Vörös Zászló, 1950. július-december (6. évfolyam, 53-105. szám)

1950-07-02 / 53. szám

2. oldal. PÁRTÉLET Tömegpolitikai munka az aratásnál és cséplésnél A SzSzKSz Minisztertaná­csának és az SzK(b)P Köz­ponti Bizottságának határoza­ta új feladatot állított elénk : gyorsan és veszteség nél­kül végezzük el a betakarítást, becsülettel teljesítsük a be­­szolgáltatási tervet. Ennek a fontos feladatnak megfelelően szervezte meg a kolhoz párt­­szervezete a jelenlegi tömeg­politikai munkát. A betakarítási munkálatok megkezdése előtt kolhozunk­ban gyűlést tartottunk, ame­lyen ismertettük a bolsevik párt és a szovjet kormány ha­tározatát. A gyűlés aktívan folyt le. A kolhozisták a beta­karítási munkatervhez egész sor módosítási javaslatot tet­tek, melyeknek célja a betaka­rítási munkák meggyorsítása. A pártszervezet értekezletet tartott az agitátorokkal. El­mondtuk az agitátoroknak, milyen kérdésekkel kell foglal­koznak az aratás, cséplés és terménybeszolgáltatás idején. Az agitátoroknak a legfőbb fi­gyelmet a SzSzKSz Miniszter­­tanácsa és a SzK(b)P Köz­ponti Bizottsága határozata ismertetésére kell fordítaniuk. Mozgósítaniok kell a kolhozis­tákat, hogy sikeresen hajtsák végre ezt a határozatot. Az agitátoroknak nagy gondot kell fordítaniuk a szocialista ver­seny szervezésére a kaszások, kévekötők, osztagolók és más kolhozisták között. A részleges aratás alatt a legjobb agitátorok Cipola Al­bert, Ivánkó Iván, Hartavely Iván, Lőrinc Erzsébet, Márton Imre és mások voltak. Min­den nap beszélgettek a kolho­zistákkal a betakarítás mene­téről, a kolhoz legjobb kaszá­sairól, felhívták a kolhoz tag­jait, hogy igazodjanak az él­munkásokhoz. Már a betakarí­tás első napjaiban sok élmun­kás emelkedett ki. Jaró Gyula, Lőrinc Viktor, Kacsó Gyula és más kaszások 0.5 hektár norma mellett, 0.9—1.0 hektár őszi búzát és rozsot arattak le Az agitátorok ismertették a legjobb kévekötők, mint Lőrinc Irén, Orosz Márta, Bakk Irma munkatapasztalatait, akik na­ponta 1200—1300 kévét kötöt­tek. Ezek az élmunkások el­mondták munkatapasztalatai­kat a kolhoz többi tagjainak. A betakarítás idején különös figyelmet fordítottunk a mun­kaeredmények mindennapi ösz­­szegezésére, a legjobb munká­sok eredményeinek kimutatá­sára. Ez kedvező hatással volt a szocialista verseny mene­tére. A betakarítás idején rend­szeresen megjelent a kolhoz­­faliújság és a mezei harcila­pok a brigádokban. Ezek meg­világították a verseny mene­tét, bátran felfedték a hiányos­ságokat és élesen bírálták a rendbontókat. A kolhozistákat munkahős­tettekre serkentő tömegpoliti­kai munka azt eredményezte, hogy a Bugyonnij kolhoz 452 hektár őszi kalászosból 4 nap alatt 340 hektárt takarított be, megkezdte az osztagolást, a cséplést és a beszolgáltatást. A pártszervezet szoros kap­csolata a kolhozistákkal, a jól megszervezett tömegpoliti­kai munka biztosítja kolho­zunk sikereit a bő termésért folyó harc döntő napjaiban. Frisman V. a gáti Bugyonnij kolhoz pártszervezetének titkára. Balla elvtárs mentegetődzik Lapunkban írtunk arról, hogy a Promkooperátor artel rádiójavító műhelyében hóna­pokig kijavítatlanul hevert a­­zatisnei klub rádiókészüléke. і Nem ez volt az egyetlen rá­­­­dió, amely ilyen sorsra jutott. ÍAz artel vezetősége meg sem­­próbálja kétségbe vonni eze­­­­ket a tényeket. I Az artel vezetője, Balla elv­­■társ, ahelyett, hogy a bírálat­ból levonná a megfelelő kö­vetkeztetést, mentegetődzni próbál. Hibáztatja a rádiója­­vító műhely vezetőjét, amiért nem jelentette, milyen alkatré­szek szükségesek a rádió ki­javításához. Bűnös szerinte a beszerző is, aki nem tud al­katrészeket szerezni a mű­hely számára. Balla elvtárs mindenkit hi­báztat, csak saját magát vonja ki a felelősség alól. Ahelyett, hogy bolsevik önbírálattal él­ne és az újságban megjelent cikket segítségül használná fel a hibák kiküszöbölésére, megismétli az elkövetett hibá­kat. Balla elvtárs kijelenti: »Miu­tán visszaküldjük a klubnak a rádiót és visszautaljuk szám­lájára a javításért kifizetett összeget, az illető elvtársak­nak nem lehet okuk pa­naszra.« Balla elvtárs, ez nem bol­sevik módja a rendelők panaszai elintézésének! Ön­nek többet kell foglalkoznia az artel egyes műhelyeiben fenn­álló helyzettel és mentegetőd­­zés helyett ellenőriznie kell azok munkáját, a helyszínen kiküszöbölni a hibákat. Gon­doskodnia kell arról, hogy az artel műhelyei pontosan szol­gálják ki a város és körzet lakosságát és intézményeit. Sas A. Köszönet Sztálinnak a boldog gyermekkorért Ezer pionír gyűlt össze a körzet minden falujából a jú­nius 30.-án Berehovon meg­tartott körzeti pionírkongresz­­szuson. A vérkeparti sétány, a kongresszus színhelye, piros­­nyakkendős fiúktól és leányok­tól volt hangos. A pionírokat Pilipenko elv­társ, a körzeti pártbizottság titkára és Morgenthal elvtárs, a körzeti végrehajtóbizottság elnöke üdvözölték. Ezután egymásután szólal­tak fel Zelmanovics Eliz, a berehovoi 1. sz. középiskola Oleg Kosejov pionírszerveze­­tének tagja, Iszák Paula, a be­rehovoi gyermekotthon nevelt­je, Lengyel Sándor, a beregi VII. osztályos iskola tanulója és sokan mások. Valamennyi­en boldog gyermekkorukért, a szabad tanulási lehetőségért mondtak köszönetet a pártnak, a nagy Sztálinnak. A felszólalások után a pio­nírok színdarabokat, dalokat és táncokat adtak elő. Könyvtárat minden kolhoz részére Az uljanovi kerületi Kirov kolhoz pártszervezetének gyű­lésén Usztimenko Vera kom­munista kolhozistanő azzal az indítvánnyal állt elő, hogy építsenek a kolhozban olvasó­kört és könyvtárat. A fiatal kommunista kolho­zistanő javaslatát a kolhozis­ták meleg támogatásban ré­szesítették. Három hónap sem telt el a pártgyűlés után, mikor a falu központjában, az iskola, falusi Szovjet és kol­hozépület mellett új téglaépü­let nőtt ki, melyben a könyv­tárat és az olvasókört helyez­ték el. A kolhozistanők ízlésesen és szeretettel díszítették fel a könyvtár helyiségeit. Az asz­talokon tiszta terítők, az abla­kokon hófehér függönyök, pár­názott székek, élővirágok tet­ték barátságossá és kellemes­sé a helyiségeket. Van miből válogatni. Közel 2000 szépiro­dalmi, politikai és gazdasági könyvet szerzett be a kolhoz könyvtára számára. A Kirov kolhozban a könyv­tár megnyitása igazi ünnep volt. Estére a könyvtárban több, mint 150 kolhozista és kolhozistanő gyűlt össze. Azóta egy év telt el. A Ki­rov kolhoz tagjai el sem tud­ják képzelni, hogyan lehet könyv, folyóirat és újságok nélkül élni. Esténként 12 órá­ig népes az olvasóterem. A kolhozisták ki-be járnak köny­veikkel. A könyvtárnak ma sok tagja van. A 195 olvasó mindegyike elolvasott már 7—8 könyvet. A könyvek a szovjet falu embereiben a kommunizmus önfeláldozó építőinek legnemesebb voná­sait nevelik ki. Nizsnicsenko pártonkívüli kolhozista tavaly 36 különbö­ző könyvet olvasott el. Az idén már elolvasta Lenin: »Az államról«, Popov V.: »Acél és salak« című műveit, összesen tizenkét kötetet. Nizsnicsenko elvtárs egyszerű kolhozmun­kás volt, ma sztahanovista, kitűnő agitátor és aktív tár­sadalmi tényező. A könyv mindennapi szükséglete. Az elolvasott könyvek hőseitől ta­nul bolsevik módon élni. A Kirov kolhozban sok ilyen könyvbarát van. Ezek kulturális és politikai téren gyorsan fejlődnek, alaposan és gyorsan szerzik szakkép­zettségüket. Juszova Mária kiváló traktorbrigádjának tag­jai ugyancsak szorgalmas ol­vasók. E brigád hat traktoris­táját más traktorbrigádok ve­zetőivé nevezték ki. Szorgos munkaidőben, mikor nem fordíthatnak huzamosabb időt a könyvolvasásra, a sza­bad perceket hangos felolva­sásokkal töltik ki. Az elmúlt évben a kolhozisták ilymódon 9 szovjet író művét hallgatták meg és vitatták meg. Ezek kö­zött volt Fagyejev A. »Az ifjú Gárda«, Panovaj V. »Kruzsi­­liha«, Polevoj D. »Egy igaz ember története«­ című köny­ve. Sok kolhozista hozzá­látott egyéni könyvtára szer­vezéséhez. A párt kerületi bizottsága a Kirov kolhoz nagyszerű pél­dáját a kerület­­ minden kol­hozistája közkincsévé tette. Hogy a kiroviak tapasztalatát közzétegyék, az UK(K)P ke­rületi bizottsága a Kirov kol­hozban tanácskozást tartott a kolhozelnökök, falusi Szovjet elnökök és az elsőfokú párt­­szervezetek titkárai számára. Egyes kolhozisták már ön­állóan is Írnak Elbeszéléseket és karcolatokat! Gorbulenko István idős kolhozista az Ord­­zsonikidze kolhozból sikerült karcolatot írt szülőfalujáról. E karcolatot az »Új győzel­mek felé« című kerületi la­punkban közöltük és az iro­dalmi pályázaton második di­jat nyert. Az első dijat a »Csá­bos hajfürt« címü elbeszélés­sel Pancsenko Iván kolhozista­ nyerte. A kommunizmus országá­ban ilyképen omlik le a vá­­­laszfal a szellemi és testi munkás között. Az uljanovi kerület kolhozai” Sztálin elvtársnak, a szeretett vezérnek és tanítónak azt az ígéretet tették, hogy az 1950. évben 18 mázsás hektáronkén­ti átlagos szemestermést, 200 mázsás cukorrépatermést és­ hektáronkénti 50 mázsás ku­koricatermést takarítanak be. E kötelezettségek sikeres teljesítésében nagy segítsé­­­günkre vannak a kulturfelvilá­­­gosító intézmények is. Kerü­letünk pártszervezete tovább­ra is komoly figyelmet fordít a klubok, könyvtárak, olvasó­termek és más kulturfelvilágo­sító intézmények munkájára. Topcsij Alexander, az UK(b)P­uljanovi ke­rületi bizottságának tit­­­kára. (Szúrni terület). VÖRÖS ZÁSZLÓ Vasárnap, 1950 július 2. Több és jobb iparcikket a dolgozóknak Nagyteljesítményű téglaprés A 2. számú téglagyárban befejeztük egy új, hatalmas, hazai gyártmányú téglaprés felszerelését. A prést a c­ar­­kovi »Vörös Október« gyár készítette. Az új prés a mort meglévők­nél jóval nagyobb teljesítmé­nyű, több, mint kétszer annyi nyerstéglát bocsát ki. Az új prést Huszti Mihály és Dóri Béla sztahanovisták fogják kezelni. Matvijenko B. Odesszában újjáépítették a SzSzKSz Élelmezési Minisztériumának cukor­­finomító üzemét. A FELVÉTELEN: A finomított cu­kor főzése. Az előtérben Lucenko elvtárs, főzőmester, (balról) aki 1934 től dolgozik az üzemben és Harkusa elvtárs, a gyár igazgatója. (Presszklissé RAT­AU) Harmadára csökken­tettük a fa szárítási idejét A Május Elseje bútorkom­­binátus asztalospinhelyeinek megfelelő mennyiségű, feldol­gozásra alkalmas anyaggal való ellátása sok gondot oko­zott az üzem vezetőségének, mivel a régi rendszerű szárí­­tókamrákban a szárítási fo­lyamat legkevesebb 1 hónapot vett igénybe. Ezen a nehézsé­gen kívánt az üzem­ vezetősé­ge segíteni akkor, amikor új szárítókamrák építését hatá­rozta el. Az új szárítóépületben 4, egyenként 36 köbméter befo­gadóképességű kam­rát építet­tünk. A kamrákat a legkorsze­rűbb, hazai gyártmányú fel­szereléssel­ látták el. Matl elv­társ, az üzem főg­épésze kija­vította és átalakította az üzem régi kazánját. Ez szolgáltatja a szárítókamrák fűtéséhez szükséges gőzt. Minden kam­rában 7 ventillátor szabályoz­za a levegő egyenletes áram­lását­. Az 1. számú kamra már üzemben van, a többiek is rö­videsen üzemképes állapot­ban lesznek. Az elmúlt hetek tapasztala­ta azt bizonyítja,­ hogy az új szárítókamrában a nyersanyag a régebbi több, mint 1 hónap helyett 12 nap alatt feldolgo­zásra alkalmassá válik. Ez je­lentékenyen csökkenti a gyárt­mányok előállítási idejét, fo­kozza termelésünket. Orosz B. Komszomolok az élet’ A berehovoi bőrgyár e fokú komszomolszervezete­k tagja állandóan előll a termelékenység fokozás, az áruk jó minőségű előállítá­sáért indított harcban. Mun­kasikerekkel fogadták a kom­szomolok a Kárpátontúli terü­letnek Szovjetukrajnával való egyesülése 5. évfordulóját is. Horvát Imre, az elsőfokú komszomolszervezet titkára, a bőrsimító brigád vezetője. A brigád kötelezettséget vállalt hogy június havi tervét 29.­,s teljesíti. A komszomolok nem­csak teljesítették tervüket, hanem annál jóval többet ter­meltek. Horvát Imre 80 juh­­bőr helyett 96—100 bőr simí­tását végezte el naponta. Ker­tész Berta és Lőrinc Jolán még ennél is magasabb, 130 százalékos teljesítményt ér­tek el. Jó munkát végeztek Ráti Magdolna és Szerencsi Tibor is, akik 45 bőr helyett naponta 60 bőr husolásával készül­­tek el. Ráti Viktor.

Next