Világgazdaság, 1989. december (21. évfolyam, 233/5239-252/5258. szám)
1989-12-01 / 233. (5239.) szám
Forrponton a szerb-szlovén feszültség Amilyen megkönnyebbüléssel fogadták Szlovéniában a Ljubljanában péntekre tervezett szerb tüntetés lefújását, annyira aggasztónak tartják a szerb pártvezetés felhívását a Szlovéniával való kapcsolatok bojkottjára (VILÁGGAZDASÁG, 1989. november 30., 1. oldal). Lapzártáig Szlovénia hivatalosan nem foglalt állást ez ügyben, s még nem ért véget a szlovén államelnökség délelőtt kezdődött ülése, annyi azonban egyértelmű, hogy forrpontra jutott a szerb-szlovén feszültség. Csütörtökön több szerbiai városból jelentettek többezres szlovénellenes demonstrációkat, s hírek szerint péntekre a szerb aktivisták tömegtüntetést hirdettek - Ljubljana helyett - most már Belgrádba. Az első nem hivatalos szlovén reakciók úgy értelmezik a bojkottfelhívást (akárcsak a visszavont tüntetés tervét), mint Milosevics szerb államelnök újabb erőszakos kísérletét arra, hogy a jugoszláv államszövetséget szerb hegemóniájú állammá alakítsa át. Szlovénia - Jugoszlávia gazdaságilag legfejlettebb tagköztársasága - és a legnagyobb köztársaság, Szerbia között már jó ideje nézetkülönbségek vannak az ország jövőjéről. E feszültségek különösen kiéleződtek az utóbbi három évben, amióta a nacionalista-populista Milosevics Szerbiában mind nagyobb népszerűségre tesz szert. A szlovének a politikai rendszer liberalizálása és a piacgazdaság mellett kardoskodnak, a szerb vezetés viszont láthatóan a JKSZ hatalmi monopóliumának s az ezt alátámasztó gazdasági struktúrának a megőrzésére törekszik. Szakértők egyöntetű véleménye szerint Jugoszlávia egészére beláthatatlan következményei lehetnek, ha a szerb bojkottfelhívásnak érvényt szereznek. Jugoszlávia lakosságának csupán 8 százaléka él Szlovéniában, de a köztársaság a jugoszláv GDP mintegy 20, az export 25 százalékát adja. A belső piacot szinte kizárólag szlovéniai vállalatok látják el háztartási gépekkel, tévékészülékekkel, telefon- és számítógépes berendezésekkel. Szlovénia fizeti a döntő részét annak a szövetségi alapnak, amelyből az ország fejletlenebb déli részének gazdaságfejlesztését támogatják. De a bojkott Szlovénia gazdaságát is súlyosan érintheti. Nem beszélve a hús- és borbeszerzésekről, a szlovén ipar a Délvidék nyersanyagbázisára épül, nem önellátó a köztársaság energiából, s a Szerbiában kiépített erőműhálózatra szorul. Tegnap még nem dőlt el, csupán fenyegetésről van-e szó, hogy nyomást gyakoroljanak Szlovéniára. Beszámolók szerint azonban konkrét előkészületek is történtek: a belgrádi gazdasági kamara közvetlenül a szerdai felhívás után minden szerb vállalatot felszólított: azonnali hatállyal szüntessen be minden gazdasági és üzleti érintkezést Szlovéniával. A mai nap lesz a próbakő, a tegnapi ugyanis a nemzeti ünnep miatt nem volt munkanap. A feszültség újabb csapás lehet a Markovics-kormány amúgy is akadozva haladó reformtörekvéseire, s tovább erősítheti a nemzetgazdaságot szétziláló köztársasági autarkiatörekvéseket. A helyzet politikai kockázatát növeli, hogy a szlovén parlament nemrég alkotmánymódosítást fogadott el, amely lehetőséget ad Szlovéniának a jugoszláv államszövetségből való kilépésre. (Reuter, APA) XXL évfolyam, 233. (5239.) szám.......................................____............................................................................................................................................. Biztos gazdasági témák a Bush-Gorbacsov találkozón A többi a találékonyságon és a tapintaton múlik Gorbacsov szovjet pártfőtitkár-államfő római látogatásán ismét hangoztatta: a szovjet reformok nagy nehézségek előtt állnak, és a katonai kiadások csökkentése, valamint a gazdasági kapcsolatok terén nagyobb együttműködést kért a Nyugattól. A szovjet vezetés korábban már többször hangsúlyozta (VILÁGGAZDASÁG, 1989. november 24., 1. oldal), s most Gorbacsov is: nem könyöradományra, hanem együttműködésre számít. A Reuter elemzése szerint gazdasági téren a Szovjetunió három területen szeretne biztosan eredményt elérni a csúcstalálkozón: az USA terjessze ki a legnagyobb kedvezményt a szovjet termékekre, tegye hozzáférhetővé a fejlett technológiát, valamint segítsen elhárítani az akadályokat a Szovjetunió és a nemzetközi szervezetek, például az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) együttműködése elől. Látva a gazdaság stagnálását otthon és a szovjet reformokat nyaktörő ütemben leköröző kelet-európai változásokat, Gorbacsov a máltai partok melletti hadihajócsúcson valószínűleg határozottabban fog érvelni amellett, hogy a szovjet gazdaságot hatékonyabban illesszék bele a világgazdaságba, s vonják szorosabbra kapcsolatát a Nyugattal - véli a Reuter, latolgatva a csúcstalálkozón várható gazdasági megbeszélések eredményeit. Politikai elemzők mindazonáltal világosan aláhúzzák, bármennyire szüksége is van Moszkvának a reformokhoz nyugati segítségre, arra aligha hajlandó, hogy a nyugati segélyekért gazdasági és politikai reformokat ajánljon föl. Emlékeztetnek Sevardnadze szovjet külügyminiszter kijelentésére, miszerint „a nyugati segélyről szóló híresztelés a büszkeségünket sérti”. A megfigyelők úgy vélik, ehelyett Gorbacsov azzal fog érvelni, hogy a két világhatalom közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat végre normális üzleti alapokra kell helyezni, és meg kell szüntetni a hidegháborús eredetű politikai korlátozásokat. Mindez azonban nem zárja ki egyéb amerikai ajánlatok kedvező fogadtatását. Bush egyelőre óvatosan reagált a kelet-európai változásokra - a váratlanul gyors erjedés sokak szerint átfogó stratégia nélkül találta az amerikai elnököt és munkatársait, ám Gorbacsov otthoni nehéz helyzetét és néhol defenzívába szorulását látva, jelezni szeretné a csúcstalálkozón, hogy a Nyugat, és élén az Egyesült Államok, kész támogatni a szovjet reformokat, így várható, hogy a kelet-európai változások értékelése mellett a gazdasági témák fogják uralni Bush és Gorbacsov megbeszéléseit. (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Gazdasági Kamara napilapja ,Jól haladnak Magyarország és Lengyelország tárgyalásai az IMF-fel” A felmerült nehézségek ellenére is jól haladnak és várhatóan még az év vége előtt befejeződnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországgal és Lengyelországgal folyó tárgyalásai a két országnak nyújtandó gazdasági segélyről vált ismertté megbízható washingtoni forrásokból. Az AFP francia hírügynökség úgy tudja, hogy a „megbeszélések időnként rettenetes zűrzavarban” zajlanak, de nem kérdéses a tárgyalások sikerre vitelének szándéka - mutattak rá az IMF tárgyalóküldöttségéhez közel álló személyek (ez a diplomácia nyelvén rendszerint magukat a tárgyalóküldöttségi szakértőket jelenti, akik e minőségükben közvetlenül természetesen nem adhatnak nyilvánosan is hangot véleményüknek). Az IMF küldöttségei jelenleg Budapesten és Varsóban vannak. A nyugati kormányok jelentős támogatásokat nyújtanak a két országnak, de ezeket alárendelték az IMF programjainak, amelyek a lengyel és a magyar gazdaság talpraállítását célozzák. Elképzelhető, hogy a két ország igen nehéz helyzetbe kerül az elkövetkező hónapokban, ezért többen azt sürgetik, hogy a támogatási akciók mihamarabb induljanak be. „A peresztrojka csak akkor vihető végbe, ha gazdasági siker is kíséri - vélte az egyik szakember. - Ha a háború után azt mondták volna Erhardnak, hogy kap egy kis türelmi időt és tíz éven át hiteleket, a németek nem fogadták volna el azokat az alapvető reformokat, amelyek a legprosperálóbb európai országgá tették Nyugat-Németországot” - tette hozzá.Ludwig Erhard volt pénzügyminisztert és kancellárt, a liberalizálás odaadó hívét tartják a „német gazdasági csoda” fő megalkotójának.) A magyar parlament november 22-én első olvasatban elutasította a kormány gazdasági programját, amely az IMF által megkívánt intézkedéseket tartalmazza. A programot második olvasatban decemberben tárgyalja az Országgyűlés. „Magyarország egyike a legnehezebb eseteknek, mert a magyarok azt gondolják, hogy gyors előrelépéseket tettek” - jegyezte meg egy szakértő. „Olyan ország ez, ahol normális körülmények között nagyon brutális intézkedéseket kellene hozni, s éppen e felemás helyzet, értelmezésbeli eltérések miatt oly nehezek a tárgyalások” - mutattak rá az idézett források. Az AFP megfigyelők véleménye alapján úgy értékeli, hogy a magyar kormány habozik népszerűtlen intézkedéseket hozni, a liberális ellenzék azonban támogatja a keményebb intézkedéseket. „Az IMF-hez közel álló szakértők” hangsúlyozzák, hogy a magyaroknak „ösztönözniük kell az exportot, be kell zárniuk a veszteséges vállalatokat, csökkenteniük kell az államadósságot, és meg kell szüntetniük a szubvenciókat”. Ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a munkanélküliség túlságosan gyors terjedésének káros hatása lenne. Gyorsan fejlődik, és alternatívákat kínál a szolgáltatóágazat, nagyon rentábilis és exportképes a mezőgazdaság, és a lakosság sem fog a városokba áramlani - vélte egy szakértő, aki szerint Magyarországon télen nem lesz sem élelmiszer-, sem energiaellátási probléma. Lengyelországban viszont súlyos a helyzet: nem termel eleget a mezőgazdaság - jegyezte meg a szakértő. Vagy emelik az élelmiszerárakat, ami inflációgerjesztő hatású, de termelésre ösztönzi a gazdákat, vagy fenntartják az alacsony árakat, ami viszont nem bátorítja a termelőket. Egy harmadik megoldás - az államilag támogatott élelmiszerárak rendszere - „növeli a költségvetési hiányt, s ezáltal az inflációt is fokozza”. Ahhoz, hogy a probléma még az idén télen megoldható legyen, segélyre van szükség. Az idézett szakértők derűlátóak, szerintük még az év vége előtt sikerül nyélbe ütni a megállapodást Lengyelországgal. Szerintük ugyanarra az időre, de legkésőbb a jövő év elejére a magyarokkal kötendő megállapodásnak is létre kell jönnie. (MTI) Bankárvélemény az MNB drasztikus kamatemeléséről Mint tegnapi számunkban (4. oldal) röviden jelentettük, a Magyar Nemzeti Bank december 1-jétől egyes jegybanki hitelek kamatlábát 3 százalékponttal, a jegybanknál saját elhatározás alapján elhelyezett betétek után térített kamatlábakat 5 százalékponttal emelik. Az Intereurópa Bank Rt. vezérigazgató-helyettesétől, Felkai Andrástól megkérdeztük, véleménye szerint miért volt szükség a drasztikus mértékű kamatemelésekre, hiszen a vállalatok már elviselhetetlennek nevezték azokat a kamatterheket is, amelyekről immár csak múlt időben beszélünk. „A kormányzat ezzel az intézkedéssel egyértelműen bizonyította, hogy abszolút prioritást biztosít a fizetőképesség fenntartásának. Gyakorlatilag minden egyéb érdeket ennek rendel alá, de addig a határig, hogy a gazdaság működőképessége még biztosítva legyen. Lényegében ennek a célnak az elérésére már korábban felhasználta a forintszűkítés lehetőségét, s miután ez nem bizonyult elég hatásosnak, a forintdrágítás módszerét alkalmazza. Egyértelmű, hogy az intézkedésnek inflációs hatása lesz. A bankok ezt a kamatemelést áthárítják a vállalatokra, s erősen kétséges, hogy a gazdaság 25- 28 százalékos kamat mellett nyereségesen ki tudja-e termelni a korábbi árumennyiséget. Feltehető, hogy ennek az emelésnek nagy része a fogyasztóra hárul. Hozzá kell tennem, hogy ezzel a kormány gyakorlatilag a mai kamatrealitásokat ismerte el, a vállalatok egymás közötti hitelügyleteiben ilyen vagy ennél is nagyobb kamat már nem szokatlan.” B. Zs. Folytatódik a Tengelmann-akció Megalakult az Agrofruct Kft. Tudósítónktól: Az amerikai-kanadai székhelyű Tengelmann-konszern a Sarlos-csoporttal közösen szerzett érdekeltséget a Skála-Coop magyar áruházkonszernben (VILÁGGAZDASÁG, 1989. szeptember 19., 3. oldal és szeptember 30., 1. oldal). A világ legnagyobb áruházkonszernjeként számon tartott Tengelmannnak jelentős érdekeltségei vannak az NSZK-ban és Ausztriában. Az üzleti szerződés tehát azért volt jelentős Magyarország számára, mert nagy volumenű szállítóként is megbízásokat kaphat a Tengelmann-csoporttól. Az akció fontos részeként 1989. november 30-án vegyesvállalati szerződést írt alá a Skála World Trade Kft., Warenhandelsgesellschaft és a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat. A vegyes vállalat neve Agrofruct Kft., székhelye a Nagyvásártelep. A Skála 51 százalékkal, a Tengelmann-konszern 23 százalékkal és a Monimpex 26 százalékkal részesedik. Az új vegyes vállalat mezőgazdasági termeltetésre, szolgáltatásszervezésre, mezőgazdasági termékek felvásárlására, élelmiszerek nagy- és kiskereskedelmi hálózatának létrehozására szakosodik. Kamiont kamionért Ma lép életbe az éjszakai tranzittilalom az osztrák utakon Bécsi tudósítónktól: Ma este 22 órakor lép életbe a hangos, környezetszennyező óriáskamionok számára az éjszakai áthaladási tilalom Ausztria legjelentősebb tranzitútjain. A hangulat pattanásig feszült. A politikusok még mindig tárgyalnak, hátha találnak békés megoldást a környezet és a tranzitutak mellett lakók védelmére. A korlátozással sújtott - elsősorban bajor és olasz - fuvarozók átkozódnak, bosszúról, közlekedési blokádról beszélnek. A megtorlásnak, kellemetlenségeknek kitett, fájdalomdíjban sem részesített osztrák kamionosok pedig félnek. Sokan még az utolsó percekben is reménykednek, hogy valamiféle kompromisszum jön létre az osztrák és a januártól retorzióval fenyegetőző nyugatnémet hatóságok között, illetve, hogy Olaszország nem csatlakozik a németekhez Ausztria megszorongatásában. Csütörtökön Bécsben találkozott az osztrák közlekedési miniszter a nyugatnémet illetékes államtitkárral, Brüsszelben pedig az EK közlekedési felelősének, Karel van Miertnek az irányításával a közösség és az EFTA parlamenti képviselői tárgyalnak. A közös piaci diplomata fogadta a nemzetközi közúti fuvarozási unió (IRU) küldöttségét, amely az alpesi tranzit liberalizálását szabná Ausztria közös piaci felvételének feltételéül. Az osztrák kamionosok rendkívül idegesek, bajor részről határenti blokádtól, de legalábbis elviselhetetlen közlekedési dugótól tartanak. S ha még nem lenne elég a baj, az éjszakai tilalom hatálybalépésével egy időben, de attól állítólag függetlenül, sztrájkba lépnek a dél-tiroli határon az olasz vámosok. A gazdasági Góliátokkal elszántan szembeszálló osztrák Rudolf Streicher közlekedési miniszter, cáfolva kollégájának, a néppárti gazdasági miniszternek szerdán elhangzott ígéretét, közölte, hogy az éjszakai korlátozásban érintett osztrák fuvarozók nem számíthatnak fájdalomdíjra, arra viszont állítólag igen, hogy kedvezményesen cserélhetik le szalonképtelenné, pontosabban tranzitképtelenné vált kamionjaikat. Az alsó-ausztriai kereskedelmi kamara felelőtlenséggel vádolta meg a kötélidegzetű közlekedési minisztert, miután a salzburgi közvélemény-kutató intézet közzétette jól időzített felmérését, amely szerint az osztrák állampolgároknak csupán 28 százaléka ért egyet maradéktalanul az éjszakai csendrendelettel. A megkérdezetteknek egyébként mindössze 16 százaléka hiszi, hogy az osztrák vasutak, az ÖBB van olyan felkészült, hogy a tranzitszállítmányok felét a sínekre terelje. A Steyr-Daimler Puch cég, amely immár 80 százalék erejéig a nyugatnémet MAN tulajdona, csütörtökön azt közölte, hogy eddig 450 csendes kamiont készített el, 250 újat, 200-at átalakításokkal. További 220 megrendelésen dolgoznak, naponta 10-12 teherautót tudnak átadni. Mindazonáltal pedig meglepően szerény a speditőrök érdeklődése termékeik iránt. Földvári Zsuzsa 1989. december 1., péntek Iráni vállalatok eladásra Az iráni kormány hamarosan eladásra fogja kínálni egyes állami vállalatok részvényeit a teheráni tőzsdén - jelentette be Mohammed Hosszein Adeli, a központi bank kormányzója. Hozzátette: a kormány már készíti a kiárusításra szánt, pénzügyileg egyébként egészséges vállalatok listáját. Ma az állami vállalatok Irán ipari termelésének mintegy 80 százalékát adják. Az iráni magánszektor már régóta szorgalmazza az állami ipar részleges privatizálását - kérésük egybeesik a nyáron megválasztott elnök, Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani gazdaságserkentő programjának fő célkitűzéseivel. A bank kormányzója a tőzsdén vásárolni kívánó kisbefektetők bizalmának erősítése végett elmondta, hogy kártalanítani fogják azokat a kisrészvényeseket, akiket az 1979- es iszlám forradalom államosítási hulláma során kár ért. (Reuter)