Világgazdaság, 2019. február (51. évfolyam, 23-42. szám)

2019-02-01 / 23. szám

magyar gazdaság ■Tizenötmilliárd forinttal több pénz otthon ápolásra Az ápolási díj 15 százalékos emelésé­vel és a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) januári bevezetésével - amelynek összege bruttó 100 ezer forint - minden jogosult család több támogatást kap - mondta Fülöp At­tila, az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának államtitkára. Idén 15 mil­liárd forinttal több pénzt fordítanak azokra, akik otthon ápolják fogyaté­kos hozzátartozóikat. A tavalyi há­rom helyett idén négy csoportba so­rolták az ápolási díjakat. A támoga­tásra 50 ezer család jogosult.I­VG * . ELEMZÉS Számos javaslatot fogalmaztak meg a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságának érdekében Dicsérte a magyar gazdaságot az OECD RÁSKI PÉTER A társadalom elöre­gedése okozta problémákat a mozgó nyugdíjkorhatár beve­zetésével és adóreformokkal ke­zelné a nemzetközi szervezet. A gazdasági válságból való kilábalás már öt éve tart, a gazdaság elég erősen tel­jesít - mondta Álvaro Santos Pereira, a Gazdasági Együttműködési és Fejleszté­si Szervezet (OECD) igazgatója a szervezet Magyarországról szóló elemzését bemutató eseményen. A foglalkoztatottság és a mun­kanélküliség is kimagaslóan jó, a bérek gyor­san emelkednek, ami hajtja a fogyasztást és az építőipart, s az életszínvonal emelkedésé­hez is hozzájárul. Még mindig felzárkózó sza­kaszban vannak a magyar bérek, azonban a túl gyors növekedés gondokat okozhat. Az OECD számos megállapításra megoldási javaslatot is bemutatott a tanulmányában. Az elöregedő társadalommal kapcsolatban meg­jegyezték: az adóéket csökkenteni kellene, és még nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a fo­gyasztási típusú adóknak, ugyanakkor érde­mes lenne kivezetni az áfakedvezményeket - különösen a turizmusban -, és egykulcsossá kellene tenni az adónemet. A nyugdíjkorha­tárt a várható élettartamhoz kellene kötni, és emelni kellene a minimálnyugdíjat. Az egész­ségügyben számos változtatást írnának elő a szervezet szakértői: ezek célja a racionalizálás és a költségek csökkentése, ezenkívül a szo­ciális ellátórendszer fejlesztését is javasolják. A munkaerőhiányt a közfoglalkoztatás leépí­tésével, képzési programokkal, a munkanél­küli-ellátás tartamának meghosszabbításával, mobilitásösztönző támogatással és a nők fog­lalkoztatottságának emelésével kezelnék. Ok­tatási programokkal és a leszakadó térségek felzárkóztatásával lehetne elérni, hogy a növe­kedést ne csak az ország nyugati fele és Közép- Magyarország adja, és a gazdaság zöldülésére is számos megoldást javasolnak. A magyar vállalatok termelékenysége ala­csony, a munkaerőhiány viszont rákénysze­ríti őket az automatizációra - mondta Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára. A modernizáció nem okoz gondot a nagyvál­lalatoknak, de a kkv-kat állami programok­kal kell segíteni. Az államtitkár úgy véli, van még tartalék a munkaerőpiacon, ennek kiak­názása érdekében év eleje óta a nyugdíjasok járulékmentesen dolgozhatnak, a kismamák elhelyezkedését pedig a bölcsődefejlesztési program segíti. Gion Gábor szerint a bérfel­zárkózást folytatni kell, nem szabad lassíta­ni, nem véletlen, hogy a legversenyképesebb országokban jellemzően magasak a fizetések. Az adóék csökkentése már zajlik, a szociális hozzájárulási adó feleződik hat év alatt, azon­ban van hova fejlődni, még mindig Magyar­­országon az egyik legmagasabb az élőmunka terhe - reagált az OECD javaslataira a Viág­­gazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank ve­zető elemzője. A fogyasztási adók már most is túlsúlyosak, de nem zárható ki további el­tolódás, például zöldadókkal, mint amilyen a zacskókat terhelő termékdíj. Az elemző nem lát esélyt az egységes adókulcsra, bár hos­­szabb távon az áfakedvezményeket célszerű lehet visszafogottabban alkalmazni, az uniós országok közötti egységes kulcs bevezetésé­nek kicsi a valószínűsége. A nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötéséről a szakértő azt mondta, hogy célszerű lehet inkább az egészségesen töltött évek átlagát figyelembe venni, mivel ez mutatja meg, hogy meddig ké­pesek munkavégzésre egy adott ország lako­sai. Maga a mozgó nyugdíjkorhatár elméleti­leg nem rossz elképzelés, arról viszont nincs tapasztalat, hogyan működhet a valóságban. A GDP-NÖVEKEDÉS ALAKULÁSAI százalék Forrás: OECD, KSH, VG-grafika *­­ OECD előőrejelzésa ■ ITM: 2012 óta felére csökkent a lakosság közműtartozásának összege A rezsicsökkentésnek köszönhetően 45 százalékra csök­kent a magyar lakossági fogyasztók közműtartozásának összege, a kikapcsolt lakossági fogyasztók száma pe­dig 57 százalékkal mérséklődött - ismertette Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért felelős államtitkára. Emlékeztetett: a 2018 decemberében kiadott miniszteri rendelet szerint az idén januártól sem változnak a lakossági energiaárak az egyetemes szolgáltatás keretében - 2012 óta a kor­mány az intézkedéseivel 1445,4 milliárd forintot hagyott a magyar családoknál, ennyit takarítottak meg rezsi­­költségeikből. Kaderják Péter kiemelte, hogy a kidolgo­zás alatt lévő új nemzeti energiastratégia a tiszta, okos és megfizethető energiaszolgáltatást célozza. I­NG TERMELÉS A bérek, a forint és olaj a „felelős" Kilőttek az ipari árak Az ipari termelői árak tavaly 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 2017-ben - derült ki a Közpon­ti Statisztikai Hivatal (KSH) éves összefoglaló jelentéséből. A szá­mottevő drágulást a munkabérek növekedése, a forintárfolyam gyen­gülése és az olajárak évközi ugrása okozta. A belföldi árak átlagosan 6 százalékkal emelkedtek 2018-ban, ezen belül a feldolgozóiparban 5,9 százalékos, az energiaiparban pe­dig 6,6 százalékos drágulást mér­tek. A kiviteli árak 5,2 százalékkal nőttek, ezen belül a feldolgozóipar­ban mindössze 4,7 százalékos bővü­lést regisztráltak, az energiaszek­torban viszont 17 százalékos volt a drágulás. A rendeltetés szerinti ágazati bontásban az energiaszektorban 7,8 százalék, a beruházási javakat termelő értékesítésben 4,2, a fo­gyasztási cikkek gyártásában 1,7 százalék volt az áremelkedés - írják a KSH szakértői. Ez utóbbi ugrá­sért a villamos energia piacán tör­tént jelentős drágulás a felelős. Ta­valy decemberben az ipari termelői árak 4,7 százalékkal haladták meg a 2017-es azonos időszakit, a bel­földi értékesítés 6,2 százalékkal, az export 3,9 százalékkal drágult. Az ipari árak 2017-ben kezdtek trend­szerű emelkedésbe, azóta csaknem tizedével magasabb áron juthatnak a vállalatok alapanyagokhoz. A ma­gyar ipar motorját adó járműgyár­tásban hasonló trendet figyelhet­tünk meg, azzal a különbséggel, hogy a drágulás java 2018-ra esett, mintegy 5,9 százalékkal emelked­tek a szektor árai. AZ IPARI TERMELŐI ÁRAK ALAKULÁSA*­­ 2014. január ► 2018. december (százalék) 20*14 20*15 2016 20*17 20*18 Forrás: KSH, VG-grafika * Magyarországon, 2015 * 100 A tavalyi duplájára, 1 milliárd forintra emelkedett a Tanyafejlesztési program keretösszege üzleti napilap | www.vg.hu ■ Újabb 7700 napelem a tetőkön Az elmúlt év első három negyedévében a hálózatra csatlakoztatott napelemek száma közel 7700-zal, tel­jesítménye pedig 59,5 megawattal nőtt a Magyar Ener­getikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai sze­rint, amelyek eredetileg a háztartási méretű kiserőmű­­vekre (HMKE) vonatkoznak, csakhogy ezek most mind napelemes rendszerek voltak. Átlagos beépített telje­sítményük 7,3 kilowattot tett ki. Ezen belül a harma­dik negyedévben a magánszemélyek 2400 napelemes HMKE-t telepítettek 14 megawatt kapacitással, az üzle­ti vállalkozások és a közintézmények 454-et, 8,1 mega­watt kapacitással. Egy HMKE csatlakozási teljesítménye legfeljebb 50 kilovoltamper, névleges teljesítőképessé­ge nem nagyobb a felhasználó csatlakozási teljesítmé­nyénél. I­VG LÁMFALUSSY-KONFERENCIA A felzárkózási folyamat fenntarthatóságát vizsgálják Ismét Budapesten lesz a monetáris csúcs Hétfőn hatodik alkalommal rendezi meg a Magyar Nemzeti Bank a Lámfalussy Lectures szakmai kon­ferenciát, amellyel Lámfalussy Sán­dor, a magyar származású kiemel­kedő közgazdász, az „euró atyja" életműve és munkássága előtt tisz­telegnek. Az elmúlt években a ren­dezvény egyértelműen a globális monetáris és gazdaságpolitikával foglalkozó elemzők és kutatók, va­lamint a gyakorlati megvalósításért felelős döntéshozók közötti szakmai párbeszéd fóruma lett. Az első években az előadók és a vendégek a 2008-as válságot kivál­tó okokat és azok következményeit, a válságkezelés útjait vitatták meg, majd a 2016-os konferencia az előző évben elhunyt közgazdász életművé­nek felidézésére vállalkozott. Az el­múlt két évben a globális gazdasá­gi átrendeződés volt a központban, a rendezvényen azt vizsgálták, hogy a növekedés újraindításában mekko­ra szerepet játszhatnak az európai­ázsiai kapcsolatok, ezen belül is az Európai Unió és Kína kapcsolatának a szorosabbra fűzése, az Egy öve­zet, egy új kezdeményezés. Az idei konferencia központi témája a kö­vetkező évtizedben várható európai és ázsiai felzárkózás lesz. Azt vizs­gálják majd, hogy folytatódhat-e a szóban forgó országok reálgazdasá­gi konvergenciája a következő évti­zedben, és hogy milyen gazdaságpo­litikával lehet elérni a konvergencia hosszabb távú fenntartását. A kon­ferencia immár hagyományosan Ma­­tolcsy Györgynek, a Magyar Nem­zeti Bank elnökének vitaindítójával kezdődik, majd Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank idén leköszö­nő elnöke és Yves Mersch, az Euró­pai Központi Bank igazgatóságának tagja, a Banque centrale du Luxem­bourg korábbi elnöke tart előadást. Hatodik alkalommal rendezik meg a tanácskozást LÁMFALUSSY LECTURES “ CONFERENCE

Next