Világosság, 1976. január-június (17. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 1. szám - Murányi Mihály: Társadalmi tevékenység - társadalmi tudat: A társadalmi tudat formáinak szerveződéséről

1976. JANUÁR • XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Társadalmi tevékenység — társadalmi tudat A társadalmi tudat formáinak szerveződéséről A társadalmi tudat szerkezeti és működési sajátos­ságait vizsgáló, a Világosság lapjain korábban közölt tanulmányokban i­s több olyan problémát is érinte­nem kellett, amelyek a társadalmi aktivitás objektív és szubjektív szférájának kölcsönhatására vonatkoz­nak.­ Másrészt a társadalmi tudat eszmei objektivá­­ció-rendszereinek vizsgálata­ is olyan kérdéseket ve­tett fel, amelyek továbbgondolása szükségszerűen ve­zetett el részint az elmélet és gyakorlat viszonyának a marxista filozófiában éppen az utóbbi tíz-tizenöt év során oly sokat vitatott kérdésköréhez, részint pedig világossá tette azt, hogy a társadalmi tudat formáira vonatkozó, a marxizmus-leninizmus klasszikusai által kidolgozott kategóriák pszichológiai kiindulású vizs­gálata nélkülözhetetlen a társadalmi tudat általam korábban is elsősorban pszichológiai aspektusból meg­közelített jelenségeinek alaposabb megértéséhez. Az alábbiakban e felismerésektől vezettetve három vonatkozásban kell továbbszőnünk a társadalmi tu­dat szerkezetére és működésére vonatkozó gondolat­menetemet. 1. Megkísérlem — hangsúlyozom heurisz­tikus, vázlatos, minden értelemben kísérletező jelleg­gel — körvonalazni a társadalmi aktivitás gyakorlati és elméleti „oldalának” összefüggésére, kölcsönös fel­­tételezettségére és kölcsönhatására vonatkozó elgon­dolásaimat, 2. ehhez kapcsolódva megkísérlem ki­mutatni a tevékenység és megismerés szerves egysé­gét a társadalmi tevékenységben, így a szó szűíkebb értelemben vett teoretikus, eszmei objektivációkat „termelő” szellemi aktivitásban is, és végül 3. ennek alapján szeretném hangsúlyozni, hogy a gyakor­lat kategóriája az elmélettel csak relatív értelem­ben szembeállítható kategória, hogy a „szellemi” aktivitás, az ezt realizáló eszmei objektivációkat létrehozó (s a megismerést, a valóság visszatükrö­­zését gazdagító) tevékenység nem kiegészítője, vagy éppenséggel ellentéte a gyakorlati tevékenységnek, hanem annak szerves része. Mindennek természetesen a társadalmi tudat formáinak értelmezésében is visz­­sza kell tükröződnie, s ez elősegítheti a tudatformák statikus, a társadalom anyagi tevékenységével való kapcsolatukat formálisan kezelő felfogásmódjának meghaladását, pontosabban az eredeti marxi—engelsi —lenini felfogásmód következetesebb érvényesítését.­ A társadalmiság bővített újratermelése: tevékenység és objektiváció Ha a társadalmi aktivitást totalitásában vizsgáljuk, akkor jellemzésére legáltalánosabb kategóriaként a társadalmiság bővített újratermelésének kifejezését al­kalmazhatjuk. Ez magában foglalja az újratermelés történetiségének és történetiség-irányának, a progresz­­sziónak felismerését. E történetiségében adott, a progresszió mozzanatát tartalmazó újratermelési folyamat egyrészt (folyamat­jellegét tekintve) a szüntelenül bonyolódó, differen­ciálódó, a megosztottság egyre tagoltabb szerkezeteit alkotó s egymással egyre közvetettebb módon össze­kapcsolódó tevékenységmódok kialakulását, rögzülé­sét és váltakozását jelenti. Másrészt (eredményét te­kintve) az objektivációk mind bonyolultabb rendsze­rei létrejöttében, reprodukciójában és új meg új ob­­jektiváció-módok kialakulásában realizálódik. Az ob­jektivációk lehetnek anyagi termékek (a termelés esz­közei, technikája és produktumai), eszmei termékek (pl. tudományos vagy művészeti alkotások, ill. ezek eszmei mozzanatai). Végül az objektivációk legössze­tettebb formái maguk a társadalmi viszonyok, ame­lyek a társadalom éppen létező formájának jellegét határozzák meg. 1 Lásd Világosság, 1975, 1., 2., 3., 4. sz. 2 Az objektív és szubjektív dialektikája a társadalmi tudatban, Vilá­gosság, 1975, 3. sz. 3 V. ö. A társadalmi tudat szerkezeti differenciálódása és történetisége, Világosság, 1975. 2. sz. 4 E vonatkozásban különösen fontosnak tartom Marxnak a Gazdasági­filozófiai kéziratok 1844-ből, A hegeli jogfilozófia kritikájához. Bevezetés, A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalaihoz írt Bevezetés, A politikai gazdaságtan bírálatához c. munkáiban (MEM 1. 13.), Marx és Engels közösen írt művei közül a Szent családban és a Német ideoló­giában (MEM 2., 3.) és Leninnek a Filozófiai füzetekben (LDM 38.) a tudat és tevékenység viszonyára vonatkozó megjegyzéseiben foglalt gondolatokat.

Next