Világgazdaság, 1989. március (21. évfolyam, 42/5048-61/5067. szám)
1989-03-01 / 42. (5048.) szám
2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Bővül Irán és a Szovjetunió együttműködése Szakítás Londonnal Iránban átmenetileg lekerült a napirendről a gazdagok megadóztatása. Az úgynevezett vagyonadó kivetésének a tervét a parlamenti döntéseket felülvizsgáló, muzulmán teológusokból és ügyvédekből álló, vétójoggal rendelkező 12 tagú felügyelőbizottság leszavazta, jóllehet a törvénytervezetet a parlament már jóváhagyta. Iravani pénzügyminiszter sajnálatosnak nevezte a döntést, mondván: arra számítottak, hogy a március 21-ével kezdődő költségvetési évben a vagyonadóból 14 milliárd dollárnak megfelelő többletbevételre tehet szert az állam, így viszont a költségvetés hiánya ennyivel nő. Az elmúlt években az államháztartás tartozása 140 milliárd dollárra szökött fel. A vagyonadó bevezetésének az lenne a célja, hogy a tőkét produktívabb ipari és mezőgazdasági beruházásokba terelje. A törvénytervezet szerint maximum 40 százalékos progresszív vagyonadót vetnének ki azokra, akiknek a vagyona tavaly szeptember 23-án meghaladta a 100 millió riált, azaz a 14 millió dollárt.Közben az iráni parlament meghozta döntését: a kormány szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat Nagy-Britanniával a Rushdie-ügy miatt. (VILÁGGAZDASÁG, 1989. február 28. 2. oldal), ha a brit kormány egy héten belül nem vonja vissza az ügyben kiadott nyilatkozatát. A Nyugattól távolodik Irán, a Szovjetunióval azonban szorosabbra fűzi kapcsolatait - írják a hírügynökségek, Sevardnadze szovjet külügyminiszter teheráni látogatását kommentálva. A szovjet külügyminiszter, aki hétfőn visszautazott Moszkvába, 10 napos közelkeleti körútjának utolsó állomásán, Iránban találkozott Khomeinivel, az ország legfőbb vallási vezetőjével, Muszavi miniszterelnökkel, valamint az iráni parlament szóvivőjével, Rafszandzsanival. A tárgyalásokat követően Sevardnadze úgy nyilatkozott, hogy új távlatok nyíltak a két ország együttműködésében, ami öszefüggésbe hozható az afganisztáni kivonulással és az iraki-iráni háború befejezésével. A megbeszéléseken két jegyzőkönyvet is aláírtak, a politikai, illetve kulturális kapcsolatok bővítéséről. Teheráni lapértesülések szerint a tárgyalásokon szó volt „jelentős fegyverszállítási üzletekről" is. A hírre Washington azonnal reagált, kijelentve: az amerikai kormány változatlanul fenntartja az iráni fegyverszállításokra elrendelt embargót, s azt szeretné, ha más országok is így tennének. (Reuter) Hitelszűkítő intézkedések Finnországban A finn központi bank hétfőn bejelentette: elvi megállapodást kötött az ország bankjaival, hogy a kötelező készpénztartalékot 1990-ig 8 százalékról 12 százalékra emelik. Az eddig érvényben lévő szabályozás nem tette lehetővé 8 százaléknál magasabb tartalékráta megállapítását. A központi bank lépésének hátterében az áll, hogy a hitelfelvétel az utóbbi két évben jelentősen megnőtt Finnországban. A Bank of Finland ügyvezető igazgatója, Rolf Kullberg elmondta, hogy 1987-ben 30 százalékkal nőtt a hitelfelvétel, és a hitelexpanzió hozzájárul a gazdaság egyensúlyhiányának súlyosbodásához. Különösen a folyó fizetési mérleg egyenlegét rontotta, ez a pénzügyminisztérium múlt héten közzétett adatai szerint 1988 végén 12,6 milliárd finn márka volt (1 dollár : 4,28 finn márka), és ez év végére valószínűleg 16 milliárd márkára nő. Kullberg ugyanakkor leszögezte: a gazdasági egyensúlyt nem lehet csak monetáris intézkedésekkel elérni, ezért arra szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki új adótörvényt is, továbbá csökkentse kiadásait. Az egyik legnagyobb finn pénzintézet a Kansallis-Osake-Pankki bank (KDP) elnöke, Jaakko Lassila bírálta a központi bank intézkedését, sajnálatosnak nevezve, hogy a gazdaságpolitika hibáit a bankoknak kell kijavítaniuk. Lassila szerint a Bank of Finland javaslata nem lesz hatással a finn háztartások hiteléhségére. A kérdést csak a hitelek után nyújtott adólevonások csökkentésével lehetne megoldani - véli a bankszakember. (AP-DJ. Reuter) Új korszak Algéria és Franciaország viszonyában ? Az előzetes becslések alapján Algéria lakosságának döntő többsége az új alkotmány bevezetése mellett szavazott a múlt hét csütörtökén tartott választásokon. A tavaly októberi lázongások óta a lakosság harmadszor járult az urnákhoz, ezúttal az ország 13 millió választójoggal rendelkező polgárának 70 százaléka szavazott. Az új alkotmány elfogadásával az algériaiak a 25 évig létező, szigorú egypártrendszert többpártrendszerrel váltják fel. Franciaország 7 milliárd frank pénzügyi támogatást nyújt az észak-afrikai országnak - közölte máris a francia pénzügyminisztérium. A hétfőn aláírt szerződés értelmében 4 milliárd frankot kedvezményes hitel, 3 milliárdot pedig bankhitel formájában biztosítanak. A segélygaranciával fedezett hiteleket, valamint a francia pénzügyminisztérium által 30 éves lejáratra, 10 éves türelmi idővel nyújtandó hiteleket tartalmaz, amelyek éves kamata mindössze 2 százalék. Az összegből 700 millió frank a fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítására nyújtandó gyorssegély. A hároméves feltöltődő bankhitel Franciaország exportját - döntően az autóipar, és más ipari ágazatok számára szállított alkatrészekét - fogja finanszírozni, amelyet a francia állami exportbiztosítási szervezet, a COFACE nyújt jelenleg érvényes OECD-árfolyamok mellett. (Reuter) Az MNB hivatalos devizaárfolyamai ÉRVÉNYBEN: DEVIZÁK 1989. 1989. március (Tőzsdei jegyzés 2. 1. alapján) Devizanem Vételi árf. Közép 100 egységre Eladási Ft-ban USA dollár az egyes országok pénznemében Angol font 9290,56 9299,86 9309.16 London* 1.7392-1.7402 Ausztrál dollár 4267,21 4271.48 4275.75 Sydney 1.2453-1.2468 Belga frank 1239 2.3 139.37 139.51 Brüsszel 38.2450-38.4250 Dán korona 749.43 750.18 750.93 Koppenhága 7.1327 Finn márka 1248.08 1249.33 1250.58 Helsinki 4.268-4.284 Francia frank 857.55 858.41 859.27 Párizs 6.2170-6.2290 Holland forint 2586.97 2589.56 2592.15 Amszterdam 2.0640 ír font 7777.11 7784.89 7792.67 Dublin* 1.4570-1.4577 Japán jen (1000) 419.61 420.03 420.45 Tokió 127.15-127.20 Kanadai dollár 4446.00 4450.45 4454.90 Torontó 1.1990-1.1995 Kuvaiti dinár 18532.73 18551.28 18569.83 Kuvait 0.28820-0.28835 Norvég korona 796.21 797.01 797.81 Oslo 6.6640-6.7050 NSZK -márka 2919.82 2922.74 2925.66 Frankfurt 1.8256-1.8336 Olasz líra (1000) 39.61 39.65 39.69 Milánó 1349.55 Osztrák schilling 415.04 415.46 415.88 Bécs 12.86-12.87 Portugál escudo 35.30 35.34 35.38 Lisszabon 150.847-151.451 Spanyol peseta 46.57 46.62 46.67 Madrid 114.435-114.72 Svájci frank 3423.62 3427.05 3430.48 Zürich 1.5550-1.5560 Svéd korona 848.02 848.87 849.72 Stockholm 6.2850-6.3000 Tr. és cl. rubel 2897.10 2900.00 2902.90 USA dollár 5337.43 5342.77 5348.11 ECU (Közös Piac) 6063.19 6069.26 6075.33 1 SDR USA-dollárban x 1 ECU USA dollárban 1,13583 A fr. és dl. rubel árfolyama 1989. január 1-jétől érvényes. *1 font USA dollárban Nemzetközi arany dollár/finom uncia London: Zürich 387.00 385.50-388.50 Devizatáblázatunkban a nyugati tőzsdék délutáni jegyzéseit adjuk meg. Az MNB a forintárfolyamok kialakításakor nem ezeket, hanem a reggeli jegyzéseket veszi alapul. Kína kötvénykibocsátásra készül Japánban A kínai központi bank 20-30 milliárd japán jen (1 dollár , 125,95 dollár) értékű államkötvény kibocsátását tervezi az idén Tokióban. Az ügylet végleges időpontjáról egyelőre nem döntöttek, mint ahogy arról sem, hogy a kötvénykibocsátást melyik japán bank fogja lebonyolítani. A kínai jegybank már egy éve nem jelent meg hasonló akcióval a tokiói tőkepiacon, de már otthonosan mozog a szigetország piacain, és az új kibocsátással szeretné mindenképpen megőrizni eddigi jó hírnevét. A kínai központi bank erősen megfontolja a kötvénykibocsátást, mert bár a tokiói kötvénypiacon viszonylag alacsonyak a kamatok, számításba kell venni az árfolyammozgások kockázatát is - mondotta a kínai jegybank szóvivője. Hozzáfűzte, hogy alaptalan az Economic Information című lap által közreadott hír, amely szerint Kína Nyugat- Európában is kötvénykibocsátást fontolgat. Az ilyen ügylet a piaci feltételektől függ. Az Economic Information szerint egyébként a kínai jegybank tavaly két alkalommal, összesen 230 millió dollár értékű kötvényt bocsátott ki. A kínai jegybank először 1984-ben jelent meg kötvénykibocsátással Tokióban, azóta 1988 végéig összesen 13 alkalommal, 2,3 milliárd dollár értékben bonyolítottak le ilyen ügyleteket Frankfurtban, Szingapúrban, Londonban és Tokióban. (Reuter) Mexikó átütemezési tárgyalásai az IMF-fel függenek A Mexikó 100 milliárd dolláros adósságának átütemezésével kapcsolatos tárgyalások kimenetele nagymértékben attól függ, hogy miképpen dönt a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) legfőbb politikaformáló testülete, az interim bizottság arról a programról, amelyet a mexikói kormány nyújtott át - jelentette ki Pedro Aspe mexikói pénzügyminiszter a Kanadát és öt nyugat-európai országot érintő hiteltárgyalásairól visszatérve. Az interim bizottság egyelőre nem minősítette a mexikói tervet, a mexikóiak pedig nem részletezték, hogy milyen feltételeket szeretnének elérni az átütemezési tárgyalásokon. Csak általánosságban volt róla szó, hogy kamatkedvezményeket, különféle adósságcsökkentő intézkedéseket szeretnének kialkudni, továbbá azt, hogy az országnak hitelező bankok 1989 és 1994 között 7 milliárd dollár új kölcsönt folyósítsanak. (Ez lesz egyébként Mexikó negyedik átütemezési tárgyalása azóta, hogy 1982 augusztusában fizetésképtelenséget jelentett be, s ezzel kirobbantotta az adósságválságot.) A mexikói pénzügyminisztérium szóvivője cáfolta azt a híresztelést, amely szerint Mexikó új összegeket kért az IMF úgynevezett kiterjesztett hitellehetőségeiből (extended fund facility). A szóbeszédet Tanaka, a japán Eximbank elnöke indította el Tokióban, ráadásul a dolog valószínűnek is látszott, hiszen az utóbbi néhány napban Mexikóvárosban járt az IMF küldöttsége. A mexikói pénzügyminisztérium szóvivője szerint az ország az összes multilaterális pénzintézettel tárgyalásokat folytat, de az IMF külön alapjából folyósítandó kölcsönökről nem tud. Az IMF küldöttsége technikai okokból járt az országban - tette hozzá. (Reuter, AP-DJ) Ausztria lemaradt a Kelet-Európába irányuló technológiaexportban Bécsi tudósítónktól. Az Egyesült Államok a 80-as évek elején Ausztria szemére vetette, hogy illegálisan korszerű technológiát juttat Kelet-Európába. Emiatt kellett annak idején Ausztriának módosítania külkereskedelmi törvényét. Meg is lett az eredménye: Ausztria ma túl kevés korszerű technológiát szállít a szocialista országoknak. A bécsi nemzetközi gazdasági összehasonlító intézet, a WIIW most közzétett tanulmánya szerint Ausztriának a KGST-országokba irányuló kivitelében a csúcstechnológia aránya 1986-ban mindössze 3,8 százalékos volt, miközben az NSZK-é 11,5 százalék, Svájcé pedig több mint 20 százalék. A vizsgált évben Ausztria részesedése az OECD- országoknak a szocialista országokba irányuló összkiviteléből 6 százalékot tett ki, korszerű technológia vonatkozásában azonban ez a részesedés csak 2,7 százalék. Egyes kiválasztott termékeket tekintve azonban kifejezetten nagynak mondható az osztrák piaci részarány a KGST- országokban, például az elektromos ellenállások esetében 40 százalékos. A teljes osztrák kivitelben a csúcstechnológia 1986-ban 8,4 százalékkal szerepel, szemben az 1980-as 5,5 százalékkal. Sokat mond viszont, hogy az NSZK kivitelében a megfelelő arány 15 százalék, Svájcéban pedig több mint 20 százalék. Az Arbeiterkammer igazgatója szerint Ausztriában a kutatási és fejlesztési kiadások aránya a bruttó hazai termékben (GDP) 1,3 százalékos volt 1986- ban, ami elkeserítően alacsony hányad, s Ausztriát az OECD-országok alsó harmadába sorolja. Különösen a magánvállalatoknak kellene több pénzt fordítaniuk erre a célra, összességében kevesebbet szánnak rá, mint az állam. Lengyel csempészkereskedelem Nyugat-Berlinben Lengyel turisták ezrei árasztják el Nyugat-Berlint. Kifejezetten üzleti céllal érkeznek a városba: a fal tőszomszédságában hatalmas feketepiac alakult ki, ahol a lengyelek szalámitól kezdve, gyermekruhákon át, műszaki cikkeket, szőrmét és még sok egyebet kínálnak a márkával fizető vevőknek. Januártól tart a „lengyel invázió”, ez év elejétől ugyanis a lengyelek világútlevéllel utazhatnak. A turisták egyik fő úticélja nem véletlenül Nyugat-Berlin, hiszen ez alig néhány órányira fekszik a lengyel határtól, és a nyugatnémet márkának rendkívül nagy a vonzereje, a feketepiacon egyetlen márkáért ezer zlotyt fizetnek. A lengyel „zsibárusok” fő vevői elsősorban a török és más nemzetiségű vendégmunkások. Bár a nyugatnémetek egy része is a vevőkörhöz tartozik, többségük rossz szemmel nézi a „kirakodóvásárt”, már csak azért is, mert kaotikus közlekedési viszonyok alakultak ki a városközpontban, a Potsdamer Platz környékén. A nyugat-berlini szenátus és az illetékes kerületi tanács utasítására a „zsibongón” ellenőrzéseket hajtottak végre: az élelmiszerekből mintát vettek és figyelmeztették az eladókat, hogy tilos a városba élelmiszert bevinni, illetve árusítani. A nagyobb készletekkel rendelkezőktől pedig nemegyszer elkobozták az árut. Volt például olyan eset, hogy egyetlen házaspártól 42 kilogramm vajat, 30 kilogramm sajtot és hatalmas mennyiségű kolbászt foglaltak le. (Reuter, MTI) Venezuela szándéklevelet ír alá az IMF-fel Venezuelai vezetők csoportja - köztük Pedro Tinoco, a központi bank elnöke, Miguel Rodriguez tervezési miniszter, valamint Edgar Leal, Venezuela átütemezési ügyekben illetékes szakembere - az elmúlt hét végén Washingtonba utazott, hogy szándéklevelet írjon alá az IMF-fel 1,5 milliárd dollár áthidaló kölcsön nyújtásáról (lásd VILÁGGAZDASÁG, 1989. február 28., 2. oldal). A 1,5 milliárd dolláros kölcsönt a Carlos Andres Pérez kormánya által elindított gazdasági reformok támogatására nyújtanák. Az új államfő a lezuhant olajárak miatt rossz helyzetbe került, 32 milliárd dollár külföldi adósságot felhalmozó gazdaságot örökölt. Az elnök az árfolyamrendszer megváltoztatását, a kamatlábak liberalizálását, az árellenőrzések, a lakásügyi támogatások, valamint az alapvető élelmiszereket érintő ártámogatások megszüntetését jelentette be. Emellett a gázolaj árát csaknem kétszeresére emelték, és a bankok is emelték a kamatlábakat. Ezek ellensúlyozására azonban emelik az állami és magánszektorban dolgozók bérét. Ha Venezuela megkapja az IMF áthidaló kölcsönét, akkor jók az esélyei, hogy 1,1 milliárd dollár rövid lejáratú hitelt kapjon a spanyol központi banktól, a Central Bank of Spaintől, valamint az USA jegybankjaként működő Fedtől, emellett várhatóan a Világbank is támogatni fogja a gazdasági reformokat. (AP-DJ) A VILÁGGAZDASÁG JELENTI * Vietnam tavaly 21,2 százalékkal növelte exportját, és az ország történetében először adott el 1 milliárd dollár értékű árut. Főként a mezőgazdasági termékek értékesítése nőtt. A bruttó nemzeti termék (GNP) 5,4 százalékkal emelkedett 1988-ban. A kedvező eredmények részben annak köszönhetők, hogy Vietnamban tavaly több intézkedést hoztak a gazdaság serkentésére, így például lehetővé tették a külföldi beruházásokat is. A RAMOVILL Külkereskedelmi Főosztálya kedvező feltételekkel vállal bármilyen nagyságrendű konvertibilis elszámolású import- és exportügylet kötést és lebonyolítást. Cím: RAMOVILL, Budapest 1367 Pf. 99. Tel.: 175-705 Telex: 22-6127 Telefax: 175-988 Gyors, rugalmas ügyintézés! Várjuk megbízásaikat! 1989. március 1. ~T~ VILAGGAZDASAG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPIAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 228-014; telex:227958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I. Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0042-6148 V ______