Világgazdaság, 2019. június (51. évfolyam, 105-123. szám)

2019-06-03 / 105. szám

magyar gazdaság ­ Akár harmincezer diák is dolgozhat A Pénzügyminisztérium 2019-ben is meghirdeti a Nyári diákmunka programot, amelynek keretében a tavalyihoz hasonlóan mintegy 30 ezer diák kaphat munkalehetősé­get - közölte Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a 3,6 mil­liárd forintból induló programban az önkormányzatok és intézményeik mellett a mezőgazdaság, valamint a turizmus és vendéglátás területén működő vállalkozások is támogatást kaphatnak a 16-25 év közötti diákok foglalkoztatására. I­VG ­ Három területen a legnagyobb a hiány A munkaerőhiány a mérnökök, a fizikai dolgozók, va­lamint az orvosok, a szakápolók és a közegészség­­ügyi szakértők körében jelentkezik leginkább - derül ki a Szent István Egyetem kutatásából. A megkérdezett szervezetek 50 százalékánál nem éri el a 10 százalékot a fluktuációs arány, a cégek 14 százalékánál azonban 20 és 40 százalék közötti érték jellemző. A legtöbb ne­hezen betölthető munkakörben alacsony a munkabér. A fizikai dolgozóknál a kivándorlás a legnagyobb prob­léma, a versenyszférában a konkurens cégek, a közszfé­rában a versenyszféra elszívó hatását említették a leg­többen. A válaszadók szerint a kormány a bértámoga­tási rendszer kiterjesztésével, az adózási és járulékrend­szer átalakításával és lakhatási támogatásokkal léphet­ne fel a munkaerőhiány ellen. I­VG A falusi építők 5 millió forintos áfa­­visszatérítést kaphatnak építésre, felújításra ­ üzleti napilap www.vg.hu ­ Nőtt a bejelentett forgalom Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma 2012 és 2016 között a kiske­reskedelemben 20-26 százalékkal, a szálláshely-szol­gáltatás és a vendéglátás ágazatot összevonva 30-40 százalékkal növekedett - közölte Izer Norbert adóügye­kért felelős államtitkár. A forgalomnövekedés mellett az államkasszának is jelentős összeget hozott az on­line kassza bevezetése. A fehéredési hatás a közepes cé­geknél is jelentős volt mind a két szektorban, a nagy cé­gek esetében viszont csak a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban találtak kapcsolatot az online pénztárgépek bevezetése és a bejelentett forgalom ala­kulása között. A rendszert mintegy 210 ezer kassza al­kotja, a gépekből átlagosan napi 10,3 millió nyugta fut be a NAV kockázatelemzőihez. I­VG ÁTALAKULÁS ! A keleti megyékben még van igény a meghirdetett programokra Hatéves mélyponton a közfoglalkoztatás PAPP ZSOLTI Az első ne­gyedév végére 102,7 ezerre csökkent a köz­foglalkoztatottak száma, utoljára 2013 tavaszán voltak ennél kevesebben a rendszerben, amikor megkezdődött a prog­ram felfuttatása. T­ovább csökkent az állami közmunkában foglalkoztatot­tak száma: márciusban átla­gosan 102 757 fő vett részt a prog­ramban. Februárhoz képest 15,1, 2018 márciusához mérten pedig 35,9 ezerrel voltak kevesebben. A friss adat hatéves mélypont, utoljára 2013 áprilisában vettek részt ilyen kevesen a közmunkában - akkor az átlagos létszám 105,3 ezer fő volt. Pontosan hat évvel ez­előtt, 2013 márciusában még csak 23,9 ezer ember vett részt a prog­ramban, ugyanis ekkor, a szociális ellátások átalakításakor kezdődött a létszám felduzzasztása - a kormány a közmunkához kötötte a folyósítást. A gyors létszámapadás nem meg­lepő: a versenyszféra elszívó hatá­sa egyre nagyobb, és a cégek ma már valós munkaerő-tartalékként tekintenek a közmunkában dolgo­zó vagy a tartósan munka nélküli tízezrekre. A tapasztalatok szerint megfelelő felkészültséggel, a mun­kába állást segítő programokkal az innen érkezőket is sikeresen tudják integrálni a termelésbe. A Belügyminisztérium szerint - az előző évekhez hasonlóan - idén márciusban is tömegesen indultak új, általában egyéves közmunka­programok, így a statisztikai érte­lemben vett új belépők száma az előző hónapokhoz képest rendkí­vül magas, 100,4 ezer volt, ám ez­zel szemben 116,1 ezren léptek ki a programokból, ezért pontosabb úgy fogalmazni, hogy abból a 116,1 ezer főből, akinek kifutott az egy­éves szerződése „csak" 100,1 ezren léptek vissza - így jött ki márciusra átlagosan 102,7 ezer fő. Összesen 130 216-an vettek részt - akár csak egy napig is - közmunkában. A két szám közötti nagy különbség oka, hogy a programindulások és -meg­szűnések is márciusban voltak, így jelentős volt a létszámcserélődés - írja a Belügyminisztérium. Továbbra is hatalmas területi különbségek vannak, a közmunka értelemszerűen az ország fejletle­nebb régióiban tömeges, miközben a fejlett megyékben marginalizáló­dott. A közmunkások csaknem fele három megyéből - Borsod-Abaúj- Zemplén (21 ezer fő), Szabolcs- Szatmár-Bereg (20,1 ezer) és né­mileg lemaradva Hajdú-Bihar (9,7 ezer) - verbuválódott. Egy év alatt az országos átlagnál (25,9 százalék) jóval nagyobb mértékben csökkent a­ közfoglalkoztatottak száma Fejér (49,5 százalék), Komárom-Eszter­gom (44,6 százalék), Győr-Moson- Sopron (41,8 százalék) és Veszprém (37,3 százalék) megyében - máshol 19,2 és 33,3 százalék között szóró­dott a csökkenés. A legkevesebb közmunkás Győr- Moson-Sopronban volt, alig ezer, de Komárom és Vas megyében is 1500 alatt maradt a közfoglalkoztatottak száma. Komáromban az elmúlt hó­napokban több új gyárban kezdő­dött meg a termelés, illetve a mun­kaerő-toborzás, miközben már ott is tartós munkaerőhiány van a maga­sabb szlovákiai bérek miatt. Győr- Moson-Sopronban és Vasban sincs kereslet a közmunkára, mivel so­kan Ausztriában dolgoznak. Már az önkormányzatoknak is gondot okoz a közmunkások hiánya, ugyanis hi­ányzik számukra az olcsó munkaerő. Míg az közmunkában elérhető nettó bér havi 54,2 ezer forint, a szakkép­zett közmunkásoké pedig nettó 70,8 ezer forint, a versenyszférában a mi­nimálbér nettó 99 ezer forint. KÖZFOGYLKOZTATOTTK SZÁMA­­ 2013. január ► 2019. március (ezer fő) 2013 2014 2015 2016 2017 2018 20­19 Forrás: Belügyminisztérium, VG-grafika 4­1­QÍA BŐVÜLÉS ! A külkereskedelem 2016 óta először támogatta a gazdasági növekedést Magára talált az export, most már húzza a GDP-t R P.­­ Míg tavaly a külkereskede­lem visszahúzta a gazdasági növe­kedést, addig az idei első negyed­évben már 1,3 százalékponttal emelte a GDP-t - derült ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) je­lentéséből. A beruházások viszont a kiugró, 23 százalékos növeke­dés ellenére csupán 0,8 százalék­­ponttal járultak hozzá a bővülés­hez. Felhasználási oldalon az első három hónapban egyértelműen a fogyasztás húzta a gazdaságot, 3,2 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Termelési oldalon nem történt jelentős átrendeződés, de az építőipar, amely mindössze 5 százalék körüli méretű a GDP- ben, 1,2 százalékponttal járult hoz­zá a növekedéshez, ami igen jelen­tős a gazdaság kétharmadát adó szolgáltatások 2,1 százalékpontos hozzájárulásához képest. A tavalyi negyedik negyedéves 0,8 százalék­­pontról 1,3 százalékpontra erősö­dött az ipar hozzájárulása. A termékek importja 10, export­ja 8,2 százalékkal bővült az első ne­gyedévben, ennek köszönhető, hogy 2016 óta először a külkereskedelem mintegy 1,3 százalékponttal támo­gatta a gazdasági növekedést - kom­mentálta a KSH adatait Virovácz Pé­ter, az ING Bank vezető elemzője. A szolgáltatások külkereskedelme is jól alakult, 1,9 milliárd euró volt a több­lete az első negyedévben, a kivitel 4,5, a behozatal 3,2 százalékkal bő­vült, így az aktívum 100 millió euró­­val haladta meg az egy évvel koráb­bit. A készletváltozás viszont mínusz 3,4 százalékponttal fékezte a bővü­lést, amit a szakértő annak tulajdo­nít, hogy a tavaly ősszel az autóipar­ban az új környezetvédelmi normák bevezetése miatt felhalmozódott készleteket az idei első negyedév­ben értékesítették. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt hang­súlyozta, hogy a továbbiakban a kül­kereskedelem nem támogathatja ek­kora mértékben a növekedést, és az építőipar sem bővül majd a mostani ütemben. A potenciális növekedés duplájára rúgó, 5 százalékos bővü­lés nem fenntartható, idén 4,3, jövő­re pedig 3 százalékkal emelkedhet a gazdaság teljesítménye a szakem­ber szerint. Nyeste Orsolya, az Ers­te Bank makrogazdasági elemzője a idén 4,5 százalékos növekedést vár, jövőre 3,2 százalékra mérséklődhet szerinte a dinamika. Idén reális a 4 százalékot meg­haladó GDP-növekedés - reagált közleményében a KSH adataira a Pénzügyminisztérium sajtóosztá­lya, hozzátéve: az eurózóna és a vi­lággazdaság lassuló dinamikát mu­tat, így a jó teljesítményhez szükség van a Versenyképesebb Magyaror­szágért és a Gazdaságvédelmi ak­cióterv intézkedéseire. AZ EGYES SZEKTOROK HOZZÁJÁRULÁSA A GDP-NÖVEKEDÉSHEZ­ 2019.1. né., százalékpont FELHASZNÁLÁSI OLDAL Külkeres­kedelem Végső fogyasztás Bruttó felhalmozás 3.2 1.3 11 TERMELÉSI OLDAL Termékadók Forrás: KSH, VG-grafika -0,1 Mezőgazdaság

Next