Világgazdaság, 2021. október (53. évfolyam, 190-210. szám)
2021-10-18 / 201. szám
2 MAGYAR GAZDASÁG A monetáris tanács holnap újabb tizenöt bázisponttal emelhet Elszálló energiaárak húzzák fel a kamatot FERENTZI ANDRÁS : Egyelőre valószínűleg ugyanannyival emel majd a Magyar Nemzeti Bank az alapkamaton, mint legutóbb, pedig a kockázatok egyre nagyobbak. Kőbe vésettnek tűnik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) holnapi kamatdöntő ülésének eredménye, de a VG-nek nyilatkozó elemzők szerint az inflációs helyzet nagyot romlott az elmúlt hetekben, így alaposabban át kell gondolnia a jegybanknak, mennyivel emeli az alapkamatot a következő hónapokban. Az MNB a nyár elején kezdett kamatemelési ciklusba, három lépésben 30-30 bázispontos emelést hajtott végre a kiugróan erős inflációs nyomás miatt. Szeptemberben azonban óriási meglepetésre erősen lassított ezen, és az újabb 30 bázispont helyett mindössze a felével emelt. Akkor Virág Barnabás alelnök ezt azzal indokolta, hogy a szeptemberi emelés mértéke irányadó a következő hónapokra nézve. Az elemzők nem is várnak mást, mint újabb 15 bázispontos emelést. „A keddi ülésen a monetáris kondíciók további kismértékű szigorítására számítunk, ez az előzetesen beharangozott mértékű, azaz 15 bázispontos lehet. Ennél nagyobb emelésnek is van egy csekély esélye, amit az MNB által vártnál kedvezőtlenebb szeptemberi inflációs adat, valamint az energiaárak világszintű emelkedése is indokolhat. A nagyobb emelés valószínűsége azonban alacsony, bár tény, hogy erős üzenet lenne a piacok számára” - húzta alá a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője, aki szerint kérdés az is, hogy a közleményben hogyan reagál a jegybank az energiaárak emelkedésére, mennyire tartja tartósnak, vagy mennyire kezeli csak kockázatként, valamint jelez-e ezzel kapcsolatos monetáris politikai intézkedést. „A novemberi ülésen az októberihez hasonló mértékű szigorításra számítunk, míg a decemberi ülés már bizonytalanabb kimenetelű, ez nagyban függ majd az addig beérkező inflációs adatoktól, a forint árfolyamának, valamint a világpiaci energiaáraknak az alakulásától. A kamatemelési ciklus 2022-ben érhet véget, de nem biztos, hogy addig minden hónapban történik emelés, lehetnek a ciklus vége felé megállások is” - véleményezte Regős Gábor. „Továbbra is 15 bázispontos emelést várunk, igazodva az eddigi jegybanki kommunikációhoz” - mondta a VG- nek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. „A rendkívül magas infláció miatt később nagyobb kamatemelés sem zárható ki - vagy legalábbis egy ezt kilátásba helyező kommunikáció a jegybank részéről, amely a forintot is erősíthetné -, de kedden valószínűleg ugyanannyival emel majd a monetáris tanács, mint szeptemberben. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a következő hónapokban is folytatódik kis lépésekben - azaz 15-15 bázisponttal - a kamatemelési ciklus, és az év végére 2,1 százalékra nőhet az alapkamat. Ez valamelyest fékezheti az inflációt” - tette hozzá Varga Zoltán. „A jegybank szeptemberi kamatdöntése utáni kommunikáció szerint kőbe van vésve az újabb 15 bázispontos emelés, de akkor még senki sem látta előre azt, ami az elmúlt három héten történt” - emelte ki a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. „A gázár elképesztő drágulása olyan folyamatokat indíthat el, amelyekre az MNB sem lehet felkészülve. Ha nem sikerül faragni a mostani árakon, az - rezsibefagyasztás ide vagy oda - brutális módon megemeli majd az inflációt a pékáruktól kezdve a műtrágyáig, így a mezőgazdaságon keresztül mindenhol érezni fogjuk a drágulást. Szeptember vége óta ráadásul az üzemanyagárak is 7 százalékkal nőttek, csak ez önmagában 0,4 százalékkal emeli az inflációt, amely novemberben akár 6,5-7 százalékos éves csúcsra is nőhet. Ezzel persze az MNB sem tud mit kezdeni, így várható, hogy most, illetve novemberben marad a 15 bázispontos emelés, decemberre viszont felülvizsgálhatja a friss inflációs adatok tükrében a monetáris politikáját a jegybank, és jöhet egy újabb szigorítás” - összegezte Suppan Gergely. AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA* 2021-ben (százalék) * az előző év azonos időszakához képest Forrás: KSH, VG-grafika Szeptember vége óta hét százalékkal drágult az üzemanyag Kedvezően változtak a foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi adatok Továbbra is nagyok a regionális különbségek JÁRDI ROLAND , Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom megyében nőtt legnagyobb mértékben a foglalkoztatottság az év első felében, míg Nógrád és Tolna megyében csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest. A munkaerőpiac erejét mutatja, hogy a megyék több mint felében már többen dolgoztak, mint a járványt megelőzően - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Térségi összehasonlítás című, részletes adatokat tartalmazó kiadványából. Az év első hat hónapjában országosan 63 ezerrel dolgoztak többen, mint 2020 második negyedévében, ezzel a foglalkoztatási ráta egy év alatt 1,3 százalékponttal, 62,8 százalékra nőtt. Nemcsak a foglalkoztatottság, hanem a munkanélküliségi adatok is kedvezően változtak. Az országos tendenciával párhuzamosan a megyékben eltérően alakult az állástalanok aránya a gazdaságilag aktív népességen belül: 12 megyében és a fővárosban mérséklődött, 7 megyében pedig emelkedett. A legnagyobb - 5,2, illetve 2 százalékpontos növekedés Nógrád és Somogy megyében következett be. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ennél pozitívabb képet festett, eszerint az összes megyében és a fővárosban is visszaesett az álláskeresők száma tavalyhoz képest, a leginkább Győr-Moson-Sopron megyében, 66 százalékkal. A pályakezdő álláskeresők száma is dinamikusan csökkent, Csongrád-Csanád megyében 44 százalékkal. Továbbra is nagyok a regionális különbségek: a munkanélküliségi ráta 1,2 és 11,3 százalék között szóródott az időszak alatt. A legalacsonyabb (2,5 százalék alatti) Tolna, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Veszprém megyében, a legmagasabb (7 százalék vagy efeletti) Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében volt. A bérek esetében is hatalmas eltérések vannak. Míg Budapesten az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 351 ezer forint volt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 196 ezer. Az ország egyik legszegényebb megyéjében az alkalmazottak 31 százalékkal kerestek kevesebbet, mint az országos átlag. A fizikai foglalkozásúak átlagbére (bruttó 224 ezer forint) is itt volt a legalacsonyabb. A kékgalléros munkavállalók átlagkeresete Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb, bruttó 336 ezer forint. A szellemi foglalkozásúak esetében a két szélső értéket a főváros (bruttó 636 ezer forint) és Békés megye (bruttó 399 ezer forint) képviselte. Egyedül Budapesten és Győr- Moson-Sopron megyében haladta meg a havi nettó átlagbér a 284 ezer forintos országos átlagot, 18 megyében ennél kevesebbet vihettek haza a teljes munkaidőben alkalmazásban állók. FOGLALKOZTATÁSI RÁTA 2019. január ► 2021. augusztus (százalék) 65 -i..................i.................i............. 2019 2020 2021 Forrás: KSH, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG üzleti napilap www.vg.hu Újabb állami támogatás a startupoknak K. M. 1.1 A növekedési szakaszban lévő magyar startupokat újabb tőkebefektetéssel támogatja az állam, a Széchenyi Alapokon keresztül 5,6 milliárd forintot fektet be az egyik legsikeresebb hazai kockázati tőkebefektető, a Euroventures a legújabb alapjába - jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondta, a mostani tranzakcióban a Széchenyi Alapok a Euroventures legújabb, ötödik alapjában emel tőkét, s ezzel annak legnagyobb befektetőjévé válik, megelőzve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) tulajdonában álló Európai Beruházási Alapot (EIF). A tárcavezető szerint mindez azért hasznos a magyar gazdaságnak, mert ebben a társaságban megvan az a tudás és tapasztalat, amellyel képes megtalálni a legéletképesebb hazai technológiai vállalkozásokat és felgyorsítani fejlődésüket. A befektetéseket elsősorban olyan technológiai cégek kapják majd, amelyek információtechnológiával, biotechnológiával vagy környezetvédelmi technológiákkal foglalkoznak, és a kiválasztásnál fontos szempont a vállalkozások exportképessége is. Olyan termékeket vagy szolgáltatásokat előállító cégeket keresnek, amelyek a nemzetközi piacon is versenyképesek lehetnek. A miniszter megjegyezte, több mint ezer startup működik Magyarországon, amelyek mintegy 26 ezer embert foglalkoztatnak. Kiemelte, hogy a kormány álláspontja a járvány okozta válság óta változatlan: annak érdekében, hogy az ország lépéselőnyét a gazdaság újraindításában meg tudják milliárd forintot fektet be az állam a Széchenyi Alapokon keresztül őrizni, a termelő beruházások támogatása, az önellátást garantáló kapacitások kiépítése mellett a kutatás-fejlesztést, a technológiai vállalkozásokat is erősíteni kell. Ez az alapja annak, hogy a magyar gazdaság hosszú távon is előnnyel jöjjön ki a válságból. A Széchenyi Alapok az elmúlt tíz évben mintegy 56 milliárd forintot fektetett be 130 céltársaságba. A Euroventures az elmúlt három évtized során összesen 40 milliárd forintot kezelt és hozzávetőleg 50 exitet hajtott végre, köztük többet tőzsdei kibocsátással a bécsi vagy a New York-i tőzsdén. ►А«