Világgazdaság, 2019. február (51. évfolyam, 23-42. szám)
2019-02-01 / 23. szám
magyar gazdaság ■Tizenötmilliárd forinttal több pénz otthon ápolásra Az ápolási díj 15 százalékos emelésével és a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) januári bevezetésével - amelynek összege bruttó 100 ezer forint - minden jogosult család több támogatást kap - mondta Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Idén 15 milliárd forinttal több pénzt fordítanak azokra, akik otthon ápolják fogyatékos hozzátartozóikat. A tavalyi három helyett idén négy csoportba sorolták az ápolási díjakat. A támogatásra 50 ezer család jogosult.IVG * . ELEMZÉS Számos javaslatot fogalmaztak meg a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságának érdekében Dicsérte a magyar gazdaságot az OECD RÁSKI PÉTER A társadalom elöregedése okozta problémákat a mozgó nyugdíjkorhatár bevezetésével és adóreformokkal kezelné a nemzetközi szervezet. A gazdasági válságból való kilábalás már öt éve tart, a gazdaság elég erősen teljesít - mondta Álvaro Santos Pereira, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) igazgatója a szervezet Magyarországról szóló elemzését bemutató eseményen. A foglalkoztatottság és a munkanélküliség is kimagaslóan jó, a bérek gyorsan emelkednek, ami hajtja a fogyasztást és az építőipart, s az életszínvonal emelkedéséhez is hozzájárul. Még mindig felzárkózó szakaszban vannak a magyar bérek, azonban a túl gyors növekedés gondokat okozhat. Az OECD számos megállapításra megoldási javaslatot is bemutatott a tanulmányában. Az elöregedő társadalommal kapcsolatban megjegyezték: az adóéket csökkenteni kellene, és még nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a fogyasztási típusú adóknak, ugyanakkor érdemes lenne kivezetni az áfakedvezményeket - különösen a turizmusban -, és egykulcsossá kellene tenni az adónemet. A nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kellene kötni, és emelni kellene a minimálnyugdíjat. Az egészségügyben számos változtatást írnának elő a szervezet szakértői: ezek célja a racionalizálás és a költségek csökkentése, ezenkívül a szociális ellátórendszer fejlesztését is javasolják. A munkaerőhiányt a közfoglalkoztatás leépítésével, képzési programokkal, a munkanélküli-ellátás tartamának meghosszabbításával, mobilitásösztönző támogatással és a nők foglalkoztatottságának emelésével kezelnék. Oktatási programokkal és a leszakadó térségek felzárkóztatásával lehetne elérni, hogy a növekedést ne csak az ország nyugati fele és Közép- Magyarország adja, és a gazdaság zöldülésére is számos megoldást javasolnak. A magyar vállalatok termelékenysége alacsony, a munkaerőhiány viszont rákényszeríti őket az automatizációra - mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára. A modernizáció nem okoz gondot a nagyvállalatoknak, de a kkv-kat állami programokkal kell segíteni. Az államtitkár úgy véli, van még tartalék a munkaerőpiacon, ennek kiaknázása érdekében év eleje óta a nyugdíjasok járulékmentesen dolgozhatnak, a kismamák elhelyezkedését pedig a bölcsődefejlesztési program segíti. Gion Gábor szerint a bérfelzárkózást folytatni kell, nem szabad lassítani, nem véletlen, hogy a legversenyképesebb országokban jellemzően magasak a fizetések. Az adóék csökkentése már zajlik, a szociális hozzájárulási adó feleződik hat év alatt, azonban van hova fejlődni, még mindig Magyarországon az egyik legmagasabb az élőmunka terhe - reagált az OECD javaslataira a Viággazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A fogyasztási adók már most is túlsúlyosak, de nem zárható ki további eltolódás, például zöldadókkal, mint amilyen a zacskókat terhelő termékdíj. Az elemző nem lát esélyt az egységes adókulcsra, bár hosszabb távon az áfakedvezményeket célszerű lehet visszafogottabban alkalmazni, az uniós országok közötti egységes kulcs bevezetésének kicsi a valószínűsége. A nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötéséről a szakértő azt mondta, hogy célszerű lehet inkább az egészségesen töltött évek átlagát figyelembe venni, mivel ez mutatja meg, hogy meddig képesek munkavégzésre egy adott ország lakosai. Maga a mozgó nyugdíjkorhatár elméletileg nem rossz elképzelés, arról viszont nincs tapasztalat, hogyan működhet a valóságban. A GDP-NÖVEKEDÉS ALAKULÁSAI százalék Forrás: OECD, KSH, VG-grafika * OECD előőrejelzésa ■ ITM: 2012 óta felére csökkent a lakosság közműtartozásának összege A rezsicsökkentésnek köszönhetően 45 százalékra csökkent a magyar lakossági fogyasztók közműtartozásának összege, a kikapcsolt lakossági fogyasztók száma pedig 57 százalékkal mérséklődött - ismertette Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért felelős államtitkára. Emlékeztetett: a 2018 decemberében kiadott miniszteri rendelet szerint az idén januártól sem változnak a lakossági energiaárak az egyetemes szolgáltatás keretében - 2012 óta a kormány az intézkedéseivel 1445,4 milliárd forintot hagyott a magyar családoknál, ennyit takarítottak meg rezsiköltségeikből. Kaderják Péter kiemelte, hogy a kidolgozás alatt lévő új nemzeti energiastratégia a tiszta, okos és megfizethető energiaszolgáltatást célozza. ING TERMELÉS A bérek, a forint és olaj a „felelős" Kilőttek az ipari árak Az ipari termelői árak tavaly 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2017-ben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves összefoglaló jelentéséből. A számottevő drágulást a munkabérek növekedése, a forintárfolyam gyengülése és az olajárak évközi ugrása okozta. A belföldi árak átlagosan 6 százalékkal emelkedtek 2018-ban, ezen belül a feldolgozóiparban 5,9 százalékos, az energiaiparban pedig 6,6 százalékos drágulást mértek. A kiviteli árak 5,2 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóiparban mindössze 4,7 százalékos bővülést regisztráltak, az energiaszektorban viszont 17 százalékos volt a drágulás. A rendeltetés szerinti ágazati bontásban az energiaszektorban 7,8 százalék, a beruházási javakat termelő értékesítésben 4,2, a fogyasztási cikkek gyártásában 1,7 százalék volt az áremelkedés - írják a KSH szakértői. Ez utóbbi ugrásért a villamos energia piacán történt jelentős drágulás a felelős. Tavaly decemberben az ipari termelői árak 4,7 százalékkal haladták meg a 2017-es azonos időszakit, a belföldi értékesítés 6,2 százalékkal, az export 3,9 százalékkal drágult. Az ipari árak 2017-ben kezdtek trendszerű emelkedésbe, azóta csaknem tizedével magasabb áron juthatnak a vállalatok alapanyagokhoz. A magyar ipar motorját adó járműgyártásban hasonló trendet figyelhettünk meg, azzal a különbséggel, hogy a drágulás java 2018-ra esett, mintegy 5,9 százalékkal emelkedtek a szektor árai. AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK ALAKULÁSA* 2014. január ► 2018. december (százalék) 20*14 20*15 2016 20*17 20*18 Forrás: KSH, VG-grafika * Magyarországon, 2015 * 100 A tavalyi duplájára, 1 milliárd forintra emelkedett a Tanyafejlesztési program keretösszege üzleti napilap | www.vg.hu ■ Újabb 7700 napelem a tetőkön Az elmúlt év első három negyedévében a hálózatra csatlakoztatott napelemek száma közel 7700-zal, teljesítménye pedig 59,5 megawattal nőtt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint, amelyek eredetileg a háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) vonatkoznak, csakhogy ezek most mind napelemes rendszerek voltak. Átlagos beépített teljesítményük 7,3 kilowattot tett ki. Ezen belül a harmadik negyedévben a magánszemélyek 2400 napelemes HMKE-t telepítettek 14 megawatt kapacitással, az üzleti vállalkozások és a közintézmények 454-et, 8,1 megawatt kapacitással. Egy HMKE csatlakozási teljesítménye legfeljebb 50 kilovoltamper, névleges teljesítőképessége nem nagyobb a felhasználó csatlakozási teljesítményénél. IVG LÁMFALUSSY-KONFERENCIA A felzárkózási folyamat fenntarthatóságát vizsgálják Ismét Budapesten lesz a monetáris csúcs Hétfőn hatodik alkalommal rendezi meg a Magyar Nemzeti Bank a Lámfalussy Lectures szakmai konferenciát, amellyel Lámfalussy Sándor, a magyar származású kiemelkedő közgazdász, az „euró atyja" életműve és munkássága előtt tisztelegnek. Az elmúlt években a rendezvény egyértelműen a globális monetáris és gazdaságpolitikával foglalkozó elemzők és kutatók, valamint a gyakorlati megvalósításért felelős döntéshozók közötti szakmai párbeszéd fóruma lett. Az első években az előadók és a vendégek a 2008-as válságot kiváltó okokat és azok következményeit, a válságkezelés útjait vitatták meg, majd a 2016-os konferencia az előző évben elhunyt közgazdász életművének felidézésére vállalkozott. Az elmúlt két évben a globális gazdasági átrendeződés volt a központban, a rendezvényen azt vizsgálták, hogy a növekedés újraindításában mekkora szerepet játszhatnak az európaiázsiai kapcsolatok, ezen belül is az Európai Unió és Kína kapcsolatának a szorosabbra fűzése, az Egy övezet, egy új kezdeményezés. Az idei konferencia központi témája a következő évtizedben várható európai és ázsiai felzárkózás lesz. Azt vizsgálják majd, hogy folytatódhat-e a szóban forgó országok reálgazdasági konvergenciája a következő évtizedben, és hogy milyen gazdaságpolitikával lehet elérni a konvergencia hosszabb távú fenntartását. A konferencia immár hagyományosan Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének vitaindítójával kezdődik, majd Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank idén leköszönő elnöke és Yves Mersch, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja, a Banque centrale du Luxembourg korábbi elnöke tart előadást. Hatodik alkalommal rendezik meg a tanácskozást LÁMFALUSSY LECTURES “ CONFERENCE