Vörös Zászló, 1957. július-december (13. évfolyam, 78-154. szám)
1957-07-03 / 78. szám
2. oldal KOMSZOMOLÉLET Komszomolcsoport a farmon A farm komszomolcsoportja kolhozunkban ez év áprilisában alakult meg. Ez már régebben is megtörténhetett volna, mert három komszomol dolgozott a farmon, de szervezetünk volt bizottsága és annak titkára Maszjuk Vera egyáltalán nem törődött az állattenyésztés kérdéseivel és a farmokon dolgozó komszomolokkal. A komszomolok ezt nyíltan megmondták azon a gyűlésen, amelyen megválasztották az új komszomolbizottságot és annak titkárát. Bírálataikból és javaslataikból igyekeztünk levonni a megfelelő következtetést. Tudjuk, hogy a komszomolcsoport megalakítása egymagában még nem elegendő. Kitartó munkával azt kell elérni, hogy az élénk tevékenységet fejtsen ki és hozzájáruljon az állatfarmok munkájának megjavításához. Marinka Vaszilina, Szuszik Angelina fejénők és Kovács Vaszilina sertésgondozó megértik ezt. A komszomolcsoport megalakulása után még odaadóbban dolgoznak, javaslatokat tesznek a kolhoz vezetőségének a farmon lévő hiányosságok kiküszöbölésére, többet törődnek eszmei színvonaluk emelésével és nem feledkeznek meg arról sem, hogy felvilágosító munkát végezzenek az állattenyésztők körében. Mindennek meglett az eredménye. A komszomolcsoport fennállásának rövid ideje alatt is komoly sikereket tud felmutatni. Valamennyi komszomol példamutatóan dolgozik. Marinka Vaszilina a rábízott tehenek mindegyikétől átlag 10 liter tejet fej naponta. A többi fejőnek igyekeznek őt utolérni. Versenyük következtében napról napra emelkedik a tejhozam. A komszomolok úgy a farmon, mint a nyári táborban Vörös Sarkot rendeztek be és gondoskodnak arról, hogy ott állandóan friss újságok, folyóiratok, érdekes könyvek és társasjátékok legyenek. A komszomolcsoport magára vállalta a harcilap szerkesztését. Farmjainkon sok fiatal kolhozista dolgozik. Komszomoljaink különös figyelmet fordítottak a közöttük végzendő politikai felvilágosító munkára. Az eredmény ezen a téren sem marad el. Veratyák Anna, Szuszik Krisztina, Szaj Olga és Cserbán Edina fiatal fejőnőket a napokban vettük fel a komszomolba. Juhász Alekszander a juh-, Lengyel Vaszil a lófarm dolgozója és Krojoka Mihail, aki a hizlalásra fogott szarvasjószágot gondozza, szintén fiatal komszomol. A most már több mint 10 tagú csoportot Marinka Vaszilina irányítja. Vaszilina jól ismeri a farmon dolgozó komszomolokat. Ez csak természetes, hiszen gyakran folytat velük őszinte beszélgetéseket. A komszomolcsoport előtt most egy cél lebeg: minél aktívabban bekapcsolódni a tej- és hústermelés terén Amerikával folytatott versenybe. Ez a kérdés szerepel komszomolszervezetünk legutóbbi gyűlésének napirendjén is. A farm komszomoljai javasolták a kolhoz vezetőségének, hogy minél előbb szervezzenek nyúlfarmot, mert ezáltal is növelni lehetne a hústermelést. A kolhozvezetőség helyesnek találta az indítványt és megtette a szükséges intézkedéseket. Folyik a nyúlketrecek építése. Hogy a komszomolcsoport a jövőben is sikeresen birkózzon meg feladataival, nem ártana, ha a kerületi komszomolbizottság munkatársai az eddiginél többet érdeklődnének a csoport munkája iránt. Holota M., a Micsurin kolhoz komszomolszervezetének titkára. A Május Elseje bútorkombinátus dolgozóinak egyik közgyűlésén a pártszervezet javaslatára a «Mebelscsik» című faliújság szerkesztése céljából megválasztották a szerkesztőbizottságot. A dolgozók bizalmából a faliújság szerkesztője Holovacsov Makszim, a káderügyosztály vezetője lett. A szerkesztőbizottságba olyan szakemberek kerültek, akik jól ismerik az üzemet és a termelést, mint például Molnár József a termelési osztály vezetője, Antonenko Anatolij mérnök-technológus, Szászin Iván, a bútorműhely áruosztályozója, Masinisztov Vlagyimir, a fűrésztelep raktárnoka és Décsei László rajzoló. Az év elején a szerkesztőbizottság munkához is látott. Az újság hasábjain különböző anyagok jelentek meg. Az egyik cikkben a szakszervezet vezetőit bírálták, akiktől az üzem munkásai a Nagy Október 40- ik évfordulója előtti szocialista verseny gyakorlati irányítását várták. Egy másik bíráló cikkben, melyhez rajz is volt mellékelve, arról volt szó, hogy a keretfűrésztől a hulla- fdékot még mindig kézzel hordják ki, pedig a kombinátus igazgatósága már 1953 óta ígéri, hogy gondoskodik szállítóeszközről. Bírálta az újság Szavcsuk elvtársat, a fűrésztelep vezetőjét is. — Ilyen szerkesztőbizottsággal most már hatékony lesz újságunk,j— örültek a munkások, olvasva az érdekes újságszámokat. A bútorkészítők azonban tévedtek. A szerkesztőbizottság jó munkája rövid ideig tartott. Tagjai kezdtek passzívakká válni. Az újság is rendszertelen időközökben, főleg ünnepek alkalmával jelent meg. Az újság hasábjain egyre kevesebb olyan cikk volt látható, amely visszatükrözné az üzem életét. A bútorkészítők várták az újság következő, június 28-i számát, de az még most sem jelent meg. — Nincs miről írni, — mondja kezével legyintve a szerkesztő, Holovacsov elvtárs. — A szerkesztőbizottság tagjai nem akarnak résztvenni az újság elkészítésében, én egyedül meg mit tehetek... Ilyen szavakat akkor kell hallanunk, amikor az üzem határidő előtt teljesítette félévi tervét, mikor az igazgatóság 32 munkás fényképét tétette ki a dicséret-táblára, 24 bútorkészítő pénzjutalmat kapott, 13 dolgozónak pedig dicsérő okleveleket nyújtottak át. Vajon ezek az emberek nem érdemlik meg a szerkesztőbizottság figyelmét? Vagy vegyünk más témát. A kombinátusban egy új kazánházat és új épületeket adnak át a használatnak. A műhelyekben még mindig találkozhatunk selejtkészítőkkel és a munkafegyelem megsértőivel. A pártszervezet, Kocsetkov elvtárs titkár személyében, köteles nagyobb figyelmet fordítani a politikai munka e fontos részlegére, hogy a faliújság a jubileumunk méltó fogadásáért folyó harcban a tömegek igazi szervezőjévé váljon. SAJTÓSZEMLE HELYETT Szerkesztőbizottság van, újság meg nincs VÖRÖS ZÁSZLÓ Szerda, 1957 július 3. Évről évre fejlődik Ukrajna kerámia-ipara. Közel 1500 különböző művészi készítmény látható azon az állandó kiállításon, mely nemrégen nyílt meg Kijevben. A felvételen: Látogatók megtekintik a kiállítást. Cidilkovszkij II. felvétele. A VÁROSBAN és A KERÜLETBEN Olescsuk N. F. elvtárs, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság tagja, előadást tartott a Nemzetközi helyzetről. A kerületi kulturház nagytermében közel 300 városi dolgozó hallgatta meg az érdekes előadást. ★ Csetovón vendégszerepeltek vasárnap a dobrosziljai falusi klub műkedvelői. Bemutatták Tóth Ede: «A falu rossza» című színművét. Nem ez volt az első eset, amikor a dobrosziljai műkedvelők sikerrel léptek fel más falusi klubok színpadán. Nemrégen a «Falu rosszá»-t a vinohradovói kerületi Vilokon mutatták be. ★ Bucsuestet tartottak a Vári középiskolában. Az érettségizőkön és tanítókon kívül több mint 30 szülő jött össze a Vári középiskolában a szombat este megtartott bucsuestre. Fábián elvtárs, igazgató megnyitó szavai után többen szólaltak fel. AZ 1917. ÉV UKRAJNÁBAN A júniusi háborúellenes tüntetések Oroszország dolgozói már a februári forradalom utáni első hónapokban rájöttek arra, hogy az ideiglenes kormány a burzsoázia és a földbirtokosok érdekeit védelmezve semmit sem tesz a munkások és parasztok követeléseinek teljesítése érdekében. Ilyen viszonyok között, leleplezveaz ideiglenes kormány ellenforradalmi politikájának lényegét a bolsevik párt politikai munkát kezdett a tömegek körében az imperialista háború befejezéséért a «minden hatalmat a Szovjeteknek» jelszó alatt. A növekvő forradalmi mozgalom letörésére és a hatalom teljes megkaparintására törekedve a mensevikek és eszerek által támogatott ideiglenes kormány 1917 júniusában támadást készített elő a fronton. Ez a munkások és katonák viharos tiltakozását váltotta ki. A Szovjetek első Oroszországi kongresszusa, mely e napokban folyt Petrográdon, a tömegek háborúellenes hangulatát figyelembe véve, kénytelen volt június 18-ra tüntetést kitűzni. A kongresszuson többségben lévő mensevikek és eszerek a tüntetést saját jelszavavaik alatt akarták levezetni. Tervük azonban csődöt mondott. A petrográdi munkások és katonák bolsevik jelszavakkal mentek ki a tüntetésre: «Le a háborúval!», «Le a tíz kapitalista miniszterrel!», «Minden hatalmat a Szovjeteknek! ». Ukrajna bolsevikjei is tüntetésre késztették a tömeget. Június 18-án (július 1) Kijevben közel 12 ezer munkás és katona plakátokkal és zászlókkal kivonul az utcára és a Dumszkij-téren gyűlést tart. Az ellenforradalmi tiszteknek és a burzsoá nacionalista elemeknek a gyűlés meghiúsítására irányuló kísérlete kudarcba fulladt. A katonák és munkások elkergették őket. A gyűlésen felszólaló bolsevikok arra szólították fel a dolgozókat, tömörítsék soraikat még szorosabban a bolsevik párt köré, mely egyedüli képviselője a dolgozók és paraszti tömegek érdekeinek. A gyűlésen a bolsevikok határozatot fogadtak el. A munkások és katonák tömegtüntetést tartottak Harkovban is. Itt is bolsevik határozatokat fogadtak el, melyben az imperialista háború megszüntetését és a hatalomnak a Szovjetek kezébe való átadását követelték. Különös lelkesedéssel vonultak fel június 25-én (július 8) Luganszk munkásai. A gyűlésen a munkások előtt Vorosilov K. J. tartott beszédet, aki leleplezte az ideiglenes kormány ellenforradalmi politikáját, és a fronton egy új támadás megindítására irányuló előkészületeit. A munkások egyöntetűen elfogadták a határozatot, mely azonnali demokratikus békét követel. «Úgy véljük, — áll a munkások által elfogadott határozatban — hogy jelenlegi helyzetünkből csakis az egységes forradalmi demokratikus hatalom képes kivezetni minket a munkás-, katona- és paratszképviselők Szovjetei személyében». Az Oroszország népei akaratát kifejező háborúellenes tüntetésekre válaszolva az ideiglenes kormány sietett megindítani a fronton a támadást, meg ebben látta a forradalommal folytatott harc egyetlen eszközét. A katonai alakulatokba mensevik-eszer agitátorokat küldtek Kerenszkivel az élen. Demagóg agitálással ők arra kényszerítették a katonákat, hogy támadjanak. Több katonai alakulat megtagadta azonban az engedelmességet. Mint ismeretes, a júniusi támadás a fronton vereséggel ért véget. Kudarcba fulladt az orosz burzsoázia kalandos kibérlete, mely a forradalom fejlődésének megakadályozására irányult. Az a nagy háborúellenes munka, amit a bolsevikok 1917 júniusában végeztek, még jobban emelte a tekintélyüket a tömegek előtt, és hozzájárult a munkások harcának fellendítéséhez a háború beszüntetéséért, a proletár forradalom győzelméért. Levin V. és Iljin F. * A felvételen: Junusi tüntetés Petrográdon (a régi naptár szerint 1917 június 18-án) bolsevik jelszavak jegyében: «Le a háborúval!», «Le a tíz kapitalista miniszterrel!», «Minden hatalmat a Szovjeteknek!».