Vörös Zászló, 1967. július-december (23. évfolyam, 78-154. szám)
1967-09-16 / 111. szám
NEHÉZ és hősies utat tételtek meg kerületünk dolgozói a szociális felszabadulásukért vívott harcban. Évtizedeken keresztül küzdöttek törvényes jogaikért, szabadságukért, jobb életükért. Az orosz munkások és parasztok harca és élete volt az a ragyogó világítótorony, amely felé irányultak tekinteteink és reményeink. Ők, — akik sorsuk gazdái lettek a megújhodott földön — szolgáltattak példát, amelyet igyekeztünk követni. A berehovói kerület dolgozói nagy elragadtatással hallgatták az Oroszországból érkező híreket arról, miként erősödik a fiatal szovjethatalom. Új forradalmi fellendülés hullámzott végig Kárpátontúlon. A városokban és falvakban népes tüntetéseket rendeztek a kommunista párt jelszavai alatt. A munkások, nők és Berehovó ifjainak ezrei vettek részt a sanyargatott élet, a nehéz munkakörülmények és alacsony munkabér elleni tiltakozó tüntetéseken. Magyarok, ukránok, szlovákok, csehek, lengyelek és más nemzetiségek képviselői haladtak vállvetve a tömött sorokban. Rövidesen, 1919-ben Magyarországon megalakult a Tanácsköztársaság. A Tanácsköztársaság vívmányainak védelmére keltek Berehovó ipari üzemeinek dolgozói. A város és a környék lakosai a Vörös Gárda soraiban bátran harcoltak a külföldi beavatkozók ellen, akik minden oldalról megtámadták a fiatal Tanácsköztársaságot. Kerületünk számos dolgozója esett el 1919 vészterhes napjaiban. Az ellenforradalom győzedelmeskedni tudott. Kárpátomál a burzsoá Csehszlovákia gyarmata lett. De a kommunisták és a munkások nem gondoltak a fegyver letételére. Folytatták szociális felszabadulásukért indított harcukat. 1921-ben elhatározták, hogy felépítlnék a Munkásotthont, amely a dolgozók politikai nevelésének központja lett. A különböző nemzetiségű munkások és jparasztok adták össze megtakarított pénzüket, mindenki annyit, amennyit tudott, hogy elősegítsék a Munkásotthon építését. Amikor az építkezési munkálatok befejeződtek, a kommunistáknak nagyobb lehetőségük nyílt a propagandamunka folytatására, a különböző politikai rendezvények levezetésére. itt rendezték gyűléseiket, itt tartottak előadásokat a kommunisták a világ proletariátusának internacionalista feladatairól. A város dolgozói előtt gyakran tartottak lelkesítő előadásokat Lekota Iván, Fascsics László, Török Pál, Csehi András és a cseh parlament más képviselői. Mint a nemzetközi szolidaritás példájára emlékszem arra a politikai tüntetésre, amelyre az ukrán nemzetiségű Luka Demeter temetésén került sor. Mindez 1930-ban történt. Huszt- Boronyán Luka Demetert halálosan megsebesítették a cseh csendőrök. Súlyos állapotban a berehovói kórházba szállították, ahol később meg is halt. Luka Demeter temetése Berehovó dolgozóinak igazi manifesztációjává vált. Hatalmas erő a különböző nemzetiségű emberek barátsága. Ez a barátság vezetett bennünket győzelmekre, boldog életünk felépítésére a szovjethatalom csillagzata alatt. DANCS GY., személyi nyugdíjas, az SZKP tagja 1928-tól. ÖRÖK BARÁTSÁGBAN EGYESÜLVE A NAGY ÖSSZEFOGÁS ÚTJÁN EGYSÉGES családként élnek és dolgoznak a szeretett haza javára a Gépkocsijavító Üzem különböző nemzetiségű dolgozói Például a benzinkutak elkészítésén a magyar nemzetiségű Popovics P. és Rónai A., az orosz nemzetiségű Mojszejenkó A. és az ukrán Fregán J. dolgoznak. Iberál E. felvétele. MESÉLNEK A KIÁLLÍTÁSI TÁRGYAK A berehovói Barátság Ház naponta vendégszereteten megnyitja ajtaját a látogatók előtt. Számos kiállítási tárgyat gyűjtöttek itt össze, amelyek ragyogóan tükrözik vissza kerületünk dolgozóinak barátságát a szövetségi köztársaságok, valamint Magyarország, Csehszlovákia és más testvéri országok lakosságával. Figyelmesen vizsgálgatva az időtől megsárgult fényképeket, okmányokat, feltétlenül arra a következtetésre jutunk, hogy az emberek boldogsága a barátságban és összefogásban rejlik. A marxizmus-leninizmus nagy eszméi által egyesített munkások és parasztok a közelmúltban hősiesen harcoltak szebb jövőjükért. Függetlenül nemzetiségüktől, vállvetve haladtak a boldog életért folyó harc tövises útjain Előttünk van az ukrán nemzetiségű Borkanyuk fényképe. Kőszáli sasnak nevezték őt az emberek. Lelkesen védelmezte Kárpátomul parasztjainak és munkásainak érdekeit. Egy másik fényképen a magyar nemzetiségű Kovács János látható, aki 1918-tól a vörös hadseregben politikai dolgozóként részt vett a különböző ellenforradalmi csoportok felmorzsolásában, majd később Lenin V. I. és Szverdlov J. M. testőrségéhez tartozott. Számos hasonló példát lehetne felhozni. A különböző nemzetiségű emberek közötti barátság a mi időnkben egyre jobban szilárdul és virágzik. Ennek bizonyítéka a Barátság-kert, amelynek makettjét a múzeumban őrzik. A szovjet — magyar határon létesített gyümölcsös szimbolizálja a két ország népei közötti barátságot. A Barátság-kőolajvezeték szorosan egybekapcsolta a Szovjetuniót, Magyarországot, Csehszlovákiát, Lengyelországot és a Német Demokratikus Köztársaságot. A kőolajvezeték építéséről egész sor pasztellképet készített Garanyi Ps. festőművész, majd a múzeumnak ajándékozta azokat. A sok-sok kiállítási tárgy mindegyike azt bizonyítja: barátságunk megbonthatat la a" ZAHARIP. 2. VÖRÖS oldal Z A S Z L Ó 1967 szept. 16. szombat * A kerület könyvtárainak könyvalapja meghaladja a 424 ezer példányt. A falusi könyvtárakban több mint 143 ezer könyv van, közöttük 55 ezer orosz, 32 ezer ukrán és 56 ezer magyar könyv.*• A kerület közép- és nyolcosztályos iskoláiban több mint 30 nemzetközi barátság sarkot létesítettek. Különösen gyümölcsözően dolgoznak a Beregi Középiskola, a berehovói 4. és 2. számú középiskolák, valamint a kvaszovói és badalovói nyolcosztályos iskolák ifjú internacionalistái. A Berehovói 2. számú Középiskola tanulói például baráti kapcsolatokat létesítettek a hősi vietnami nép gyermekeivel. Ifjú barátaiknak csomagokban tanszereket küldenek. A vietnami gyermekek leveleikben hálás köszöneteiket fejezik ki. ★ Kerületünk dolgozói nagy érdeklődéssel kisérik a Magyar Népköztársaság népgazdaságának és kultúrájának fejlődését. Ebben nagy segítséget nyújt nekik az Ország-Világ című képes folyóirat, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság lapja. A folyóiratot 2235-en fizették elő. A SZÁMOK NYELVÉN LEVELEK ÉRKEZNEK SEPETOVKÁRÓL Biztosan nincs olyan pionír, aki ne ismerné Kotyik Vályának a Nagy Honvédő Háború folyamán véghezvitt hőstetteit. Vörös nyomolvasóink szintén tudomást szereztek Válya rövid, de bátor életéről. Ismereteik jelentősen bővültek azután, hogy levelet írtak Sepetovkába. A válaszból megtudtuk, hogyan tanult Válya, ki maradt életben hozzátartozói közül. Jelenleg nemzetközi barátság sarkunkban több levelet őrzünk, amelyek Sepetovkából érkeztek. Tanulóink ezenkívül levelezést folytatnak Magyarországon és Csehszlovákiában élő ifjú barátaikkal. Annak érdekében, hogy a tanulók közelebbről megismerkedjenek a testvéri Szovjet Köztársaságok népgazdaságával és kulturális építésével, megrendezzük a 15 szovjet köztársaság napjait. Ezeket az ünnepeket a Nagy Október 50. évfordulója előestéjén tartjuk meg. HEGEDŰS Ev a Koszinói Középiskola pionírvezetője. RAGYOGÓ JÖVŐNK NEVÉBEN VÉGZETT MUNKA Több mint két évtized telt el azóta, hogy a megújhodott Kárpátontúl dolgozói, megszabadulva az elnyomók igájától, hozzáláttak új életük építéséhez. Az Odera és a Spree partján még dörögtek az ágyuk, de a Tisza, Borzsa és Ung folyók mentén már hozzáláttak a háború okozta sebek begyógyításához. A kommunista párt köré tömörült emberek hozzáfogtak a kerület népgazdaságának fellendítéséhez. 1945 márciusában Berehovóra érkezett a Kárpátontúli Népbizottság képviselője és Gábor Ödön kommunistának átnyújtotta a Május Elseje nevet viselő fafeldolgozó üzem igazgatójául történt kinevezéséről szóló okmányt. Így született meg a Berehovói Bútorkombinát. Az üzemben vállvetve dolgoztak az ukránok, magyarok, szlovákok, csehek és a kerületben élő más nemzetiségű emberek. Éppen ebben az időben érezték az emberek legjobban a barátság hatalmas, összetartó erejét. Nem feledkeztek meg róluk orosz testvéreik sem, új berendezéseket küldtek Berehovóra, így már 1947-ben megkezdhette az üzem a műbutorok gyártását. Most is összetartó családként élnek és dolgoznak a Butorkombinát dolgozói. Kollektívánkban 15 nemzetiség képviselői dolgoznak, akiknek a barátsága és kölcsönös segélynyújtása a közös munkapadoknál kovácsolódik. Különösen gyümölcsözően dolgozik soknemzetiségű kollektívánk az idei, a szovjethatalom fennállásának jubileumi évében. Erről tanúskodik az a tény is, hogy az idén már kétszer érdemeltük ki a fa,cellulóz-papír és famegmunkáló minisztérium vörös vándorzászlaját, valamint az első országos pénzjutalmat. Munkaajándékokat készítve a Nagy Októbernek, műbútorasztalosaink vállalták, hogy évi tervüket december 25-ig teljesítik és 160 ezer rubel értékű terven felüli terméket gyártanak. A sikerek eléréséit segítik elő azok a szilárd termelési kapcsolatok, amelyeket soknemzetiségű hazánk testvéri köztársaságainak rokonszakmája üzemeivel tartunk fenn. «A népek barátságában építjük fel a kommunizmust» — ez alatt a jelszó alatt elkészítették kombinátunkban a Szovjetunió térképét, ahol fel vannak tüntetve árutermékeink eladásának helyei, valamint azok a helyek, ahonnan az alap- és segédanyagokat kapjuk a bútorgyártáshoz. Az általunk gyártott termékek eljutnak az Üzbég, Kazah, Moldovan, Tadzsik és más testvéri köztársaságokba. Alapanyagok pedig orosz barátainktól Gorkijból, Ribinszkból, Szverdlovszkból, Bijszkből és más városokból érkeznek. A népek közötti barátság elmélyítését elősegítő szilárd termelési kapcsolatokat létesítettünk a Balti-melléki köztársaságok dolgozóival is. Nemrég egy küldöttségünk látogatott el balti-melléki barátainkhoz. Dolgozóink átadták barátainknak a munkában szerzett tapasztalataikat s ugyanakkor ők is sok hasznosat vettek rá tőlük. Az ilyen termelési kapcsolatok mélyítik az emberek közötti barátságot, elősegítik alkotó, lelkes munkájukat. GAVRILOV M., a Berehovói Bútorkombinát pártbizottságának titkára.