Világgazdaság, 1987. május (19. évfolyam, 83/4582-102/4601. szám)

1987-05-05 / 83. (4582.) szám

1987. MÁJUS 5. A román—amerikai kereskedelem és a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény Az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma­­sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a képviselőház által megszavazott legújabb keres­kedelmi törvényen belül egy olyan kitételt is elfogadott, miszerint Reagan elnöknek az „emberi jogok megsértése, valamint az emigrációs lehetőségek korlátozása” miatt meg kellene vonnia a legnagyobb keres­kedelmi kedvezményeket Romániá­tól. A külügyminisztériumi szóvivő szerint a képviselőház „nem a kel­lő megalapozottsággal” közelített az ügyhöz, amikor a Romániával szemben folytatott kereskedelempo­litikát is bevette a képviselőház ál­tal szentesített változat előírásai közé. A képviselőház szerint 6 hónap­ra kellene felfüggeszteni a legna­gyobb kedvezmény elvének érvé­nyesítését a román árukra, majd Reagannak félévenként felül kel­­­lene vizsgálnia a helyzetet. Ameny­­nyiben Reagan „lényeges javulást” tapasztalna, visszaállíthatná a leg­nagyobb kedvezményeket, amelyek tulajdonképpen a szokványos, nem preferenciásig, de nem is büntető vámok alkalmazását jelentik. A külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett rá, hogy az 1974. évi amerikai kereskedelmi törvény ér­telmében az elnök és a kongresz­­szus évente felülvizsgálja több or­szág viszonylatában a legnagyobb kedvezmény alkalmazásának lehető­ségét (közéjük tartozik Lengyelor­szág és Magyarország is). Bukarest 11 éve kapta meg a legnagyobb ked­vezményt, és azt évente meghosz­­szabbítja a kongresszus. Románia ezenkívül több évig számos termé­ket a fejlődő országoknak járó ked­vezményes vámmal vihetett be az USA-ba, de ez utóbbi kedvezmé­nyeket a közelmúltban a Fehér Ház megszüntette. A legnagyobb kedvezményt az USA csak abban az esetben vonja meg Romániától, ha a szenátus is elfogadja a képviselőházi változat Romániával kapcsolatos részét, és a procedúrát Reagan aláírása is szen­tesíti. Az említett törvénytől függetle­nül a kongresszus június 3-án kap­ja meg Reagan elnök ajánlását a legnagyobb kedvezmény további fenntartásáról vagy törléséről Ro­mániával kapcsolatban, a már em­lített évenként esedékes felülvizs­gálati procedúra keretében. Ekkor viszont már lezajlott a kereskedel­mi törvény szenátusi vitája is, így tulajdonképpen a román—am­erikai kereskedelem problémájával néhány hét leforgása alatt két ízben is fog­lalkozik a kongresszus. A román—amerikai árucsere-for­galom 1985-ben 1,16 milliárd dollár volt, szemben az 1976. évi 450 mil­lióval. A legnagyobb kedvezmény megvonása hírügynökségek szerint hozzávetőleg 300—400 millió dollá­ros exportbevételtől fosztaná meg Romániát. (Reuter, AP—DJ) A román miniszterelnök a tervteljesítés hiányosságairól A takarékossági intézkedések el­lenére a román energetikai ágazat nem teljesítette tervét a múlt té­len — idézi az AP hírügynökség bukaresti keltezésű tudósításában Dascalescu román miniszterelnököt a Scinteiában megjelent írás alap­ján. Az idézet szerint a kormány­fő a parlamentben tartott beszédé­ben arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő télre jobban fel kell készülni, s evégett idén no­vemberig az ország erőműveiben legalább 6 millió tonnás szénkész­letet kell felhalmozni. A miniszterelnök tájékoztatása szerint 1987 első negyedében elma­radt a tervektől a nyersolaj- és a szénkitermelés, s nem teljesítette exportterveit a gépipar, a vegyipar, a könnyű- és az építőipar sem. A termelési előirányzatoktól való le­maradás az oka, hogy május 1-jén nagyon sok román üzemben dol­goztak az államtanács felhívására. Ennek értelmében május 1-jén és 2-án nem állt le a munka azokban az üzemekben, amelyek nem tel­jesítették terveiket, illetve folytat­niuk kellett a munkát azoknak a mezőgazdasági üzemeknek is, ame­lyek még nem végeztek a vetéssel. (Reuter, AP) ­­Május elsején a pénzpiacok leg­nagyobb része zárva tartott. A szo­kásos heti keresztárfolyamok készí­tésénél a pénteki árfolyamjegyzést vesszük alapul, ezért mai számunk­ 7. oldalán nem közlünk keresztár­folyam-táblázatot. DH Brazíliában a hét végén 7,5 szá­zalékkal értékelték le az ország pénznemét, a cruzadót a dollárhoz képest. A mostani leértékelés 1981 óta a­ legnagyobb mértékű. A le­értékelés céljának a központi bank az export fokozását adta meg. Bra­zília idén legalább 8 milliárd dol­láros kereskedelmi többletet sze­retne elérni. aW­I] JELENTE A Jangce-kiang gátjainak erősí­tésein több mint 2 millió ember dolgozik a következő hónapokban várható szokásos áradások előtt. Megnyitották Münchenben a ba­jor—bolgár kereskedelmi bank iro­dáját. A 20 millió márka alaptő­kéjű hitelintézet felállításáról ta­valy állapodott meg a Bayerische Vereinbank és a bolgár külkeres­kedelmi bank. «­» A venezuelai kormány kötelez­te a vállalatokat, hogy májustól az infláció ellensúlyozására fizessenek külön térítést a dolgozóknak, egy­idejűleg 4 hónapra befagyasztották az árakat. Riadó! Önálló telepnek igen alkalmas terület: 400 m­ -t meghaladó téglaépületek ugyanekkora udvarral a XIV. kerületben. Könnyen megközelíthető villamossal, trolibusszal, autóbusszal. Telefon van. Érdeklődni lehet: lakásépítő Ipari Szövetkezet gondnokság Budapest V., Aulich u. 8. Tel.: 323-730114 mellék Lengyel exporttervek A lengyel vállalatok áprilisig 265 exportbővítő fejlesztési javaslatot terjesztettek az illetékes bizottság elé­, amely dönt a hitelek és az adósságkedvezmények odaítéléséről. A lengyel kormány tavaly elhatá­rozta, hogy különösen a kedvező és a kis befektetést igénylő exportnö­velő elképzeléseket részesíti prefe­renciában. Az ajánlatokat elbíráló szakértői csoport szerint 50 esetben remél­hető, hogy a befektetések megté­rülnek egy éven belül, mintegy 60 millió dollár exportbevételt és 25 milliárd zloty termelési értéket hozva. 99 fejlesztési elképzelést szintén kedvezőnek találtak, ezekhez azon­ban nagyobb, külföldi tőkét is igénylő befektetésre lenne szükség és ebben Lengyelország számít a Világbank segítségére is. összesen mintegy 290 milliárd zlotyra és 500 millió dollárra lenne szükség. Ez évi 360 milliárd zlotys termelés­emelkedést és 600 millió dollá­ros exporttöbbletet eredményezne. (MTI) A szovjet minőségellenőrzési rendszer hatásai Nyikolaj Belov, a­ szovjet köz­ponti statisztikai hivatal első elnök­­helyettese a hét végén Moszkvában bejelentette, hogy az idén január 1-jén 1500 szovjet vállalatnál beve­zetett új minőségellenőrzési rend­szer eredményeként 1 százalékkal volt kisebb az első negyedéves ipari termékkibocsátás, mint anél­kül lett volna. A korábbinál jóval szigorúbb, és a vállalatvezetéstől független minőségellenőrző appará­tus működésének hatására az érin­tett üzemek mintegy 3 millió rube­les veszteséget szenvedtek. A szov­jet ipari termelés felét átfogó új minőségellenőrzési rendszer — mondta Belov az első eredményeket ismertető saját konferencián — szá­mos olyan üzemet tárt fel, ahol még nem tudnak a megnövekedett igényeknek megfelelően dolgozni. Belov szerint azok a gyárak, ame­lyek nem megfelelő minőségű­ áru­kat szállítanak, kénytelenek voltak csökkenteni munkásaik prémiumát, mivel kevesebb állami bevételhez jutottak. Belov a szovjet inflációval kap­csolatban is újabb adatokat ismer­tetett, eszerint az utóbbi 16 évben az átlagos havi bérek 60 százalék­kal nőttek, 122 rubelesről 195 rube­les szintre. Ez idő alatt a kiskeres­kedelmi árszint viszont csak 8 szá­zalékkal nőtt. (Reuter) Jugoszláv többlet a brit kereskedelemben Az utóbbi 20 év során először az idei első három hónap végén meg­vont negyedéves mérleg mutatott jugoszláv többletet a Nagy-Britan­­niával folytatott kereskedelmi kap­csolatokban — jelenti a Reuter hír­­ügynökség, a Tanjug hivatalos ju­goszláv hírügynökség hét végi köz­leményére hivatkozva. Eszerint az első negyedév során a jugoszláv termékek kivitele Nagy-Britannniába a tavalyi azonos időszakéhoz képest egyötödével nőtt, onnan származó vásárlásai viszont 10 százalékkal csökkentek. A Reuter adatai sze­rint a kétoldalú kereskedelem nagysága az utóbbi években 409 millió dollár körül alakult, ezen belül Jugoszlávia mintegy évi­ 50— 60 millió dolláros deficitet szenve­dett. Jugoszlávia elsősorban bútort, háztartási gépeket, gépjárműveket — köztük Yugo személygépkocsikat — textilárut és félkésztermékeket értékesít a brit piacon, míg­ onnan gépeket és berendezéseket, szerves vegyipari termékeket, optikai és mérőműszereket vásárol. (Reuter) Vietnami kőolajtermelés szovjet támogatással Vietnam rövid időn belül képes­sé válhat, hogy szovjet támogatás­sal kitermelje a feltárt kőolajkész­leteket — jelentette ki Nguyen Van Linh, a VKP főtitkára. A vietnami kőolajkincs kiakná­zására létrejött Vietszopetro szov­jet-vietnami vegyesvállalat az idén már 270 ezer­ tonna kőolajat fog kibányászni, szemben a tavalyi 40 ezerrel. A Reuter értesülései szerint a Tao Si Minh várostól délkeletre fekvő Vang Tau-i kőolajmezőn ki­bányászott olaj minősége megfelel az indonéz ,,Minas” típusénak, ki­termelési költsége azonban az indo­néznél kisebb. Vietnamnak még nincs olajfinomító kapacitása, az ország évi 1,7 millió tonnás olaj- és olajtermékfelhasználását eddig szovjet szállításokkal elégítették ki (Reuter, MTI) VILÁGGAZDASÁG Kamatemelés az USA-ban Nem sokat javított a dollár hely­zetén az a bejelentés, hogy az ame­rikai kereskedelmi bankok negyed százalékponttal 8 százalékra emel­ték fel a legnagyobb és leghitelké­pesebb ügyfeleknek felszámított kedvezményes kamatlábat, a prime rate-et. A sort a Citibank kezdte, majd a Chase Manhattan, a Ban­­kers Trust, a Chemical New York, a Morgan Guaranty, a First Chi­cago és a Continental Illinois kö­vetkezett. Emlékezetes, hogy utol­jára március 31-én drágították a hiteleket az amerikai kereskedelmi bankok, akkor 7,5 százalékról 7,75 százalékra. A piacokon valószínűnek tart­ják, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board (FED) szintén fel fogja emelni a leszámítolási kamatlábat, amelyet a kereskedelmi bankok akkor fizetnek, ha váltók ellenében fordulnak a FED-hez kölcsönért. Volcker, a FED elnöke meg is erő­sítette, hogy a bank szigorítja hi­telpolitikáját, elsősorban a dollár védelmében. A FED feje sürgette Nakaszone, japán miniszterelnököt, (aki a hét végén hosszas tárgyalá­sokat folytatott Washingtonban R­eagan elnökkel), hogy tegyen lé­péseket a szigetország kamatszint­jének további csökkentésére. A kamatemelés fogadtatása meg­lehetősen hideg volt az USA-ban, sőt elterjedt az a hír, hogy maga az elnök is ellenzi saját kormányá­nak politikáját. Később azonban a Fehér Ház szóvivője cáfolja ezeket a híreszteléseket. A hivatalos állás­pont mindenesetre az, hogy Wa­shingtonban szeretnék, ha a ka­matemelés nem lenne tartós — mondotta a Fehér Ház szóvivője. A valutapiacok egyébként külö­nösebb lelkesedés nélkül vették tu­domásul a Reagan—Nakaszone ta­nácskozásokról kiadott közös köz­leménynek azt a részét, miszerint a jövőben Tokió és Washington egy­formán ügyelni fog az árfolyamok mozgására. Az utóbbi hónapokban igen sok hasonló tartalmú közös közlemény látott napvilágot, ezért a pénzvilág szkeptikus. Ez lehet az oka, hogy a dollár jegyzése sem a kamatemelések, sem pedig a ja­pán—amerikai megbeszélések híré­re nem emelkedett lényegesen. Hogy hétfőn valamelyest mégis drágáb­ban jegyezték az amerikai valutát, az elsősorban annak köszönhető, hogy a nyugatnémet Bundesbank és a japán jegybank nagy mennyi­ségű dollárt vásárolt fel Nyugat- Európában és a Távol-Keleten. A japán központi bank számításai szerint egyébként áprilisban a bank 10 milliárd dollár értékű valuta­piaci intervenciót hajtott végre. (Reuter—AP—DJ) . Kij típusú atomreaktort fejlesztenek ki a Szovjetunióban A Szovjetunióban új atomreak­tor fejlesztését kezdték el, amely­nek üzemeltetése megbízhatóbb és megfelel a szigorúbb biztonsági elő­írásoknak — közölte Lukonyin szovjet atomenergetikai miniszter a TASZSZ által ismertetett nyilatko­zatában. A miniszter elmondta, hogy a fejlesztés alapja a Szovjet­unióban és másutt is ismert és jól működő VVER-rendszer (víz—víz— energetikai reaktor). Az új reaktor­nál minden folyamatot automatika irányít majd, így üzemeltetésében minimálisra szorítható le az embe­ri tényező szerepe. A VVER típus előnye,­hogy szinte teljesen össze­szerelhető a gyártó üzemben. Az atomenergia biztonságáról írt cikket a Szovjetszkaja Rosszijában a szovjet országos fűtőanyag és energetikai tudományos intézet egyik vezető szakembere. Bublik többek között azt fejtegette, hogy a biztonságosabbá tételt nem azzal kell megoldani, hogy az atomerő­műveket a lakott területektől tá­volabbra építik fel. A messze lévő reaktor ugyanolyan veszélyes, ha műszakilag nem megbízható, ő is szólt arról, hogy meg kellene gyor­sítani a korszerűbb, a gázhűtésű, illetve a megnövelt teljesítőképessé­gű VVER típusú reaktorok terve­zési munkáit. A már működő erő­művekben létre kellene hozni a reaktorok állapotát diagnosztizáló korszerűbb elektronikus rendszere­ket, alaposabban ki kellene dolgoz­ni az üzemeltető személyzet teen­dőit veszélyhelyzet esetére. Bublik kitért a szovjet atomerő­művek építésénél az eddigiekben tapasztalt fogyatékosságra. Azt ír­ja, hogy az utóbbi években három atomerőmű építési helyét rosszul választották meg, s ez komoly gaz­dasági hátrányokat és többletköltsé­get okozott. Mulasztásokra utal, hogy a kivitelezés során módosí­tották az 1981—1984 között épült atomerőművek műszaki tervrajzai­nak jó részét. Az üzembiztonság növeléséhez jelentősen javítani kell az atomerőművi berendezések mi­nőségét is, a gyártásban elkövetett hibák utólagos kijavítása késedel­met, kapkodást okoz, és rontja a minőséget. Bublik cikkéhez írott kommentár­jában Legaszov akadémikus, az atomenergiaintézet igazgatóhelyette­se a biztonság kapcsán többek kö­zött arra hívta fel a figyelmet, hogy az atomenergetikához nem­csak az atomerőművek tartoznak, hanem mindazok a vállalatok is, amelyek a nukleáris fűtőanyag előállításával, szállításával, az atomerőművi hulladékok kezelésé­vel, tárolásával foglalkoznak. Az atomenergia gazdaságosabbá és biztonságosabbá tételéhez az ő te­vékenységükben is igen sok fel­adatot kell megoldani — hangsú­lyozta Legaszov. (MTI, DPA) Tavaly nőtt a nyugat-európaiak vásárlóereje Több nyugat-európai országban a vásárlóerő több éves folyamatos visszaesése után 1988-ban emelke­dett, a növekedés 1—2 százalékot ért el — állapította meg az Euró­pai Szakszervezeti Intézet jelen­tése. •A szakszervezeti intézet sorrend­ben nyolcadik jelentése — amely a Közös Piac 12 tagországban, továbbá 4 skandináv államban (Svédország, Norvégia, Finnország és Izland), valamint Ausztriában, Svájcban, Cipruson és Máltán végzett elem­zéseken alapul — fejezetenként tárgyalja a dolgozó rétegek bére, vásárlóereje, fizetett szabadsága, to­vábbá a munkahét hosszúságának és a nyugdíjkorhatárnak kérdéseit. Megállapítja: 1,2 százalékkal emelkedett a vásárlóerő, mégpedig főként a magánszektorban dolgo­zóké. A legjelentősebb javulást az NSZK-ban, Portugáliában, Finnor­szágban, Luxemburgban és Auszt­riában regisztrálták, míg Belgium­ban, Máltán és főleg Görögország­ban 1986-ban is folytatódott a vá­sárlóerő visszaesése. Több országban csökkent a mun­kahét idő­tartama, nőtt a fizetett szabadság hosszúsága, és alacso­nyabb lett a nyugdíjkorhatár. A je­lentés megállapítja, hogy míg Bel­giumban és Hollandiában 38, Fran­ciaországban és Nagy-Britanniában pedig még 39 órás a munkahét, ad­dig azt Dániában fokozatosan 37 órára, Norvégiában és Finnország­ban ennél is kevesebbre csökken­tik. (MTI) ' ! ' ■ -v ■ - ré/%s1ÍÍ VHBGGiZDASlS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI iKIADVANYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKO ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VI­., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22-7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal: Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra: 87.3102/9­ 05 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sán­dorné Nyomda: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next