Világgazdaság, 1988. január (20. évfolyam, 1/4750-20/4769. szám)

1988-01-05 / 1. (4750.) szám

EWS 1988. JANUÁR 1. Novemberben hanyatlott az USA előrejelző szintetikus indexe A tavaly októberi tőzsdekrach novemberben alaposan lenyomta az USA úgynevezett előrejelző szintetikus indexét. Ez a mutató többféle indexet összesít, és az amerikai­­ gazdaság várható alaku­lását jelzi. Az amerikai kereske­delmi minisztérium adatai szerint három és fél éve nem állt olyan alacsonyan ez az index, mint 1987 novemberében. A mutató 1,7 szá­zalékos csökkenésének háromne­gyedéért az októberi részvényárfo­lyamok összeomlása a felelős — mondják az amerikai gazdasági szakemberek. Legutóbb egyébként 1984 júliusában mértek 1,7 száza­lékos csökkenést ezen a szinteti­kus indexen, a rekordhanyatlás pedig 1981 szeptemberében volt, a recesszió idején, amikor az index 2,2 százalékkal hanyatlott. Az amerikai előrejelző szinteti­kus mutató csökkenéséről szóló adatok hatását némileg ellensúlyoz­ta, hogy a­ kormány utólag módo­sította az 1987. szeptemberi és ok­tóberi mutató állását. Eredetileg szeptemberben változatlan állásról, októberben pedig 0,2 százalékos csökkenésről szólt a jelentés, a leg­frissebb mérések szerint a mutató mindkét hónapban 0,2 százalékkal emelkedett. Ez annyit jelent, hogy 9 havi növekedés után november­ben csökkent először az előrejelző szintetikus index. A mutató hanyatlása ellenére a szakemberek nem tartana­k újabb recessziótól. Ebben a véleményük­ben megerősíti őket az a statisz­tika, amely szerint novemberben a feldolgozóipari cégekhez befutó új megrendelések állománya 0,1 százalékkal emelkedett. Leszámítva a hadimegrendeléseket, az ameri­kai cégekhez novemberben 0,2 szá­zalékkal több megrendelés futott be, mint októberben. Ez a növek­mény kicsi ugyan, de a szakembe­rek többsége hanyatlást várt volna az októberi tőzsdei árfolyamok összeomlása után. Októberiben egyébként a megrendelések 0,9 százalékban növekedtek. Vannak azonban pesszimista hangvételű nyilatkozatok is. Az amerikai képviselők között többen vélik úgy, hogy ha az amerikai kormány nem lesz eléggé óvatos, akkor 1988-ban recesszióba csúsz­hat az USA gazdasága. A borúlá­tók között található Gramm re­publikánus szenátor, az amerikai költségvetési törvény egyik kidol­gozója is. Szerinte az amerikai gazdaság meglehetősen törékeny, ezért sürgősen tenni kell valamit azért, hogy fönntartsák Amerika történelmének leghosszabb gazda­sági virágzását. Ami az amerikai kereskedelmi mérleget illeti, a szakemberek azt jósolják, hogy 1987-ben a deficit minden eddigi rekordon túlnő. Ezzel együtt a gazdasági elemzők azt remélik, hogy az idén eljön a várva-várt fordulat. A hiány egyébként 1987-ben elérheti a 170 milliárd dollárt is, a tavalyelőtti, szintén csúcsnak számító 138 mil­liárd dollár után. (AP—DJ, Reuter) SZOVJETUNIÓBELI VEGYESVÁLLALATOK A NYUGATI ÉRTÉKPAPÍRPIACON? A Szovjetuniónak számottevően bővítenie kell a tőkés vállalatokkal folytatott együttműködést, ennek érdekében a vegyesvállalkozásba fogó szovjet cégeknek be kellene kapcsolódniuk az értékpapír-keres­­kedelembe is — egyebek mellett er­ről nyilatkozott Antonov szovjet mi­niszterelnök-helyettes a Handelsblatt című nyugatnémet gazdasági lapnak. Antonov szerint a termelő cégek mellett életre kell hívni olyan, sza­kosított vegyesvállalatokat is tőkés partnerek bevonásával, amelyek fel­adata például a Nyugatról származó gyártósorok, gyártási eljárások kö­zös üzemeltetése, illetve javítószol­gáltatások elvégzése lenne. Antonov kívánatosnak tartotta szovjet szakmérnökök, szakmunká­sok külföldi munkavállalását, és ki­fejtette: nem látja lehetetlennek, hogy a vegyesvállalkozásokban résztvevő szovjet cégek a jövőben — kötvények és egyéb értékpapírok kibocsátásával,, forgalmazásával és vásárlásával — bekapcsolódnak a tőkés piacok értékpapír-forgalmába. Antonov szerint a gazdasági kap­csolatok­ bővítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a rubel át­válthatóságának fokozatos megte­remtésére, első lépésként természe­tesen a szocialista országokkal le­bonyolított kereskedelemben. (MTI) BIS-jelentés az 1987. első félévi nemzetközi hiteltevékenységről A nemzetközi hitelügyletek 1987 első felében területenként jelentős mértékben szóródtak — állapítja meg a Nemzetközi Fizetések Bank­ja (BIS) az év végi jelentésében. A tavalyi év első 6 hónapjában je­lentős mértékben növekedett a fej­lett tőkésországoknak és néhány ázsiai fejlődő államnak folyósított kölcsönök nagysága, a többi har­madik világbeli ország azonban gyakorlatilag nem kapott olyan hi­telt, amelyet a bankok önként fo­lyósítottak volna — olvasható a BIS tanulmányában. Mindent egybevetve az új kölcsö­nök összege csak mérsékelten, 0,7 százalékkal növekedett a tavalyi, év első felében. A BIS szakértői felhívják ugyanakkor a figyelmet: az első 6 hónapban általában ke­vesebb hitelügyletet bonyolítanak le, legalábbis az utóbbi években ez volt a jellemző. Mindenesetre az 1986 második felében mért 11,8 milliárd dolláros növekményhez képest az 1987 első félévében ta­pasztalható 4,6 milliárd dolláros hitelgyarapodás elenyészőnek szá­mít — állapítja meg a jelentés. A tavalyi év első felében a leg­jelentősebb tőkésországok körén kí­vül eső országok 4,9 milliárd dol­lárral, azaz 4 százalékkal több köl­csönt vettek fel, mint az előző fél­évben. Ezek közül az országok kö­zül a legnagyobb hitelfelvevő Nor­végia 2,5 milliárd dollárral, Auszt­rália 10 milliárddal és Új-Zéland 1,2 milliárddal. Az európai szocialista országok számára folyósított kölcsönök ösz­­szege — folyó árfolyamon —1­3,3 milliárd dollárral nőtt, ennek a növekménynek több mint a 85 szá­zaléka abból adódott, hogy megvál­toztak az árfolyamok. A BIS meg­állapítja, hogy az európai szocia­lista országok adósságainak futam­ideje meghosszabbodott. A megle­vő hitelállomány több mint 50 szá­zalékának az átlagos futamideje Lapunk 7. oldalán a szokásos leg­több mint két év. Az előző félév­­re sztárf­oly­am-táblázatot technikai­len ez az arány csak 48 százal­ékok miatt — az ünnepek alatt a­lékos volt................. valutapiacok zárva voltak — nem Az ázsiai fejlődő országok 3,3 tudják közölni, milliárd dollárral kaptak több köl­csönt 1987 első felében, mint az előző 6 hónapban. Ez az összeg a mostani dollárárfolyamokat tük­rözi. Leszámítva az árfolyamválto­zásokat, a kölcsön összege csak 1,9 milliárd dollár — írja a BIS. A térségben a legnagyobb hitelfelve­vő Tajvan 2,8 milliárd dollárral, Kína 1,8 milliárd dollárral és In­dia 1,1 milliárd dollárral. A fejlődő országok alig-alig ju­tottak új kölcsönhöz 1987 első fe­lében, és ez vonatkozik a Kőolaj­­exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjaira is. Sőt az OPEC- országoknak nyújtott új kölcsönök értéke, leszámítva az árfolyamvál­tozásokat, 1,4 milliárd dollárral csökkent. A BIS szakértői szerint 1987 el­ső félévében az új hitelek futam­idejének szerkezete nemigen vál­tozott, de az egy és két év kö­zötti futamidejű kölcsönök aránya az összes hitelekhez viszonyítva 8,9 százalékról 8,3 százalékra csökkent. Az a tény, hogy a nem OPEC-ta­­gok számára nyújtott kölcsönök nagysága visszaesett, a hosszú le­járatú hitelek általános hanyatlá­sára utal. A bankok ugyanis ön­szántukból nem szívesen adnak kölcsönöket a harmadik világ ál­lamainak az 1982-es adósságválság kirobbanása óta. A már lejárt, de nem törlesztett tartozások folyó dollárárfolyamon 7 milliárd dollárral nőttek, rész­arányuk a bankok, pénzintézetek és kormányok összes kintlevőségei­ben 15,3 százalékra emelkedett 1987 első félévében az előző hat hónapban mért 14,6 százalékról (AP—DJ) Új szovjet bank a devizatartalékok kezelésére A Szovjetunióban új bankot ala­pítottak az ország devizatartalékai­nak kezelésére és a nemzetközi piacokon folytatandó tevékenység­re — jelentette a TASZSZ hírügy­nökség. A Külgazdasági Tevékeny­ség Bankja január 1-jén kezdte meg működését, elnöke, a 45 éves Jurij Moszkovszkij eddig a Szov­jetunió minisztertanácsának bank- és pénzügyi szakértője volt. A bankot a minisztertanács ta­valy júliusi, a bankrendszer át­szervezéséről szóló határozata alap­ján hozták létre. A határozat sze­rint feladata az export-import műveletek, és nem kereskedelmi te­vékenység szervezése és végzése, az ország keményvaluta-tartalékai­­nak hatékony és gazdaságos fel­­használása a nemzetközi valuta és hitelpiacokon folytatott tevé­kenység. A bankrendszerről szóló minisztertanácsi határozat alapján eddig öt másik bankot hoztak lét­re: az ipari építési bankot (P­romsztrojbank), az Agráripari Bankot (Agroprombank), a Lakás- és Kommunális Szolgáltatások és Szo­ciális Építések Bankját­ (Zsilszob­­­ank), a Takarékpénztárat (Szbere­­ga­tyelnij bank) és az Állami Bankot (Goszbank). (Reuter) Nem lesz másik jugoszláv—albán vasút Gazdaságossági megfontolások miatt egyelőre nem építik meg a második jugoszláv—albán vasútvo­nalat — közölte Tome Malevszki macedón szállítási és távközlési mi­niszter. A macedón parlament a múlt hónapban döntött úgy, hogy a köztársaság 1990-ig szóló gazda­ságfejlesztési programjába nem ve­szi be a Kicevóból kiinduló, az al­bán határt kelet felől megközelítő vasútvonal építésének tervét. Egy szakértői tanulmány szerint ezen a szakaszon évente legfeljebb 1, 1 millió tonna áru haladhatna ke­resztül, ami nem lenne elegendő a vasút gazdaságos üzemeltetéséhez. Az Albániát a külvilághoz kap­csoló első vasútvonal — a titográd— shkodrai — is annyira ráfizetéses a csekély kihasználtság következté­ben, hogy­­Tugoszláviában­ még a forgalom leállítását is fontolóra vet­ték. (MTI) Gyors növekedéssel számol ez idei bolgár terv Bulgáriában a tavalyi jó gazda­sági eredmények után gyors nö­vekedést irányoztak elő az idei évre. A tervek szerint a nemzeti jövedelem az idén 6,1 százalékkal, a mun­ka termelékenysége 6,6, az előállított termékmennyiség pedig 5 százalékkal nő. A beruházásokra szánt összeg mintegy 9 százalék­kal, 10,5 milliárd levára emelkedik. A terv a lakosság életszínvona­lának jelentős emelését ígéri. A nemzeti jövedelemből körülbelül 78 százalékkal részesedik a fogyasz­­tás. A pénzjövedelmek mintegy II, 3 százalékos, a lakossági fo­gyasztás mintegy 9,1 százalékos nö­vekedését tervezik. A havi átlag­bérnek a jelenlegi 220 leváról 240 levára kell emelkednie. (MTI) .Jugoszláv­ közös piaci megállapodásokat ratifikáltak A­­jugoszláv szövetségi parla­ment év végi utolsó ülésén ratifi­kált két jugoszláv-­közös piaci megállapodást. Az egyik az a pénzügyi jegyzőkönyv, amelynek értelmében az Európai Beruházási Bank (EIB), 550 millió ECU-t (1 ECU ) 1,29443 dollár) hitelt nyújt a jugoszláv közúti és vasúti háló­zat fejlesztésére. Ratifikálták azt az új kereskedelemi jegyzőkönyvet is, amely 1991-i­g, egyes termékek esetében 1995-ig szabályozza a két­oldalú kereskedelmet. Hivatalos jugoszláv adatok sze­rint az ország exportjának csak­nem egyharmada, mintegy 2,6 mil­liárd dollárnyi irányul az EGK-ba. A Közös Piaccal folytatott keres­kedelemben csökkent a jugoszláv deficit: az 1981. évi 2,7 milliárd dollárról 1936-ra 1,22 milliárd dollárra, a tavalyi első öt hónap­ban pedig a deficit mindössze 13 millió dollár volt. (Reuter) aW­Ü JELENTE­ T A Szuezi-csatorna 118 éves fennállása alatt, tavaly hozta a leg­nagyobb bevételt, 1,22 milliárd dollárt. Ez 115 millióval több az 1986-osnál. VILAGGAZDASAG A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI PARLAMENT NEM FOGADTA EL AZ IDEI TERVET ÉS KÖLTSÉGVETÉST Jugoszlávia — a JSZSZK törté­netében először — szövetségi költ­ségvetés és éves gazdasági terv nél­kül kezdte az új évet. A szövetségi parlament ugyanis múlt szerdai ülé­sén több hetes vita után sem fo­gadta el a Mirchvics-kormány által előterjesztett költségvetési és terv­­javaslatot.. A kormány még novem­berben előterjesztett tervezetében az idei évre 5769 milliárd dinár kiadás szerepelt, 87,1 százalékkal több a tavalyi összegnél. (A jugoszláv inflációs ráta 167 százalék.) Ebből a köztársaságoknak és a tartomá­nyoknak összesen 1177 milliárd di­nárt kellene befizetniük a központi kasszába, a többi bevétel forgalmi és egyéb adókból és vámokból szár­mazna. A köztársaságok és tartomá­nyok azonban a költségvetés meg­kurtítását követelték, mondván: a szövetségi kormányzat túlságosan sokat költ. A hírek szerint a költ­ségvetés legfőbb ellenzője Horvát­ország volt, de a fejletlenebb régiók, köztük Koszovó is csak úgy járult volna hozzá a gazdasági terv elfo­gadásához, ha cserébe több szövet­ségi juttatásra kap ígéretet. A költségvetés vitáját januárra napolták el, s addig átmeneti intéz­kedésként a szövetségi költségvetés­nek havonta az­ ideivel azonos ki­adási lehetőségek állnak rendelkezé­sére. (Reuter, MTI) A Pravda bírálata a gigantomániás vízügyi tervezők címére A moszkvai Vízgazdálkodási Tervező Intézetről írt terjedelmes cikket a napokban a Pravda. Az intézet eddig fő feladatának az olyan gigantikus munkálatokat te­kintette, mint a szibériai folyók „megfordítása”. Ez a feladat a kör­nyezetvédők tiltakozása nyomán megszűnt, de — mint a Pravda hangsúlyozza — továbbra is az in­tézmény kezében maradt a korábbi hatalom, tőle függ az öntözés, a talajjavítás, a folyók, tavak sorsa. „Nincsenek biztosítékok, hogy ilyen körülmények között az inté­zet nem talál mégiscsak lehetősé­get annak bizonyítására, hogy a terv jó volt. Vagy — ami még sú­lyosabb — nem hozza a társadal­mat olyan helyzetbe, hogy a dé­delgetett elképzelés végrehajtása el­kerülhetetlenné válik” — írja a lap. A feladat megszűnt, az intézet azonban mégis virágzik. 23 mil­liárd rubelt költ el évente. Orszá­gos talajjavítási és vízrendezési terveket készít, elfogadta a Bajkál, az Aral és az Iszik-Kul környe­zetvédelmi tervét. Figyelmeztető jel azonban, hogy ezek közül sok­­mindent zárt párttaggyűlésen vita­tott meg az intézet. A 400 párttag nem akarta megosztani elképzelé­seit az 1300 pártonkívülivel. A beszámolóban sok mindenről szó esett, csak éppen arról nem, ho­gyan irányítja a pártszervezet az intézmény belső átalakítását. Az intézetet érintő központi bizottsági határozatról sem beszéltek. Egyet­len egy kimutatás sem készült ar­ról, hogy milyen egy tervezett, majd végrehajtott vízépítési mun­kának a hatékonysága. A központi bizottsági döntés után sietve ösz­­szegy­űjtöttek elég feladatot, ahhoz, hogy az intézmény létét indokoló feladat, megszűnte után se kelljen megvárni egyetlen dolgozótól sem — írja a Pravda. Több párttisztségviselőnek is az a véleménye, hogy az intézet azért került nehéz helyzetbe, mert a hoz­zá nem értő írók egy csoportja hűhót csapott a folyókkal kapcso­latos elképzelés körül. Az év kel­lős közepén gyorsan más munkák­kal kellett lekötni a létszámot, de most már nincs gond” — mondják. Megfeledkeznek arról, hogy az akadémia több tagozata is a terv ellen foglalt állást. Sajnos, mind az intézetnél, mind a kerü­leti pártbizottságon semmibe ve­szik a nyilvánosság szerepének erősítését célzó kongresszusi út­mutatást, s közvetve megkérdője­lezik a KB-döntést írja aggo­dalommal a Pravda. (MTI) Nigériában gazdaságélénkítő csomagteret hirdettek meg Védekezés az infláció ellen Idén Nigériában véget vetnek a bérek 7 éve tartó befagyasztásának, s lépéseket tesznek a foglalkozta­tottság növelésére és az ipari te­vékenység élénkítésére — jelentet­te be Ibrahim Babanpida tábornok, Nigéria elnöke, abban a televíziós és rádióbeszédében, amelyben rész­leteiben is ismertette reflációs csomagtervét, illetve az idei költ­ségvetési elképzeléseket. Mint mondta, az ország idén a másfél éve megkezdett gazdaságátalakítási törekvések kritikus fázisába jut. „Eljött az ideje annak, hogy idén megkíséreljük úgy élénkíteni a gazdaságot, hogy ennek ne legye­nek inflációs hatásai, s hogy ez a növekedés együttjárjon a lakosság vásárlóerejének növekedésével is” — mondta. A lagosi tervek szerint az or­szág 20 milliárd dollárra rúgó kül­földi adósságállományának egy ré­szét megpróbálják kedvező feltéte­lekkel nigériai tőkeérdekeltségek­ké konvertálni. A bérbefagyasz­­tás feloldásával kapcsolatban Babangida rámutatott, hogy a bér­emelések csak mértéktartóak le­hetnek, megadásukhoz a munka­ügyi minisztérium jóváhagyására van szükség, azokat nem lehet sztrájkokkal kivívni. A Reuter rámutat, hogy a másfél éve megkezdett nigériai gazdaság­kiigazítási program nehézségeket oko­zott az ország gazdaságában, külö­nös tekintettel a wairának, az ország pénznemének 65 százalékos leérté­kelésére. Emiatt az import 2,3-szo­­rosára drágult, s ez erősen vissza­vetette a nigériai ipar teljesítmé­nyét. Ennek ellensúlyozására Ba­bangida elnök most a nigériai gyártmányú ipari termékek fokozott védelmét ígérte, anélkül, hogy rész­letezte volna az ezzel kapcsolatban foganatosítandó intézkedéseket. A reflációs csomagterv keretében 2,5 milliárd nairát (1 USA dollár , 4,1 naira) központilag fordítanak részben új munkahelyek teremté­sére, részben pedig az­ utak, a kór­házak és az iskolák helyreállítására. Az összeg döntő részét, 700 millió nairát, a szállítási ágazat kapja. Tavaly 7 százalékkal nőtt 1 év alatt a nigériai magánszektornak nyújtott hazai bankkölcsönök összege, idén — s ez is reflációs intézkedés — a növekedés 13 százalékos lesz. 1988-ra Lagos 7,4 milliárd dollá­ros konvertibilis bevételt tervez, ennek 70 százalékát az olajexport fogja adni. Babangida a tavalyi tel­jes bevételről nem közölt adatot, csak annyit mondott, hogy az idei bevételi terv több mint 1 milliárd dollárral meghaladja a múlt évre tervezett 6 milliárdos szintet. (Reuter) Kiadja a Magyar Gazdasági Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7, Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10 a. — 1900 —, közvet­lenül vagy postautalványán, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. 88.3102/9­ 01 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 VMIKÉ éS A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534, 1397 Telefon: 228-014 Telex: 22­7958

Next