Világgazdaság, 1987. január (19. évfolyam, 1/4500-21/4520. szám)

1987-01-03 / 1. (4500.) szám

1987. JANUÁR 8. Jelentős változások a szovjet gazdaságirányításban A Szovjetunió gazdasági mechanizmusában, gazdaságirányítási és gazdálkodási rendszerében január 1-ével jelentős változások léptek életbe. Valamennyi a termelés hatékonyságának fokozására, a termékek minőségének és versenyképességének javítására, a piaci szükségletek jobb kielégítésére irányul, s e célból növeli a dolgozó kollektívák anyagi érdekeltségét, a vállalatok önállóságát. Az új év elején az egész ipar áttér a gazdálkodás korszerűbb rendjére. Ennek kipróbálására 1984 óta széles körű kísérletek folytak,­­ alkalmazásába 1988-ban már az iparvállalatok egyharmadát bevon­ták. A most általánossá váló módszer egyik legfőbb eleme a szállítási szerződések teljesítésének, a meg­rendelői igények lehető legjobb ki­elégítésének előtérbe állítása. A vállalatok eredményességét főként aszerint értékelik, hogy miként tesz­nek eleget szállítási kötelezettsé­geiknek. Százszázalékos teljesítés esetén anyagi ösztönzésre fordítható pénzalapjuk 15 százalékkal megnő, viszont minden százaléknyi elma­radás 3 százalékkal csökkenti az alapot. A jövőben semmiféle jogcí­men nem adnak mentesítést a szer­ződésszegések miatti kötbérfizetés alól. A szerződési fegyelem sok vál­lalatnál még igen gyenge: több fontos iparág — például a vegyipar, a fa- és papíripar, a gépipar — a pontatlan szállítók közé tartozik, s az oroszországi föderáció vállalatai­nak mintegy harmadrésze szegi meg rendszeresen szerződéses kötelezett­­ségeit. A teljesítés hatásos ösztön­zése mostantól az egész iparban ér­vényesül, tehát véget vethet annak a láncreakciónak, hogy a vállalatok azért nem szállítanak idejében sa­ját megrendelőiknek, mert az ő megrendeléseiket sem teljesítették saját szállítóik. Nemcsak ,az iparban, hanem a többi népgazdasági ágban is az egyik legfőbb mutatóvá lett a szerződések teljesítése. Az iparvállalatok új gazdálko­dási rendjében fontos helyet foglal­nak el a minőségi követelmények. Január 1-től 28 ipari minisztérium 1500 vállalatnál nemcsak a saját minőségellenőrző részleg vizsgálja meg a kibocsátandó termékeket, ha­nem az erre létrehozott, a vállala­toktól és minisztériumaiktól függet­len állami termékátvevő szolgálat is. Az állami átvevők szigorúan meg­követelik, hogy a termékek minden tekintetben feleljenek meg az érvé­nyes szabványoknak, s amíg a mi­nőség ezektől eltér, a terméket nem szabad elszállítani a megrendelők­höz. Az új minőségellenőrzési rend­szer kikísérletezése, fokozatos be­vezetése során azt tapasztalták, hogy az elfogulatlanul szigorú ter­mékátvétel egy ideig a gyártmányok 20—50 százalékát kénytelen volt visszadobni, de a technológiai fegye­lem javításával és más minőségja­vító intézkedésekkel — amelyekhez az állami termékátvevő szolgálat szakemberei maguk is adnak taná­csokat — ez az arány lényegesen csökkenthető. Az ipar gazdálkodási rendszere az év elején más vonatkozásokban is korszerűsödött. A csaknem 3 éves széles körű gazdasági kísérlet ta­pasztalatai alapján az összes ipar­­vállalat nagyobb önállóságot kapott a létszámgazdálkodásban — külö­nösen ahhoz, hogy feladatait az ed­diginél kevesebb, de jobban fize­tett munkaerővel oldja meg —, to­vábbá saját pénzalapjainak fejlesz­tési és jóléti célokra való felhasz­nálásában. Az új szabályok a vál­lalatokat az eddiginél inkább ser­kentik például dolgozóik lakáshely­zetének javítására. Lényegesen csökkentették a vállalatok számára központilag meghatározott mutatók számát is. A szovjet népgazdaság egyes ágaiban január 1-től még átfogóbb változás megy végbe: a könnyűipar, a vegyipari és olajipari gépgyár­tás, a kőolajfeldolgozó, a műszer- és a gépkocsiipar, a belkereskede­lem és a tengerhajózás vállalatai, valamint más ágazatok 36 szerveze­te áttértek a teljes önelszámolásra, a pénzügyi önfenntartás rendszeré­re. Ez megszünteti számukra az ál­lami támogatást, viszont gazdálko­dásuk anyagi eredményének náluk maradó részét saját belátásuk sze­rint, teljes önállósággal és felelős­séggel használhatják fel. Az átfogó új gazdálkodási rendszer azokat a kísérleteket hasznosítja, amelyeket az utóbbi években a Szúrai Gép­gyártó Egyesülés és a VÁZ autó­gyár igen jó eredményekkel foly­tatott. Iparági méretű alkalmazása természetesen azt feltételezi, hogy az önfinanszírozásra berendezkedő minisztériumok és ágazatok saját legkisebb egységekig kiterjedően érvényesítsék az önelszámolás el­veit, s decentralizálják, egyszerűsít­sék irányítási rendszerüket. Az 1987-es év elejétől a szovjet gazdaság termelő ágazataiban beve­zetik a bérezés új szabályait. Ez­zel a vállalatok a munkabéreket a teljesítményekkel összhangban átla­gosan 20—25 százalékkal emelhetik. A magasabb képzettségű munká­sok béremelése a nagyobb felké­szültség és a vele járó értékesebb munka elismeréséül és egyúttal a szakképzés ösztönzése végett meg­haladhatja ezt az átlagot, a műsza­kiak bére pedig akár 45 százalékkal is növekedhet. A bértarifák emelé­sét a vállalatok kötelesek attól füg­gővé tenni, hogy termelésükkel és egész gazdálkodásukkal milyen ütemben teremtik meg maguk en­nek anyagi feltételeit. Ugyancsak most lépett érvénybe az SZKP KB és a kormány által tavaly szeptemberben a szovjet kül­gazdasági tevékenység gyökeres fej­lesztéséről hozott határozat. Ennek értelmében többek között január 1- től a Szovjetunió több mint 20 mi­nisztériuma és más központi szerve, valamint 70 legnagyobb vállalata és egyesülése jogot kapott az önálló export-import tevékenységre, és eh­hez saját külkereskedelmi szerveze­tek alakítására. Az intézkedéstől azt várják, hogy lényegesen élénkül a szovjet külgazdaság egész tevé­kenysége, sokrétűbbé és eredménye­sebbé válik a más országokkal — közöttük elsősorban a többi KGST- országgal — való gazdasági együtt­működés. (MTI) ­ Hétfőn félbeszakadtak az USA- ban befagyasztott iráni betétek fel­szabadításáról folytatott tárgyalá­sok. Az újabb tárgyalási forduló helyét és időpontját nem közölték.­­ Rekordot döntött az amszter­dami tőzsde forgalma: a tavalyi tranzakciók értéke 257,7 milliárd gulden volt, 51 milliárddal több, mint egy évvel korábban. • A tavalyi első 11 hónapban 3 százalékkal, 315,6 milliárd schill­ingre csökkent Ausztria exportja, miközben az import 14,4 százalék­kal 378,9 milliárdra süllyedt. • A skandináv országok gazdasági növekedése a tavalyi 2,2 százalé­kosról 1,6 százalékosra lassul le . jelenti a leggyorsabb, 2,5 százalékos gya­rapodásra Finnország, a leglas­súbbra, 0,5 százalékosra Dánia szá­míthat.­­ A tavalyi igen kedvező kon­junktúra ellenére Svájcban rekord­­nagyságot ért el a vállalati csődök száma: az 1985-ös 1873-ról 2055-re nőtt a Csődöt jelentő vállalatok száma. Viszont sok új vállalat is alakult. Portugáliában 12—15 százalék­kal 17 500—22 400 escudóra (1 dol­­ár­­= 147,55 escudo) emelték a minimálbéreket. Spanyolországban január 1. óta a legkisebb havi bér 42 150 peseta (1 dollár = 133,18 pe­seta). • • Szeretne Ön SZÁMÍTÓGÉPPEL TERVEZNI? Ismeri Ön a VARITERVET? A VARITERV a korszerű ÉVES ÉS KÖZÉPTÁVÚ tervezés megvalósítására készült, számítógéppel támogatott gördülő tervezési rendszer. A VARITERV biztosítja­ a tervezési változatok gyors értékelését, a céloknak és az erőforrásoknak megfelelő termékössze­tételt, a tervező szakemberek és a számítógép alkotó együtt­működését, az 1987-es gazdasági szabályozórendszernek megfelelő tervszámításokat. A szellemi termék ára: 49 500 Ft. Az ár tartalmaz 10 db szá­mítógépes programot, egy kétkötetes tervezési módszertant és felhasználói leírást. A VARITERV a dinamikus, kreatív és vállalkozó szellemű szakemberek segítőtársa. Alkalmazható: Commodore 64, IBM XT/AT és kompatibilis számítógépeken. Forgalmazza: ECONOMIX Közgazdász Egyetemi Kisszövetke­zet, 1053 Bp. Veres Pálné u. 36. Tel.: 174-188/19. 17. ügyintéző: Simkó Ágnes, Forrai István. Amerikai üzletember a szovjet technológiaexport bővülésére számít A szovjet gazdaságirányítás vál­tozásai megkönnyítiik majd az amerikai cégek számára, hogy hoz­zájuthassanak a szovjet kutatási eredményekhez — jelentette ki a Kiser Research nevű amerikai cég elnöke. A cég azzal foglalkozik, hogy a szocialista országokbeli technológiát kutat fel amerikai hasznosításra. A cégelnök szerint az amerikai cégek máris jelentős mennyiségű szovjet műszaki tech­nológiát alkalmaznak olykor kato­nai felhasználásra is, de a kifize­tődő lehetőségek messze nincsenek kiaknázva. Az üzletember szerint már 16 amerikai konszern vett ke­let-európai knowhow-t, illetve li­­cencet cége közvetítésével, s most folyik 9 újabb eljárás vizsgálata. Ezek közül a szovjet, csehszlovák és NDK-beli technológiák közül amerikai cégek négyre már opciót kötöttek, egy licencet pedig már meg is vásároltak. A cég elnöke szerint a szovjet külkereskedelem decentralizálásá­val a technológiaexport is köny­­nyebbedik. Eddig minden ilyen ügyletet az egyedüli illetékes szov­jet vállalaton, a Licenszintorgon keresztül kellett lebonyolítani. Ki­ser becslése szerint az utóbbi 10—15 évben a Szovjetunió és a kelet-európai országok mintegy 80 millió dollár bevételhez jutottak az USA-ba eladott licencek díjaiból és hozadékából. (AP—DJ) A KNDK új hétéves terve A KNDK a most kezdődő har­madik hétéves terv során 90 szá­zalékkal fogja növelni az ország ipari termelését, 40 százalékkal a mezőgazdaságét — ismertette a terv fő célkitűzéseit Kim Ir Szen elnök. A hétfőn elfogadott terv a phenjani rádió ismertetése szerint teljesen megoldja az ország élel­miszer-, ruházati és lakásellátási problémáit. Az elnök beszédében hangoztatta, hogy a terv legfonto­sabb feladata a népgazdaság mű­szaki megújulásának felgyorsítása, a tudomány és a technika fejlesz­tése, a műszaki újítások szorgal­mazása révén. Az alapvető ipar­ágaknak hatékonyabb, korszerűbb gépek beszerzésével kell megújul­niuk, növelniük kell termelési ka­pacitásaikat új, korszerű üzemek építésével. (AP—DJ, Reuter) VILÁGGAZDASÁG 1971—72-ben írtuk... A TOYOTA NÖVELI TERMELÉSÉT A Toyota Motor Co. japán autó­gyártó cég 1972-ben a tervek szerint 2,1 millió kocsit gyárt, s ebből 850 ezer kerül exportra — mondta To­­joda, a vállalat elnöke. Az idei ter­melési becslések szerint 1,95 millió, az export pedig 775 ezer. Az elnök hangsúlyozta, hogy vállalata való­színűleg az exportárak további emelésére kényszerül. A japán autógyártó cég az idén 180 százalékkal több kocsit adott el az USA-ban, mint tavaly. Ezért szükséges a szervizhálózat javítása. (1971. december 30.) ÉRTESÜLÉSEK A JUGOSZLÁV DEVIZAINTÉZKEDÉSEKRŐL Belgrádban bejelentették, hogy a dinárt konvertibilissé teszik, és az ország monetáris politikáját ha­sonlóképpen alakítják ki, mint ahogy azt a kemény valutával ren­delkező nyugati országok teszik. A kormány jóváhagyást kért a Nemzetközi Valuta Alaptól, hogy a dinár paritásától lefelé és fölfelé 5 százalékig terjedően ingadozhasson a kemény valuták viszonylatában. (A legutóbbi washingtoni konferen­­cint ismeretes, kimondta, hogy a Tízek Klubjához tartozó országok valutái 2,25 százalékkal ingadozhat­nak az új paritás körül lefelé vagy fölfelé.) Az új rendszer devizapiac léte­sítését is előirányozza abból a cél­ból, hogy kapcsolatot teremtsenek a bel- és külföldi devizaárfolyamok között. A Jugoszláv Nemzeti Bank közzétette instrukcióit a dinárnak a nemzetközi fizetési forgalomba való bekapcsolására. (1972. január 4.) Eltérő vélemények a spanyol gazdaság tavalyi teljesítményéről A madridi kormány elégedett az ország gazdaságának 1986-os tel­jesítményével, noha tavaly ugrás­szerűen nőtt a kereskedelmi mérleg hiánya. A deficit túllépte az ezer­­milliárd pesetát (1 dollár , 133 pe­seta) az 1985-ös 969 milliárddal szemben. Az import tavaly 18 szá­zalékkal nőtt, az export csak 7,5 százalékkal. A szakemberek szerint a kivitel növekedési ütemének ha­nyatlása elsősorban azzal magya­rázható, hogy Spanyolország tavaly 20 százalékkkal kevesebb terméket értékesített a harmadik világbeli országokban és 13 százalékkal ke­vesebbet az USA-ban. Eközben a Közös Piachoz való csatlakozás eredményeképpen Spanyolországot elárasztották a tagállamok termékei. Az ily módon kialakult kereske­delmi hiányt csak részben ellensú­lyozta, hogy Spanyolország olcsób­ban jutott kőolajhoz, s hogy gyors növekedésnek indultak­ idegenfor­galmi bevételei. A kereskedelmi hiány lefaragására egyébként a madridi kormány tervet dolgozott ki. Annál inkább, mert tavaly a közös piaci tagországokkal szemben Spanyolország 200 milliárd pesetás hiányt könyvelt el az előző évi 278 milliárdos aktívummal szemben. Jose Maria Cuevas, a spanyol gyáriparosok szövetségének elnöke szerint a közös piaci tagság való­ságos csapás volt az ország keres­kedelmi mérlegére. “Vagyis üzleti körökben egyáltalán nem elégedet­tek a tavalyi évvel, és szerintük a kormány nyilatkozata pusztán kincstári optimizmust tükröz. A gyáriparosok szerint a spanyol gaz­daság kibillent az egyensúlyból, az üzleti élet pedig egyelőre nem ké­pes versenybe szállni az EGK többi tagországával. Ami a spanyol gazdaság növeke­dését illeti, az ország nemzeti össz­terméke (GNP) az előzetes számí­tások szerint tavaly 3 százalékkal gyarapodott, főként a belföldi ke­reslet 5,2 százalékos növekedése kö­vetkeztében. A belföldi kereslet kétszer olyan gyorsan gyarapodott, mint 1985-ben. A becslések szerint az infláció tavaly 9 százalékra gyorsult az 1985-ös 8,1 százalékról. A munkanélküliség vonatkozásában Spanyolországban a legrosszabb a helyzet az EGK tagországai közül. A munkát hiába keresők száma el­éri az aktív lakosság 20,7 százalé­kát. Javult viszont a helyzet a külföldi befektetések oldalán, ezek értéke 115 százalékkal nagyobb, mint 1935- ben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kiad­ványa szerint Spanyolországban 1987-ban is folytatódik a belföldi kereslet növekedése, amelyet első­sorban a külföldi tőkebefektetések ösztönöznek. Az OECD jóslata sze­rint a spanyol versenyképesség az idén tovább romlik, erőteljesen nö­vekszik az import, ezzel szemben az export gyarapodása csak kismér­tékű lesz. Az idén 3,2 százalékos gazdasági növekedés várható Spa­nyolországban, a drágulás üteme pe­dig 5,5 százalékra lassul — írja az OECD. (AP—DJ) Jó konjunktúra, de romló versenyképesség Olaszországban A rendkívül élénk belföldi keres­letnek köszönhetően igen gyors az olasz gazdaság növekedése, az olcsó importenergia hatására átmenetileg javul az ország külgazdasági hely­zete, de a nemzetközi versenyké­pesség további hanyatlása mélyeb­ben fekvő bajokra utal — mondják az olasz konjunktúra elemzői. Olaszországban tavaly 3,25 száza­lékos volt a gazdasági növekedés, amelynek motorja a rendkívül élénk fogyasztói kereslet és beru­házási tevékenység volt. Az inflá­ciót sikerült az olcsóbb energiaárak és a bérindexálás lazítása révén 8,4 százalékról 6 százalékra leszo­rítani. Az olcsóbb energiaimport következtében felére zsugorodott a kereskedelmi mérleg hiánya. Az 1986-ban érvényesülő kedvező tendenciák az új évben is hatni fognak, de ezek nem fedhetik el az olasz gazdaság súlyosbodó prob­lémáit. Az idei évben esedékes a legtöbb szakma bérmegállapodásá­nak megújítása : a gyáriparosok a bérek átlagosan 7,5 százalékos, a bérköltségek 8,5 százalékos emelke­désével számolnak. Ez tovább fűti ugyan a gazdaságot, de egyben to­vább rontja az ország exportképes­ségét, nemzetközi versenyképessé­gét, ami előbb-utóbb a folyó fize­tési mérleg romlásában kell, hogy megnyilvánuljon. Szakértők szerint az olasz kor­mány nagyot mulasztott, amikor az­ energiaárak esése révén keletkezett rendkívül kedvező helyzetben nem hajtotta végre a szükséges szerke­zeti átalakításokat és nem tette rendbe a költségvetést. Megfigyelők szerint Róma a Ura leértékelésével próbálja majd ellen­súlyozni a romló nemzetközi ver­senyképesség következtében kelet­kező veszteségeket. (APA) VIZIGGl­ZMLAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 328-014 Telex: 22-7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 750-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HeLIR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra: 87.3102/9-01 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpssz Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next