Világgazdaság, 2011. június (43. évfolyam, 105/10620-125/10640. szám)
2011-06-01 / 105. (10620.) szám
2I VILÁGGAZDASÁG RÖVIDEN A cégek negyede nehezen talál dolgozót A hazai cégek közel negyede kifejezetten problémásnak tartja üres kulcspozícióinak betöltését. Ez az átlagos globális arány kétharmadának felel meg - hangzott el a Manpower Magyarország Kft. éves piaci felméréséről szóló tájékoztatón. A 39 állam mintegy negyvenezer munkaadójának bevonásával Magyarországon második alkalommal végzett felmérés eredményei azt mutatják, hogy a hazai cégek 23 százaléka szerint kifejezetten nehézséget okoz bizonyos, számukra fontos állások betöltése. A világátlag ezen a téren 34 százalék. A megkérdezetteknek Romániában 53, Bulgáriában 42, Szlovéniában 29, Ausztriában 27, Csehországban 22, míg Lengyelországban alig 4 százaléka jelezte a felmérés során azt, hogy nehézségei vannak egyes munkahelyek betöltésével. MTI-Eco Negyedjére írták ki a villamostendert Immár negyedszer írták ki a tendert a miskolci villamosok beszerzésére. A cégek július 8-ig nyújthatják be ajánlatukat, és ha az újabb pályázat sikerrel zárul, az új villamosok gyártásáról és szállításáról szóló szerződéseket a város a nyár végén kötheti meg a gyártókkal. A kiírás az előző tenderekhez képest több ponton változott, többek között ezúttal nem szerepel benne kötelező ajánlati biztosíték. A bírálati szempontok közül meghatározó lesz az ár, az ellenszolgáltatás, illetve az energiafogyasztás. VGY IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wapportálján http://wap.t-zones.hu Visszafogottabb lett az ipari drágulás TERMELŐI ÁRAK. Enyhült az ipar felől érkező inflációs nyomás áprilisban. A termelői árak 4,9 százalékkal emelkedtek éves alapon, ilyen alacsony majdnem egy éve nem volt a drágulási ütem. Márciusban még 6,6 százalékos emelkedést mért a KSH. Az elmúlt évben a nyersanyagok drágulása és a növekvő külpiaci kereslet határozta meg a gyártók árképzését. Ezekben a tényezőkben alig történt változás, így az áremelkedés valószínűleg a bázishatás miatt lett alacsonyabb, azaz már a viszonyítási időszakban is kiugró volt a drágulás. Még mindig a belföldi eladásoknál nagyobb a drágulás, 6,4 százalékkal emeltek az előző évhez képest a hazai árakon. Az export 3,8 százalékkal magasabb árszinten került forgalomba, ebben a viszonylag erős forintárfolyamnak is van szerepe. Továbbra is a világpiaci trendek mozgatják az ipari árakat, a nyersanyagok és az energiahordozók terén pedig május elején volt egy nagyobb esés a tőzsdei jegyzésekben. Ez a későbbiekben még jelentkezhet az árakban is, de csak akkor, ha tartósnak bizonyul a tendencia. ■ B. D. BELFÖLD Háborúban az adóssággal A kormányfő szerint heti ötnapi munkából nem lehet megélni, így nem tilthatják a vasárnapi nyitva tartást A kormány egyéves működését értékelte tegnap Orbán Viktor miniszterelnök. ígérete szerint addig nem nyugszik, amíg valaki kevesebbet keres most, mint az adórendszer átalakítása előtt. Vég Márton Megvalósult a gazdaságirányítás politikai fordulata - szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök a kormány egyéves munkáját értékelve tegnap. „Látható, hogy a gazdaság növekedésnek indult, jelentősen csökken az államadósság szintje, növekszik a foglalkoztatottság” - fogalmazott. A miniszterelnök úgy látja, az év második felében nő majd a fogyasztás és a beruházások száma is. „Mindezek hatására rendbe tesszük a költségvetést” - tette hozzá Orbán Viktor. Az Új Széchenyi-terv és az adómódosítások révén jelentős forrásokat juttatnak a cégeknek. Egyértelművé tette: mindenkinek meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy nem fizethetnek munkaképes embereknek segélyeket és nyugdíjakat, amikor temérdek elvégzendő dolog van. „Mindenkinek kínálunk munkát, de nem fogadhatjuk el a kiskapukat” - magyarázta Orbán Viktor. Ugyanakkor megígérte: addig nem nyugszik, amíg valaki kevesebbet keres most, mint az adórendszer átalakítása előtt. A miniszterelnök szerint háborúban állunk az államadóssággal és a munkanélküliséggel, ezek nem kihívások, hanem ellenségek. „Ha nem győzzük le őket, akkor ők győznek le minket. Csak akkor nyerhetünk, ha mindazt átszervezzük, amely hónapról hónapra újratermelné az adósságunkat” - hangsúlyozta. A kormányfő óriási eredménynek tartja, hogy eddig hazánknak sikerült a saját útját járni, nem bizonytalanodott el akkor sem, amikor külföldről bírálták a bankadót, az IMF-ről való leválást. „Ezekért most sokan irigyelnek minket” - vélekedett. Orbán Viktor szerint a kettős állampolgárság ügye, a radikális adócsökkentés, a politikai osztály megfelezése és a lakáshitelesek megsegítése mind olyan program volt, amelyek megvalósításában sokan kételkedtek, ám mégis sikerült. „Akkor fogom támogatni a vasárnapi nyitva tartás eltörlését, amikor meg lehet majd élni Magyarországon ötnapi munkából. De addig nem” - üzent a KDNP- nek a kormányfő. Ez utóbbi kijelentés különösen kedves lehetett Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke számára, aki Orbán Viktor előtt felszólalva éppen a vasárnapi boltzár ellen érvelt. Az üzletember jó lépésnek nevezte az euró bevezetésének elhalasztását és a közös európai adómérték elutasítását. Ugyanakkor elfogadhatatlannak nevezte például a bérkommandó tevékenységét, és úgy vélte, a kormánynak többet kellene egyeztetni a szociális partnerekkel. „Hiányolom, hogy a kormány nem alapított állami vállalatokat például a mezőgazdaság területén” - fűzte hozzá a VOSZ ügyvezető elnöke. Emlékeztetett: a kormány olyan helyzetben vette át az országot, ahol hitelből vacsorázott mindenki. Ezért szerinte az Európai Unió nem volt toleráns, amikor nem engedte meg, hogy a gazdaság lendületet kapjon egy többlet költségvetési hiánnyal. KAPASZKODÓ. A felemelkedés érdekében mindenki munkájára szükség van - üzente a kormányfő Behúzta az állam a féket A lakáskereslet mellett a közszféra okozza a szűkülést LASSULÁS. Miközben a magánszektor, ezen belül is a feldolgozóipar nagy lendülettel bővíti kapacitásait, az államnál még a válság során látottnál is rosszabb a kép. Ennek eredményeként a beruházások nemzetgazdasági szinten 1,1 százalékkal múlták alul az első negyedévben az egy évvel korábbi szintet - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss számaiból. Ez ugyan lényeges javulás 2010 végéhez képest, amikor 7,8 százalékkal esett a mutató, de még így is némileg csalódást keltő. Az építési beruházások 8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, a gép- és berendezésberuházások viszont - főként a feldolgozóiparnak köszönhetően - 4,2 százalékkal nőttek - derül ki a tájékoztatóból. Az ingatlanpiaci keresletet szinte kizárólag a cégek jelentik, magánvásárlók a korábbi évekhez képest alig vannak. Ez már tudható volt a drámaian alacsony lakásátadási adatokból. A kiadott építési engedélyek számából pedig további mélyrepülésre lehet számítani. Ezt tükrözi vissza az ingatlanágazat első negyedévi beruházási teljesítményének 20,1 százalékos esése is. Az ágazati bontásból azonban az is kiderül, hogy az állami beruházások sem segítették a gazdaságot. A szállításhoz kapcsolódó invesztíciók 32 százaléknál is nagyobb mértékben szűkültek. Ezt a statisztikai hivatal az előző évi növekedés után az autópálya-, a vasút, a városi személyszállítás, illetve a csővezetékes szállítás beruházásainak jelentős csökkenésével magyarázza. Csaknem ugyanilyen mértékű volt az esés a közigazgatásban is, ez jóval meghaladja az állami kiadások átlagos viszszafogásának mértékét. Mindez azért is meglepő, mert eközben minden negyedévben növekszik az Európai Uniótól érkező források nagysága. Utóbbiak szinte csak az oktatás és az egészségügy területén jártak látható eredménnyel, előbbiben több mint 50 százalékos volt a beruházások emelkedése. Az egészségügyben viszont az alacsony bázis is kellett a mostani látványos eredményhez. ■ Hiába bővíti lendületesen kapacitásait a magánszektor, a nemzetgazdasági mutatót visszahúzza az állami „kivonulás”. A távközlési szektor is jelentősen szűkítette beruházásait, annak ellenére, hogy Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nemrégiben arról beszélt, hogy az ágazatot sújtó különadónak nem volt ilyen hatása. A szintén különadóval terhelt energiaiparban viszont közel 40 százalékos bővítés volt, ez a miniszter szavait erősíti. A legfőbb húzóerőt a 38,4 százalékkal emelkedő feldolgozóipari beruházások jelentik. Ezen belül a nagy autóipari bővítések mellett a gumi- és műanyagiparban, az elektronikai szegmensben, illetve az ital-, valamint dohánygyártás területén is több beruházás valósult meg. ■ B. D. A beruházások alakulása (éves változás, százalék) 2003.1. név-2011.1. név VOGRAFIKA Forrás: KSH A KORMÁNY EDDIGI TELJESÍTMÉNYE Az eredeti célkitűzések mintegy felét teljesítette a kormány az utóbbi egy évben - derül ki a Nézőpont Intézet tegnap közzétett elemzéséből. E szerint az öt terület közül a rend erősítésével kapcsolatos vállalások 61 százalékos arányban teljesültek, a gazdaságban (36 százalék) és egészségügyben (39) azonban bőven akad még tennivaló. Kormányértékelés Forrás: Nézőpont Intézet, VG-gyűjtés (0 - nincs előrelépés; 1 - részleges előrelépés, a szabályozás megszületett; 2 - nagyrészt vagy teljesen megvalósult) 1. Gazdasági munkahely-teremtés 1 • 500 milliárd forintos bürokráciacsökkentő csomag 1 • források a vállalkozásoknak 1 • a kisadók megszüntetése 2 • az adóbevallások egyszerűsítése 0 • az engedélyek egyszerűsítése 1 • a vállalati körbetartozás csökkentése, megszüntetése 0 • az állami kifizetések azonnali teljesítése 0 • 50 százalékos előleg az EU-s pályázatoknál 0 • állami fellépés a monopóliumokkal szemben 2 • az építőipar „beindítása” 0 • a zöldközbeszerzés támogatása 0 • duális szakképzési rendszer 1 • zöldbank és energiahatékonysági program 0 • a közfoglalkoztatás átalakítása 2 2. Rend • a korábbi visszaélések feltárása 2 • „három csapás” törvény 2 • szélesebb jogszabályi mozgástér a rendőrség számára 2 • a rendőrség létszámának növelése 1 • a személyi és anyagi feltételek javítása a rendőrségnél 0 • létszámbővítés a bíróságoknál 0 3. Egészségügy • a várólisták hosszának csökkentése 1 • a családorvosi praxisok finanszírozásának javítása 1 • a kórházi adósságállomány rendezése 1 • a mentőszolgálat fejlesztése 1 • kiszámíthatóbb, a GDP arányában magasabb finanszírozás 0 • többéves megállapodások az OEP és a gyógyszergyártók között 0 • a generikus program támogatása 0 • a patikaalapítás korlátozása 2 • a kamarák megerősítése 2 • életpályamodell 0 • a rezidensrendelet megalkotása 2 4. Szociális biztonság • a rugalmas foglalkoztatás szabályainak megalkotása 1 • a nyugdíjak reálértékének megőrzése 2 • az adminisztratív terhek mérséklése 1 • az adományok adómentességének visszaállítása 2 2011. június 1., szerda Bajnai: Súlyos károkat okozott a riogatás MEGHALLGATÁS: Reálisan tervezett az előző kormány akkor, amikor 3,8 százalékos deficitet jelzett előre 2010-re - szögezte le Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának a 2002-10 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottsága előtt. Hozzátette: tavaly nyár elején a kockázatok a GDP 0,6 százalékára, 130-140 milliárd forintra rúghattak, a hiánycél tartása érdekében azonban kormánya több mint 200 milliárd forintos tartalékot iktatott be a tavalyi büdzsébe, sőt, a kockázatok kivédésére egy javaslatcsomagot is az új kabinet rendelkezésére bocsátottak. Az albizottság ülésén Bajnai Gordon kijelentette: a hiány kordában tartása folyamatos intézkedéseket kíván bármely kormány részéről, ugyanakkor a tavalyi hiány alakulását az új kormány által a nyár második felétől hozott lépések is jelentősen befolyásolták. Az exkormányfő szerint tavaly óta meglehetősen ellentmondásos kommunikáció folyik a 2010-es hiányszám mértékéről, a 7 százalékos deficittel való „riogatás” pedig komoly károkat okozott. Emlékezetes: ugyanezen bizottság előtt ■ Bajnai Gordon szerint a kockázat csupán 130-140 milliárd forint volt hétfőn Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszélt arról, hogy az új kormányra háruló beavatkozás nélkül a tavalyi hiány elérte volna a GDP 7 százalékát. A 2001 és 2008 között működő kormányok hibája miatt érintette Magyarországot ilyen súlyosan a 2008 őszén kibontakozott válság - vélte tegnap Bajnai Gordon. Hozzátette: az általa vezetett kormánynak 2009 tavaszán azonnal helyre kellett állítania a büdzsé egyensúlyát, és a külföldi befektetők bizalmának visszaszerzése érdekében hosszú távú lépéseket kellett tennie, elsősorban az állami kiadások terén. Az államadósság éveken keresztüli halmozódása szerinte arra utal, hogy tartósan megbomlott a kiadások és a bevételek egyensúlya. Érdemes lenne levonni ebből a kellő tanulságot - szögezte le. ■ K. R..