Vörös Zászló, 1967. július-december (23. évfolyam, 78-154. szám)

1967-09-16 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VÖRÖS ZÁSZLÓ ------­Ara­b képek і Az Ukrajnai KP Berehovói Kerületi Bizottságának és a Dolgozók Képviselői Kárpátontúli Területi Berehovói Kerületi Tanácsának lapja. Az újság ukrán és magyar nyelven jelenik meg. Holnap lesz a IV. kerületi nemzetközi barátsági fesztivál ВІТАЄМО УЧАСНИКІВ ФЕСТИВАЛЮ I НАШИХ ДОРОГИХ ГОСТЕЙ! ÜDVÖZÖLJÜK A FESZTIVÁL RÉSZTVEVŐIT ÉS KEDVES VENDÉGEINKET! VÍTÁME ÚCASNIKOV FESTIVALU I NASÍCH MILYCH HOST’OV! 23. évfolyam 1967 szeptember­­4 16­­♦ szombat 4 і UKRÁN NAPOK MOSZKVÁBAN Kenyérrel és sóval fogadták szeptember 14-én a drága ven­dégeket — az Ukrán Napok résztvevőit Moszkvában — a Moszenergo TEC—12 munká­sai, alkalmazottai és mérnöki­­műszaki dolgozói. A küldöttség tagjai Szkaba A. D., az Ukraj­nai KP KB titkárának vezeté­sével ellátogattak a hőerőmű vezérlő központjába, megtekin­tették a vállalat turbinatermét. Ezután a mechanikai műhely­ben népes barátsági gyűlést tartottak. Ugyanezen a napon a köz­társaság küldöttei ellátogattak a Dorogomilovszki Vegyigyár­ba, az első állami golyóscsap­ágy gyárba és más helyekre. (RATAU) AZ OKTÓBERI­­ FORRADALOM • ÉVFOR­DU­LÓ­JÁIG Sí nap maradt AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁBAN ÉS AZ SZSZKSZ MINISZTERTANÁCSÁBAN Az SZKP Központi Bi­zottsága és az SZSZKSZ Minisztertanácsa határozatot hozott a közszolgáltatás to­vábbfejlesztésével kapcsola­tos intézkedésekről. Az SZKP KB és az SZSZKSZ Minisztertanácsa kötelezte a helyi párt- és tanácsi szerveket, hogy a helyi viszonyok figyelembe­vételével dolgozzanak ki és az 1967—1970-es évek­ben hajtsanak végre olyan intézkedéseket, melyek a szolgáltatások fejlesztését célozzák, szem előtt tartva a lakosság szolgáltatási szükségleteinek teljesebb kielégítését. Az SZKP KB és az SZSZKSZ Minisztertanácsa úgy véli, hogy a párt-, ta­nácsi-, komszomol-, szak- és gazdasági szerveknek a szolgáltatás fejlesztését és megjavítását tevékenységük egyik fontos részlegének kell tekinteniük. (TASZSZ) Holnap lesz az Erdőmunkások Napja A­Z ESETBEN ,akadnak olyan emberek, akikkel a megismerkedés örök emléke­ket hagy az ember tudatában. Egy ilyen emberrel hozott ösz­­sze engem újságíró sorsom a­­Voliny területi Sach faluban. Nehéz és hányatott élete volt Szulykó Valentin Vasziljo­­vicsnak. Apa nélkül nőtt fel, édesapját a petljuristák ölték meg, amikor­­ mindössze 2 éves volt. A háború előtt a Malinszki Erdőgazdasági Tech­nikumban tanult. Majd bekö­szöntött a vészterhes 1941-es év, megsebesült, fogságba esett, ahonnan többször meg­szökött. Torkát fojtogatta a fasiszta koncentrációs tábor krematóriumából felszálló fojtó füst. Csoda folytán maradt életben, újból megszökött, csehszlovák hazafiak rejteget­ték. Amikor befejeződött a há­ború, Valentyin Vasziljevics szeretett foglalkozásához látott, amely után régóta vágyódott és amelyről gyermekkorától kezdve sokat ábrándozott. Er­dész lett. Az, amit a háború után Szulykó a Zsiricsevszki Erdő­­gazdaságban tapasztalt, na­gyon elszomorította: csonkán, valamilyen kegyetlen kéz által tönkretéve álltak a tölgyek, nyírfák és fenyők. Minden ide­jét az erdőben töltötte, a völgy­vonulatokat, tisztásokat, fiatal erdőket járta. Harcolt az orv­vadászok ellen. Elszedte tőlük fegyverüket, megbüntette őket, igyekezett meggyőzni minde­gyiküket. Válaszul sok fenye­getésben volt része. De­­ szi­lárdan kitartott: meg kell óv­ni az erdőt, fel kell újítani azt, hogy újból a népi gazdagság forrása legyen. Nagy terméshozamú ültetvé­nyek létesítéséhez látott hozzá. Három év alatt az erdőgazda­ság 2 500 hektáron telepített fiatal fákat. Több szolgálati és lakóházat építettek fel. 25 ki­lométeren kijavították az erdei utakat. A Voliny területen el­sőnek nyitottak gépesített fa­feldolgozó műhelyt. Valentyin Vasziljevics nem­csak fáradhatatlanul dolgozott, hanem tanult is. Magánúton befejezte a Lvovi Erdőmérnöki Főiskolát. Már három éve an­nak, hogy a Sacki Erdésztech­nikum igazgatója lett. De most sem számolta fel­­szoros kap­csolatait «zöld barátaival». Az erdő, a fák árnyat, meg­hitt melegséget és hatalmas hasznot adnak az embereknek. Hosszú munkásévei alatt Va­lentyin Vasziljevics több ezer fát ültetett el és nevelt fel. Dicső munkaútjáról tanúskodik a Tisztelet Jele érdemrend, Ukrajna erdőgazdasági minisz­tériumának dicsérő oklevelei, a Volinyi területi pártbizottság dicséretei. Az USZSZK Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksége rendeletével Szulykó V. V.-t a Köztársaság Érdemes Erdésze címmel tüntette ki. ...Esténként, a munkanap után egy erdész-pedagógus lép­ked Lack utcáin. Nagy tiszte­lettel üdvözlik őt az emberek, akiknek átadja gazdag tapasz­talatát, tudását. Volinyi terület. SZICSKARCSUK A., (a RATAU tudósítója). ki EMBEREK NEVÉBEN VÉGZETT MUNKA £♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦<*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ф + '♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦. ♦ A Szovjetunió az első helyen áll a világon az erdőgazdaság terén: területén 900 millió hek- t ♦ tárt borit erdő. Ukrajnában minden nyolcadik hektár földön erdő áll.­­ і Az emberek százezrei dolgoznak lelkesen az erdő- és a fafeldolgozó iparban: erdőt telepíte- ♦­­ nek, gondozzák azokat, gazda módra felhasználva ezen értékeket az ország különböző szükség- ♦ І teteinek kielégítésére. Egy ilyen munkásról, szakmájának szerelmeséről szól alábbi cikkünk. .»♦♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦•♦♦♦♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦•* ♦ ♦ 111. (2991). s*.||A LEGNAGYOBB CSODA ♦ ♦ ♦ 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4♦ ♦ ♦ 4 4 4 4 4 ♦ ♦ ♦ ♦ 4 4 | L­ENGŐ vörös zászlók, a zenekarok vidám hang­jai közepette ünnep köszön­tött városunkra, kerületünk­re — a barátság, a testvéri­ség és összetartás ünnepe. Több mint 22 év telt el azóta, hogy Kárpátontúl egyesült Szovjet-Ukrajná­­val. A szegények vidéke, a burzsoá Csehszlovákia és a földesúri Magyarország mezőgazdasági függvénye volt a múltban Kárpátontúl. Ma Szovjet-Ukrajna leg­fiatalabb területén felvirág­zott az ipar, a mezőgazda­ság, a tudomány és a kultú­ra. Az emberek, akik saját sorsuk gazdáivá lettek, cso­dás dolgokat visznek végbe az önfeláldozó munkában, nagyszerű munkaajándéko­kat készítenek a dicső jubi­leumra , a Nagy Október 50. évfordulójára. Mindezért mi, kárpáton­­túliak, a szovjethatalomnak, a kommunista pártnak, sok­nemzetiségű szocialista ha­zánk népes testvéri barátsá­gának tartozunk hálával. Már az új, boldog élet első éveiben a kárpátontúli üze­mek, kolhozok és szovhozok elmére szakadatlan áradat­ban kezdtek érkezni a mun­kapadok, traktorok, kom­bájnok és más gépek. Azo­kat orosz, b­elorusz, grúz testvéreink, a Tanácsok or­szágának népei küldték szá­munkra. A Szovjetunió népei kö­zötti önzetlen barátság számtalan példáját találhat­juk kerületünkben. Orosz testvéreink segítségével a Bútorkombinát elmaradozó félig kézműves műhelyből hatalmas ipari üzemmé vál­tozott, amely minden évben több millió értékű bútort gyárt. Számos köztársaság üzemei a legaktívabban részt vettek a Bőrgyár, Bőr­gyár, Tégla- és Cserépgyá­rak gépekkel való ellátásá­ban. Kerületünk dolgozói nem feledik el soha azt a nagy, testvéri segítséget, amelyet az oroszok és kazahok, b­e­­loruszok és lettek, hazánk népei nyújtanak nekünk. Embereink mint szemük fé­nyét fogják óvni ezt a ba­rátságot. Kerületünk ipari üzemei­ben, kolhozaiban és szovhá­­zaiban vállvetve dolgoznak a különböző nemzetiségek képviselői. A közös cél ál­tal egyesítve, napról napra egyre ragyogóbb munkasi­kereket érnek el, újabb győ­zelmekkel örvendeztetik meg hazánkat. Közel 20 kü­lönböző nemzetiségű mun­kás és mérnöki-műszaki dol­gozó tevékenykedik a Bú­­torkombinátban. Ukránok és magyarok dolgoznak váll­vetve a Lenin, a Győzelem, a XXI. Pártkongresszus kol­hozokban és­ más,gazdasá­gokban. Holnap nagy ünnepünk lesz a­­ IV. kerületi nem­zetközi barátsági fesztivál, amely újból demonstrálni fogja azt, hogy országunk­ban testvérekként élnek az emberek, hogy barátságunk­ban rejlik erőnk, és ez a ba­rátság záloga minden to­vábbi sikerünknek a kom­munista építésben. Különös értelemmel csengnek most Ticsina Pavlo költő szavai: Van a világon egy nagy csoda : az emberek barátsága, s ezt a barátságot nem lehet megbontani soha. " 4­4­4­4­4­4­4 -­­0­1 K­ÁRPÁTONTÚLI terület. A Csapi Vasútállomást orszá­gunk nyugati kapujának nevezik. Vállvetve dolgoznak itt a szovjet, magyar és csehszlovák vasutasok. A felvételen: (balról jobbra) MUCSIK Péter, a Csapi Vasút­állomás technikai ágense, NÉMETH Vladiszláv, a CSSZSZK tech­nikai ágense és BALOGH László, az MNK technikai ágense. Korhán L. felvétele. (A RATAU fotokrónikája).

Next