Világgazdaság, 1985. december (17. évfolyam, 230/4233-247/4250. szám)
1985-12-03 / 230. (4233.) szám
4. A BSVIMPEX Sörgyárak Keresdelmi Közös Vállalat (Bp. IV., Újpest, Táncsics Mihály u. 1—3.) felvesz: szakképzett bonyolítókat, szállítmányozási előadót, gyors- és gépírókat, általános adminisztrátorokat és könyvelőket Feltétel: szakirányú iskolai végzettség, szakvizsga, ill. tanfolyam. Jelentkezés: 699-235 telefonszámon a személyzeti vezetőnél. 1985. DECEMBER 3. AZ IMF JELENTÉSE A FEJLŐDŐK ÉS A FEJLETT TŐKÉSORSZÁGOK KERESKEDELMÉRŐL A fejlődő és a fejlett országok kereskedelmének alakulásáról adott ki jelentést a Nemzetközi Valuta Alap (IMF). Eszerint az idei év első felében a szegényebb államok exportja és importja egyaránt csökkent, a gazdagabb ipari országok viszont gyarapították kivitelüket annak ellenére, hogy közülük az egyik legnagyobb árucsere-forgalmat lebonyolító országnak, az USA- nak a kivitele hanyatlott. Noha az amerikai import alaposan megugrott, az ipari országok által vásárolt termékek értéke csökkent. A 62 fejlődő országból érkező kereskedelmi adatokat elemezve, az IMF szakértői megállapították, hogy ezek az államok 1982 óta folyamatosan csökkentették külföldi vásárlásaik értékét, s ez az irányzat tovább folytatódott 1985 első félévében is. Az idei év januárjától júliusáig a fejlődő országok összevont importjának értéke 236,7 milliárd dollárra csökkent az 1984 azonos időszakában mért 251,1 milliárdról. Mindez rossz hír az USA és a többi fejlett tőkésország számára, hiszen a fejlődő országok fontos piacnak számítanak. Külkereskedelmükben a fejlődő országok az idei év első hat hónapjában 1,4 milliárd dolláros importtöbbletet könyveltek el, holott tavaly ilyenkor kereskedelmi aktívumuk még 10,1 milliárd dollárra rúgott. A kereskedelmi passzívum még nehezebbé teszi a fejlődő államok számára, hogy időben törleszthessék külföldi tartozásaikat. Márpedig ezek értéke az év végéig közel kerül az ezermilliárd dollárhoz. Vannak azonban olyan adós országok, amelyek tekintélyes kereskedelmi többlettel zárják az idei évet. Ezek közül első helyen áll Brazília. A többiekben a kereskedelmi aktívum csökkenésében van. Tavalya harmadik negyedévben Mexikó, a világ második legeladósodottabb országa 2,8 milliárddal több terméket adott el külföldön, mint amennyit onnan vásárolt. A negyedik negyedévben a kereskedelmi többlet 2,6 milliárd dollárra csökkent, 1985 első negyedében pedig 2,5 milliárd alá esett. (AP- DJ) Kevesebb bevétel, több katonai kiadás Irán új költségvetésében Az állami bevételek 6,6 százalékos csökkenésének, a katonai kiadások 12,5 százalékos növekedésével számol az 1986—87-es iráni költségvetés, amelyet Muszavi miniszterelnök vasárnap terjesztett a parlament elé. A bevételi terv 3,3 ezer milliárd riál (1 dollár , 85 riál), ebből 1,6 ezer milliárd, a folyó-évinél 12,6 százalékkal kevesebb származik olajból, 1,2 ezer milliárd adókból, a többi egyéb forrásból. A tervezetet ismertető IRNA hírügynökség szerint Muszavi nem közölte a hadicélokra szánt összeget, csak annyit mondott, hogy a kiadások jelentékeny része a hadiipar fejlesztését szolgálja. Az egyéb állami kiadások 5 milliárd riállal csökkennek. A miniszterelnök közölte, hogy a kormány továbbra is elsősorban a termelő beruházásokat bátorítja, és nem a szolgáltatások fejlesztését. Muszavi hangoztatta, hogy miközben támogatják a legális úton szerzett tőkének a termelésbe való fektetését, őrködnek azon, nehogy a kapitalista ideológia az iszlám elvek fölé kerekedjen. „Irán akár azonnal a 2,4 millió barreles OPEC-kvóta 2—3-szorosára tudná növelni termelését, s elvben képes napi 13 millió barrel olajat exportálni” — jelentette ki Khamenei elnök. Hozzátette, hogy országának nincs szándékában sem a termelés, sem az export növelése, a fentiekkel csupán jelezni kívánta, hogy Iraknak légitámadásaival nem sikerült tönkre tennie az ország olajtermelő berendezéseit. Az új iráni olajügyi miniszter ezügyben úgy nyilakozott, hogy a rövidesen működésbe lépő új iráni rakodóállomás néhány hónapon belül az ország exportkapacitását 13 millió barrelre viszi fel. De ő is hangoztatta, hogy Irán, amely jelenleg nagyjából kvótáján termel, nem akarja növelni termelését, célja „az OPEC erősítése és egységének helyreállítása”, ezért a hét végi OPEC-konferencián nem is kíván kvótaemelésért folyamodni. Az olajügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy Irán jelenlegi olajtermelő kapacitása napi 4 millió barrel körüli. (Reuter, AP—DJ, MTI) Takarékosságra inti a norvég kormányt a jegybank Gazdasági bajok lesznek Norvégiában, ha a kormány a jelenlegi szinten tartja az állami kiadásokat, s nem változtatja meg drasztikusan a pénzpolitikát — ez a véleménye az oslói központi bank egyik vezető munkatársának. Let Eide, a bank hitelpolitikáért felelős vezetője szerint már nem lehet az olajjövedelmekre alapozni a gazdaság egészét: az olajjövedelmek ugyanis, részben az olajárcsökkenés és a dollár gyengülése miatt, megfogyatkoztak, így nem tarthatók a gyengélkedő halászatnak és hajóiparnak nyújtott szubvenciók. Sürgette a hárompárti kormánykoalíciót, hogy gyorsítsa fel Norvégia tőkepiacának liberalizálását. „Sebezhetők vagyunk a külső tényezők által. Eddig szerencsések voltunk, de a gazdaság működését nem bízhatjuk a véletlen szerencsére” — mondta a jegybanki vezető. A konzervatívok vezette kormány megindította a tőkepiac liberalizálását, a szubvenciók leépítését, de a szeptemberi választásokon a koalíció nem kapott többséget, így a folyamat megakadt. Presbás pénzügyminiszter októberben expanzív költségvetést terjesztett be 1986-ra, de a kormány ennél is többet kényszerül költeni, miután a baloldali ellenzék és a koalíciót elhagyók sikerrel léptek fel ennek elérésére a parlamentben. (Reuter) Brazíliában idén novemberben 11,1 százalékra növekedett az inflációs ráta az egy hónappal korábbi 9 százalékról, s ezzel éves szinten 224,8 százalékos volt a fogyasztói árszínvonal növekedési üteme. Az India és Japán közötti gazdasági kapcsolatok lényeges bővülését várja a szombaton kezdődött tokiói látogatásától Gandhi indiai miniszterelnök. Elutazása előtt új a W 1 JELENTI ságíróknak elmondta, hogy az indiai ipar korszerűsítésében számítanak a japán vállalatok együttműködésére.S© Az ipari együttműködés kibővítéséről tárgyalnak december 6-án Párizsban az EGK és a hat öbölmenti országot tömörítő Öbölmenti Gazdasági Tanács (GCC) képviselői. A Szovjetunió áruszállítással törleszthető hiteleket kér Finnországtól A Szovjetunió új típusú hitelügyleteket javasol Finnországnak, amelyek keretében a szovjet fél olyan termékekkel fizetné vissza a finn hiteleket, amelyek részben Finnország által finanszírozott üzemekben készülnének. A két ország klíringrendszerben kereskedik, ez a gyakorlatban szinte kizárólag a barterkereskedelem formáját ölti. Az éves forgalom körülbelül 6 milliárd dolláros szinten mozog. A Szovjetunió a következő ötéves tervidőszakban kiemelt helyet szán az ipari létesítmények korszerűsítésének és átszervezésének. A finn külkereskedelmi miniszter, Jermy Laine hangoztatta, hogy mielőtt bármilyen megállapodás születne ebben az ügyben, meg kell vizsgálni Finnország hitelezési képességeit, valamint hogy milyen fogadtatásra számíthatnak Finnországban a felkínált szovjet áruk. (Reuter) Bukarestben tárgyal az osztrák külügyminiszter Az Ausztria és Románia közötti gazdasági együttműködés kérdései is terítékre kerültek Gratz, osztrák külügyminiszter hétfőn kezdődött bukaresti megbeszélésein. A tárgyalásokon román részről ismertették az új ötéves terv súlyponti területeit, ezen belül az ipari és a mezőgazdasági termelés növelésével kapcsolatos elképzeléseket. A bukaresti politikusok hangsúlyozták, hogy az új ötéves terv során nullára akarják csökkenteni az ország külföldi adósságállományát. Románia érdekelt az Ausztriával való kereskedelmi együttműködés elmélyítésében, e téren elsősorban Romániában létrehozandó vegyesvállalatokra, valamint harmadik piaci együttműködésre gondolnak. A román külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseit követően Gratz kijelentette: Ausztria elsősorban középtávra szóló kompenzációs üzletek megkötése iránt érdeklődik, de elsősorban nem egyedi barterüzleteket akar kötni Romániával, hanem tartós klíringmegállapodásra törekszik. (APA) Erőteljes áremelések Görögországban A hét végén a görög kormány újabb nagyarányú áremeléseket jelentett be, alig néhány héttel a gazdaságmegszorító intézkedéseket és a nemzeti valuta leértékelését követően. A mostani áremelések keretében az idén harmadszor drágult meg a benzin: a normálbenzin árát 15 százalékkal 75 drachmára emelték, a szuperbenzin ára 11 százalékkal 80 drachmára emelkedett. A tej, a sajt és az egyéb tejtermékek áremelkedése átlagosan 17 százalékos. Drágább lett a kávé, az üdítő italok és néhány más termék is. Athénban további áremeléseket helyeztek kilátásba. Eszerint hamarosan mintegy 15 százalékkal emelik fel az elektromos áram díját, és megdrágul a légiközlekedés is. Az Olympic Airways belföldi tarifái 15 százalékkal, a nemzetközi járatok pedig 25 százalékkal fognak drágulni. Januártól emelkedik a telefon- és a vízdíj, valamint a vasúti közlekedés is. Az áremelést a kormány az egyre duzzadó folyó fizetési mérleghiánnyal indokolja. (MTI, AFP) Lengyelországban felemelték a benzin árát és a taxiviteldíjat Lengyelországban vasárnaptól 20-31 százalékkal drágábbak lettek az üzemanyagok. A PAP hírügynökség erről szóló jelentése szerint az intézkedéssel a felhasználást kívánják még inkább visszaszorítani, jóllehet 1982 óta benzinjegyrendszer van az országban. Lengyelország pénzügyi okok miatt képtelen több kőolajat importálni, viszont az utóbbi években körülbelül 400 ezerrel nőtt az országban futó személygépkocsik száma — közli a PAP. Az áremelés következtében a 94 oktános benzin 20 százalékkal 60 zlotyra drágult, a 73 oktános benziné 24 százalékkal 52 zlotyra, a gázolaj (amelyre nem vonatkozik a jegyrendszer) 31 százalékkal 42 zlotyra. A benzin árának emelkedése nyomán hétfőtől növekedett a magántaxik viteldíja, kilométerenként 20 zlotyra az eddigi 18-ról (Reuter, MTI) VILÁGGAZDASÁG Beruházási tervek a csehszlovák iparban A csehszlovák gazdasági vezetés az ipar korszerűsítésére 875 milliárd koronát szán a következő öt- éves tervidőszakban — idézi a Reuter bécsi keltezésű tudósítása Strougal miniszterelnököt, aki a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága előtt ismertette az új ötéves terv beruházási elképzeléseit. A beruházások java részét a gépiparban kívánják megvalósítani, mivel itt a termelésnek 1986 —1990 között a tervek szerint 30 százalékkal kell növekednie. Ezen belül is a legnagyobb hangsúlyt az elektromos gépgyártásra helyezik, ezen a területen 62 százalékkal tervezik növelni a termelést. Ez a korszerűsítési folyamat konfliktusoktól sem mentes változásokat hoz a csehszlovák ipar technikai bázisában, de módosíthatja a foglalkoztatási struktúrát és a munka jellegét is — mondta a miniszterelnök. Strougal beszédében elmondta, hogy az utóbbi öt évben a nemzeti jövedelem 11 százalékkal, az ipari termelés pedig 15 százalékkal emelkedett. Ennek az időszaknak a legnagyobb problémáját a nyersanyagok és az energia árának ugrásszerű emelkedése s ezen keresztül a termelési költségek növekedése, valamint egyes nyugati országok diszkriminatív intézkedései okozták. A miniszterelnök utalt arra is, hogy Csehszlovákia nyersanyagszükségletét szinte teljes egészében a Szovjetunió elégíti ki, s az energia java része is innen származik. A gazdaságpolitikai elképzelésekről szólva, Strougal elmondta, hogy a csehszlovák gazdasági vezetés továbbra is kitart a restriktív gazdaságpolitikai elképzelések mellett, mert ennek köszönhető, hogy a szocialista országok közül csupán Csehszlovákiának nincsenek nyugati adósságai. (Reuter, DPA) Nagy-Britannia is átütemezte a Lengyelországnak nyújtott kormányhiteleket Lengyelország Nagy-Britanniával is megkötötte a hivatalos lengyel tartozások után 1982 és 1984 között keletkezett hátralékok átütemezéséről szóló kétoldalú megállapodást. A szombaton Varsóban létrejött egyezmény — amelyet John Morgan varsói brit nagykövet, illetve Zbigniew Karcz, az átütemezésekkel megbízott pénzügyminisztériumi igazgató írt alá — nem tartalmaz azonban újabb hitelekre szóló brit ígéretet. A most átütemezett hitelek összegét a felek egyelőre nem hozták nyilvánosságra, az APA DJ hírügynökség értesülése szerint a felek valamivel több mint 500 millió dollár visszafizetését halasztották későbbre. Az új menetrend szerint a törlesztést 1990-ben kell megkezdeni s 1995-ben kell befejezni. Természetesen ez a megállapodás is a nyugati kormányhitelezőket tömörítő Párizsi Klub és Lengyelország júliusi keretegyezménye alapján jött létre. A 17 hitelező kormány akkor összesen 12 milliárd dollárnyi lengyel hátralék átütemezéséről döntött, s azóta Lengyelország Ausztriával, Franciaországgal, az NSZK-val, Japánnal, s most Nagy-Britanniával állapodott meg a nyitva hagyott részletekről. Eddig azonban csak Ausztria tett konkrét ígéretet új hitelek nyújtására. A varsói kormány azonban ismételten hangoztatja, hogy újabb hitelek fölvétele nélkül kudarcra vannak ítélve a korábbi tartozások rendezésére, irányuló törekvései. Lengyelország nyugati tartozásai körülbelül 29 milliárd dollárra tehetők. A múlt héten a hitelező magánbankok képviselői is Varsóban tárgyaltak. A bankok évről évre átütemezik a lengyel tartozásokat, így volt ez akkor is, amikor a szükségállapotot követően Lengyelország feszült viszonyban volt a fejlett tőkésországok többségével. (Reuter, AP— DJ) A BUNDESTAG JÓVÁHAGYTA A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉST A nyugatnémet parlament alsóháza elfogadta a jövő évi költségvetést, amely a kiadások mindössze 2,2 százalékos növekedését irányozza elő: jövőre összesen 263,5 milliárd nyugatnémet márkát akarnak elkölteni. A költségvetésből 1986- ban az állam 34,5 milliárd márkát fordít beruházásokra, 58,5 milliárdot szociális kiadásokra, 49,9 milliárdra rúgnak a katonai kiadások. Az ellenzékben lévő szociáldemokraták, valamint a „zöldek” megragadták az alkalmat a parlamenti költségvetési vita kapcsán, hogy ismét bírálják a kormány gazdaságpolitikáját, mondván: a nyugatnémet gazdasági vezetés jóformán semmit sem tesz azért, hogy csökkentse a munkanélküliséget, a kormány gazdaságpolitikája főként a tehetősebbeknek kedvez. Ezért újra felvetették, hogy a kormány igyekezzen újabb munkahelyeket teremteni rendkívüli állami beruházások beindítása révén. A takarékosságáról híres Stoltenberg pénzügyminiszter azonban elvetette ezeket a javaslatokat, rámutatva, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint az idén 200 ezerrel, jövőre pedig 300 ezerrel növekszik a munkában állók száma. Idén októberben a munkaképes korú lakosság 8,6 százaléka volt munka nélkül, s a kormány gazdasági szaktanácsadói szerint ez az arány az év végéig 9 százalékra, azaz 2,3 millióra is emelkedhet, jövőre viszont 80 ezerrel csökkenhet a munkanélküliek száma. Stoltenberg védelmébe vette a kormány takarékos költségvetését, hangsúlyozván, hogy a kiadások visszafogása tovább fékezi majd az inflációt (jelenleg már a 2 százalékot sem éri el), javítja a beruházási klímát, s ezen keresztül hozzájárulhat új munkahelyek teremtéséhez is. (AP—DJ, Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKO ADAM Szerkesztőség: Bp V., Dorottya u. u. IV. e. Postacím: Budapest, Pf. 534. 137 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. - 1900 közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. 85.3102/9-12 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 Külföldi cégek a tokiói értéktőzsdén A tokiói értéktőzsdének — jelentették be a hét végén — története során első ízben hat külföldi vállalat lett a tagja, tevékenységüket jövő év áprilisától kezdhetik meg. A világ második legnagyobb értéktőzsdéjéről van szó, s hogy külföldi tagjai lehetnek, s hogy 1949 óta első ízben a tőzsde tagjainak számát 83-ról 93-ra emelték, az kitartó amerikai nyomás eredménye. Mindazonáltal senki se számít rá, hogy a változások nyomán külföldi cégek rövid idő alatt nyereségre tehetnek szert. A tőzsde tíz új tagját egyébként tíz külföldi és nyolc japán jelentkező közül választották ki, a külföldi helyeket három amerikai és három brit cég szerezte meg. Egyes megfigyelők az amerikaiak győzelméről, politikai túlsúlyáról beszélnek, mások viszont arra számítottak, hogy az amerikaiak legalább négy helyhez jutnak. (Reuter)