Vörös Zászló, 1969. július-december (25. évfolyam, 76-152. szám)

1969-10-09 / 119. szám

A BESZÁMOLÓ VÁLASZTÓ PÁRTGYŰLÉSEKEN . A Kerületi Postahivatalban az elmúlt éviben megtartott beszámoló-választó pártgyűlé­sen a kommunisták a párt­munka észrevehető megélén­küléséről beszéltek. A kollek­tívában széles körű szocialista verseny bontakozott ki a ke­rület lakosainak a posta részé­ről való jó kiszolgálásáért. A pártszervezet jól szervezte meg az agitátorok, propagan­disták, politikai tájékoztatók munkáját. A kommunisták kez­deményezésére létesített vörös­­ sarokban érdekes és tartalmas­­ rendezvényeket rendeztek. Igaz, a pártszervezet mun­kájában már akkor is voltak kisebb hiányosságok, melyekről a kommunisták teljes nyíltság­gal beszéltek, követelve az újonnan megválasztott párt­­titkártól azok mielőbbi felszá­molását. Teljes joggal elvár­hattuk volna, hogy ez így is lesz, a pártszervezet jobban fog dolgozni. Sajnos azonban, minden for­dítva történt. A beszámolási időszak alatt gyengült a Ke­rületi Postahivatal pártszerve­zetének munkája Ezt önbírá­­lóan elismerte Danes elvtárs párttitkár is. Erről beszél­tek az olyan felszólaló kom­munisták is mint Jakubec J., Csernicskó I., Szemenkova K., Ádám A., Kurilov I., Jurisinec I., Ukrajinec Sz. és mások. Nyugtalanságot vált ki az a tény, hogy a pártszervezet a beszámolási időszak alatt szin­te alig foglalkozott terme­lési kérdésekkel, nem moz­gósította a kollektívát a mun­kában felmerülő hiányosságok kiküszöbölésére. Éppen ez az egyik oka annak, hogy a Ke­rületi Postahivatal több muta­tó terén nem teljesítette 9 ha­vi feladatát. — Bár én a kollektívában mindössze néhány hónapja dol­gozom, mégis megállapítottam,­­ hogy a pártszervezet munká­­­­jából hiányzik a rugalmasság, a tervszerűség. — Jelentette­­ ki a gyűlésen Ádám A. kom­munista. Ez valóban így van. Elég megemlíteni, hogy júniusban és júliusban, amikor a párttit­kár szabadságon volt. Itt még pártgyűléseket sem tartottak Egyes kommunisták, mint pél­dául Balog, Kovács, Szilcsen­­kó és más elvtársak passzí­vak a munkában, elégtelenül teljesítik pártmegbizatásaikat. Meggyengült a kollektívá­ban az eszmei-nevelői munka is. A vörös sarkot felszámol­ták, a helyiséget szolgálati cé­lokra használják fel. Ezért az utóbbi időben itt nem tartanak előadásokat, nem rendeznek nevelő hatású rendezvénye­ket. Jóval lehetőségein alul dolgozik a komszomol szer­ve­­zet. Rosszul készültek fel a politoktatási hálózat új tan­évéhez is. A komszomol po­­litoktatási csoport első foglal­kozása elmaradt. Az ideológiai-nevelői mun­ka meggyengülése az oka an­nak is, hogy a beszámolási idő­szak alatt senkit sem vettek fel az SZKP tagjelöltjeinek sorába. És ez abban a kollek­tívában történik, ahol több mint 300 munkás, köztük mintegy 50 komszomoltag dolgozik! A pártszervezet titkára mun­kájáról elhangzó bírálat éles, de igazságos volt. Reméljük, hogy a pártgyűlésen megvá­lasztott új büró felszámolja a hibákat, gyökeresen megjavít­ja a munkát, a kollektíva ere­jét a Lenin V. I. születése 100. évfordulójának tiszteleté­re tett szocialista vállalások sikeres teljesítésére fogja moz­gósítani. Miért gyengült a pártszervezet munkája? Ezt a leányt gyakran láthatjuk a Városi Felnőtt Olvasók Könyvtárában. Mint mások, ő is látókörének bővítése céljából jár ide. Érdeklődik a marxizmus—leninizmus klasszikusainak művei, a népszerű-tudományos és szépirodalmi könyvek iránt. A felvételen: Szabó Ilona, a Konzervgyár vegyész-laboránsa a könyvtár olvasótermében. Überall E. felvétele. Gyorsítsuk meg az KIMUTATÁS az újságok és folyóiratok 1970. évi előfizetésének menetéről a postahivatalokban az 1969 október 5-i állapot szerint 2. VÖRÖS oldal Z A S Z L O 1969. október 9. csütörtök előfizetés menetét A kimutatásból látható, hogy a sajtókiadványok ter­jesztése terén a legrosszabb a helyzet a beregi és a gáti pos­tahivataloknál (postafőnök Ko­­por L. és Hopák M.). Úgy lát­szik, a Lenin Kolhoz és a Kár­páti Állami Tenyészüzem párt­­szervezete (titkárok Lengyel A. és Iván J.) nem törődik az elő­fizetés menetével. A postahi­vatalok vezetői kihasználva az ellenőrzés hiányát, elhanya­­golták ezt a fontos ügyet. Elégtelenül folyik a sajtó­termékek előfizetése Rafajlo­­vón, Oroszijevón, Bótrogyon, Koszinón, Ivanivkán és Kra­­szovón. Meg kell mondani, hogy az előfizetők között elégtelenül népszerűsítik a magyar nyel­vű sajtótermékeket, úgymint a Kárpáti Igaz Szó, a Vörös Zászló és a Kárpátontúli Ifjú­ság újságokat, a Szovjetunió, a Béke és a szocializmus prob­lémái cím folyóiratokat A sajtótermékek 1970. évi előfizetésének határidejéig nem sok idő maradt hát­ra. Ez az eddiginél több szer­vezettséget és rugalmasságot követel meg a párttitkároktól, társadalmi sajtóterjesztőktől és postai dolgozóktól. Mindent meg kell tenni annak érdeké­ben, hogy ellássák a kerület olvasóit a szükséges újságok­kal és folyóiratokkal. A posta­­hivatal neve A vállalás teljesítésé­nek száza­léka Vuzlovó 64.0 Derenkovec 59.0 Berehovó 56.3 Nagybakta 50.0 Dobroszlija 45.0 Novoszelo 44.1 Badalovó 43.9 Macsola 41.3 Nagybégány 36.3 Vári 35.2 Muzsijevó 32.0 Alsóremete 31.1 Kvaszovó 29.9 Ivanivka 29.3 Koszinó 28.9 Bótrágy 28.8 Oroszijevó 28.7 Rafajlovó 24.2 Gát 21.1 Bereg 20,5 A kerületben: 53,3 ­ Ami központi kérdés kell, hogy legyen A GYŐZELEM Kol­hoz pártszervezete je­­­­lentős munkát végzett a­­ gazdaságban folyó szoci- і alista verseny szervezé­se és irányítása terén. Az utóbbi időben fellendült az állattenyésztők, a gép­kezelők munkája. Janita Jenő párttikár a napok­ban megtartott beszámoló­választó gyűlésen mon­dott beszámolójában ki­tért ezekre az eredmé­nyekre. Többek között rá­mutatott arra, hogy a szocialista verseny­­ szer­vezésében, az emberek mozgósításában szemé­lyes jó példával jártak elől az olyan, kommunis­ták mint Molnár Ferenc, Szitár Mária, Romanyuk Vaszil, Radó Zoltán és mások, ők a traktorbri­gádban, illetve az állat­­tenyésztési farmokon dol­goznak. Mozgósító szere­pük meg is látszik az ott folyó munkálatokon és az elért eredményeken. A traktorbrigád például, melynek Pécsi József kommunista a vezetője, a tervezett 860 helyett már több mint 1000 hektáron vetette el az őszieket.­­ Gyorsan folyik az őszi mélyszántás is a tavaszi­ át­ak alá. Szitár Mária, Ma­­ticskó Mária kommunista fejőnök már jóval túltel­jesítették évi kötelezett­ségvállalásaikat. Példá­jukat követik a többi fe­jőnők és állattenyésztők is. Ennek következtében a farmok túlteljesítik a tej- és hústermelés ter­vét. A beszámolóból azon­ban kiderült az is, hogy nem minden termelési ágazatban megy jól a munka. Különösen elma­radozik a földművelés. S ennek egyik oka az, hogy egyes itt dolgozó kommu­nisták nem éreznek kellő felelősséget az ügyek ál­lásáért, néha rossz példát mutatok a kolhozistáknak. Baranyi Bertalan kom­munista, a bótvágyi rész­leg vezetője és Hajdú Mihály kommunista, a dzvinkovói részleg vezető­je alacsony színvonalon szervezik a kolhozisták munkáját. Elsősorban en­nek tudható be, hogy a kapásnövényekből ala­csony terméseredménye­ket érnek el. Bur­gonyából pedig mind­össze csak 80 mázsa hek­táronkénti termésre szá­mítanak. A kukorica pe­dig olyan gyengén fejlő­dött, főleg a gyomosodás végett, hogy annak túl­nyomó részét be kellett silózni. Igaza volt Juhász Vlagyimir kommunistá­nak, amikor felszólalásá­ban nyíltan megmondotta, hogy nem volna ilyen nagy elmaradozás, ha minden kommunista a ma­ga munkahelyén szemé­lyes jó példával járna az élen, bekapcsolódna a szo­cialista verseny irányítá­sába, szervezésébe, bát­ran feltárná a hiányossá­gokat. Sajnos, ez koránt sincs így. Baranyi Berta­lan kommunista részleg­vezető például maga is megsérti a munkafegyel­met, rossz példát mutat beosztottjainak. A beszámoló-választó pártgyűlésen szóbakerült a kolhoz vezető szakem­bereinek munkájukkal szembeni magatartása. Kitért erre felszólalásá­ban Vagerics Fedor kol­hozelnök is. Néhány évvel ezelőtt Fanics Mihály kommunis­­ta,mint fiatal agronómus, nagy lelkesedéssel látott munkához. Kezdeménye­zője volt a tőzeg kiterme­lésének és trágyázási cé­ і lokra történő felhasználá­sának. Számos nyítást ve­zetett be a termelésbe, kí­sérleteket végzett a me­zőn. Akkor a termelési eredmények is jóval szeb­bek voltak. Az utóbbi idő­ben azonban Fenics elv­társ egyre jobban elha­nyagolja a munkát, egyre kevesebbet törődik a munka szervezésével. Saj­nos, hasonlóan lehet jel­lemezni Logolda Pál kom­munistát is, aki zootech­­nikusként dolgozik. Nem is olyan régen kezdemé­nyezője volt a takarmá­nyok élesztősítésének, vegyszerekkel való dú­sításának. Most azonban nem törődik ezzel. Telje­sen elhanyagolta az állat­­tenyésztők körében vég­zett nevelő munkát,s nem szervezte meg az éltapa­­pasztalatok terjesztését. Hajdú Ernő kommunista, a dzvinkovói részleg he­lyettes brigádvezetője úgyszintén kevés figyel­met fordít az új, haladó módszerek terjesztésére, nem dolgozik alkotó mó­don. Mindezen hiányosságok oka abban rejlik, hogy a pártszervezet, annak bá­­rója és titkára Janita elv­­társ, csökkentette a kom­munistákkal szembeni kö­vetelményeket, nem von­ta idejében felelősségre azokat, akik elhanyagol­ják munkájukat, nem tel­jesítik pártmegbizatásu­­kat. Több figyelmet kell for­dítani a komszomolszer­­vezet irányítására, a po­­litiskolák, az agro- és zoo­­technikai tanulókörök, az agitátorok, a politin­­formátorok és a Tudás Társulat munkájának megjavítására. A felszó­lalók bírálták az e téren fennálló hiányosságokat, javaslatokat tettek azok kiküszöbölésére. BARATE­F. KÁRPATONTÚL FELSZABADÍT­ÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJÁRA A HŐS EMLÉKE ASNIRIKOV Mikola em­lékművénél pompázó vi­rágok az ősz szépségét tük­rözik. A rózsa-, hortenzia- és szegfűcsokrok mindig fris­sek itt. Erről Badalova la­kosai gondoskodnak. A hős ha­tárőr emléke örökre közöttük él, láthatatlanul jelen van a kol­hozmezőkön, az órákon az is­kolákban, a komszomolgyűlé­­seken és az ifjúsági esteken. Nem is csoda, hogy sok kisfiú határőr akar lenni. A falu minden lakosa, kezdve a leg­kisebbektől a meglett korúig, részletesen be tud számolni arról a napról, amikor a hős neve örökre az emberek em­lékezetébe vésődött. ...A szovjet csapatok a né­met fasiszta hódítók felgön­gyölítésének befejezése előtt álltak Európában. A hazánk határait jelző oszlopoknál ébe­ren őrködtek határőreink. Szá­mukra nem fejeződött be a há­ború. A szovjet emberek igaz­ságos ítélete elől a banderista hordák maradványai igyekeztek átjutni a határon nyugatra. Az egyik ilyen bandával került szembe Snirikov Mikola osz­taga. Az egyenlőtlen harcban, ádáz rohamokat kellett kiálni­­ok a határőröknek. Mikola az utolsó töltényig fedezte bajtár­sait. Nem egy áruló esett el gépfegyverének golyóitól ta­lálva. De az ellenségnek sike­rült foglyul ejteni a fiatal határőrt. Megkötözték és a ban­da főnöke elé hurcolták. Soká­ig vallatták, de Mikola nem beszélt egy szót sem. Végül a bandavezér feltette az utol­só kérdést. — Kommunista vagy? — Határőr vagyok, tehát kommunista is! Ezek voltak a hős utolsó szavai... Ma Badalova főutcája Sni­rikov Mikola nevét viseli. Ezt a nevet viseli a nyolcosztályos iskolában alakított egyik pio­nír-osztag is. Szeretik a kisfiúk és kislányok a határ­őrök hősiességéről szóló elbe­széléseket. Már vendégül lát­ták Spontakot, az egykori ha­tárőrt, Luckij hadnagyot. Nem­rég a plonirok levelet írtak az Ivano-Frankovszk terület azon falvába, ahol a hős szüle­tett. .Ezenkívül élénk levele­zést folytatnak a vlnohradovói kerületi Bobovói Középiskola Snirikov nevét viselő pionir­­osztagával. A hős azokért áldozta életét, akik ma iskolába járnak, traktorokat vezetnek, a munka­­padoknál állnak, egyenruhát viselnek. A hős határőr pél­daképükké vált és mindenben hozzá akarnak hasonlítani. A hősök halhatatlanok. Ügyüket tovább viszik azok, akiknek boldogságáért életüket áldozták. RISKO­M.

Next