Vörös Zászló, 1965. július-december (21. évfolyam, 78-155. szám)

1965-07-01 / 78. szám

4­4­4­4­4­4­4­4­4­4 A felvételen: a könyvtár építkezése. Lescsinszkij V. felvétele. (A RATAU fotokrónikája). A lvovi sebészek új módszere Egy után a bonyolult operáció Lvovi klinikát Kit Hanna Szemenivna, a pusz­­tomitivszki kerület Haradi­­szlavicsi falu 55 éves kol­­hozistanője jó egészségben hagyta el. — Rég nem éreztem ilyen jól magamat. Köszö­nöm az orvosnak, — mond­ta búcsúzáskor Filo Oreszt Vlagyimirovicsnak. Hanna Szemenivna már a 15-ik, akit Fili­p. V. a Ka­­ravanov H. H. professzor ál­tal javasolt új módszer sze­rint operált meg, az epecsa­tornák operálásának javított módszerével. A Lvovi sebészek elve­tették az epevezeték közvet­len egyesítését a nyombél­lel. Közöttük jól összeforr az operák­tól vett kis üres béldarab, amelyet a véredé­nyekkel és az idegekkel együtt metszenek ki. Ennek következtében a béldarab megőrzi alaptulajdonságait és ez megakadályozza az epevezeték újabb eldugulá­sát. Az operálás új módszere igazolta magát. Erről tanús­kodnak azok a köszönetnyil­­vánító levelek, amelyek Fili­p. V. címére érkeznek az egykori betegektől. Kárpáti Sajtóügynökség: A kommunizmus építésében nagy szerepe van a munkások és a parasztok szövetségének. Ez a szövetség országunkban jóval a proletariátus diktatúrá­jának megteremtése előtt jött létre, három orosz forra­dalom tüzében kovácsolódott s igy a forradalmi erők szilárd ötvözetét alkotja. A parasztok­kal együtt ostromolta a mun­kásosztály a cári önkényuralom bástyáit, s a falusi szegénypa­rasztokkal együtt vitte végbe a szocialista forradalmat. A munkásosztály vezetése alatt a parasztok dolgozó tömegei át­tértek az egyéni gazdaságtól a kollektív szocialista gazdaság­hoz. A lenini munkás-paraszt szövetség kiállta a külföldi be­avatkozók ellen vívott polgár­háború és a Nagy Honvédő Há­­­­ború viharainak kegyetlen megpróbáltatásait. Egységes érdekekkel és cé­lokkal egybekapcsolt, a Kom­munista Párt által vezetett mun­kások és parasztok közös har­cának és munkájának eredmé­nye lett hazánkban a szocializ­mus teljes és végleges győzel­me. A két baráti osztály szö­vetsége lett megingathatatlan alapja a szovjet nép szociális-politikai és eszmei egységének, amely a szocializmus feltételei között alakult ki. A munkásosztály legmaga­sabb célja — a kommunizmus felépítése — össznépi feladattá vált, a néprétegek ideológiája — ami egyben a munkásosz­tály marxi—lenini ideológiája — egyidejűleg a kolhozpa­rasztság ideológiája lett. . A nagy cél egysége és az eszmei közösség még szilárdabbá tet­te a munkások és a parasztok szövetségét. Már le van küzdve a két osztály közötti különbség a termelési módra vonatkozóan: az össznépi szocialista üzemek és a szövetkezeti gazdaságok — az egységes szocialista ter­melési mód két formája. To­vábbra is hatékony folyamat megy végbe ezen két szocia­lista­ tulajdon egyesítésére. A maga valóságában a mun­kásosztály, mint ismeretes, egybekapcsolódott az össznépi tulajdonnal, amely a szovjet nép életének alapját képezi, beleértve a kolhozparasztságot is. Munkájukkal korszerű gé­peket és más termelési eszkö­zöket, valamint fogyasztási cikkeket állítanak elő. A mun­kásosztály hatékonyan közre­működik a kolhozgazdaságok megszilárdításában és a falu dolgozói jólétének növelésé­ben. A párt Központi Bizottsága márciusi plénumának határoza­tai a mezőgazdaságnak az ipar által nyújtott segítség nagy­mértékű kibővítéséről csak egyike ezen ragyogó bizonyí­tékoknak. Az elkövetkezendő ötéves terv végéig a gépipari üzemek dolgozói majdnem két­szeresére növelik a traktorok és a tehergépkocsik előállítá­sát, majdnem másfélszeresére a kombájnok kibocsátását. A kolhozparasztság viszont nemcsak élvezi az össznépi tu­lajdon javait, de maga is mél­tóan kiveszi részét az ipar nyersanyagszükségletének ki­elégítésében és a dolgozók élelmiszercikkekkel való ellá­tásában. A munkások és a parasztok hatalmas politikai-gazdasági testvéri szövetségére támasz­kodik a párt a kommunizmus anyagi-műszaki alapja megte­remtésének minden területén, valamint a mezőgazdaság fel­lendítésének össznépi ügyében. Mindezt többek között alátá­masztja az az egyöntetűség, amellyel valóra váltják az SZKP KB márciusi plénumha­­tározatait nemcsak a falusi dolgozók, hanem minden egyes szovjet ember. Hibás lenne viszont az a számítás, hogy az össznépi ál­lam körülményei között fölös­leges a munkásosztály vezető szerepének megőrzése. A párt azt tanítja, hogy a mun­kásosztály ezen szerepe tovább is fenn­áll, mert a munkásosz­tály a leghaladóbb és a leg­szervezettebb osztály, amely szoros kapcsolatban van a gépiparral. A munkásosztály a legkövetkezetesebb hordozója a kommunista eszményképeknek. A párt programja rámutat, hogy a munkásosztály tovább­ra is a társadalom vezetője marad és ezt a szerepét csak a kommunizmus felépítésével, az osztályok eltűnésével fejezi majd be.Grebennyikov G. HATALMAS ÖTVÖZET 2. oldal 1965 július VÖRÖS ZÁSZLÓ 1. csütörtök Hegyes tollal a hibák ellen Polszkij M. Sz., műszaki normamegállapító mérnök egy pillanatra eltolta magá­tól a papírlapot, hogy el­gondolkozhasson. A követ­keztetés szinte önmagától adódott. A brigádokban a gazdasági önelszámolás be­vezetése nélkül gondolni sem lehet a termékegységre felhasznált munkaráfordítás csökkenésére. A cikk szerző­je gondolkodás nélkül bírál­ta Szemenov elvtársat, a fő­könyvelőt. Hiszen az «befa­gyasztotta» a Szevljusi Szó­­lőszovháztól átvett új mun­kaszervezési tapasztalatot. Másnap Polszkij elvtárs ellátogatott Danilenkó B. R. elvtárshoz, a Szőlőtermelő című faliújság szerkesztőjé­hez. Figyelmesen elolvasták a cikket, megvitatták a szerkesztőség jövőre vonat­kozó terveit. A szerkesztőség szoros kapcsolata a levelezők széles körével, harcossá teszi az újságot, s az a pártszer­vezet aktív segítőtársá­vá válik. A faliújság hasáb­jain a szőlőtermesztés to­vábbi fejlesztésének fonto­ SAJTÓSZEMLE fabb kérdéseiről vitatkoz­nak. Egyes faliújságszerkesz­­tőségekben nem őrzik meg a már közölt anyagokat. Da­nilenkó elvtárs err­e külön irattartókat használ, ame­lyekbe bevarrja a piszkoza­­tokat és az eredeti anyago­kat is néhány évre vissza­menőleg. Ezekből az anya­gokból látható, hogy az új­ságot nem egy ember készí­ti, hanem nagy számú leve­lezői gárda. Átnézve az utolsó újság­számokat, szembetűnik, hogy a szerkesztőbizottság az ét­kezdében, a fürdőben, a dolgozók pihenésének meg­szervezésében felmerülő hi­ányosságokról is ír. Érdekesen és tartalmasan készítik a Szőlőtermelő fali­újság szatirikus mellékletét «A Sün jár-kel a szovház­­ban» címmel. Ebben a sza­tirikus lapban kíméletle­nül ostorozzák a munkafe­gyelem megszegőit és a se­­lejtkészítőket. Különösen nagy megelégedést váltott ki a Sün felszólalása Liszen­­kó H.-val szemben, aki nem tesz eleget kötelességeinek és méltatlanul viselkedik a kollektívában. A szovhoz vezetősége mindig felfigyel a faliújság bírálataira. Polszkij elvtárs cikkének közlése után pél­dául termelési értekezleten vitatták meg a brigádokban a gazdasági önelszámolás alkalmazásának kérdését. Szemenov elvtársat, a fő­könyvelőt figyelmeztették és elkötelezték ennek rövid időn belüli bevezetésére. Ma már minden brigád át­tért a munkálatok gazdasá­gi önelszámolásának mód­szerére. És mi van Liszen­­kó elvtársnővel? őt alacso­nyabb munkabeosztásba he­lyezték. A szerkesztőbizottság fő munkájának másik tényező­je az, hogy a tagok felosz­tották maguk között a fela­datokat. — Sok a nehézség, — magyarázza Danilenkó V. R., a faliújság szerkesztő­je. — De mi mindig a dol­gozók között tartózkodunk, ismerjük gondjaikat. > ♦ ♦ ♦ ♦ 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 44 A párt a népért van és a népet szolgálja. A párt a társadalmi-politikai szerve­zet legmagasabb rendű for­mája, a szovjet társadalom vezető és irányító ereje. A párt irányítja a szovjet nép nagy alkotó tevékenységét, s szervezett, tervszerű és tu­dományosan megalapozott jelleget ad annak a harc­nak, melyet a szovjet­ nép a végső cél eléréséért, a kom­munizmus győzelméért foly­tat. (A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Szerve­zeti Szabályzatából). Lapunk hasábjain három hónapon keresztül tevékeny beszélgetést folytattunk a kommunisták kötelességei­ről. A beszélgetést Koszme­­da Andrij Ivanovics, az Uk­rán SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának képviselője, a Le­nin Kolhoz gépkezelője kezdte meg, aki a «Ha kom­munista vagy...» című cik­kében fontos kérdést vetett fel a lenini párt tagjának becsületéről és lelkiismere­téről, a kommunista maga­viseletéről és a Szervezeti Szabályzatban előírt köteles­ségeiről. Andrij Ivanovics beszámolt a kolhoz ujfalusi részlegének legjobb kommu­nistáiról: Molnár Zoltán gépkezelőről, Ács Gézáról, a gyümölcs- és szőlőtermesz­tő brigád vezetőjéről és má­sokról, akik odaadóan dol­goznak, aktívan részt vesz­nek az ország politikai éle­tében, példát mutatnak tár­sadalmi kötelezettségeik tel­jesítésében, elsajátítják a marxi - leniai elméletet stb. Megismerkedve Koszme­­da I. I. cikkével, a kerület más pártszervezetének kom­munistái is beszámoltak a lap hasábjain arról, hogyan teljesítik az ő kolhozaik és ipari üzemeik pártszerveze­teinek tagjai kötelességei­ket. A Vörös Zászló Kolhoz muzsijevói részlegének ve­zetője, Farkas L., a Kali­­nin Kolhoz brigádvezetője, Iván J., a Berehovói Szőlő­­szovház brigádvezetője Nagy Z., az Autópark dél-Novoszibirszkben épül az SZSZKSZ Tudományos Akadémiája Szibériai Osztálya állami nyilvános tudományos­­műszaki könyvtárának épülete. Motója Krasznov M. és a Bútorkombinát mestere Ilos­­vai Sz. cikkeikben több konkrét példát hoztak fel pártszervezetük életéből, rá­mutattak arra, hogy a kom­munista szabályzatbeli kö­telességei különös tartalom­mal töltik meg életüket és hogy ezen kötelességek vég­rehajtása kötelező minden párttag számára. Sok igazi kommunista dolgozik kerületünk kolho­zaiban és ipari üzemeiben. Meg akarom említeni Dudás Józsefet, a Csapajev Kolhoz brigádvezetőjét, Prokai Pált, az Út a Kommunizmushoz Kolhoz állattenyésztési farm­jának vezetőjét, Granilla Erzsébetet, a Vörös Zászló Kolhoz csoportvezetőjét, Deskó Tamást, az Engels Kolhoz sertéstenyésztőjét, Alekszij Ivánt, a Bútorkom­binát brigád vezetőjét. Ezt a felsorolást tovább lehetne folytatni. Nincs a kerület­ben olyan­­ pártszervezet, amelyben ne lennének olyan kommunisták, akik büszkén viselik Lenin V. I. pártja tagjának megtisztelő nevét, tetteikkel dicsőítik szeretett hazájukat, aktívan kiveszik részüket a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésében. Mindannyian megértik, hogy a kommunista név el­kötelezi őket minden ere­jük, szívük minden lángja odaadására a szovjet nép egységes ügye —■ a kom­munista társadalom felépí­tésének ügye iránt. Koszmeda K. I. cikkének megvitatása befejeződött. De reméljük, hogy a kom­munista kötelességeiről szó­ló beszélgetés tovább fog folytatódni az elsőfokú párt­­szervezetekben, a pártcso­portokban, a termelési rész­legeken, ahol a kommunis­ták dolgoznak. A Kommunista Párt ko­runk esze, becsülete és lel­kiismerete. A Kommunista Párt a jövő ragyogó esz­méiért küzdő harcosok millióiból tevődik össze. Ezek között a harcosok kö­zött vannak a berehovói ke­rület kommunistái is, akik szorgalmasan dolgoznak, a marxi - leniai tanítás lelkes propagandistái, tiszta becsü­­letü és lángoló szivü embe­rek. Luták I., az Ukrajnai KP bereho­vói kerületi bizottsága szervező osztályának ve­zetője. HOZZÁSZÓLÁSOK A «HA KOMMUNISTA VAGY...» CÍMŰ CIKKHEZ Korunk becsülete és lelkiismerete 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4­4­4­4­4 4 4 4 4 4 4­4­4­4 rD'3aaaasnoDDanaoaaaaaaoaűaaaoDvíaDöDoaaaoaaaaBnaoaor(n!-:nnaaDc<ca'aaaaaD0aaaaDaaaaaaaaaaaaaDaaaaoaaoocii

Next