Vörös Zászló, 1948. január-június (4. évfolyam, 1-53. szám)

1948-01-01 / 1. szám

2. oldal. 02668 Feladataink A kommunisták és pártonkívüliek­­ sttalini blokkja a december 21.-i vá­laszt­ásokon fényes győzelmet aratott. A szovjet nép kinyilvánította törhe­tetlen akaratát: végrehajtani Lenin Sztálin pártjának programját, szere­tett vezérünk, Sztálin elvtárs veze­tése alatt. A most megalakult falusi tanácsok­ra és a mellettük működő bizottsá­gokra nagy feladatok várnak. De mi­előtt jövőbeni feladataikra térnénk át, pillantsunk vissza a múltba, hogy a múlt hibáin okulva, elkerüljük a­­zokat. Nagyon sok falusi tanács nem tudta kellő időben, bolsevik gyorsa­sággal végrehajtani feladatait, mert nem volt képes mozgósítani a falu aktíváját, nem tudta maga köré cso­portosítani a falu szegény- és kö­zépparasztjait. Voltak ugyan egyes falusi tanácsok, ahol szép eredmé­nyeket értek el, mint például Isalá­­boron, ahol az állami kötelezettsé­gek végrehajtását elsőnek végezték el és sok más kérdés megoldásánál is elől jártak. Beregen szintén sike­rült mozgósítani a szegény- és közép­parasztok nagy részét, sőt megszer­vezték körzetünk első kollektív gaz­daságát, amely már az első évben is nagyon szép eredményt ért el. Zmi­­jivka elsőnek számolt el a széna- és krumpli-beszolgál­at­á­­al. Ivanivkán jelentős haladást értek el kulturális téren. De ezekkel az eredményekkel nem lehetünk megelégedve, arra kell törekednünk, hogy még többet ér­jünk el, nekünk el kell érnünk azt, amit Sztálin elvtárs tűzött elérik az 1946 február 9.-én tartott beszédé­ben, azaz „Hazánk kárt szenvedett vi­dékeit újjáépítsük, az ipari és mező­­gazdasági termelést növeljük és ez­által a dolgozók életszínvonalát, a háború előtti színvonallal szemben, jelentősen felemeljük."* Azt csak úgy tudjuk elérni, ha a falusi tanácsok maguk köré tudják tömöríteni a falu szegény- és közép­­parasztjait, mozgósít­ni tudják a fa­lu aktiváját, ha még jobban mege­­rősí­­k a kommunisták és pártonkí­­vüliek sz­abni blokkját, ha a falusi tanács mellett működő bizo­tságokon kerész­ül bevonják a falu dolgozóit a kollektív munkába. 1. ) A földművelési bizo­tság a föld­művelési egyesülettel együtt, a falusi tanács vezetésével kell, hogy ren­dezze a falu vitás földterületeit, tud­nia kell kinek mennyi földje vann, hogyan hajtották végre az őszi ve­tés tervét, tervet kell készítenie a tavaszi vetés végrehajtására, ki mit és mennyit fog venni a tavasziakból. Gondoskodnia kell arról, hogy a ta­vaszi munkálatokhoz a szerszámok elő legyenek készítve, a földekre a trágyát kihordják, a vetőmag meg le­gyen tisztítva, a fogatnélküli szegé­nyeket kisegítsék, szerződéseket kös­senek a Gép- és Traktorállomással, vagy s­egít­séget nyújtsanak a foga­­tos gazdák által. A falu népének, mint egy jó családnak, egységesen kell részt vennie abban a harcban, mely arra irányul, hogy 1918-ban még nagyobb termést érjünk el. Ez legyen a jelszó: „Harc a bő termés­ért!“ 2. ) A pénzügyi bizo­t­ágn­ak ismer­nie kell a falu pénzügyi helyzetét, elő­adásokat kell szerveznie abból a célból, hogy a falu lakói megismer­jék azokat a pénzügyi intézkedése­ket, melyek szükségesek a negyedik sztálini ötéves terv sikeres végre­hajtása érdekében. Ezáltal el kell ér­nie azt, hogy a falu népének ne le­gyen adóhátraléka, gondo­kodnia kell és megértetni a falu lakóival, hogy a kibocsájtott pénzjegynek állandó­an forgalomban kell len­nie, hogy ez­által is a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését elősegítsük. Is­mertetnie kell a város és falu dol­gozói termelési kapcsolatának szük­ségességét. 3. ) Az egészségügyi bizottságnak rendbe kell hoznia a falu egészségét­­ügyi állomásait, támogatnia kell a egészségügyi munkásokat minden té­ren, arra kell törekednie, hogy a falu minden lakója tiszta és egészséges lakásban éljen, megtenni mindent, hogy a fertőző betegségek terjedé­se meg legyen akadályozva. Egész­ségügyi előadásokat kell szerveznie szakképzett emberek bevonásával, a maláriát terjesztő gödröket be kell tölteni, klubok, olvasókörök, isko­lák és minden közintézmény tisz­tántartását megszervezni és állan­dóan ellenőrizni. Törekednie kell a tisztaságra a faluban. 4. ) A kulturális bizottságnak arra kell törekednie, hogy a falu dolgo­zóinak kultúrszínvonala állandóan e­­melkedjen. Nem szabad írástudatlan­nak lenni a faluban, esti kurzusokat kell szervezni. Gondoskodnia kell ar­ról, hogy minden tanuló látogas­sa az iskolát, támogatnia kell a sze­gény szülők gyermekeit. Szinielőadá­­sokat, felolvasásokat szervezni és rendezni. A kutúrház, a falu büsz­kesége kell, hogy legyen Boly­on a szemük előtt lebegjen az a cél, hogy a Szovjet államnak képzett, kultur­­emberekre van szüksége. 5. ) A szociális bizottságnak egy pil­lanatra sem szabad figyelmét és gon­doskodását levenni a Honvédő Hábo­rú rokkantjairól. Állandó támogatás­ban kell részesítenie a munkában, meg­­rokkantakat, azon családokat, melyek önhibájukon kívül erre rászorulnak, a férjnélküli sokgyermekes anyákat. Az egész falu népének éreznie kell, hogy egy családba, tartoznak és ez­ért senkinek sem szabad szükséget szenvedni. 6. ) Az útépítési bizottságnak gon­doskodnia kell arról, hogy a község út­­jai rendben legyenek, rendbe kell hoznia a hidakat, a mezei dülőuta­­kat, nem szabad a falunak „feneket­len sártengernek“ lennie, a vízleve­zető-csatornákat (árkokat) rendben kell tartania és újakat kell építenie. Előkészítő intézkedéseket kell ten­nie a tavaszi áradás ellen, hidak vé­dése útján, stb. 7. ) A készletezési bizottságo­k meg kell vizsgálnia, hogy a falu népe el­számolt-e az állammal. Meg kell értet­nie a falu népével, hogy előrehala­dásunk egyik előfeltétele az, hogy termésfeleslegünket átadjuk az álla­mi készletező hivatalnak. Ezáltal e­­lősegítjük az ipari munkásság ellá­tását, segítjük a­ negyedik sztálini öt­éves terv sikeres keresztülvitelét. Meg kell értetnie a falu dolgozóival a falu és város dolgozói szoros e­­gyüttműködésének szükségességét. A bizottságok tervei a falusi tanács jóváhagyása u­tán az egész falu fela­dóvá válnak, ami azt jelenti, hogy­annak végrehajtása minden dolgozó érdeke. Ezért ezen munkák elvégzé­sére mozgósítanunk kell a­­pártszer­vezet irányítása mellett a falu dolgo­zóit, a komszomolokat, a női szer­vezetet, a dolgozó intelligenciát, min­denkit bevonni a munkába, aki azt akarja, hogy Lenin­ Sztálin pártjának vezetése alatt új termelési győzelme­ket érjünk el, hogy merészen, bát­ran törjünk előre a kommunizmus felé. Morgent­hal István a körzeti végrehajtóbizottság elnöke. vörös zászló Két újév között... A város még hideg, homályos hó­­lepel alatt szendereg. A házak abla­kai sötéten ásítanak a félig ködbe­­merült tájba. A fák koronái szinte roskadoznak a vastag hótakaró allatt. Valahol keleten sikerült az első haj­nali napsugárnak áttörni a sűrű ko­mor felhőket. Jiajnalodik. Egy szegényes házikóban most gyulladt ki a bágyadtan pislogó pet­róleumlámpa. Egy fiatal leány ébred mély álmából, álmosan dörzsöli sze­mét, majd hirtelen elszántsággal öl­tözködni kezd, magára hányva ron­gyait. Pár perc múlva künn van az utcán. Konok, csípős fagy támadja meg, s rágja, magát be tagjaiba, ke­zébe, ujjaiba. Borbála nem néz kö­rül, nem jut el hozzá a festői szinti táj. . . Ő a komor valóságban él, siet, hogy időben kezdhesse el a hó­­kaparást. Mi lesz ha elkések? — gondolja magában. Félve ’összehúzódik és meggyorsítja lépteit. Munkában, nél­külözésekben elfáradt testét keresz­­tül-kasul átjárja a fagy. Ösztönsze­­rűen közelebb megy a házak falai­hoz, elvegyül azok árnyékával, hogy minél kevésbé keltse fel annak a vi­lágnak a figyelmét, amely oly várat­lanul sújtja a munkásokat, elbocsát­ja őket a munkából, kitéve a legne­hezebb nélkülözéseknek. Most is meg­borzong a szörnyű emléktől, amikor szívdobogva várta, vájjon nem ,bo­csát­ják-e el a téglagyárból- megtart­­ják-e állandó munkásnak. De más­képp történt. Őt is kiszemelték, őt is elbocsátották, a többiekkel együtt. És a sovány, fekete kenyér is egyre ritkább a háznál. Most minden mun­kára vállalkozni kell, ha azt akarja, hogy jusson egy darab kenyérre. Elkeseredetten ragadja meg a kapa nyelét, kezébe nem érez életet, mint­ha ujjal külön-külön elakarnájlnak vál­ni a testétől. Mélyen váj a hótakaró­ba csendes árnyékként imbolyogva a­­ hajnali ködbe. A hirtelen felkereke­dett szél szemébe hordja a havat. Nem, ezt nem lehet hinni sóhajtozik magában. Meddig tart még ez a nélkülözés, kínlódás. Úgy érzi, hogy a fagy egész a szívéhez hatol, megmarkolja torkát, teljesen meg akarja fojtani. Az akarata csak­nem felmondja a szolgálatot. Pár nap múlva itt az újév 1937, — gondolja elkeseredetten. De vájjon mit hozhat az neki. . . . * 1917 végét írjuk. Ik­abár Borbála, a volt téglagyári és dohánygyári munkásnő, ma elismert szorgalmas * munkása a dohánygyárnak. Vígan áll munkapadja mellett, erős akarata nem ismer akadályt. A jövő éven megmutatjuk mondja, hogy még jobban is tu­dunk dolgozni. Arca barátságosan mosolyog, kedves és vidámságot öm­lesztve környezetére. Hány munka­társnője tanult az utóbbi hónapok­ban tőle a dohány osztályozást, a stréselést. Szeretik is őt a munkatár­sak, elismerik szorgalmát, munkáját. Bizalmuknak akkor adtak kifejezést, mikor őt jelölték a körzeti tanácsba ké­pvi­selőj­el­öl­t­j­ük ül. A jövőnek mily széles távlatai nyit­nak most Borbála előtt. Ma, közvet­lenül újév előtti napon egyedül indul haza a munkából. A nap elkésett su­garai könnyedén körültáncolják a házak falait, leheletnyi felhők egy­mást kergetve úszkálnak ж égbolton. Borbála elmerült gondolataiba. Nincs kétsége afelől, hogy a jövő év sok új eseményt hoz számára, a gyár és tár­sai számára. Ezek az ő érzései és gondolati a jövő illetően, öröm járja át sz­­ét, úgy érzi, végtelen háláját be­­teg életéért mindenkinek el szere­né mondani, világgá szeretné kü­tolni. Sarlós Zsuzsáim Nemzetközi szemle Az amerikai reakció sötét tervei A világ közvéleménye különösen nagy figyelmet szentel a Külügymi­­ni­z­etek Tanácsa k ondóni ülőeszaká­nak megszakításához. Az ülésszak sikertelenségének közvetlen bűnöse az amerikai delegáció, melynek ve­zetője Marshall volt, az USA kül­ügyminisztere. Anglia és Franciaor­szág delegációi szorosan együttmű­ködtek Marshallal, teljesítve az ame­rikai külügyminiszter utasításait. Az lángol -ameri­kai-f­ranci­a blokk vo­nalának lényege abban rejlett, hogy megakadályozzák az ülésszak előtt álló kérdések tényleges megtárgya­lását. A reakció részére elfogadha­tatlanok voltak a szovjet javaslatok, melyek lényege: a demokrácia, a bé­kés ipari építkezés alapelvein nyug­vó békeszerződés megkötése Német­országgal. A szovjet delegáció a nemzetközi együttműködés, demokrácia alapel­vein nyugvó, konkrét javaslatokat tett. De éppt ezért utasították el Anglia, USA és Franciaország dele­gációi Molotov javaslatait. Ezek az államok ugyanis imperialista békét akarnak kötni Németországgal, mert így kívánják ezt az amerikai ipari mágnások érdekei. Marshall a londoni ülésszak meg­szakítása után még 3 napig tanács­kozott Londonban. A reakció sö­tét terveket sző az ipari tőkések ér­­dekének megfelelően: Nyugat-Német­­országban fasiszta és félfasiszta ele­mekből új reakciós kormányt szán­­dékszanak megalakítani. Ezek a re­akciósok azonban jól tudják, mily veszélyeket rejtenek m­aguk­­rá, ezek a tervek. Nem véletlenek Marshall és Bevin „siránkozásai“, beszédei a nyilvánosság előtt, melyekben kezü­ket mossák. A valóság az, hogy egyszerű em­berek milliói, örömmel fogad­ják a Szovjetunió békepolitikáját, er­ről tanúskodik számtalan, a napok­ban az USA-ban és Angliában lezaj­lott gyűlés is. A reakciósok azzal, hogy az ülésszak sikeres munkáját megakadályozták, épp az ellenkező hatást érték el. Szovjetunió tekin­télye megnövekedett még jobban a haladó világ köreiben. Адреса редакції u Берегово пл <іорогашлова bk 3. Телефов редакції 156. друкарні. Hl Csütörtök, 1948. I. 1. Áremelkedés F­ra­nciaor­szágban A párizsi lapok újabb áremelkedé­sekről imák. Még az olyan élvezeti cikkek, mint a cigaretta, dohány ára is 25°/o-kal emelkedik. Egy tonna szén után — írja a „France Soir“ — 2800 frank adót vetnek ki Emelkedik a villanyáram ára is 17 frankkal egy kilowatt után, vasúti jegyek és végül, ami különösen ér­zékenyen sújtja a párizsiakat: a met­ro.­­ Egy jegy a metrón ezentúl 6 frankba fog kerülni. Felelős szerkesztő: Krofa László. Тираж 2]

Next