Világgazdaság, 1988. január (20. évfolyam, 1/4750-20/4769. szám)
1988-01-05 / 1. (4750.) szám
EWS 1988. JANUÁR 1. Novemberben hanyatlott az USA előrejelző szintetikus indexe A tavaly októberi tőzsdekrach novemberben alaposan lenyomta az USA úgynevezett előrejelző szintetikus indexét. Ez a mutató többféle indexet összesít, és az amerikai gazdaság várható alakulását jelzi. Az amerikai kereskedelmi minisztérium adatai szerint három és fél éve nem állt olyan alacsonyan ez az index, mint 1987 novemberében. A mutató 1,7 százalékos csökkenésének háromnegyedéért az októberi részvényárfolyamok összeomlása a felelős — mondják az amerikai gazdasági szakemberek. Legutóbb egyébként 1984 júliusában mértek 1,7 százalékos csökkenést ezen a szintetikus indexen, a rekordhanyatlás pedig 1981 szeptemberében volt, a recesszió idején, amikor az index 2,2 százalékkal hanyatlott. Az amerikai előrejelző szintetikus mutató csökkenéséről szóló adatok hatását némileg ellensúlyozta, hogy a kormány utólag módosította az 1987. szeptemberi és októberi mutató állását. Eredetileg szeptemberben változatlan állásról, októberben pedig 0,2 százalékos csökkenésről szólt a jelentés, a legfrissebb mérések szerint a mutató mindkét hónapban 0,2 százalékkal emelkedett. Ez annyit jelent, hogy 9 havi növekedés után novemberben csökkent először az előrejelző szintetikus index. A mutató hanyatlása ellenére a szakemberek nem tartanak újabb recessziótól. Ebben a véleményükben megerősíti őket az a statisztika, amely szerint novemberben a feldolgozóipari cégekhez befutó új megrendelések állománya 0,1 százalékkal emelkedett. Leszámítva a hadimegrendeléseket, az amerikai cégekhez novemberben 0,2 százalékkal több megrendelés futott be, mint októberben. Ez a növekmény kicsi ugyan, de a szakemberek többsége hanyatlást várt volna az októberi tőzsdei árfolyamok összeomlása után. Októberiben egyébként a megrendelések 0,9 százalékban növekedtek. Vannak azonban pesszimista hangvételű nyilatkozatok is. Az amerikai képviselők között többen vélik úgy, hogy ha az amerikai kormány nem lesz eléggé óvatos, akkor 1988-ban recesszióba csúszhat az USA gazdasága. A borúlátók között található Gramm republikánus szenátor, az amerikai költségvetési törvény egyik kidolgozója is. Szerinte az amerikai gazdaság meglehetősen törékeny, ezért sürgősen tenni kell valamit azért, hogy fönntartsák Amerika történelmének leghosszabb gazdasági virágzását. Ami az amerikai kereskedelmi mérleget illeti, a szakemberek azt jósolják, hogy 1987-ben a deficit minden eddigi rekordon túlnő. Ezzel együtt a gazdasági elemzők azt remélik, hogy az idén eljön a várva-várt fordulat. A hiány egyébként 1987-ben elérheti a 170 milliárd dollárt is, a tavalyelőtti, szintén csúcsnak számító 138 milliárd dollár után. (AP—DJ, Reuter) SZOVJETUNIÓBELI VEGYESVÁLLALATOK A NYUGATI ÉRTÉKPAPÍRPIACON? A Szovjetuniónak számottevően bővítenie kell a tőkés vállalatokkal folytatott együttműködést, ennek érdekében a vegyesvállalkozásba fogó szovjet cégeknek be kellene kapcsolódniuk az értékpapír-kereskedelembe is — egyebek mellett erről nyilatkozott Antonov szovjet miniszterelnök-helyettes a Handelsblatt című nyugatnémet gazdasági lapnak. Antonov szerint a termelő cégek mellett életre kell hívni olyan, szakosított vegyesvállalatokat is tőkés partnerek bevonásával, amelyek feladata például a Nyugatról származó gyártósorok, gyártási eljárások közös üzemeltetése, illetve javítószolgáltatások elvégzése lenne. Antonov kívánatosnak tartotta szovjet szakmérnökök, szakmunkások külföldi munkavállalását, és kifejtette: nem látja lehetetlennek, hogy a vegyesvállalkozásokban résztvevő szovjet cégek a jövőben — kötvények és egyéb értékpapírok kibocsátásával,, forgalmazásával és vásárlásával — bekapcsolódnak a tőkés piacok értékpapír-forgalmába. Antonov szerint a gazdasági kapcsolatok bővítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a rubel átválthatóságának fokozatos megteremtésére, első lépésként természetesen a szocialista országokkal lebonyolított kereskedelemben. (MTI) BIS-jelentés az 1987. első félévi nemzetközi hiteltevékenységről A nemzetközi hitelügyletek 1987 első felében területenként jelentős mértékben szóródtak — állapítja meg a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) az év végi jelentésében. A tavalyi év első 6 hónapjában jelentős mértékben növekedett a fejlett tőkésországoknak és néhány ázsiai fejlődő államnak folyósított kölcsönök nagysága, a többi harmadik világbeli ország azonban gyakorlatilag nem kapott olyan hitelt, amelyet a bankok önként folyósítottak volna — olvasható a BIS tanulmányában. Mindent egybevetve az új kölcsönök összege csak mérsékelten, 0,7 százalékkal növekedett a tavalyi, év első felében. A BIS szakértői felhívják ugyanakkor a figyelmet: az első 6 hónapban általában kevesebb hitelügyletet bonyolítanak le, legalábbis az utóbbi években ez volt a jellemző. Mindenesetre az 1986 második felében mért 11,8 milliárd dolláros növekményhez képest az 1987 első félévében tapasztalható 4,6 milliárd dolláros hitelgyarapodás elenyészőnek számít — állapítja meg a jelentés. A tavalyi év első felében a legjelentősebb tőkésországok körén kívül eső országok 4,9 milliárd dollárral, azaz 4 százalékkal több kölcsönt vettek fel, mint az előző félévben. Ezek közül az országok közül a legnagyobb hitelfelvevő Norvégia 2,5 milliárd dollárral, Ausztrália 10 milliárddal és Új-Zéland 1,2 milliárddal. Az európai szocialista országok számára folyósított kölcsönök öszszege — folyó árfolyamon —13,3 milliárd dollárral nőtt, ennek a növekménynek több mint a 85 százaléka abból adódott, hogy megváltoztak az árfolyamok. A BIS megállapítja, hogy az európai szocialista országok adósságainak futamideje meghosszabbodott. A meglevő hitelállomány több mint 50 százalékának az átlagos futamideje Lapunk 7. oldalán a szokásos legtöbb mint két év. Az előző félévre sztárfolyam-táblázatot technikailen ez az arány csak 48 százalékok miatt — az ünnepek alatt alékos volt................. valutapiacok zárva voltak — nem Az ázsiai fejlődő országok 3,3 tudják közölni, milliárd dollárral kaptak több kölcsönt 1987 első felében, mint az előző 6 hónapban. Ez az összeg a mostani dollárárfolyamokat tükrözi. Leszámítva az árfolyamváltozásokat, a kölcsön összege csak 1,9 milliárd dollár — írja a BIS. A térségben a legnagyobb hitelfelvevő Tajvan 2,8 milliárd dollárral, Kína 1,8 milliárd dollárral és India 1,1 milliárd dollárral. A fejlődő országok alig-alig jutottak új kölcsönhöz 1987 első felében, és ez vonatkozik a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjaira is. Sőt az OPEC- országoknak nyújtott új kölcsönök értéke, leszámítva az árfolyamváltozásokat, 1,4 milliárd dollárral csökkent. A BIS szakértői szerint 1987 első félévében az új hitelek futamidejének szerkezete nemigen változott, de az egy és két év közötti futamidejű kölcsönök aránya az összes hitelekhez viszonyítva 8,9 százalékról 8,3 százalékra csökkent. Az a tény, hogy a nem OPEC-tagok számára nyújtott kölcsönök nagysága visszaesett, a hosszú lejáratú hitelek általános hanyatlására utal. A bankok ugyanis önszántukból nem szívesen adnak kölcsönöket a harmadik világ államainak az 1982-es adósságválság kirobbanása óta. A már lejárt, de nem törlesztett tartozások folyó dollárárfolyamon 7 milliárd dollárral nőttek, részarányuk a bankok, pénzintézetek és kormányok összes kintlevőségeiben 15,3 százalékra emelkedett 1987 első félévében az előző hat hónapban mért 14,6 százalékról (AP—DJ) Új szovjet bank a devizatartalékok kezelésére A Szovjetunióban új bankot alapítottak az ország devizatartalékainak kezelésére és a nemzetközi piacokon folytatandó tevékenységre — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A Külgazdasági Tevékenység Bankja január 1-jén kezdte meg működését, elnöke, a 45 éves Jurij Moszkovszkij eddig a Szovjetunió minisztertanácsának bank- és pénzügyi szakértője volt. A bankot a minisztertanács tavaly júliusi, a bankrendszer átszervezéséről szóló határozata alapján hozták létre. A határozat szerint feladata az export-import műveletek, és nem kereskedelmi tevékenység szervezése és végzése, az ország keményvaluta-tartalékainak hatékony és gazdaságos felhasználása a nemzetközi valuta és hitelpiacokon folytatott tevékenység. A bankrendszerről szóló minisztertanácsi határozat alapján eddig öt másik bankot hoztak létre: az ipari építési bankot (Promsztrojbank), az Agráripari Bankot (Agroprombank), a Lakás- és Kommunális Szolgáltatások és Szociális Építések Bankját (Zsilszobank), a Takarékpénztárat (Szberegatyelnij bank) és az Állami Bankot (Goszbank). (Reuter) Nem lesz másik jugoszláv—albán vasút Gazdaságossági megfontolások miatt egyelőre nem építik meg a második jugoszláv—albán vasútvonalat — közölte Tome Malevszki macedón szállítási és távközlési miniszter. A macedón parlament a múlt hónapban döntött úgy, hogy a köztársaság 1990-ig szóló gazdaságfejlesztési programjába nem veszi be a Kicevóból kiinduló, az albán határt kelet felől megközelítő vasútvonal építésének tervét. Egy szakértői tanulmány szerint ezen a szakaszon évente legfeljebb 1, 1 millió tonna áru haladhatna keresztül, ami nem lenne elegendő a vasút gazdaságos üzemeltetéséhez. Az Albániát a külvilághoz kapcsoló első vasútvonal — a titográd— shkodrai — is annyira ráfizetéses a csekély kihasználtság következtében, hogyTugoszláviában még a forgalom leállítását is fontolóra vették. (MTI) Gyors növekedéssel számol ez idei bolgár terv Bulgáriában a tavalyi jó gazdasági eredmények után gyors növekedést irányoztak elő az idei évre. A tervek szerint a nemzeti jövedelem az idén 6,1 százalékkal, a munka termelékenysége 6,6, az előállított termékmennyiség pedig 5 százalékkal nő. A beruházásokra szánt összeg mintegy 9 százalékkal, 10,5 milliárd levára emelkedik. A terv a lakosság életszínvonalának jelentős emelését ígéri. A nemzeti jövedelemből körülbelül 78 százalékkal részesedik a fogyasztás. A pénzjövedelmek mintegy II, 3 százalékos, a lakossági fogyasztás mintegy 9,1 százalékos növekedését tervezik. A havi átlagbérnek a jelenlegi 220 leváról 240 levára kell emelkednie. (MTI) .Jugoszláv közös piaci megállapodásokat ratifikáltak Ajugoszláv szövetségi parlament év végi utolsó ülésén ratifikált két jugoszláv-közös piaci megállapodást. Az egyik az a pénzügyi jegyzőkönyv, amelynek értelmében az Európai Beruházási Bank (EIB), 550 millió ECU-t (1 ECU ) 1,29443 dollár) hitelt nyújt a jugoszláv közúti és vasúti hálózat fejlesztésére. Ratifikálták azt az új kereskedelemi jegyzőkönyvet is, amely 1991-ig, egyes termékek esetében 1995-ig szabályozza a kétoldalú kereskedelmet. Hivatalos jugoszláv adatok szerint az ország exportjának csaknem egyharmada, mintegy 2,6 milliárd dollárnyi irányul az EGK-ba. A Közös Piaccal folytatott kereskedelemben csökkent a jugoszláv deficit: az 1981. évi 2,7 milliárd dollárról 1936-ra 1,22 milliárd dollárra, a tavalyi első öt hónapban pedig a deficit mindössze 13 millió dollár volt. (Reuter) aWÜ JELENTE T A Szuezi-csatorna 118 éves fennállása alatt, tavaly hozta a legnagyobb bevételt, 1,22 milliárd dollárt. Ez 115 millióval több az 1986-osnál. VILAGGAZDASAG A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI PARLAMENT NEM FOGADTA EL AZ IDEI TERVET ÉS KÖLTSÉGVETÉST Jugoszlávia — a JSZSZK történetében először — szövetségi költségvetés és éves gazdasági terv nélkül kezdte az új évet. A szövetségi parlament ugyanis múlt szerdai ülésén több hetes vita után sem fogadta el a Mirchvics-kormány által előterjesztett költségvetési és tervjavaslatot.. A kormány még novemberben előterjesztett tervezetében az idei évre 5769 milliárd dinár kiadás szerepelt, 87,1 százalékkal több a tavalyi összegnél. (A jugoszláv inflációs ráta 167 százalék.) Ebből a köztársaságoknak és a tartományoknak összesen 1177 milliárd dinárt kellene befizetniük a központi kasszába, a többi bevétel forgalmi és egyéb adókból és vámokból származna. A köztársaságok és tartományok azonban a költségvetés megkurtítását követelték, mondván: a szövetségi kormányzat túlságosan sokat költ. A hírek szerint a költségvetés legfőbb ellenzője Horvátország volt, de a fejletlenebb régiók, köztük Koszovó is csak úgy járult volna hozzá a gazdasági terv elfogadásához, ha cserébe több szövetségi juttatásra kap ígéretet. A költségvetés vitáját januárra napolták el, s addig átmeneti intézkedésként a szövetségi költségvetésnek havonta az ideivel azonos kiadási lehetőségek állnak rendelkezésére. (Reuter, MTI) A Pravda bírálata a gigantomániás vízügyi tervezők címére A moszkvai Vízgazdálkodási Tervező Intézetről írt terjedelmes cikket a napokban a Pravda. Az intézet eddig fő feladatának az olyan gigantikus munkálatokat tekintette, mint a szibériai folyók „megfordítása”. Ez a feladat a környezetvédők tiltakozása nyomán megszűnt, de — mint a Pravda hangsúlyozza — továbbra is az intézmény kezében maradt a korábbi hatalom, tőle függ az öntözés, a talajjavítás, a folyók, tavak sorsa. „Nincsenek biztosítékok, hogy ilyen körülmények között az intézet nem talál mégiscsak lehetőséget annak bizonyítására, hogy a terv jó volt. Vagy — ami még súlyosabb — nem hozza a társadalmat olyan helyzetbe, hogy a dédelgetett elképzelés végrehajtása elkerülhetetlenné válik” — írja a lap. A feladat megszűnt, az intézet azonban mégis virágzik. 23 milliárd rubelt költ el évente. Országos talajjavítási és vízrendezési terveket készít, elfogadta a Bajkál, az Aral és az Iszik-Kul környezetvédelmi tervét. Figyelmeztető jel azonban, hogy ezek közül sokmindent zárt párttaggyűlésen vitatott meg az intézet. A 400 párttag nem akarta megosztani elképzeléseit az 1300 pártonkívülivel. A beszámolóban sok mindenről szó esett, csak éppen arról nem, hogyan irányítja a pártszervezet az intézmény belső átalakítását. Az intézetet érintő központi bizottsági határozatról sem beszéltek. Egyetlen egy kimutatás sem készült arról, hogy milyen egy tervezett, majd végrehajtott vízépítési munkának a hatékonysága. A központi bizottsági döntés után sietve öszszegyűjtöttek elég feladatot, ahhoz, hogy az intézmény létét indokoló feladat, megszűnte után se kelljen megvárni egyetlen dolgozótól sem — írja a Pravda. Több párttisztségviselőnek is az a véleménye, hogy az intézet azért került nehéz helyzetbe, mert a hozzá nem értő írók egy csoportja hűhót csapott a folyókkal kapcsolatos elképzelés körül. Az év kellős közepén gyorsan más munkákkal kellett lekötni a létszámot, de most már nincs gond” — mondják. Megfeledkeznek arról, hogy az akadémia több tagozata is a terv ellen foglalt állást. Sajnos, mind az intézetnél, mind a kerületi pártbizottságon semmibe veszik a nyilvánosság szerepének erősítését célzó kongresszusi útmutatást, s közvetve megkérdőjelezik a KB-döntést írja aggodalommal a Pravda. (MTI) Nigériában gazdaságélénkítő csomagteret hirdettek meg Védekezés az infláció ellen Idén Nigériában véget vetnek a bérek 7 éve tartó befagyasztásának, s lépéseket tesznek a foglalkoztatottság növelésére és az ipari tevékenység élénkítésére — jelentette be Ibrahim Babanpida tábornok, Nigéria elnöke, abban a televíziós és rádióbeszédében, amelyben részleteiben is ismertette reflációs csomagtervét, illetve az idei költségvetési elképzeléseket. Mint mondta, az ország idén a másfél éve megkezdett gazdaságátalakítási törekvések kritikus fázisába jut. „Eljött az ideje annak, hogy idén megkíséreljük úgy élénkíteni a gazdaságot, hogy ennek ne legyenek inflációs hatásai, s hogy ez a növekedés együttjárjon a lakosság vásárlóerejének növekedésével is” — mondta. A lagosi tervek szerint az ország 20 milliárd dollárra rúgó külföldi adósságállományának egy részét megpróbálják kedvező feltételekkel nigériai tőkeérdekeltségekké konvertálni. A bérbefagyasztás feloldásával kapcsolatban Babangida rámutatott, hogy a béremelések csak mértéktartóak lehetnek, megadásukhoz a munkaügyi minisztérium jóváhagyására van szükség, azokat nem lehet sztrájkokkal kivívni. A Reuter rámutat, hogy a másfél éve megkezdett nigériai gazdaságkiigazítási program nehézségeket okozott az ország gazdaságában, különös tekintettel a wairának, az ország pénznemének 65 százalékos leértékelésére. Emiatt az import 2,3-szorosára drágult, s ez erősen visszavetette a nigériai ipar teljesítményét. Ennek ellensúlyozására Babangida elnök most a nigériai gyártmányú ipari termékek fokozott védelmét ígérte, anélkül, hogy részletezte volna az ezzel kapcsolatban foganatosítandó intézkedéseket. A reflációs csomagterv keretében 2,5 milliárd nairát (1 USA dollár , 4,1 naira) központilag fordítanak részben új munkahelyek teremtésére, részben pedig az utak, a kórházak és az iskolák helyreállítására. Az összeg döntő részét, 700 millió nairát, a szállítási ágazat kapja. Tavaly 7 százalékkal nőtt 1 év alatt a nigériai magánszektornak nyújtott hazai bankkölcsönök összege, idén — s ez is reflációs intézkedés — a növekedés 13 százalékos lesz. 1988-ra Lagos 7,4 milliárd dolláros konvertibilis bevételt tervez, ennek 70 százalékát az olajexport fogja adni. Babangida a tavalyi teljes bevételről nem közölt adatot, csak annyit mondott, hogy az idei bevételi terv több mint 1 milliárd dollárral meghaladja a múlt évre tervezett 6 milliárdos szintet. (Reuter) Kiadja a Magyar Gazdasági Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp. I., Fém u. 5—7, Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10 a. — 1900 —, közvetlenül vagy postautalványán, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. 88.3102/9 01 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-6148 VMIKÉ éS A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534, 1397 Telefon: 228-014 Telex: 227958