Világgazdaság, 2019. október (51. évfolyam, 188-209. szám)
2019-10-01 / 188. szám
s magyar gazdaság Igényelhető a nyelvtanulási diákhitel Mától igényelhető a nyelvtanulási diákhitel - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. Az egy öszszegben felvehető kölcsön legkisebb összege 100 ezer, legmagasabb összege 500 ezer forint. A nyelvvizsga hiánya miatt 93 ezren nem vehették át a diplomájukat - mondta Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója. A hitel törlesztését a felvételt követő 12 hónap elteltével kell elkezdeniük a diákoknak. A törlesztés futamideje minimum egy, maximum öt év. ICR. FEJLESZTÉSPOLITisít A brüsszeli viták tisztázása után újra kinyílt az uniós pénzcsap Hatszázmilliárdot hívtunk le az idén GYÖNGYÖSI BALÁZS Mintegy 3240 milliárd forintot már lehívott a 2014-2020-as uniós ciklus forrásaiból Magyarország, ami a teljes keret 39 százalékának felel meg. A 2014-2020-as uniós ciklusban a Magyarország rendelkezésére álló források 39 százalékát már átutalta Brüsszel, a múlt év végi részeredményekhez képest az idei első három negyedévben 8 százalékponttal kúszott fel a mutató - derült ki az Európai Bizottság adataiból. Az évtized végéig tartó hétéves időszakban hazánk 29,64 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,63 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,01 milliárd eurót ad. A bizottság a rá eső részből eddig 9,68 milliárd eurót folyósított, ami 3242 milliárd forintnak felel meg, ebből a január-szeptemberi időszakban érkezett 1,83 milliárd euró, azaz 613 milliárd forint. A forráslehívási rangsort tekintve Magyarország a - most még - 28 tagú uniós mezőnyben a 12. helyet foglalja el, a 39 százalékos részaránnyal éppúgy felülmúlja az uniós átlagot, mint a 8 százalékpontos kilenchavi bővüléssel, hiszen ez idő alatt az EU-tagállamok átlagosan 27-ről 35 százalékra léptek előre. Bár 4 százalékponttal meghaladjuk az uniós átlagot, ne feledjük el, hogy Finnországon (60 százalék) kívül Írország (54), Luxemburg (54) és Ausztria (53) beruházásai, fejlesztései is olyan stádiumban vannak, hogy az Európai Bizottság az előlegekkel és a teljesítésalapú számlákkal együtt már kiutalta a nekik járó források több mint felét. A kört a 2004-ben csatlakozó országokra szűkítve azt látjuk, hogy csak Észtország (46 százalék), Ciprus (43) és Litvánia (40) jár valamivel előrébb, Lettország ugyanúgy 39 százalékon áll, megelőzzük viszont Lengyelországot (36), Szlovéniát (33), Csehországot (33), Szlovákiát (29) és Máltát (32) is. A támogatások odaítélése alapján - a bizottsági adatbázis szerint - Magyarország az EU éllovasa 109 százalékos mutatóval. Ez úgy lehetséges, hogy a kormány az előzetesen megállapított uniós társfinanszírozású keret 10 százalékos állami kiegészítéséről döntött. Fél évvel ezelőtt még az élmezőnyön belül is 20-25 százalékos volt a magyar előny, azóta viszont már írországi és Málta is kötelezettséget vállalt a rá eső támogatási keret 94 százalékára, rajtuk kívül Ciprus (91), Finnország (91), Portugália (88) és Hollandia (87) alkotja e téren az élmezőnyt. Az Európai Bizottság adatai is rávilágítanak, hogy bár némileg zárult az olló, továbbra is tetemes a különbség Magyarországon az uniós támogatások állami megelőlegezése és utólagos brüsszeli ellentételezése között. Ezért az államháztartási hiány kordában tartása miatt is fontos, hogy az előfinanszírozás ne üssön rést a költségvetés pajzsán. Ez a fejlesztéspolitikai manőver egyelőre nem is okoz gondot, hiszen az államháztartás központi alrendszerének hiánya augusztusban 158 milliárd forint volt, így a deficit az első nyolc hónapban 510,8 milliárd forintot tett ki, ami az éves terv 51,2 százaléka. A 952,5 milliárd forintos uniós kiadással szemben az utófinanszírozás alapján 467,3 miliárdos bevételt könyvelhettek el. Ezután szeptemberben azért ugorhattak meg a bizottsági kifizetések, mert számos vitát sikerült A V4-EK 2014-2020-AS UNIÓSFORRÁSLEHÍVÁSA 1 százalék tisztázni Brüsszel és a kormány között. Nem rendszerszintű problémáról van szó, de van néhány nagy összegű fejlesztési csomag, amelyhez addig nem küldött ki Magyarország számlákat, amíg nem sikerült közös nevezőre jutni. Idetartozik a környezeti és energiahatékonyság operatív programban a 420 milliárd forintos szennyvízberuházás mellett mintegy 350-400 milliárd forintnyi önkormányzati fejlesztés is a Terület- és településfejlesztési operatív programban. Ez utóbbiba egészségügyi és szociális projektek, iskola- és óvodafelújítások is tartoznak. TsíHí IfífhflWflfe' rv I in tv m 11 ■ I y tyiriirBMH Kttah Forrás: Európai Bizottság, VG-grafika J KERESETED A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagfizetése 359 900 forint Jelentősen emelkedtek a magyar bérek L.B. A január-júliusi időszakban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó keresetének átlaga elérte a 359 900 forintot, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 370 300 forintot tett ki - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Eszerint a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 800 forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 335 900 forintra becsülhető, 10,6 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben. A reálkereset 7 százalékkal emelkedett a fogyasztói áraknak az előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett. „Több mint 79 hónapja növekednek a reálbérek Magyarországon, ami az adócsökkentéseknek, a versenyszféra és a közszféra béremeléseinek és a jelentős gazdasági növekedésnek köszönhető" - kommentálta a kereseti adatokat Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető hozzátette: a kedvező munkaerőpiaci folyamatok fennmaradásával, a bérek folyta-Forrás: KSH, VG-grafika tódó növekedésével és ennek okán a fogyasztás további bővülésével számolnak az elkövetkező időszakban. Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője elmondta, az előző hónaphoz mérve szinte változatlan bérdinamika két ellentétes hatás eredőjeként alakult ki: a versenyszférában jelentősen nőtt a bérnövekedési tempó, ezzel szemben a közszférában - a júliusi egészségügyi béremelés ellenére - lassult a bérdinamika. A versenyszféra erősödő bérkiáramlását a feldolgozóipar átlag feletti adata mozgatta, de a mezőgazdaságban is közel 15 százalékos növekedést mértek. Az elemző szerint az év hátralévő részében az első hét hónapban mért bérnövekedési ütem nagyjából fennmaradhat, miután a munkaerőhiány még mindig felfelé hajtja a béreket. „Az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 52,3 százalékkal nőttek 2015 óta a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózásnak számít a hazai nemzetgazdaság történetében" - kommentálta az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Véleménye szerint a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad. A TÉVES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK HAVI BRUTTÓ ÁTLAGKERESETE |Ft Erőteljesen nőnek a hazai ipari termelői árak év eleje óta Augusztusban 0,9 százalékkal nőttek az ipari termelői árak az előző év azonos időszakához képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. A változásokat elsősorban az alapanyagok világpiaci ára és a munkabérek emelkedése határozta meg. A belső piac sokkal erőteljesebb volt, ennek következtében a belföldi értékesítési árak 2,4 százalékkal nőttek, a külföldi eladások mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A januáraugusztusi időszakban 2,2 százalékkal voltak magasabbak az ipari árak 2018 azonos időszakához képest. A KSH jelentése szerint az idei év első kétharmadában a belföldi értékesítés volt az erősebb, a hazai termelői árak 4,6 százalékkal emelkedtek, eközben az exportértékesítés volumene 1,1 százalékkal haladta meg a tavalyi első nyolc havi árakat. IVG r ■ Kandrács Csaba lesz az MNB felügyeleti alelnöke Meghallgatása után alkalmasnak találta az Országgyűlés gazdasági bizottsága Kandrács Csabát, az MNB jelenlegi ügyvezető igazgatóját a jegybank alelnöki posztjára. VG üzleti napilap | www.vg.hu Benyújtották a zárszámadási törvényjavaslatot Tavaly - az EU harmadik leggyorsabb bővülését elérve -5,1 százalékkal nőtt a hazai GDP, az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya az eredeti tervnél kedvezőbb, 2,3 százalékos volt, s az államadósság GDP-arányos szintje is a korábban vártnál alacsonyabb lett, 70,2 százalékra mérséklődött - derült ki a zárszámadási törvényjavaslatból, amelyet tegnap nyújtott be a Pénzügyminisztérium az Országgyűlésnek. Annak ellenére, hogy 2018-ban mintegy 290 milliárd forintot hagytak az adócsökkentések a lakosságnál és a vállalkozásoknál, a négy legnagyobb adófajtából (a társasági adó, a személyi jövedelemadó, az áfa és a jövedéki adó) az eredetileg tervezetthez képest mintegy 195 milliárddal több, összesen 7598,4 milliárd forintos bevételt hozott a költségvetésnek. IVG