Világgazdaság, 1989. május (21. évfolyam, 81/5087-101/5107. szám)

1989-05-03 / 81. (5087.) szám

Lengyelország nem törleszti tőketartozásait a kereskedelmi bankoknak A lengyel pénzügyminiszter-helyettes a Reuternek még pénteken adott interjújában bejelentette, hogy Lengyelország felfüggesztette tőketartozásai törlesztését a neki hitelező kereskedelmi bankoknak, és el szeretné érni, hogy a május 10-én Bécsben kezdődő tárgyalásokon felülvizsgálják a tavaly megkötött átütemezési megállapodás feltéte­leit. Tegnap pedig a külügyminisztérium szóvivője közölte: a lengyel kormány el kívánja érni a Párizsi Klubban tömörült hitelező orszá­goknál, hogy módosítsák a rá vonatkozó adósság-visszafizetési felté­teleket. Janusz Sawicki pénzügyminiszter­helyettes bejelentette, hogy a tőketör­lesztés felfüggesztése csak viszonylag kis összeget érint és a májusi bécsi találkozótól függnek a további lépések. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelország április elején már közölte a hitelező kereskedelmi bankokkal, hogy nem lesz képes eleget tenni rövidesen esedékes 24 millió dolláros tőketörlesztésének. Azt is jelezte, hogy a mostani döntés sza­kítást jelent Lengyelország 1981 óta követett adósság-visszafizetési politiká­jával, amelynek keretében a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló tartozáso­kat igyekeztek időben kiegyenlíteni, miközben gyakorlatilag alig törlesztet­tek a Párizsi Klubba tömörült kormá­nyoknak. (A múlt évi adósságszolgálat megoszlásáról lásd VILÁGGAZDASÁG, 1989. április 25., 1-2. oldal.) Sawicki kijelentette, hogy a döntés nyomán Lengyelország szeretné egyen­lő bánásmódban részesíteni a kereske­delmi bankokat és a Párizsi Klubba tömörült hitelező kormányokat. Az ország 39 milliárd dolláros adósságállományá­nak kétharmada a kormányokkal, a maradék pedig több mint 500 kereske­delmi bankkal szemben áll fenn. Varsó szeretné normalizálni kapcsolatait a Nyugattal, továbbá a nemzetközi pénz­ügyi szervezetekkel, mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is - tette hozzá a pénzügyminiszter-helyettes. Stefan Staniszewski, a lengyel kül­ügyminisztérium szóvivője tegnap azt közölte: Varsó szeretné elérni a neki hitelező nyugati kormányoknál, hogy őszig vizsgálják felül a lengyel adóssá­gok törlesztésének feltételeit. Varsó évi keménydevizás exportbevételeinek 15 százalékára akarja korlátozni az adós­ságszolgálatot, a Párizsi Klub által követelt 40-50 százalékkal szemben. Ennek érdekében a törleszési idő meg­hosszabbítását és a kamatlábak csök­kentését kívánja kialkudni. Lengyelország eseti alapon hajlandó lenne „adósságért részvényt” ügyletek végrehajtására is, nem terveznek azon­ban a latin-amerikai országokhoz ha­sonlóan több száz milliós programokat - jelenti a Reuter Varsóból. A hírügy­nökség értesülései szerint Lengyelország eddig egyetlen, kis összegű „adósságért részvényt” ügyletet kötött, amely 400 ezer márka értékben a Bank Handlowy és egy nyugatnémet vállalat között tavaly jött létre. Varsói kormánykörökben ismételten cáfolták viszont azt az amerikai értesü­lést, hogy a lengyel pénzügyminiszté­rium már el is fogadott volna egy adós­ságcsere-ügyletet (erről lásd VILÁG­GAZDASÁG, 1989. április 25., 5. ol­dal; április 26., 1. oldal). (Reuter) Az argentin elnök elismerte a hibás gazdasági intézkedéseket „Volt, amiről nem tudtuk, hogyan kell csinálni, volt, amit nem akartunk csinálni, és volt, amit nem tudtunk megcsinálni” - jelentette ki Raul Alfonsín argentin elnök a választások előtt két héttel tartott kongresszusi beszédében. Alfonsín elismerte, hogy kormánya nem tudta megoldani az ország súlyos gazdasági válságát, hangsúlyozta viszont, hogy ötéves kormányzásának legfőbb érdeme az emberi jogok terén elért haladás. Felemlítette, hogy - Argentína történetében egyedülálló módon - kor­mánya úgy ért mandátumának végére, hogy nem voltak politikai foglyok, jogkorlátozó törvények, bezárt hírközlő szervek, rendőrségi brutalitás, valamint a tartományok, a szakszervezetek és az egyetemek függetlenségét korlátozó központi irányítás. Az ország gazdasága azonban egyre mélyebb válságba süllyed, ennek leg­láthatóbb jele az elszabadult infláció, a sorozatos valutaleértékelés, a magas kamatlábak, a terjedő pénzügyi speku­láció és a dollárhiány. A dolláron kívül a múlt hét végére a nemzeti fizetőeszköz is hiánycikk lett Argentínában. A kormány a krónikus pénzhiány miatt péntekre elrendelte a bankok bezárását, valamint nagy meny­­nyiségű papírpénz nyomását. Az inflá­ció megállítására tegnaptól befagyasz­tották számos alapvető élelmiszer és szolgáltatás árát. Ugyanakkor 20 szá­zalékkal emelték a közüzemi díjakat és 25 százalékkal a benzin árát. A kormány megígérte, hogy „néhány órán belül” olyan intézkedéseket hoz, amelyek enyhítik a gazdasági válságot, s lassítják a márciusban 17, áprilisban már 35 százalékos inflációt. Ugyanilyen céllal születtek az eddigi gazdasági intézkedések is, köztük az adó- és a valutarendszer reformja. Erről maga Alfonsín elnök is elismerte, hogy a várakozásokkal ellentétes eredményt hozott. Az intézkedések hatására egyes élelmiszerek és háztartási cikkek ára február óta háromszorosára nőtt. „Válságban lévő országot hagyunk a következő kormányra” - ismerte el ki a kongresszus előtt Alfonsín, akinek párt­ja, a Radikális Párt május 14-én indul harcba a perónistákkal a szavazatokért. A gazdasági káosz megelőzése céljá­ból az Egyesült Államok hajlandó se­gélyt folyósítani Argentínának - mond­ta az amerikai pénzügyminisztérium egyik vezető tisztviselője. (Reuter, AP-DJ) Osztrák biztosító magyarországi vállalkozást tervez Rövidesen megkezdi működését Magyarországon a Budapester Allianz biztosítótársaság, az első, többségben magántulajdonban lévő magyarországi biztosítóintézet - jelenti az APA hír­­ügynökség, az osztrák alapító, a Wiener Allianz keddi bejelentésére hivatkozva. A részvénytársasági alapon működő biztosítóban a Wiener Allianz játssza a vezető szerepet, a Magyar Postabank az osztrák tájékoztatás szerint a részvények 35-40 százalékát mondhatja magáénak. Reinhard Huber, a Wiener Allianz igazgatótanácsának elnöke közölte, hogy a tervezett biztosító mindenfajta bizto­sítási műveletet végez majd, és a 10 millió magyar állampolgár mellett elsősorban a Magyarországon befektetni kívánó osztrák cégekre számít. (APA) Szovjet elképzelések a különleges gazdasági övezetekről A Szovjetunióban tervezett különle­ges gazdasági övezetekkel kapcsolatos elképzelésekről számol be a The Wall Street Journal. A lap idézi Dmitrij A. Beszkurnyikovot, az Állami Külgazda­sági Bizottság egyik vezetőjét, aki sz­erint a különleges gazdasági övezetek létrehozatala azt a célt szolgálja, hogy a külföldi tőke bekapcsolódjék a szovjet gazdaság fejlesztésébe, s meghonosod­jék a korszerű nyugati technika. Ezekben a zónákban nem lennének vámok, valamilyen formában megvaló­sulna a valutakonvertibilitás, az általá­nos szovjet gyakorlattal ellentétben itt a nyugati partnerek akár 100 százalékban is tulajdonosai lehetnének egy-egy vállalatnak. De lennének az övezetben vegyes vállalatok, illetve teljes egészé­ben szovjet tulajdonban lévő vállalatok is - mondta a szovjet vezető. Hozzá­tette: a lényeg az, hogy az egyes vál­lalatok - függetlenül a tulajdonformától - azonos feltételek között működnének. Tájékoztatása szerint az övezetekkel kapcsolatos végső tervek nyáron kés­zülnek el, s ekkor kerülnek a parlament elé. Eddig két területet jelöltek ki: az egyik Leningrádtól északra, a finn határ mellett lévő Viborg város közelében lenne, a másik a szovjet Távol-Keleten. Az előbbiben elsősorban a szovjet ku­tatási eredményeket és fejlesztéseket szeretnék hasznosítani nyugati tőke segítségével, míg a Távol-Keleten a bőségesen rendelkezésre álló nyers­anyagok feldolgozását tűzték ki célul. Mivel az említett területeken utakat kell építeni, fejleszteni kell az infra­struktúrát, egyebek mellett a távközlést, ezekkel a feladatokkal részvénytársasá­gi alapon működő társaságot kell meg­bízni, s munkájába nyugati befektetők is bekapcsolódhatnának. Ezek a tervek is jelzik, hogy Moszk­va komolyan gondolja a gazdaság át­alakítását - jegyzi meg a lap. Már két­szer is módosították a külkereskedelmi törvényt azóta, hogy 1987-ben a kül­földi befektetések támogatását ösztönző törvényt meghozták. Eddig 400 vegyes vállalatot jegyeztek be, egyes szovjet vezetők szerint azonban még mindig nem elég liberálisak a külföldiek vállalat­­alapításáról szóló előírások. A legnagyobb akadály pillanatnyilag az, hogy a rubel nem konvertibilis - mondta a szovjet vezető -, de arról nem nyilatkozott, hogy miként képzelik el a konvertibilitást a különleges gazdasági övezetekben. Aganbegjan szovjet köz­gazdász nemrég úgy nyilatkozott, hogy a Szovjetunióban korlátozott mennyi­ségben a rubel mellett másik valutát bocsátanának ki, amely konvertibilis lenne. (AP-DJ) A VW növelte kártérítési igényét az MNB-vel szemben A Volkswagen cég 62,5 millió nyu­gatnémet márkáról 270,5 millió nyu­gatnémet márkára emelte a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni kártérítési igényét a vállalatnál kirobbant deviza­botránnyal kapcsolatban, és az összeg után járó kamatokat is követeli. A hírt kedden közölte a wolfsburgi gyár szóvivője, ugyanazon a napon, amikor egy frankfurti bíróságon folyta­tódott a VW és az MNB közötti per. Ezt az MNB indította még 1987 má­jusában a VW ellen, annak kimondásá­ra, hogy a devizabotrányban a magyar banknak semmilyen szerepe sem volt. Mint ismeretes, Junger, a VW devi­zaosztályának vezetője egy frankfurti devizaalkusszal az MNB nevét felhasz­nálva devizaügyletekbe bonyolódott, és ez 480 millió márka kárt okozott az autógyárnak. A VW azt állítja, hogy a manipulációba a magyar fél be volt avatva, vagy legalábbis fel kellett volna ismernie a csalást és figyelmeztetnie­ a Volkswagent. Az MNB mindig is han­goztatta teljes vétlenségét az ügyben. (DPA) A DIÁKOK ULTIMÁTUMA A KÍNAI KORMÁNYNAK Ma déli határidőt adott a hét végén a több mint 40 sztrájkoló pe­kingi egyetem és főiskola önálló szervezeteiből alakult egyesült egye­temista szövetség arra, hogy a kormány elismerje szervezetüket, és leüljön képviselőikkel a tárgyalóasztalhoz. A csaknem két hete tartó diákmegmozdulások a demokrácia irányába vezető politikai reformok felgyorsítását, a sajtó, a gyülekezés szabadságát, az elterjedt korrup­ció megfékezését és a korrupt hivatalnokok megbüntetését, a kínai vezetők és funkcionáriusok anyagi helyzetének nyilvánosságra hoza­talát, privilégiumaik megszüntetését, az oktatásra fordított pénz nö­velését követelik, valamint azt, hogy a rendőrség kérjen elnézést a diákokkal szemben elkövetett atrocitásokért. Kilátásban helyezték, hogy amennyi­ben a kormány nem ismeri el a szór­ványos és átmeneti szerveződések he­lyébe lépett pekingi ifjúsági szerveze­tet, a főváros diákjai csütörtökön újra kivonulnak az utcára. A csütörtök két okból is különleges és kényes alkalom lehet az újabb nagyméretű diáktünteté­sekre: május 4-én lesz a hetvenedik évfordulója a modernizációt és demok­ráciát követelő 1919-es pekingi diák­­tüntetésnek, és ugyancsak csütörtökön nyílik meg a kínai fővárosban az Ázsiai Fejlesztési Bank közgyűlése. A hét végén a kínai kormány képvi­seletében - maga mellett tudva a hiva­talos, ám a diákmozgalom által negli­gált diákszervezetek készséges képviselőit - az oktatási miniszter helyettese és a vezető körök bizalmasának tartott Jüan Mu kormányszóvivő is találkozott a diákok képviselőivel, de ezek a meg­beszélések nem vezettek eredményre. Az AP-DJ azonban úgy véli, Jüan Mu je­lenléte a megbeszéléseken jelzi, hogy a kínai vezetés a diákmegmozdulást elég komolynak tartja. Erre utalnak a május elsején elhang­zott ünnepi beszédek is, amelyekben az ország vezetői ismételten a stabilitás szükségességére figyelmeztettek. Ugyan­akkor aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a legutóbbi napokban a pekingi diákok élénk támogatást kaptak a mun­kásoktól. A Zsenmin Zsipao ünnepi vezércikkében hangsúlyozta, hogy az ország munkásai „létfontosságú szere­pet játszanak a társadalmi stabilitás megőrzésében, valamint a reform és a modernizáció előrevitelében”. A KKP központi lapja ugyanakkor elismerte, hogy a kínai munkások eddig nem kapták meg azt a megbecsülést, amit megér­demelnek, jövedelmük a legtöbb keres­kedelmi alkalmazotté alatt van. A lap ígéretet tett helyzetük javítására. A kínai vezetés reagálására a diák­megmozdulásokkal kapcsolatban válto­zatlanul a tagadás és a bírálat a jellemző (VILÁGGAZDASÁG, 1989. április 27., 1. oldal). A kormány- és párttisztvise­lők sorra ismétlik, hogy a diákok meg­mozdulásai mögött „gonosz erők”, sőt, „nyugati hírszerző ügynökségek” állnak, és a diáksztrájkok következményeképp a hatvanas évek kulturális forradalmá­hoz hasonló káosz állhat elő. Ezért változatlanul arra figyelmeztetik a diá­kokat, hogy tiltakozó mozgalmuk foly­tatása „elképzelhetetlen következmé­nyekkel járhat”. (Reuter, AP-DJ) Dél-koreai és tajvani résztvevők az ADB pekingi közgyűlésén Negyven év óta először látogat Kínába tajvani hivatalos delegáció, hogy részt vegyen az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) csütörtökön kezdődő háromnapos közgyűlésén. A 12 tagú tajvani küldöttséget vezető Shir­ley Kuo pénzügyminiszter azonban kizárta, hogy megbeszéléseket folytassanak a pekingi vezetéssel. Azt hangsúlyozta, útjuknak egyet­len célja, hogy mint alapító tagok részt vegyenek az ADB 22. éves közgyűlésén. Az 1966-ban létrehozott, jelenleg 47 országot tömörítő Ázsiai Fejlesztési Bank az egyetlen olyan nagyobb nemzetközi szervezet, amelynek Tajvan megszakí­tás nélkül tagja. A sziget Kína 1986-os befogadása után 1986-87-ben bojkottálta az ADB közgyűléseit, mert hivatalos megnevezését „Kínai Köztársaság” he­lyett „Tajpej, Kína” feliratra változtat­ták. Tajvan azt is bejelentette, hogy kész újra belépni az 1950-ben elhagyott Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménybe (GATT), valamint a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), illet­ve a Világbankba, amelyekből 1972-ben lépett ki. Ugyancsak történelmi esemény, hogy­­ szintén az ADB közgyűlésére - elő­ször látogat Kínába dél-koreai kabinet­tag. Li Kju Szung pénzügyminiszter vezeti ugyanis a 22 tagú dél-koreai küldöttséget. Szöuli lapértesülések szerint Li azt tervezi, hogy találkozik Csao Ce-jang kínai pártfőtitkárral is, és látogatása „sokkal nagyobb jelentőséggel bír an­nál a puszta ténynél, hogy egy pénz­ügyminiszter tartózkodik egy másik országban”. A dél-koreai lapok azt ta­lálgatják, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban áttörést érhetnek el az ADB-közgyűlés árnyékában tartott kínai-dél-koreai megbeszéléseken. (Mint ismeretes, Kína a KNDK legfőbb tá­mogatója, s Phenjan többször óvta Pekinget a Szöullal való túl szoros kapcsolatoktól.) Li még elutazását megelőzően beje­lentette, hogy a szöuli kormány - Dél- Korea gazdasági erejének megfelelően - növelni akarja tőkerészesedését a térség fejlesztéséért felelős bankban. Értesülé­sek szerint pekingi beszédében a dél­koreai pénzügyminiszter hangsúlyosan akar szólni a növekvő protekcionista nyomás megelőzésének lehetőségeiről, az ADR-tagállamok gazdasági szerkezet­átalakításának kérdéséről, valamint a GATT-körtárgyalások keretében a tér­ségben létrehozandó szabadkereskedel­mi övezet kilátásairól. (AP-DJt Reuter) Jegybanki intervenciók a dollár ellen Csak mérsékelten hatott a dollár ár­folyamára a központi bankok tegnapi összehangolt valutapiaci intervenciója. Az amerikai valuta péntek óta folya­matosan erősödik, s árfolyamának emelkedését a pénteki és a hétfői szór­ványos dolláreladásokkal nem sikerült megállítani. Kedden már az amerikai, a nyugatnémet, a brit, a kanadai, az olasz, az osztrák, a svájci és a belga központi bank együttesen lépett fel a dollárral szemben, de így is alig sikerült vissza­nyomni jegyzését. Árfolyama kedd délután is a vezető tőkés országok megegyezése szerint kívánatosnak te­kintett korlát - 1 dollár - 1,89 márka - felett maradt. Az amerikai valuta erősödését azzal magyarázzák, hogy a befektetők a leg­újabb adatok fényében gyorsabb ame­rikai növekedésre, s emiatt az amerikai kamatok emelkedésére számítanak, így erősen nőtt a dollárvásárlási kedv. (Reuter, AP-DJ)

Next