Vörös Zászló, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-53. szám)
1948-01-01 / 1. szám
2. oldal. 02668 Feladataink A kommunisták és pártonkívüliek sttalini blokkja a december 21.-i választásokon fényes győzelmet aratott. A szovjet nép kinyilvánította törhetetlen akaratát: végrehajtani Lenin Sztálin pártjának programját, szeretett vezérünk, Sztálin elvtárs vezetése alatt. A most megalakult falusi tanácsokra és a mellettük működő bizottságokra nagy feladatok várnak. De mielőtt jövőbeni feladataikra térnénk át, pillantsunk vissza a múltba, hogy a múlt hibáin okulva, elkerüljük azokat. Nagyon sok falusi tanács nem tudta kellő időben, bolsevik gyorsasággal végrehajtani feladatait, mert nem volt képes mozgósítani a falu aktíváját, nem tudta maga köré csoportosítani a falu szegény- és középparasztjait. Voltak ugyan egyes falusi tanácsok, ahol szép eredményeket értek el, mint például Isaláboron, ahol az állami kötelezettségek végrehajtását elsőnek végezték el és sok más kérdés megoldásánál is elől jártak. Beregen szintén sikerült mozgósítani a szegény- és középparasztok nagy részét, sőt megszervezték körzetünk első kollektív gazdaságát, amely már az első évben is nagyon szép eredményt ért el. Zmijivka elsőnek számolt el a széna- és krumpli-beszolgálatáal. Ivanivkán jelentős haladást értek el kulturális téren. De ezekkel az eredményekkel nem lehetünk megelégedve, arra kell törekednünk, hogy még többet érjünk el, nekünk el kell érnünk azt, amit Sztálin elvtárs tűzött elérik az 1946 február 9.-én tartott beszédében, azaz „Hazánk kárt szenvedett vidékeit újjáépítsük, az ipari és mezőgazdasági termelést növeljük és ezáltal a dolgozók életszínvonalát, a háború előtti színvonallal szemben, jelentősen felemeljük."* Azt csak úgy tudjuk elérni, ha a falusi tanácsok maguk köré tudják tömöríteni a falu szegény- és középparasztjait, mozgósítni tudják a falu aktiváját, ha még jobban megerősík a kommunisták és pártonkívüliek szabni blokkját, ha a falusi tanács mellett működő bizotságokon kerészül bevonják a falu dolgozóit a kollektív munkába. 1. ) A földművelési bizotság a földművelési egyesülettel együtt, a falusi tanács vezetésével kell, hogy rendezze a falu vitás földterületeit, tudnia kell kinek mennyi földje vann, hogyan hajtották végre az őszi vetés tervét, tervet kell készítenie a tavaszi vetés végrehajtására, ki mit és mennyit fog venni a tavasziakból. Gondoskodnia kell arról, hogy a tavaszi munkálatokhoz a szerszámok elő legyenek készítve, a földekre a trágyát kihordják, a vetőmag meg legyen tisztítva, a fogatnélküli szegényeket kisegítsék, szerződéseket kössenek a Gép- és Traktorállomással, vagy segítséget nyújtsanak a fogatos gazdák által. A falu népének, mint egy jó családnak, egységesen kell részt vennie abban a harcban, mely arra irányul, hogy 1918-ban még nagyobb termést érjünk el. Ez legyen a jelszó: „Harc a bő termésért!“ 2. ) A pénzügyi bizotágnak ismernie kell a falu pénzügyi helyzetét, előadásokat kell szerveznie abból a célból, hogy a falu lakói megismerjék azokat a pénzügyi intézkedéseket, melyek szükségesek a negyedik sztálini ötéves terv sikeres végrehajtása érdekében. Ezáltal el kell érnie azt, hogy a falu népének ne legyen adóhátraléka, gondokodnia kell és megértetni a falu lakóival, hogy a kibocsájtott pénzjegynek állandóan forgalomban kell lennie, hogy ezáltal is a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését elősegítsük. Ismertetnie kell a város és falu dolgozói termelési kapcsolatának szükségességét. 3. ) Az egészségügyi bizottságnak rendbe kell hoznia a falu egészségétügyi állomásait, támogatnia kell a egészségügyi munkásokat minden téren, arra kell törekednie, hogy a falu minden lakója tiszta és egészséges lakásban éljen, megtenni mindent, hogy a fertőző betegségek terjedése meg legyen akadályozva. Egészségügyi előadásokat kell szerveznie szakképzett emberek bevonásával, a maláriát terjesztő gödröket be kell tölteni, klubok, olvasókörök, iskolák és minden közintézmény tisztántartását megszervezni és állandóan ellenőrizni. Törekednie kell a tisztaságra a faluban. 4. ) A kulturális bizottságnak arra kell törekednie, hogy a falu dolgozóinak kultúrszínvonala állandóan emelkedjen. Nem szabad írástudatlannak lenni a faluban, esti kurzusokat kell szervezni. Gondoskodnia kell arról, hogy minden tanuló látogassa az iskolát, támogatnia kell a szegény szülők gyermekeit. Szinielőadásokat, felolvasásokat szervezni és rendezni. A kutúrház, a falu büszkesége kell, hogy legyen Bolyon a szemük előtt lebegjen az a cél, hogy a Szovjet államnak képzett, kulturemberekre van szüksége. 5. ) A szociális bizottságnak egy pillanatra sem szabad figyelmét és gondoskodását levenni a Honvédő Háború rokkantjairól. Állandó támogatásban kell részesítenie a munkában, megrokkantakat, azon családokat, melyek önhibájukon kívül erre rászorulnak, a férjnélküli sokgyermekes anyákat. Az egész falu népének éreznie kell, hogy egy családba, tartoznak és ezért senkinek sem szabad szükséget szenvedni. 6. ) Az útépítési bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a község útjai rendben legyenek, rendbe kell hoznia a hidakat, a mezei dülőutakat, nem szabad a falunak „feneketlen sártengernek“ lennie, a vízlevezető-csatornákat (árkokat) rendben kell tartania és újakat kell építenie. Előkészítő intézkedéseket kell tennie a tavaszi áradás ellen, hidak védése útján, stb. 7. ) A készletezési bizottságok meg kell vizsgálnia, hogy a falu népe elszámolt-e az állammal. Meg kell értetnie a falu népével, hogy előrehaladásunk egyik előfeltétele az, hogy termésfeleslegünket átadjuk az állami készletező hivatalnak. Ezáltal elősegítjük az ipari munkásság ellátását, segítjük a negyedik sztálini ötéves terv sikeres keresztülvitelét. Meg kell értetnie a falu dolgozóival a falu és város dolgozói szoros együttműködésének szükségességét. A bizottságok tervei a falusi tanács jóváhagyása után az egész falu feladóvá válnak, ami azt jelenti, hogyannak végrehajtása minden dolgozó érdeke. Ezért ezen munkák elvégzésére mozgósítanunk kell apártszervezet irányítása mellett a falu dolgozóit, a komszomolokat, a női szervezetet, a dolgozó intelligenciát, mindenkit bevonni a munkába, aki azt akarja, hogy Lenin Sztálin pártjának vezetése alatt új termelési győzelmeket érjünk el, hogy merészen, bátran törjünk előre a kommunizmus felé. Morgenthal István a körzeti végrehajtóbizottság elnöke. vörös zászló Két újév között... A város még hideg, homályos hólepel alatt szendereg. A házak ablakai sötéten ásítanak a félig ködbemerült tájba. A fák koronái szinte roskadoznak a vastag hótakaró allatt. Valahol keleten sikerült az első hajnali napsugárnak áttörni a sűrű komor felhőket. Jiajnalodik. Egy szegényes házikóban most gyulladt ki a bágyadtan pislogó petróleumlámpa. Egy fiatal leány ébred mély álmából, álmosan dörzsöli szemét, majd hirtelen elszántsággal öltözködni kezd, magára hányva rongyait. Pár perc múlva künn van az utcán. Konok, csípős fagy támadja meg, s rágja, magát be tagjaiba, kezébe, ujjaiba. Borbála nem néz körül, nem jut el hozzá a festői szinti táj. . . Ő a komor valóságban él, siet, hogy időben kezdhesse el a hókaparást. Mi lesz ha elkések? — gondolja magában. Félve ’összehúzódik és meggyorsítja lépteit. Munkában, nélkülözésekben elfáradt testét keresztül-kasul átjárja a fagy. Ösztönszerűen közelebb megy a házak falaihoz, elvegyül azok árnyékával, hogy minél kevésbé keltse fel annak a világnak a figyelmét, amely oly váratlanul sújtja a munkásokat, elbocsátja őket a munkából, kitéve a legnehezebb nélkülözéseknek. Most is megborzong a szörnyű emléktől, amikor szívdobogva várta, vájjon nem ,bocsátják-e el a téglagyárból- megtartják-e állandó munkásnak. De másképp történt. Őt is kiszemelték, őt is elbocsátották, a többiekkel együtt. És a sovány, fekete kenyér is egyre ritkább a háznál. Most minden munkára vállalkozni kell, ha azt akarja, hogy jusson egy darab kenyérre. Elkeseredetten ragadja meg a kapa nyelét, kezébe nem érez életet, mintha ujjal külön-külön elakarnájlnak válni a testétől. Mélyen váj a hótakaróba csendes árnyékként imbolyogva a hajnali ködbe. A hirtelen felkerekedett szél szemébe hordja a havat. Nem, ezt nem lehet hinni sóhajtozik magában. Meddig tart még ez a nélkülözés, kínlódás. Úgy érzi, hogy a fagy egész a szívéhez hatol, megmarkolja torkát, teljesen meg akarja fojtani. Az akarata csaknem felmondja a szolgálatot. Pár nap múlva itt az újév 1937, — gondolja elkeseredetten. De vájjon mit hozhat az neki. . . . * 1917 végét írjuk. Ikabár Borbála, a volt téglagyári és dohánygyári munkásnő, ma elismert szorgalmas * munkása a dohánygyárnak. Vígan áll munkapadja mellett, erős akarata nem ismer akadályt. A jövő éven megmutatjuk mondja, hogy még jobban is tudunk dolgozni. Arca barátságosan mosolyog, kedves és vidámságot ömlesztve környezetére. Hány munkatársnője tanult az utóbbi hónapokban tőle a dohány osztályozást, a stréselést. Szeretik is őt a munkatársak, elismerik szorgalmát, munkáját. Bizalmuknak akkor adtak kifejezést, mikor őt jelölték a körzeti tanácsba képviselőjelöltjük ül. A jövőnek mily széles távlatai nyitnak most Borbála előtt. Ma, közvetlenül újév előtti napon egyedül indul haza a munkából. A nap elkésett sugarai könnyedén körültáncolják a házak falait, leheletnyi felhők egymást kergetve úszkálnak ж égbolton. Borbála elmerült gondolataiba. Nincs kétsége afelől, hogy a jövő év sok új eseményt hoz számára, a gyár és társai számára. Ezek az ő érzései és gondolati a jövő illetően, öröm járja át szét, úgy érzi, végtelen háláját beteg életéért mindenkinek el szerené mondani, világgá szeretné kütolni. Sarlós Zsuzsáim Nemzetközi szemle Az amerikai reakció sötét tervei A világ közvéleménye különösen nagy figyelmet szentel a Külügyminizetek Tanácsa k ondóni ülőeszakának megszakításához. Az ülésszak sikertelenségének közvetlen bűnöse az amerikai delegáció, melynek vezetője Marshall volt, az USA külügyminisztere. Anglia és Franciaország delegációi szorosan együttműködtek Marshallal, teljesítve az amerikai külügyminiszter utasításait. Az lángol -amerikai-francia blokk vonalának lényege abban rejlett, hogy megakadályozzák az ülésszak előtt álló kérdések tényleges megtárgyalását. A reakció részére elfogadhatatlanok voltak a szovjet javaslatok, melyek lényege: a demokrácia, a békés ipari építkezés alapelvein nyugvó békeszerződés megkötése Németországgal. A szovjet delegáció a nemzetközi együttműködés, demokrácia alapelvein nyugvó, konkrét javaslatokat tett. De éppt ezért utasították el Anglia, USA és Franciaország delegációi Molotov javaslatait. Ezek az államok ugyanis imperialista békét akarnak kötni Németországgal, mert így kívánják ezt az amerikai ipari mágnások érdekei. Marshall a londoni ülésszak megszakítása után még 3 napig tanácskozott Londonban. A reakció sötét terveket sző az ipari tőkések érdekének megfelelően: Nyugat-Németországban fasiszta és félfasiszta elemekből új reakciós kormányt szándékszanak megalakítani. Ezek a reakciósok azonban jól tudják, mily veszélyeket rejtenek magukrá, ezek a tervek. Nem véletlenek Marshall és Bevin „siránkozásai“, beszédei a nyilvánosság előtt, melyekben kezüket mossák. A valóság az, hogy egyszerű emberek milliói, örömmel fogadják a Szovjetunió békepolitikáját, erről tanúskodik számtalan, a napokban az USA-ban és Angliában lezajlott gyűlés is. A reakciósok azzal, hogy az ülésszak sikeres munkáját megakadályozták, épp az ellenkező hatást érték el. Szovjetunió tekintélye megnövekedett még jobban a haladó világ köreiben. Адреса редакції u Берегово пл <іорогашлова bk 3. Телефов редакції 156. друкарні. Hl Csütörtök, 1948. I. 1. Áremelkedés Franciaországban A párizsi lapok újabb áremelkedésekről imák. Még az olyan élvezeti cikkek, mint a cigaretta, dohány ára is 25°/o-kal emelkedik. Egy tonna szén után — írja a „France Soir“ — 2800 frank adót vetnek ki Emelkedik a villanyáram ára is 17 frankkal egy kilowatt után, vasúti jegyek és végül, ami különösen érzékenyen sújtja a párizsiakat: a metro. Egy jegy a metrón ezentúl 6 frankba fog kerülni. Felelős szerkesztő: Krofa László. Тираж 2]