Világgazdaság, 1989. május (21. évfolyam, 81/5087-101/5107. szám)
1989-05-03 / 81. (5087.) szám
Lengyelország nem törleszti tőketartozásait a kereskedelmi bankoknak A lengyel pénzügyminiszter-helyettes a Reuternek még pénteken adott interjújában bejelentette, hogy Lengyelország felfüggesztette tőketartozásai törlesztését a neki hitelező kereskedelmi bankoknak, és el szeretné érni, hogy a május 10-én Bécsben kezdődő tárgyalásokon felülvizsgálják a tavaly megkötött átütemezési megállapodás feltételeit. Tegnap pedig a külügyminisztérium szóvivője közölte: a lengyel kormány el kívánja érni a Párizsi Klubban tömörült hitelező országoknál, hogy módosítsák a rá vonatkozó adósság-visszafizetési feltételeket. Janusz Sawicki pénzügyminiszterhelyettes bejelentette, hogy a tőketörlesztés felfüggesztése csak viszonylag kis összeget érint és a májusi bécsi találkozótól függnek a további lépések. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelország április elején már közölte a hitelező kereskedelmi bankokkal, hogy nem lesz képes eleget tenni rövidesen esedékes 24 millió dolláros tőketörlesztésének. Azt is jelezte, hogy a mostani döntés szakítást jelent Lengyelország 1981 óta követett adósság-visszafizetési politikájával, amelynek keretében a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló tartozásokat igyekeztek időben kiegyenlíteni, miközben gyakorlatilag alig törlesztettek a Párizsi Klubba tömörült kormányoknak. (A múlt évi adósságszolgálat megoszlásáról lásd VILÁGGAZDASÁG, 1989. április 25., 1-2. oldal.) Sawicki kijelentette, hogy a döntés nyomán Lengyelország szeretné egyenlő bánásmódban részesíteni a kereskedelmi bankokat és a Párizsi Klubba tömörült hitelező kormányokat. Az ország 39 milliárd dolláros adósságállományának kétharmada a kormányokkal, a maradék pedig több mint 500 kereskedelmi bankkal szemben áll fenn. Varsó szeretné normalizálni kapcsolatait a Nyugattal, továbbá a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, mindenekelőtt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is - tette hozzá a pénzügyminiszter-helyettes. Stefan Staniszewski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője tegnap azt közölte: Varsó szeretné elérni a neki hitelező nyugati kormányoknál, hogy őszig vizsgálják felül a lengyel adósságok törlesztésének feltételeit. Varsó évi keménydevizás exportbevételeinek 15 százalékára akarja korlátozni az adósságszolgálatot, a Párizsi Klub által követelt 40-50 százalékkal szemben. Ennek érdekében a törleszési idő meghosszabbítását és a kamatlábak csökkentését kívánja kialkudni. Lengyelország eseti alapon hajlandó lenne „adósságért részvényt” ügyletek végrehajtására is, nem terveznek azonban a latin-amerikai országokhoz hasonlóan több száz milliós programokat - jelenti a Reuter Varsóból. A hírügynökség értesülései szerint Lengyelország eddig egyetlen, kis összegű „adósságért részvényt” ügyletet kötött, amely 400 ezer márka értékben a Bank Handlowy és egy nyugatnémet vállalat között tavaly jött létre. Varsói kormánykörökben ismételten cáfolták viszont azt az amerikai értesülést, hogy a lengyel pénzügyminisztérium már el is fogadott volna egy adósságcsere-ügyletet (erről lásd VILÁGGAZDASÁG, 1989. április 25., 5. oldal; április 26., 1. oldal). (Reuter) Az argentin elnök elismerte a hibás gazdasági intézkedéseket „Volt, amiről nem tudtuk, hogyan kell csinálni, volt, amit nem akartunk csinálni, és volt, amit nem tudtunk megcsinálni” - jelentette ki Raul Alfonsín argentin elnök a választások előtt két héttel tartott kongresszusi beszédében. Alfonsín elismerte, hogy kormánya nem tudta megoldani az ország súlyos gazdasági válságát, hangsúlyozta viszont, hogy ötéves kormányzásának legfőbb érdeme az emberi jogok terén elért haladás. Felemlítette, hogy - Argentína történetében egyedülálló módon - kormánya úgy ért mandátumának végére, hogy nem voltak politikai foglyok, jogkorlátozó törvények, bezárt hírközlő szervek, rendőrségi brutalitás, valamint a tartományok, a szakszervezetek és az egyetemek függetlenségét korlátozó központi irányítás. Az ország gazdasága azonban egyre mélyebb válságba süllyed, ennek legláthatóbb jele az elszabadult infláció, a sorozatos valutaleértékelés, a magas kamatlábak, a terjedő pénzügyi spekuláció és a dollárhiány. A dolláron kívül a múlt hét végére a nemzeti fizetőeszköz is hiánycikk lett Argentínában. A kormány a krónikus pénzhiány miatt péntekre elrendelte a bankok bezárását, valamint nagy menynyiségű papírpénz nyomását. Az infláció megállítására tegnaptól befagyasztották számos alapvető élelmiszer és szolgáltatás árát. Ugyanakkor 20 százalékkal emelték a közüzemi díjakat és 25 százalékkal a benzin árát. A kormány megígérte, hogy „néhány órán belül” olyan intézkedéseket hoz, amelyek enyhítik a gazdasági válságot, s lassítják a márciusban 17, áprilisban már 35 százalékos inflációt. Ugyanilyen céllal születtek az eddigi gazdasági intézkedések is, köztük az adó- és a valutarendszer reformja. Erről maga Alfonsín elnök is elismerte, hogy a várakozásokkal ellentétes eredményt hozott. Az intézkedések hatására egyes élelmiszerek és háztartási cikkek ára február óta háromszorosára nőtt. „Válságban lévő országot hagyunk a következő kormányra” - ismerte el ki a kongresszus előtt Alfonsín, akinek pártja, a Radikális Párt május 14-én indul harcba a perónistákkal a szavazatokért. A gazdasági káosz megelőzése céljából az Egyesült Államok hajlandó segélyt folyósítani Argentínának - mondta az amerikai pénzügyminisztérium egyik vezető tisztviselője. (Reuter, AP-DJ) Osztrák biztosító magyarországi vállalkozást tervez Rövidesen megkezdi működését Magyarországon a Budapester Allianz biztosítótársaság, az első, többségben magántulajdonban lévő magyarországi biztosítóintézet - jelenti az APA hírügynökség, az osztrák alapító, a Wiener Allianz keddi bejelentésére hivatkozva. A részvénytársasági alapon működő biztosítóban a Wiener Allianz játssza a vezető szerepet, a Magyar Postabank az osztrák tájékoztatás szerint a részvények 35-40 százalékát mondhatja magáénak. Reinhard Huber, a Wiener Allianz igazgatótanácsának elnöke közölte, hogy a tervezett biztosító mindenfajta biztosítási műveletet végez majd, és a 10 millió magyar állampolgár mellett elsősorban a Magyarországon befektetni kívánó osztrák cégekre számít. (APA) Szovjet elképzelések a különleges gazdasági övezetekről A Szovjetunióban tervezett különleges gazdasági övezetekkel kapcsolatos elképzelésekről számol be a The Wall Street Journal. A lap idézi Dmitrij A. Beszkurnyikovot, az Állami Külgazdasági Bizottság egyik vezetőjét, aki szerint a különleges gazdasági övezetek létrehozatala azt a célt szolgálja, hogy a külföldi tőke bekapcsolódjék a szovjet gazdaság fejlesztésébe, s meghonosodjék a korszerű nyugati technika. Ezekben a zónákban nem lennének vámok, valamilyen formában megvalósulna a valutakonvertibilitás, az általános szovjet gyakorlattal ellentétben itt a nyugati partnerek akár 100 százalékban is tulajdonosai lehetnének egy-egy vállalatnak. De lennének az övezetben vegyes vállalatok, illetve teljes egészében szovjet tulajdonban lévő vállalatok is - mondta a szovjet vezető. Hozzátette: a lényeg az, hogy az egyes vállalatok - függetlenül a tulajdonformától - azonos feltételek között működnének. Tájékoztatása szerint az övezetekkel kapcsolatos végső tervek nyáron készülnek el, s ekkor kerülnek a parlament elé. Eddig két területet jelöltek ki: az egyik Leningrádtól északra, a finn határ mellett lévő Viborg város közelében lenne, a másik a szovjet Távol-Keleten. Az előbbiben elsősorban a szovjet kutatási eredményeket és fejlesztéseket szeretnék hasznosítani nyugati tőke segítségével, míg a Távol-Keleten a bőségesen rendelkezésre álló nyersanyagok feldolgozását tűzték ki célul. Mivel az említett területeken utakat kell építeni, fejleszteni kell az infrastruktúrát, egyebek mellett a távközlést, ezekkel a feladatokkal részvénytársasági alapon működő társaságot kell megbízni, s munkájába nyugati befektetők is bekapcsolódhatnának. Ezek a tervek is jelzik, hogy Moszkva komolyan gondolja a gazdaság átalakítását - jegyzi meg a lap. Már kétszer is módosították a külkereskedelmi törvényt azóta, hogy 1987-ben a külföldi befektetések támogatását ösztönző törvényt meghozták. Eddig 400 vegyes vállalatot jegyeztek be, egyes szovjet vezetők szerint azonban még mindig nem elég liberálisak a külföldiek vállalatalapításáról szóló előírások. A legnagyobb akadály pillanatnyilag az, hogy a rubel nem konvertibilis - mondta a szovjet vezető -, de arról nem nyilatkozott, hogy miként képzelik el a konvertibilitást a különleges gazdasági övezetekben. Aganbegjan szovjet közgazdász nemrég úgy nyilatkozott, hogy a Szovjetunióban korlátozott mennyiségben a rubel mellett másik valutát bocsátanának ki, amely konvertibilis lenne. (AP-DJ) A VW növelte kártérítési igényét az MNB-vel szemben A Volkswagen cég 62,5 millió nyugatnémet márkáról 270,5 millió nyugatnémet márkára emelte a Magyar Nemzeti Bankkal szembeni kártérítési igényét a vállalatnál kirobbant devizabotránnyal kapcsolatban, és az összeg után járó kamatokat is követeli. A hírt kedden közölte a wolfsburgi gyár szóvivője, ugyanazon a napon, amikor egy frankfurti bíróságon folytatódott a VW és az MNB közötti per. Ezt az MNB indította még 1987 májusában a VW ellen, annak kimondására, hogy a devizabotrányban a magyar banknak semmilyen szerepe sem volt. Mint ismeretes, Junger, a VW devizaosztályának vezetője egy frankfurti devizaalkusszal az MNB nevét felhasználva devizaügyletekbe bonyolódott, és ez 480 millió márka kárt okozott az autógyárnak. A VW azt állítja, hogy a manipulációba a magyar fél be volt avatva, vagy legalábbis fel kellett volna ismernie a csalást és figyelmeztetnie a Volkswagent. Az MNB mindig is hangoztatta teljes vétlenségét az ügyben. (DPA) A DIÁKOK ULTIMÁTUMA A KÍNAI KORMÁNYNAK Ma déli határidőt adott a hét végén a több mint 40 sztrájkoló pekingi egyetem és főiskola önálló szervezeteiből alakult egyesült egyetemista szövetség arra, hogy a kormány elismerje szervezetüket, és leüljön képviselőikkel a tárgyalóasztalhoz. A csaknem két hete tartó diákmegmozdulások a demokrácia irányába vezető politikai reformok felgyorsítását, a sajtó, a gyülekezés szabadságát, az elterjedt korrupció megfékezését és a korrupt hivatalnokok megbüntetését, a kínai vezetők és funkcionáriusok anyagi helyzetének nyilvánosságra hozatalát, privilégiumaik megszüntetését, az oktatásra fordított pénz növelését követelik, valamint azt, hogy a rendőrség kérjen elnézést a diákokkal szemben elkövetett atrocitásokért. Kilátásban helyezték, hogy amennyiben a kormány nem ismeri el a szórványos és átmeneti szerveződések helyébe lépett pekingi ifjúsági szervezetet, a főváros diákjai csütörtökön újra kivonulnak az utcára. A csütörtök két okból is különleges és kényes alkalom lehet az újabb nagyméretű diáktüntetésekre: május 4-én lesz a hetvenedik évfordulója a modernizációt és demokráciát követelő 1919-es pekingi diáktüntetésnek, és ugyancsak csütörtökön nyílik meg a kínai fővárosban az Ázsiai Fejlesztési Bank közgyűlése. A hét végén a kínai kormány képviseletében - maga mellett tudva a hivatalos, ám a diákmozgalom által negligált diákszervezetek készséges képviselőit - az oktatási miniszter helyettese és a vezető körök bizalmasának tartott Jüan Mu kormányszóvivő is találkozott a diákok képviselőivel, de ezek a megbeszélések nem vezettek eredményre. Az AP-DJ azonban úgy véli, Jüan Mu jelenléte a megbeszéléseken jelzi, hogy a kínai vezetés a diákmegmozdulást elég komolynak tartja. Erre utalnak a május elsején elhangzott ünnepi beszédek is, amelyekben az ország vezetői ismételten a stabilitás szükségességére figyelmeztettek. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a legutóbbi napokban a pekingi diákok élénk támogatást kaptak a munkásoktól. A Zsenmin Zsipao ünnepi vezércikkében hangsúlyozta, hogy az ország munkásai „létfontosságú szerepet játszanak a társadalmi stabilitás megőrzésében, valamint a reform és a modernizáció előrevitelében”. A KKP központi lapja ugyanakkor elismerte, hogy a kínai munkások eddig nem kapták meg azt a megbecsülést, amit megérdemelnek, jövedelmük a legtöbb kereskedelmi alkalmazotté alatt van. A lap ígéretet tett helyzetük javítására. A kínai vezetés reagálására a diákmegmozdulásokkal kapcsolatban változatlanul a tagadás és a bírálat a jellemző (VILÁGGAZDASÁG, 1989. április 27., 1. oldal). A kormány- és párttisztviselők sorra ismétlik, hogy a diákok megmozdulásai mögött „gonosz erők”, sőt, „nyugati hírszerző ügynökségek” állnak, és a diáksztrájkok következményeképp a hatvanas évek kulturális forradalmához hasonló káosz állhat elő. Ezért változatlanul arra figyelmeztetik a diákokat, hogy tiltakozó mozgalmuk folytatása „elképzelhetetlen következményekkel járhat”. (Reuter, AP-DJ) Dél-koreai és tajvani résztvevők az ADB pekingi közgyűlésén Negyven év óta először látogat Kínába tajvani hivatalos delegáció, hogy részt vegyen az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) csütörtökön kezdődő háromnapos közgyűlésén. A 12 tagú tajvani küldöttséget vezető Shirley Kuo pénzügyminiszter azonban kizárta, hogy megbeszéléseket folytassanak a pekingi vezetéssel. Azt hangsúlyozta, útjuknak egyetlen célja, hogy mint alapító tagok részt vegyenek az ADB 22. éves közgyűlésén. Az 1966-ban létrehozott, jelenleg 47 országot tömörítő Ázsiai Fejlesztési Bank az egyetlen olyan nagyobb nemzetközi szervezet, amelynek Tajvan megszakítás nélkül tagja. A sziget Kína 1986-os befogadása után 1986-87-ben bojkottálta az ADB közgyűléseit, mert hivatalos megnevezését „Kínai Köztársaság” helyett „Tajpej, Kína” feliratra változtatták. Tajvan azt is bejelentette, hogy kész újra belépni az 1950-ben elhagyott Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménybe (GATT), valamint a Nemzetközi Valutaalapba (IMF), illetve a Világbankba, amelyekből 1972-ben lépett ki. Ugyancsak történelmi esemény, hogy szintén az ADB közgyűlésére - először látogat Kínába dél-koreai kabinettag. Li Kju Szung pénzügyminiszter vezeti ugyanis a 22 tagú dél-koreai küldöttséget. Szöuli lapértesülések szerint Li azt tervezi, hogy találkozik Csao Ce-jang kínai pártfőtitkárral is, és látogatása „sokkal nagyobb jelentőséggel bír annál a puszta ténynél, hogy egy pénzügyminiszter tartózkodik egy másik országban”. A dél-koreai lapok azt találgatják, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban áttörést érhetnek el az ADB-közgyűlés árnyékában tartott kínai-dél-koreai megbeszéléseken. (Mint ismeretes, Kína a KNDK legfőbb támogatója, s Phenjan többször óvta Pekinget a Szöullal való túl szoros kapcsolatoktól.) Li még elutazását megelőzően bejelentette, hogy a szöuli kormány - Dél- Korea gazdasági erejének megfelelően - növelni akarja tőkerészesedését a térség fejlesztéséért felelős bankban. Értesülések szerint pekingi beszédében a délkoreai pénzügyminiszter hangsúlyosan akar szólni a növekvő protekcionista nyomás megelőzésének lehetőségeiről, az ADR-tagállamok gazdasági szerkezetátalakításának kérdéséről, valamint a GATT-körtárgyalások keretében a térségben létrehozandó szabadkereskedelmi övezet kilátásairól. (AP-DJt Reuter) Jegybanki intervenciók a dollár ellen Csak mérsékelten hatott a dollár árfolyamára a központi bankok tegnapi összehangolt valutapiaci intervenciója. Az amerikai valuta péntek óta folyamatosan erősödik, s árfolyamának emelkedését a pénteki és a hétfői szórványos dolláreladásokkal nem sikerült megállítani. Kedden már az amerikai, a nyugatnémet, a brit, a kanadai, az olasz, az osztrák, a svájci és a belga központi bank együttesen lépett fel a dollárral szemben, de így is alig sikerült visszanyomni jegyzését. Árfolyama kedd délután is a vezető tőkés országok megegyezése szerint kívánatosnak tekintett korlát - 1 dollár - 1,89 márka - felett maradt. Az amerikai valuta erősödését azzal magyarázzák, hogy a befektetők a legújabb adatok fényében gyorsabb amerikai növekedésre, s emiatt az amerikai kamatok emelkedésére számítanak, így erősen nőtt a dollárvásárlási kedv. (Reuter, AP-DJ)