Világgazdaság, 1984. szeptember (16. évfolyam, 169/3623-189/3643. szám)
1984-09-01 / 169. (3623.) szám
n. 1984. SZEPTEMBER 1. Párizs változatlanul a deficitek szorításában Szeptember 12-én hozzák nyilvánosságra a francia kormány jövő évi költségvetési tervezetét, de annyit már most tudni, hogy Párizs fő célja a közkiadások, a költségvetési deficit csökkentése. A kormányt szorítja a fizetési és a kereskedelmi deficit is, de ezek gyors csökkentése nyilván népszerűtlen volna. Az 1986-os általános választások közeledtével Mitterrand elnök beruházási támogatásokkal akarja fellendíteni az ipart, s adócsökkentésekkel visszaszerezni az üzleti élet és a lakosság bizalmát. A párizsi kormány kedvezményes kölcsönöket kínál azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik szeretnének a saját lábukra állni, de nincs elég pénzük hozzá. Egy közelmúltban végzett közvéleménykutatás szerint körülbelül 2 millióra tehető az e cipőben járó franciák száma.. Az új kisvállalkozást beindítók 2—5 évig adómentességet élveznek, s 2—15 évre szóló kedvezményes — kezdetben 7,5—8 százalékos kamatú — kölcsönt kapnak. További 5 milliárd frankkal, 47- ről 52 milliárd frankra emelte a párizsi kormány annak a hitelkeretnek az összegét, amelyet az iparvállalatoknak nyújt beruházásaik támogatására 1984-ben. A felkínált kedvezményes kölcsönök teljes öszszegének eddig 70 százalékát hívták le a cégek, különböző állami pénzintézetek közreműködésével. A kormány ezen túlmenően 1 milliárd frankkal növelte az úgynevezett ipari korszerűsítési alap összegét. A gazdasági és a pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos közleménye megállapítja, hogy a beruházások felélénkítésére hozott újabb intézkedésekkel egyidejűleg a kormány szigorúbban fogja ellenőrizni, javítják-e az iparvállalatok önfinanszírozó képességüket, magyarán: a kedvezményes állami kölcsönök nem kényelmesíthetik el pénzügyileg a cégeket. A beruházási támogatások nyilván a külföldi tőkejavak iránti kereslet emelkedésével járnak majd, s ez aligha tesz jót a francia kereskedelmi és fizetési mérlegnek. Mitterrand elnök szocialista kormányának egyik fő gazdaságpolitikai célja a deficit csökkentése, legalábbis 1983 márciusa, a hirtelen elrendelt megszorítások óta. Az idei javulás szerényebb volt, mint a tavalyi, noha az intézkedések nem maradtak hatástalanok. Az idei első félév folyó fizetési deficitje — a szükséges kiigazítások nélkül — mintegy 10,7 milliárd frank volt, de a kiigazításokkal együtt a hiány elérte a 12,5 milliárdot. A kormány egész 1934- re valamivel kisebb mint 25 milliárdos deficitet jósolt, az 1983. évi 29,1 milliárd és az 1982. évi 793 milliárd frankos hiány után. Független szakértők szerint az idei folyó fizetési deficit 20—25 milliárd között lesz, majd a mérleg jövőre némi aktívumot mutat. Sok múlik azon, milyen lesz a második félévi kereskedelem. Az idei év első héthavi kereskedelmi mérleg adatai kedvezőbbek, mint a folyó fizetési mérlegéi. Igaz, a hiány a jelzett időszakban 23 milliárd frank volt, de ez kisebb, mint az egy évvel azelőtti időszakban mért 40 milliárd. A még mindig jelentős kereskedelmi deficit egyik fő okaként a beruházásieszköz-importot emlegetik szakértők. Erre viszont szükség van a francia ipar modernizálásához. Nagyobb gondot okoz a fogyasztási cikkek tetemes bevitele, főleg az autóké. Az idei első hét hónapban a Franciaországban eladott összes autó 38 százaléka külföldi eredetű volt, az egy évvel korábbi 33 százalékkal szemben. S eközben sok tekintetben romlanak a francia exportőrök versenypozíciói, állásaikból „kifúrják” őket a nyugatnémet, a brit és az olasz konkurrensek, akik a franciáknál jobb eredményeket értek el a költségek csökkentésében és a termelékenység javításában. Amit a kormány tehet az importszükséglet mérséklésére, az főleg a lakossági vásárlóerő csökkentése. De ezt nem tanácsolják Fabius kormányának a szakszervezetek, sőt ez a módszer az 1986-os általános választások közeledésére való tekintettel sem látszik a legjobbnak. A kormány mindenesetre szeretné csökkenteni a jövő évi költségvetési deficitet, a hazai össztermék (GDP) 3 százalékára a tavalyi 3,3 százalékról. A tavalyi hiány 130 milliárd frank volt, az ideit 125,8 milliárdra tervezték, de valószínűleg ennél nagyobb lesz. Az elnök még tavaly megígérte, hogy csökkentik a lakosságra nehezedő adóterheket: elhatározott célja, hogy az adók és a társadalombiztosítási hozzájárulások összegét a GDP jelenlegi 46 százalékáról 42 százalékára szorítja le. Kérdés, mi lesz a költségvetési bevételkiesések okozta lyukakkal. (Reuter, AP—DJ) Öt Nyugat-Európától akar repülőgépet vénni a PanAm Nyugat-európai repülőgépet akar vásárolni az amerikai PanAm légitársaság. A négy nyugat-európai ország gyártóit tömörítő repülőgépgyártó konzorcium, az Airbus Industrie szóvivője közölte: tárgyalásban vannak a PanAm-mel repülőgépek szállításáról. (A szóvivő részleteket nem említett, így azt sem, hogy gépek eladásáról vagy bérbeadásáról folynak-e a tárgyalások.) Ha létrejön az üzlet, az nagy siker lesz az Airbus Industrie számára, amely régóta szeretne betörni az észak-amerikai repülőgéppiacra. A konzorcium ottani legfőbb versenytársa a Boeing, amely szinte kizárólagos szállítója a PanAmnak is. Eddig az amerikai légitársaságok közül csak az Eastern Airlines vásárolt utasszállító gépeket az Airbus Industrietól. A konzorciumnak jelenleg 24 kéthajtóműves, 270 utast szállító A—300-as gépe áll eladatlanul, ez a francia—nyugatnémet—brit—spanyol konzorcium legrégebbi és egyben legnagyobb befogadóképességű típusa. A konzorcium reményei szerint az A—300-as megvásárlása után a PanAm megveszi a valamivel kisebb, 240 személyes, de elődjénél lényegesen korszerűbb A—310-es modellt is, amelynek vezetéséhez nem három, hanem csak kétfőnyi személyzet kell. (Reuter) SS* Együttműködési megállapodást kötött három skandináv bank. A svéd Skandinaviska Enskilda Banken, a finn Union Bank of Finland és a norvég Bergen Bank közös lépéseket tesz a három ország közötti pénzügyi tranzakciók egyszerűsítésére, versenyhelyzetük javítására. «S?» A brazil infláció augusztusban 10,6 százalékos volt, s ezzel az év első nyolc hónapjában 114,3 százalékkal nőttek az árak. A» Chile hazai összterméke (GDP) ez év első felében 6,9 százalékkal volt nagyobb reálértékben, mint az egy évvel azelőtti azonos időszakban. A nyári szünet után újból előkerültek az EGK belső problémái, amelyekről Fitzgerald ír miniszterelnök, a közösség soros elnöke hétfőn a brit kormányfővel fog tárgyalni a csütörtökön Kohl nyugatnémet kancellárral tartott, megbeszélései után, JELENTI A Nyugat-Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) konzultatív ülést rendez szeptember 10-én Svájcban. Norvégia az idei év első hét hónapjában tovább növelte olajtermelését, 35,6 millió tonna olajegyenértéknek megfelelő mennyiségű kőolajat és földgázt hozott felszínre a tavalyi év azonos időszakában mért 31,5 millió tonnás termeléssel szemben. A kanadai ipari termelési index júniusban 0,4 százalékkal emelkedett, ugyanolyan ütemben, mint májusban. Az országos statisztikai hivatal eredeti számításai szerint májusban az index 0,4 százalékkal csökkent. A dél-afrikai fogyasztói árak júliusban 1,34 százalékkal növekedtek, a júniusi 1 százalékos emelkedés után. Éves szinten júliusban az infláció 12,42 százalékra gyorsult a júniusi 11,66 százalékról. Augusztus közepén mélypontra került az OPEC termelése A Kőolajexportáló Országok Szervezetéhez, az OPEC-hez tartozó államok együttes olajtermelése augusztus közepe táján nem haladta meg a napi 15,75 millió barrelt, s ezzel az egyik legalacsonyabb szinten állt az utóbbi két év során — írja a Párizsban megjelenő Le pétrole et le gaz arabes című szaklap. Az arab kőolajipari kutatóközpont égisze alatt kiadott lap a saját adataira támaszkodva közli a fenti becslést, s az alacsony termelést — más forrásokkal egybehangzóan — a szaúdi termeléscsökkentésnek, illetve az iráni és a nigériai olaj értékesítése körüli nehézségeknek tulajdonítja. Az OPEC hivatalos termelési plafonja, mint ismeretes, napi 17,5 millió barrel. (Reuter) Románia barterügyletre törekszik Malaysiával Románia tíz évre szóló bartermegállapodást szeretne kötni Malaysiával — közölte a Kuala Lumpur-i kormány egyik tagja. A romániai látogatásról visszatért Musza Hitam miniszterelnök-helyettes arról számolt be, hogy Ceausescu államfő javasolta a barterszerződést, mint a két ország közötti kereskedelem bővítésének egyik eszközét. A románok elektromos áramot termelőerőművet fognak építeni a délkelet-ázsiai országban, s a munkálatok fejében ónt kívánnak importálni onnan. (AP-DJ) Japán, brit és dél-koreai cégek hőerőművet építenek Irakban Japán, brit és dél-koreai magáncélok közösen építenek egy hőerőművet Irakban. A beruházás szimbóluma a japán—dél-koreai együttműködésnek, az együttműködési egyezmény aláírását a dél-koreai elnök jövő héten kezdődő tokiói látogatása elé időzítették. A 730 millió dolláros üzletet a dél-koreai Hyundai cég kapta meg fővállalkozóként, az üzlet finanszírozási része japán cégek dolga lesz. A tervek szerint a Bagdadtól 70 kilométerre délre épülő 1,2 ezer megawattos erőmű építése 1988-ban fejeződik be. (AP—DJ) Mégis rotálás lesz az izraeli kormány élén ? Izraelben a kiszivárgott hírek szerint a két nagy párt vezetői több mint háromhetes alkudozás után végre megállapodtak a kormányalakítás részleteiben. Hivatalosan azonban még nem erősítették meg azt az értesülést, hogy a Peresz és Samir megegyezett: az 50 hónapos időtartamra alakítandó kormány élén az első 25 hónap alatt Peresz, a második félidőben Samir fog állni. Míg egyikük a kormányfői posztot tölti be, addig a másik miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter lesz. A többi fontos tárcánál nem lesz rotálás, a hadügyminiszterséget minden bizonnyal a munkáspárti Rabin, a gazdaságirányításban kiemelten fontos pénzügyminiszterséget, viszont a Likud jelöltje, feltehetően a jelenleg is ezzel megbízott Cohen-Orgad fogja betölteni. (Reuter) Reagan csak mérsékelt fizetésemelést javasol a közalkalmazottaknak Reagan elnök viszoutasította azt a javaslatot, hogy a szövetségi alkalmazottak fizetését 18,3 százalékkal növeljék, és ehelyett kérte a kongresszust, hogy a szövetségi kormány alkalmazásában álló 1,4 millió fehérgalléros dolgozó fizetésének 3,5 százalékos emelését hagyja jóvá. Mint írásos üzenetében hangsúlyozta, a 18,3 százalékos béremelés károsan befolyásolná a gazdaság folyamatos fellendülését. A január 1-től életbe lépő béremelés mintegy 1 milliárd dolláros költséget jelent az 1985-ös pénzügyi évben. A 18,3 százalékos béremelési javaslattal az a szakértői bizottság állt elő, amely azt vizsgálta, milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a közalkalmazottak fizetése megegyezzen a magánvállalkozásoknál dolgozókéval. Az amerikai törvények szerint az elnöknek joga van alternatív béremelési tervvel előállnia, ha megfelelő gazdasági vagy nemzetbiztonsági érveket tud felhozni. (AP— DJ) VILÁGGAZDASÁG Lisszabon az inflációt tartja az első számú közellenségnek Javult a portugál gazdaság nemzetközi megítélése Számottevően javult Portugália megítélése az IMF és a külföldi bankok körében, sikeresnek tartják egyensúlyteremtő, exportnövelő törekvéseit. Most a legfontosabb feladat az infláció visszaszorítása, s emellett a rendkívül gazdaságtalanul működő állami vállalatok helyzetének javítása. Elismerést váltott ki a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) és általában a külföldi bankok körében a portugál kormánynak a külföldi adósságok visszaszorítására vonatkozó erőfeszítése. Az IMF tavaly 480 millió dolláros készenléti hitelt folyósított Portugáliának azzal a feltétellel, hogy Lisszabon megpróbálja szigorító intézkedésekkel korlátozni a folyó fizetési mérleg deficitjét és az ország külföldi eladósodását. A központi bank szerint idén a folyó fizetési mérleg hiánya a tervbe vett 1,25 milliárd dollárral szemben talán várhatóan csak 1 milliárd lesz. Lelassult a külföldi adósságok növekedési üteme is: miközben a tartozások 1980—1982 között 7,6 milliárd dollárról 13,5 milliárdra nőttek, jelenleg 15 milliárd dollár körül vannak. Most a legfontosabb feladat az infláció megfékezése. A pénzügyminisztérium egyik vezető tisztségviselője szerint ma olyanok a portugál gazdasági feltételek, hogy az év végéig az éves inflációs rátát sikerül 23 százalékra leszorítani. Mint mondta, az idén a pénzügyminisztérium nem tervezi a legfontosabb termékek (amelyek jórészt importeredetűek) árának emelését. A fűtőanyagok, az elektromos áram és a gabona ára a nyári időszak előtt erőteljesen növekedett, ahogyan a kormány csökkentette a szubvenciókat. Pénzügyi körök már korántsem, ilyen biztosak abban, hogy az inflációt drasztikusan vissza lehet szorítani. Ahogyan egy brit bankár fogalmazta: „Portugáliát nagyon sújtja az erős dollár, így a 23 százalékos cél túlzottan optimista.” Az év első felében a kivitel 55 százalékkal nagyobb volt, mint a múlt év első hat hónapjában, s e javulásban komoly szerepe volt a tavaly nyáron elhatározott 10 százalékos valutaleértékelésnek. Az escudo szilárd a nyugat-európai valutákkal szemben, és ezért a portugál gazdasági vezetés szerint az exportteljesítménytől függően a jövő év elején mérsékelni lehet a devalválás ütemét, hogy ezzel is fékezzék az inflációt Az IMF elégedett a béremelések alakulásával is, hivatalos becslések szerint az állami szektorban dolgozók bére az idén kevesebb mint 20 százalékkal emelkedik. Ám ahhoz, hogy az állami vállalatok adósságát csökkenteni lehessen, több éves rendkívül óvatos irányításra van szükség. Az IMF-fel kötött megállapodás szerint a közületi deficitet az idén a hazai össztermék 7 százalékának megfelelő összegre kellett volna csökkenteni a tavalyi 12 százalékról. Hosszas alkudozás után végül is 8,5 százalékban állapodtak meg. (Reuter) AZ ÚJ-ZÉLANDI MINISZTERELNÖK AZ ORSZÁG GAZDASÁGI VÁLSÁGÁRÓL Az új-zélandi miniszterelnök felszólította az ország lakosságát, hogy tanúsítson önmérsékletet és működjön együtt a kormánnyal az ország eddigi legsúlyosabb gazdasági válságának megoldásában. Lange kommentárja abból az alkalomból hangzott el, hogy a pénzügyminisztérium és a tartalékbank is részletes jelentést tett közzé a gazdaság helyzetéről. A pénzügyminisztériumi jelentés szerint az új-zélandi gazdaság az egyik leghalványabb teljesítményt nyújtja a fejlett tőkés világon belül, és bár vannak kedvező fejlemények és a külgazdasági környezet is jobb, mint néhány éve, a gazdaság egészének kilátása nem biztató. Lange hangsúlyozta, hogy a jelentések nem a Munkáspárt politikai dokumentumai, és a kormány nem tekinti magára nézve kötelezőnek a jelentésekben fölvázolt javaslatokat. Ezek egyebek között az árfolyam lebegtetésére, a reálbérek csökkentésére, a vállalati adók bevezetésére és egyes állami vállalatok részvényeinek eladására vonatkoznak. A pénzügyminisztérium szerint, ha a választások előtti gazdaságpolitika folytatódik, akkor a jövő júniussal záruló pénzügyi évben a hazai össztermék mintegy 3 százalékkal növekedhet, viszont a következő évben 1 százalékkal visszaeshet. Az infláció becslése szerint 6, illetve 7,5 százalékra gyorsul az 1983—84-es 5,1 százalékról. A pénzügyminiszter szóvivője pénteken bejelentette, hogy az, ez év áprilisától érvényes pénzügyi év új költségvetését legkorábban októberben teszik közzé. A júliusban hatalomra került munkáspárti kormány a választások után érvénytelenítette az előző kormány által kidolgozott költségvetést. (Reuter, AP—DJ) Az amerikai agrártermékek legfőbb piaca Kelet-Ázsia A világgazdaság az idén legalább 4 százalékos növekedési ütemet érhet el, szemben az előző négy évvel, amikor a tempó 2 százalék alatt maradt — állapítja meg a világ mezőgazdasági helyzetéről készített jelentésében az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA). A jelentésből kitűnik, hogy általános volt ezen a nyáron a kamatok drágulása, s a legerőteljesebb az amerikai kamatok emelkedése volt, aminek következtében a dollár számos valutával szemben tovább erősödött. Az USDA meggyőződése szerint, ha az amerikai valuta stabilizálódik, illetve fokozatosan gyengül, ezzel javulnak az amerikai mezőgazdasági export kilátásai. Az amerikai agrárkivitel első számú piaca a folyó pénzügyi évben a jelek szerint Kelet-Ázsia négy országa — Dél-Korea, Tajvan, Hongkong és Japán — lesz, a várakozások szerint 10,9 milliárd dollár értékű amerikai mezőgazdasági terméket fognak vásárolni, szemben Nyugat- Európa egészének 9,7 milliárd dolláros vásárlásaival. Hogy Kelet-Ázsia a piaci rangsorban megelőzte Nyugat-Európát, azt az USDA a térség gyors gazdasági növekedésével magyarázza, s azzal, hogy a mezőgazdasági termelés növelésére rendelkezésre álló kapacitása korlátozott. Megemlíti az okok között Nyugat-Európa mezőgazdasági politikáját, amely ösztönzi a termelés és az export növelését, korlátozza viszont az agrártermékek iránti importkeresletet. (Reuter) mmmnmv A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-hetyenes: VAJNA JÁNOS DANKÓ ADÁM szerkesztőség. Bp V . Dorottya o 6 IV . Postacím, Budapest, Pf 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamar elnöke megbízásából: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre vezérigazgató Kiadóhivatal , Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V . József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHt 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámára 34 3in?/QDP Szedtermnyl Nyomra. Bpest felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0012 6148