Világgazdaság, 1985. február (17. évfolyam, 22/3725-41/3744. szám)

1985-02-01 / 22. (3725.) szám

1985. FEBRUÁR 1. A SZOVJET MEZŐGÉPGYÁRTÁS HELYE AZ ORSZÁGOS KÍSÉRLETBEN Moszkvai tudósítónktól: január elsejétől — másik négy országos hatáskörű miniszté­riummal együtt — a szovjet mezőgazdasági gépgyártási miniszté­rium vállalatai is bekapcsolódtak a múlt év elején megkezdett kí­sérleti gazdálkodásba. A felkészülés legfontosabb feladatairól nyilat­kozott az Ekonorhicseszkaja Gazetában Jezsevszkij, a tárca vezetője. Megállapította, hogy megterem­tették az újszerű gazdálkodásra való áttéréshez szükséges alapokat. Bizonyítékként azt említette, hogy a tavalyi legfontosabb tervmutató­kat a minisztérium üzemei telje­sítették: 6 százalékkal növelték a termelés mennyiségét, ezen belül az előírások szerint gyártottak traktorokat, mezőgazdasági gépe­ket, motorokat, alkatrészeket, fo­gyasztási­ cikkeket. Ahogy azt még a tavalyi terv meghirdetésekor az SZKP akkori főtitkára Andropov kérte, a mezőgazdasági gépgyár­tásban sikerült teljesíteni a válla­lást: terven felül 1 százalékkal nö­velték a munka termelékenységét és 0,5 százalékkal csökkentették a termelési önköltséget, szintén ter­ven felül. A kísérleti gazálkodás szempontjából talán a legfonto­sabbnak azt tartja­ a miniszter, hogy vállalatainak többsége ponto­san teljesítette a vállalt szállítási kötelezettségeket. Arról is szólt Jezsevszkij, hogy 5,7 százalékkal kívánják növelni az idén a munka termelékenysé­gét. Ezáltal sok munkaerő szaba­dul fel, s ezt kívánják átirányíta­ni az új beruházásokra. Az idén a minisztérium vállalatai 100 szá­zalékban teljesíteni fogják szerző­déses szállítási kötelezettségeiket — ígéri a miniszter. Az interjú so­rán később azért hozzátette: akkor valósítható meg a cél, ha mindig időben rendelkezésükre fognak állni a szükséges anyagok, alkatré­szek. A mezőgazdasági gépgyártás fő konkrét feladatai között említette Jezsevsz­kij a Jenyiszej—1200 típu­sú gabonabetakarító gép sorozat­­gyártásának megindítását, a Kolósz elnevezésű egydobos, illetve a,,kor­szerűsített kétdobos-komb­ájn­­gyár­tását, kukoricabetakarító -gépek és alkatrészeinek ’kifejlesztését, a Kuni—5—03 típusú cukorrépakom­bájn korszerűsítését. A tavalyi évet a kísérleti gazdál­,­kotlásra való előkészítés jegyében töltöttük — mondta a miniszter. A celinogradi mezőgépgyártó vállalat­nál — már a kísérletre gondolva — csökkentett számú gazdasági muta­tó alapján gazdálkodtak, a termelés hatékonyságának növelésére, a szer­ződéses kötelezettségek pontos tel­jesítésére a gyár gazdasági és mű­szaki vezetőit személyesen is érde­keltebbé tették anyagilag, mint ko­rábban. A harkovi traktorgyárban az önköltségcsökkentésben tették ér­dekeltté a brigádokat s a tapaszta­latok meggyőzők — mondta Je­zsevszkij miniszter. Erőteljesen ja­vult a munka termelékenysége, a selejt miatti veszteség 22 százalék­kal csokiként. Jó jel, hogy a tavalyi próbálkozásokban­­ résztvevő üze­meknél javult a munka ütemessé­ge, a szerződések teljesítése — amely a kísérlet legfontosabb cél­ja —, sikerült a korábbiaknál sok­kal hamarabb felvenniük a mező­gépgyártó üzemeknek a kapcsola­tot a megrendelőkkel és a szállí­tókkal (már szeptember első dekád­­jában), így négy hónapjuk volt a szerződések előkészítésére. Ez re­ményt ad rá, hogy időben megér­keznek a gépgyártáshoz szükséges anyagok és alkatrészek. Sajnos — mondta a miniszter —, az energia­­ellátással, ezen belül is a villamos­­áram-ellátással gondok vannak, ez hátráltathatja a termelést, a szerző­dések határidőre való teljesítését. Célszerűnek látszik emellett, hogy a mezőgépgyártó üzemeknél ne tartson két évnél hosszabb ideig, amíg a sorozatgyártás megindulása után az illetékes szervek megállapít­ják: új terméknek minősíthető-e va­lamely gyártmány vagy sem. Ha annak minősítik, akkor a beépített fejlett technikára hivatkozva, maga­sabb árat kap érte ugyanis a gyár­tó , s ez a kísérleti gazdálkodás­ban különösen nem közömbös az anyagi érdekeltségi alapok képzése­kor. Helyesnek tartaná végezetül azt is Jezsevszkij, ha a tervezésnél,­­fi­gyelembe vennék a tervhivatalban: az új gyártmányok készítése az első évben nagyobb ráfordítást igényel, mint a sorozatgyártás beindítása után, ezért lehetőleg ne csökken­jen ez idő alatt az anyagi ösztönzési alap a ráfordítások kezdeti ideigle­nes emelkedése miatt. P. A. Megkezdődött a Világbank afrikai segélyprogramjával Tegnap megkezdődött Párizsban a Világbank égisze alatt a Szaha­rától délre fekvő afrikai országok súlyos gazdasági helyzetével fog­lalkozó nemzetközi konferencia. (VILÁGGAZDASÁG, 1985. január 30., 2. oldal.) A Világbank tavaly nyilvánosságra hozott jelentésében már körvonalazta a kontinens gazdasági hanyatlásának főbb okait és arra a következtetésre ju­tott, hogy az átlag afrikai ma sze­gényebb, mint 15 évvel ezelőtt. A bank akkor tett először javaslatot a gazdasági visszaesés megállításá­ra vonatkozó programra és ennek keretében 1985 és 1987 között két­milliárd dolláros alap felállítását indítványozta. A tervezetet, tavaly szeptember­ben jelentősen át kellett alakíta­ni, mert az Egyesült Államok so­­kallotta a Világbank leányvállala­tának, az IDA-nak 12 milliárd dol­lárra tervezett forrásbővítését (az IDA kezelte volna a fejlesztésre szánt összegeket) mondván, közvet­lenül — 500 millió dollárral — akarja támogatni, a kontinenst. Az IDA-nak ezután be kellett érnie 8,9 milliárd dolláros növeléssel, en­nek következtében az afrikai prog­ram költségeit 1 milliárd dollárra kellett lefaragni. A most folyó ülésen megvitatják foglalkozó konferencia a Világbank által előterjesztett tervezetet, amelyből nem a sürgős élelmiszersegélyeket finanszíroz­nák, hanem az afrikai országok mezőgazdaságainak szer­kezetát­­alakító programjait támogatnák. A pénzintézet illetékesei már az értekezlet megkezdése előtt kétsé­gesnek tartották, hogy a legfejlet­tebb tőkés országokat sikerül meg­nyerni az ügynek, mivel az USA kormánya eddig egyértelműen visz­­szautasította az alaphoz való hoz­zájárulást, de az NSZK, Nagy- Britannia és Japán sem mutatott erre különösebb hajlandóságot. Mindössze Franciaország jelezte, hogy kész évi 500 millió frankot biztosítani az alap számára. Clau­sen, a Világbank elnöke egy ko­rábbi nyilatkozatában elmondta, hogy egyelőre 600 millió dollárt lát biztosítottnak, néhány munka­társa azonban még ezt a jóslatot is túlságosan optimistának tartja. Közelálló források szerint a bank már akkor is felállítja az alapot, ha a kétnapos értekezlet során mindössze 350 millió dollárt ígér­nek oda a résztvevők. A bank szóvivője ezt nem volt hajlandó megerősíteni, de kijelentette, hogy ha életre kel az alap, a Világbank esetleg saját forrásaiból kiegészíti a pénzt. (Reuter) ■m Az USA-ban a legfontosabb gazdasági jelzőszámokat összegező index 0,2 százalékkal csökkent ta­valy decemberben a novemberi 0,6 százalékos növekedés után — kö­zölte a washingtoni kereskedelmi minisztérium. Tavaly decemberben az index 164,9-et mutatott (1967-et alapul véve) az egy évvel korábbi 163,4-el szemben. JELENTI­ SS Franciaországban tavaly 6,7 százalékkal növekedtek a kiskeres­kedelmi árak az egy évvel korábbi 9,3 százalék helyett — tette közzé a végleges adatokat az ország közpon­ti statisztikai hivatala. Az élelmi­szerek 6,1 százalékkal, a késztermé­kek pedig 7,2 százalékkal drágultak tavaly éves szinten. Gri­nfend hívstilusan is kilép az EGK-ból Grönland február 1-én hivatalo­san is kilép a Közös Piacból. A szigetország Dánia integrált része­ként 1973-ban Dániával együtt csat­lakozott a közösséghez, részleges függetlenségének elnyerése, vagyis 1979 után a törvények lehetővé tet­ték, hogy a túlnyomórészt eszkimó lakosság a saját kezébe vegye sor­sa irányítását. Már akkoriban ki­tűnt, hogy a lakosság java része a kilépést szorgalmazza, egy 1982-ben tartott népszavazás pedig csak meg­erősítette ezt. Ennek nyomán meg­kezdődtek a tárgyalások a kilépés­ről. A Közös Piaci tagság ellenzői az­zal érveltek, hogy Grönland — nem lévén mezőgazdasági termelés az országban — semmit sem élvez azokból a kedvezményekből, amelye­ket a közösség mezőgazdasági ter­melőinek nyújt, a tagországok vi­szont szinte korlátlanul halászhattak a grönlandi vizeken. A kilépés fel­tételeit szabályozó megállapodásban az EGK évi 26,5 millió ECU-t (20 millió dollárt) ajánlott fel Grönland­­nak halászati jogainak „megváltása” fejében. (Reuter) Bére Lengyelországban az üzérkedés ellen Lengyelországban egyre­­ határo­zottabban fellépnek a feketézők el­len, de a rossz ellátás, a piaci egyensúly hiánya tovább élteti a spekulációt — állapította meg var­sói ülésén a spekulációellenes or­szágos bizottság. Az öt éve működő spekulációel­lenes bizottság — vajdasági szerve­zeteivel, a rendőrséggel s a külön­böző állami ellenőrző testületekkel karöltve — az idén elsősorban azok ellen a bűnbandák ellen kíván fel­lépni, amelyek a keresett árukat közvetlenül a gyárakból, nagyke­reskedelmi raktárakból adják át a feketézőknek. A bizottság tavaly főleg a hússal, a tejtermékkel (vajjal), az alkohol­lal, a benzinnel, a gépkocsikkal, a háztartási berendezésekkel való üzérkedést igyekezett meggátolni. 1984-ben a kerületi bíróságok 11 ezer személyt ítéltek el felel­tezé­­sért. "(Ez 58 Sz­alék­­kal nagvoséb Szám az előző évinél). Még fokozot­tabban (a bírósági ítéletek szerint 70 százalékkal) nőtt az állami ke­reskedelemben felvásárolt árukkal való üzérkedés. A spekulánsok „kedvelt” árui a bútor, a lakásfel­szerelési tárgyak, az alkohol és az élelmiszerj­egyek voltak. Az alko­hollal való feketézés megduplázó­dott. A spekulációellenes bizottság fel­hívta a figyelmet arra, hogy a fo­gyasztókat gyakran az állami vál­lalatok cégére mögé bújva károsít­ják­ meg, így például egyes üze­mek, a silány nyersanyagra panasz­kodva, gyenge minőségű terméket gyártanak, de azt mégis első osztá­lyúnak minősítik, és drágábban ad­ják el a kereskedelemnek. Gyakran csak feketén lehet hoz­zájutni mezőgazdasági gépekhez és építőanyagokhoz. Előfordul, hogy igen magas beosztású személyek korrumpálódása teszi lehetővé a spekulációt. Hússal való üzérkedésben gyako­ri jelenség, hogy állami gazdasá­gok, szövetkezetek engedély nélkül vágnak állatokat, s a húst rejtett utakon hozzák forgalomba. (MTI) Kereskedelmi migyvállal keres középfokú iskolai végzettséggel, gyakorlott munkaügyi előadót felvételre i!lll!ll!!!!ii!!!i!ill!!!i!l!l!llill!l!l!l! Középfokú munkaügyi képesítéssel rendelkezők előnyben. Telefon: 116-414 VILÁGGAZDASÁG Tartósnak ígérkezik a japán kereskedelmi rekordtöbblet A japán pénzügyminisztérium szerdán közzétette az 1984-es kül­kereskedelem végleges adatait. A mérleg 44,35 milliárd dolláros többlettel zárult, ez 41 százalékos növekedést jelent az­ egy­ évvel ko­rábbi többlethez képest. A hatal­mas aktívum főként a japán gép­kocsik, elektronikus termékek és gépek iránti nemzetközi kereslet megugrásának volt köszönhető. A kivitel 15,7 százalékkal 168,27 mil­liárd dollárra nőtt, az import vi­­­szont csak 8,7 százalékkal bővült, értéke 123,92 milliárd dollár volt egy olyan évben, amikor a japán iparnak igen nagy könnyebbséget jelentett az olajárak csökkenése. Február 9-én Kiotóban tanács­kozásra ülnek össze Japán, az USA, Kanada és Nyugat-Európa kereskedelmi miniszterei a japán kereskedelmi többlet ügyében. Min­denesetre az USA, a Közös Piac és több ázsiai ország kereskedelmi politikusai már kifejezték nehezte­lésüket Tokiónak: sokallják a ja­pán külpiaci sikereket. Mind a kül­földi szakszervezetek, mind a poli­tikusok váltig hangoztatják, hogy a japán import a belföldi ipart veszélyezteti és ezért a munkanél­küliség potenciális okozója. Ked­den fejtette ki Wallis amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy a japán kereskedelmi korlátozások 30 százalékban felelőssé tehetők az amerikai kereskedelmi deficitért. S bár Nakaszone miniszterelnök felszólította kormányának tagjait, hogy sürgősen álljanak elő hasz­­­nálható ötletekkel, lecsillapítandó a japánellenes közvéleményt, a köz­gazdászok azt jósolják, hogy a ja­pán kereskedelmi többlet az idén legalább akkora lesz, mint tavaly, ha nem nagyobb. A Bank of Yo­kohama e havi jelentése például megállapítja, hogy a világméretű elektronikai boom hatására folyta­tódik az elektronikai termékek és az elektromos gépek exportja. Rá­adásul az olajtól függő Japán az idén újabb olajárcsökkenésekkel számolhat, s ez tovább zsugorítja az importszámlát. A most közzétett adatok szerint a kereskedelem hatalmas többletét némileg csökkentették az ország külföldi idegenforgalmi és biztosí­tási, valamint bankszolgáltatási ki­adásai. Ami a folyó fizetési mérle­get illeti, ennek többlete 35,02 mil­liárd dollár volt, 68 százalékkal na­gyobb, mint 1983-ban. Ezzel össze­függésben a japán közgazdászok sietnek rámutatni, hogy bár a ja­pánok hatalmas összegeket keresnek külföldön, ezekből beruházások for­májában sokat vissza is juttatnak. Munkatársunktól: Magyarország tavaly több, mint 20 százalékkal növelte Japánba irá­nyuló exportját — közölte nemré­giben Rekettye Gábor, hazánk to­kiói kereskedelmi kirendeltségének vezetője. A kirendeltség vezetője nyilatkozatában külön kiemelte a Tungsram céget, amely úgy tudott a japán autóipar számára megbízható halogénlámpa-szállítóvá válni, hogy a japán minőségi előírások a vilá­gon az eg­yik legszigorúbbak. A ma­gyar gyógyszeripar számos termékét értékesítette, know-how-kat is el­adott s közös kutatási-fejlesztési te­vékenységbe kapcsolódott be. Javult az olyan hagyományos exportcikkek, mint az élelmiszerek és a textíliák értékesítése is, de megjegyzendő, hogy e termékek importját behatá­rolta a belső fogyasztás lassú nö­vekedése, valamint, hogy Japán erő­teljesen védi hazai piacát. A magyar export idei kilátásai sem rosszabbak a tavalyinál. Mindazonáltal a gyor­san iparosodó ázsiai országok és Kí­na erősebb versenyt támasztanak termékeinknek. Az export látványos felfutását a földrajzi távolság is ne­hezíti. De a világpiacon nagy a ke­reslet a japán termékek iránt, és ez lehetőséget kínál a magyar vál­lalatoknak, hogy együttműködjenek a japán exportőrökkel és alvállalko­zókként vagy termékszállítókként olyan országokban is növeljék for­galmukat, ahol a közvetlen magyar értékesítési lehetőségek korlátozot­tak. Az EGK és az EFTA szorosabbra akarja fűzni az együttműködést Szorosabbra kell fűzni az EGK és az EFTA (Európai Szabadkereske­delmi Társulás) tagországai közötti együttműködést — mondta de Clercq, a brüsszeli bizottság nem­zetközi ügyekben illetékes tagja a Brüsszelben hivatalos látogatáson tartózkodó Gratz osztrák külügymi­­niszternek. (VILÁGGAZDASÁG, 1985. január 31., 1. old.) Gratz aljas de Clercq-kel folytatott megbeszélé­sei abból a szempontból is figyelmet érdemelnek, hogy az idei év első felében Ausztria adja az EFTA mi­nisztertanácsának soros elnökét. Az EFTA hét tagországa — Ausztria, Svédország, Norvégia, Svájc, Portugália,­­ Izland és a tár­sult Finnország — a világkereske­delemben 6 százalékkal részesedik, míg együttes lakosságuk a föld né­pességének 1 százalékát adja. Mint ismeretes, az EFTA-t azzal a cél­lal hozták létre, hogy ellensúlyozza a Közös Piacot, ez a szándék meg­hiúsulván, valamint Anglia EGK- beli tagságát követően az EFTA szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EGK-val. A két gazdasá­gi tömörülés között 1977. július 1- én törölték el a legfontosabb ipar­cikkek vámtételeit, 1984. január 1- én pedig megszűnt az összes vám­tétel az iparcikkekre az EGK és az EFTA közötti kereskedelmi forga­lomban. Azóta napirenden van a többi kereskedelmi akadály, főként a nem vámjellegű adminisztratív akadályok lebontása, valamint az agrártermékek vámtételeinek a ren­dezése. A két gazdasági közösségnek együttes erővel kell szembeszállnia a protekcionizmust követelő erők­kel — hangsúlyozta de Clercq, meg­erősítve az EGK és az EFTA tava­lyi év áprilisában Luxembourgban tartott csúcstalálkozóját hozott. A világkereskedelem további liberali­zálását szorgalmazó határozatot. Az ezekkel kapcsolatos kérdése­ket­ vitatja majd meg a február fo­lyamán Brüsszelbe látogató Steger, osztrák alkancellár, kereskedelmi és iparügyi miniszter az EFTA mi­nisztertanácsának soros elnökeként. A megbeszéléseken minden bizony­nyal terítékre kerülnek majd a Spanyolország és Portugália közös piaci csatlakozása nyomán felmerü­lő problémák is. (Portugália jelen­leg még­ tagja az EFTA-nak, Spa­nyolországnak pedig szabadkereske­delmi megállapodása van vele.) Az EFTA-országok ugyanis azt szeret­nék, ha a Portugália és Spanyolor­szág csatlakozását követő átmeneti időszakban sem kerülnének hátrá­nyos helyzetbe ezeknek az orszá­goknak a piacán az EGK tagorszá­gaival szemben. Gratz és de Clercq brüsszeli meg­beszélésein emellett az is szóba ke­rült, hogy Ausztria szívesen részt venne az EGK különböző fejleszté­si programjaiban, s tárgyalt a két politikus a mezőgazdaságot, valamint a tranzitforgalmat érintő kérdések­ről is. Az osztrák külügyminiszter tolmácsolta kormányának azt az óhaját, hogy az EGK vegyen részt az osztrák autópályák kiépítésében, figyelembe véve, hogy Ausztria az Olaszország és Görögország felé irá­nyuló tranzitforgalomban fontos szerepet játszik. (DPA, Reuter) W BESSEI A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként Ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V . Dorottya u. 6. IV.­­.­­Postacím: Budapest. Pf. 1 34 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Ka­masz» elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor Igérgető Kiadóhivatal, Bp.­ I., Fém u. §»7« Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Post Előfizetési dH évi 5400 Ft Előfizethetik a magyar kész­letek (ivóik­­la­tok, szövetkezetek hatósá­gok. Intézmények) bármely postairod­ainál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1, 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215—96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 85.3102-9­01 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpeat­ Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148

Next