Vörös Zászló, 1956. július-december (12. évfolyam, 61-138. szám)

1956-07-01 / 61. szám

2. oldal A PARTÉLET ! Mit mutatnak a pártoktatási tanév eredményei Megtartották az utolsó zá­rófoglalkozásokat a kerület po­litikai iskoláiban és tanulókö­reiben. Most, amikor befejező­dött a tanév a pártoktatási há­lózatban, összegezni lehet a kommunisták és pártonkívüli aktivisták politikai oktatásá­nak eredményeit. Miről beszélnek ezek? Első­sorban arról, hogy ott, ahol az elsőfokú pártszervezetek ko­molyan foglalkoztak a kérdés­sel, ahol állandóan ellenőriz­ték a tanulókörök munkáját, ott az eredmények is kielégí­tők. Jól működtek a Micsurin kolhoz (propagandista Poroh­­navec elvtárs), a Bugyonnij kolhoz (propagandista Bak elv­társ), a vasúti sűtőház (propa­gandista Zázin elvtárs), stb., elsőfokú pártszervezete mel­letti tanulókörök. A fentnevezett tanulókörök­ben szervezetten, magas szín­vonalon folyt az oktatás, az anyagot szorosan egybekap­csolták a kolhozok és üzemek termelésével s ezért az hozzá­járult a hallgatók politikai és munkaaktivitása növeléséhez, így volt megszervezve a munka például a Micsurin kol­hozban. Itt a zárófoglalkozá­sok megmutatták, hogy a hall­gatók jól elsajátították a tan­anyagot és tudják azt alkal­mazni a gyakorlatban. Kala­­biska elvtárs, a szarvasmarha farm vezetője alaposan elemez­te a zárófoglalkozáson a párt XX. kongresszusa határozatát, amely a közösségi állatállo­mány fejlesztésére irányul. El­mondta, hogy a párt és a kor­mány határozatai a kolhozis­ták anyagi érdekeltsége eme­léséről­­ jó eredménnyel jár­nak. A múlt évben elegendő takarmányt készleteztek az ál­latok számára, ami produktivi­tásuk emelkedésével járt. A tanulókör hallgatói politi­kailag fejlettek. Tizenhatot kö­zülük vezető állásba léptettek elő, így például Hugyinec elv­társ egyszerű kolhozistából brigádvezetővé lett. Tót elv­társ most a kolhoz elnökhe­lyettese. Ennek a tanulókörnek vala­mennyi hallgatója aktívan ki­veszi részét a falu gazdasági és társadalmi életéből. Dol­goznak mint agitátorok, mint a faliújság szerkesztőbizottsá­gának tagjai. Azonban nem minden párt­­szervezetben foglalkoztak ala­posan a politikai oktatással. A Lenin kolhozban például Inku­­linec elvtárs, a pártszervezet titkára arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy nem avatko­zik bele ebbe a dologba. Ba­kos elvtárs, propagandista, fe­lelőtlenül teljesítette pártmeg­­bizatását, rosszul készült a foglalkozásokra, alacsony szín­vonalon, a kolhoz előtt álló feladatoktól elszakadva foly­tatta le azokat. Munkája arra korlátozódott, hogy felolvasott hallgatóinak könyvekből, vagy brosúrákból. A pártszervezet ezt tétlenül tűrte. Egyes pártszervezetek nem segítettek a propagandistának a foglalkozások megszervezé­sében. A Kalinin kolhoz párt­­szervezetében Revacskó elv­társ propagandista érdekesen, tartalmasan folytatta le a fog­lalkozásokat, alaposan készült azokra, a látogatottság mégis gyakran alacsony volt. A párt­­szervezet nem intézkedett, hogy ezen változtasson. Alacsony színvonalon és szer­vezetlenül folytak a foglalko­zások a Marx Károly, az Ok­tóber 31. évfordulója kolho­zokban, a kerületközi gépja­vító műhelyben, a berehovói szőlőszovházban, stb. Az elsőfokú pártszervezetek feladata jelenleg az, hogy fi­gyelmesen elemezzék a párt­oktatási tanév munkájának eredményeit és a hallgatókkal folytatott egyéni beszélgetés után segítsenek azoknak meg­választani a tanulás formáját a jövő évben. Strempel I., az UKP berehovói kerü­leti bizottsága könyvtá­rának vezetője. A párton belüli demokrácia — a pártélet alapja A Szovjetunió Kommunista Pártja az azonos gondolkodá­sú emberek — kommunisták önkéntes harci szövetsége. A párt állandóan növeli sorait a munkásosztály, a paraszt­ság és a dolgozó értelmiség legjobbjai köréből. A Kom­munista Párt ereje összes tag­jai egységes akaratában és cselekvési egységében rejlik. Ezt az egységet a párt tevé­kenysége és szervezeti felépí­tése vezető fő irányelve , a demokratikus centralizmus el­ve biztosítja, ami annyit je­lent, hogy a párt összes veze­tő szerveit, a legalsóbbat és legfelsőbbet egyaránt, az el­sőfokú pártszervezet büróját éppen úgy, mint a Központi Bizottságot, választják, hogy a pártszervek időnként beszá­molnak szervezeteik előtt, hogy szigorú pártfegyelem lé­tezik az SzKP összes tagjai számára és a kisebbség köte­les alávetni magát a többség­nek, hogy a felső szervek ha­tározatai feltétlenül kötelezők az alsóbb szervekre. A demokratikus centraliz­mus alapvető jellegzetessége a párton belüli demokrácia. Pártunk a Lenin V. I. által ki­dolgozott pártélet és pártirá­­nyítás szilárd szabályai alap­ján él és fejlődik. A pártirányítás legfőbb alap­elve­­ a kollektív irányí­tás. A kollektív pártirányítás megvalósítása azt jelenti, hogy a párt és állami, a gazdasági és kulturális építés összes fon­tos kérdéseiben határozatokat, vagy intézkedéseket csak úgy lehet kidolgozni, ha ezeket a kérdéseket tárgyilagosan, kol­lektíven megtárgyalták az üze­mek és kolhozok, az intézmé­nyek és tanintézetek pártgyű­­lésein, a pártbüró és a pártbi­zottság ülésein, a pártkonfe­renciákon és kongresszusokon. Arra, hogyan kell minde­nütt és minden tekintetben megvalósítani a kollektív irá­nyítást, a párton belüli demok­ráciát, Lenin V. I. mutatott tanulságos példát. Erről érde­kesen beszélnek Andrejev A. A. elvtárs nemrégen közölt visszaemlékezései. Andrejev elvtárs az 1920 — 1922-es években gyakran találkozott Vlagyimir Iljiccsel munka köz­ben, üléseken és gyűléseken, konferenciákon és kongresszu­sokon. «Lenin sohasem váltott ki senkiből kényelmetlen érzést, — írja Andrejev elvtárs, — sőt, azt mondhatnám, hogy amikor fontos kérdéseket ve­tett fel, inkább arra­­serkentet­te az embert, hogy kezdemé­nyezzen és szabadon fejtse ki gondolatait, mindig figyelme­sen meghallgatva, ha valaki valami érdekeset mondott. Ugyanakkor sohasem hagyta figyemen kívül az elvszerűt­­lenséget, a helytelen dolgokat. Amikor elvi kérdésekről volt szó, Lenin kíméletlen volt min­denkivel szemben, aki meg­próbálta feladni álláspontun­kat, megsérteni a bolsevik el­veket. Ilyenkor nem törődött­ azzal, milyen állásban vannak az illetők, milyen közel álla­nak hozzá a munkában . . . Lenin nem tűrte az általá­nos megjegyzéseket ténybeli bizonyítékok és konkrét javas­latok nélkül, ilyen esetek­ben még félbe is szakította a beszélőket és megkövetelte tő­lük, hogy pontosabbak legye­nek és valóban érdembeli javaslatokat tegyenek. Ugyan­akkor azonban Lenin, mint senki más, hallgatni tudott még akkor is, amikor már kia­lakult a véleménye valamely kérdésben ...» (A «Kommu­­niszt» című folyóirat 1956. évi 5. száma 54 — 55. old.). Amint azt az SZKP XX. kongresszusán megállapították, a személyi kultusz elterjedésé­vel kapcsolatban nálunk hu­zamosabb időn át megsértették a pártélet és a kollektív irá­nyítás elve szabályait. A kon­gresszus határozatai és anya­gai bebizonyították, hogy a marxizmus-leninizmus szelle­mének idegen Sztálin J. V. személyi kultusza, amely el­­ volt terjedve, komoly politikai és szervezési károkat okozott a párt, a pártszervezetek és azok vezető szervei tevékenys­­ségében, a párton belüli demok­rácia megsértéséhez, a kollek­tív irányítás megszüntetéséhez vezetett. Az SzKP XX. kongresszusa egész pártunk akaratát fejezte ki akkor, amikor jóváhagyta a Központi Bizottság felszó­lalását a személyi kultusz el­len és a KB azon gyakorlati intézkedéseit, amelyek a párt­élet lenini szabályai felújítá­sára, a párton belüli demokrá­cia fejlesztésére irányulnak. A pártélet demokratikus alap­elvei maradéktalan betartása, a párton belüli demokrácia biz­tosítja a párttagok tömeges ak­tivitásának fokozódását, a kommunisták felelősségének növekedését a párt ügyeiért, az illető elsőfokú pártszerve­zet­­munkájáért. Egyedül a párton belüli de­mokrácia betartása útján lehet biztosítani a bírálat és önbí­­rálat kibontakozását, a párt­fegyelem megszilárdítását. A VÖRÖS ZÁSZLÓ Vasárnap, 1956 július 1. Podberezkij A. felvétele. (Preszklise RATAU) r.. і Odesszai terület. A biljajevi ke­rület kolhozistái előkészítik a szé­rüket az új termés átvételéhez és tisztításához. 21 kolhozban 36 gépesített terménytisztító van. A terménytisztító gép teljesítőképes­sége —­6 tonna termény 1 óra alatt. A felvételen, az Út a kommu­nizmushoz kolhoz lakatos és ács brigádja javítja a gépesített ter­­ménytisztítót. A VÁROSBAN :s A KERÜLETBEN •................* * ................ A kerületi élelmiszeripari kom- , і binátus konzervműhelye megkezd-­ te a termelési idényt. Az első na-­j­­­pókban a műhely dolgozói 4500,­­ üveg cseresznyét készítettek az ú­j idei termésből. * * * A sajtgyár dolgozói 140 szá­­j­­zalékra teljesítették második ne- j І gyedévi tervüket a tejtermékek: : gyártása terén. Az utóbbi 3 hó-­j І nap alatt terven felül 6 ezer ki-­j і logramm vajat bocsátottak ki,: :valamint kétszeresére növelték a k­iföjözetlen tejből készült termékek: : gyártását, az első negyedévhez­­­ viszonyítva. : * * * Közel kétezer rubel értékű,­­élelmiszercikket ad el naponta a j .dolgozóknak a 36. számú üzlet,­­ amely a napokban nyílt meg a­­ IMacsolai utcán. A közeljövőben і fa városban cukrászdát és kávé-, szót nyitnak. Jobban használjuk ki a helyi nyersanyagokat az iparban Az SzKP XX. kongresszu­sa felvázolta országunk nép­gazdasága fejlesztésének új, hatalmas programmját. A kon­gresszuson nagy figyelmet fordítottak a helyi nyersanyag­­források mindenirányú kiak­názására az iparban. Kerületünk iparában vezető helyet foglalnak el a fafeldol­gozó üzemek. Fafeldolgozással foglalkozik a Május Elseje bú­­torkombinátus, amely kerüle­tünk legnagyobb üzeme, a promkooperátor artel és a ke­rületi ipari kombinátus. 1946 óta ezen üzemek termelése több, mint 6,5-szeresére emel­kedett. A hatodik ötéves tervben a kerület fafeldolgozó üzemei tovább fejlődnek. A bútorkom­­binátusban új műhelyeket épí­tenek, a kerületi ipari kombi­nátus szintén új bútorműhelyt létesít. A termelés előirányzott nö­vekedése megköveteli ezen üzemek vezetőitől és dolgozói­tól, hogy jobban kihasználják a nyersanyagot. Meg kell azonban állapítani, hogy a ke­rület fafeldolgozó üzemeiben, különösképpen a bútorkombi­­nátusban még sok a hulladék. A korszerű bútoriparban je­lenleg széleskörűen felhasznál­nak még olyan hulladékokat is, mint a fűrészpor. A kerü­let bútoripara vezetőinek ille­ne elgondolkodniuk azon, ho­gyan lehet észszerűbben ki­használni a hulladékokat. Kizárólag helyi nyersanyag­ból dolgoznak a tégla- és cserépgyárak. Azonban, csodálatos módon, a gyárak gyakran nem teljesítik terme­lési tervüket. Jellemző, hogy 1950-ben Berehovon 150 ezer cseréppel gyártottak többet, mint 1955-ben, ugyanakkor, amikor a kereslet ebben az árufajtában állandóan növek­szik. A tégla- és cserépgyárak igazgatósága kályhacsempék készítésével is foglalkozik. E­­zeknek a minősége azonban alacsony, azért, mert primitív eszközökkel gyártják. Kerületünk gazdag kaolin­ban, amelyből jó csempét, ke­rámiát és edényeket lehet ké­szíteni. Azonban a Berehoven 30 évvel ezelőtt gyártott ilyen áruk minősége sokkal jobb volt, mint az, amit jelenleg a tégla- és cserépgyárakban készítenek. Régebben a város­ban különböző árukat készítet­tek kaolinból. Sajnos, ez most szünetel. "­ Nálunk sok az épületkő, ho­mok és más építkezési anyag. Mégis, az építkezési szerveze­tek, a magánépítkezők hiányát érzik az ilyen anyagoknak. Ez azért van így, mert nincs olyan szervezet, amely építke­zési anyagokat árusítana. A kerületi ipari kombiná­­tusnak a folyó hatéves tervben meg kell kezdenie a kerámia edények gyártását. Elvárható, hogy ez kezdetét fogja jelente­ni kerületünk gazdag kaolin tartalékai jó kihasználásának. Minden lehetőségünk meg­van ahhoz, hogy jobban ki­használjuk a helyi nyersanya­gokat és ezáltal növeljük a ke­rületünk ipara által készített áruk választékát. Az üzemek vezetőinek alkotó kezdeménye­zést kell mutatniok ebben a dologban. A helyi nyersanya­gok kihasználásának megjaví­tásával növelhetik az áruter­melést a népgazdaság számára. Milán R., a kerületi végrehajtóbi­­zottság tervbizottsága ve­zetője. ÚJ MEZŐGAZDASASÁGI GÉPEK Az állam bőven ellátja a me­zőgazdaságot új gépekkel és fel­szerelésekkel. Az utóbbi 6 hónap alatt a kerület kolhozai és GTA-i több, mint 100 ezer rubel értékű gépet és felszerelést vásároltak. A napokban a mezőgazdasági ellátó raktárába 4 darab «ZMP- 1.5» márkájú terményszárító ér­kezett.

Next