium ezzel kapcsolatos közleménye megállapítja, hogy a beruházások felélénkítésére hozott újabb intéz­kedésekkel egyidejűleg a kormány szigorúbban fogja ellenőrizni, javít­ják-e az iparvállalatok önfinanszí­rozó képességüket, magyarán: a kedvezményes állami kölcsönök nem kényelmesíthetik el pénzügyi­leg a cégeket. A beruházá­si támogatások nyilván a külföldi tőkejavak­ iránti kereslet emelkedésével járnak majd, s ez aligha tesz jót a francia kereskedel­mi és fizetési mérlegnek. Mitter­rand elnök szocialista kormányá­nak egyik fő gazdaságpolitikai cél­ja a deficit csökkentése, legalábbis 1983 márciusa, a hirtelen elrendelt megszorítások óta. Az idei javulás szerényebb volt­, mint a tavalyi, noha az intézkedések nem marad­tak hatástalanok. Az idei első­ félév folyó fizetési deficitje — a szükséges kiigazítá­sok nélkül — mintegy 10,7 mil­liárd frank volt, de a kiigazítások­kal együtt a hiány elérte a 12,5 milliárdot. A kormány egész 1934- re valamivel kisebb mint 25 mil­liárdos deficitet jósolt, az 1983. évi 29,1 milliárd és az 1982. évi 793 milliárd frankos hiány után. Füg­getlen szakértők szerint az idei fo­lyó fizetési deficit 20—25 milliárd között lesz, majd a mérleg jövőre némi aktívumot mutat. Sok múlik azon, milyen lesz a második félévi kereskedelem. Az idei év első héthavi kereske­delmi mérleg adatai kedvezőbbek, mint a folyó fizetési mérlegéi. Igaz, a hiány a jelzett időszakban 23 mil­liárd frank volt, de ez kisebb, mint az egy évvel azelőtti időszakban mért 40 milliárd. A még mindig jelentős kereske­delmi deficit egyik fő okaként a beruházásieszköz-importot emlege­tik szakértők. Erre viszont szükség van a francia ipar modernizálásá­hoz. Nagyobb gondot okoz a fo­gyasztási cikkek tetemes bevitele, főleg az autóké. Az idei első hét hónapban a Franciaországban el­adott összes autó 38 százaléka kül­földi eredetű volt, az egy évvel ko­rábbi 33 százalékkal szemben. S eközben sok tekintetben romlanak a francia exportőrök versenypozí­ciói, állásaikból „kifúrják” őket a nyugatnémet, a brit és az olasz konkurrensek, akik a franciáknál jobb eredményeket értek el a költ­­­­ségek csökkentésében és a termelé­kenység javításában. Amit a kormány tehet az im­portszükséglet mérséklésére, az fő­leg a lakossági vásárlóerő csök­kentése. De ezt nem tanácsolják Fabius kormányának a szakszerve­zetek, sőt ez a módszer az 1986-os általános választások közeledésére való tekintettel sem látszik a leg­jobbnak. A kormány mindenesetre szeretné csökkenteni a jövő évi költségvetési deficitet, a hazai össztermék (GDP) 3 százalékára a tavalyi 3,3 százalék­ról. A tavalyi hiány 130 milliárd frank volt, az ideit 125,8 milliárdra tervezték, de valószínűleg ennél na­gyobb lesz. Az elnök még tavaly megígérte, hogy csökkentik a lakos­ságra nehezedő adóterheket: elhatá­rozott célja, hogy az adók és a tár­sadalombiztosítási hozzájárulások összegét a GDP jelenlegi 46 száza­lékáról 42 százalékára szorítja le. Kérdés, mi lesz a költségvetési be­vételkiesések okozta lyukakkal. (Reuter, AP—DJ) Öt Nyugat-Európától akar repülőgépet vénni a PanAm Nyugat-európai repülőgépet akar vásárolni az amerikai PanAm lé­gitársaság. A négy nyugat-európai ország gyártóit tömörítő repülőgép­­gyártó konzorcium, az Airbus In­dustrie szóvivője közölte: tárgya­lásban vannak a PanAm-mel repü­lőgépek szállításáról. (A szóvivő részleteket nem említett, így azt sem, hogy gépek eladásáról vagy bérbeadásáról folynak-e a tárgyalá­sok.) Ha létrejön az üzlet, az nagy si­ker lesz az Airbus Industrie szá­mára, amely régóta szeretne betör­ni az észak-amerikai repülőgéppiac­­ra. A konzorcium ottani legfőbb versenytársa a Boeing, amely szin­te kizárólagos szállítója a PanAm­­nak is. Eddig az amerikai légitár­saságok közül csak az Eastern Air­lines vásárolt utasszállító gépeket az Airbus Industrietól. A konzor­ciumnak jelenleg 24 kéthajtóműves, 270 utast szállító A—300-as gépe áll eladatlanul, ez a francia—nyugatné­met—brit—spanyol konzorcium leg­régebbi és egyben legnagyobb befo­gadóképességű típusa. A konzor­cium reményei szerint az A—300-as megvásárlása után a PanAm meg­veszi a valamivel kisebb, 240 sze­mélyes, de elődjénél lényegesen kor­szerűbb A—310-es modellt is, amelynek vezetéséhez nem három, hanem csak kétfőnyi személyzet kell. (Reuter) SS* Együttműködési megállapodást kötött három skandináv bank. A svéd Skandinaviska Enskilda Ban­ken, a finn Union Bank of Fin­land és a norvég Bergen Bank kö­zös lépéseket tesz a három ország közötti pénzügyi tranzakciók egy­szerűsítésére, versenyhelyzetük ja­vítására. «S?» A brazil infláció augusztusban 10,6 százalékos volt, s ezzel az év első nyolc hónapjában 114,3 száza­lékkal nőttek az árak. A»­ Chile hazai összterméke (GDP) ez év első felében 6,9 százalékkal volt nagyobb reálértékben, mint az egy évvel azelőtti azonos időszak­ban. A nyári szünet után újból elő­kerültek az EGK belső problémái, amelyekről Fitzgerald ír miniszter­elnök, a közösség soros elnöke hét­főn a brit kormányfővel fog tár­gyalni a csütörtökön Kohl nyugat­német kancellárral tartott, megbe­szélései után, JELENTI A Nyugat-Európai Szabadke­reskedelmi Társulás (EFTA) kon­zultatív ülést rendez szeptember 10-én Svájcban.­­ Norvégia az idei év első hét hó­napjában tovább növelte olajterme­lését, 35,6 millió tonna olajegyenér­téknek megfelelő mennyiségű kő­olajat és földgázt hozott felszínre a tavalyi év azonos időszakában mért 31,5 millió tonnás termeléssel szem­ben.­­­ A kanadai ipari termelési index júniusban 0,4 százalékkal emelke­dett, ugyanolyan ütemben, mint májusban. Az országos statisztikai hivatal eredeti számításai szerint májusban az index 0,4 százalékkal csökkent. A dél-afrikai fogyasztói árak júliusban 1,34 százalékkal növe­kedtek, a júniusi­ 1 százalékos emelkedés után. Éves szinten jú­liusban az infláció 12,42 százalék­ra gyorsult a júniusi 11,66 száza­lékról. Augusztus közepén mélypontra került az OPEC termelése A Kőolajexportáló Országok Szervezetéhez, az OPEC-hez tarto­zó államok együttes olajtermelése augusztus közepe táján nem ha­ladta meg a napi 15,75 millió bar­relt, s ezzel az egyik legalacso­nyabb szinten állt az utóbbi két év során — írja a Párizsban meg­jelenő Le pétrole et le gaz arabes című szaklap. Az arab kőolajipari kutatóközpont égisze alatt kiadott lap a saját adataira támaszkodva közli a fenti becslést, s az ala­csony termelést — más források­kal egybehangzóan — a szaúdi termeléscsökkentésnek, illetve az iráni és a nigériai olaj értékesítése körüli nehézségeknek tulajdonítja. Az OPEC hivatalos termelési pla­fonja, mint ismeretes, napi 17,5 millió barrel. (Reuter) Románia barterü­gyletre törekszik Malaysiával Románia tíz évre szóló barter­­megállapodást szeretne kötni Ma­laysiával — közölte a Kuala Lum­­pur-i kormány egyik tagja. A ro­mániai látogatásról visszatért Mu­­sza Hitam miniszterelnök-helyet­tes arról számolt be, hogy Ceausescu államfő javasolta a bar­­terszerződést, mint a két ország közötti kereskedelem bővítésének egyik eszközét. A románok elekt­romos áramot termelő­­erőművet fognak építeni a délkelet-ázsiai országban, s a munkálatok fejében ónt kívánnak importálni onnan. (AP-DJ) Japán, brit és dél-koreai cégek hőerőművet építenek Irakban Japán, brit és dél-koreai magán­célok közösen építenek egy hőerő­művet Irakban. A beruházás szim­bóluma a japán—dél-koreai együtt­működésnek, az együttműködési egyezmény aláírását a dél-koreai elnök jövő héten kezdődő tokiói lá­togatása elé időzítették. A 730 mil­lió dolláros üzletet a dél-koreai Hyundai cég kapta meg fővállalko­zóként, az üzlet finanszírozási ré­sze japán cégek dolga lesz. A ter­vek szerint a Bagdadtól 70 kilomé­terre délre épülő 1,2 ezer mega­wattos erőmű építése 1988-ban fe­jeződik be. (AP—DJ) Mégis rotálás lesz az izraeli kormány élén ? Izraelben a kiszivárgott hírek szerint a két nagy párt vezetői több mint háromhetes alkudozás után végre megállapodtak a kor­mányalakítás részleteiben. Hivata­losan azonban még nem erősítették meg azt az értesülést, hogy a Per­esz és Samir megegyezett: az 50 hónapos időtartamra alakítan­dó kormány élén az első 25 hó­nap alatt Peresz, a második fél­időben Samir fog állni. Míg egyi­kük a kormányfői posztot tölti be, addig a másik miniszterelnök-he­lyettes és külügyminiszter lesz. A többi fontos tárcánál nem lesz ro­tálás, a hadügyminiszterséget min­den bizonnyal a munkáspárti Ra­bin, a gazdaságirányításban ki­emelten fontos pénzügyminiszter­­séget, viszont a Likud jelöltje, fel­tehetően a jelenleg is ezzel meg­bízott Cohen-Orgad fogja betölte­ni. (Reuter) Reagan csak mérsékelt fizetésemelést javasol a közalkalmazottaknak Reagan elnök viszoutasította azt a javaslatot, hogy a szövetségi al­kalmazottak fizetését 18,3 százalék­kal növeljék, és ehelyett kérte a kongresszust, hogy a szövetségi kormány alkalmazásában álló 1,4 millió fehérgalléros dolgozó fizeté­sének 3,5 százalékos emelését hagyja jóvá. Mint írásos üzeneté­ben hangsúlyozta, a 18,3 százalékos béremelés károsan befolyásolná a gazdaság folyamatos fellendülését. A január 1-től életbe lépő béreme­lés mintegy 1 milliárd dolláros költséget jelent az 1985-ös pénzügyi évben. A 18,3 százalékos béreme­lési javaslattal az a szakértői bi­zottság állt elő, amely azt vizs­gálta, milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a közalkalma­zottak fizetése megegyezzen a ma­gánvállalkozásoknál dolgozókéval. Az amerikai törvények szerint az elnöknek joga van alternatív bér­emelési tervvel előállnia, ha meg­felelő gazdasági vagy nemzetbiz­tonsági érveket tud felhozni. (AP— DJ) VILÁGGAZDASÁG Lisszabon az inflációt tartja az első számú közellenségnek Javult a portugál gazdaság nemzetközi megítélése Számottevően javult Portugália megítélése az IMF és a külföl­di bankok körében, sikeresnek tartják egyensúlyteremtő, export­­növelő törekvéseit. Most a legfontosabb feladat az infláció vissza­szorítása, s emellett a rendkívül gazdaságtalanul működő állami vállalatok helyzetének javítása. Elismerést váltott ki a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és általában a külföldi bankok körében a portugál kormánynak a külföldi adósságok visszaszorítására vonatkozó erőfeszí­tése. Az IMF tavaly 480 millió dol­láros készenléti hitelt folyósított Portugáliának azzal a feltétellel, hogy Lisszabon megpróbálja szigorí­tó intézkedésekkel korlátozni a fo­lyó fizetési mérleg deficitjét és az ország külföldi eladósodását. A köz­ponti bank szerint idén a folyó fi­zetési mérleg hiánya a tervbe vett 1,25 milliárd dollárral szemben ta­lán várhatóan csak 1 milliárd lesz. Lelassult a külföldi adósságok nö­vekedési üteme is: miközben a tar­tozások 1980—1982 között 7,6 mil­liárd dollárról 13,5 milliárdra nőt­tek, jelenleg 15 milliárd dollár kö­rül vannak. Most a legfontosabb feladat az infláció megfékezése. A pénzügymi­nisztérium egyik vezető tisztségvise­lője szerint ma olyanok a portugál gazdasági feltételek, hogy az év vé­géig az éves inflációs rátát sikerül 23 százalékra leszorítani. Mint mondta, az idén a pénzügyminiszté­rium nem tervezi a legfontosabb termékek (amelyek jórészt import­­eredetűek) árának emelését. A fűtő­anyagok, az elektromos áram és a gabona ára a nyári időszak előtt erőteljesen növekedett, ahogyan a kormány csökkentette a szubvenció­kat. Pénzügyi körök már korántsem, ilyen biztosak abban, hogy az inflá­ciót drasztikusan vissza lehet szorí­tani. Ahogyan egy brit bankár fo­galmazta: „Portugáliát nagyon­ sújt­ja az erős dollár, így a 23 százalé­kos cél túlzottan optimista.” Az év első felében a kivitel 55 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év első hat hónapjában, s e ja­vulásban komoly szerepe volt a ta­valy nyáron elhatározott 10 száza­lékos valutaleértékelésnek. Az escu­do szilárd a nyugat-európai valuták­kal szemben, és ezért a portugál gazdasági vezetés szerint az export­teljesítménytől függően a jövő év elején mérsékelni lehet a devalvá­lás ütemét, hogy ezzel is fékezzék az inflációt Az IMF elégedett a bér­emelések alakulásával is, hivatalos becslések szerint az állami szektor­ban dolgozók bére az idén kevesebb mint 20 százalékkal emelkedik. Ám ahhoz, hogy az állami vállalatok adósságát csökkenteni lehessen, több éves rendkívül óvatos irányításra van szükség. Az IMF-fel kötött megállapodás szerint a közületi defi­citet az idén a hazai össztermék 7 százalékának megfelelő összegre kellett volna csökkenteni a tavalyi 12 százalékról. Hosszas alkudozás után végül is 8,5 százalékban álla­podtak meg. (Reuter) AZ ÚJ-ZÉLANDI MINISZTERELNÖK AZ ORSZÁG GAZDASÁGI VÁLSÁGÁRÓL Az új-zélandi miniszterelnök fel­szólította az ország lakosságát, hogy tanúsítson önmérsékletet és működ­jön együtt a kormánnyal az ország eddigi legsúlyosabb gazdasági vál­ságának megoldásában. Lange kom­mentárja abból az alkalomból hang­zott el, hogy a pénzügyminiszté­rium és a tartalékbank is részletes jelentést tett közzé a gazdaság hely­zetéről. A pénzügyminisztériumi je­lentés szerint az új-zélandi gazda­ság az egyik leghalványabb telje­sítményt nyújtja a fejlett tőkés vi­lágon belül, és bár vannak kedve­ző fejlemények és a külgazdasági környezet is jobb, mint néhány éve, a gazdaság egészének kilátása nem biztató. Lange hangsúlyozta, hogy a je­lentések nem a Munkáspárt politi­kai dokumentumai, és a kormány nem tekinti magára nézve kötelező­nek a jelentésekben fölvázolt ja­vaslatokat. Ezek egyebek között az árfolyam lebegtetésére, a reálbérek csökkentésére, a vállalati adók be­vezetésére és egyes állami vállala­tok részvényeinek eladására vo­natkoznak. A pénzügyminisztérium szerint, ha a választások előtti gazdaságpo­litika folytatódik, ak­kor a jövő jú­niussal záruló pénzügyi évben a hazai össztermék mintegy 3 száza­lékkal növekedhet, viszont a követ­kező évben 1 százalékkal visszaes­het. Az infláció becslése szerint 6, illetve 7,5 százalékra gyorsul az 1983—84-es 5,1 százalékról. A pénzügyminiszter szóvivője pénteken bejelentette, hogy az­, ez év áprilisától érvényes pénzügyi év új költségvetését legkorábban októberben teszik közzé. A július­ban hatalomra került munkáspár­ti kormány a választások után ér­vénytelenítette az előző kormány által kidolgozott költségvetést. (Reu­ter, AP—DJ) Az amerikai agrártermékek legfőbb piaca Kelet-Ázsia A világgazdaság az idén legalább 4 százalékos növekedési ütemet ér­het el, szemben az előző négy év­vel, amikor a tempó 2 százalék alatt maradt — állapítja meg a világ mezőgazdasági helyzetéről készített jelentésében az amerikai mezőgazdasági­­ minisztérium (USDA). A jelentésből kitűnik, hogy általános volt ezen a nyáron a kamatok drágulása, s a legerő­teljesebb az amerikai kamatok emelkedése volt, aminek következ­tében a dollár számos valutával szemben tovább erősödött. Az USDA meggyőződése szerint, ha az amerikai valuta stabilizáló­dik, illetve fokozatosan gyengül, ezzel javulnak az amerikai mező­­gazdasági export kilátásai. Az ame­rikai agrárkivitel első számú piaca a folyó pénzügyi évben a jelek szerint Kelet-Ázsia négy országa — Dél-Korea, Tajvan, Hongkong és Japán — lesz, a várakozások sze­rint 10,9 milliárd dollár értékű amerikai mezőgazdasági terméket fognak vásárolni, szemben Nyugat- Európa egészének 9,7 milliárd dol­láros­­ vásárlásaival. Hogy Kelet-Ázsia a piaci rang­sorban megelőzte Nyugat-Európát, azt az USDA a térség gyors gaz­dasági növekedésével magyarázza, s azzal, hogy a mezőgazdasági termelés növelésére rendelkezésre álló kapacitása korlátozott. Meg­említi az okok között Nyugat-Euró­­pa mezőgazdasági politikáját, amely ösztönzi a termelés és az export növelését, korlátozza vi­szont az agrártermékek iránti im­portkeresletet. (Reuter) mmmnmv A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-hetyenes: VAJNA JÁNOS DANKÓ ADÁM szerkesztőség. Bp V . Dorottya o 6 IV . Postacím, Budapest, Pf 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamar­­ elnöke megbízásából: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre vezérigazgató Kiadóhivatal , Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V . József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHt 215—96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 34 3in?/Q­DP Szedte­­rmnyl Nyomr­a. Bpest felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0012 6148

Next