Világgazdaság, 1989. május (21. évfolyam, 81/5087-101/5107. szám)

1989-05-03 / 81. (5087.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Amerikai jelentés a „tisztességtelen99 kereskedelmi gyakorlatról A legutóbbi, washingtoni keltezésű hírek szerint a Bush-kormányzat immár teljes gőzzel igyekszik rendezni az USA nemzetközi kereske­delmi kapcsolatait. Április végén jelentést tettek közzé arról, hogy­­ amerikai felfogás szerint - milyen külföldi kereskedelmi korlátozások akadályozzák az amerikai exportot. A „tisztességtelen gyakorlatra” felhozott példák mintegy előrevetítik azoknak az országoknak a lis­táját, amelyek az amerikai kereskedelmi törvény értelmében május 30-ig nyilvánosságra hozandó dokumentumban szerepelnek majd, s amelyekre az amerikai kormányzat nyomást kíván gyakorolni keres­kedelmi magatartásuk megváltoztatása érdekében. A most közzétett jelentésben felsorolt problémák kapcsán megemlített keres­kedelmi partnerek között 34 ország és két gazdasági csoportosulás található. Ez utóbbiak közül az egyik az Európai Közösség, a másik pedig az Öbölmenti Együttműködési Tanács (GCC). A megnevezett országok sorában kiemel­kedő helyen találhatók az USA olyan hagyományos kereskedelmi riválisai, mint Japán, Dél-Korea, Tajvan, de külön utalás található Brazíliára és Indiára is. A tavalyi, hasonló jellegű jelentésben említettek közül hét ország (Ausztria, Belgium, Dánia, Kenya, a Dél-afrikai Köztársaság, Hollandia és Írország) nem szerepel az ideiben, új „vádlott” viszont Egyiptom, ahol állítólag sorozatos vét­ségeket követtek el az amerikai szelle­mi tulajdonjogok (szabadalmi védettség, illetve copyright) megsértésével. A Washingtonban megfogalmazott vádak két fő pont köré csoportosulnak. Eszerint a megnevezett országok rész­ben különféle korlátok felállításával hátráltatják az amerikai eladásokat, részben pedig tisztességtelen támogatást nyújtanak saját exportőreiknek az USA- ba irányuló kivitel fokozására. A Bush­­kormánynak ennek alapján május 30-ig kell összeállítania az országlistát, amely szerint megkezdi az eljárást a megvá­dolt kereskedelmi partnerekkel szemben, amennyiben azok 18 hónapon belül nem változtatnak gyakorlatukon. Az év eleje óta hivatalban lévő adminisztrációt szi­gorúan kötik azok a döntések, amelye­ket korábban az USA törvényhozása foganatosított az egyre dagadó keres­kedelmi hiány lefaragására. Röviddel a megtorló intézkedések kilátásba helyezése után nyilatkozott a Fehér Ház gazdasági tanácsadója, Michael Boskin is. A szakember arra figyelmez­tetett, hogy az USA szándéka ellenére kereskedelmi háborúba keveredhet szö­vetségeseivel, ha következetesen tartja magát a kiadott okmányhoz. A várható amerikai intézkedéseket a hatásosság szempontjából is megkérdőjelezte. Mint mondotta, a tisztességtelen kereskedel­mi módszerek csak korlátozott mérték­ben okolhatók az amerikai kereskedel­mi deficitért, emiatt a drasztikus fellé­pés sokkal több kárt okozhat, mint hasznot. Boskin szerint a kölcsönös megtorlások sorozata oda vezethet, hogy recesszió kezdődik az Egyesült Álla­mokban, ami az egész világgazdaság­ban visszaesést idézhet elő. (Reuter, APA) Vietnam bővíti kapcsolatait Dél-Koreával Vietnam fel akarja venni a kapcsola­tokat Dél-Koreával s más országokkal, „beleértve azokat is, amelyek korábban háborút viseltek, illetve ellenségesek voltak Vietnammal szemben” - idézi az AP-DJ a vietnami külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, Nguyen Co Thach szavait. A vietnami külügyminiszter tizenöt tagú delegációt vezetett Bangkokba, ahol részt vettek a délkelet-ázsiai térség fej­lesztésével kapcsolatos szemináriumon. Nyilatkozata szerint kormánya erősíteni akarja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat más országokkal a külföldi beruházások élénkítése, a súlyos gondok­kal küszködő vietnami gazdaság korsze­rűsítése céljából. Sok dél-koreai vállalatnak van már kapcsolata Vietnammal, s további beru­házókat várnak elsősorban az elektroni­kai iparban, az út- és hídépítés terüle­tén, az olajkitermelésben, a mezőgaz­dasági vegyszerek és műtrágyák gyártá­sában, az idegenforgalomban. A vietnami politikus tájékoztatása szerint 1500 külföldi delegáció kereste fel Vietnamot azóta, hogy 1987-ben törvényt hoztak a külföldi beruházások­ról, s több mint 50 idegen vállalat fek­tette be tőkéjét Vietnamban, 500 millió dollár értékben. (AP-DJ) Kenőpénzt gyanítanak a szaúdi-brit fegyverüzletben Nagy-Britanniában vizsgálatot indí­tottak a Szaúd-Arábiával 1986-ban és 1987-ben kötött, összesen mintegy 20 milliárd fontos fegyvereladási üzlet körülményeiről - jelentette a Reuter hírügynökség Londonból, az Observer című napilapra hivatkozva. A hír szerint az Állami Számvevő­­szék azt követően rendelte el a vizsgá­latot, hogy az újság közölte azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Nagy- Britannia legnagyobb repülőgépgyártójá­nak, a British Aerospace-nek (BAE) egyes ügynökeit megvesztegették az ország legnagyobb fegyvereladási üzle­tében, s a nekik kifizetett összegek fel­nyomták a Tornado vadászgépek árait. Ismeretes, hogy a BAE Tornado har­cigépek és fegyverrendszerek eladására 5 milliárd font sterling értékű üzletet kötött Szaúd-Arábiával 1986-ban. Az 1988 júliusában létrejött újabb nagy ügylet keretében Nagy-Britannia mint­egy 15 milliárd font értékben adott el fegyvereket a közel-keleti királyságnak (VILÁGGAZDASÁG, 1989. április 28., 2. oldal). Ez utóbbi összeg felét a BAE kapta. Szaúd-Arábia tiltakozott a vizsgálat ellen, és azt állítja, hogy a híresztelések minden alapot nélkülöznek. Az ország bejelentette, hogy sem ebben, sem más ügyletekben nem fizettek megvesztege­tési díjat ügynököknek vagy másoknak. A szaúdi hírügynökség egy tisztviselőt idéz, aki elmondta, hogy „a szerződés megkötésére a két kormány között ke­rült sor, sem közvetítő, sem ügynök nem vett részt benne - és ezt a brit vezetők is tudják.” (Reuter) Országos Érc- és Ásványbányák Budapest VI., Népköztársaság útja 126. felvesz jó kereseti lehetőséggel — vezérigazgatói titkárságra érettségivel rendelkező, perfekt gyors- és gépírás tudással rendelkező titkárnőt, — számviteli területre közgazdasági szakközépiskolával rendelkező kontírozó könyvelőt, a pénzügyi osztályra érettségivel rendelkező pénzügyi ügyintézőt, közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkező gépkönyvelőt. . Egyéb juttatásként „Hűségjutalom, szénpénz” Érdeklődni lehet a Személyzeti- és Oktatási Osztályon, vagy a 124-073 telefonszámon. ■ ■ ■ --------- A svéd parlamentben elvetették a VAT emelését Minden jel arra utal, hogy a svéd pénzügyminiszter megszégyenítő takti­kai vereséget szenvedett legutóbbi költ­ségvetési beszédével, amelyben azt javasolta, hogy átmenetileg, 1990 végéig emeljék fel a hozzáadottérték-adót (VAT) (VILÁGGAZDASÁG, 1989. április 27., 1. oldal). Kjell-Olof Feldt annyit azon­ban elért, hogy vitát erőszakolt ki arról, miképpen lehetne lehűteni a túlfűtött gazdaságot. A szakemberek szerint a kormány előbb-utóbb kiegyezik a svéd honatyákkal valamilyen másfajta keres­letcsökkentő megoldásban. A pénzügyminiszter ugyan kétségte­lenül vereséget szenvedett, a végső megoldás azonban nem feltétlenül lesz neki kedvezőtlen - mondotta az egyik nagy svéd bank közgazdásza. Mindad­dig nem lényeges, hogy milyen mód­szerrel hűtik le a gazdaságot, amíg az irányzat érvényesül. A legfontosabb dolog a gazdaság irányának megváltoztatása - tette hozzá. Hallatszanak olyan vélemények is, hogy valamiféle adóemelés elkerülhe­tetlen lesz. „Fogadok, a kormány most azon gondolkodik, hogy a VAT 2 szá­zalékos felemelése helyett energiaadót vet be” - mondotta egy másik bank közgazdásza. A környezetvédelmet szolgáló adók bevezetését támogatnák a svéd zöldek is, ily módon a kormá­nyon lévő Szociáldemokrata Párt parla­menti többséget szerezhet ebben a kér­désben. A VAT felemelését egyébként a töb­bi parlamenti párt elvetette, beleértve a kommunistákat és a zöldeket, akik pedig általában támogatják a kisebbségben lévő szociáldemokratákat. Nagyon ellensé­gesen reagált a nagy befolyású szak­­szervezeti szövetség is, amelynek veze­tője szerint a kormány rossz gyógyszert használ, ráadásul túl nagy dózisban. (Reuter) 1989. május 3. Amerikai bankok üzletet látnak a liberalizált Európában A nemzetközi hitelezés csapdái elle­nére az amerikai bankok igazgatói úgy látják, hogy 1992, azaz a valódi közös piac kialakulása után olyan üzleti lehe­tőségek lesznek Nyugat-Európában, amelyeket egyszerűen nem hagyhatnak ki. Az arizonai Phoenixben megrende­zett amerikai bankárszövetségi ülésen elhangzott, hogy a Közös Piactól olyan ígéretet kaptak az amerikai bankok, amely szerint ezeket a pénzintézeteket méltá­nyos alapon fogják kezelni a négy év múlva induló új kereskedelmi rendszer­ben is. Amennyiben sikerül a terveket maradéktalanul megvalósítani, akkor a most 12 tagországot számláló közösség lesz a világ legnagyobb egységesített „bankpiaca”. Az amerikai bankok többsége attól tart, hogy 1992 után kiszorulnak Nyugat- Európából, és az új törvények megne­hezítik az ottani működésüket. Abban reménykednek, hogy a tizenkettek el­fogadják a külföldi bankokra vonatko­zó, úgynevezett nemzeti kezelés elvét. Ez annyit jelent, hogy az Európában működő amerikai bankokat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a belföldi ban­kokat. (Reuter) Pretoria nyitna Kelet felé? Dél-Afrikának szélesítenie kell keres­kedelmi kapcsolatait mind a szocialista, mind pedig az afrikai államokkal, hogy enyhítse az USA, valamint a többi nyugati ország által alkalmazott gazdasági szank­ciók hatásait - szögezte le a pretoriai kormány rádiója. Kommentárja szerint a „keleti országokkal fenntartott keres­kedelmi kapcsolatok nem változtatják meg Dél-Afrikának a kommunizmus embertelenségével és a Szovjetunió terjeszkedési politikájával szembeni ellenállását” - jelentette a Reuter hír­­ügynökség Johannesburgból. A kommentár egy magas rangú szov­jet tisztviselő Cape Town-i látogatása után hangzott el. Moszkva képviselője a Namíbia függetlenségéről folytatott nemzetközi párbeszédre érkezett meg­figyelőként - 33 éve az első hivatalos szovjet látogatóként. A kommentár kiemeli, hogy Moszkva a jelek szerint elfogadta a Dél-afrikai Köztársaságot a dél-afrikai régió legerősebb hatalmának, és rámutat, hogy a Szovjetunió jelentős szerepet játszott az angolai békeközve­títésben, illetve a szomszédos Namíbia függetlenségéért folytatott tárgyalások során. Mind Pretoria, mind Moszkva eluta­sítja azonban azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a két ország hamarosan helyreállítaná az 1956-ban Dél-Afrika által megszakított diplomáciai kapcso­latokat. A Szovjetunió fenntartja hiva­talos álláspontját, miszerint továbbra sem hajlandó a diplomáciai kapcsolatok fel­vételére mindaddig, amíg a fajüldözést meg nem szüntetik, mindazonáltal a két ország közti „csendes” kapcsolatok némi közeledésre utalnak - írja a Reuter A manilai kormány elveti a túlzott béremelési követeléseket Egy esetleges általános sztrájk veszé­lyeztetné a Fülöp-szigetek gazdaságának talpraállását - mondotta Aquino elnök a szakszervezeteknek arra a fenyegeté­sére válaszolva, hogy munkabeszüntetés­re szólítják fel a dolgozókat, ha a kor­mány nem egyezik bele a minimális bérek 47 százalékos felemelésébe. A szakszer­vezeti vezetők előtt mondott május 1- jei beszédében az elnök kijelentette, hogy egy nagyszabású béremelés ellenőrizhe­tetlen áremelést indítana el, lehetetlen­né tenné a munkahelyek számának növelését, s ezzel sok munkást megfosz­tana attól, hogy élvezhesse a növekedés jótékony hatásait, végül pedig semmis­sé tenné az eddig elért eredményeket. A kormány a Manilában dolgozók számára csak 15 pesós (1 dollár , 20,47 peso) béremelést javasol, ami azt jelenti, hogy a napi bér 64 pesóra emelkedne. Manilán kívül, a vidéki városokban napi 6 pesós emelést javasolt a kormány, miközben a szakszervezetek 30 pesós emelést követelnek. Aquino hangoztatta, hogy 1987 óta a munkanélküliség és a sztrájkok miatt kárba veszett munkanapok száma csök­kent és nőttek a befektetések. A kor­mány pedig új gazdasági programmal állt elő, amelynek keretében újra föld­osztásra kerül sor, csökkentik a gyógy­kezelés költségeit, több lakást építenek, továbbá ellenőrzés alatt tartják az üzem­­anyagárakat. A túlzott béremelés mindezt aláásná. A kormány amúgy is attól tart, hogy a legszegényebb rétegek, amelyek képvi­selői közül sokan nem tagjai a szakszer­vezeteknek, kimaradnak a kollektív szerződésekből. A kormányon kívül természetesen a munkáltatók is ellenzik a béremelést, mondván, hogy az tönk­retenné a vállalatok nagy részét, s emiatt sokan elveszítenék állásukat. Aquino asz­­szony annyit ígért, hogy az ország ered­ményeit nem hagyja feláldozni a külföldi adósságok visszafizetésével, s nem hagy­ja, hogy a népnek kedvezőtlen megál­lapodást írjanak alá az IMF-fel. (Reuter) A NEMZETKÖZI MENEDZSER KÖZPONT INTERNATIONAL MANAGEMENT CENTER Menedzserképző és Üzleti Szaktanácsadó Kit Management Training and Business Consulting Ltd. A Nemzetközi Menedzser Központ az amerikai Pittsburgh-i Egyetemmel közösen 1989 szeptemberében indítja a FIATAL VEZETŐK PROGRAMJÁT A 10 hónapos angol nyelvű képzés felvételi követelményei: — egyetemi vagy főiskolai végzettség — legalább 2 éves szakmai gyakorlat, korhatár 32 év, — angol nyelvtudás Jelentkezési határidő: 1989. május 30. A Fiatal Vezetők Programjáról további tájékoztatást ad: Nemzetközi Menedzser Központ Tanfolyamszervezési Titkárság 1221 Budapest, Pentz Károly u. 1-3. Telefon: 730—755, 385—128 Kérdéseikre szívesen válaszolunk 1989 május 18-án du. 4 órakor koktélunkon. Részvételi szándékukat, kérjük, jelezzék. A VILÁGGAZDASÁG JELENTI * Nigéria mintegy 33 millió dollár külföldi adósságától szabadult meg ötödik adósságcsere-akcióján, ahol 1 dollárnyi adósságát átlagosan 48,85 centre értékel­ték. Az afrikai ország összes külföldi adóssága 30,5 milliárd dollár. * Kuvait - Washington beleegyezésé­vel - az iraki-iráni háború során az Egyesült Államokban bejegyzett 11 olajszállító hajója közül kettőről fogja eltávolítani az amerikai lobogót. Emlé­kezetes, hogy a háborúban Irakot támo­gató Kuvait flottájának felét az USA- ban regisztráltatta, hogy védelmet kap­jon az amerikai haditengerészettől eset­leges iráni támadások esetén. * Corazón Aquino, a Fülöp-szigetek elnöke támogatja Bob Hawke ausztrál miniszterelnök azon javaslatát, amelyet a Csendes-óceán ázsiai térségének orszá­gai közti gazdasági kooperáció erősíté­sére tett. * Az arab világ külföldi adóssága 5 százalékkal, 171 milliárd dollárra mér­séklődött 1988 első felében. A csökke­nés 70 százaléka Algéria, Irak és Ma­rokkó adósságának lefaragásából adódik. * Az olasz kormány utasította a légi­irányítókat, hogy hagyjanak fel a továb­bi tervezett sztrájkokkkal, ellenkező esetben bíróság elé kerülnek. A munka­­beszüntetések immár két éve gátolják a légiközlekedés normális rendjét. világgazdaság! A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 228-014; telex:22­7958 Kiadja: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató. Budapest I. Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Budapest Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/a - 1900­­, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. A grafikai tördelés Apple® MacintoshTM gépen az MTI-ben készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp Felelős vezető: Csöndes Zoltán vezérigazgató ISSN 0042-6148 V______ _

Next