Világgazdaság, 1986. március (18. évfolyam, 42/4292-62/4312. szám)
1986-03-01 / 42. (4292.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK ÍmISZKKk 1986. MÁRCIUS 1., SZOMBAT XVIII. ÉVFOLYAM, 42. (4292.) SZÁM Dániában is elfogadták a közös piaci reformokat MEGNYÍLT AZ SÍI AZ EGK KORLÁTOZOTT REFORMJAINAK VÉGREHAJTÁSA ELŐTT A csütörtöki népszavazás eredménye nyomán pénteken Dánia, illetve a dán döntés nyomán Olaszország és Görögország képviselője is aláírta az EGK reformjaira vonatkozó okmányokat. A reformok célja a kereskedelmi akadályok felszámolása a 12 tagország között, a vétójog korlátozása, valamint az európai parlament felértékelése, súlyának növelése. Dánia lakossága jóváhagyta az EGK tervezett reformjait, így tegnap Hágában Dánia, továbbá Olaszország és Görögország külügyminisztere is aláírta az EGK Római Szerződésének módosítását. A dánok 56 százaléka szavazott a reformok mellett. Az előzmény: az EGK többi kilenc állama már a múlt hónapban aláírta az alapszerződés módosítását, de a kisebbségben levő Schlister dán miniszterelnök ezt nem tudta megtenni, mivel a parlamenti többség, a nemzeti szuverenitásra hivatkozva, elutasította az integráció elmélyítését. A miniszterelnök kiíratta a népszavazást, s az ellenzék jelezte, hogy amennyiben a dánok többsége nem ellenzi a reformokat, úgy ő sem akadályozza meg a parlamentben a ratifikációs eljárást. A reformok célul tűzik ki többek között az áruk és szolgáltatások szabad forgalmának megteremtését 1992-ig, korlátozzák a vétójog alkalmazását, több beleszólási jogot adnak az EGK közvetlenül választott európai parlamentjének, és kiterjesztik a közösség hatáskörét többek között olyan kérdésekre, mint a környezetvédelem és akülpolitika. (Ezekben a kérdésekben a közösség tagországai eddig is együttműködtek, de ezt az EGK alapszerződése hivatalosan nem írta elő.) A Közös Piac-ellenes dán baloldali pártok kijelentették: változatlanul harcolnak az integráció elmélyítése ellen, s magatartásukban megerősíti őket, hogy a dánoknak jóval nagyobb hányada szavazott most a Közös Piac ellen, mint 1972-ben, amikor a dánok 36 százaléka foglalt állást Dánia közös piaci belépése ellen a jelenlegi 43,8 százalékkal szemben. A reformpártiak azzal érvelnek Közös Piac-szerte: amennyiben nem terjesztik, ki az együttműködési területeket, és nem egyszerűsítik a döntéshozatali mechanizmust, az EGK fokozatosan szétesik, és egész Nyugat-Európa pozíciója meggyengül a világ többi fejlett régiójával folyó gazdasági versenyben. A reform ellenzői viszont féltik a tagországok nemzeti szuverenitását, arra való jogukat, hogy saját maguk határozzák meg bel- és gazdaságpolitikájukat. Mivel most már mindegyik tagország aláírta a reformokmányokat, a tagállamok gyorsan be akarják fejezni a ratifikációs eljárást, hogy a szerződések mielőbb érvénybe lépjenek. (Reuter) Szélsőséges ingadozások a valutatőzsdéken A FED akcióra készül a dollár mellett? A dollárárfolyam szélsőségesen ingadozott a hét végén, jegyzése a csütörtöki 2,20 márkáról átmenetileg 2,25 márka fölé nyrott, később azonban 2,22 márka körül állapodott meg. A dolog hátterében az áll, hogy Martin, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board (FED) elnökhelyettese a japán televíziónak adott nyilatkozatában közölte: hamarosan ülésezni fog a világ öt legnagyobb pénzügyi hatalmát tömörítő ötök csoportja, és arról tárgyalnak majd, hogy miként lehetne megállítani a dollár árfolyamának zuhanását. A valutaközpontokban valószínűnek tartják, hogy az ötök interveniálni fognak, ezúttal a dollár mellett. A FED elnökének nyilatkozata felnyomta ugyan a dollárt, később azonban visszasüllyedt, mert egy újabb interjú látott napvilágot. A Reuter hírügynökségnek azt mondta Baldrige amerikai kereskedelmi miniszter, hogy a washingtoni kormány szívesen venné a dollár árfolyamának további esését. A két ellentétes értelmű nyilatkozat kissé összezavarta a valutapiacokat. (Reuter, AP,DJ) JUGOSZLÁVIA 35 MILLIÓ DOLLÁRT KAP VENDÉGMUNKÁSAINAK HAZATELEPÍTÉSÉHEZ A strasbourgi Európa Tanács 35 millió dollár kölcsönt folyósít Jugoszláviának kedvezményes kamattal Az összegből Belgrád a következő 2 év során a Nyugat-Európában dolgozó jugoszláv vendégmunkások hazatelepítését finanszírozza. A hitelmegállapodást közvetlenül azután kötötték meg, hogy Jugoszlávia öt évre társult tagjává vált az Európa Tanács hazatelepítési alapjának. Ezt az alapot 1956-ban állította fel 19 nyugat-európai ország abból a célból, hogy ebből finanszírozzon bizonyos regionális fejlesztéseket, munkahelyteremtő és lakásépítési programokat. A hitelügylet megkötését főleg az NSZK kormánya szorgalmazta, mert itt dolgozik a legtöbb jugoszláv vendégmunkás. (Reuter) Svédország korlátozza a korszerű technológia átadását Svédországban — jelentette be a stockholmi külügyminisztérium — a külföldi eredetű korszerű technológia kivitelét korlátozni fogják, hogy megakadályozák a korszerű berendezések illegális átadását egyes országok között. Kormányforrások jelezték, hogy washingtoni sürgetésre határoztak így. Az USA — mint ismeretes — igyekszik korlátozni az olyan korszerű technológia kivitelét, amelyet a Szovjetunió katonai célokra is fölhasználhat. Hellström kereskedelmi miniszter szerint olyan korszerű technológiájú berendezések esetében tiltják meg a Svédországon keresztül való tranzitálást, amelyek a gyártó országban exportellenőrzés alá esnek. A hivatalos korlátozás mellett a svéd ipar is létesített egy különleges hivatalt azzal a feladattal, hogy garantálja: ne kerülhessenek illegálisan külföldre olyan amerikai eredetű berendezések, amelyek célországa Svédország. (Reuter) 11] Inflációelllines gazíssági csomagtere Brazíliában Pénteken egy napra bezárták a brazil bankokat, mert ezen a napon hozták nyilvánosságra a brazil kormány új inflációellenes gazdasági csomagtervét. Ennek részletei lapzártáig nem érkeztek meg, de az előzetes értesülések alapján a hírügynökségek úgy tudják: megszüntetik a különböző árak és díjak hivatalos inflációs indexhez való kötését. Az eddigi rendszert rengetegen bírálták, mondván: felgyorsítja az áremelkedést. Mások viszont azt állították: ez az egyetlen módja annak, hogy valamelyest megőrizzék a lakosság vásárlóerejét, a reálbéreket és az export versenyképességét. Az eddigi rendszer alapján egyébként, a béreket, a szerződéseket, a kereskedelmi díjakat, a megtakarításokat, az adósságok nagyságát, a valutaleértékelést mindig a hivatalos inflációs indexhez igazították. Most viszont mindezt fokozatosan megszüntetik abból a célból, hogy lehűtsék az évi 255,16 százalékos inflációt. Az új gazdasági program bejelentése előtt elterjedt a hír, hogy lemond a brazil kormány néhány tagja, és hogy nagymértékben devalválják az ország valutáját, a cruzeirót. Kormánykörökben mind a két Hírt cáfolták, de a biztonság kedvéért jobbnak látták egy napra bezárni a bankokat, nehogy meginduljon a tőkekimenekítés. (Reuter) felértékelték a rubelt a dollárra és a jennel szemben A szovjet állami bank — írja az Izvesztyija — február 27-i hatálylyal módosította, a rubel árfolyamát hétkülönböző valutával szemben. Felértékelték a rubelt a dollárhoz és a jenhez képest. Ezentúl 100 USA dollárért 72 rubelt adnak szemben az eddigi 72,7 rubellel, 1000 jenért pedig 3,98 rubelt az eddigi 4,07 rubel helyett. Leértékelődött viszont a rubel a font sterlinghez képest, 100 font csütörtöktől 107,14 rubelt ér, míg eddig 105,23-at. A bank minden hónap elején és közepén hajt végre árfolyam-módosításokat, de néha a közbeeső időszakban is. Legutóbb február 21-én kilenc valutával szemben módosították a rubel árfolyamát. (Reuter) NAPRÓL NAPRA + A TŐKÉSORSZÁGOKBAN NŐTT AZ ACÉLTERMELÉS idén januárban. (4. oldal) ♦ A HAZAI BELKERESKEDELEMBEN LEGFELJEBB A MASZEK juthat csődbe, állami üzlethálózat a mai piacon nem bukhat meg. (3. oldal) • JUGOSZLÁVIÁBAN BÍRÁLJÁK AZ IGEN KÖLTSÉGES atomerőmű-programot. (2. oldal) + A KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ TEAFAJTÁK ÁRA szilárd, sőt enyhén emelkedő. (4. oldal) .SS*bot + A FŰRÉSZÁRU IRÁNTI LANYHA idén sem sok jóval biztatja az osztrák erdészet* ($. sem Az olajtermelő Oklahoma, Texas és Wyoming szövetségi államok néhány kongresszusi képviselője azt javasolta, hogy Washington az állami bevételek növelése, a költségvetési hiány csökkentése céljából vessen ki barrelenként 5 dolláros importvámot az olajra. A javaslat szerint ez évi 9 milliárd dollárt hozna az államkasszának. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az importvám eltorzítaná a nemzetközi kereskedelmet, végrehajtását nehezen és csak nagy bürokráciával lehetne ellenőrizni. Ez a lépés megkérdőjelezné továbbá az USA szerepét az IEA rendkívüli esetre elfogadott olajmegosztási rendszerében, amelyet a tagországok automatikusan léptetnének életbe az olajellátásban felmerülő súlyos és hirtelen fennakadás esetén. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezete (OECD) szerint az olajárakat a keresletnek és a kínálatnak kell kialakítania, ezért mindennemű mesterséges beavatkozást károsnak tart a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok szempontjából. A tervezett importvám ellen szenvedélyesen tiltakozik Norvégia. Willoch norvég miniszterelnök szerint a Washingtonban mérlegelt olajimportvám igazságtalanul és protekcionista módon előnyben részesítené az amerikai olajtermelőket a külföldiekkel szemben. Norvégia napi 900 ezer barreles olajtermelésének jelentős részét az USA-ba exportálja. Az IEA szerint nemcsak a kőolaj, hanem a feldolgozott kőolajtermékek szabadkereskedelmét is meg kell őrizni. Helga Steeg ellenzi Jamani szaúdi olajminiszternek azt a legutóbbi javaslatát is, hogy valamennyi olajtermelő ország működjön együtt az árak stabilizálása céljából a kitermelés közös szabályozásában. A párizsi szervezet szerint elképzelhetetlen, hogy valamennyi olajtermelő — a maga eltérő gazdasági, politikai érdekeivel — meg tudjon állapodni bármiféle kitermelendőmennyiségében vagy bármilyen egyéni kvótában. Emellett Anglia és Norvégia máris jelezte, hogy nem látja szükségesnek a termelés mennyiségének közös rögzítését. Az IEA-t 1974-ben, az olajárrobbanás után hozta létre 21 olajfelhasználó ország. (AP—DJ, Reuter) Az IFA az olajkereskedelem szabadságáért A párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ellenzi, hogy Washington megvámolja az olajimportot, mint ahogyan azt néhány kongresszusi képviselő javasolta, és azzal sem ért egyet, hogy a szaúdi olajipari miniszter javaslatára valamennyi olajtermelő közösen próbálja rögzíteni a kitermelést — jelentette ki Helga Steeg, az IEA elnöke. AZ USA-BAN A FÖLDGÁZÁR A nyersolajárak zuhanása mellett az észak-amerikai kőolaj- és földgáziparnak meg kell küzdenie a földgázárak feltartóztathatatlan esésével is. 1981 óta az olajárak kereken 40 százalékkal, átlagosan barrelenként 20 dollárra csökkentek, de érdekes módon a földgázárak — noha a földgáz természetesen mint energiaforrás versenyez az olajjal — tartották magukat. Amerikai hivatalos adatok szerint a tavalyi év első 9 hónapjában a földgáz átlag-, ára csak 1,5 százalékkal volt alacsonyabb az 1984-es rekordnál. A kiéleződő konkurencia és a túlkínálat azonban mindenképpen erőteljesen le fogja nyomni Észak- Amerikában is a földgázárakat : az amerikai gázipari égyesülés becslése szerint a földgázvezetékeket üzemeltető cégek az idén a tavalyinál 25 százalékkal kevesebbet fognak fizetni érte. Jóslatok szerint az áresés tavasszal fog beindulni. Nyilvánvaló, hogy a földgáz fogyasztói ára sem lesz tartható a mostani irreálisan magas szinten. A földgázvezetékeket üzemben tartó cégek igen nehéz helyzetbe kerültek: a kitermelőkkel még ke ESÉSÉVEL SZÁMOLNAK rákban kötött hosszú lejáratú szállítási szerződésekben elkötelezték magukat egy mára már irreálissá vált magas ár mellett. Most e cégek megpróbálják felmondani a szerződéseket, de a kitermelők érthetően nem egykönnyen egyeznek bele az érvényes, számukra kedvező szerződéses ár leszállításába. A Columbia Gas Systems Inc.-nek például csak úgy sikerült újratárgyalnia a szerződést, hogy kárpótlásul 800 millió dollár előleg fizetésére tett ígéretet. Megfigyelők szerint a szerződések újratárgyalására tett kísérletek nem egy ízben fognak a bíróságon végződni. Bármennyire nehéz is az átállás az új árakra, a folyamat elkerülhetetlen — már csak a túlkínálat miatt is. A viszonylag magas amerikai földgázárak miatt az USA- ban a földgázfelhasználás stagnál — 1973-ban a felhasználás a jelenlegi szintnél 20 százalékkal volt nagyobb. A túlkínálatot súlyosbítja, hogy Kanada és Mexikó az eddigieknél jelentősen több földgázt szeretne exportálni az USA-ba, ennek lebonyolítására idén újabb földgázvezetékeket helyeznek üzembe. (AP—DJ) Aquino :visszaköveteili a Marcos-vagyont Visszaköveteli a Marcos által külföldre menekített vagyont Corazon Aquino, a Fülöp-szigetek elnöke, aki azt is, bejelentette, hogy kedvezőbb törlesztési feltételeket akar kialkudni az ország külföldi adósságaira. Egy amerikai televíziós interjúban célzott rá: hajlandó tárgyalni Washingtonnal arról, hogy 1991 után is fenntartsák az ország területén levő amerikai támaszpontokat. Az USA-ban, mint ismeretes, egy kongresszusi bizottság vizsgálatot folytat a Marcos-család Amerikába síbolt vagyonáról, csupán New York államban 350 millió dolláros ingatlanja van, de világszerte több mint 3 milliárd dollárt halmozott fel. Schultz külügyminiszter hangoztatta, hogy Marcos személyes vagyonáról van szó, de azért azt is hozzátette, "hogy az Aquino-kormánynak joga van e vagyon eredetét firtatni. Az adósságokkal kapcsolatos tárgyalásokról az elnökasszony azt mondta, hogy úgy akarnak eljárni, mint Argentínában az új kormány, amelynek sikerült a korábbinál kedvezőbb törlesztési feltételeket kikötnie. (Reuter) Tekintélyek cáfolják Nagy-Britannia SDI-hasznát Egy vezető brit munkáspárti politikus, továbbá egy tekintélyes amerikai tudós egybehangzóan állítja: túlzottak azok a várakozások, amelyek szerint Nagy-Britannia óriási kereskedelmi hasznot húz az amerikai csillagháborús programból. Denis Haeley, a Labour külügyi szóvivője „sok hűhó semmiért”-ről beszélt, az amerikai tudósok szövetségének SDI-koordinátora pedig azt mondta, hogy a programban részt vevő országok együttesen számíthatnak 300 millió dolláros megrendelésre. Vele ellentétben az SDI, program igazgatója a múlt héten még többszáz millió dolláros üzlettel kecsegtette a programba bekapcsolódó brit cégeket. Nagy-Britannia, mint ismeretes, az USA szövetségesei közül elsőként tavaly decemberben jelentette be csatlakozását a programhoz, az NSZK a jövő hónapban írja alá a szerződést, és folynak a tárgyalások Olaszországgal, Japánnal és Izraellel. (Reuter)