Világgazdaság, 2021. július (53. évfolyam, 125-146. szám)
2021-07-01 / 125. szám
MAGYAR GAZDASÁG KEDVEZŐ JÖVŐKÉPET FESTETT A SCOPE Az idén 4,5 százalékkal, jövőre pedig 5,5 százalékkal nőhet a GDP Magyarországon - derült ki a Scope Ratings hitelminősítő intézet közleményéből. A költségvetési hiány idén 7 százalék lehet, ami 2022-re 4,7 százalékra zsugorodhat. Az év végére 80 százalékra csökkenhet a GDP-arányos adósság a tavalyi 80,4 százalékról, 2022 végén pedig 79 százalék lehet az adósságráta. A Scope jelenleg BBB+ osztályzattal illeti a magyar adósságszolgálatot - stabil kilátásokkal ami egy-két szinttel kedvezőbb, mint a három nagy hitelminősítő besorolása. Az intézet értékelése szerint Magyarországnak lépéseket kellene tennie a forint védelmében, és a következő években masszív gazdasági növekedés várható hazánkban, ami segíti a deficit, illetve az adósságráta leépülését. IVG MAGAS HIÁNYADATOT KÖZÖLT AZ MNB Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 862 milliárd forint, a GDP 7,5 százaléka volt az első negyedévben. A március végéig tartó négy negyedévben 4540 milliárd forint, a GDP 9,4 százaléka volt az államháztartás hiánya az előző négy negyedév 8,1 százalékával szemben - közölte pénzügyi számlák adatai alapján tegnap a Magyar Nemzeti Bank. A központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 639 milliárd forint, a helyi önkormányzatoké 24 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapoké pedig 199 milliárd forint volt az első negyedévben. Az államháztartás névértéken számított konszolidált bruttó adóssága 38092 milliárd forint, a GDP 78,9 százaléka volt az első negyedév végén, az Eximbank adósságát is figyelembe vé ve 39110 milliárd forint, a GDP 81,0 százaléka volt, ami 0,6 százalékponttal magasabb, mint a múlt év végén, és 15,2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. VG üzleti napilap www.vg.hu Ismét két számjegyű volt a hazai bérek növekedése áprilisban Minden szektorban lendületesen emelkednek a keresetek JÁRDI ROLAND : Áprilisban már nem csak a költségvetésben, a versenyszférában is meglódult a fizetések növekedése. A következő hónapokban a talpra álló szektorokban is egyre erőteljesebb lehet a bérnövekedés. A várakozásokat felülmúlva, 10,1 százalékkal nőttek a keresetek áprilisban, a koronavírus-járvány és az alacsonyabb minimálbéremelés ellenére továbbra is alig látni változást a hazai bérdinamikában - értékelte Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatokat. Eszerint áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440,6 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 ezer forint volt. A vállalkozások körében 9, a költségvetésben ennél jóval magasabb, 12,7 százalékos emelkedést mértek a statisztikusok. A Takarékbank szakértője kiemelte, hogy a béremelésbe az összes ágazat bekapcsolódott, így hamarosan megszűnhet a szektorális kettősség a hazai munkaerőpiacon, az eddig leginkább érintett vendéglátásban is már 9,4 százalék volt a keresetek növekedése. A KSH adatai szerint áprilisban a legnagyobb mértékben a feldolgozóiparban emelkedtek a bérek, 15,5 százalékkal, 469 ezer forintra, az építőiparban 9,3 százalékkal, 337 ezer forintra. A legalacsonyabb bruttó átlagkereset ezúttal is a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás területén volt, mindössze 256 ezer forint. A korábbi időszakhoz képest az összetételhatás sem játszik már szerepet, a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 7,9 százalékos éves ugrást mutatott a hónapban a tavaly áprilisi elbocsátások miatti alacsony bázisról, de így is csupán valamivel több, mint 1 százalékra van a pandémia előtti csúcstól - jelezte Horváth András. A bérnövekedések üteme áprilisban némileg gyorsult az előző hónaphoz képest - mutatott rá Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. Gyorsabban nőtt az állami szférában dolgozók keresete, ami az egyes csoportokat, például az orvosokat érintő béremelésekből fakadt, míg a szféra más részeiben továbbra is a bérek rendezésére van szükség. Az elemző úgy látja, hogy a turizmus-vendéglátásban a gyorsuló bérnövekedés azt erősíti, hogy a korlátozások lazítása után az ágazatban nehéz munkaerőt találni a korábban elbocsátottak helyére, és a válság miatt csökkentett béreket elkezdik visszaépíteni. A legsúlyosabb járványidőszakban is nőttek a keresetek Magyarországon - reagált az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a KSH közlésére. Bodó Sándor szerint a kedvező számok azt jelzik, hogy túl vagyunk a nehezén, az adatokat akkor vették fel, amikor január és április között a járvány miatt a legnehezebb időszakot éltük. A Takarékbank várakozásai szerint idén 9 százalékot meghaladó dinamika és 4,5 százalékos reálbéremelkedés várható, jövőre pedig 8,5 százalékkal emelkedhetnek a keresetek. Ugyanakkor a várható jelentős mértékű minimálbér-emelés még érdemben módosíthat a pályán. A Századvég elemzője szintén azt valószínűsítette, hogy várhatóan tovább erősödik a dinamika, amit az állami béremelések és a kötelező legkisebb munkabér jelentős növekedése is támogathat. HAZAI BRUTTÓ ÁTLAGKERESET 2017. január ► 2021. április (forint) 500000 425 000-350 000 275 000 200 000-440 640 L .... I ... 2017 2018 2019 2020 2021 Forrás: KSH, VG-grafika FOTÓ: VG - VEMI ZOLTÁN Több csipszadót fizettek be a gyártók KONCSEK RITA Tavaly 10,3 milliárd forint népegészségügyi termékadót (neta) fizettek be a cukros üdítőket és a sós snackeket gyártók a 2019-es 10,1 milliárd forint után - közölte a Világgazdasággal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az adóhatóság hozzátette: a netabevételek nem különíthetők el konkrét termékkörökre, mindeneset 5 Cdre tavaly a sós snackek után 6,3 milliárd forintot, az édes üdítők után pedig csaknem 4 milliárd forintot fizettek be az élelmiszer- ipari cégek. A termékadót befizetők száma 2019-hez képest kilenccel nőtt, így összesen 6 286 cég teljesítette adókötelezettségét. A jogszabályok szerint népegészségügyi termékadót kell fizetni többek között az üdítőitalok, az energiaitalok, az előrecsomagolt, cukrozott készítmények, sós snackek, ételízesítők, ízesített sörök, alkoholos frissítők, gyümölcsízek és alkoholos italok után. Azt, hogy melyik élelmiszergyártó volt a legnagyobb befizető, a NAV adótitokként kezeli. Az adóhatóság szerint az az adóalany mentesülhet csak a termékadó megfizetése alól, aki az adott naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesített. Az üdítőital-gyártók egyre jobban odafigyelnek arra, hogy a termékeik minél kevesebb hozzáadott cukrot tartalmazzanak. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség tagvállalatainál 2010 és 2020 között összesen 43 százalékkal csökkent a hazai üdítőitalok és gyümölcslevek átlagos cukor- és kalóriatartalma. A meglévő receptúrák átalakításával, illetve új, innovatív termékek bevezetésével a csökkentett kalóriatartalmú és kalóriamentes italok aránya 23 százalékról 57 százalékra emelkedett az alkoholForrás: NAV mentes italok kategóriáján belül az elmúlt tíz esztendőben - közölte a szövetség. Bár nem túl népszerű, az üdítőital- és csipszgyártók az 1 százalékos személyijövedelemadó-felajánláshoz hasonlóan 10 százalékos, úgynevezett netafelajánlást tehetnek az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet javára. Ez az összeg évente hozzávetőleg 90-100 millió forint bevételt jelent a gyógyszerhatóságnak. BEFIZETÉSEK A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓBÓL Bevallott Bevallási termékadó- benyújtó kötelezettség adózók (milliárd Ft) száma Termékkör 2019 2020 2019 2020 Sós snack 6,074 6,393 176 182 Üdítőital 4,106 3,961 101 104 VILÁGGAZDASÁG Segíthetné a lakhatást a nyugdíjrendszer R. P. : Az egyéni nyugdíjbefizetéseket akár 20-25 százalékkal lehetne növelni, ha ezeket az összegeket lakáshitel-előtörlesztésre is lehetne fordítani - derült ki Mérő Bence, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) oktatójának a Köz-Gazdaságban megjelent írásából. A 2017-es lakáscélú hiteleket alapul véve a módszerrel 20 év alatt 500 milliárd forinttal több befizetést lehetne elérni. Ha 2018-tól minden új, lakáscélú hitelnél biztosítanák a lehetőséget - és ezért magasabb nyugdíjakat kapnának a programban részt vevők -, az növelné az államadósságot, az elérhető nyugdíjtöbblet azonban meghaladná az állam által viselt többletterheket. A nyugdíjjárulékok a befizetők szempontjából megtakarításként is értelmezhetők, viszont az adósok nem férnek hozzá a nyugdíjcélú megtakarításaikhoz, emiatt jellemzően nagyobb hitelösszeget kell felvenniük, és a hitelkamat is nagyobb, mint a megtakarításaikon elérhető hozam. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt a jelenlegi járulékfizetők várhatóan kevesebb nyugdíjat kapnak majd az államtól, mint amekkora összeget a nyugdíjrendszer fenntartására befizetnek. Az állam emiatt - elsősorban adókedvezményekkel - ösztönzi az öngondoskodást. A megoldást tőkefedezeti rendszerben is lehet alkalmazni, sőt, ebben az esetben valós számlákon lehet vezetni az összegeket. A tőkefedezeti rendszerekben van arra példa, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokat lakásvásárláshoz lehet felhasználni. Ezeket az összegeket később más forrásból kell pótolni az ilyen megoldásoknál, s ezt a rögzített kamatozású hiteleknél kiegészítő megtakarítás is támogathatja. A nyugdíjelem egyik hátulütője lehet, hogy a lakásvásárlás támogatása keresletösztönző hatású.