Világgazdaság, 1987. július (19. évfolyam, 124/4623-146/4645. szám)

1987-07-01 / 124. (4623.) szám

1987. JÚLIUS 1. OSZTRÁK—AMERIKAI TÁRGYALÁSOK A COCOM SZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉRŐL Nakaszone szigorúbb exportellenőrzést sürget Bécsben a technológiatranszfer kérdéseiről tárgyalnak a jövő héten az amerikai kereskedelmi miniszté­rium tisztviselői — közölte a teg­napi minisztertanács után Vranitzky kancellár. Utalt rá, hogy a tárgya­lásokon, az osztrák technológiaex­­port-ellenőrzésben fellelhető „hé­zagok” betöméséről lesz szó. Ausztria szeretné elérni, hogy az USA COCOM- vagy legalábbis kvázi COCOM-tagként kezelje az országot, azaz ne legyenek olyan aggályai, hogy a tilalmi listán sze­replő amerikai termékek és tech­nológiák Ausztrián keresztül a szo­cialista országokba juthatnak. Vra­nitzky emlékeztetett rá, hogy Auszt­ria ez ügyben már két éve tárgyal az USA-val, és hogy az osztrák külkereskedelmi törvényt kiegészí­tették egy olyan cikkellyel, amely­nek célja,, hogy lezárja a nem kí­vánt technológia-átjutás útját. Nakaszone japán miniszterelnök a tegnapi kabinetülésen sürgette: az érintett kormányszervek és az­­ipar szigorítsa az ellenőrzést, hogy megelőzzék japán exportcikkek tör­vénytelen úton való át­jutását szo­cialista országokba. Felszólította a kormányszerveket, hogy javítsák az exportellenőrzést, és szigorúbban ér­vényesítsék a hatályos törvényeket, a magánipart pedig arra hívta fel, hogy szigorúan vesse alá magát a törvényeknek. Az iparnak meg kell értenie, hogy a Toshiba leányválla­latáéhoz hasonló ügyek aláássák a Japánba vetett bizalmat — hangoz­tatta. A japán külkereskedelmi és ipari miisztérium egyik tisztségviselője közölte, vizsgálat indult annak ki­derítésére, vajon a japán TDK Cor­poration egy azóta elbocsátott alkal­mazottja megsértette-e a COCOM szabályait azzal, hogy hamis papí­rokkal mikrochi­peket exportált szo­cialista országokba. A mikroprocesz­­szorok között állítólag olyan köz­ponti egységek voltak, amelyeket az amerikai Intel és a japán NEC gyárt. Ezek a­­személyi számítógé­pek fontos részét képező mikropro­cesszorok elvben COCOM-tilalom alá esnek. (APA, Reuter) Japán bankok a nemzetközi ranglista élén Tavaly a világ legnagyobb pénz­intézeteinek sorában az első öt he­lyet már japán bankok foglalták el a mérlegeredmények alapján készí­tett besorolás szerint — derül ki az Euromoney című londoni szaklap napokban közzétett táblázatából. Az első helyre a Dai-Ichi-Kangyo Bank, került 240,74 milliárd dolláros mér­legeredménnyel (a Dai-Ichi tavaly­előtt még csak a második volt). A tavalyi sorrendben e pénzintézetet követte a Fuji Bank, harmadik helyre került a Sumitomo Bank, ez­után következik a Mitsubishi Bank és ötödik a Sanwa Bank. A tavalyi ranglistán csak a hatodik hely ju­tott az amerikai Citicorpnak, mely a korábbi években a listavezető volt. Az első tíz bank között 1986- ban már hét volt a japán, tavaly­előtt még csak öt. Az első ötven bank sorában pedig 21 japán pénz­intézet található. „Az év a japánoké volt” — írja a pénzügyi magazin, s rámutat, hogy a japán bankok főként a fel­értékelődött jen erejéből profitál­tak, miközben az amerikai bankok a gyengülő dollár következtében szorultak vissza. (APA) A TAKARÉKOSSÁG JEGYÉBEN TÖRÖLTÉK A LIBÉRIAI KORMÁNYTAGOK KÜLFÖLDI ÚTJAIT „ Samuel Doe libériai elnök töröl­te saját tervbé fért külföldi r­átozá­sait, s ugyanilyen értelmű döntést hozott a minisztertanács tagjaira is, hogy „a tárcák vezetői minden ere­jüket az "ország gazdaságának meg­­élénkítésére fordíthassák”. Ugyan­akkor elhatározták, hogy felfüggesz­tik­ az eddigi importkorlátozásokat (kivéve a rizsre, a sörre, a szárnya­sokra, a fegyverekre és lőszerekre, a kenőolajokra és egyéb kőolajipa­ri termékekre vonatkozóakat). Leg­feljebb 10 százalékra csökkentették a­z importált,­ cikkekre kivetett pót­­vámokat is. Mint ismeretes, Doe elnök az év elején amerikai gazdasági szakértők segítségét kérte a libériai gazdaság talpraállításához. Júliusban vagy augusztusban várják azt a 17 tagú amerikai pénzügyi szakértőkből álló delegációt, amely majd segítségére, lesz a libériai kormánynak a gaz­dasági program végrehajtásában. A libériai állam éveken keresztül rendszeresen túlköltekezett. (AP— DJ) a8 Csehszlovákia és az Egyesült Államok hétfőn Prágában légügyi egyezményt kötött, amely az 1969- es megállapodás helyére lép. Je­lenleg hetente két járatban közle­kednek csehszlovák utasszállító gé­pek Prága és New York között, s jövő áprilistól a PanAm is felújítja hét éve gazdasági okokból felfüg­gesztett prágai járatait.­­ A Világbank 100 millió dolláros hitellel járul hozzá a brazil Iíao Paulát Santos kikötővárossal ösz­­szekötő vasútvonal 245 millió dollá­ros beruházási költségeihez. A hitel futamideje 14 év, a visszafizetés 3 és fél éves türelmi idő után kezdő­dik, a kamatlábat rugalmasan ál­lapítják meg.­­ Törökország 325 millió dolláros hitelt ka­p az IDA-tól, a Világbank Nemzetközi Fejlesztési Hivatalától. Az összeget a török energiaszektor fejlesztésére fordítják majd. A tör­lesztés 4 éves türelmi idő után kez­dődik, a hitel futamideje­ 17 év, s rugalmas kamatszintet állapítanak meg. Má­ Japánban idén májusban 24,7 százalékkal több lakásépítést kezd­tek el, mint egy évvel korábban, a W® jelenti összesen 130 és fél ezret. Már a két év áprilisi teljesítményének ösz­­szevetése is 19,3 százalékos növe­kedést mutatott, akkor 138 200 új ház építésébe kezdtek. Az osztrák ipar termelési in­dexe (1981 - 100) idén áprilisban, a munkanapok számával kiigazítva, 114 pontra emelkedett, s ez 2 szá­zalékponttal magasabb érték, mint tavaly­ áprilisban volt. Az osztrák ipar idén áprilisban 39,4 milliárd schillingnyi új megrendelést kapott — ez 5 százalékkal kevesebb az egy évvel azelőttinél. A francia belföldi légiforgalmat lebonyolító Air In­ter légitársaság pilótái és hajózó mérnökei hétfőn és kedden sztrájkoltak, ezzel til­takozva az ellen, hogy a társaság 1988-tól olyan új repülőgépek üzem­­beállítását tervezi, amelyek fedél­zetén nem lesz többé szükség re­pülési mérnökökre. Törökország folyó fizetési mér­legének hiánya az idei január—áp­rilis közötti időszakban 586 millió dollár volt, lényegesen kevesebb, mint a múlt év első négy hónap­jának 794 millió dolláros hiánya. Exportra gyártó mérnöki kisszövetkezet csomagolástechnikai termeléséhez kb. 500 m2-es ipari csarnokot, plusz raktárt keres Budapesten, vagy környékén. Bérlés, vagy megvétel céljából. Társulási forma is szóba jöhet. Ajánlatokat kérjük „Techni Trade” jeligére az MTI Kiadóba, vagy a 663-435 telefonszámra. Emelik a lengyel agrárfelvásárlási árakat Július 1-jei hatállyal 13,4—23,3 százalékkal emelik Lengyelország­ban az állami mezőgazdasági fel­­vásárlási árakat — jelentette be Varsóban hétfőn közös közleményé­ben a mezőgazdasági és élelmiszer­gazdasági, illetve a pénzügyminisz­térium. A repce mázsáját az eddiginél 13,4 százalékkal többért, 5500 zlo­tyért veszik majd át, a rozs mázsá­jáért pedig 18,2 százalékkal fizet­nek majd többet, 2400—3100 zlo­tyt, minőségtől függően. A disznó­hús felvásárlási ára 18,8, a marha­húsé pedig 23,3 százalékkal növek­szik. A varsói közlemény szerint a megemelt felvásárlási árakkal kel­lő jövedelmet kívánnak biztosítani a lengyel magánparasztoknak, hogy fedezhessék az emelkedő megélhe­tési költségeket. Egyidejűleg 50 százalékkal felemelték azonban a műtrágyák árát, 38-cal az állati ta­karmányokét, és 25 százalékkal megdrágultak a traktorok is. (Reu­ter) Ausztria javítja az osztrák beru­házási javak exportjának finanszí­rozására szolgáló, Kína számára még 1985-ben nyújtott hitelkeret feltételeit — erről írt alá megálla­podást Pekingben Ditz, az osztrák pénzügyminisztérium államtitkára. Az igénybevett hitel kamatát a mostani megállapodás értelmében az eredeti 6-ról 4,5 százalékra csök­kentik, a futamidőt pedig — kétéves türelmi idővel — 15-ről 20 évre hosszabbítják meg. A 6 milliárd schillinges hitelke­retből eredetileg osztrák cégek ál­tal építendő kínai vízerőművekhez való szállításokat finanszíroztak vol­na. A keretből azonban eddig csak 500 millió schillinget vettek igény­be. A feltételek könnyítésével a kí­nai vásárlásokat akarják ösztönöz­ni. E célt szolgálja az is, hogy szé­lesítették a felhasználás körét: a keret most már általában osztrák beruházási javak exportjához ve­hető igénybe. Az egyetlen feltétel, hogy a hitelkeretből támogatott egyes ügyleteknek 50 millió schil­linges érték felett kell mozogniuk. Az alapból a szállítások értékének 38—39 százaléka finanszírozható. (APA) AUSZTRIA JAVÍT KÍNÁNAK NYÚJTOTT HITELKERETE FELTÉTELEIN Olasz hitel a FIAT algériai összeszerelő üzeméhez Egy 11 olasz pénzintézetből álló bankkonzorcium, amelyet a állami tulajdonban lévő Mediobanca irá­nyít, összesen 100 millió dollárnyi hitelt nyújt Algériának, hogy az se­gítse az Algériában a FIAT-tal ve­­gyesvállalati formában működtetni kívánt összeszerelő üzem beruházá­sainak finanszírozását. (A hitel­­nyújtás részleteiről a Mediobanca még nem tett közzé adatokat.) Az ügylet alapjául az a megálla­podás szolgál, amelyet az algériai nemzeti gépjárműgyártó vállalat­­és a FIAT kötött korábban, egy évi 40 ezer gépjármű összeszerelésére al­kalmas közös üzem létrehozásáról. Eszerint az olasz autókonszern az üzem működésének első 10 éve alatt, évente 150 milliárd líra (1 dollár , 1318 olasz líra) értékben szállít majd alkatrészeket és részegysége­ket az algériai összeszerelő üzem számára. (A­P.DJ) - Rekordszintű munkanélküliség Japánban Májusban rekordszintre emelke­dett a munkanélküliség Japánban. A munkahelyet nem találók aránya elérte a 3,2 százalékot, ez a legma­gasabb ráta azóta, hogy a japán kormány 1953-ban mérni kezdte az erre vonatkozó statisztikákat. A foglalkoztatási gondok súlyos­bodása egyértelműen a drága jen által lefékezett gazdasági növeke­déssel magyarázható. A struktúra­­váltást érő országban ehhez hasonló magas munkanélküliségi rátával kell számolni legalább az év végéig — jósolják a szakértők. Egyes becslések szerint a munkanélküliek aránya 4,5 százalékot is elérne, ha a vállalatok valamennyi felesleges­sé vált dolgozójuknak felmondaná­nak. Nemzetközi összehasonlításban a 3,2 százalékos japán munkanélküli­ségi ráta még mindig rendkívül alacsonynak számít, de ebben sze­repet játszik a nyugatitól alaposan eltérő számítási módszer. Japánban nem számít munkanélkülinek, aki a felmérés előtti héten legalább egy órát dolgozott. (Reuter) Vita az USA-ban az SBI-telepítés beindításáról Az USA legfelső katonai és tu­dományos köreiben is sokan ellen­zik az amerikai hadügyminiszter­nek azt a­ tervét, hogy az USA már 1994-től megkezdte az űrvé­delmi rendszer, az SDI kiépítését — jelentette a The Washington Post vasárnapi számában. Weinberger hadügyminiszter és Abrahamson az úgynevezett straté­giai védelmi kezdeményezés (SDI) programjának vezetője a Reuter értesülése szerint a Pentagon meg­felelő szervétől most kér előzetes jóvá­hagyást a csillagháborús prog­ram megkezdéséhez 1994-ben. Ab­­rahamson szerint a fegyverek űr­ben való elhelyezése 40—60 mil­liárd dollárba fog kerülni. Az amerikai vezérkar tagai azonban az amerikai lap értesítései szerint jóval magasabbra taksálják a költ­ségeket Az újságcikk utal az ame­rikai hadügyminisztérium szak­értői által végzett tudományos fel­mérésre, amely szerint még sokévi kutatás kell ahhoz, hogy eldönt­sék: van-e gyakorlati értékük a zsillagháborús elképzeléseknek. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG BŐVÜLNEK A SZOVJET-EGYIPTOMI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Fontos kereskedelmi tárgyaláso­kat tart egymással szeptemberben Egyiptom és a Szovjetunió — kö­zölte a kairói Al-Akhbar című lap. Ezen készítik majd elő az új, há­rom évre szóló egyezményt, amely az árucsereforgalom jelentős bőví­tését irányozza elő. Jelenleg is Egyiptomban tartózkodik egy szov­jet küldöttség, hogy felmérje, mely termékeket lehetne még bevonni a szélesedő áruforgalomba. Jövőre a tervek szerinti forgalom meghalad­hatja az évi 1 milliárd egyiptomi fontot. Kairói sajtóközlések szerint a kö­zeli hetekben újabb magas szintű szovjet delegáció érkezik Egyiptom­ba, hogy szerződést kössön az év­tizedekkel korábban szovjet segít­séggel épült acélkombinátok korsze­rűsítéséről. A szovjet szakértők a napokban készítették el erről szóló jelentésüket, amelyet az egyiptomi kormány is jóváhagyott Eszerint az egyiptomi iparosítási program támogatására a Szovjet­unió a saját üzemeiben továbbkép­­zi az egyiptomi munkásokat és tech­nikusokat. Az egyre növekvő belső szükségleteknek megfelelően a re­konstrukciós program végén Egyip­tom jelenlegi évi 700 ezer tonnás acéltermelése 3 millió tonnára nő, s ezt intenzív fejlesztéssel — tehát nem újabb beruházásokkal — kí­vánják elérni. (MTI) Változottak a román tervek az adósságok csökkentésére Románia külföldi tartozásai idén május végére 2,5 milliárd dollárra csökkentek, s a román vezetésnek továbbra is az a szándéka, hogy 1989-re minden külföldi adósságot kiegyenlítenek — írja hivatalos ro­mán adatokra hivatkozva a Tanjug jugoszláv hírügynökség. Az ország exportjának 26 százaléka irányul"a fejlett tőkésországokba, ebben a vi­szonylatban a kereskedelem tavaly 2'1 milliárd ’ dolláros "többletet­ muta­tott. A tőkés forgalom volumene 1986-ban, nyugati források szerint, 7,5 százalékkal múlta felül az 1985-ös szintet, a tőkés export ér­téke 3,6 milliárd dollár volt, a tő­kés országokból származó román importé csak 1,6 milliárd. A fejlett tőkés országok az utóbbi időben sérelmezni kezdik a jelen­tős román többletet. Bukarestben megígérték ugyan, hogy lépéseket tesznek az aktívum mérséklésére, de érzékeltették: a tartozások két éven belüli leépítéséről nem mon­danak le. Románia 1983-ban határozta el, hogy befagyasztja kapcsolatait az IMF-fel, és 1989-re visszafizeti az akkor még 11 milliárd­ dollárra rú­gó nyugati tartozásait. E cél meg­valósítására azóta erősen restriktív, az exportot erőltető, az importot visszafogó gazdaságpolitikát folytat­nak. A keményvaluta-bevétel zöme olajipari termékek, vegyszerek, bú­torok és könnyűipari cikkek eladá­sából származik. (MTI) Osztrák-lengyel vegyesvádlistat szálloda és kongresszusi központ építésére A Varsó szívében létrehozandó szálloda, irodaház és kongresszusi központ építési munkálatainak folytatásáról és finanszírozásáról írt alá megállapodást Bécsben a lengyel LOT légitársaság, az oszt­rák Ilbau építőipari vállalat, a Marriott nemzetközi szállodaháló­zat, valamint a bécsi Girozentrale pénzintézet. Az építkezést már évekkel ezelőtt elkezdte egy brit cég, 1981-ben a lengyel belpolitikai válság idején azonban a munkála­tokat leállították. A most megkö­tött megállapodás értelmében az építési munkálatokat az osztrák vállalat teljes egészében átveszi a brit cégtől, a Marriott irányítja majd a szállodát, a beruházás fi­nanszírozását pedig a Girozentrale vezette bankkonzorcium végzi. Az átszámítva 1,2 milliárd schil­­lingre rúgó beruházásban szerepel egy 5009 ágyas, 5 csillagos hotel, egy 500 személyt befogadó kong­resszusi centrum, egy játékkaszi­nó, és egy buszpályaudvar a repü­lőtéri járatok számára. A három évig tartó tárgyalások után meg­született megállapodásról szólva a Girozentrale szóvivője elmondta: a lengyel beruházás 1 milliárd schillinges megrendeléshez juttatja az osztrák építőipart. Az építési munkálatok várhatóan idén augusztusban kezdődnek, s előre­láthatólag 1989-ben fejeződnek be. Lengyelországban jelenleg 115 lengyel—nyugati vegyesvállalati tervről folynak tárgyalások, ezek egyharmada nyugatnémet cégekkel — tájékoztatta a Dobrowolski len­gyel külkereskedelmi miniszterhe­lyettes a nyugatnémet Blick durch die Wirtschaft című lap tudósító­ját. Elmondása szerint az idegen­­forgalomban már számos együtt­működési megállapodás született külföldi partnerekkel, köztük a fent említett száll­odáról és a kongresszusi központról szóló. Nyu­gati vállalatok 11 szállodát és szá­mos­ szabadidőközpontot építenek Lengyelországban. A miniszterhe­lyettes tájékoztatása szerint azon­ban lassan halad előre a vegyes­vállalatok alapítása. Felgyorsulhat­na a folyamat, ha Lengyelország az NSZK-val is olyan beruházás­védelmi megállapodást kötne, mint amilyen Belgiummal, Luxemburg­gal már, létrejött — hangsúlyozta a­ külkereskedelmi miniszterhelyet­tes. (APA, VWD) m­sti fitáseiZMSia A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22­7958 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából, a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Werthenner Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. — 1900 —, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215—96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. 87.3102/9-06 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148

Next